Világ, 1922. április (13. évfolyam, 75-98. szám)
1922-04-01 / 75. szám
I 1922 április I ingerlékenységét fokozza. Ha az állatot strichninnel megmérgezzük, ugyanaz a reflex kitágul, a reflexek megváltoztathatósága tehát a kezünkben van. Ennek a fölfedezésnek óriási a pedagógiai jelentősége. A pedagógia célja ugyanis nem egyéb, mint a reflexek kiküszöbölése is öntudattal való helyettesítése. Két angol természetbúvár a reflexek változtatása terén nagyszerű kísérleteket végzett. Feltárta egy béka gerinccsatornáját és egy strichninkristályt helyezett el benne, mire a test összes szervei összehúzódtak, kontrabálódtak. A két angol később csak egy kis segmentumban helyezett el strichnint és egy-két érzősejtet mérgezett meg. Ha a segmentumon kívül fekvő szerveket érintette, az állat úgy viselkedett, mint rendesen, de ha a megmérgezett részre alkalmazott erőingert, akkor a reflex egyszerre működni kezdett az egész testben. A szabad akarat kísérleti alapja — .A központi idegrendszer minden egyes érző neuronja az idegrendszer minden működhető részével összefüggésben van. Ez a kísérleti alapja a szabad akaratnak, mert, amint látható, hatalmunkban áll a test minden részét befolyásolni.• Hogy a szervek közti koordináció miképpen jön létre, azt a növényeknél is jól láthatjuk. A legszebb példa erre a mimózáé. A mimóza, ha a szárát megérintjük, összecsukja leveleit. Valóságos reflexszel állunk szemben, csak azt nem tudjuk, mi lehet az összekötő kapocs az egymástól távoleső szervek között? Vegyi anyagokra kell gondolnunk, melyek a száron keresztül a levelekben létrehozzák ezt a reakciót. 1916-ban egy olasz botanikus a mimóza szárát kettévágta és a két részt üvegcsővel kötötte össze. Aztán létrehozta az izgalmat, mire az üvegcsőben levő folyadékon zöldes anyag szaladt át. Ezt az anyagot chemiai hírnöknek, formonnak nevezik és nagy jelentősége van az orvostudományban. Ha hiányzik, súlyos megbetegedést idézhet elő, így például jelen kell lennie a pajzsmirigyben és az ivarmirigyekben, melyeknek kiválasztott anyaga egyenesen a vérbe jut. Ezeknek a mirigyeknek, melyeket belső, secretiós mirigyeknek neveznek, nagy szerepük van a szervek együttműködésének megteremtésében. Ezek termelik a chemiai anyagokat, melyek belekerülnek a vérbe és a szervekbe, felrázzák nyugalmi állapotukból és együttműködésre sarkallják őket. A vér felmelegedése — A harmadik együttműködési formára jellemző példa a szív szaporább működése az izommunka kapcsán. Ilyenkor a tápanyagok fokozottabb mértékben égnek, mint a mozdonyban, ahol a szén chemiai energiája alakul át munkává. Ugyanígy történik ez az izomsejtekben is: a tápanyagokban felhalmozott energia alakul át munkává. Ha a szív nem működnék gyorsabban, a vér nem tudna gyorsabban keresztüláramlani az izmokon és azok nagyon hamar kimerülnének. De hogy tudja meg a szív, hogy az izmok fokozottabb mértékben dolgoznak? Régen az volt a felfogás, hogy mikor a harántcsíkolt izmokat impulzus éri, ez átterjed a másik központra is. Erre rácáfoltak érdekes kísérletek, melyeket olyanokon végeztek, akiknek alsó végtagjaik bénák voltak, az izom és a szív között tehát nem az idegrendszer volt az összeköttetés. Ezek hiába akartak munkát végezni megtámadott szerveikkel. Itt ugyan nem chemiai anyagok játsszák az összekötő szerepet, hanem a vér fölmelegedése, ami a béna szervekben nem történhetik meg. A chemiai energia ugyanis nem tud átalakulni hővé. A szervek automatizmusa — Vannak szervek, melyek automatikusan is működnek. Ha ezeket elmetszik a központi idegrendszertől, egy időre megbénulnak, de később fölélednek és belső ingerlékenységet mutatnak. Bolz a kutya alsó végtagját átmetszette, tehát nemcsak a mozgató idegeket, hanem a véredényekhez vezető idegeket is elzárta. Az alsó végtag megbénult, mert nem kapott impulzust. Egy hét múlva azonban vértartalma és temperatúrája teljesen normális lett, feléledt automatizmusa és az idegrendszer