Világ, 1922. május (13. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
r ~~~ 1921 máJut 5. VILÁG volt a még mindig bizakodóba, csak ennyit mondott : — Ha csak kinyitjátok a szájatokat, nem fogtok több gyűlést megzavarni. De ha nemiben maradtok, nem lesz semmi bajotok. Közben Rassay a pódiumon zavartalanul mondotta el programmbeszédét. Az ébredők nem tettek újabb kísérletet a rendzavarásra, és miután belátták helyzetük kilátástalanságát, távozni szerettek volna. — Hahó, ez nem megy olyan könnyen — dörögték a fülükbe —, ha eljöttetek a gyűlésre, most itt maradtok végig és meghallgatjátok Rassay beszédét. — Sőt éljenezni is fogtok — toldotta meg egy másik, így is történt. Nem tudom, hogyan csinálták, de annyi tény, hogy amikor Rassay beszédének egyes fordulatainál a tömeg éljenzésben tört ki, a keszthelyi fiatalemberek együtt éljenezték a kanizsaiakkal Rassay Károlyt. Rassay beszéde Rassay beszédében többek között a következőket mondotta: — Köszönöm megtisztelő bizalmukat. Egy becsületes politikusnak nem lehet más jutalma az életben, mint az, hogy amiért küzdött, visszhangot keltett polgártársai millióinak a lelkében. Nem először ért engem az a kitüntetés, hogy polgártársaim bizalma felém fordult. De a múltban hatalmi állásban voltam. Most egy egyszerű embert tisztelnek meg bizalmukkal, aki nem rendelkezik a hatalom eszközeivel, csak az igazság erejével. Bármi legyen is a választás eredménye, ez a megtiszteltetés engem kettőre kötelez. Egyik, hogy soha el ne felejtsem a nagykanizsai polgárság állásfoglalását, ami új erőt adott nekem a további küzdelemre és megnyugtatást, hogy érdemes szegényen és becsületesen az igaz utón haladni. A másik, amire a mai nap kötelez, hogy azon az útón, amelyen elindultam, minden veszély, rágalom, fenyegetés ellenére, tovább haladjak, mert látom, hogy engem elpusztíthatnak, de nem irthatják ki polgártársaim szívéből azokat az ideálokat, amelyekért küzdök. Nem is ígérek mást, csak azt, hogy minden erőmmel tovább fogok küzdeni a dolgozó nép érdekeiért. Én elsősorban az alkotmányos rend helyreállításáért küzdöttem eddig is és fogok küzdeni ezután. Alkotmányos rend alatt értem azt, hogy szűnjön meg az önkény és adják vissza a népnek alkotmányos jogát. Kérdem önöktől, forradalmi programm-e ez, mert az állítják rólam, hogy forradalmi célokért harcolok. S ezzel kapcsolatban szeretnék még egy kérdést fölvetni: mit gondolnak önök, most, mikor a nemzet a legnagyobb megpróbáltatások előtt áll, amikor a háborút likvidálni kell, hogyan fog szembenézni a kormány az entente újabb követeléseivel? Hogyan fog hivatkozni arra, hogy a mi teljesítőképességünk véget ért, ha nem érzi maga mögött azt az erkölcsi erőt, amit a nemzet tiszta akaratának megnyilvánulásaként létrejött parlamenti többség jelent? És egyébként is, véleményem szerint, a legfőbb probléma ez: a kormánynak mindenekelőtt erővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy le tudja törni az illegitim szövetkezéseket, amelyek a magyar nemzetre eddig csak szégyent, gyászt és becstelenséget hoztak. Hogyan fogja tudni megoldani ezt a kérdést a kormány, ha nem támaszkodik egy olyan parlamentre, amely a magyar nép erejéből fakadt és amely az egyetlen alkalmas fegyver a kis illegitim csoportok kiirtására? — Politikai és gazdasági szabadság nélkül, mint napfény nélkül, csak mocsári nedvek teremhetnek meg, az állami életben csak elszigetelt apró klikkek uralma jöhet létre. Emellett, amíg a