Világ, 1922. november (13. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-01 / 249. szám

1922 november 1. 12 centime a márka A zürichi délutáni forgalomban 12 centime-ig esett vissza a márka, tehát újabb mélypontot ért el. A berlini devizapiacon a hivatalos forgalom­ban csak 4500 márkáig emelkedett a new-yorki kábel, de délután már 4700 márkán vették a ma­­gánforgalomban, tehát olyan kurzuson, amilyenre még nem volt példa. Az augusztusi jóvátételi krízis legsúlyosabb napján 2400 márka volt a dollár a magánforgalomban és 2150 márka a hi­vatalos forgalomban. A márka ú­jabb esése ellenére a korona vál­tozatlanul tartotta 22 centime-os árfolyamát Zü­richben és a budapesti kifizetés a berlini tőzsdén 10 pfenniggel javította meg pozícióját. A ma elért 182 Pfenniges berlini árfolyam újabb rekordot jelent és egyben megjavítja a korona Berlinen át számított zürichi paritását 22,4 centone-ra. Még egy szomorú rekordjavítása van ma a berlini valutapiacnak: az angol­­ font, amely békében 20 márka volt, ma átlépte a 20.000 márka hatá­rát, sőt a délutáni forgalom során egészen 20.900­­ márkáig emelkedett. I Kis — A Világ legközelebbi száma a szerdai ünnep miatt pénteken reggel jelenik meg a szokott terjedelemben. — Száz magyar élet Száz magyar élet :ima tárcarovatunkban e héten még a következő élets­ozok kerülnek sorra: szerda, Révai József dr.­ Abel Jenő, csütörtökön az ünnep miatt nem jelenik meg : lap; péntek, Rajna Ferenc, Evva Lajos; szombat, B­­assa József dr.: Szarvas Gábor. — A kivételes hatalom. Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a kormány rendeletet adott ki, amely­­lyel a kivételes hatalom alapján kibocsátott és ideig­lenesen fenntartott húsz miniszteri rendelet hatályát november 1-én megszünteti. A hatályukat vesztett rendeleteket a hatályosságuk tartama alatt keletke­zett viszonyok rendezésére ezentúl is alkalmazni kell. — Gárdonyi Géza a ravatalon. Az egri érseki joglíceum dísztermében már ravatalon pihen a nagy magyar író, Gárdonyi Géza kihűlt teste. Koporsója körül virágerdő és Eger házainak ormain gyászlobo­gók erdeje hirdeti, hogy a városban mindenki mé­lyen átérzi a súlyos veszteséget, mely Gárdonyi halá­lával érte a magyar irodalmat. Gárdonyi haláláról Eger városa külön gyászjelentést adott ki és a város polgármestere táviratilag értesítette a kormányt a klasszikussá nemesedett író elhunytáról. A holnapi temetés, melynek részleteit ma beszéli meg Eger vá­ros tanácsa, impozáns lesz. Ott lesznek a magyar irodalmi és tudományos társaságok küldöttségei, a kormány képviselője, Kupcsay Felicián, a Magyar­­országi Újságírók Egyesületének, az Otthon­írók és Hírlapírók Körének kiküldöttjei és testületileg vo­nulnak ki az egri iskolák növendékei. A­­városi ta­nács mai ülése előtt felmerült az a gondolat, hogy Gárdonyit az egri várban temessék el, ahol Egri asszonyok című regénye játszódik le. Sírboltja fölé mauzóleumot építenének és az előtte lévő teret parkká alakítanák át. Az elhunyt író matróna­ édes­anyjához számos részvéttávirat érkezett. Köztük Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke, a nemzet­gyűlés nevében ezt sürgönyözte neki: örök dicső­ségű fiának, az egész nemzet mélyen gyászolt nagy­­ írójának elhunyta alkalmával fogadja nagyságos­­ asszonyom a magyar nemzetgyűlés őszinte részvétét. — A reformáció négyszázötödik évf­or­d­ulója. A reformáció mai emlékünnepét nagy kegyelettel ünne­pelték meg a protestáns egyházak. Ma reggel a Kál­­vin-téri református templomban hivatalos katonai istentisztelet volt, délelőtt fél 10 órakor pedig a fő­városi tanintézetek ifjúsága vett részt az istentiszte­leten. A Deák-téri evangélikus templomban délelőtt 11 órakor Raffay Sándor püspök mondott emlékbe­szédet. Mindenekelőtt visszautasította a protestáns egyházak ellen felhozott két vádat: a „másodrendű