Világ, 1920. július (11. évfolyam, 155-180. szám)

1920-07-01 / 155. szám

i 510 vnfjiajeiQif, 1O választási lista ffl.l! ÉnSilo Budapesten, Hunt iaperetes, július 11-én választják meg az uj törvényhatsági bizottság tagjait: 240 ren­des tagot és 60 po­agot, még pedig a D’N­andt-féle pro­porcionális válasjlffsi rendszer alapján. A választás elég é^gkesjel^^gérkezik, mert a 300 mandátumért 10 listával­ rrott jelölt küzd 468.207 választópolgár sza­vazatáért. Egyfajta lista csak az L, IX. és X. kerületben van. Ebben a három kerületben nem is lesz szavazás. Szóval ennek a három kerületnek a jelöltjeit már megválasztott városatyáknak tekinthet­jük. E három kerület jelöltjei ezek: 1. kerület. Itt Egyesült keresztény községi párt néven egy listát nyújtottak be, amely Schlachta Margit, dr. Benárd Ágost, dr. Vitter László, Perczel Béla, dr. Plattk­y György, Demény Károly Joanovich Pál, Huszti István, dr. Baránsky Gyula, dr. Kossalka János, Lam­­pel Vilmos, Becsey Antal, Szentgáli Antalné, dr. L­iptay Lajos, Gordon Róbert, Marz Károly, dr. Krizs Árpád, Szigeti János, Szalay Gyula, dr. Keömley Nándor, Stadler Nándor, dr. Papp Vilmos, Posor István, Dániel István, dr. Bednárz Róbert, Pakányi Ferenc, Czájlik Lajos, dr. Bakody Aurél, Hegedűs Dezső, Speidl Géza neveit foglalja, magában. IX. kerület. Keresztény Szocialista és Nemzeti Párt néven az egyesült keresztény pártok a következő listát nyújtották be: Dr. Vass József, Usetty Ferenc, dr. Haller I. József, Buday Dezső, dr. Usetty Béla, Hamar István, Popelka Béla, dr. Zlinszky János, dr. Kreineisel Jakab, dr. Verebély Jenő, dr. Szokolay An­tal, Wensky Nándor, Kovács Gábor, K. Törökné Ko­vács Mermin, Bartha Albert, Stumpf Károly, Könes Géza, Simonovics Viktor, Novák István, Petkovits János, Hlatky Lajos, Rusolán Endre, Vass Béla, dr. Deér Endre, Herritz Rezső, Ujváry Rezső, Resch Jó­zsef, dr. Ritoók Emma, Reiner Ferenc, Urbán János. X. kerület: Kőbányán a­ Keresztény nemzeti egye­sülés pártja a következő egységes listával szerepel, melynek ellen­jelöltjei nincsenek: Sajó Sándor, Szé­mann Mihály, dr. Valnicsek Béla, dr. Válya Gyula, Sajó János, Czigány Sándor, Szabó József, dr. Battlay Ákos, Hikádé József, Kutasy Jenő, Maródy József, Takaró Géza,­ Sorg Antal, dr. Minke Béla, dr. Viczián István, Gyalókay Imre, Rózsavölgyi Gyula, dr. Záborszky István, Kosztelnik Ferenc, Dörfler La­jos, dr. Takács István, Albert Ferenc, Szekrényessy Károly, Pillis Károly, Weigand Mihály, Schneider Mi­hály, Csáky Ferenc, Mohos Ferenc, Reithauser Róbert, Tóth Lajos. A többi kerületben nem ilyen egyszerű a válasz­tás dolga. A III., IV., V., VI., VII. kerületben két­­két lista, a II. és­­VIII. kerületben pedig 3—3 lista lesz. A II. kerületben a Haller—Staceay&Ál­ keresztény nemzeti listával szemben eleinte csak a Független köz­ségi párt állított jelölteket. Ezen a listán szerepel Méhely Kálmán v. államtitkár és Zipernovszky Károly műegyetemi tanár. Az ult­ramont­án keresztények azon­ban nem akceptálták a Hallerék listáját és új listát csináltak, melyen Gallaimer Károly és dr. Wolf Károly szerepelnek első helyen. A III. kerületben két lista lesz. Az egyik az Egyesült községi párt listája, melyen többi közt Sc­hu­­bert Sándor, Szilágyi Károly dr. Stern József köz­jegyző és Zeöke Antal kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő is szerepelnek. Ezzel szemben áll­ a „Buda­pesti III. ker. keresztény nemzeti egyesülés pártja", amelyen Kontra Aladár, Uilbert Vilmos, dr. Rotzen­­hardt János, Kagmü­ller József stb. szerepelnek. A IV. kerületben szintén két lista van: a keresz­tény nemzeti párt és a demokraták Polgári nemzeti pártja listája. A keresztény nemzeti lista tulajdonkép­pen paktumos lista, melylyel a keresztény párt és a Sas­párt jelöl. Ennek a listának az az egyik érdekes­sége, hogy teljesen kimaradtak belőle is régi Sasok. Úgy tudjuk, hogy Kászonyi-Zaramer Károlyt, a Sa­soknak ezt a régi oszlopos tagját első helyen jelölték a paktumos keresztény listán. Kászonyi azonban ki­jelentette, hogy ha régi és nála érdemesebb elvbarátait nem jelölik, akkor ő sem reflektál a jelöltségre. Vissza is lépett és vele együtt visszalépett a többi régi „Sas“ is. Az új listán látjuk Szmrecsányi György, Ernst Sándor, Raffay Sándor, Frühwirth Mátyás stb. nevét. Ezzel szemben áll a Nemzeti polgári párt listája Szé­kely Ferenccel és Gaál Vilmos kúriai bíróval. Az V. kerületben az Egyesült keresztény városi­­és nemzeti polgárpárt tudvalévően paktumot kötött a választásra és közös listával fog szavazni. Ezen a listán van báró Szterényi József, dr. Pekár Imre, dr Glücksthal Samu, dr. Baracs Marcell, Leder József Ede, dr. Liszka Árpád, Stern Sándor, dr. Brecovsky Emil, Rotter Zsigmond, Egan Viktor, Horváth Miksa, Ortvai Rezső, Frey Kálmán, dr. Lázár Ferenc, Nagy Andor, Ruszter Béla, dr. Gerber Béla, Vitter Ferenc, dr. Forbáth Imre, Sípos István, Kaszab Aladár, ifj. Kellner Jenő,­­ Kranz Károly és dr. Novák Nándor. Ezzel a listával szemben dr. Gál Jenő ügyvéd függet­len demokrata párt néven külön listát nyújtott be. A VI. kerületben is két lista van. Az egyik a demokratáké. Ebből a listából ezúttal hiányzik a Vázsonyi Vilmos neve, ellenben­­ benne van a Bródy Ernő, Pető Sándor, Sümegi Vilmos, Feleki Béla, Pa­­kots József és maguk neve. A demokrata listával szemben fölveszik a­­ harcot a keresztény nemzeti egye­sülés pártja. Listájukon ott szerepel dr. Homonnay Tivadar, dr. Ambrus Gyula, Kaczián János, Keleti Dénes neve. A VII. kerületben a keresztény párt, a demokrata­párt és a függetlenségi párt paktumot kötött a vá­lasztásra. Ez a paktum azonban nem zavarta a S'­ned­­rich-párt híveit abban, hogy ellenlistsre csirál­jon. A VII. kerületi Egyesült Jt . A ott látjuk dr. Bárczy n v ig ’­­igymilli­er, dr. Lipták Pál ,államt. tisztár, .1*. Éber Antal, Márkus M'­sa, dr. Márkus Jesső stb. neveit.­­ A Friedric­h-párti listán pedig ott van Csilléry András­­ fogorvos, Eret­t Károly v. miniszter, Barkóczy Sándor I stb. nevei. A Vik­­­ületben három lista harcol egymás el­­len. A Nemzeti demokrata polgári párt listája: Bár­sony Elemérrel, Füzesséry Zoltánnal és dr. Hajdú Mar­­cellal; a VIII. kerületi nemzeti középpárt listája: dr. Lengyel Endrével és Csécsy Nagy Miklóssal; és a keresztény párt listája Mahunka Imrével, dr. Avar­ff­y Elekkel és Weiss Konráddal. Érdekes különben, hogy az egy egy kerületben hány a szavazóképes választó. íme: A I­I. kerületben 45.947, a II-ik­ban 25.838, a Ill-ikban 23.322, a IV-ikben 15.799, az V-ikben 38.142, a V’I-ikban 82.713, a VH-ikben 92.375, a Vll­.-ikban .­6.5­38, a IX-ikben 44.364, a X-ikben 23.169. A választók ösz­­szes száma 468.207. 