Világ, 1920. február (11. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-25 / 48. szám
Szerei: Nem delegáció pénzügyi jegyzékei Beszélgetés Fopovics Sándor főmegbízottal Neuilly, (Chabeau de Madrid) febr. 23. A magyar békedelegáció Henry ezredes útján ma nyújtotta be azokat a jegyzékeket, amelyek a békeszerződés pénzügyi intézkedéseivel foglalkoznak. Ebből az alkalomból Magyarország egyik legkiválóbb pénzügyi tekintélyéhez, Popovics Sándor főmegbizotthoz, fordultam s megkértem, hogy ismertesse előttem ezeknek a jegyzékeknek a tartalmát és intencióit. A kegyelmes úr a következőket volt szives velem közölni: — A békeszerződésnek a hadviselés által okozott károk jóvátételére 6s egyéb pénzügyi jelentős Sfffr WTTTtsekre vonatkozó ellenészrevételei a magyar békedelegációnak egy a delegáció általános felfogását visszatükröző jegyzék kíséretében mutattattak be. Ez az általános jegyzék abból indul ki, hogy Magyarország a legyezetése által előállott helyzet konzekvenciáinak a levonására kész és úgy a múltban keletkezett, mint a békeszerződés által reá háruló kötelezettségeket teljesíteni is kívánja. Nagyon természetes, hogy ennek a szándéknak azonban hadart szab az ország gazdasági teljesítőképessége. Ebben az irányban a békedelegáció utal arra, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták a fegyverletétel óta bekövetkezett eseményeket, jelesül a forradalmat, a bolsevizmust és az ellenséges megszállást, melyek gazdasági erőinket rettenetesen megcsonkították és amelyek az országot képtelenné teszik arra, hogy belátható időn belül normális gazdasági életet éljen. Mindehhez hozzájárul, hogy olyan területet akarnak Magyarország részére meghagyni, amely a gazdasági prosperitás feltételeit nélkülözi. -- A többi jegyzék ezeknek az, általános szempontoknak a részletekre való alkalmazása.- Az első jegyzékünk hosszabb tanulmány az ■ állam pénzügyi helyzetéről és ennek kialakulásáról. Részletesen ismerteti jelenlegi valutás helyzetünket, az államkölcsönök ügyét, az állami bevételek és kiadások jövő alulolását. Ez idő szerint nemcsak, minden a jóvátétele! címén tőlünk követelhető akár pénzbeli, akár egyéb javak kiszolgáltatására képtelenek vagyunk, hanem ezenfelül még hatályos külföldi segítségre van szükségünk ahhoz, hogy teljesítőképességünnket visszanyerjük. Egy másik jegyzék kifejti, hogy a magyar nemzet nem akarta a háborút, hiszen ebben a háborúban nem volt nyerni valója. De a felelősség kérdésétől eltekintve is, a jóvátételre vonatkozó határozmányok teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy Magyarország átment a bolsevizmuson és a román megszálláson. Az entente föltételeivel szemben a jegyzék két fő kívánalmat állapít meg. Az egyik az, hogy adassanak vissza részünkre azok az ipari és mezőgazdasági termelési javak, továbbá vasúti forgalmi eszközök, amelyek a magyar termelés megindításához, szociális és gazdasági életünk fentartásához nélkülözhetetlenek. A másik pedig az, hogy a tőlünk jogtalanul elvett javaknak az a része, amely a fentiek értelmében nekünk természetben vissza nem adható, részben a reparációs számlánk terhére iassék és ezzel jóvátételi kötelezettségünk legalább is két. évig teljesítettnek vétessék. Külön jegyzék foglalkozik az állami adósságok eloszlásának kérdéseivel. Azt a kívánságot fejezzük ki, hogy ez az adósság a nemzetközi jognak és igazságosságnak megfelelően osztassák meg Magyarország és a békeszerződés intenciói szerint belőle keletkező államok között. A Külön jegyzék tárgyalja az Osztrák-Magyar Bank likvidációjának kérdését. A jegyzék utal arra, hogy a tervezett rendelkezések nincsenek tekintettel az Osztrák-Magyar Bank jogi helyzetére és szerzett jogaira. Ellenjavaslatokat teszünk és arra az esetre, ha ezek az ellenjavaslatok nem fogadtatnának el, legalább bizonyos módosításokat kérünk az