Világ, 1920. július (11. évfolyam, 155-180. szám)
1920-07-01 / 155. szám
i 510 vnfjiajeiQif, 1O választási lista ffl.l! ÉnSilo Budapesten, Hunt iaperetes, július 11-én választják meg az uj törvényhatsági bizottság tagjait: 240 rendes tagot és 60 poagot, még pedig a D’Nandt-féle proporcionális válasjlffsi rendszer alapján. A választás elég é^gkesjel^^gérkezik, mert a 300 mandátumért 10 listával rrott jelölt küzd 468.207 választópolgár szavazatáért. Egyfajta lista csak az L, IX. és X. kerületben van. Ebben a három kerületben nem is lesz szavazás. Szóval ennek a három kerületnek a jelöltjeit már megválasztott városatyáknak tekinthetjük. E három kerület jelöltjei ezek: 1. kerület. Itt Egyesült keresztény községi párt néven egy listát nyújtottak be, amely Schlachta Margit, dr. Benárd Ágost, dr. Vitter László, Perczel Béla, dr. Plattky György, Demény Károly Joanovich Pál, Huszti István, dr. Baránsky Gyula, dr. Kossalka János, Lampel Vilmos, Becsey Antal, Szentgáli Antalné, dr. Liptay Lajos, Gordon Róbert, Marz Károly, dr. Krizs Árpád, Szigeti János, Szalay Gyula, dr. Keömley Nándor, Stadler Nándor, dr. Papp Vilmos, Posor István, Dániel István, dr. Bednárz Róbert, Pakányi Ferenc, Czájlik Lajos, dr. Bakody Aurél, Hegedűs Dezső, Speidl Géza neveit foglalja, magában. IX. kerület. Keresztény Szocialista és Nemzeti Párt néven az egyesült keresztény pártok a következő listát nyújtották be: Dr. Vass József, Usetty Ferenc, dr. Haller I. József, Buday Dezső, dr. Usetty Béla, Hamar István, Popelka Béla, dr. Zlinszky János, dr. Kreineisel Jakab, dr. Verebély Jenő, dr. Szokolay Antal, Wensky Nándor, Kovács Gábor, K. Törökné Kovács Mermin, Bartha Albert, Stumpf Károly, Könes Géza, Simonovics Viktor, Novák István, Petkovits János, Hlatky Lajos, Rusolán Endre, Vass Béla, dr. Deér Endre, Herritz Rezső, Ujváry Rezső, Resch József, dr. Ritoók Emma, Reiner Ferenc, Urbán János. X. kerület: Kőbányán a Keresztény nemzeti egyesülés pártja a következő egységes listával szerepel, melynek ellenjelöltjei nincsenek: Sajó Sándor, Szémann Mihály, dr. Valnicsek Béla, dr. Válya Gyula, Sajó János, Czigány Sándor, Szabó József, dr. Battlay Ákos, Hikádé József, Kutasy Jenő, Maródy József, Takaró Géza, Sorg Antal, dr. Minke Béla, dr. Viczián István, Gyalókay Imre, Rózsavölgyi Gyula, dr. Záborszky István, Kosztelnik Ferenc, Dörfler Lajos, dr. Takács István, Albert Ferenc, Szekrényessy Károly, Pillis Károly, Weigand Mihály, Schneider Mihály, Csáky Ferenc, Mohos Ferenc, Reithauser Róbert, Tóth Lajos. A többi kerületben nem ilyen egyszerű a választás dolga. A III., IV., V., VI., VII. kerületben kétkét lista, a II. ésVIII. kerületben pedig 3—3 lista lesz. A II. kerületben a Haller—Staceay&Ál keresztény nemzeti listával szemben eleinte csak a Független községi párt állított jelölteket. Ezen a listán szerepel Méhely Kálmán v. államtitkár és Zipernovszky Károly műegyetemi tanár. Az ultramontán keresztények azonban nem akceptálták a Hallerék listáját és új listát csináltak, melyen Gallaimer Károly és dr. Wolf Károly szerepelnek első helyen. A III. kerületben két lista lesz. Az egyik az Egyesült községi párt listája, melyen többi közt Schubert Sándor, Szilágyi Károly dr. Stern József közjegyző és Zeöke Antal kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő is szerepelnek. Ezzel szemben áll a „Budapesti III. ker. keresztény nemzeti egyesülés pártja", amelyen Kontra Aladár, Uilbert Vilmos, dr. Rotzenhardt János, Kagmüller József stb. szerepelnek. A IV. kerületben szintén két lista van: a keresztény nemzeti párt és a demokraták Polgári nemzeti pártja listája. A keresztény nemzeti lista tulajdonképpen paktumos lista, melylyel a keresztény párt és a Saspárt jelöl. Ennek a listának az az egyik érdekessége, hogy teljesen kimaradtak belőle is régi Sasok. Úgy tudjuk, hogy Kászonyi-Zaramer Károlyt, a Sasoknak ezt a régi oszlopos tagját első helyen jelölték a paktumos keresztény listán. Kászonyi azonban kijelentette, hogy ha régi és nála érdemesebb elvbarátait nem jelölik, akkor ő sem reflektál a jelöltségre. Vissza is lépett és vele együtt visszalépett a többi régi „Sas“ is. Az új listán látjuk Szmrecsányi György, Ernst Sándor, Raffay Sándor, Frühwirth Mátyás stb. nevét. Ezzel szemben áll a Nemzeti polgári párt listája Székely Ferenccel és Gaál Vilmos kúriai bíróval. Az V. kerületben az Egyesült keresztény városiés nemzeti polgárpárt tudvalévően paktumot kötött a választásra és közös listával fog szavazni. Ezen a listán van báró Szterényi József, dr. Pekár Imre, dr Glücksthal Samu, dr. Baracs Marcell, Leder József Ede, dr. Liszka Árpád, Stern Sándor, dr. Brecovsky Emil, Rotter Zsigmond, Egan Viktor, Horváth Miksa, Ortvai Rezső, Frey Kálmán, dr. Lázár Ferenc, Nagy Andor, Ruszter Béla, dr. Gerber Béla, Vitter Ferenc, dr. Forbáth Imre, Sípos István, Kaszab Aladár, ifj. Kellner Jenő, Kranz Károly és dr. Novák Nándor. Ezzel a listával szemben dr. Gál Jenő ügyvéd független demokrata párt néven külön listát nyújtott be. A VI. kerületben is két lista van. Az egyik a demokratáké. Ebből a listából ezúttal hiányzik a Vázsonyi Vilmos neve, ellenben benne van a Bródy Ernő, Pető Sándor, Sümegi Vilmos, Feleki Béla, Pakots József és maguk neve. A demokrata listával szemben fölveszik a harcot a keresztény nemzeti egyesülés pártja. Listájukon ott szerepel dr. Homonnay Tivadar, dr. Ambrus Gyula, Kaczián János, Keleti Dénes neve. A VII. kerületben a keresztény párt, a demokratapárt és a függetlenségi párt paktumot kötött a választásra. Ez a paktum azonban nem zavarta a S'nedrich-párt híveit abban, hogy ellenlistsre csiráljon. A VII. kerületi Egyesült Jt . A ott látjuk dr. Bárczy n v ig ’igymillier, dr. Lipták Pál ,államt. tisztár, .1*. Éber Antal, Márkus M'sa, dr. Márkus Jesső stb. neveit. A Friedrich-párti listán pedig ott van Csilléry András fogorvos, Erett Károly v. miniszter, Barkóczy Sándor I stb. nevei. A Vikületben három lista harcol egymás ellen. A Nemzeti demokrata polgári párt listája: Bársony Elemérrel, Füzesséry Zoltánnal és dr. Hajdú Marcellal; a VIII. kerületi nemzeti középpárt listája: dr. Lengyel Endrével és Csécsy Nagy Miklóssal; és a keresztény párt listája Mahunka Imrével, dr. Avarffy Elekkel és Weiss Konráddal. Érdekes különben, hogy az egy egy kerületben hány a szavazóképes választó. íme: A II. kerületben 45.947, a II-ikban 25.838, a Ill-ikban 23.322, a IV-ikben 15.799, az V-ikben 38.142, a V’I-ikban 82.713, a VH-ikben 92.375, a Vll.-ikban .6.538, a IX-ikben 44.364, a X-ikben 23.169. A választók öszszes száma 468.207. 