2 1920. július 1. VILÁG ! A bojkott A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről szerzett értesülés alapján közli, hogy a magyar kormány a szak­­szervezetek nemzetközi szövetségével semmiféle tárgya­lást nem /o?i/fut..­.A­'Bojkott által elsősorban sújtott Ausztria érdekében Renner kancellár felajánlotta köz­vetítését, mire a kormány azt a választ adta, hogy a szakszervezetek szövetségével tárgyalni nem hajlandó, ellenben készséggel ad felvilágosítást a magyar hely­zetről és nincs észrevétele az ellen sem, hogy Ausztria a bojkott elhárítása érdekében a szakszervezeti szö­vetség képviselőivel tárgyalásokat folytasson. Ennek megfelelően dr. Gratz követ 28-án és 30-án Wienben megadta a szükséges felvilágosításokat s ezzel magyar részről az ügyet befejezettnek tekintik, tekintet nélkül arra, hogy a szakszervezetek szövetsége a bojkottot beszünteti-e vagy sem. Tegnap egyébként Febringen és Győrön át újabb ötvenegy vagyon lisztszállítmány érkezett Budapestre. A cseh vasutasok szintén hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy Salgótarjánon át a forgalmat újra fölve­gyék, a füleki munkástanács azonban ebben megaka­dályozta őket. A munkástanács tagjai megtámadták a szolgálatba induló magyar és cseh vasúti munkásokat s az összeütközés alkalmával egy magyar munkás sú­lyosan megsebesült. A Jugoszlávia részéről Ausztria számára útba­­indított és Budapesten feltartóztatott uszályokat, ame­lyek liszttel és egyéb élelmiszerekkel voltak megrakva, a magyar állami révkapitányság ma tovább engedte Bécs felé, minthogy, a szállítmányt tranzitó­ árunak te­kintik. Hágai jelentés szerint a hollandiai vasutasok szak­­szervezeti szövetsége elhatározta hogy a Magyarország ellen elrendelt bojkottban nem vesz részt. A hollandiai vasutas szakszervezetnek elhatározása igen nagy jelen­tőségű, mert a szakszervezet csaknem egészében szo­ciáldemokrata vasutasokból áll A külföldi sajtó a bojkott ellen Bécsből jelentik: A Mornimspost hosszabb cikkben szemére veti Anglia, szocialistáinak, hogy Magyarország bojkottja mellett foglaltak állást­, anélkül, hogy az előz­ményeket ismerjék. A Reichspost közli Fimmen nyílt levelét Huszár Károly volt miniszterelnökhöz, válaszul azokra a be­szédeire, amelyeket június 15. és 19. között Hágában mondott. „Önt és az önéit, — írja Fimmen — akik keresztényeknek adják ki magukat és Magyarországon a hatalmat bitorolják, rá akarjuk kényszeríteni, hogy ne csak szépen hangzó szavakkal éljenek, hanem ama magasztos és megmásíthatatlan elvek szerint cseleked­­jenek, amelyeket állítólag képviselnek és a hatalommal éljenek, amelyet állítólag birtokának, hogy véget ves­sem.S­ az önök országában történő szörnyűségeknek." Huszárnak arra a nyilvános kérdésére, hogy mit tett a szocialista szaks­zervezeti szövetség, amikor Kun Béla alatt keresztényeket megöltek és kínoztak, Fimmen ezt válaszolta: „Ed­dig nem tudtam, hogy a népbiztosok uralt­a idején különösképpen keresztényeket öltek meg és í­roztak. Első ízben történik, hogy én és velem egy­ mi németalföldiek valamennyien hallunk erről." A­­­nie­ jegyzi ehhez, hogy Fimmen semmit sem tud­­ a borzalmakról, amiket a kommunisták követ­tek Magyarországon. Megszűnik a bojkott?­ t informált körökben úgy tudják, hogy a bojkott megfi­zetéséről szóló érte­tés néhány nap múlva a magya kormány kezében­­tesz. Bz­­ jeleim.