Világ, 1921. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-22 / 17. szám

íj 1921. január 22. VILÁG Külügyi politikánknak a viszonyok kényszerűségéből folyó ezen alapirányából önként adódik az a politika, amelyet a külföldi államok egyes csoportjaival szemben folytatni akarunk. Első helyen szeretnék, megemlékezni azokról az államokról, amelyekkel a világháborúban hűt fegyvertársi viszonyban álltunk és amelyektől a bekövetkezett összeomlás elszakított bennünket. Ausztria válsága Mély részvéttel látjuk a súlyos nehézségekkel küzdő Ausztriának egy elhibázott békeszerződés rétte-, Hetes súlya, alatt való kínos vergődését, amely, ha nem akad kivezető út, egy katasztrófa felé vezethet, amely ránk, közvetlen szomszédjára nézve is visszahatássallehet. Végtelenül sajnálatosnak tartom, hogy Magyar- Prrzág és Ausztria, között épp abban a pillanatban,amikor minden előfeltétel megvolna, arra, hogy ezentúl jobban értsék -meg egymást,,spint ,a múltban, a,nyugat, magyalorszási kérdés felvetésével újból ékvetődött és Ausztria e kérdésben eddig mereven a rés iudicata állásportjára helyezkedett. Az utolsó pillanatig nem fogom feladni a reményt,hogy Ausztriában e kérdésben a jobb belátás fog felülkerekedni és az a szerencsétlenség, amelyet Ausztria mélyv álláspontjának végig való fenntartása két állam egymáshoz való tí- Monyára jelentene, ip.mn fog bekövetkezni. Németország Ami második volt fegyvertársunk**, Németországot illeti, már csak azért is őszinte és meleg rokonszenvvel kitérjük belső konszolidálására és gazdasági megerősö-'lésére irányuló törekvéseit, mert hitem és meggyőződésem szerint ezek sikere egész Európa gazdasági regenerálásának és társadalmi megnyugvásának egyik legfőbb előfeltétele. Ma, amikor a viszonyok teljesen megváltoztak, nincsen okunk ezt a szoros viszonyt, amelyben az összeomlásig Németországgal álltunk, szégyenkezve rejtegetnünk és azt a rokonszenvet, melyet a közös küzdelem éreztet, akkor is becsesnek tartjuk, ha a jelenlegi politikai érdekeink szempontjából nem is hasznosítható. A kis entente Az államok második csoportjába azon új államokat szeretném sorozni, amelyek, mint közelebbi, vagy távolabbi szomszédjaink, ránk nézve úgy politikai, mint gazdasági tekintetben elsőrangú fontossággal bírnak. A legnagyobb súlyt fogom helyezni arra, hogy azt a, szívélyes és bizalomteljes viszonyt, amely közöttünk és Lengyelország között fennáll,tovább ápoljam és lehetőleg kimélyítsem. De fennáll, annak szüksége is, hogy közvetlen szomszédainkkal, dacára azoknak a mély értelmi ellentéteknek, amelyek a kozelmis eseményeikül kifolyólag közöttünk és közöttük, fetivátlanok, normális viszonyba és főleg gazdasági tekintetben,szorosabb aszszeköltetésbe kerüljünk. Az elzárkózásnak az a politikája, amelyért az egyes középeurópai államok egymás ellen folytatnák, nemcsak minden egyes állam életbevágó gazdasági érdekeivel áll ellentétben és ezek gazdasági jövőjét fenyegeti, hanem kamentől előbb mégnem szűnik, Európa nyugalma szempontjából is aggasztó helyzetet, teremtene. Ezért a magam részéről kész vagyok minden alkalmat megragadni arra, hogy politikai tekintetben valami módus vivendit találjunk, gazdasági tekintetben pedig a kölcsönös forgalom ,és irtéccete minél könnyebblebonyolítására, szükséges szorosabb megállapodásokabn létesítsünk. Bizonyos részben, a közelmúltban lefolyt, részben, közeljövőben megindulandó tárgyalásokban, erre ez útra, már rá is léptünk. Hogy ezen az úton meddig fogunk előrejutni, ez nemcsak mi, tőlünk függ. Amennyiben"ők a maguk részéről "is hozzá akarnának járulni ahhoz,hogy a mindnyájunkra, nézve kívánatos,kiengesztelődés és kibékülés szellemé tért foglaljon, könnyítsék meg, ennek elfoglalását-, tőlünk elszakadt magyarajkú polgártársaink a békeszerződésben nekik úgyis biztosított érdekeinek lehető kímélésével. - A nagy entente Alul végül a reánk nézve elsősorban fontos államok hányadik csoportját, az európai politikára ma