Világ, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-01 / 105. szám

Szombat áldás és ennél nagyobb jótétemény­ nem is érheti az országot és a német gyerekeket. A legfontosabb most és amire legnagyobb szükség van a jövő nem­zedék érdekében is, a tej. -I A magyar gyerekek jutnak eszünkbe, akik ép­ i­pen úgy szenvednek és nélkülöznek a tejhiányy miatt, mint a németországiak. A­ magyar csecse­­mőknek sem fut fej, nem kapják meg rendesen is a kiutalt napi tejmennyiséget sem. Hiába a hatósá­gok, a közélelmezési minisztérium, a fővárosi tej­­hivatal minden igyekezete és minden munkája. 75—80.000­­liter tejre volna szükség naponta a csecsemőknek, kórházaknak és a­­betegeknek s ezzel szemben 50.000 liter érkezik , csak Pestre, amiből 27.000 az után me­gsavanyodik.­­ Most arról értesülünk, hogy a közélelmezési minisztérium tárgyal­ásokat folytat a hollandiai korr­ánynval oly irányban, hogy a­ főváros lakos­ságának tejellátása"­ érdekében 2000 hollandi tejeld fajtehenet­­küldjön a fővárosba, melyeket a fővá­ros­­közelében levő tehenészetben helyeznének el. 50%-os lakásbéremelés A hivatalos lap közölni fogja a" ui "lakbérten­­tfelet­", amely Budapestre nézve különválasztja a tulajdonképpeni béremelés kérdését az összeg­től,­­am­it a bérlők a viz- és szemfinározási dijak felemelése folytán kötele^j^L fővárosnak a ház­­tulajdonos utján fizetni^Ezen az utóbbi címen a fő­városban kivéteL^dreul ^erlő a jelenlegi házbér 20%-át kitevő külön közüzemi pótlékot tartozik a háztulajdonos kezéhez 1920 május 1-től fizetni és" pedig az első negyedévi részletet legkésőbb má­jus hó végéig. A közüzemi pótlék, noha úgy fizetik, mint a házbért, sem az adózás, sem a béremelés, sem a házmesterpénz szempontjából házbérnek nem számít. A közüzemi pótléktól függetlenül és csak 1920 augusztus 1-től kezdve béreme­lést is enged a rendelet, de 4000 li-t meg nem haladó évi béröss­égű kis lakásoknál csak 30% erejéig és ebbe is bele kell szá­mítani az 1917 november 1-je óta esetleg történt emeléseket. 4000 koronánál na­gyobb évi bérösszegű nagy lakásoknál, üzldhelyiségeknél a felek a házbérre nézve szabadon állapodhatnak meg,­­ t­­e ha a bérlő a béremelést indokolatlannak, vagy túl magasnak tartja, bérleszállítást kérhet a lakás­ügyi hatóságtól és ez okból éleve lemondásnak nin­csen helye. Vidéken, ahová a közüzemi pótlékra vonatkozó rendelkezés egyelőre nem terjed ki, a legfeljebb 11 szobából álló lakásokat kell kis laká­soknak­­ tekinteni, ezenkívül az 1920. évi 3. bérév­­negyedtől, vagyis augusztus vagy eseteg már július elsejé­től kezdve 35%-os béremelésnek van helye­mig nagy lakásoknál és üzlethelyiségeknél a béreme­­lés itt i­s úgy van szabályozva, mint a fővárosban. Egyáltalán ki van zárva a béremelés az olyan kis laká­soknál, i­tt­ mis polgári, vagy katonai nyugdíjas, vagy polgári, vagy katonai közalkalmazott özvegye bérel,­­de a fővárosban 20 százalékos közüzemi pótlékot ezek is tartoznak üzetni.­ . A lakásügyi hatóság előzetes engedélyével kivételesen mérsékelten magasabb bér­emelésnek van helye, ha a lakásbérek 10 év óta nem emelkedtek, vagy ha az üzlethelyiségnek 1917. november 1-e előtt legalább 5 évre kötött olyan bér­­letérü­l van szó, amelynél az eredetileg kikötött bér most már a változott viszonyok folytán aránytala­nul csekély. A rendelet ezenkívül részletesen sza­bályozza a bútorozott szobák, nem gyógyfürdőkön levő nyári lakások, az úgynevezett főbérletek bérét. A bérbeadó a béremelést a bérlővel előre írásban köteles közölni és pedig ha augusztus 1-re, vagy vidéken esetleg már július 1-re