Világ, 1920. augusztus (11. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-04 / 184. szám

Szerkesztőség­­» kiadóhivatal VT, Andrássy­ ut 47. szám. Előfizetési ■rak Magyarországban: Egész évre 280 fo tana, félévre +140 korona, negyedévre 70 korona­, egy hóra 25 korona. A ,VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám­­ára Budapesten, vidéken és pálya* udvarokon­­ korona. v.W' wrfjj, 1S20 lUn­. - i, Ájwní V ILzMjt Ja v­­ Hirdettjek felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Brockner J, Gyuri Ss Nagy Janlus és Tsa.Ten­czer Gyu­­la, Hegyi Lajos, Klein Simon és Tsa, Leo­­pold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz J0. eset. Síkrsy, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernét taird. irodákban. Bécsben: Hausenstein és Vogler, M. Sul­es Nachl, Rudolf Mosse. Berlinben Rudolf Kol­­baa Berlin NW, Coter den Linden 40/4 .• azuism .nj 1 '■ 1 1 ' —1 .i. 1 1 1 ■ in 1 ■' .................... XL évfolyam Budapest, 1920 SZERDA augusztus 4*­­ 184-ik szám Ulamtanácsot követelnek a házfeloszlatás esetére politikában ma is a kormányzó jogkörének kitér­­■jesztAeről szóló törvényjavaslat körül kifejlődött né- Zetelités uralta Azhelyzetét. A többségi pártkor üres volt, 5* a kútsorok mögött tárgyalások folynak, ame­ly­eknek'-£éjj2^L0gig' megegyezést hozzanak létre x x x xxxxx xx­ xx xxx x Kétségte­len, hogy az a frakció, amely Bottlik Józsefnek, a nem­zetgyűlés a­lelnökének, vezérlete alatt, áll és amely a ja­vaslatnak garanciák­­nélkül való megszavazását ellenzi, igen erősnek látszik. Ilyenformán a törvényjavaslat megszavazása, amelyhez a kormány létét köti, csak az el­lenzék által­ felállított garanciális követelések ellenében várható. Politikai körökben meg vannak róla győződve, hogy ezeknek a garanciális követeléseknek megadása tekintetében­­ a­ tárgyalások eredményre vezethetnek és így a holnapi pártértekezlet, amely, döntő jelentőségű, nem fog bomlásra vezetni. Mindenki tisztában van vele, hogy a házf­eloszlatás igen közel­jövőben bekövetkezhetik. A javaslatnak ha­táridőre való megszavazása is elvben leli magyarázatát.­­.A párt, kebelében kialakult ellenzéket legelső­sorban az­­az alkotmányos érzés vezérli, hogy a házfeloszlatás ese­tén is maradjon olyan­­testület az ország élén, amely a kormányzás felelősségét megosztja a kormányzóval. Éppen ezért az első garanciális kikötés az lenne, hogy házf­eloszlatás esetén a kormányzó elnök­lésével állam­tanács alakuljon, amelynek tagjai lennének: az alkot­mány­védő bizottság elnöke (ezidőszerint­ Töry Gusztáv volt igazságügyminiszter), a­ kir. kúria elnöke, a köz­­igazgatási bizottság elnöke, és a nemzetgyűlés elnöke. Egyéb garanciális követelések is vannak azonban és pedig a következők: 1. A házf­eloszlatás szándékát harminc nappal előbb meg kell üzenni a nemzet­gyűlésnek; 2. a­ nemzetgyűlést elnapolni csak harminc napra lehet; 3. ilyen elnapolás után a nemzetgyűlést két hónapon belül nem lehet újból elnapolni; 4. a nemzetgyűlést feloszlatni csak akkor lehet, ha a kormányzó házfeloszlató szándékát közlő üzenetének keltétől szávajtott harminc napon belül a nemzetgyűlés nem volt elnapolva. Az a frakció, amely a többségi párt kebelében eb­ben a kérdésben aggodalmakat táplál, bízik abban, hogy a holnapi pártértekezlet honorálni fogja aggodalmait és a felsorolt garanciák követelésének álláspontjára helyezkedik, vagy esetleg a megegyezés még a pártér­tekezlet megtartása előtt létrejön. Írországban a köztársasági kormány vette át a hatalmat Mublim jelentések szerint az ír válság szemmel,láthatólag közeledik csúcspontja felé. Az angol-ír háború történtéből e emlékerotes Boyne-folyótól északra, már nem működik egyetlen olyan, törvényszék, amely az angol király ngyben hozná ítéleteit. A teljesen felszerelt sinnfein