nélkül egy egész sereg szerv önállóan funkcionált. Ugyancsak Bolz két kutya gerincvelőjét teljesen eltávolította. A harántcsíkolt izmok és a vegetatív szervek is teljesen megbénultak. Erős gondozás mellett, ennek ellenére mindkettőt életben tartotta. Az egyik egy évig élt, a másik, mely terhes állapotban volt, megszülte kölykét és szoptatta is. Ebből világos, hogy koordinált működés idegrendszer nélkül is lehetséges. -y- Megállapítható mindezekből, hogy a szervek az egész szervezetben bizonyos harmóniában dolgoznak. Ennek a harmóniának részben az idegrendszer, részben kémiai anyagok a tényezői, mégpedig nem különleges kémiai anyagok, hanem melléktermékei annak a funkciónak, melyhez más szervek közreműködése is szükséges. A harmadik tényezője a korrelációnak a hőtermelés. Marsfeld professzor érdekes előadását nagy tetszéssel fogadta a közönség. Förster tanár boroszlói idegorvost Lenin betegágyához hívták. A Central News kopenhágai jelentése szerint Lenin lemondását minden pillanatban várják. VILÁG Ahol nincsen ivóvíz "(A Világ tudósítójától.) Kár volna föl nem jegyezni azt a mulatságos históriát, amit a múlt nyáron a budai svábok között járván, tőlük hallottam, — sérelem ne érje a bonbont — a keserűvíz eredete felől. Azt mesélik a jóravaló svábok, hogy valamikor réges-régen egyik társuk szamara kordéval ment egyik faluból a másikba. Bökkenő meleg volt és a fáradt szamarat nagyon erősen csábította egy, az út mentén gyöngyöző kristálytiszta forrás. Emberünk megitatja szomjas szamarát, maga meg letemeríti a kulacsát és tovább ballag, így jött rá nagyszerű hatására... De nem azért sváb a mi emberünk, hogy a keserű ital váratlan keserűsége nyomán ki ne eszeljen valamit. Diktum-faktum megvette az elhagyott forrás körüli földeket és ma az ő késő utódai a milliomosok. Mások meg az mesélik, hogy az az igazság, hogy vagy hatvan évvel ezelőtt a Váczi utcában ma is meglevő „Fekete kutyához“ címzett posztós üzletbe jártak a svábok posztót vásárolni, mert az üzlet gazdája, Sachslehner úr, maga is sváb volt. Ő hozzá, mit a falu legokosabb emberéhez vitt el abból a titokzatos izű és még titokzatosabb hatású vízből— kóstolót a mi fuvarosunk. És az egyszeri sváb posztókereskedő üzleti éteknessége révén ma az egész földkerekségen ismerik és becsülik a törösverő Hunyady János nevéről elkeresztelt vizet, amelynek mai gazdái, a régein elhalt egykori posztókereskedő fiai (maguk is 50—60 esztendős férfiak) Andrássy-úti irodájukból, az összes európai nyelveken levelezgetve ajánlják keserűvizüket szerte a világon. Ezt a hatalmas, nagyra nőtt üzemet, amely a Kamaraerdőn túl az ördögmalma, Dobogó és Péterhegy nevű emelkedések közt elterülő óriási völgy, katlanban fekszik, magam is bejártam és sok érdekeset hallottam Rónai Antal intézőtől, meg az öreg Fleck bácsitól, a keserűvizek negyvennégy esztendő óta szolgáló karmesterétől, aki még mindent szépen meg is mutogatott, ami ott látnivaló akadt. Mindenekelőtt arról értesültem, hogy csak ennek az egy üzemnek — mert több is van arrafelé — a vizét száznyolcvan, 7—12—15 méter mélységre fúrt kútból nyerik. A kutak egytől-egyig fehér budafoki terméskővel fenékig gyönyörűen kifalazott, tetővel és szivattyúkészülékkel, a fenekükön finom kavicsréteggel ellátott szerkezetek, amelyekből naponta 36—40 ezer liter keserüvizet gyűjtenek üvegekbe. Ez a száznyolcvan kut egymástól 100—150 lépésnyi távolságban, elszórtan, az egész telepen külön tölbük épitett faházikóban van és egyik szakasztott olyan mint a másik, csak a mélységük változik, a talaj minősége szerint. Amikor ott jártam, jóformán mind tele volt kristályosan csillogó keserűvízzel, mert az üzemben a régi, békebeli forgalomhoz képest úgyszólván állott a munka. A messze külfölddel a háború miatt persze megszakadt az összeköttetés és míg békeidőben naponta 20 vagyon vizet is kiküldtek, addig manapság egy hónap is beletetik, amíg ekkora kvantum elfogy. Azután