Világ, 1922. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
VILÁG szült jelentést kapott. A bizottságnak mai határozata, amely az eddigi gyakorlattal szembehelyezkedik, annál feltűnőbb, mert előzetesen intézkedés történt, hogy az ügy nagy fontosságára való tekintettel, részletes gyorsírójegyzetek alapján készült hivatalos tudósítás adassák ki és a: a sajtóval közöltessék. A bizottság többsége azonban végül is úgy döntött, hogy a nyilvánosság tájékoztatását mellőzi. Ebben az ügyben az országgyűlési tudósítók szindikátusa szerdán délelőtt 11 órakor rendkívüli ülést tart. Száz főnyi ellenzék Az egységes párt hosszú hónapok óta tartó vajúdás, kísérletezés és próbálgatás után végre holnap este mégis csak megszületik — legalább is formailag. A kisgazd...árt ugyanis, az egységes párt fundamentumának szánt megingathatatlan szikla, holnap este értekezletet tart, amelyen meg- jelennek gróf Bethlen István miniszterelnök és gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter is, hogy bejelentsék csatlakozásukat. Valószínűleg velük , egyidőben lépnek be a pártba a disszidensek is. Számbelileg és politikai szempontból nem sokat számít ugyan a holnapi csatlakozás, mert hi- eszen gróf Bethlen István politikájának, noha személyében kivül áll a párton, eddig is a kisgazdák voltak legerősebb támasztékai és pillérei és a kisgazdapárt akkor sem vonta meg egy pillanatra sem bizalmát a miniszterelnöktől, akkor sem rendült meg egy pillanatra sem politikájába vetett hite, amikor az egységes párt ügye rosszul állott. Az egységes párt megalakulása tehát sem gróf gróf Bethlen István, sem a kisgazdapárt politikájában nem jelent változást. Nagyobb jelentősége és nagyobb kihatása innkább a választójogi javaslat sorsára lesz az új párt megalakulásának. A kereszténypárt ugyanis, amelyet, úgy látszott eddig, részekre fog szakítani Bethlen zászlóbontása, a mai hírek szerint, egységes maradás még az a néhány képviselő — Ernst Sándor és három-négy híve —, akik eddig a legfeltétlenebb kormányt támogatóknak számítottak, sem igen mutatnak hajlandóságot arra, hogy a gróf Károlyi Mihály palotájában lévő kuldhelyiségét felcseréljék az Esterházy-utcaival. Ha tehát a miniszterek ki is válnak a Nemzeti Egyesülés Pártjából, alig lesznek tagjai a pártnak, akik őket új útjukra követnék. A párt zömbe a jelek szerint egységes marad és egységesen magáévá teszi Haller Istvánnak és a párt demokratikus érzésű tagjainak a kormány választójogi javaslatával szemben elfoglalt ellenzéki álláspontját. Az ellenzéki tábor Hallerék csatlakozásával körülbelül száz főre szaporodik, ami majdnem lehetetlenné teszi azt, hogy a választójogi javaslatot a Ház február tizenhatodikáig törvényerőre emelje. Az ellenzék többször is határozottan megcáfolta azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy a javaslat ellenzői obstrukcióra készülnek. Obstrukcióról szó sem lehet, azonban az ellenzék lelkiismereti kötelességének tartja, hogy úgy a bizottságban, mint a plénummban bőven és alaposan kifejtse a maga álláspontját és úgy érzi, hogy nem vállalhatná a felelősséget azért, ha lelkiismeretlen módon, alapos tárgyalás nélkül és anélkül, hogy a többséget a parlamentáris vita eszközei- nek felhasználásával a maga álláspontjának helyességéről meggyőzni igyekeznék, segédkezet nyújtana ahhoz, hogy a javaslatot felületes és csak formai vita után a nemzetgyűlés megszavazza. A bizottsági vita ennek következtében legalább is a hét végéig el fog tartani, mert a bizottság tagjai semmi körülmények között sem utóndanak le arról a jogukról, hogy kifejtsék nézetüket a javaslatra vonatkozóan. A javaslat általános és részletes tárgyalására tehát mindössze tíz napja maradna a nemzetgyűlésnek és ez a tíz nap kétségtelenül kevés arra, hogy úgy a jobb, mint a baloldal elmondhassa véleményét. A kormányt támogató köröknek azt a felfogását, hogy teljesen elegendő, ha a vita során minden pártnak csak egy szónoka szólt föl, az ellenzék természetesen nem teszi magáévá. A választójogi javaslat