Világ, 1920. március (11. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-31 / 78. szám

Sze rkesztő*i g es kiadóhivatal VI., Andrássy­ út 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban: E..ősz évre 220 korona, félévre 1 In korona, negyedévre 56 korona, egy hóra 20 korona. A „VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pálya­udvarokon 80 fillér.VILÁG Hirdetitek felvételnek . Budapesten • Vfl.AG kiadóhivatalában, Brockner J* Győri és Nagyfaulus és Tsa,Tenczer Gy­uu­la, Hegyi Lajos, Klein Simon és Tsa, Leo­­pold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz Jó­zsef, Siklay, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernáthild. irodákban* Bécsben: Hausenstein és Vogler, M. Dukes Nacht* Rudolf Mosse. Berlinben Rudolf Kol­­bán, Berlin NW. Unter den Linden 40/41* XI. évfolyam Budapest, 1920 SZERDA március 31. 78-ik szám­ ­ /Ausztria és 25p?rofS?ig / . kfmtm •­a felírása, annak a. cik­knek, amely a V Comntfin érence (Józan Ész) című­ angol lap március 20-iki számában megjelent. Íme a cikk szószerinti fordítása : " Tan valami mulatságos társasjáték, amely sóban áll, hogy a bekötött szemű résztvevők krétad­arabokkal kezükben malacot próbálnak rajzolni,­ farkat ragasztanak, hozzá s szemeket duzgálnak bele. Ha az ember Európa térképén elnézi az új határokat, hajlandó volna azt­ hinni, hogy a versaillesi öreg urak ebéd után­ ezzel a játékkal szórakoztak, de­­ elnézésből vadkano­kat rajzoltak malacok helyett. A farkuk nincsen a helyén, a szemük ott van, ahová nem való, de az agyaruk elismerést érdemel, mint vala­mely futurista iskolához­­ tartozó, bekötött szemű öreg­­uraknak ebéd utáni próbálkozása, szép reményekre jogosutó kísérlet. Első pillan­tásra elfogadhatónak látszik ama rendkívüli alakulatoknak e magyarázata, amelyek min­den esztétikai inspirációnak és erkölcsi célnak híján vannak és amelyek úgy az etnológiai, mint a gazdasági alapot nélkülözik, de kissé gondosabb vizsgálat után ez a tetszetős és jóin­dulatú magyarázat" nem mutatkozik. Kielégítő­nek. Kritikusabb vizsgálódás ugyanis azt bizo­nyítja, hogy Jugoszlávia, Cseh-Szlovákország és Románia nem csupán remek balkáni vadka­nok,­­hanem olyformán rajzolódtak, meg,, hogy Ausztria és Magyarország legjava, a hasukba jutott.­­ A cseh-szlovák, jugoszláv és román vadkan fölfalta Ausztria és Magyarország, szénének, va­sának, petróleumának, sójának, fájának legja­­v­­­át, legjobb mezőgazdasági területeivel, néhány tuucat legkülöbb ó városával­ és néhány millió leg­­derekabb polgárával együtt. Oly sikeresen raj­zolták meg a körvonalakat, hogy Ausztria és Magyarország most a két legszerencsétlenebb ország a föld kerekségén.­­ Mindkét államban annyi pusztítást, betegséget és éhezést, láttam, mint sojsal egyebütt. Mindkét országban a gyer­mekek százai és ezrei­ sínylődnek angolkórban és tüdővészben. Mindkét államban a szorgal­mas férfiak és nők milliói mentek tönkre és néznek farkasszemet a kétségbeeséssel. úgy mondják, hogy Lloyd George szerint a nyomorúságnak Ausztriában a háború és nem a béke az oka, hogy a békeszerződés hatása még nem érezhető és hogy Ausztria megérde­melte a büntetést, mert a háború okozója volt. Mikor Lloyd George azt mondja, hogy a nyo­mor Ausztriában a háborúnak és nem a béke­­feltételeiknek tulajdonítható, olybá tűnik fel előttem, mint az az ember, aki mentegetődzött, hogy nem ő fojtotta szomszédját a kútba, mert a víz m­ár úgyis az álláig ért, mikor a kútba vizet kezdett szivattyúzni. Bizonyos, hogy Ausz­tria szenvedett a háborúban, de a kétségnek m­ég csak árnyéka sem férhet ahhoz, hogy a v­íz felett tudta volna magát tartani, ha a st.