akarja a bért emelni, akkor a közlésnek május 14-ig meg kell történnie. Tekintettel a köztisztviselők súlyos hely­zetére, a kormány elhatározta, hogy az állami, vármegyei, államvasúti és kato­nai közszolgálati alkalmazottak lakáspén­zét Budapesten 1920 május 1-től kezdve 20 százalékkal és 1920 augusztus 1-től kezdve összesen 50 százalékkal, vidéken 1920 au­gusztus 1-től kezdve 30 százalékkal fel­emeli. Az említett közszol­gálati­­ alkalmazottak özvegyeinek és a nyugdíjas közszolgálati alkalmazottaknak lak­bérnyugdíja — minthogy ezeknek házbére nem emelhető — Budapesten 1920 május 1-től kezdve 20 százalékkal emeltetik, avégból, hogy a fővárosi 20 százalékos közüzemi pótlék terhét könnyebben viselhessék. Az említett köztisztviselők, nyugdíjasok és özvegyek lakpénzének és lakbérnyugdíjának fel­emelésére vonatkozó rendeleteket a hivatalos lap május 4-én, kedden megjelenő száma fogja közölni. VIÍ^AC 1920. május 1. & 50.000 gyermek a Délértfisgyen Ünneplő felvállalás a holland konxulátushoz — - Gyermekek hálája a hollandi akcióért YA Világ 1wj/00War.) - Pénteken délután zászlódiszsze^fl^mzetiszinüi kokárdákkal­ boldog ^n^^ghMfH^^n^áS'.sal, Pest nevelői iskolásaival volt népes minden utca, hangos minden tér és színes egész Budapest. A kiéhezett főváros legártatlanabb áldozatai, a csenevész, spact,a sovány pesti gyerekek tartottak monstre­ f­elvonul­ást a holland főkonzul elé, hogy­ tömegükkel, nevetésükkel, énekükkel és éljeneikkel­ köszönjék­ meg azt a jóságot, amit 2400 társukkal szemben eddig a holland nép tanúsított. Budapest összes iskolásgyermekei felvonultak Fled­­derus holland főkonzul lakásához és megható ked­­vességű, egyszerűségében fő impozáns ünnepség ke­retében adtak kifejezést hódolatuknak és szerete­teknek, de ropant tömegükben azt is megmutatták, hogy mennyi rengetegen vannak még, akik remény­kedve várnak arra a boldogságra, hogy ne csak szerencsés társaikhoz,­­ de hozzájuk is elérjen az áldott­ holland kéz, amely egészséget, boldogságot, gondtalanságot és egy kevés békés gyermekséget ajándékoz nekik. A napsütött, viruló mellé i­ther­vén egymás kezét fogva, kipirult nevelő arcokkal kapaszkodtak felfelé Budapest iskolásai és olyan szívből, olyan hango­san énekeltek, mintha menetük a­ boldog Buda­pest és nem a nyomorgó, a gyászos, a kiéhezett, a lerongyolt, a mezítlábas Pest felvonulása lett volna.­ Azért választották az ünneplésre ezt a napot, mert ma van a holland királyi pár leánygyermekének szület­ésnapja. Ezeren és ezeren, nemzetiszinű zászlók alatt, apró táblácskákkal vonulnak végig az Erzsébet - hídon, föl a Gellért-hegy szerpentinjein. 137 fővá­rosi iskola 50.000 tanulója, a 6-ik esztendős első elemistától­­a 15 éves, már komoly diákokig. A Busuló Juhászné­ előtti térségen gyülekezik a­ dísz-, menetre készülő gyereksereg. Közben az Or­om-utca 10. szám alatt, a holland főkonzulátus épületében a közélet, előkelőségei gyü­lekeznek, hogy jelen legyenek a gyermekek hálál­kodó fővonulásuknál. Elsőnek érkezik Huszár Ká­­rtoy volt mini-'szterelnök ,Tábori Kornél hírlapíróval, a nyomorakció egyik vezetőjével, majd Raffay Sán­dor ev. püspök.", Bódy Tivadar polgármeister'.­ Mé­száros Iityin pápai prelátus, Staller István kultusz­miniszter. Schlacher Margit nemzetgyűlési képviselő. Három óra tájban megérkezik Horthy Miklós kor­. Hiányzó felesége a leányával. Egynegyed négy óra­kor megkezdődik a felvonulás. A­ legelső csapat gyerek a konzulátus kapu­jánál megáll-és ?