politikai szabadság teljes helyreállítása meg nem történik, nem fogjuk elérhetni, hogy világosság derüljön minden visszaélésre és eltussolt bűntényre. Ezt csak teljes demokrácia tudja meghozni. Amíg az elkövetett bűntényeket meg nem torolják, amíg az ilyen bűntényt elkövető gócpontokat széjjel nem tapossák, addig itt, ebben az országban jólét és élet nem fakadhat. Az egységet pedig szintén csak úgy lehet helyreállítani, ha félretoljuk az útból azokat a klikkeket, amelyek az egység létrehozását eddig megakadályozták. Ehhez azonban szükséges az, hogy elsöprődjenek az útból mindazok, akik egy állandó forradalomra rendezkedtek be, akik azt hiszik, hogy meg lehet élni munka nélkül, tisztán a gyűlölet hirdetésével, bűntények előkészítésével és elkövetésével. Azt az egységet, amelyet erőszak útján hoznak létre, az első vihar el fogja söpörni. Utána Sümegi Vilmos hatásos beszédben ezeket mondotta: — Európa közepén itt van a reakció szigete. Ez a sziget azonban nem élhet meg. Azért kell nekünk kitartani erősen és szilárdan Kossuth eszméi mellett, a függetlenségi gondolat mellett, mert a függetlenségi gondolat, a Kossuth-eszme a legmagyarabb, a legnemzetibb, egyúttal a legliberálisabb és legdemokratikusabb, s ennek a függetlenségi gondolatnak a legkiválóbb harcosa dr. Rassay Károly. M artán Amt György- mondott beszéd/ A gyűlés után a keszthelyi fiatalemberek egy vendéglőben találkoztak, ahová nyomon követték őket Rassay választóinak kisebb csoportjai. Nyugodtan és izgalom nélkül körülállták a vendéglőt, majd felhívást küldtek a város vendégeinek, hogy a legrövidebb időn belül hagyják el Nagykanizsát. Pár perc múlva megjelentek a vendéglő ajtajában a keszthelyi látogatók és közülök vagy harmincan megindultak az állomás felé. Körülbelül ugyanannyi nagykanizsai fiatalember vonult a nyomukban az utca két oldalán. — Szégyeljék magukat, napidijért gyűlést zavarnak! — zengett a fülükbe. — Csak még egyszer tegyétek be lábat akit Nagykanizsára. A fiatalemberek szótlanul haladtak és meggyorsították lépteiket. — Mit szaladtok, most legyetek nagy legények — hangzott utánuk. — Nekünk nincs bot a kezünkben, többen se vagyunk mi ti, miért nem álltok meg egy szóra? Erre se jött válasz. Közben az ablakok kinyíltak, a közönség, amint értesült a történtekről, kendőlobogtatással üdvözölte a nagykanizsaiakat és szintén súlyos szemrehányásokkal illette a keszthelyieket. Az állomás közelében a rendőrség beleavatkozott és szétválasztotta a két csoportot. Rassay hívei azonban nem távoztak el az állomásról addig, amíg a „praxik“ be nem szálltak a vonatba. — Visszajövünk még — kiabálták az induló vonat ablakából. — Reméljük is — hangzott a válasz, mialatt a magasba lendülő karok utánuk küldték fenyegető erejüket a vasúti kocsiknak. Utójáték Az ellenpárt a nagygyűlés hatása alatt természetesen egész erejével belefeküdt a választási harcba. A kereskedők, akik Batthyány-Strattmann herceg házaiban laknak, értesítéstkaptak, hogy lakbéreiket fel fogják emelni, sőt azzal is megfenyegették őket, hogy kilakoltatják lakásaikból és üzleteikből, ha nem szavaznak Kállayra. Befolyásos Kállay-párti vezetők módot találtak arra, hogy közöljék a kereskedőkkel: minden vagyonos embernek saját érdeke kívánja, hogy Kállay legyen Kanizsa képviselője. A vasúti munkásoknak státusrendezést ígérnek, fizetés javítást a többi tisztviselőknek. Rassay tábora azonban megingathatatlan. Mit mondjak még el? Talán ezt: A rendőrség hétfőn délelőtt