­­germaini szerződés nem rabolja el szenét és vasát, termékeny, tartományait és négymillió lakosát. Akár mohóság, akár büntetés, akár politika volt az indító ok, annyi bizonyos, hogy a Ver­sailles­ öreg­emberek úgy megcsonkították Ausztriát és Magyarországot, mint ahogy a le­­­­gendás bolseviki sem végezhette volna el kü­lönben. Mit látunk ma? Látjuk, hogy Ausztria és Magyarország az éhség, a betegség és a kétség­­beesés hazája. Azt látjuk, hogy Cseh-Szlovák­­országban félmilliós hadsereg áll fegyverben s hogy az uralkodó cseh nemzetiséget gyűlölik a többi nemzetiségek. Látunk egy különböző fa­jokból és vallásokból alakított Jugoszláviát, amelyet Szerbia sem kormányozni, sem asszi­milálni nem bír; képtelennek látjuk, hogy meg­művelje azt a gazdag földet, amelyet Magyar­­országtól annektált és oly képtelen a hálára, hogy az angol missziótól megtagadja az élelmet, amelyre a budapesti kis angol kolóniának szüksége van. Azt látjuk, hogy Romániában vallási és faji üldözések kapnak lábra és a bo­tozások ismét napirenden vannak. Azt látjuk, hogy Lengyelország talpig fegyverben áll Szov­­jet-Oroszország ellen. Mindenütt gyűlölettel, el­nyomással, csőddel és kétségbeeséssel találko­zunk, forrongó elégedetlenséggel és fenyegető háborúval. Századokon át a Habsburg-uralkodók si­keresen kormányoztak számos félművest és nyughatatlan nemzetiséget , ha Ausztria-Ma­gyarország nem lett volna — miként Talleyrand mondotta a Mindenhatóról — fel kellett volna találni. Most nem törődő tudatlanság szétrom­bolta a nagy kettős monarchiát s nehéz volna megmondani, hogyan lesz a helye betölthető. Aki csak valamennyire tisztában van a faji té­nyezőkkel Középeurópában és a Balkánon, pil­lanatig sem remélheti, hogy akár Cseh­-Szlovák­­ország, akár Jugoszlávia, akár Románia a Je­Kopenhágából jelopüst. A király ma hosszabb ide­je tárgyalt Zonja*1 k­lügyminiszterre­l az észak- Schl­vigi Dijavkáról. A tanácskozás azzal végző­dött, JR5S'V'*a király felszólította a külügi minisztert, hogy az egész kormány nyújtsa be lemondása­. Zahir vonakodott ennek az utasításnak eleget tenni, mire a király elbocsátotta a kormányt és Neer­­l­aard-ot, az ellenzék vezérét bízta meg az új kor­mány alakításával. Neergaard kétórai meggondolási időt kért, amelynek jelölte után kijelentette, hogy nem tud eleget tenni a királyi m­egbí­zásnak. A­­ki-*­ráty erre’ megkérte Zahir kormányát, hogy vezesse tovább­ az ügyeket, amíg új kormány nem alakul. Zahir kijelentette, hogy erre nem hajlandó. Mint­hogy a képviselőhöz húsvéti szünete már megkez­dődött, a kormány pártjait, a szocialistákat és a radikális pártot, távirattal hívták össze március 16-ára Kopenhágában tartandó ülésre. A kormányválság okáról bécsi tudósítónk azt jelenti,­­ hogy Zahir radikális kabinet­jét,"­­amely ki­sebbségi kormány,volt, a közvélemény nyomása alatt bocsátotta el a király, miután a Maurinisták terhére írták a kormánynak, hogy Parisban nem vitte keresztül egy harmadik schleswigi népszavazási zóna felállítását, ami miatt a szavazás eredménye a második zónában is kedvezőtlenül ütött ki. A kor­mányválság következményei még kiszámíthatat­lanok. Kopenhága, március 30. A szociáldemo­krata szövetségek egyesült szakszervezeti bi­zottságai, a kopenhágai munkások közösségi szervezete, úgyszintén az országgyűlési cso­port és a városi képviselőtestület csoportja teg­nap este gyűlést tartottak. Ezen határozatot fo­gadtak el, amelyben a minisztériumnak a ki­rály által való elbocsátása alkalmából követel­ték, hogy az ország alkotmányát tartsák tisz­teletben, a király által elbocsátott minisztériu­mot helyezzék vissza, továbbá, hogy az or­szággyűlést a választói törvény