- 60.O0e budapesti gyerek nevében Gyengei László és Oláh Melinda iskolás .....mekek" üdvözlik német nyelven a holland konzult és feleségét —­ és jókívánságai­kat fejezték ki a holland királykisasszonyba­n mai születésnapja alkalmából. Zászlólengetéssel, éljenzéssel és virágesővel üd­vözölték az elvonuló gyerekek a konzult­us fele­,­ségét, akihez Huszár Károly volt miniszterelnök üdvözlőbeszédet intézett és többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Eljött 50 000 gyermek, hogy megkér­szönje azokat a n­agy jótéteményeket, amelyek­ben társaikat a holland nemzet részesítette. Azért választottuk fel ezt a­­ m­ai napot, mert tudjuk, hogy ma van a holland királykisasz­­szony születésnapja és tudjuk, hogy ez ünnepe egész Hollandiának. Áldja meg az isten a hol­land népet és a királyi családot és szerezzen ne­, kik annyi boldog órát, ahány magyar könnyet­ jóságukkal letöröltek. Fledderus főkonzul német nyelven, könnyes szemekkel köszönte meg az ünneplést, felesége pe­dig, akit tulipáncsokorral üdvözöltek, magyar nyelven mondta:­­ ' ; — Köszönöm szépen. A gyerekek végtelen sorának elvonulása dél­után egynegyednégytől este félnyolcig tartott. Közben a villa pázsitján magyar táncokat mutattak be a Papnövelde­ utcai leányiskola növendékei. • a budapesti honvéd helyőrség zenekara magyar zene­darabokat játszott, az elemi iskolák énekkarai pe­dig kedves gyerekdalokat énekeltek. A felvonulás a legnagyobb rendben férét le és a gyerekek tanítóik kíséretében visszatértek is­koláikba. A délutáni felvonulásra a mentők „ teljes ké­szenléttel kivonultak, azonban egyetlen komo­lyabb esetben sem volt szükség reájuk. Az 50 000 gyermek közül 30 lett rosszul, akiket a hegy­mászás gyengített el. A gyerekeket gondozásba vették a mentők és amikor kipihenték magukat a kimerült kicsinyek, a mentők tanítóiknak adták, át őket. Kapható mindenütt­ szappant és sampont használ az igazi dáma! Készíti: HUNNIA-GYÓGYTAR. Budapest, Erzsébet-körút 56. sz. h­írek O­lvasóinkhoz Miután a munkások május hó­t-én X x x munkaszünetet tartanak és ezen kérny­­szer hatása alatt a lapok nem jelenhetnek meg, az elmaradó lappéldány révén megtakarított újságpapirosból az esti lapok pénteken és hét­főn délben és a reggeli lapo­k szombaton, illetve­­ kedden reggel 2—2 oldalt fölhasználnak, tehát 6 oldalon jelennek meg. Valamennyi budapesti napilap. —­Május elseje, ünnepelni csak, lélekkel , hajlandó kedvvel, lehet s bármi kívánatos ünnep hangulatú­an ill­­"dekára elmúlik, ha egyszer ezt a napot valami dísztelenné, nem széppé tette, így nyomja s kedvetleníti el még soká a máskor olyan vidám május elsejék virágos és mulatságos kedvét a múlt esztendei emlék parancsolt, erőszakos muszáj, ünneplésével, mikor a szabad vidámság,­a munka korlátlan megpihenésének­ napjából, a hajnali ka­­cagós sétából erőszakolt tömegek nyolcassorokba gyömöszölt felvonulása lett, mesterséges fabrikált, színességével, lélektelenül és üresen. A papírvásznas a májú ófák helyén­ nehezen terem meg, a virágos, illatos májusfa. — Pesti sétány. Nekünk nincs Lehönbrunmzuk c3 ceentes, lírai ■ trianoni sétányunk sincsen. Be. ebben a mi tő- és vakolat-tömkelegünkben, melyet Budapest­nek­­n­vei­i­k, mégis olyan, büszkék voltunk arra,, ami „ m­i Erzsébet-térre és, a­ többi kicsi kertre, apró virágos oázisra ebben a furcsa pesti siva­tagban. A háború azonban lassan lehervasztotta a­ vi­rágokat, elköp'sírttá, a pázsitot­­és nem volt, aki utána­ ültesse­ az elmúlt virágot, aki megfoldozza­ a kiron­gyolt faszőnyeget. A pályaudvarok, kaszárnyák­ és egyéb közintézmények közelében lévő parkok virágágyait el­­-­ feküdtek a német, török, bolgár, román katonák, ami megmaradt belőlük, azt