2 1920. július 1. VILÁG ! A bojkott A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről szerzett értesülés alapján közli, hogy a magyar kormány a szakszervezetek nemzetközi szövetségével semmiféle tárgyalást nem /o?i/fut...A'Bojkott által elsősorban sújtott Ausztria érdekében Renner kancellár felajánlotta közvetítését, mire a kormány azt a választ adta, hogy a szakszervezetek szövetségével tárgyalni nem hajlandó, ellenben készséggel ad felvilágosítást a magyar helyzetről és nincs észrevétele az ellen sem, hogy Ausztria a bojkott elhárítása érdekében a szakszervezeti szövetség képviselőivel tárgyalásokat folytasson. Ennek megfelelően dr. Gratz követ 28-án és 30-án Wienben megadta a szükséges felvilágosításokat s ezzel magyar részről az ügyet befejezettnek tekintik, tekintet nélkül arra, hogy a szakszervezetek szövetsége a bojkottot beszünteti-e vagy sem. Tegnap egyébként Febringen és Győrön át újabb ötvenegy vagyon lisztszállítmány érkezett Budapestre. A cseh vasutasok szintén hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy Salgótarjánon át a forgalmat újra fölvegyék, a füleki munkástanács azonban ebben megakadályozta őket. A munkástanács tagjai megtámadták a szolgálatba induló magyar és cseh vasúti munkásokat s az összeütközés alkalmával egy magyar munkás súlyosan megsebesült. A Jugoszlávia részéről Ausztria számára útbaindított és Budapesten feltartóztatott uszályokat, amelyek liszttel és egyéb élelmiszerekkel voltak megrakva, a magyar állami révkapitányság ma tovább engedte Bécs felé, minthogy, a szállítmányt tranzitó árunak tekintik. Hágai jelentés szerint a hollandiai vasutasok szakszervezeti szövetsége elhatározta hogy a Magyarország ellen elrendelt bojkottban nem vesz részt. A hollandiai vasutas szakszervezetnek elhatározása igen nagy jelentőségű, mert a szakszervezet csaknem egészében szociáldemokrata vasutasokból áll A külföldi sajtó a bojkott ellen Bécsből jelentik: A Mornimspost hosszabb cikkben szemére veti Anglia, szocialistáinak, hogy Magyarország bojkottja mellett foglaltak állást, anélkül, hogy az előzményeket ismerjék. A Reichspost közli Fimmen nyílt levelét Huszár Károly volt miniszterelnökhöz, válaszul azokra a beszédeire, amelyeket június 15. és 19. között Hágában mondott. „Önt és az önéit, — írja Fimmen — akik keresztényeknek adják ki magukat és Magyarországon a hatalmat bitorolják, rá akarjuk kényszeríteni, hogy ne csak szépen hangzó szavakkal éljenek, hanem ama magasztos és megmásíthatatlan elvek szerint cselekedjenek, amelyeket állítólag képviselnek és a hatalommal éljenek, amelyet állítólag birtokának, hogy véget vessem.S az önök országában történő szörnyűségeknek." Huszárnak arra a nyilvános kérdésére, hogy mit tett a szocialista szakszervezeti szövetség, amikor Kun Béla alatt keresztényeket megöltek és kínoztak, Fimmen ezt válaszolta: „Eddig nem tudtam, hogy a népbiztosok uralta idején különösképpen keresztényeket öltek meg és íroztak. Első ízben történik, hogy én és velem egy mi németalföldiek valamennyien hallunk erről." Anie jegyzi ehhez, hogy Fimmen semmit sem tud a borzalmakról, amiket a kommunisták követtek Magyarországon. Megszűnik a bojkott? t informált körökben úgy tudják, hogy a bojkott megfizetéséről szóló értetés néhány nap múlva a magya kormány kezébentesz. Bz jeleim.