Világ, 1919. március (10. évfolyam, 52-73. szám)
1919-03-01 / 52. szám
Szombat Elfogadták a választójogi néptörvényt A lóversenyügy a minisztertanácson A kormány tagjai, Károlyi Mihály elnök részvételével, pénteken délután minisztertanácsra ültek össze, amelynek napirendjén több igen fontos javaslat szerepelt. A minisztertanács mindenekelőtt elfogadta az igazságügyminiszter három tervezetét, amelyek közül kettő a miniszterek felelősségre vonásáról szól. Az új törvények módot fognak adni a kormánynak arra, hogy herceg Windisch- Graetzet a svájci kormánytól kikérhesse és a burgonyadlaj-panama ügyében felelősségre vonhassák. A másik szabályozza azt az eljárást, amelyet le fognak folytatni ama volt miniszterek ellen, akik aháborít felidézésében és meghosszabbításában bűnösök. Napirenden szerepelt még a lóverseny-ügy kérdése is. Döntés ebben az ügyben még a késő éjjeli órákban nem történt, mert eddig a védelszlások elrendeléséről és a választási eljárásról szóló törvénytervezet szakaszait tárgyalták. Búza Barna miniszternek az az álláspontja, hogy a játék eltörlésének vagy megengedésének kérdését a nemzetgyűlésre kell bízni. Amikor az orság annyi bajjal és nehézséggel küzd, igazán felesleges ilyen kérdéssel a miniszterek idejét elfoglalni. Legyen-e totalizatőr vagy sem — ez részletkérdés, döntsön benne a szakminiszter és szüntesse be ezt az eddig megtűrt erkölcstelen jövedelmi forrást. A minisztertanács pedig szentelje idejét az ország égető problémáinak megoldására. Az új választójogi néptörvény A pénteki minisztertanács tárgyalta Nagy Vince belügyminiszter és a szakreferensek előadásában az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak választásáról szóló javaslatot. A nemzetgyűlés tagjainak száma 418 lesz. Ebből a meg nem szállott területre körülbelül 235 mandátum esik. A mandátum tartama két év. A választás az arányos képviseleti rendszer alapján történik. Az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjait választási kér illetenként választják. Minden kerület székhelyén választási hivatalt állítanak fel. A hivatal elnökből, elnökhelyettesből, négy ülnökből és két helyettes ülnökből áll. A választási hivatal elnökét és helyettes elnökét a választási kerület székhelye szerint illetékes Ítélőtábla területén működő bírák sorából a minisztertanács jelöli ki, a tagjait pedig az elnök nevezi ki. A szavazás községenként, szavazatszedő bizottság előtt történik. Minden szavazatszedő bizottság elnökből és a megállapított lajstromok számával egyenlő számú ülnökből áll. 11a valamely városban vagy községben a választók száma 1500-nál több, annyi szavazatszedő bizottságot kell alakítani, hogy minden 1500 választóra egy szavazatszedőbizottság essék. A jelölési ajánlatot írásban, legkésőbb a választás napját megelőző tizenötödik napon kell a választási hivatal elnökének átadni. Egy jelölési ajánlatban nem ajánlható több jelölt, mint ahány képviselő választandó az illető választási kerületben. A jelölési ajánlatot legalább 500 olyan választónak kell aláírni, akik az illető kerületben bárnak választójoggal. A jelölési ajánlatban, pótjelöltek is ajánlhatók. A pótjelöltek száma az ugyanabban az ajánlatban szereplő tényleges jelöltek számánál és 5-nél nagyobb nem lehet. Ha azonban a tényleges jelöltek száma a 10-et meghaladja, annyi pótjelöltet lehet ajánlani, hogy a 10-en felüli minden 10 tényleges jelöltre egy pótjelölt essék. Egy választó ugyanarra a választásra vonatkozólag csak egy jelölési ajánlatot írhat alá. Minden jelölt csak egy választási kerületben lehet jelölt és mint ilyen csak egy lajstromban szerepelhet. Ha csak egy lajstromot ajánlottak és a jelöltek száma a betöltés,de mandátumok számát meg nem haladja, a választási hivatal az összesjelölteket megválasztott képviselőknek, a pótjelölteket pedig megválasztott pótképviselőknek nyilvánítja. Ha több lajstromot ajánlottak és a jelöltek száma a betöltendő mandátumok számánál nem nagyobb, a választási hivatal az összes jelölteket megválasztott képviselőknek, a pótjelölteket peddig megválasztott pótképviselőknek nyilvánítja. A szavazólapon az összes lajstromokat sorshúzás útján meghatározott sorrendben kell elhelyezni. Az utolsó oszlopokba kerülnek az egyedüli jelöltek. Minden egyedüli jelölt is külön lajstromként számít. A lajstromok mindegyike felett a szavazat kifejezésére egy négyszög szolgál. A négyszög felett a párt elnevezése és arab számjegygyel a lajstrom sorszáma is feltüntetendő.A választókat reggel 8 órától este 8 óráig kell szavazásra bocsájtani. Irni-odasni nem tudó választót kívánságára az elnök felvilágosítja arról, hogy az egyes lajstrom most mely párt jelöltjeit tartalmazzák. A választói szavazólap átvétele után a szavazófülkébe megy, ott kifejezésre juttatja szavazatát, a szavazólapot elhelyezi a borítékba. A fülkét elhagyván, a lezárt borítékot az elnöknek átadja, aki azt az urnába teszi. A szavazás úgy történik, hogy a válaszó a fülkében a lajstrom feletti üres négyszögbe egy keresztet tesz. A választási hivatal legkiésősebb a szavazás napját követő negyedik napon kezdi meg a szavazólapok megszámlálását. Miután az egyes lajstromokra eső érvényes szavazatok összege megállapítást nyer, következik annak megállapítása, hogy az egyes lajstromokra hány mandátum esik. A mandátumokat a lajstromok (pártok) között a rájuk esettszavazatok arányában kell felosztani. Ennek kiszámítása a belga D'Htundti féle rendszer szerint történik. Az alapgondolata a rendszernek az, hogy egyik párt se kaphasson további mandátumot, amíg egy másik párt több szavazatára mandátum nem jutott Három új néptörvény A pénteki minisztertanács Juhász-Nagy Sándor igazságügy miniszter előterjesztésére három képtörvényjavaslatot fogadott el. Az első néptörvény a háborúval kapcsolatban felelős személyek elleni eljárás előkészítéséről, a második a hivatali sikkasztással vádolt miniszterek elleni eljárásnak rendes bírói útra való tereléséről, a harmadik a bírói státusrendezésről szól. Mind a három törvényjavaslat a hivatalos lap legközelebbi számában fog megjelenni. A bírósági jegyzők státusrendezésére vonatkozó törvényjavaslatot kiadták a pénzügyminiszternek hozzájárulás céljából. Kunfi beszámolója berni útjáról Pénteken délelőtt Károlyi Mihály köztársasági elnöknél értekezlet volt, amelyen résztvettek Berinkey miniszterelnök, Ilarrer követ, a külügyminisztérium vezetője, Kunfi közoktatásügyi miniszter és Csáky Imre külügyi osztályfőnök. A tanácskozáson Kunfi Zsigmond beszámolt berni tapasztalatairól, majd ezzel kapcsolatban fontos külpolitikai kérdéseket beszéltek meg az értekezleten. Hock János visszautasította a váci püspökséget Elmúlt világok romantikus postaiból nincs benne semmi, de emberien becsületes és előkelő lélek gesztusa volt az, amelyet Hock János, a Nemzeti Tanács elnöke, hivatása szerint katolikus pap tett, mikor Károlyi Mihály, elismeréséül a forradalom körül szerzett nagy érdemeinek, felajánlotta neki a Csáky Károly halálával megüresedett váci püspökséget. Habozás nélkül jelentette ki, hogy a magas stallumot nem fogadja el, mert minden ambíciója kimerült abban a közéleti munkában, amelyet évtizedek óta folytat, amelynek betetőzése volt a forradalmi eseményekben lévő szerepe és hogy a Nemzeti Tanács elnöke lett. Az új Magyarország büszke lehet erre a tényre, amely példaadásul szolgálhat azoknak is, akik a változott viszonyokban törtetőn könnyű lépcsőt és új lehetőségeket látnak magas tisztségek megszerzésére. Pap számára rendes viszonyok között nem lehet más és magasabb ambíció, mint a püspöki süveg és a pásztorbot. Hock János azonban a rendkívüli idők parancsszavát érezte át, amelyek igazi embertől, a forradalom és az új Magyarország, igazi emberétől minden értékeken felüli egyéni hiúságról és egyéni ambícióról való lemondást is követelnek és minden bizonynyal igaza volt, mikor a díszes tiszt visszautasításának indokolásául azt mondta, hogy a forradalom munkájának nagy része még hátra Van és e püspöki funkcióknál nagyobb elhivatást érez arra, hogy ezt a mindnyájunknak legmagasztosabb ügyet szolgálja. A kormány, mely a váci püspökség felajánlásával tiszteletét akarta kifejezni Hock Jánosnak, meghajolt a meggyőző érvek előtt és a politikai életben szereplők is kétségtelen örömmel veszik tudomásul, hogy Hock János továbbra is megmarad a Nemzeti Tanács élén. A földmivelésügyi miniszter ünneplése A belvárosi Károlyi-párt elnökének, Búza Barna földmivelési miniszternek tiszteletére a földbirtokreform megalkotása alkalmából számb VILÁG 1919. március 1. 3 - —........ -............ ■ i --------------------------------------- ——---------------------------------------------------------------------------^ i i i bútort, szőnyeget, függönyt fehérneműt. Hívásra házhoz kjüjSSEfSs jövök.ínotdncr. Teleki-tér -rxzzzsazfsz & szám. Telefon: 1. 26—44 étterek-STUÉTELs pari. ittsitjuk a mélyen tisztelt közönséget, hogy a PLACK- SZÁLLÓ ÉTTERMÉT, KÁVÉHÁZÁT ÉS SÖNTÉSÉT március nyájv. átvesszük, hosszu évek során át szépít lyukarlatiuik fölhasználásával Minden Hífve«ünk oda fog irányulni, hogy a m. .. vendégei :i.c megelégedését kitűvó ételek és eis.nangii italok felszolgálásával állandóan kiérdemeljük. Kérjük a n. o. közönség szives látogatását. — Teljes tisztelettel GstSi ZXcLr.sS, a Metropole-, Bristol- és Imnebilszállók éttermei volt vezetőjves ISmtam istifain, a salace-szálló volt töpineórja haton este hét órakor társas vacsorát ad,amelyen megjelennek a kormány összes tagjai. Nagy György felvételre jelentkezett a Károlyi-pártba Dr. Nagy György, a Köztársasági Párt volt elnöke és a Lancisra-pártnak jelenleg egyik alelnöke pénteken felvételre jelentkezett a Károlyi- pártba. Nagy György ezzel a jelentkezésével régebbi radikális meggyőződéséhez tért vissza. A Károlyi-pártban hajlandók is Nagy Györgyöt felvenni, ez azonban nem jelenti azt, hogy szívesen látnák volt köztársasági párti híveit, akik a volt egységes függetlenségi pártban a reakciós irányban exponáltál magukat és ennek megfelelően szavaztak is a választmányban, amikor a pártszakadás kérdése felmerült. Hűséget esküszik a papság Az esztergomi székeskáptalan pénteken délelőtt fél 1t órakor összegyűlt a Bazilikái sekrestyékében, hogy letegye a hűségesküt a népköztársaságra, dr. Majláth Ferenc kormánybiztos kezébe.. A megjelent papság nevében Bemer püspök biztosította a kormányt, a papság hűségéről. Dr. Majlátt Ferenc kormánybiztos megnyugtatta a papságot afelől, hogy a kormány által megkívánt hűségeskü nem jelent bizalmatlanságot a katolikus papsággal szemben, hanem csak egy általános kormányintézkedés. A megjelent papság megnyugvással fogadta a kormánybiztos kijelentését," majd letette a hűségesküt. . Csernoch János hercegprímás és titkára, dr. Lépeid, akik a hűségesküt már korábban letették, Budapestre érkeztek, hogy újból letegyék a hűségesküt Vass János vallásügyi miniszter kezébe. Károlyi-párti népgyűlések A függetlenségi Károlyi párt megkezdte országos szervezkedését és vasárnap a vidék több városában tart napgyűléseket. Hock János, a párt több tagjának kíséretében vasárnap reggel Szegedre utazik, hogy részt vegyen az ottani Károlyi párt nagygyűlésén. ; Hajdúnánáson, Nyíregyházán és Egerben szintén népgyűlést tart a Károlyi-párt, amelyen a központ is képviselteti magát. Egerbe Vass János vallásügyi miniszter utazik le a párt központjának képviseletében.. Március 9-én Veszprémben, Esztergomban és Győrött lesz szervezkedő nagygyűlés. A március 9-én Esztergomiján tartandó népgyűlésre Vass János vallásügyi miniszter és Kibek.. Körnél utazik le. A győri népgyűlésen Ibek János is megjelenik. Radikális szervezkedés A radikális párti tanítók és tanárok szakcsoportja vasárnap délelőtt fél 11 órakor a párt központi helyiségében tagértekezletet tart. A VI. kerületi Radikális Párt vezetősége februári 27-én a pártszervezet új helyiségében (VI., Liszt Ferenci tér 13.) ülést tartott, melyen a választási előkészületekkel, a pártagitációval és annak kerületi szervezésével foglalkozott. ■A radikális nők csoportja ma, szombaton este félhat órakor értekezletet tart, amelynek tárgya Szécsi I Frida előadása „A nők és a községi politika“ címen. E hónap 6-án, csütörtökön az üjvárosháza közgyűlési termében nagygyűlést rendeznek, amelyen Jászt Oszkár a radikalizmus céljairól, Strieberné Polányi Laura a család megújhodásáról és Vámbéri Melania nőknek a községi és az országos politikában való részvételéről tartanak előadást. ■.