Világ, 1923. június (14. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-02 / 122. szám
, 1923 június 2. A délutáni nyomozás rA detektívek ma délután házkutatást tartottak Molnár Tóthnak Kőris nera 10. számú házban lévő lakásán és a szekrényben egy Browning-revolvert és egy véres zsebkendőt találtak. A revolverre vonatkozólag Molnár Tóth azt mondotta, hogy nem azzal lőtte le Kövemét és a fiát, hanem azt a fegyvert, amellyel a kettős gyilkosságot elkövette, másnap a Dunába dobta. A véres zsebkendőre nem tudott kellő felvilágosítást adni, a monogramból azonban megállapították, hogy Molnár Tóth tulajdona. Úgy a revolver, mint a véres zsebkendő egyébként már nem játszik fontos szerepet a nyomozásban és csak mint lefoglalt bűnjelek egészítik ki a nyomozás eredményét. A Szegi-család szerepét ma délután sikerült a nyomozó hatóságoknak tisztázni. Eszerint megállapították, hogy Molnár Tóth két ládát szállított ki Kispestre, a Szegiek házába. Az egyik faláda volt, a másik pléhláda, amelyben Laehmanné holtteste volt elrejtve. A faládát azért szállította ki, nehogy a pléhládával feltűnést keltsen és a szállítás előtt a rákosszentmihályi szomszédainak azt mondotta, hogy a két ládában egyes bútordarabokat és fehérneműt szállít be Pestre. Amikor Molnár Tóth szekere megállott Szegiék háza előtt, csak Szegi Mária volt otthon. Molnár Tóth megkérte Szegi Máriát, hogy engedje meg, hogy a két ládát az udvaron egy fabódé alatt elássa. — Hallgasson és ne kutasson semmi után —■ mondotta a leánynak és ötvenezer koronát adott neki hallgatási díj fejében. .Szegi Máriát és fivéreit, Sándort, Józsefet és Lajost a délután folyamán beszállították a pestvidéki rendőrség épületébe. A leány bevallotta, hogy ötvenezer koronát kapott, amiért megengedte, hogy a két ládát az udvaron elássák, azonban nem tudta, hogy az egyik ládában holttest van. A fiúk tagadnak és Tóth is azt vallotta, hogy a Szegi-fiúknak nem volt tudomásuk a két láda elásásáról. Molnár Tóth 1918-ban egy hónapig lakott Kispesten Szegiéknél. Az egyik Szegi-fiúval a gyűjtőfogházban ismerkedett meg és amikor kiszabadultak, rövid időre Molnár Tóth hozzájuk ment lakni. Amikor egy hónap múlva elköltözött tőlük, nem érintkezett többet velük. Most azonban, amikor Lielimannét meggyilkolta és a pléhládát Rákosszentmihályon nem tudta elásni, akkor jutott eszébe a Szegi-család és akkor jutott arra a gondolatra, hogy a két ládát az ő udvarukon fogja elásni. A bádog..szelencék története ... Úgy, amint ezt Molnár Tóth vallomásában elmondotta, a detektívek is megállapították, hogy a bádogszelencéket Czier Gusztávné József körúti üzletében vásárolta a gyilkos fűszeres. Az első bádogládát múlt év decemberében rendelte meg Molnár Tóth és a cég üzletvezetőjének azt mondotta, hogy a bádogládát jó erős anyagból készítsék, mert zsírszállításra fogják használni. Pár héttel később újra megjelent az üzletben és akkor egy külön bádogfedelet rendelt. Harmadszor 1923 februárjában volt az üzletben és akkor rendelte meg a második préhládát, amely az öreg Lachmanné koporsója lett. Az első ládába a fiatal Kövess Gyula holttestét rejtette el, a fedéllappal pedig Kövessné holttestét takarta le, miután egy gödörben elásta. Amikor Molnár Tóth harmadszor jelent meg