előadója A választójogi bizottság ma délután kezdte meg a választójogi javaslat tárgyalását. Rajtunk kívül álló okokból azonban, amelyekről lapunk más helyén számolunk be, a választójogi bizottság üléséről nem adhatunk tudósítást és így meg kell elégednünk azzal, hogy a választójogi javaslat előadójának politikai múltját ismertetjük. Dr. Karafiáth Jenő, aki a választójogi javaslat ülésén a javaslatot ismertette és a kormány álláspontját valószínűleg megdönthetetlen érvek sokaságával erősítette, éveken keresztül ifjúsági elnöke volt és jelenleg is tiszteletbeli tagja a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klubnak. Amellett, ami fáradhatatlanságára és szívós kitartására különösen jellemző, megalapítója és elnöke a Budapesti Egyetemi Turista-Egyesületnek. Ő alakította meg az egyetemet végzett magyar jogásztársadalom részére a Magyar Jogász-Sgoc Egylettel az úgynevezett turista-Klubot, amelynek legutóbbi vacsoráján gróf Bethlen István miniszterelnök a színaranyról és salakról szóló teóriáját kifejtette. A pestszentlőrinci bajnoki hadi céllövő-versenyek kezdeményezése és megrendezése is dr. Karafiáth Jenő nevéhez fűződik. A sport terén kifejtett elévülhetetlen érdemei mellett irodalommal is foglalkozott, első verseskötete 1909-ben jelent meg „Akkordok“ címmel. Nemcsak a szépirodalom, hanem a sportirodal én terén is ismert nevet szerzett magának. A nemzetgyűlési választásokon a keresztény egyesülés pártjának programjával az ipolyszalkai kerületben jutott mandátumhoz, ahol a kisgazdapárt által terjesztett hírek szerint kortesei azzal igyekeztek számára híveket toborozni, hogy családfája az Árpád-királyok idejébe nyúlik vissza, ami nevéből is kitűnik, mert a Karafiáth név tulajdonképpen azt jelenti, hogy Kara fia. A nemzetgyűlésen „főleg testnevelési kérdésekben tartott figyelemreméltó felszólalásokat“ — mondja önéletrajza. Ezek azok az adatok, amelyeknek alapján joggal várhatta a közvélemény, hogy a sportszempontok érvényesülését a választójogi javaslatban teljes erővel, teljes szakértelemmel fogja képviselni. Végre egyszer the right man on the right place . . . Kerekes Mihály meg akarja kezdeni büntetésének kitöltését Kerekes Mihály, akit izgatása miatt háromhónapi szabadságvesztésre ítéltek, ma délután elutazott Miskolcra, hogy büntetését megkezdje. Kerekest erre az elhatározásra az a körülmény bízta, hogy a választójogi törvényjavaslat szerint, ha valaki a választójogi törvény életbeléptetése után kezdi meg jogerős büntetésének kitöltését, az nem választható meg képviselőnek. Kerekes pedig attól tart, hogy úgy az a kegyelmi kérvény, amelyet választókerületének közönsége, mint az, amelyet a nemzetgyűlés tagjai nyújtottak be az igazi,í£ü'’r miniszternek és amelyen az aláírók között Ganl Gaszton és Apponyi Albert is szerepelnek, eredménytelen marad. Ebben az esetben természetesen Kerekes mérő büntetésének kitöltése után sem léphetne fel képeőnek, amit azáltal akar elkerülni, hogy önként leütközik a miskolci ügyészségen. Nincsen kizárva azonban, hogy Kerekes nem fogja tudni tervét végrehajtani, miután ahhoz, hogy Kerekes megkezdhesse büntetésének kitöltését, szükséges az is, hogy a»« ügyészség e célból kikérje a nemzetgyűléstől, politikai körökben természetesen mély hatást tett Kerekes elhatározása és mint értesülünk, a nemzetgyűlés tagjai között mozgalom indult abból a célból, hogy az igazságügy-miniszternél megsürgessék a két kegyelmi kérvény elintézését. A numerus clausus eltörlése Politikai körökben a szenzáció erejével hatott Rupert Rezső indítványa, amelyben a botbüntetés és a numerus clausus eltörlését követeli és amelyet tegnap jegyzett be a nemzetgyűlés indítványkönyvébe. A legnagyobb érdeklődéssel várják Rupert beszédét, amellyel indítványát megokolja. Pártkülönbség nélkül rámutatnak arra, hogy Rupert ezzel az indítványával kemény próbára tette azokat, akik a szélsőséges jelszavakkal űzött játékot követő kiábrándulás hatása alatt, .A választásokra való tekintettel, liberális szólamokat fuvolodnak. A hadsereg, csendőrség és erdőőrség kényszerlétszáma Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter a betegen fekvő Belitska honvédelmi miniszter helyett ma törvényjavaslatot nyújtott be a magyar királyi honvédségről szóló XLIX. t.