Világ, 1921. október (12. évfolyam, 218-243. szám)
1921-10-01 / 218. szám
JbUOUliJaA VILÁG 1921 október 1. ) Súlyos zavargások a Muraközben Zágrábból jelentik ,« Magyar A’mn'r-nak. A Politika jelentése szeritt a Muraközben,de különösen Muraszombatban,la lakosság*^»fej eben súlyos incidensek fordultak napokban. Több helyiütt fegyveres zavargás is támadt, melynek során a szerb csendőrség és katonaság több tagját megölték. A vizsgálat megállapította, hogy a Muraközben erős irredenta hangulat kerekedett felül és a lakosság erős szervezettséggel akar felszabadulni a szerb fennhatóság alól. A zavargást katonai beavatkozással fojtották el és igen sok polgárt letartóztattak. Az amerikai béke és a német ellenforradalmárok Berlinből jelentik. A birodalmi gyűlés megkezdte az amerikai békeszerződés tárgyalását. Stöcker (kommunista) emelkedett szólásra és a békeszerződést a new-yorki tőzsde kemény diktátumának mondotta. Pártja ezért visszautasítja ezt a szerződést. Sehol sem folyik oly fegyverkezés, mint Amerikában. Amerikának ez évben a legnagyobb flottája lesz az egész világon. A szopok a kommunisták nevében tiltakkozik az amerikai tőkének a munkássággal szemben tanúsított brutális és kegyetlen önkényuralma ellen. A békeszerződést ezután ál kommunisták szavazata ellen mindhárom olvasásban elfogadták. Elfogadása mellett szavaztak a bonusz a nemzetiek is. Ezután a német nemzetiek és a független szocialisták több interpelláló hása követiedétt a birodalmi kancellár politikájának a hivatalnokok által való keresztezéséről és a Bajorországgal folytatott tárgyalásokról. Helyt képviselő (német nemzeti) örömmel üdvözölte pártjának interpellációját. A szónok a Ház általános derültsége közt kijelenti, hogy pártja mindig az engesztelékeny politika pártja volt és szemére veti a kormánynak, hogy nem akarja a békét. Dittmann független szocialista a német nemzetiek szemére veti, hogy csak arra törekszenek, hogy újból uralomra kerülhessenek és most, miután ez a törekvésük Bajorországban lehetetlenné vált, Salzburgba helyezték át akciójuk központját, ahonnan, állandóan veszélyeztetik a köztársaságot. A német nemzetiek a Kahr-féle rendszernek dicshimnuszokat zengtek. Abban a rendszerben saját céljaikra használták fel a kivételes állapotot és menedéket adtak a reakcionárius csőcseléknek. Ők az okai Gareis meggyilkolásának, ők felelősek a .,Miesbacher Anzeiger“- izgatásaiért, amelyek Erzberger meggyilkolására vezettek. Ezután dr. Wirth birodalmi kancellár emelkedik azógászr. Kijelenti, hogy miután Bajorországgal békés megegyezést értek el, belpolitikai aggodalmakra siincsen ok. A kancellár ezután rátér a birodalmi elnökaugusztus 29-iki rendeletére és kijelenti: Az egész kabinet egyöntetűen amiatt aggódott, hogy a jobboldalnak hosszú hónapokon keresztül űzött uszításai rendzavarásokra vezetnek. Aggodalmainkat felülmúlták a badeni kormány leleplezései, — folytatta a kancellár. — Kiderült, hogy a német nemzetiek titkos szervezete egészen Felső-Sziléziáig, terjed. Ez annál sajnálatraméltóbb és fájdalmasabb, minthogy a Felső-Sziléziáért harcolók soraiban is akadtak oly elemek, amelyek meg akarták buktatni az alkotmányt. A leleplezések bizonyítják, hogy valamely újabb Kapp-féle puccs kísérletéről volt szó. Scheidemnn képviselő kijelenti, hogy a politikai gyilkosságot nem lehet megbocsátani.. (Felkiáltások a jobb oldalon : Adler, gróf Sturgkh meggyiltolása!) A szociáldemokrata párt mindig elitélte a politikai gyilkosságot és Adler cselekedetét sem helyeselte. A szónok ezután Erzberger meggyilkolásáról beszél és a jobboldal felé fordulva, ezt mondói : Önök az okai Erzberger meggyilkolásának és ez a gyilkosság az önök telkénzárad. (Heves ellentmondás a jobboldalon és nagy zaj..).. Önök ezt az embert addig üldözték, dinig a földön. .elterült. Önök megfosztották becsületétől, befolyásától, állásától és végül életétől. Erzberger mindent megtett, hogy vitáját szolgálja. .Szónok /.