csapatok számát 60—80.000-re becsülik. Mái is vannak az ír köztársaságnak, mindenek­előtt pedig van szervezett hadserege, amely hovatovább elég erős lesz­ arra, hogy kiűzze Íror­szágból az angol csapatokat és az angol tankokat. Ter­­mészetesen az ilyen szervezkedés nagy költségekkel jár és ezeket a­­költségeket­ most már államkölcsönök kibo­csátásával fedezi, az ír köztársaság és­­nem­ gyűjtéssé!. Az Írországban kibocsátott, 20O.0O0 font stertinges ál­­lamkölcsznnt jelentékenyen túljegyezték és valószínűleg ugyanez lesz az eredmény az amerikai írek között jegy­zésre kibocsátott tízmillió dolláros ír nemzeti kölcsön­nél Novemberre „fa-napot" rendelt el az ír köztársa­sági kormány erdészeti osztálya. Ezen­ a napon min­­­denki köteles lesz egy fát elültetni, hogy igy emlék?..­­ .t­esse az ír népet, arra a nagy gazdasági­­szerencsétlen­ségre, am­ely azáltal érte az országot,­­hogy az ango­lok a tizennyolcadik században kíméletlen rablógazda­ságot űztek az ír erdőkben. .I mi vagyunk Írországnak de jure, és de facto kor­mánya”,­­ mondotta Griffith. ,,mi nem törődünk többé Angliával, Írországban nincsen többé angol kormány, hanem csak angol hadsereg. Mi ugyanabban a helyzet­ben vagyunk, mint Belgium volt a német megszállás éveiben, azzal a kivétellel, hogy nekünk sokkal haté­konyabb eszközeink vannak a cselekvésre, mint a belga kormánynak voltak. A mi programmunk az, hogy tel­jes energiával és a hozzáértés teljességével fejlesszük Írország nagy gazdasági erőit, amelyeket egyoldalúan aknázott ki az angol kormány- És Írország gazdasági feltámasztásának nagy munkája közben akarjuk el­ismertetni a­ hatalmakkal a független ír köztársaságot.” A nyilatkozatnak ez a szakasza, elég békésen hangzik, de annál keményebb a záró­akkord, amely szerin­t az ír probléma megoldása, a vitéz és elszánt ír­ köztársa­sági csapatok kezében van. Érdefenr "nyilatkozatban világítja, meg az ír helyze­tet Arthur Griffith, „az ír köztársasági kormány bel­ügyminisztere és az ír köztársaság alelnöke", aki jelen­leg Párisban időzik. Griffith volt­ a Finntein-mozgalom egyik megalapítója, már akkor, amikor ez a mozgalom még sokkal­­szerényebb keretek között mozgott és sok­kal szerényebb célokat tűzött ki maga elé, mint most. Érdekes, hogy Griffith ezekben az években egyik röp­­iratában részletesen ismertette Deák Ferenc politikáját és az ISS7-ik évi kiegyezést, amely szerinte alapjául szolgálhatott volna az angol-ír viszony rendezésének.. •Azóta natívan kiéleződtet- '97. , p­li­ntét-V.-Az ung. s­zi­ir­mány má­r régen többet ajánlott a magyar kiegyeztértól Írországnak, de a sinnfein-­mozgalóip hívei nem akarnak többé alkuról tudni. Griffith tájékoztatja a francia közvéleményt arról, hogy Dublin­ban már másfél­ év óta ülésezik az ír par­lament: az a hetvenhárom új képviselő, akiket a finn fein-párt programmjával választott meg Írország 1918 decemberében. A parlament választotta meg De Valér­át az ír köztársaság elnökévé és­­ Griffithet alelnökkél .Ugyancsak a­ parlament választotta meg a belügy­minisztérium, a földmű­v­ésügyi minisztérium, a mun­kaügyi- minisztérium­,, a kereskedelemügyi hivatal és a külügyi hivatal vezetőit. A külügyminiszter kinevezése alapján működnek az A Ír köztársaság követei az Egye­sült­ Államokban, Franciaországban, Olaszországban, Svájciban és Argentinában. Griffith azt reméli, hogy még ebben az évben minden hatalomnál lesznek követei az ír köztársaságnak, és a hatalmaknak legalább egy­­része hivatalosan­ elismeri majd ezeket a követeket. A belügyminiszter­ nevezte ki az ír köztársaság törvény­székeinek biráit és az írek m­ost csak az ilyen törvény­székek elé viszik peres ügyeiket. Tanítói és isko­ Sztrájkolnak a bécsi polgárok az adóemelések miatt Bécsből jelentik. Tegnap délután Bécs egész keres­­kedővilága