kétségbevonhatatlanul döntő befolyással bíró nagy ententehatalmakat illeti, mindazt, ami rajtunk múlik, el fogjuk követni, hogy velük őszinte és bizalom teljes viszonyba jussunk. Az a vita, amely a körül forog, hogy a nagy entende-államok közül elsősorban melyiknek szologábm orientálódjunk, nézetem szerint tárgytalan, mert hisz a békeszerződés alapján mindig a szövetséges államok összességével állunk szemben. Oly helyzetben vettem át a magyar külügyek vezetését, amelyben nemhelyezhetem kilátásba, hogy gyors és fényes eredményeket fogokfelmutathatni. Csakhosszagi, önmagammal való tépelődés után tudtam magamat elhatározni,azoknak a szürke és kevéssé mutatós feladatoknak elvégzésére, amelyek szürkeségük dacára nemkevésbé életbevágóan fontosak. A magam személyén érzem a legjobban azokat a súlyos megpróbáltatásokat.. . amelyeken Magyarország keresztülment, Nyugat-Magyarországból származom, a Szepercégben•illettem és ott töltöttem gyermekéveimet és Erdélyben nőttem fel. Most, három hazám mindegyike más-más útjamnak ígértetéit ériv. és magavia, negyedikben, lelje, sit-en feladataimat. Becsületesen még sem javasolhatók a..á.- politikát, mint az elét keserű, valóságain felépült reális politikát. Túlzottak a bolsevia veszedelemről szóló hírek Grátz Gusztáv külügyminaterhez előadásához Per,laky és Frishwirth képviselői"? szólottak hozzá. Perlaky a baranyai kérdésre hivíti fel a külügyminiszter ügyeimet, Frishwirth Mátyás pedig arra kérte, hogy időrőlidőre tájékoztassa a közvéleményt az Oroszországra vonatkozó hírekről. Abolsevista veszélyről -- mondotta- a külföldisajtóban ellentétes híradások jelennek meg, az egyik oldalról azt a hírt terjesztik, hogy tavaszra általános offenzívát fognak indítani a bolsevikiek, más lapok pedig azt írják, hogy a bossevikiek elvesztették minden expanzív erejüket. Miután, a magyar közvélemény érthető érdeklődéssel kíséri az események fejlődését Oroszországban, nagyon fontos, hogy a külügyminiszter időről-időre objektív beállításba helyezze az egymással homlokegyenest feléákéás híradásokat. " A nyugatmagyarországi kérdés elmérgesítéséhez hozzájárult a nagynémet propaganda. Kéri a külügyminisztert, tegyen lépéseket, hogy Németország szüntesse be Nyugat magyar ország egzakításit támogató akcióit. A külügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a sajtó tájékoztatására mindig gondot fog fordítani, egyelőre kijelenti, hogy értesülései szerint a bolseviki veszerelemről elterjedt hírek túlzottak és nem mindenben fedik a valóságot. Windischgrais utazása Tierceg Windischgrata Lijo.-Hosszabb időre külföldre utazott. Hír szerint Poznon és Varsóba ment. Mit mondott Töreki Kaposvárott? "Breki Károly vasárnap beszámolótmondott Kaposvárott, amelyről csak az Új Somogtr című lap vezércikke árul el egyet-má Sz. A lap többeki között ezeket írja: „Beszámoló beszédre mentünk és hallottunk egy olyan , förtelmesen izgató beszédet, amely messze, túlszárnyaljaa legvéresebb szájú kommunista szónokok beszédeit is. Breki képviselő úr szerint Magyarország közéletének főszereplői közül 41, 50 százalék „monoklié gazember", a másik 60 százalék analfabéta, a kormány tagjai bőr tört tölteleknek valók, ~~ akik kUleobsta még csak Dániában sem jártak — akiket Breki- mester töv.idesen hűvösre is fog juttatni —■ és mindezzel szemben, egyetlenegy becsülete* ember, egyetlenegy lángelme, egyetlenegy honmentésre alkalmas nagyság van és ezt Breki Károly/ Ugrón Gábor — Baltazár mellett. Debrecenből jelentik: Ugrón Gábor, a demokrat-klán. elnöke, egy debreceni laphoz levelet intézett, Batthazár Dezső püspöknek zászlóbontásáról ’ szóló felhívásával kapcsolatban. Ugrón Gábor levelében ezeket ijll Egész politikai múltain azon * mesgyén halad, amelyet mostBalthazár püspök úr- -kijelölt. Egyetlen nagy cél van előttem, arra szánom egész életem munkáját és ez a független, nagy, régi Magyarország feltámasztása.E nagy célt csak egy programmal érhetjük el, az egész