áltja lakomával ünnepeit" a gyilkosságot. (Ellentmondás a jobboldalon.' Kijelenni, hogy azokra a gyalázkodó cikkekre, amelyek Erzberger meggyilkolása alkalmával láttalt napvilágok csak pfuj-kiáltással lehet válaszolni. A szónok ezután ismét Bajorországgal foglalkozik és azt mondja, hogy a Kahr—Pöhner-féle rendszer Bajorország szerencsétlensége volt. Ez a rendszer a reakcionárius Poroszország megtestesülése volt. Híven ,kitartunk egyenes és világos programra, ah mellett : szükségünk van a közigazgatás és a hadsereg republik-edzálására és az igazságszolgáltatás szanálására. Több szónok felszólalása után a Ház szombatig elnapolta magát. , , A berlini szocialisták nem akarnak Soiines-szel dolgozni Berlinből jelentik. A szociáldemokraták berlini funkcionáriusai tegnap este visszautasították a görlitzi pártgyűlésnek ama határozatát, hogy a koalíciót ki kell bővíteni. Határozatukig kimondik, hogy a német néppárttal való koalíciót körevisszautasítják. Egy másik határozatot, amely elismeri a görlitzi döntést és egyébként szabad kezet enged a pártnak, visszautasítottak. Egy sertés élete és halála Pest megye egy kicsiny falujában született, heten voltak testvérek. Anyja mangalicát volt, sokat hevert nagymosás után a pocsolyában, atyja jollandkinai, elődei hajón jöttének Fiumén át a magyarsíkságra. Amikor anyja nevelésével már kevesebbet törődhetett, testvéreivel szabadon* járt-kelt ajk udvaron és a ház körül. .Nagyon szerette a konyhahulladékot, de még jobban a dercét vizzel keverve. A áf¥Ól‘éród nem tudta, hogy közben hittz korongréri kilója s kevesebb is van belőle, mint 'igrt,mert a gabonái a malmok ma több százalékra őrlik ki az emberek számára, mint annakelőtte. Anyjától hallott régi legendákat, hogy voltak idők, amikor a kis malacok még jobban éltek: a moslék zsírosabb, a derce simább volt, ő már csak hallomásból emlékezett ezekre a szép időkre, amikor még a malacoknak aranynapjai voltak a falusi portákon. Egyéves volt, amikor kocsira rakták s Ceglédre vitték. Testvérei is vele voltak: öten, a hatodik még tavaly uj esztendőre meghalt, valahogy a konyha felé tévedt s megölték, Cegléden megnézték őket, egy ideig alkudtak a gazdájával. Az hatvanat kért, Cegléden ötvenhatot ígértek, végre is ötvenhét koronáért kelt el kilószámra. Mázsára tették, kifizették, hizlalóba fogták. Ceglédtől Budapestig fial hónapot élt Cegléden sok szép társával. Egy nap disznóhizlalóba került, ott kiskorát kapott reggelire, ebédre és uzsonnára. Hat jilmnap alatt husz kilót hízott — 1800 koronáskukoricán. Minden négyés félkiló kukoricáb’gyarapodott egy kilót, — minden kiló füzíjmff kilencven koronájába került a gazdájának. Vaséba kapott burgonyát,, vagy darát is, hogy ne csak a zsírja, de a busa is növekedj fele.—*?'a főtt burgonyát éppen úgy szerette, mint az őrölt kukoricát. A hathónapi hizlalása — alom is kellett, homok is kellett alája, etetőkről is kellett gondoskodni. — háromezer koronát kóstált. Mire a szőke mangalicából hízott sertés lett, ezután a háromezer korona révén már 41 korona forgalmi adót fizetett ifjú életének tápláléka után. Ezzel az adóval vágott neki jövő életének, amely az ország fővárosa felé vezetett. Cegléden vette meg egy kereskedő, hogy idehozza. Kilójáért száz koronát fizetett: tízezer és háromszáz koronát — az állatforgalmi adóval együtt. Arában már 341 korona volt az adó, amikor a vonatra vitték, hogy Pestre hozzák. A vasúton is fizettek érte, a kirakásnál s a berakásnál is kellett borravalót adni — a kereskedő a nagy vágónak eladta a százalék haszonnal, hozzá a szállítási költségei s az állatforgalmi adók A 10.300 koronához így is a lisz....