tiltakozott a terrorisztikus községi adók ellen. Délután f fél négy órakor bezárták az üzleteket és a kávéházak és vendéglők nagy részét is. A kereske­dők és iparosok csoportosan vonultak a város belső ke­rületeiből a városházához, ahol körülbelül húszezer­­ c­o­bér gyűlt össze. Gyűlést tartottak, amelyen határozati javaslatot fogadtak el és követelték a községtanács szo­ciáldemokrata többségének lemondását, mert tehetet­lennek bizonyult, a rábízott érdekek képviseletére. A tüntetők kijelentették, hogy megtagadják az adófize­tést, ha a kormány nem veszi figyelembe exisztenciájukat, az orosz kormány halogatja a fegyverszüneti tárgyalások megkezdését* — V­ars­óhan azt jelentik, hogy az orosz főparancsnokság telek ál­dását és így akar lehetőleg sok időt nyerni Egy elfogott orosz szikratávirat szerint Stílul, az észak-nyugati front forradalmi szovjetjének tagja ezt a .Sikerült elérni, hogy a fegyverszüneti feltételeket tehát a vezérkar újabb parancsának megérkezéséig sem kell kételkednetek és semmire sem kell tekintetre. A lengyel fegyverszüneti bizottság ■ automobiljai Brzeskótól keletre egy égő hídon haladtak át, amely nyomban azután­ összeomlott, mert nem akart lekésni a július haszon kilencedikén este nyolc órára kitűzött tárgyalásokról. Azonban ez a sietség fölöslegesnek bizo­nyult, tekintve azt, h­a lengyel delegátusok még mindig nem kapták meg a fegyverszüneti feltételeket. A lengyelek másik panasza az, hogy delegátusaiknak idáig még nem sikerült szikratáviratok útján össze­köttetésbe lépni a lengyel főhadiszállással. Gsicserin külügyi népbiztos azonban Sapieha herceghez, a lengyel külügyminiszterhez intézett szikratáviratában azt állítja, hogy ez csupán egy „sajnálatos félreértés”­­ kö­vetkezménye, igazolhatatlan módon halogatja a fegyverszüneti felté­­útabb katonai előnyöi­ elérésére. I sürgönyt intézte a 12. hadsereg vezérkari biztosá- i­hoz: csak augusztus negyedikén adták át a lengyeleknek. Ti harcolva vonulhattok előre a lengyelek ellen. Semmiben lennétek.“­­ Csicserin népbiztosnak egy másik jegyzéke­­ki­fejti, hogy Oroszország csak a békekötésről óhajt tár­gyalni a lengyelekkel, nem pedig fegyverszünetről. Ezért nem adhatott át fegyverszüneti feltételeket a lengyel delegátusoknak. A békefeltételeket közölte volna velük, azonban béketárgyalásokra nem volt fel­hatalmazásuk a lengyel delegátusoknak. Ezért az érintkezés felvétele után az orosz kormány megbízottai azt indítványozták a lengyel delegátusoknak, hogy tér­jenek vissza a lengyel főhadiszállásra és szerezzék meg a felhatalmazást a béketárgyalások megkezdésére, az­után augusztus negyedikén legyenek Minszkben és ott találják majd az orosz békedelegátusokat. A béketárgyalások természetüknél fogva hosszabb ideig tartanak akkor is, ha az orosz kormány minden várakozás és minden idáig elhangzott moszkvai kije­lentés ellenére a­ teljesíthetőség színvonalára, szállítaná le békefeltételeit. Csicserid jegyzéke arra vall tehát, hogy Oroszország mindenáron, időt akar nyerni a had­műveletek folytatására. Pilsudszki védi Lemberget Varsói jelentések szerint a lengyel köztársaság elnöke, Pilsudszki.Ít Marsall a fővárosból Lembergbe uta­­­zott, hogy,'"jjMüfffye Lemberg védelmének vezetését. A marsallt francia vezérkari tisztek fogják segíteni Lem­­berg védelmi állapotba helyezésénél. Varsóban nagy je­lentőséget tulajdonítanak annak, hogy Pilsudszki ma­gára vállalta, a­ lembergi frontszakasz parancsnokságát. A bizalom természetesen nem Pilsudszki katonai tu­dásának szól, hiszen a köztársasági elnök a Robotnik szerkesztőségének íróasztala előtt töltötte el életének nagyobb részét, de számítanak arra, hogy Pilsudszki­­nak sikerül fanatizálnia a Lemberg védelmére küldött csapatokat. A lengyel hadsereg észak-keleti frontján a parancsnokságát