a különféle­ forradalmak ta­posták le. A lóverseny­ tér­­fáit elhordta a tüzelőanyag­­hiány, az­üget és a többi kis kert vegetációját tönkre­tette a nagy nemtörődömség. Háború és forradalmat után dísztelenül, szürkén állott itt ez a hajdan­ poram­pás sáros, mely rongyosan, pőrén, vánnyadtan várta a­ tavaszt. Hepehupás ,flaszteron szomorúan járt a pesti ember, akinek, már csak az emlékeiben virágzott egy kitelke kert, egy maréknyi sétány, egy tenyérnyi park . . . Aztán ránk köszöntött a tavasz, régi és mindig új mosolyával és parki­ elemeken, a kerthullá­­­­kon, a megölt, elűzött pesti sétányokon megjelent az ember, a dolgos, nem csüggedő, illa­tm­ászom­ja­zó ember és feltúrta a gémberedett földet, gyengéd kézzel szép zöld szőnyeggel, borította végig, virággal tűzdelte tele, ki farigcsálta a széttördelt kerítéseket, befestette a le­taposott­ rácsokat. Háború és forradalmak káosza után vájjon h­onnan jöttek ezek az emberek? Hol és az ese­­­­mények felett­ milyen régiókban van az az intézmény, mely a maga érthetetlen sértetlenségében is hihetetlen rendjével a­­helyére állítja minden emberét? Poros, fáradt Budapest felett illatfelhők indulnak. Tavaszo­.­dik ? ..... -T- Felmentette a bíróság­ Borsod, vármegye volt kormánybiztosát. A Miskolcon megjelenő A Reggel, című laj^jaa* Ma tárgyalta a kommunista ügyekben lyí^i^Dtörvényszéki ötös tartács- -Reisin- I |­11111711111 a forradalom, majd a kommuniz­mus alatt volt kormánybiztosnak, bűnügyei. Ilei­­stmrjert zsarolásért vádolták, de a királyi ügyész ezt a vádat elejtette. Majd izgatásért vonták felelős­­ségre. A bíróság előtt a volt kormánybiztos előadta, hogy a mérséklet embere volt, szocial demokrata és nem kommunista és éppen ő volt az, aki lám­pázá­sát helyezett kilátásba a felforgató kommunista elemeknek.­­A hatalmat a kommunizmus alatt azért nem adta ki a kezéből, mert félt, hogy túlzó ele­mek, az éretlen züllött alakok kerülnek felszínre. A söpredék uralmát akarta megakadályozni és ta­gadja, hogy bármikor is szándékában lett volna izgat­ni. Sok tanút hallgattak ki, akik ■ mind freisin­­ger mellett vallottak. Majd Győri György állam­­ügyészt a zsarolás vádját elejti és csupán izgatásért kéri megbüntetni, de a büntetés kiszabásánál ajánlja, hogy vegyék enyhítő körülményül figye­lembe Reisinger viselkedését a polgársággal szem­ben. A törvényszék Reisinger Ferencet az összes vádak alól felmentene és azonnal szabadlábra be- Ujjjezte. ^e****"' ■. — ötvenévpe^fói jubileum. Sípos Ignác, a N­euca Páter dóttjjoí^föszerkesztő-helyettese, ki' ötven eszten­­döS­íti*roa németül író magyar zsurnalisztika szolgá­latában, ma ünnepelte­­ hírlapírói működésének félszáz­­esztendős jubileumát- Az összes magyar­ zsurnalisztikai testületek képviselői felkeresték ez alkalommal a jubi­lánst, akit a miniszterelnök és a miniszterelnökség saj­­tóosztálya nevében Bónitz Ferenc miniszteri tanácsos üdvözölt. Meleg", szeretettel fejezte ki azt az elismerést, amelyet öt évtizedes hírlapírói munka minden oldalról kivívhat. A Magyarországi Újságírók Egyesületének szerencsekívonatait Márkus Miksa, az Otthon írói kör üdvözletét dr. Kun Andor tolmácsolta. A tisztelgők so­rában megjelent többek között a külföldi újságírók szin­dikátusa­­ is,­ amelynek nevében Beltéri Ervin üdvözölte Sípos Ignácot, ki a hozzáintézett szép beszédekért meg­hatóiban mondott köszönetet. A Neues Pé­ter Journal szerkesztősége, melynek kötelékében a la­p­ fennállása óta dolgozik, külön fejezte ki ragaszkodását a magyar Uk­­­lajjk­­ói Jesxpg. kimagasló, munkája iránt,...............

Next