- szerint- Fimima holnap visszautazik Itollaniába, hogy a sakszervezeti szövetségnek jelentés!, tegyen. Általános az a vélemény, hogy a bécsi tanácskozások kedvező eredményre fognak iíy YóZ'dgh&iL terjed az anarchia Szombat est.^-Yorkban a felkelők az ír köztársaság nevében letop futatták Metcalf dandártábornokot, tot&bhAJBatffSra és Tyrrel ezredeseket. Danford ezredes kiugrott az automobilból és menekülni próbált. Erre utána, lőttek és vállán megsebesítették. A támadók Tyrrel ezredest a sebesült mellett hagyták, ellenben Metcalf tábornokot ismeretlen helyre szállították. Úgy ,a kis csapatok foglyul ejtették LiCCOs tábornokot is: az angol estiátok megtorlásul Lisbourban kifoscitál üzleteket, úgyszintén több magánházat is, de emberéltben nem esett kár. Fermoyban az unionisták fosztották ki a katolikus üzleteket. Dublinban tegnap este nyolcan letartóztatást hajtott végre az angol helyőrség. Az angol csapatok mozdulatait megbénítja, az irva utasok általános sztrájkja, amelynek éppen ez a megaldályozza a félklökkel. Az angol ügy törölni fogja azokat Csütörtök képviseletet vállalnak a sinnteni bíróságot előtt. A fiatal ügyvédek egy része tiltakozott a határozat ellen amely korlátozza őket szabad elhatározásukban. szék elnökét írották inger Antal ítélőtábla intető törvényszéken: számvevőszék nen.rév ■gyalását, akit azsalmi tanács munkáját, édet tartott a proklesszett, hogy a régi a számvevőség tiszt-viselőinek is hozzá kell járulnia. A főtárgyalás szenzációs eredménynyel végződött, mert több mint két órai tanácskozás után a bíróság végzést hozott, amelyben kimondják, hogy az törvényszék Strausz István ügyében leszállította illetékességét és az iratokat a királyi ügyészségnek visszaadja. A bíróság e határozata folytán a fői-rályi ügyészség elrendelte, hogy Strausz Istvánt azonnal szabadlábra helyezzék, amit nyomban foganatosítottak is. A főtárgyalás részleteiről a következőket jelenthetjük: A közvádat dr. Szilassy Pál királyi ügyész képvis sel"i. A védelmet pedig dr. Lengyel Zoltán ügyvéd látja fel. A tárgyalásra 45 tisztviselőt idéztek be kihallgatásra. A tárgyalás megkezdése után dr. Strausz kérelmet terjesztett a bíróság elé, melyben kijelenti, hogy ő a számvevőszék elnöke, s őt az 1870-es törvény szerint csak a parlamenti bíróság vonhatja felelősségre. Az elnök kér-adéséra Strausz kijelenti, hogy hivatalát június 25-én történt letartóztatásáig vezette, azonban úgy is, mint al elnököt, aki elnöki jogkört gyakorol, csak a parlamenti bíróság vonhatja felelősségre. Ami a Károlyi-féle kineve zések érvénytelenségét illeti, megjegyzi, hogy a bíróságokon ma is működnek olyan tanácselnökök, akiket Károlyi neveztetett ki. A bíró azután felolvassa a minisztertanács végzését- Strauszra nézve érvénytelennek jelenti ki az előbb említett törvényt, mert őt az alkotmány mellőzésével nevezték ki a legfőbb számvevőszék elnökének, ennélfogva állását is érvénytelennek nyilvánítja a minisztertanács. Ezután dr. Lengyel Zoltán kérte a bíróságot, annak megállapítására, hogy Strausz Istvánt IV. Károly király nevezte még ki a legfőbb számvevőszék alelnökévé és mint ilyennek ügyében is csak a parlamenti bíróság tárgyalhat. Strausz kijelenti, hogy nagyon szembeszökő az a tény, hogy