nemzet csak egyprogramom körül tömöríthető és ez Csak egy szociális érzéstől áthatott, gyökeréig nemzed és gyökeréig demokratikus programon A Balfholzár Dezső püspök úr által hirdetett programra fedi meggyőződésemet, új párt alakítását ezen az alapon épp úgy, mint- e, az ország érdekében sürgős szükségnek látom. Németalföldi levél jftrotterdam. január. Az expressz role jvasíut az ismert hollandi tájképek között: izéim: Inch, Anternák, rétek, feketefehér foltos , .tehenek. Dornspcht után b, legtöbb utas már készülődik a, - k százfehoz.: közeledik Rotterdam. A kikötőn át vashidoa Határoson át a magas viadukton fut a vonat. A széles pályaudvaron a vonatot 3. málhásszolgák rohanják meg, ízléses kis kocsikról frissítőket,csokoládét, árulunk. Egy mérik kocsin*a ■újságok százai hevernék. Egy barátságon detektív megkérdezi, hogy nem vagyunk-e Amerikába készülő utasok. Ezeket mit várja, a hotelszólga- és külön kocsin viszik a hajó-, állomással szomszédos szállodába, mely a hajószámság tulajdona. A harmadik osztályos utasokat, nem is engedik ki innen az indulásig, mert a hollandok félnek attól, hogy járványos betegségeket hurcolnak széjjel, míg az első és a második osztály utasai szabadon választhatják meg a tartózkodási helyüket a hajó. indailigáig. Az állomás előtt automobil, kocsi és villamos várja a maga utasát és mindenki oda megy, ahovajónak látja.Szegény magyarok számára most kezdődik az első meglepetés. Azt már Pesten tudtuk,, hogy a szállodák nagyon drágák és ehelyett inkább valamilyen közepes penzió felé igyekszünk * egyikben benyikadunk, bőszsias alkudozás után. Hogy ne rémítsük az otthoniakat a valutaszámitással, egyszerűen azt írjuk, hogy egy hónapra személyenként 100 forint. Most elindulunk, hogy kevés pénzünket beváltsuk. A négy hollandi bankok nem foglalkoznak rendesen idegen pénzzel, de kis váltóüzletekből egy sereg áll rendelkezésünkre. A legtöbb helyen nem is fogadják el a magyar koronát, végül nagy nehezen eladjuk s kapunk egy ezresért 5 forintot. A néhány szép ezres igy zsugorodik össze egy pár forinttá. De nemcsak mi vagyunk így, az osztrákok is hasonlóan járnak, ők is kapnak egy fél centet a koronájukért, míg a németek már 4 centet is tudnak szerezni a márkájukért. A hollandi forint, de még a cent is, nagyon jó pénz, itt még az angol fontot is partin alul jegyzik. Magyar pénzből nem lehetne sokáig itt élni, ahol csak a penzió havi 20.000 korona. Hollandia nem az az aranybánya, aminek otthon gondolják. Eltekintve a súlyos kereskedelmi és ipari krízistől, ezelőtt is nagyon bizalmatlanok voltak a hollandok az idegenekkel szemben. Idegennek állásba jutni, még erős hollandi protekcióval is, nagyonnehéz. Hivatalnok ember nem tud elhelyezkedni, mert esetleges nyelvtudása itt nem előny, annál is inkább, mert az angolok szerint a hollandok beszélik a legtöbb nyelvet. Orvost csak nehéz vizsgák után nesztriakál a hollandia és erre nézve jellemző az az eset, hogy az egyik német egyetem anatómia-tenhit, aki a rossz hazai viszonyok miatt itt akart, letelepedni és praxist folytatni, éppen anatómiából buktatták meg a szigorú hollandus professzorok. Vegyészeknek néha sikerül egy- egy állást elcsípni, a mérnökök közül egyedül hajós, mérnököket tudnak használni, kultúrmérnököket esetleg a kolóniákon. Ellenben szakmunkások mindig találnak foglalkozást. De aki egyszer már elhelyezkedett, annak jó dolga van. Dacára a magyar viszonyokhoz mért nagy drágaságnak, könnyen elviselik azt itt, ahol a leggyengébb fizetés, kezdő emberek számára is, 160—ISO forint. A közepes fizetések 400—600 forint között mozognak. Ez ott,hon átlag havi százezer koronának felel meg. Ebből könnyen fedezheti a havi húszezer koronás penziót is. Rotterdam különben nem a legszebb városa Hollandiának, hanem is a legcsúnyább, de mindenesetre a legpiszkosabb. Nem az egész város, mert vannak gyönyörű részletei is, de főleg a kereskedelmi negyedbe® kis utcák piszkosak, nem úgy, mint Hágában