-c. egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról. Az a létszám, amelyet semmi körülmények között sem szabad felemelni, a következőképpen oszlik meg: 1750 tiszt, 2331 altiszt és 30916 legénység. A magyar királyi honvédségi Ludovika Akadémia hallgatói a magyar királyi legénységi létszámba számíttatnak bele. A 2. §. a következő rendelkezést tartalmazza : A magyar királyi honvédség szervezete az 1921: XXXIII. t.-c.-ben becikkelyezett trianoni békeszerződés katonai rendelkezéseiben megállapított keretek között állapítandó meg. A 3. g. szerint a magyar királyi honvédség kizárólag önkéntes jelentkezők felvétele útján alakul és egészíttetik ki. A 4. g. szerint a magyar királyi honvédség tisztikara kizárólag hivatásos tisztekből áll. A magyar királyi honvédség tisztjeit a rendszeresített létszámon belül mutatkozó szükséghez képest minden rendfokozatban a honvédelmi miniszter előterjesztésére az államfő nevezi ki és lépteti elő.. A magyar királyi honvédség tisztikara 1922 július hó 1-ig kizárólag volt hivatásos lisztek sorából egészíthető ki. A másik törvényjavaslatot gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter nyújtotta be és ez a magyar királyi államrendőrség és csendőrség létszámának, kiegészítési módjainak és felfegyverzésének megállapításáról szól. A kilenc g-t tartalmazó javaslat szerint a ma,gyar királyi állami rendőrség és a magyar királyi csendőrség tagjainak száma 1I —12 ezer lehet. Ezt a számot egyik testület sem haladhatja meg. A csendőrség 12.000 főnyi létszámában legfeljebb 600 liszt, a rendőrségében pedig 1500 egyenruha és fegyver viselésére jogosított fogalmazó és felügyelőkarbeli tisztviselő lehet. A magyar királyi állami rendőrség és a magyar királyi csendőrség személyzetének kiegészítése önkéntes jelentkezés alapján történik. A csendőrség tisztjeinek és a rendőrség fogalmazói és felügyelőkarbeli tisztviselőinek szolgálati kötelezettsége 20 évre terjed ki. Ebbe az időtartamba a katonaságnál eltöltött előzetes szolgálatból legfeljebb 10 év számíthat. A legénységi állományhoz tartozó egyének szolgálati kötelezettsége hat évre erjed ki. Elvül szolgál, hogy a megállapított létszámnak legfeljebb egy huszadrésze bocsátható el évenként fegyelmi vétség, vagy bármely másokból. Az egyhuszadrészt meg nem haladó hiány nem pótolható újabb felvételekkel. A törvényjavaslat végén a következő kérelmet intézi a belügyminiszter a nemzetgyűléshez : — Kérem a tisztelt nemzetgyűlést, hogy a magyar királyi államrendőrség és a magyar királyi csendőrség létszámának, kiegészítési módjainak és felfegyverzésének megállapításáról szóló törvényjavaslatot a békeszerződésből folyó kötelezettségekre, valamint az annak végrehajtása során kiterjedő magyarázat útján támasztott, de a jelenlegi helyzetünkben helytálló jogi érveink dacára meg nem tagadható kívánságokra való tekintettel elfogadni méltóztassék. Az előadottakhoz képest a békeszerződés végrehajtásának kényszerű folyományaként kell ezt a törvényjavaslatot előterjeszteni. A harmadik törvényjavaslat az állami erdőőrök, őrzési szolgálatban alkalmazottak létszámáról és szolgálati feltételeiről szól. A nyolc paragrafusból álló törvényjavaslat megállapítja, hogy az állami erdőőrzési szolgálatban álló alkalmazottak létszáma legfeljebb 60 fő lehet. A létszám kiegészítése önkéntes jelentkezés útján történik. Az erdőőrök hatévi szolgálatot kötelesek vállalni, akik azonban tisztviselőkké vannak kinevezve, húszévi szolgálatra kötelesek. Választási arányosság és képviselői felelősség A népszuverenitás tökélyességét szolgálja a választási arányosság és a képviselői felelősség. 