- szerint- Fimima holnap visszautazik Itollani­ába, hogy a sa­kszervezeti szövetségnek jelen­tés!, tegyen. Általános az a vélemény, hogy a bécsi tanácskozások kedvező eredményre fognak iíy YóZ'dgh&iL­ terjed az anarchia­ ­ Szombat e­st.^-Yorkban a felkelők az ír köztársaság nevében letop futatták Metcalf dandártábornokot, to­­t&bhAJBatffSra és Tyrrel ezredeseket. Danford ezredes kiugrott az a­utom­obilból és menekülni próbált. Erre utána, lőttek és vállán megsebesítették. A támadók Tyrrel ezredest a sebesült mellett hagyták, ellenben Metcalf tábornokot ismeretlen helyre szállították. Úgy ,a k­is csapatok foglyul ejtették LiCCOs tábor­nokot­ is: az angol est­­iátok megtorlásul Lisbourban ki­­fos­­citál­ üzle­teket, úgyszintén több magánházat is, de emberéltb­en nem esett kár. Fermoyban az unionis­­ták fosztották ki a katolikus üzleteket. Dublinban teg­nap este­ nyolcan letartóztatást hajtott végre az angol helyőrség. Az­ angol csapatok mozdulatait megbénítja, az ir­va utasok általános sztrájkja, amelynek éppen e­z a megal­­dályozza a félk­lökkel. Az angol ügy törölni fogja azokat Csütörtök képviseletet vállalnak a sinnteni bíróságot előtt. A fia­tal ügyvédek egy része tiltakozott a határozat ellen amely korlátozza őket szabad elhatározásukban. szék elnökét írották inger Antal ítélőtábla i­ntető törvényszéken: számvevőszék nen.rév ■gyalását, akit azsal­mi tanács munkáját,­ édet tartott a prok­­­lesszett, hogy a régi a számvevőség tiszt-­­viselőinek is hozzá kell járulnia. A főtárgyalás szenzá­ciós eredménynyel végződött, mert több mint két órai tanácskozás után a bíróság végzést hozott, amelyben ki­mondják, hogy az törvényszék Strausz István ügyében leszállította illetékességét és az iratokat a királyi ügyész­ségnek visszaadja. A bíróság e határozata folytán a fői-­­rályi ügyészség elrendelte, hogy Strausz Istvánt azonnal­ szabadlábra helyezzék, amit nyomban foganatosítottak is. A­ főtárgyalás részleteiről a következőket jelenthet­jük: A közvádat dr. Szilassy Pál királyi ügyész képvis s­el"i. A védelmet pedig dr. Lengyel Zoltán ügyvéd látja­ fel. A tárgyalásra 45 tisztviselőt idéztek be kihallgatásra. A tárgyalás megkezdése után dr. Strausz kérelmet ter­jesztett a bíróság elé, melyben kijelenti, hogy ő a szám­vevőszék elnöke, s őt az 1870-es törvény szerint csak a parlamenti bíróság vonhatja felelősségre. Az elnök kér-a­déséra Strausz kijelenti, hogy hivatalát június 25-én történt letartóztatásáig vezette, azonban úgy is, mint al­­ elnököt, aki elnöki jogkört gyakorol, csak a parlamenti­ bíróság vonhatja felelősségre. Ami a Károlyi-féle kineve­­ zések érvénytelenségét illeti, megjegyzi, hogy a bírósá­­­gokon ma is működnek olyan tanácselnökök, akiket Kár­­olyi neveztetett ki. A bíró azután felolvassa a minisztertanács végzését- Strauszra nézve érvénytelennek jelenti ki az előbb emlí­­­tett törvényt, mert őt az alkotmány mellőzésével nevez­ték ki a legfőbb számvevőszék elnökének, ennélfogva ál­lását is érvénytelennek nyilvánítja a minisztertanács. Ezután dr. Lengyel Zoltán kérte a bíróságot, annak meg­állapítására, hogy Strausz Istvánt IV. Károly király nevezte még ki a legfőbb számvevőszék alelnökévé és mint ilyennek ügyében is csak a parlamenti bíróság tár­gyalhat. Strausz kijelenti, hogy nagyon szembeszökő az a tény, hogy