vagy Amsterdamban, ahol minden ragyog a tisztaságtól De azért nem kell ettől megijedi), mert ez csak hollandi mérték szerint piszkos, míg más városokban fel sem tűnne. A hollandok régis vidéki városnak tekintik Hollandia második legnagyobb városát, amely egész nap dolgozik. Reggel kilenckor kezdődik a munka, és tart megszakítás nélkül estehatig. Akkor minden munka megszűnik. A legújabb munkatörvény, amely alig két hónapja jelent meg, a gli órás a munkahetet engedi meg és az állam intéktorsaival ellenőrizteti, hogy betartják-e a. sgyotcórás munkaidőt. Az 1.Arbeidwer’-érc még a. leghatalmasabb gyáros és a leggazdagabb kereskedő sem meri áthágni. Nappal a néhány kávéház, a. sok hír és lokál majd egészen üres, este hat óra után tele van mindegyik, de csak este 12 óráig, mert akkor záróra van. A záróra nem háborús újdonság itt, megvan tűig békéből, mert Rotterdam polgármestere nem engedi meg a későig tartó mulatozást, azt mondja, hogy ez a munka városa és aki éjjel lumpol, az másnap nem tud dolgozni. Aki mulatni akar, az menjen át Hágába. Carpentier megérkezett Rotterdamba és ezren még ezren fogadták. Már előtte való nap benne volt minden újságban a teljes fogadási program is. Carpentier a Hírneves francia box-világchampion. És ezen nem lehet csodálkozni, hogy ezrek fogadják a pályaudvaron és az utcán. Hollandiában ma boxőrület van, éppúgy, mint Berlinben táncőrület. Beülök a moziba, amely távolról sem olyan jó, mint a pesti mozi. Itt a számok között artisták lépnek fel, lehet nyugodtan cigarettázni és ügyes pintérek szolgálják fel a különböző italokat. Sötét lesz. Carpentier bevonulása: Megjelent a pályaudvaron. A polgármester is. Carpentiert egy nagy virágkokétávarl lepik meg a rotterdami hölgyek. Az autó előtt két lovasrendőr megy, mellette és körülötte ezrek tolongatnak. A Hotel Caland előtt minden talpalattnyi hely megszállva. A villamosok nem közlekednek. A Hotel erkélyén megjelenik a bajnok is leint a tömegnek haatalmas öklével, A nép őrjöng. A díszebéden félköszöntő és tusz. Délután a Mester a cirkuszban egy fél perc alatt knock-out-is. veri ellenfelét. A közönség a korlátot rágja örömében és kínjában, hogy fél perc alatt legyőzte a holland bajnokot és hogy egy fél percért 10 forintot dobott ki. Ezért a boxolásért 10.000 forintot kapott a boxprimadonna. Szombat lengyelországban csökkentik a hvatalnokok számát Varsóból jelentik. A pénzügyminiszter programmja értelmében, amely a közigazgatás költségeinek csökkentését irányozza elő, a hivatalnokok számát a belügyminisztériumban HD-tál, az igazságügyminisztériumban 61-el, a kereskedelmi minisztériumban 129-cel, a földmivelésügyi minisztériumban tizennyolccal és 1. munkaügyi minisztériumban pedig száztizenhattal nőkkélttezték. Kiszorultak a kommunisták az olasz szocialista párttól Milánóból jelentik: A livornói szocialistá kongress:'-tthon megtörtént a szavazás az olaszországi szocialista párt új tájékozódásáról. Az elsőbbed, megállapított eredmény szerint , Senati egység álláspontja Rt.028 szavazatot, Bambatochi radikális kommunis iránya 57.090, Tutrati mérsékelt csoportja '17.202 "szovazatot kapott. Bombacchi proklamája különválás ér a párttól. M Murman-pantok mentén Révai távirat részleteket közöl Lifebre, Vergest is le petit francia szocialisták meggyilkolásáról. A gyilkosságot a nagyorosz rendkívüli bizottság közegei, követtél el. A három francia szocialistát, akik az orosz kormány gyanúját felkeltették, már hosszabb ideje titokban megfigyelték és mikor engedélyt kértek arra, hogy hazautazhassanak, kérelmüket elutasították. A három francia erre színleg, * Keig* vidékére utazott. Sikerült nekik éber kísérőjüket félrevezetni és Murinanba menekítini, ahol egy kis hajóra szálltak, hogy Skandináviába jussanak. Felismerték őket és az ügyről jelentést küldtek Moszkvába. Egy őrnaszádot küldtek utánuk, amely őket a nyílt tengeren érte utol. Felvették tőlük okmányaikat és a tengerbe dobták őket.