vallás" és az „államellenes vallás" vádját. A protes­táns egyháznak az a hivatása — mondotta azután többek közt , hogy az öntudatra ébredt, a szabad­ság tudatára jutott emberi telkeknek­­ irányt szabjon. A katolicizmus tömegeket nevel, a protestantizmus pedig nevelőket ad a tömegeknek. A gömb­ utcai ima­teremben délelőtt 10 órakor volt az ünnepi istentisz­telet, amelyen Gaál Lajos helyettes lelkész mondott ünnepi beszédet. Este 7 órakor az angyalföldi refor­mátus hitoktató-testület tartotta egyházi ünnepélyét. A budai várbeli evangélikus templom emlékünnepé­lyén az ünnepi beszédet délután 6 órakor dr. Schultz­­Ágost nyugalmazott államtitkár mondotta, majd Ties­sem­ff­y Izabella operaénekesnő Mikus-Csák István orgonakísérete mellett protestáns egyházi­ dalokat adott elő. A fasori templomban a budapesti reformá­tus gyülekezetek egyeteme ünnepelte meg a refor­máció évfordulóját. Koszorús István lelkész beszédé­­ben azt fejtegette, hogy az 1517-es reformáció csak egy láncszeme volt a reformációnak, mert az igazi reformáció, a tiszta erkölcs keresése örök idők óta tart. A Szilágyi Dezső­ téri református templomban ugyancsak este 6 órakor Kovács J. István lel­kész mondott ünnepi beszédet és Hágnál Benő lel­kész megható imát. A kőbányai református templom­ban Hatolkay Kázmér méltatta az évforduló jelentő­­ségré. A Kálvin-téri református templomban az ün­nepség Mendelssohn­ Korall-szonátájával kezdődött, mely után a gyülekezet a 137. zsoltárt énekelte el, majd Ravasz László dr. püspök mondotta el gondola­tokban gazdag ünnepi beszédét a reformációnak az egész világra kiterjedő jelentőségéről.­ Az ünnepi be­széd hatását fokozta Erdőssy Vilmosnié énekszáma, Ákom Lajos orgonakiséretével. Megy­ercsi Béla ün­nepi beszédében a református egyházat ért támadá­sokkal foglalkozott. — A főváros pénzügyek Pénteken: ülést tart a főváros pénzügyi bizottsága. Az állások szervezéséről’ tárgyalnak . — Új légi járatok. Az angol légi társaság, amely eddig London és Köln között járatta repülőgépeit, elhatározta, hogy járatait kiterjeszti Kölnön és Münchenen keresztül Prága, Budapest, Szófia, Kon­stantinápoly vonalra is. A társaság repülőgépei egyelőre hetenként háromszor érintik Münchent és Budapestet.­­­ A szilbundától az uraságoktól levetett férfi­­ruháig. Magyarország minden tekintetben az ellent­mondások országa. Az idegen szemlélgető számára ma Budapest nem más, mint elegánsan és jól öltözött emberek városa, a közélelmezési Röntgen-gépnek pe­dig­ ezer sebből vérző agyonnyomorított test, befedve a jólélők és jólöltözködők vékony rétegével. De vájjon melyik ez a réteg —­ kérdeztük sorba a bu­dapesti kereskedőket —, amely ma élni, vásárolni tud? Az átlagos válasz egyszerű és szomorú : Ma már senki sem tud lépést tartani a drágasággal, kivéve az új gazdagokat és a jóvalutájú külföldieket! — A mi vevőkörünk legnagyobb részét — mon­dotta egy elegáns belvárosi szőrmeüzlet tulajdonosa — a jelenleg Budapesten tartózkodó külföldiek te­szik. A régi, akkori fogalom szerinti elegáns és elő­kelő vevőink lassacskán elmaradoznak. Árakban min­dig feljebb megyünk, vevőink anyagi helyzete pedig fokozatosan romlik. — Nálunk — így nyilatkozott egy előkelő női­­divatüzlet főnöke — nagyon könnyű felelni erre a kérdésre, hogy ki vásárol: senki! Október elseje óta teljesen pang az üzlet. Régi vevőink ma már nem bírják az árakat, az újak pedig leginkább darab­számvevők, ami, tekintettel arra, hogy sokan va­gyunk, megoszlik közöttünk annyira, hogy jóformán észre sem vesszük. Az adók és a vámok úgy meg­drágítják az árut, hogy nem csoda, ha a közönség nem tud vásárolni. Megesik például, hogy egy tétel áruért több adót fizetünk, mint amennyibe az áru kerül. — A mi szakmánkban a helyzet nem olyan két­ségbeejtő — mondotta egy nagy hangszerkereskedés vezetője —, mert a mi cikkeinket most