az üzletben, az üzletvezetőnek azt mondta:ie olyan nagy ládát csináljanak, mint először, mert az első nagyon nehéz volt, és a nehéz pléhláda nem igen alkalmas a ssírszállításra. A cég természetesen nem tudta, hogy Molnár Tóth a pléhládákat mire használja föl és így gyanútlanul üzletszerűen szállította le azokat. Ma délután az üzletvezetőt szembesítették Molnár Tóthtal, akiben fölismerte azt a fiatalembert, aki a pléhládákat nála megrendelte. Molnár Tóth elmondotta, hogy a forrasztási munkálatokat ő végezte a rákosszentmihályi ház pincéjében éjszakánkint. Erre mondtak a titokzatos ház szomszédai, hogy éjszakánkint lezárt ablakok mögött gyertyafénynél dolgoztak a pincében, ahonnan állandóan dübörgés és gyanús zakatolás hallatszott. Molnár Tóth szökése Megírtuk, h°gy amikor Molnár Tóth a csendőröktől bilincsekkel a kezén megszökött, reggel öt órakor Rákoscsabán Böhm Imre magántisztviselőt kereste föl. A kezére ráfektette a kalapját, hogy Böhm a bilincseket ne vegye rajt észre. Böhm még az ágyban volt, amikor Tóth őt fölzavarta, és ezért meglepetve kérdezte tőle: — Minek köszönhetem ezt a korai látogatást? Tóth erre azt felelte, hogy bizalmasan szeretne vele beszélni és jöjjön vele ki az udvarra. .— Nagy szerencsétlenség történt velem — mondotta —, de maga segíthet rajtam. Az udvaron Molnár-Tóth Böhmtől részidőt és kést kért és megmutatta megbilincselt kezeit. Böhm erre annyira megijedt, hogy Molnár Tóthot kiutasította, azután visszament lakására és magára zárta az ajtót. Azonban gyanúsnak találta a dolgot, ezért fél nyolckor Budapestre utazott és a keleti pályaudvar közelében levő rendőrőrszobán jelentette a megbilincselt ember látogatását. Böhm az egész dologba úgy kapcsolódott bele, hogy Molnár Tóth hárommilliókétszázezer koronát adott kölcsön Böhmnek. Böhm ugyanis, aki egy budafoki gyárban van alkalmazva, el akarta adni rákoscsabai házát, és ehelyett Budafokon akart villát vásárolni. Minthogy a vételárhoz hárommillió koronára volt szüksége, egy pénzközvetítő irodához fordult, amelynek _— Megválasztották az egyetem új dékánjait. A budapesti egyetem négy kara ma délelőtt választotta meg dékánját a jövő tanévre. A bölcsészettudományi karon Siegesdzi József dr. ez évi dékán helyébe Kuzsinszky Bálint dr., egyetemi tanárt választották meg. A jogtudományi karon, Netter Antal dr.-t, az ezidei dékánt ültették újból a jogtudományi kar dékáni székébe. Kmetty Károlyt sok professzor óhajtotta dékánnak, Kmetty azonban a megtiszteltetést elhárította magától. Az orvostudományi karon Vámossy Zoltán dr.-t, a kar ezidei dékánját választották meg újból, a hittudományi kar jövő évi dékánja pedig Lehüti Antal dr. lett. A rektorválasztás június 8-án tesz. Három francia képviselő ellen merényletet követtek el a „király rikkancsai". Párizsból jelentik, hogy az emberi jogok ligájának tegnap esti gyűlése előtt, melyen tiltakozni akartak a fascizmus ellen, ,,a király rikkancsai", a „camelots du roy" nevű royalista szervezet három tagja merényletet követett el Marc Sanguie és Moutet képviselők és Violet volt képviselő ellen. Marc Sanguie-t, amikor lakásáról a gyűlésre indult, hárman körülfogták és az egyik támadója folyékony szurkot öntött a fejére, a többiek pedig bottal össze-vissza verték. