Világ, 1919. március (10. évfolyam, 52-73. szám)

1919-03-01 / 52. szám

Szombat Elfogadták a választójogi néptörvényt A lóversenyügy a minisztertanácson A kormány tagjai, Károlyi Mihály elnök részvételével, pénteken délután miniszterta­nácsra ültek össze, amelynek napirendjén több igen fontos javaslat szerepelt. A minisz­tertanács mindenekelőtt elfogadta az igazság­ügyminiszter három tervezetét, amelyek kö­zül kettő a miniszterek felelősségre vonásáról szól. Az új törvények módot fognak adni a kormánynak arra, hogy herceg Windisch­- Graetzet a svájci kormánytól kikérhesse és a burgonyadlaj-panama ügyében felelősségre vonhassák. A másik szabályozza azt az eljá­rást, amelyet le fognak folytatni ama volt miniszterek ellen, akik a­­háborít felidézésében és meghosszabbítá­sában bűnösök. Napirenden szerepelt még a lóverseny-ügy kérdése is. Dön­tés ebben az ügyben még a késő éjjeli órák­ban nem történt, mert eddig a védelsz­lások elrendeléséről és a választási eljárásról szóló törvénytervezet szakaszait tárgyalták. Búza Barna miniszternek az az álláspontja, hogy a játék eltörlésének vagy megengedésének kér­dését a nemzetgyűlésre kell bízni. Am­ikor az orság annyi bajjal és nehézséggel küzd, iga­zán felesleges ilyen kérdéssel a miniszterek idejét elfoglalni. Legyen-e totalizatőr vagy sem — ez részletkérdés, döntsön benne a szakminiszter és szüntesse be ezt az eddig megtűrt erkölcstelen jövedelmi forrá­st. A mi­nisztertanács pedig szentelje idejét az ország égető problémáinak megoldására. Az új választójogi néptörvény A pénteki minisztertanács tárgyalta Nagy Vince belügyminiszter és a szakreferensek előadá­sában az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak vá­lasztásáról szóló javaslatot. A nem­zetgyűlés tag­jainak száma 418 lesz. Ebből a meg nem szállott területre körülbelül 235 mandátum esik. A mandá­tum tartama két év. A választás az arányos képvi­seleti rendszer alapján történik. Az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjait választási kér illet­enk­ént vá­lasztják. Minden kerület székhelyén választási hi­vatalt állítanak fel. A hivatal elnökből, elnökhe­lyettesből, négy ülnökből és két helyettes ülnökből áll. A választási hivatal elnökét és helyettes elnökét a választási kerület székhelye szerint illetékes Íté­lőtábla területén működő bírák sorából a minisz­tertanács jelöli ki, a tagjait pedig az elnök ne­vezi ki. A szavazás községenként, szavazatszedő bizott­ság előtt történik. Minden szavazatszedő bizott­ság elnökből és a megállapított lajstromok számá­val egyenlő számú ülnökből áll. 11a valamely vá­rosban vagy községben a választók száma 1500-nál több, annyi szavazatszedő bizottságot kell alakítani, hogy minden 1500 választóra egy szavazatszed­ő­­bizottság essék. A jelölési ajánlatot írásban, leg­később a választás napját megelőző tizenötödik napon kell a választási hivatal elnökének átadni. Egy jelölési ajánlatban nem ajánlható több jelölt, mint ahány képviselő választandó az illető válasz­tási kerületben. A jelölési ajánlatot legalább 500 olyan választónak kell aláírni, akik az illető kerü­letben bárnak választójoggal. A jelölési ajánlatban, pótjelöltek is ajánlhatók. A pótjelöltek száma az ugyanabban az ajánlatban szereplő tényleges je­löltek számánál és 5-nél nagyobb nem lehet. Ha azonban a tényleges jelöltek száma a 10-et megha­ladja, annyi pótjelöltet lehet ajánlani, hogy a 10-en felüli minden 10 tényleges jelöltre egy pótjelölt essék. Egy választó ugyanarra a választásra vonat­kozólag csak egy jelölési ajánlatot írhat alá. Min­den jelölt csak egy választási kerületben lehet jelölt és mint ilyen csak egy lajstromban szerepelhet. Ha csak egy lajstromot ajánlottak és a jelöl­tek száma a betöltés,­de mandátumok számát meg nem haladja, a választási hivatal az összes­­jelöl­teket megválasztott képviselőknek, a pót­jelölteket pedig megválasztott pótképviselőknek nyilvánítja. Ha több lajstromot ajánlottak és a jelöltek száma a betöltendő mandátumok számánál nem nagyobb, a választási hivatal az összes jelölteket megválasz­tott képviselőknek, a pót­jelölteket peddig megvá­lasztott pótképviselőknek nyilvánítja. A szavazó­­lapon az összes lajstromokat sorshúzás útján meg­határozott sorrendben­ kell elhelyezni. Az utolsó oszlopokba kerülnek az egyedüli jelöltek. Minden egyedüli jelölt is külön lajstromként számít. A lajstromok mindegyike felett a szavazat kifejezé­sére egy négyszög szolgál. A négyszög felett a párt elnevezése és arab számjegygyel a lajstrom sorszáma is feltüntetendő.­­A választókat reggel 8 órától este 8 óráig kell szavazásra bocsájtani. Irni-od­asni nem tudó választót kívánságára az elnök felvilágosítja arról, hogy az egyes lajstrom most mely párt jelöltjeit tartalmazzák. A választó­i szavazólap átvétele után a sza­vazófülkébe megy, ott kifejezésre juttatja szavaza­tát, a szavazólapot elhelyezi a borítékba. A fülkét elhagyván, a lezárt borítékot az elnöknek átadja, aki azt az urnába teszi. A szavazás úgy történik, hogy a válaszó a fülkében a lajstrom feletti üres négyszögbe egy keresztet tesz. A választási hivatal legkiésősebb a szavazás napját követő negyedik na­pon kezdi meg a szavazólapok megszámlálását. Miután az egyes lajstromokra eső érvényes sza­vazatok összege megállapítást nyer, következik an­nak megállapítása, hogy az egyes lajstromokra hány mandátum esik. A mandátumokat a lajstro­mok (pártok) között a rájuk esett­­szavazatok ará­nyában kell felosztani. Ennek kiszámítása­ a belga D'Htundti féle rendszer szerint történik. Az alap­­gondolata a rendszernek az, hogy egyik párt se kaphasson további mandátumot, amíg egy másik párt több szavazatára mandátum nem jutott Három új néptörvény A pénteki minisztertanács Juhász-Nagy Sán­dor igazságügy miniszter előterjesztésére három k­éptörvényjavaslatot fogadott el. Az első néptörvény a háborúval kapcsolatban felelős személyek elleni eljárás előkészítéséről, a második a hivatali sikkasztással vádolt miniszterek elleni eljárásnak rendes bírói útra való terelésé­ről, a harmadik a bírói státusrendezésről szól. Mind a három törvényjavaslat a hivatalos lap leg­közelebbi számában fog megjelenni. A bírósági jegyzők státusrendezésére vonat­kozó törvényjavaslatot kiadták a pénzügyminisz­ternek hozzájárulás céljából. Kunfi beszámolója berni útjáról Pénteken délelőtt Károlyi Mihály köztársasági elnöknél értekezlet volt, amelyen résztvettek Be­­rinkey miniszterelnök, Ilarrer követ, a külügymi­nisztérium vezetője, Kunfi közoktatásügyi miniszter és Csáky Imre külügyi osztályfőnök. A tanácsko­záson Kunfi Zsigmond beszámolt berni tapasztala­tairól, majd ezzel kapcsolatban fontos külpolitikai kérdéseket beszéltek meg az értekezleten. Hock János visszautasította a váci püspökséget Elmúlt világok romantikus post­aib­ól nincs benne semmi, de emberien becsületes és előkelő lélek gesztusa volt az, amelyet Hock János, a Nemzeti Tanács elnöke, hiva­tása szerint katolikus pap tett, mikor Károlyi Mihály, elismeréséül a forradalom körül szerzett nagy érdemeinek, felajánlotta neki a Csáky Károly halálával megüresedett váci püspökséget. Habozás nélkül jelentette ki, hogy a magas stallum­ot nem fogadja el, mert minden ambíciója kimerült abban a közéleti munkában, amelyet évtizedek óta folytat, amelynek betetőzése volt a forradalmi esemé­nyekben lévő szerepe és hogy a Nemzeti Ta­nács elnöke lett. Az új Magyarország büszke lehet erre a tényre, amely példaadásul szol­gálhat azoknak is, akik a változott viszonyok­ban törtetőn könnyű lépcsőt és új lehetősége­ket látnak magas tisztségek megszerzésére. Pap számára rendes viszonyok között nem lehet más és magasabb ambíció, mint a püspöki süveg és a pásztorbot. Hock János azonban a rendkívüli idők parancsszavát érezte át, amelyek igazi embertől, a forrada­lom és az ú­j Magyarország, igazi emberétől minden értékeken felüli egyéni hiúságról és egyéni ambícióról való lemondást is követel­nek és minden bizonynyal igaza volt, mikor a díszes tiszt visszautasításának indokolásául azt mondta, hogy a forradalom munkájának nagy része még hátra Van és e püspöki funk­cióknál nagyobb elhivatást érez arra, hogy ezt a mindnyájunknak legmagasztosabb ügyet szolgálja. A kormány, mely a váci püspökség felajánlásával tiszteletét akarta kifejezni Hock Jánosnak, meghajolt a meggyőző érvek előtt és a politikai életben szereplők is két­ségtelen örömmel veszik tudomásul, hogy Hock János továbbra is megmarad a Nemzeti Tanács élén. A föld­mivelésü­gyi miniszter ünneplése A belvárosi Károlyi-párt elnökének, Búza Barna földmivelési miniszternek tiszteletére a földbirtokreform megalkotása alkalmából számb­ VILÁG 1919. március 1. 3 - —........ -.....­­....... ■ i --------------------------------------- ——---------------------------------------------------------------------------^ i i i bútort, szőnyeget, függönyt fehérneműt. Hívásra házhoz kjüjSSEfSs jövök.ín­otdncr. Teleki-tér -rxzzzsazfsz & szám. Telefon: 1. 26—44 étterek-STUÉTELs pa­ri. ittsitju­k a mélyen tisztelt közönséget, hogy a PLACK- SZÁLLÓ ÉTTERMÉT, KÁVÉHÁZÁT ÉS SÖNTÉSÉT március ny­á­jv.­­ átvesszük, h­osszu évek során át szépít lyukarlatiuik fölhasználásá­val Minden Hí­fve«ü­nk oda fog irányulni, hogy a m. .. vendégei :i.c megelégedését kitűvó ételek és eis.n­angii italok felszolgálásával állandóan kiérdemeljük. Kérjük a n. o. közön­ség szives látogatását. — Teljes tisztelettel GstSi ZXcLr.sS, a Metropole-, Bristol- és Im­­neb­il­szállók éttermei volt vezetőjves ISmtam istifain, a s­alace-szálló volt töpineórja haton este hét órakor társas vacsorát ad,­­amel­­yen megjelennek a kormány összes tagjai. Nagy György felvételre jelentkezett a Károlyi-pártba Dr. Nagy György, a Köztársasági Párt volt elnöke és a Lancisra-pártnak jelenleg egyik al­elnöke pénteken felvételre jelentkezett a Károlyi- pártba. Nagy György ezzel a jelentkezésével régebbi radikális meggyőződéséhez tért vissza. A Kár­olyi-pártban hajlandók is Nagy Györgyöt felvenni, ez azonban nem jelenti azt, hog­y szívesen látnák volt köztársasági párti híveit, akik a volt egységes függetlenségi pártban a reakciós irányban exponáltál­ magukat és en­­nek megfelelően szavaztak is a választmányban, amikor a pártszakadás kérdése felmerült. Hűséget esküszik a papság Az esztergomi székes­káptalan pénteken dél­­előtt fél 1t órakor összegyűlt a Bazilikái sekrestyék­­ében, hogy letegye a hűségesküt a népköztársa­ságra, dr. Majláth Ferenc kormánybiztos kezébe.. A megjelent papság nevében Bemer püspök bizto­sította a­ kormányt, a papság hűségéről. Dr. Majlátt­ Ferenc kormánybiztos megnyugtatta a papságot afelől, hogy­ a kormány által megkívánt hűségeskü­ nem jelent bizalmatlanságot a katolikus papság­­gal szemben, hanem csak egy általános kormány­intézkedés. A megjelent papság megnyugvással fo­gadta a kormánybiztos kijelentését," majd letette a hűségesküt. . Csernoch János hercegprímás és titkára, dr. Lépeid, akik a hűségesküt már korábban letették, Budapestre érkeztek, hogy újból letegyék a hűség­­esküt Vass János vallásügyi miniszter kezébe. Károlyi-párti népgyű­lések A függetlenségi Károlyi párt megkezdte országos­ szervezkedését és vasárnap a vidék több városában tart­ napgyűléseket. Hock János, a párt több tagjának kí­séretében vasárnap reggel Szegedre utazik, hogy részt­­ vegyen az ottani Károlyi­ párt nagygyűlésén. ;­ Hajdúnánáson, Nyíregyházán és Egerben szintén népgyűlést tart a Károlyi-párt, amelyen a központ is képviselteti magát. Egerbe Vass János vallásügyi mi­niszter utazik le a párt központjának képviseletében.. Március 9-én Veszprémben, Esztergomban és Győrött lesz szervezkedő nagygyűlés. A március 9-én Eszter­gomiján tartandó népgyű­lésre Vass János vallásügyi miniszter és Kibek.. Körnél utazik le. A győri nép­­gyűlésen Ib­ek János is megjelenik. Radikális szervezkedés A radikális párti tanítók és tanárok szakcsoportja vasárnap délelőtt fél 11 órakor a párt központi helyi­ségében tagértekezletet tart. A VI. kerületi Radikális Párt vezetősége februári 27-én a pártszervezet új helyiségében (VI., Liszt Ferenci tér 13.) ülést tartott, melyen a választási előkészüle­tekkel, a pártagitációval és annak kerületi szervezésé­vel foglalkozott. ■A radikális nők csoportja ma, szombaton este fél­hat órakor értekezletet tart, amelynek tárgya Szécsi I Frida előadása „A nők és a községi politika“ címen. E hónap 6-án, csütörtökön az ü­jvárosh­áza közgyűlési termében­ nagygyűlést rendeznek, amelyen Jászt Osz­kár a radikalizmus céljairól, Strieberné Po­lányi Laura a család megújhodásáról és Vámbéri Melani­a nőknek a községi és az­ országos politikában való részvételéről tartanak előadást. ■.

Next