csak őt szemelte ki a kormány arra, hogy állásától elmozdítsa, holott minden más hivatalban vannak olyan egyének, akiket ugyancsak a Károlyi-kormány nevezett ki. x x x x x x x x x x, x x x x Azok az egyének, akik a legnagyobb bűnt követték el Magyarország ellen, szabadon járnak és éppen Strausz István az, akit a bíróság elé hurcoltak minden jog mellőzésével, mint az ország egyik megrontóját. Lengyel elmondta, hogy többször kísérleteztek Friedrich kormányelnöksége idején azzal, hogy Strausz Istvánt állásából kizúrják, azonban mindig sikertelenül. Az 1870. 18. t. c. parancsaiban előírja, hogy az állami számvevőszék elnökének mindenkor helyén kell maradnia, mert személyi felelősség terheli. Becsületesen, okosan és jól tette tehát a vádlott, hogy a proletárdiktatúra alatt helyén maradt és nem riasztotta el őt semmiféle veszély, bár a vörösök letartóztatták és üldözték. Ismertette azután azt a fontos körülményt, hogy a kormány, meghagyásából a legkiválóbb magyar jogászokból álló testület foglalkozott Strausz István felelősségre vonásának kérdésével és ez a testület, amelynek Ráth Zsigmond, a Kúria másodelnöke, volt az elnöke, előadója pedig dr. Juhász Andor, az ítélőtábla elnöke és három tagja a koronaügyészség és a Kúria bíróiból állott már, megállapította, hogy Strausz Istvánt csakis és kizárólag a parlamenti bíróság vonhatja felelősségre. Szilassy Pál államügyész röviden válaszolt a védő terjedelmes előterjesztésére. A bíróság közel másfél órai tanácskozás után meg-hozta a hatáskör kérdésében a végzését. E szerint a büntető törvényszék az ügyben hatáskörét leszállítja és az iratokat visszaadja a királyi ügyészséghez. A végzés rendelkezése hivatkozik az 1870—18., az 1848—3. és 1920—10. törvénycikkre. Az utóbbi, 1920—10. törvénycikk ugyanis kimondja, hogy a nem alkotmányos után kinevezett miniszterek, továbbá a számvevőszéki elnök hivatali hatáskörben elkövetett cselekményei fölött nem a büntető, hanem a kivételes bíróság határozható. Éppen ezért a büntető törvényszéknek sincs ebben az ügyben hatásköre. Az elnök ezután a főtárgyalást bere-kesztette. A bíróságnak ezen határozata folytán a kir. ügyész- ség elrendelte dr. Strausz István szabadlábrahelyezését. Ezt a szabadlábrahelyezést azonnal foganatosították is és, dr. Strausz István védőjével együtt délután 2 órakkél elhagyta az ügyészség fogházát. Eredményesek a magyar-francia gazdasági tárgyalások. Párisból jelentik szikratávírón. A Temps' szombati száma a magyar-francia közgazdasági kapcsolatokkal foglalkozik. Megállapítja, hogy a francia kor-mány és francia ipari körök által vezetett megbeszélések oly kedvező eredményre jutottak, hogy a megállapodási gyakorlati megvalósulása után kilátás nyílik arra, hogy Magyarország közgazdasági helyzete igen gyorsan kedvezőre fordul és Franciaország támogatásával közgazdasági életünk újjáépítését és a megoldásra váró közmunkákat megkezdhetjük. — E helyen jegyezzük meg, hogy értesülésünk szerint, Svájccal is folynak tárgyalások, amelyek állattenyésztésünket vannak hivatva regenerálni kompenzációs alapon x x x x x x xxx Megbízható információk szerint a magyar békeszerződés aláírásával kapcsolatban a francia kormánynyal és pénzügyi körökkel megindított tárgyalások kedveződményre vezettek . —* — ■*- -