eredeti tervezeten. Ezek a módosítások elsősorban a külföldön forgalomban levő bankjegyek beváltásának tervezett szabályozása ellen irányulnak. E szabályozás szerint a külföldön 1919 július 15-én forgalomban volt bankjegyek egyedüli fedezetét az osztrák és magyar kormányok által a jegybanknál letett adóslevelek szolgáltatnák. Ez a rendelkezés egyoldalulag kedvezne a monarchiából területet nyert vagy a belőle keletkezett államoknak. Egy jegyzék azokkal az állami javakkal foglalkozik, amelyek a monarchia helyén alakuló állantok tulajdonába mennek át a területtel együtt. Egy másik a tisztviselő-kérdéssel foglalkozik s azkívánja, hogy a magyar állam területéből alakuló államok kötelesek legyenek gondoskodni az ottani katonai és magyar állami szolgálatban volt egyének ellátásáról. Egy jegyzék a szerződés-tervezet pénzügyi határozmányainak kisebb részletkérdéseivel foglalkozik. Különösen kiemelendő még az a jegyzék, amelyik a békeszerződési tervezetnek a háború előtt vagy a háború után esedékessé vált külföldi adósságaink fizetési feltételeivel foglalkozik. A béketervezet szerint a sok száz millióra menő állami és magánadósságok egyszerre esedékessé lennének és külföldi valutában lennének fizetendők még akkor is, ha korona-értékre szólnak, mert ebben az esetben a korona háborúelőti árfolyama lenne irányadó. A jegyzék állást foglal az utóbbi határozmány ellen. A külföldi valutára szóló adósságok törlesztésére nézve pedig, amelyek a háború előtt kibocsátott kötvényeken alapulnak és 1926 végéig válnak esedékessé, 1920 végéig terjedő halasztás engedélyezését kéri. Banda Jenő: VILÁG 1920. február 23. 3 Az adriai vita Az Adria-problémának megoldásában a Chicago Tribüne jelentése szerint enyhéb más megoldást ígérőbb a hangulat, főleg, hogy az Jugoszláv kormány és az olasz is közvetlenő,így Mások megkísérlését szándékozzák, sőt Nini maga kijelentette, hogy bárminemű engedményre hajlandó Jugoszláviával szemben, mely különben rár van utalva Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország nagylelkűségére, melyek tátogatni fogják kölcsönnél Jugoszláviát. Emiéi sokkal élénkebben foglalkoztatja a, olasz lapokat a francia-jugoszláv titkos szerződés ügye, amelyel a francia hivatalos kommüniké megcáfol ugyan, de koránt sem állítja azt, amit az Idea Xazionale leleplezése közölt, hogy tárgyalások sem folynának ebben az ügyben. Az olasz lapok felháborodással köztik a szövetségi szerződéstervezet részleteit, amely direkt katonai szövetséget jelentene Franciaország és Jugoszlávia között Olaszország ellen. , Millerand Londonban van már és vele együtt érkeztek meg vasárnap ete Shalova olasz külügyminiszter és Vajda román miniszterelnök, akik,szintén résztvesznek a szövetségközi tárgyalásokon. A legfelsőbb tanács hétfőn folytatta tárgyalásait a Downing Streeten. A jóvátételi bizottság elnöki székét hétfőn dol.Után fogtata el a lemondott Jonart-tól Poincaré. Az alelnöki lisztet Bertolini tölti be. A lengyel helyzet bécsi jelentés szerint ismétfordulópontra jutott. Patek lengyel kormányának állását megrenbelinek mondják, utódjául gróf Tarnosvszky és gróftolubhosvszky volt osztrák minisztereké említik. Az adriai amerikai flotta parancsnokát felmentettél s Berlinből jelentik: Deutsche 11 Igémeine Zei- Amit nah táviratozzál Luganóból. Andreurset, az adrSarnrKKáT FfoTTa parancsnokát fölmentették állásától. Az angol hadügyi költségvetés Londonból idenfi is...