a társadalom azon rétege keresi, amely eddig nem igen sokat fog­lalkozott zenével, de van pénze. A hangszer mindig a kulturáltak és társadalmi osztályok anyagi helyze­tének fokmérője volt. Az a gazdatársadalom, amelyik mindezideig a ládafiába rakta a pénzt, most előveszi onnan és kezd kulturcikkeket vásárolni. Vannak azonban Pesten olyan üzletek is, ahol lassan-lassan kezdenek elfelejtkezni arról, hogy vevők is vannak a világon. Egy nagy bőröndgyár vezetője ezt mondotta : •­ Mi már azt sem tudjuk, mit tesz ez­­ eladni. És ez érthető. Azelőtt minden fiatal pár vásárolt egy csomó bőröndöt. De ma? A lányok nem mennek férj­hez, ha férjhez is mennek, nem utaznak el, de ha már el is utaznak, nem visznek magukkal semmit és végül, ha mégis visznek magukkal valamit, az nem olyasmi, amihez bőrönd kellene . . . A mai Budapestre, erre a keserves nyomorúságát külső díszletekkel takargató városra legjellemzőbb az, amit egy iparművészeti műhely vezetője mondott: — Nálunk van forgalom ! Csodálatos, hogy az emberek igényei milyen rohamosan megnőttek. Régi, rossz petróleumlámpák helyére szerelünk finom, drága selyemernyőket, pedig tudjuk jól, hogy ez a selyemernyő is csak ugyanarra­­a nyomorúságos fő­­zelésvacsorára­ veti fényét, mint a pislogó petróleum­lámpa. Van azonban Pesten utca, ahol mégis van forga­lom. A­ Petőfi­ utca. Bementem egy üzletbe. Az üzlet tulajdonosa mindjárt nagy szakértelemmel kezdte morzsolni ujjai között télikabátom szövetét. — Eladó? — kérdezte. — Nem. — Azért nem kell haragudni — szólt —, az nem sértés. Hozzánk elegáns urak is jönnek, akik itthagy­ják a kabátjukat és vesznek helyette olcsóbbat. El­adnak itt olyan ruhát is, amelyben a legelegánsabb belvárosi­ szalon cégjegye van. Én igazán büszke va­gyok a vevőimre. Nálam vásárol az intelligencia: bírák, tanárok, nyugdíjas tisztek, sőt még orvosok is. Kifordulok a boltból. Az utcán fiatal leány fiatal­emberrel nézegeti a mulatók hirdetését. És meg­szólal : — Gyerünk el valamelyik moziba! 1922. november 1. szerda Római katolikus: Mindszent; protestáns: Marianna; görög-orosz (október 19.): Kleopatra. Az idő. Jóslat: Változékony idő, helyenként csapa­dékkal és hősülyedéss­el. 1922. november 2. csütörtök Római katolikus: Halottak napja; protestáns: Sába; görög-orosz (október 20.): Artemius. Délután ötkor Szabi Dezső irodalmi előadása a régi képviselőházban. Az angol választási küzdelem Lloyd George valóban olyan elaszticitással vesz részt az angol választási küzdelemben, amint azt hívei várták és naponként átlag két városban beszél. Lloyd George ellenségei nem számoltak azzal, hogy a bukott miniszterelnök népszerűtlensége mellett is Angliának legérdekesebb em­bere és így mindenütt igen nagy hallgatóságot gyűjt maga köré, és talán azzal sem számoltak eléggé a konzervatív párt en­­gesztelhetettenjei, hogy Lloyd George szónoki képes­ségei néha lefegyverzik még azokat is, akik teljes bizalmatlansággal jöttek el meghallgatni szavait. Lloyd Georgen­ak most újból vannak olyan mondatai, melyek befutják egész Angliát. Colchesterben a lord­ mayor adott lakomát Lloyd George tisztele­tére. Lloyd George magával hozta Birkenhead volt lordkancellárt és így kezdte meg, beszédét a lord­­mayorh­oz fordulva: Köszönöm, Uram, hogy ön élelmet ad szegény munkanélkülieknek... Ez a mondás nagy hatást váltott ki Colchesterben, és nem csupán­ Col­chesterben. A colchesteri fehér asztal vendégei kö­zött ott ült lord Dawson is, Anglia egyik leghíresebb orvosa, és tőle kérdezte meg Lloyd George, adjon-e választ arra, hogy egy hosszú betegség után teljesen meggyógyul-e a beteg huszonnégy óra alatt ? A há­ború ötvenkét hónapos súlyos betegsége után követ­keznie kellett a hosszadalmas rekonvaleszcenáa ko­rának — mondotta Lloyd George —, és a rekonva­­leszcencia válságaiért, rázkódtatásaiért, visszaesé­seiért