-sége. ♦ m uzsoráskodó kereskedői haszon révén 5.15 korona, szállítási költségek érmén 470 körömni, úgy hogy a sertés ára a nagyvágó számára már 11.285 korona volt, ami már 330 korona újabb forgalmi adót is be kellett fizetni. Szőke mangalica 680 korona adóst fizetett, amíg a nagyvágóhoz ért. A vágóhídiél a hentesig kivitték a vágóidőra, kocsira tették, táskába terelték, hentessegélyi kezébe adták, és így lelte halálát, miután előbb kifizették a fővárosnak járó illetékeket: 84 koronát, fogyasztási adó, továbbá vágatási illeték, az úgynevezett szuródis ciulin. A hentes* nem ksinált vele rossz vételt, vágósúlya 82 számlák volt, a 120 kilós sertésből 98 kiló maradt, mint*mzajtán mai naptáron 132 koronájával a nagyvágó eladóit a hentesnek, aki 12.930 koronát fizeteni a levágott sertésért, továbbá most már másfélszázalékos forgalmi adó címen 195 koronát, ugy hogy a 98 kiló sertéshus 13.131 koronájába került a hentesnek, amiből már 870 koronát forgalmi adó címén megkapott az állata. A hentes üzletébe vitte a husi, s segédeivel feldolgozta. A hust szétosztotta, a szalonnát zsírrá olvasztotta, s a 98 kilóból 40 kiló volt a hús. 58 kiló a szalonna. Miután Cegléden jól táplálták disznóvá a malacot, elég kukoricát adtak neki, szalonnája 80 százalék zsírt adott, 47 kiló zsírja maradt szőke mangalicának. A hentesnek, miként látható, adóval, 134 koronájába került szőke mangalica földi részének minden kilója. A hentes egy nagyot gondolt: mindenestül eladta a húst egy vendéglősnek — fejestől-lábastól — kilóját mai piaci áron 70 koronájával.. A vendéglős ekként fizetett a 40 kiló húsért 2842 koronát, amiből a? korom, ismétl forgalmi adóba eselt. Mire vak a zsírja maradt a sertésnek, már 917 korona forgalmi adó terhelte. Amiként látható, a sertés ára élősúlyban soványan kilónként ma 57 korona, hizlalva vidéken 100 korona, levágva Pesten 132 korona és a sertéshús ára nagy átlagban 70 korona. A húsfogyasztás csökkenésének természetes eredménye ez: a hizlalás pillanatától kezdve a sertés egész tápláléka, de adója is a zsírt terheli. A hentes, aki a sertésből kiolvasztott 47 kiló zsíri, ebbe kénytelen belekalkulálni a húsnál előálló veszteségeket, de a kilónként — miként kimutatjuk — 2,1 koronát kitevő forgalmi adót is. A három és másfélszázalékos forgalmi adó minden kiló zsírt éppen 23 koronával drágít meg. A hentes, aki — minden láncos kikerülésével — a legtermészetes sebb kereskedelmi után, csak a költségek és a tisztességes polgári haszon felszámításával adott 13.131 koronát a sertésért, s ebből a 40 kiló/húsért 70 koronájával kiárult 2800 koronát, a maga 10.331 koronáját csak a zsír árából kaphatja vissza. Sehet-e egy kiló zsír olcsóbb kicsiben 200 koronánál, amikor ennek tíz százalékát az állam már beszedte forgalmi adó címén . Sőt mi több: ez után a zsír után is fizet a fogyasztóközönség még 150 korona forgalmiadót,úgy, hogy végeredményben 1O-7 korona adót fizet egy középsúlyú sertés születésétől haláláig. A sertésnek ez csak a személyes adója, hogy úgy mondjuk : a fejadója. Szállítási adót, III. osztályt, kereseti adót, húsfogyasztási adót, fővárosi vágatási illetéket nem is számoltunk hozzája, mert az utóbbiakra eső 80 koronával együtt közel 1300 korona jut ardroid pénztárába és a városhoz egyetlenegy ./értés után. Kérdés ezek után, ha egyetlenegy -értésre ennyi terhet ró a mostani pénzügyi ? adópolitika, hogyan éljenek meg akkor az emberek. A sertést életében és