különben Uzepticzky tábornok megb­tegedése következtében Hallét­ tábornok vette át, aki napiparancsában nagy elismeréssel szól azokról az ön­kéntes csapatokról, amelyek Brody kiürítése előtt nagy veszteségeket okoztak az orosz hadseregnek. Rozva­­dovszki tábornok, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke a sajtó képviselői előtt kifejtette azt a véleményét, hogy a helyzet javult és a lengyel csapatoknak most már teljes reményük van a sikeres ellenállásra. Leg­többet a negyedik lengyel hadsereg szenvedett, ame­lyik Bresztlitovszktől délre harcolt, azonban a csapa­tok szelleme itt is nagyon jó. A jelek arra mutatnak, hogy az oroszok a Narev és a Bug vonaláról készülnek offenzívira Varsó ellen. A­ német külügyminiszter nem enged­­muníciót szállítani Lengyelországba , Berlinbe jelentik. A nemzetgyűlés mai ülésén a függetle­n szocialista­ párt meginterpellálta. Simons kül- Lacessert arra nézve, hogy szállítanak-e muníciót német, területen át Lengyelországba. A külügyminisz­ter kijelentette, hogy a német kormány erélyesen visz­­szautasít­ minden "ilyen" kísérletet, amely sértené Né­metország semlegességét. Igen érdekes az, hogy Simons, aki a hivatásos német diplomácia és a­ német külügyi hivatal szolgálatiban futotta be pályáját, most pedig külügyi osztályfőnökből és adminisztratív államtitkár­ból, lett­ külügyminiszterré, háláját fejezte ki beszédében a német szállítómunk­ásoknak, akik magatartásukkal megkönnyítik Németország semlegességének biztosítá­sát. Simons különben közölte, hogy német összekötő­­tisztek alkalmazását javasolta a­ front északi szakaszán a lengyel és az orosz hadseregnek, hogy így elejét ve­gye az esetleges határkérdéseknek. A német kormány úgy az oroszoknak, mint a­­ lengyeleknek jelentékeny mennyiségű gyógyszert és egyéb szükséges anyagokat bocsájtott rendelkezésükre a mondkét országban elha­talmasodott kiütéses tífusz leküzdésére. A német­ kormány energikus visszautasítása követ­keztében az entente-hatalmak most Csehországon át akarják folytatni a muníciószállítást Lengyelország felé, azonban­ a cseh vasutasok elhatározták, hogy nőve szállítanak sem entente-csapatokat, sem muníciót Oroszország­ ellen. ■ Csütörtökön fogják aláírn'! a török titkedelegátusok a békeszerződést, úgyi, látszik, hogy Musztafa. Kemal csapatainak ellenállásai teljesen megtört. Athénben tedeummal, nagy körmenet­, tel és fényes­­ kivilágítással ünnepelték meg a görög csapatok győzelmét. „Jászi Oszkárból irredentista lett" A Magyar fil­ m­ydelenfi ilyen címen szó szerint a­ következőket: Ajpégi Magyarország • nemzetiségi kérdé­seinek önmaga-fiegyelméből egyedül ..hivatott" képvi­selője és.,astlétola; Jászi Oszkár, bécsi remeteségéből az „uj magyar irredentákhoz” a. kolozsvári Uj Világ­­hsa vezércikket irt, .melyből az alábbi részt közöljük: „Ne adjatok föl egy jottányit sem abból, ami bennünket jogosan megillet. Nyelveteket, kultúráló­, hát, nemzeti egyéniségeteket ne engedjétek! Nektek szocialistáknak és kulturembereknek, akik éveken át küzdöttetek ez osztályelnyomás és asszimiláció ellen, jogotok van ugyanennek a­ politikai koncepciónak res­pektálását követelni az államoktól, most, hogy ki­sebbségbe­­ kerültetek. Egy talpalattnyit se adjatok föl magyarságtokból és a szabadságnak, kultúrának abból az eszméjéből, mely bennetek él. Egyenrangú' társak lehettek szabad nemzetek között, de sohasem meghódított ' jobbágyok. Békés, odaadó testvéri, mun­kát végezhettek, de, ez a munka, necsak a, ti ja­vato­­kat szolgálja,’ hanem régi, anyaországtokét, az ezer- ■ éves Magyarországét is. Erdély már egyszer a magyar gondolat és kultúra mentsvára volt. Az elszakított magyarságnak­ jutott a hivatás, hogy megalapozza és kiépítse a magyar m­elvnek és értéknek ősi, ezer­­éves egységét !“

Next