nyersanyagot, üveget se igen kapui ma, régi üveget pedig nem használnak, tehát a megtartott régi törzsszemélyzet, körülbelül 40—50 család (akik ott élnek, laknak, házasodnak a telepen), jórészt takarítási és renoválási munkálatokkal foglalkozik és azonfelül elvégzi az üzemi munkálatokat is. Egyébként a kutak vizét elektromos szivattyúk segélyével három nagy gyűjtőmedencébe vezetik, majd kellő fokúra hígítják, vagy sűrítik, mert míg a kút színén 28—30 fokos a víz sótartalma, addig a fenekén 35—40 fokot is elér a sűrűsége, azután szénrétegen átfiltrálják és agyagcsöveken vezetik a töltőgépekhez. A teli üvegek innen a kupakozó-, címkéző- és csomagológépekhez jutnak, majd házilag készülő, egy lábnyomásra 50 üveg számára való deszkaládákba rakva a vagyonokba, amelyek ott állanak sorban a telep vágányain. Megmutatta még Fleck bácsi egy két remekbekészült keresztmetszetét is, amelyet külföldi vendégek, tanárok, tanulók számára készítettek és amelyen tisztán láthatók a különböző egymásalatti földrétegek : a humus, a fekete, majd a sárga agyag, azután az a kékesszürke réteg, amelyből kicsillámlanak azok a sókristályok, amelyek föloldva, a víz ízét és becsét adják. Ahogy végigsétáltam az egész telepen, útközben jóformán csupa tisztességben megőszült öregebb munkással találkoztam, akik minden fegyelmezettségük mellett is végtelenül patriarchális viszonyban vannak a gazdáikkal, ők meg személyesen ismerik valamennyi munkásuknak a fiát, lányát, unokáját. Hallom, hogy például a kommün alatt ezek a munkások fegyveresen őrizték a gazdáikat, nehogy valami sérelem érje őket. Különben a legfiatalabb munkás vagy húsz éve áll az üzem szolgálatában, olyan meg igen sok van, aki több mint negyven éve ott keresi a kenyerét. Benéztem a raktárba is, ahol milliószámra glédába sorakozva állanak a keserűvizzel teli üvegek. E rettentő sok keserűvíz láttára arra voltam kiváncsi, hogy itt, ahol kilométernyi távolságokban bárhol fúrják meg a talajt, mindenütt csak keserűvíz tör elő a földből, vájjon honnan veszik az emberek az innivaló édesvizet? Feleletül egy kocsihoz vezettek, amelyen két hatalmas zöldre festett hordó állott és annak a csapján az egyik munkás éppen vizet eresztett a poharába. Szóval vagy 4—500 méter távolságban a teleptől egyetlen kutjuk van, amelyből az édesvizet hordókban szállítják a telepre. — Csak tessék bátran megkóstolni — mondotta vezetőm —, ez a víz — veszélytelen, habár ebben is van vagy két százalék keserűvíz. Nagy respektussal ugyan, de ittam belőle egy kortyot és elgondoltam, hogy ha valaki, úgy Sachslehnerél, nyugodtan alhhatnak; az ő portékájukat aligha dézsmálják meg tolvajok. P. G. Szombat Ítélet előtt a Persián- Rejőd-per A Persián Ádám és Rejöd Alpár ellen indított perben a bíróság tegnap hozott határozata alapján ma újabb tanúkat hallgattak ki. Az első tanú, Vágó Rezső szénkereskedő Szendrű Ottóról tett leleplező vallomást. Szendrő — mondotta — mint leszerelt haditagy jelentkezett nála és az üzletfelektől kölcsönkért pénzzel és a munkásoknak 60.000 koronányi fizetésével eltűnt. Sikkasztásért följelentette Szendrőt, de a följelentést később visszavonta. Szendrő, akinek igazi neve Steinhaus Pát, Steinhaus Naftalin pesti órás fia, résztelekben fizeti vissza az elsikkasztott összeget. Szendrő 1919-ben keresztelkedett ki és tért át a római katolikus vallásra. Nagyzoló ember, aki atyjáról azt mondotta, hogy Jénában egyetemi tanár volt, de elhalálozott, anyját pedig német bárónőnek tüntette föl. Az elnök megállapította Szendrő anyakönyvi kivonatából, hogy keresztneve nem is Ottó, hanem Pál. Iratai között még két üres keresztlevélblankettát is találtak. A következő tanú, dr. Steiner Antal ügyvéd, a lengyel követség jogtanácsosa, vallja, hogy Persian Ádám egy héttel őrizetbevétele előtt említette neki, hogy agent provocateurök ólálkodnak körülötte és valami cseh dologba akarják belerántani, de ő le fogja leplezni az egész