halálában nyomon követte az adóprés: ha a szalonnából úgy lehetne /.sirt préselni, mint a sertésből adót. — némiképpen még megjavulnának az állapotok. Legy a sertés-; minden kilóját 13 korona adó terheli, ami a zsírra áthárítva azt jelenti, hogy legszükségesebb közfogyasztási cikket kilónként olyan 23 koronás adóteher sújtja, amely temtészetsziferűleg végigdrágitja a közélelmezést s végigdrágitja a munkabéreken át az ipari cikkeket is. Az: egyszerű kés vidéki malatból így lesz, amire Pestre kerül, árs.rágitók bizonyságára egy gondosan felépített közélelmezési és adópolitika tervszerűségének és előrelátásának. Chopin egy tanítványát, Chopin utolsó tanítványát fedezték föl néhány nap előtt egy párisi mattzurd-szobában. Kilencvenegycsetefülös ez a tanítvány, Péru a reve és egy régi, kopott ház hatodik csetetőn lakik,dorong, sivár mantzrd-szobájában. Hosszú, fehér szakát veszi körül Peru sovány, tóipadi arcát és kék szeme fáradt, nagyott tóimdi, ms'Mn már 1830 óta tekint a világba. Pára még játszik néha zongoráján és ti,■izéket ád azoknak, akik felmásznak a főlépcsőkön a hatodik emeletre és az olcsó óradij fejében megelégszenek egy ilyen öreg lavórral. .1 zongora különben nem peru tulajdona, hanem csak egy zongorakénsszedő adta kölcsön neki, Chopin emlékére, addig, vrhiti Perunak szüksége lesz a zongorára, addig, amíg Peru nem költözik el mestereitán. .1 kereskedőnek valószínileg nem kell sokat várni a zongorájára. Chopin különös ember volt Peru elbeszélése szerint. Pénzt nem tűrt meg a zsebében, gyakran nem tudta, díjból fog ebédelni, azokban az években sem, mikor mest ezész Európa ismerte a nevét, élete végén is nyomom rágósán lakóit, viszont sétapédeái, keztgini miriaadóink, legendásak voltak Paris előkelő világaiban. Chopin szeretett sétapódcákat és keztjüket kreálni és nem szeretett keztijüket kétszer, felvenni, mint ahogy sohasem játszott el kétszer- tágformán egy erude-ot, vagy egy más zenedarabot. Peru elmondja, hogy tanárnak ízem volt éppen mintaszerű Chopin, nem egyszer elkergette tanítványát a harmadik billentyűütés utánn a zongora mellől, maga ült le és három-négy órát játszott szünet nélkül, míg azutáni verejtéktől elöntve kelt fel a zongora mellől. Gyakran adott egyetlen hallgatónak ilyen koncerteket Chopin akkor, amikor nagy pénzért sem akart fölmenni a hangverseny pódiumra. Itt nem is volt jó zenepedagógus Chopin, legalább matyón szeretett tanítani. Aogy nagyon szerette azt, amit zenetannának tartott és nagybetegen is, arcán a halál rózsáival még mindig arról beszélt, hogy ha majd újból adhat zeneórákat. .. Zeneóráikat szeretvé kapni a kilencvenegyesztendős Peru is, meg néhány zeneórát, mert keresetéből kell eltartania feleségét és kis unokáit is, akik soványan, sápadtan élnek a szűk manzard-szobában, a sápadt, sovány ágyaslány mellett. A tezzei lelkészt több faseista desalta kaiutMől a mull szombaton r/v '. .4/ mondtáljickiJBumi egy szerepe.- ■■•Periül járt embercnikcttpne mgilenie. Automobilon egy erdőbe víttél/^amol megkötözték és agyon akarták lőni. A lelkészt az utolsó pillanatban mentenék meg a csendőrök. A fascistáket, akik tekintélyes borgoi családok tagjai, átadták a hatóságnak. Az innsbrucki villany- és gázművekalkalmazottainak és munkásainak üzomalannes/jin tegnapi ülésáin az élelmiszerek és szükséglen c síkek árának óriási emelkedésére vahit tekintettel felhatározták, hogy az uzsorás kerestetőket egyzerűen kizárják a valatvasáram huszijúnaiból. A vasutasok is drákói rendszabályokat hirdetnek az ország kifosztói ellen. Az Odesszában fölfedezet Petrfiré-összeesküvés tagjai közül 68 embertagyaánlotk. Az elitéltek között számos földbirtokos és liszt szerepel.