tárgyalása vé­gett hívják össze. Amennyiben e követeléseket kedden délelőtt féltíz óráig nem teljesítik, az egyesült szakszervezetek közgyűlése elé javasla­tot terjesztenek, amely a gazdasági élet min­den ágában az általános sztrájkot mondja ke­lenlegi békefeltételek mellett nemzeti önálló­ságra számíthat. Viszont, aki az uralomra ter­melt magyart személyes tapasztalásból ismeri, nem lesz oly oktalan, hogy tőle az igazságtalan­nak érzett feltételek elfogadását várja. A ma­gyar ember fejlett értelmiséggel, hajlíthatatlan akarattal és elhatározással rendelkezik s az ir­redentizmusról sohasem fog lemondani. Minden­­üzletkirakatban olvashatók a szavak. Neut, nem, soha! Nem érzem magam hivatottnak, hogy meg­mondjam, mi a teendő. Bizonyos, hogy a né­met-osztrákok kompakt tömegét vissza kell csa­tolni Ausztriához és az ottani szénbányákat nemzetköziekké kell tenni. Bizonyos, hogy Tót­országnak függetlenséget kell adni, vagy vissza kell csatolni Magyarországhoz. Bizonyos, hogy Európa érdekében a Bánátot és­ a Bács­kát vissza kell adni Magyarországnak, épp úgy Erdély magyar nyelvű városait. A szerződések alapos javításb­a szorulnak. Van egy német köz-­ mondás,, amely azt tartja, hogy a rosszul be-­­ gombolt kabátot egészen ki kell gombolni, mi­előtt újból rendesen begombolható. Ebben az esetben teljes kigombolásra van szükség, azonnali érvénynyel. Tegnap éjszaka negyed­­tizenkét órakor küldöttség kért bebocsátást a királyhoz, hogy ezt a határozatot átnyújtsa. A király­ megígérte, hogy a kitűzött időn belül válaszolni fog. Akcióbizottságot alakítottak, amely az esetleg szükséges lépések­ felől tanács­kozik. . Kopenhága, március 30. A király az egye­sült szakszervezetek és­ egyéb szervezetek ulti­mátumára azt válaszolta, hogy megmarad a teg­nap este a küldöttségnek adott válasza mellett. Eszerint a király nincs azon a nézeten, hogy ál­lamcsínyt követett el. Új választások megtartá­sát s­ az új folkething többségével egyetértésben minisztérium alakítását kívánja. Kopenhágából táviratoztak. A király az ultimátumot elutasította, amire a szociáldemo­krata párt holnapra kimondotta az általános sztrájkot. A pártnak az a szándéka, hogy a maga kebeléből alakít kormányt s a királyt, valamint az általa kinevezett kormányt lemondásra szó­lítja fel. . Kopenhága, március 30. A Berlingske Ti­­denele jelenti: A király Liebe birodalmi tör­vényszéki ügyészt ügyvivő minisztérium altivi­­tásával bízta meg, amelynek az a feladata, hogy az országgyűlési választásokat kiírja. Külügy­miniszterré ■ Grevenkop-Cassenskiöld londoni dán követ van kiszemelve. A radikális ba­ckl­ili pártok tegnap kiáltványt tettek közzé, ammelyben a miniszterek elbocsátását a politikai nyugalom veszélyeztetésének mondják. Berlin, március­ 30. A Deutsche Allkomeine Zei­tung a dán eseményekről azt írja, hogy a szokatlan bennük az, hogy az eddig érkezett­ hírek szerint nem a kormány kérte felmentését, hanem a király kényszerítette lemondásra. Olyan híreket, hogy a király e szokatlan ténye következében Dániában ta­lán köztársaság kikiáltása várható, mindenesetre a legnagyobb óvatossággal kell fogadni. A Vor,máris jelenti Kopenhágából. A hírén­g tegnap délelőtt családjával együtt Kopenhágából egy k­özeli vidéki városba utazott, délután azonban, mint­, hogy a reakciós párt­ok kifogásolták, hogy menekül, ismét visszatért. A királyi kastély körüli teret és a belvárosi katonaság szálloda meg, zavargások eddig nem voltak. A dán szocialisták a király lemondását követelik A­lotmányválság a kormány elbocsátása miatt . Holnapra proklamálják az általános sztrájkot . A szociáldemokraták akarják átvenni a kormányzást

Next