beidézte azokat a fiatalembereket, akik a keszthelyieket kikísérték a pályaudvarra. Megkérdezték tőlük, mit kerestek vasárnap délután a pályaudvaron. A fiatalemberek megmondták nyíltan: saját szemükkel akartak meggyőződni arról, hogy az idegen illetőségű rendzavarok elhagyják-e valóban Nagykanizsát. A vallomásokat a rendőrség jegyzőkönyvbe vette: Boros László dr. Titokzatos bombarobbanás a (A Világ tudósítójától.) Vasárnap este kilenc óra után egy bomba robbant fel az Üllői-úton levő Ferenc József gyalogsági laktanyában. A bombát a laktanyának a Népliget mellett levő tiszti pavillonjában helyezték el, ahol a nemzeti hadsereg magasabb rangú tisztjei laknak családtagjaikkal együtt. A pavilion utcai részén, a földszinten, pinceablakok vannak és az egyik ilyen pinceablakban rejtették el a robbanókészüléket. A detonáció nagy riadalmat okozott a laktanya épületében, több ablak csörömpölve hullott le a földre, de a tisztek családtagjainak ijedtségén kívül, a robbanásnak különösebb hatása nem volt. Ott, ahol a bombát elhelyezték, a detonáció az ablaknyílás mellett levő falat elmozdította a helyéről és egy nagy darabon repedés támadt. Riffl ezredparancsnok, aki a robbanás ideje alatt a kaszárnyában tartózkodott, azonnal intézkedett, hogy az őrség fogja körül a kaszárnya épületét, a laktanyában tartózkodó legénység pedig szállja meg a Népligetet, mert valószínűnek látszott, hogy a tettesek a közelben lévő Népligetben bujkálnak. A razzia azonban nem járt eredménnyel, habár több mint huszonöt embert állítottak elő, azonban valamennyiüknek sikerült alibit igazolni. A rendőrség a helyszínen A robbanásról közben értesítették a főkapitányságot is, ahonnan nagyszámú rendőrlegénységi és rendőri bizottság ment ki a helyszínre. A városparancsnokság részéről Nikolits tábornok városparancsnok, a hozzá beosztott tisztek társaságában jelent meg a laktanyában. A rendőrség emberei szintén razziát tartottak az egész Népligetben és a környékén. Számos gyanús külsejű embert előállítottak a főkapitányságra, ezek azonban sorra igazolták, hogy a merényletben semmiféle szerepük nem volt. A rendőri bizottság a helyszíni szemle alkalmával megállapította, hogy a bombát a Foringák úti oldalon minden feltűnés nélkül helyezhették el a fél méter magasban levő pinceablakban. A pinceablakban, ahová a bombát tették, néhány apró kis szilánkot találtak és ezekből igyekeztek megállapítani a robbanókészülék öszszetételét. Egyes szakértők szerint a robbantási eszköz gyújtózsinóros ekrazitos szelence volt, míg mások szerint úgynevezett köteges kézigránátról van szó, amely négy kézigránát összetűzéséből keletkezik, hogy a robbanás hatását így fokozzák. Az sem lehetetlen azonban, hogy a tettesek kukoricagránátot helyeztek el a pinceablakban, amely ellenállás nélkül robbant fel és így nem idézett elő katasztrófális hatást, ahogyan ezt a merénylők kitervezték. A nyomozás nem hagyta figyelmen kívül azt a körülményt sem, hogy a robbanást megelőző két percben a kispesti áramfejlesztő telepen rövidzárlat volt, amely a detonáció után még pár percig tartott, úgy hogy a robbanás időpontjában a laktanyában és közvetlen környékén teljes sötétség uralkodott. A vizsgálat azonban mára megállapította, hogy ez az üzemzavar nem áll összefüggésben a merénylettel. A merénylet szemtanúi elmondották, hogy a detonáció után sárgásfekete és keserűmandulaszagú füst áradt ki a pincéből. Ebből arra következtetnek, hogy a robbanást ekrazitos szelence