(-twrrftfff tegnap este n/u.ió^i-1 ).g •hT~éisóh-izKau az 1920/21. évi hadügyi költségvetést. Az indokolás rámutat arra, hogy a jövő hadseregének fölépítésénél alapelvként kell követni azt, hogy jól fizetett, jól nevelt, modern, jól elhelyezett, elégedett, jól fölszerelt és polgári hivatás végzésére is alkalmas katonákat neveljünk. Különfajikhadosztályt az angol hadseregben nem fognak fölállítani. A hadikémia sorai a tanulmányokat fokozott energiával kell folylatni mindaddig, amint a lobbi nemzetek is fölhasználják a kémia eredményeit hadicélokra. . Revízió alá veszik a békeszerződést A románok megkezdték a Tiszántúl kiürítését Jegyzek az Osztrák-Magyar Bank likvidálásáról — A tótok Hlinka szabadonbocsátását követelik — A békedelegáció egy része hazautazott A sok ellentmondó híresztelés után ma már végre kétségtelenné vált, tűn*? a románok mégis meghajolnak a páriSo K$felsőbb tanács kivánsága előtt és megkeríti a Tiszántúl kiürítését. A kiürítés miUT fbruár 24-én kezdődött és a magyar csapatok — hír szerint — már be is vonultak Tokajba és Szolnokra. Egyes külföldi lapok azt a feltűnő hírt közölték, hogy a nagykövetek értekezlete elvben hozzájárult a magyar békedelegációnak népszavazás iránti követeléséhez. A hírek szerint egy vegyes bizottság fogja megállapítani, hogy mely területeken történjék népszavazás. A L’Humanité azt kívánja, hogy a magyar békeszerződésen mélyreható, változtatásokat tegyenek és a Daily Telegraph szerint pedig a békeszerződést Apponyi ellenjavaslatai szerint részben módosítani fogják. Ez utóbbi lap szerint népszavazás nem lesz, a határokra nézve azonban ránk nézve kedvezőbb döntést várhatunk. A Daily Telegraph rámutat arra is, hogy hárommillió magyart akarnak idegen uralom alá juttatni, vázolja az ország súlyos gazdasági helyzetét ésígy fejezi be cikkét: Nem szabad, hogy az enlente megint egy életképtelen államot teremtsen. Megerősítik a revízió hírét Az Abhfuhrblatt jelenti Zürichből. A VJc/a/r mesy elsett, hogy a békeszerződést a legyőzteettff javára revízió alá veszik. Az entente nem gondol a dunai országok politikai egyesítésére Bécsből jelenti tudósítónk. A kamarai bizottságban Ausztriának dunai szövetséghez való állásfoglalását fbrisben lefolyt vitáról az Éclaire a következőket írja: Nem hisszük, hogy az entente, különösen azonban Franciaország jelenleg arra gondolna, hogy a dunai államok politikai egyesítését létrehozza. Az enlente csak azt óhajtja, hogy a szomszédos országok közt a gazdasági kapcsolatok ismét felvétessenek s meg akarja teremteni a lehetőséget, hogy élhessenek és szabadon fejlődjenek. Magyarország már földrajzi helyzeténél fogva sem maradhat ki ebből a gazdasági tömörülésből. Ha azonban az osztrákok politikai egyesülésre gondolnak, akkor hozzá kell szokniuk ahhoz a gondolathoz, hogy Magyarország abban a jelen körülmények között semmi esetre sem vehetne részt. lloyd George a békeszerződés revíziójáról Bors tudósitónk jelenti telefonon. A Reuters ügynökség Jrdtmtése szerint Lloyd George kijelentett- M***tseltárban hogy a verrárttesi szerződés revízióját mindaddig nem tartja szükségesnek, míg annak tarthatatlansága kétségtelenül ki nem tűnii. Egy másik Reuter felentés szerint, az angol minisztertanács legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy nem lát okot fennforogni arra, hogy a háborús bűnök miatt követett személyek listájáról bárkit is töröljön. Békeküldötteink egy része elutazott Párisból Neuilly. febr1. (Szikratávirat.) Minthogy a magyar békedeegáció valamennyi jegyzékét be* aínn-4yásr*tiKÜlön szakértők és személyzetnek az a része, amelynek jelenlétére Neuillyben nincs múlhatatlan szükség, hazautazott Budapestre. Hétfőn este kelt útra többekközött gróf Somssich László, Cillik Iván, Hegedűs Lóránt, Bíró Pál'r, Zoltán Béla és Gerevich Tibor. fi a Kezdődött a Tiszántúl Kiürítése A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar kormány és a fővezérség többszöri sürgetésére a román csapatok e hónap 24-ét, hagyják el a Tiszavonalat. A Tisza- és a Clemenceau-féle demarkációs vonal közötti terület március hó első feléig a Vásárosnamény—Debrecen—Püspökladány—Mezőtúr— Hódmezővásárhely vonalig szabadul fel Az említett városokat saját csapataink szállják meg. Az utóbbi.