inkább a természetet terheli a felelősség, mint a kormányt... Egy nagybeteg nem mehet bálba azon a napon, amelyen megszűnik a láza, és ha a láz megszűnése a gyógyulást jelenti is, a normálisnál magasabb hőmérséklet hetei után gyakran követ­kezik a normálisnál alacsonyabb hőmérséklet időszaka, amely alatt a beteg még mindig gyen­gének érzi magát, szédül és csak botra­­ támasz­kodva tud járni. Az orvost nem lehet hibáztatni ezért és épp olyan kevéssé lehet felelős a koalíciós kormány a háború hosszú betegsége után következett rekonvaleszcenciáért. Lord Dawson nem politikus, de a hasonlat orvostudományi részét kénytelen volt jóváhagyni és Lloyd George analógiája talán nem marad majd hatás nélkül az angol közvéleményre. Túlbecsülni természetesen nem szabad Lloyd George esélyeit. Az angol választásokon 615 mandá­tum kerül betöltésre, és a múlt választáson a 346 koalíciós konzervatívval szemben mindössze 119 koa­líciós liberális képviselőt választottak meg. A koalí­ciós liberálisok egy csoportja csatlakozott Bonar Law-hoz, tehát Lloyd George mindössze 90 mandá­tumot véd. Ma már nem olyan népszerűtlen a lemon­dott miniszterelnök, mint két hét előtt volt, de ha megmenti pártjának összes mandátumait, akkor ez igen nagy eredmény, két hét előtti népszerűtlenségé­nek számbavételével. 90 mandátum, azonban még mindig csak egyhetedrésze­­az angol alsóház szava­zatainak. A farsang meghalt Szerda Poroszországban: Németország súlyos helyzetére való tekintettel Severing porosz belügyminiszter ma be­tiltott minden nyilvános farsangi ünnepélyt. Amikor a százmárkás bankjegy már csak egy kis árnyalattal ér többet, mint a tízpfenniges nikkelpénz a háború előtt, tilos minden bál, tilos minden zajos vigadás.. . Az iskoláknak szénszü­netjük lesz, és így nincsen szén a tánctermek fűtésére sem. Severing belügymi­niszter rendelete okos és helyes rendelet,­­csak az nem okos és nem helyes, hogy több, mint négy évvel a háború befejezése után még ilyen rendeletekre van szükség Németországban. — Skoda-ágyuk Spanyolországban. A Narodní Listy a spanyol követ nyilatkozatát közli, mely sze­­rint Spanyolország a Skoda-művektől 22 millió ér­tékben repülőket elhárító ágyukat vásárol. Legköze­­lebb egy spanyol katonai bizottság érkezik Csehor­szágba, mely négy ütegnek megfelelő ágyút fog áte­venni. — Hurkaestély. Az első hó, az első ibolya után megjelent az első hurkaestély. Nem Budapesten,­­ dehogy is­ — ki öl itt Pesten disznót? — hanem Debrecenben, ahol Habina Ferenc vendéglős úr az újságba nyomattatja ki, hogy „estélyének hurkái ízletesség tekintetében az ezen szakmában való jár­tasságáról közismert Böde Gyula és Tőkés Béla hen­tesmester remekei lesznek." Honnan vegyük ehhez a borsos, fűszeres, ínycsiklandozó, karterkát provokáló hírhez­­a méltó jelzőket, a nehéz, tömör, szinte a gyomrot megfekvő mondatokat, mindazt a sok jót és szépet, ami fölmerészkedik a debreceni hurkához, ahhoz az isteni hurkához, melyet Böde Gyula és Tőkés Béla tölt remekbe. Mi szegény pestiek, aszfalthoz kötött jobbágyai ennek a disznók nélkül szűkölködő szomorú városnak, csak a debreceni kolbászt ismer­jük, az igazi hurkának ezt a méltatlan mimikrijét, melybe a mázsás mangalicák üdvröfögése helyett szo­­morúnézésű, lekókkadt fejű konflislovak halálr­a menő nyerítése van belefojtva. Szeretnék fantáziánkat neki­szegni, diadalmi himnuszt énekelni az első debreceni hurkaestélyre, de szárnyunk fáradtan hull le, nem birjuk az iramot és csak gondolatban vagyunk ott az első hurkaestélyen, a valóságban pedig itt vagyunk kedves fővárosunkban, a lehetetlen ingredienciákkal töltött, vegyileg kianalizálhatatlan, gyomorbajt hozó hurkák klasszikus hazájában.­­ A Budapesti Újságírók Háztartási Szövetkezete­­ értesíti tagjait, hogy az angol szövetek beszerzése­­ dolgában forduljanak a szövfekezet irodájához

Next