társaságot. Az ügyésznek arra a kérdésére, hogy nem volt-e az az impressziója, hogy Persián alibit akart magának teremteni, azt felelte Steiner, hogy Persiánt korrekt embernek tartotta, aki azt is elmondotta neki, hogy két rendőrfogalmazót fog fölhívni a lakásába és így csalja majd tőrbe a körülötte settenkedő agent provocateur őket. Bán Endre hírlapíró elmondotta tanúvallomásában, hogy múlt év júliusában az Otthon Körben Persián fölemlítette előtte, hogy agent provocateurök környékezik meg és azt kérdezte tőle, ismeri-e Hindi detektívet. Mikes Ferenc vállalkozó előadta tanúvallomásában, hogy Persián panaszkodott előtte, hogy leveleit felbontják, telefonbeszélgetéseit kihallgatják és állandóan figyelik és molesztálják. Mikes kihallgatása után Szendrő Ottót szólította az elnök, hogy tegnap félbeszakított tanúvallomását folytassa, de kiderült, hogy Szendrő eltávozott. Erre a bíróság a tárgyalást felfüggesztette és elrendelte Szendrő előállítását. A délben újból megnyitott tárgyaláson jelentette az elnök, hogy Szendrő nem volt előállítható. Ezután a bíróság úgy határozott, hogy Szendrőt nem esketi meg és a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja. A bíróság e határozata után Miskolczy Ágost ügyész tartotta meg vádbeszédét. Ostorozta az októberi forradalmat, majd azt fejtegette, hogy újból sötét elemek akarnak felszínre kerülni és a haladás jelszavával, a hazafiasság köpönyegében a destrukciót szolgálva, külső államokhoz, ellenségeinkhez fordulnak. Mindazok — mondotta —, akik a nagy entente és a kis-entente politikáját szolgálják, voltaképpen fellázadnak a magyar nemzet szuverenitása ellen, elárulják a hazát és függetlenségünket. A vádlottak ezt a bűncselekményt követték el, amikor a csehszlovák politika szolgálatába állottak. A Persiánok, Rejődök Benes segítségére sietnek, aki fennen hirdeti, hogy be kell olvasztani bennünket az északi és déli szlávságba. Persián és Rejőd a cseh szlovák külügyminisztériumhoz küldött memorandumukban valótlanságot állítottak nemzeti életünkről. Most kapóra jött a vádlottaknak, hogy az ellenük megindult per koronatanújának, Szendrő Ottónak életében foltokat lehet találni. Ez azonban nem fontos, hanem csak az, hogy igazat mondott-e a tanú. Vádat emel a vádlottak ellen a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntett miatt. Az ügyész vádbeszéde után dr. Ács Jenő (szabadkai) ügyvéd, Persián Ádám védője tartotta meg védőbeszédét. Meg kell borzadni — kezdette — annak láttára, hogy milyen eszközökkel dolgoznak azok, akik mindenáron le akarják sújtani politikai ellenfeleiket. Egy bukott legendával hozakodik elő a vádhatóság képviselője, amikor az 1918 október eseményeit lázadásnak mondja. Ha ő ezt a legendát komolyan venné, akkor neki is le kellene ülnie a vádlottak padjára. Elmondja, hogy az októberi forradalom idején Miskolczy Ágost ügyész is letette a hűségesküt. Ha nem politikai bosszú lenne ez a per, akkor nem kellett volna szerepet adni Windisch- graetz Lajos herceg bőkezűségének. Persián Ádámot ugyanaz a minisztertanács nevezte ki miniszteri tanácsossá, amely Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszternek az osztály tanácsosi rangot juttatta. A per központjában álló memorandum szerzőjét nem tudják. Minden jel arra vall azonban, hogy Szendrő hamisította ezt a memorandumot, az a Szendrő, aki Windischgraetz Lajos herceg bizalmasa volt. Egyetlen bizonyítékát nem látja annak, hogy a vádlottak a cseh-szlovák köztársaságot ellenséges beavatkozásra akarták bírni ellenünk. A vád erre vonatkozóan nem tudott semmit produkálni. Hiszi, hogy a bíróság fölmenti Persián Ádámot és elégtételt ad neki a hosszú meghurcoltatásért. A védőbeszéd elhangzása után az elnök a tárgyalás folytatását holnap reggel kilenc órára halasztotta, amikor Rejed Alpár védője, Rupert Rezső mondja el védőbeszédét. Szerkesztőségi telefon: , 58—00 Kiadóhivatal: . • « 81—99 ---f '-—i--1“ f "T• -