csak őt szemelte ki a kormány arra, hogy­ állásától elmozdítsa, holott minden más hivatalban van­nak olyan egyének, akiket ugyancsak a Károlyi-kormány nevezett ki. x x x x x x x x x x, x x x x Azok az egyének, akik a legnagyobb bűnt követték el Magyarország ellen, szabadon járnak és éppen Strausz István az, akit a bíróság elé hurcoltak minden jog mellőzésével, mint az ország egyik m­egron­­tój­át. Lengyel elmondta, hogy többször kísérleteztek Fried­­rich kormányelnöksége idején azzal, hogy Strausz Ist­vánt állásából kizúrják, azonban mindig sikertelenül. Az 1870. 18. t. c. parancsaiban előírja, hogy az állami számvevőszék elnökének mindenkor helyén kell marad­nia, mert személyi felelősség terheli. Becsületesen, oko­san és jól tette tehát a vádlott, hogy a proletárdiktatúra alatt helyén maradt és nem riasztotta el őt semmiféle veszély, bár a vörösök letartóztatták és üldözték. Ismer­tette azután azt a fontos körülményt, hogy a kormány­, meghagyásából a legkiválóbb magyar jogászokból álló testület foglalkozott Strausz István felelősségre vonásá­nak kérdésével és ez a testület, amelynek Ráth Zsig­­­mond, a Kúria másodelnöke, volt az elnöke, előadója pe­­dig dr. Juhász Andor, az ítélőtábla elnöke és három­ tagja a koronaügyészség és a Kúria bíróiból állott már, megállapította, hogy Strausz Istvánt csakis és kizárólag a parlamenti bíróság vonhatja felelősségre. Szilassy Pál államügyész röviden válaszolt a védő terjedelmes előter­jesztésére. A bíróság közel másfél órai tanácskozás után meg-­­hozta a hatáskör kérdésében a végzését. E szerint a bün­tető törvényszék az ügyben hatáskörét leszállítja és az iratokat visszaadja a királyi ügyészséghez. A végzés rendelkezése hivatkozik az 1870—18., az 1848—3. és 1920—10. törvénycikkre. Az utóbbi, 1920—10. törvénycikk ugyanis kimondja, hogy a nem alkotmányos után kinevezett miniszterek, továbbá a számvevőszéki el­nök hivatali hatáskörben elkövetett cselekményei fölött nem a büntető, hanem a kivételes bíróság határozható. Éppen ezért a büntető törvényszéknek sincs ebben az­ ügyben hatásköre. Az elnök ezután a főtárgyalást bere-­­kesztette. A bíróságnak ezen határozata folytán a kir. ügyész-­ ség elrendelte dr. Strausz István szabadlábrahelyezését. Ezt a szabadlábrahelyezést azonnal foganatosították is és, dr. Strausz István védőjével együtt délután 2 órakkél elhagyta az ügyészség fogházát. Eredményesek a magyar-francia gazdasági tár­gyalások. Párisból jelentik szikratávírón. A Temps' szombati száma a magyar-francia közgazdasági kapcso­latokkal foglalkozik. Megállapítja, hogy a francia kor-­­mány és francia ipari körök által vezetett megbeszélések­ oly kedvező eredményre jutottak, hogy a megállapodási gyakorlati megvalósulása után kilátás nyílik arra, hogy Magyarország közgazdasági helyzete igen gyorsan ked­vezőre fordul és Franciaország támogatásával közgazda­­sági életünk újjáépítését és a megoldásra váró közmun­­kákat megkezdhetjük. — E helyen jegyezzük meg, hogy­ értesülésünk szerint, Svájcca­l is folynak tárgyalások, amelyek állattenyésztésünket vannak hivatva regene­rálni kompenzációs alapon x x x x x x xxx Megbízható információk szerint a magy­ar békeszerződés aláírásával kapcsolatban a francia kor­mánynyal és pénzügyi körökkel megindított tárgyalások kedvező­­dményre vezettek . —* — ■*- -­

Next