1. Sok fejtörést okozott már, hogy a kisebbségeknek miképp lehetne biztosítani a megfelelő arányú parlamenti képviseltetést. Ámde van ennél fontosabb szempont is: az, hogy a nemzet többsége kapja meg tényleg a parlamenti többséget is. Olyan választási rendszert kell tehát megszerveznünk, hogy úgy a nemzet többsége, mint kisebbsége egyaránt megfelelő képviseltetéshez jusson. Általában: a nemzeti szuverenitást biztosítani kell a nemzetnek. Ennek céljára a következőket ajánlanám : Tegyük fel, hogy az országnak 3 millió választója és 300 képviselője van. Ez esetben csak 200 választókerületet állapítanak meg, mindegyiket 15.000 választóval. A rendes választások lezajlása után megállapítják, hogy 1. Hány szavazat adatott le összesen az egész országban ? 2. Hány szavazat esett az egész országban az egyes pártokra ? 3. Hány képviselőt kapott mindegyik párt ? Tegyük fel a könnyebb számítás kedvéért, hogy mind a 3 millió választó leszavazott volna, akkor — véglegesen 300 képviselő megválasztásáról lévén szó — minden 10.000 szavazat jelent egy képviselőt. Ahányszor 10.000 szavazatot kapott az egész országban egy párt, annyi képviselői álláshoz volna joga. A 300 képviselő helyett a rendes választásokon csak 200 lett egyelőre megválasztva. A többi százat utánpótolni kell. Amely párt a rendes választáson már megkapta a neki kijáró képviselők számát, az természetesen nem részesül utánpótlásban. Amely párt az egész országban együttvéve nem kapott 10.000 szavazatot, az nem kap egy képviselőt sem. Az utánpótlás a következőképp történik : Új választási eljárásnak helye nincs ; minden pártból azok válnak automatice jogosult képviselőkké, akik a rendes választásnál kisebbségben maradtak ugyan, de a többi, kisebbségben maradt pártjukban jelöltek közül a legtöbb szavazatot tudták magukra egyesíteni. Ha egy párt jogosult volna még további képviselői helyet kapni, de nem volt a pártnak elegendő számú, kisebbségben maradt jelöltje, akkor a pártnak már megválasztott tagjai szabadon választják maguk mellé a pártnak még kijáró képviselőtársakat. (Ezek azonban csak szélsőséges lehetőségek.) • Éppen ilyen szélsőséges lehetőség volna, ha a rendes választásokon egy vagy több párt oly nagymennyiségű szavazatot kapna, hogy nem alakulnak ki jogosult kisebbségi pártok és jelöltek az utánpótlandó helyek számára, akkor az összes képviselőségeknek még utánpótlandó egyharmadát a már megválasztott képviselők választják meg és pedig pártok szerint a már megválasztott képviselők pártállásának aránya szerint. Az utánpótolt képviselő számára kisorsolják, hogy mely kerületnek képviselője gyanánt legyen tekintendő. Csakis olyan kerület sorsolható ki számára, amelyikben az ő pártja győzött. Itt is lehet olyan szélsőséges eset, hogy valamely párt a rendes választáson egy képviselőt sem kap, de mivel az országban összesen kapott 10.001 szavazatot, csak egy utánpótolt képviselői állásban részesül. II. Mert be kell szüntetni azt a ma dívó rendszert, hogy a képviselő felelősséggel senkinek sem tartozik. Lehetetlen olyan emberi intézményt fenntartani, melyből a felelősség ki van kapcsolva. Ma a parlamentarizmusból a nép, a demos ki van kapcsolva. Leszavaz a tömeg és akkor 15 évig minden választókerület minden választója ellenkező nézeten lehet a parlament többségével, illetve a saját képviselőjével, beleszólása többé mégsem lehet. Nyilvánvaló hazugsággá válik tehát ma az az állíték, hogy a szuverénítás a nemzet tulajdona. Az összes képviselők megszeghetik választóiknak tett ígéreteiket, avagy olyan kérdések merülhetnek fel, amelyekről a választás idején még szó sem volt. Ilyen és hasonló esetekben ad abszurdum van bebizonyítva, hogy ma nincs nemzeti szuverénítás. Ezért vissza kell állítani azt a nálunk ismert rendszert, hogy képviselők felelősséggel tartoznak választóiknak, választóknak bizonyos határok és bizonyos forma között joguk legyen képviselőjüket utasítani és ennek be nem tartása,esetért: le is mondatni. Az igazi demokrácia, az igazi népszuverenitás csak így érvényesülhet. A nemzet akarata csakis ilyen módokon tehet pia önmagának. Dr Pauil Edre Szerdai tisardanai hit— i un..........