idézte elő. A merényletet egyébként hozzá nem értő ember kísérelte meg, mert az ekrazit csak akkor rombol, ha ellenállásra talál, a bombát pedig szabadon tették az ablakpárkányra. Megállapítást nyert, hogy « kassán»*» köte- Ferenc József-kaszárnyában lékébe tartozó legénység közül a robbanás időpontjában egyetlenegy katona sem tartózkodott a kaszárnya falain kívül, tehát a merényletet belső ember semmiesetre sem követhette el. A nyomozás munkájába belevonták a főkapitányság politikai osztályát is, mert az a gyanú merült föl, hogy a merényletet valószínűleg kommunisták követték el. A május elsejét ugyanis a kommunista elemek ilyen módon próbálták demonstrálni. Amennyiben a nyomozás adatai ebbe az irányba vezetnek, a rendőrség véleménye szerint a bombamerénylet szálai a külföldre visznek. Hivatalos jelentés a merényletről A bombarobbanásról egyébként a Magyar Távirati Iroda a következő, illetékes helyről szerzett jelentést adta ki: „Vasárnap este kilenc órakor a Ferenc József gyalogsági laktanya tiszti étkezdéjében robbanás történt. A robbanást egy ekrazitszelence okozta, amelyet az ismeretlen gonosztevő a tiszti laktanya szabad térre nyíló pinceablakában helyezett el és időzített gyűjtőzsinórral meggyújtott, vagy pedig kis távolságról odavetett. A robbanás folytán a pince oldalfala erősen megsérült, magában a pincében a bomba kevesebb kárt okozott. A légnyomás az utcára szolgáló földszinti és első emeleti ablakokat betörte. Emberéletben nem esett kár. A városparancsnokság és a rendőrség közegei azonnal helyszíni szemlét tartottak, azonban eddig nem volt megállapítható, milyen robbanó eszközzel történt a merénylet, mert alig találtak néhány szilánkot. A tettes a sötétben eltűnt Nyomban a robbanás után kiküldött járőrök a környéken húsz embert letartóztattak, a rendőrség azonban mindegyiket igazoltnak találta. Ma délelőtt a vizsgálatot folytatták. A robbanás idejében a kispesti villamos vasútnál rövidzárlat volt és ennek következtében a laktanya környékén a világítás szünetelt. Az eset következtében a városparancsnokság a helyőrségben a szükséges óvóintézkedéseket megtette. A még a tegnapi éjjel folyamán azonnal megindított rendőri vizsgálat eddig nyomra nem vezetett.“ A merényletről hétfőn délelőtt jelentést tettek a belügyminiszternek és a belügyminisztérium ötvenezer korona jutalmat tűzött ki a merénylők kézrekerítésére. Egy szemtanú, aki a robbanás közvetlen közvetlen közelében tartózkodott, a következőket mondotta : — A kézigránát este kilenc óra után néhány perccel robbant föl és a hatalmas zajra mindenki kirohant a kaszárnyából. Minthogy azonban kevesen tartózkodtak az épületben, pánikszerű menekülésről szó sem volt. Az emberek eleinte azt hitték, hogy az egész kaszárnyát felrobbantották, később azonban megnyugodtak a kedélyek és lecsillapodott az izgalom. A merényletre vonatkozólag dr. Andrejka Károly főkapitányhelyettes a következőket mondotta az egyik esti lap munkatársának : — A Ferenc József-laktanya ellen elkövetett merénylet és a hétfő délelőtti kommunista röpcédulák osztogatása között szoros összefüggést látok. A nyomozás eddigi adatai ugyan még nem állapítottak meg semmiféle pozitívumot arra vonatkozólag, kik követték el a merényletet, de valószínűnek látszik az a föltevés, hogy a külföldi kommunisták irányítására történt a merénylet. A nyomozást nagy eréllyel folytatjuk és reméljük, hogy a legrövidebb időn belül sikerül kinyomozni a tetteseitk, já Szerda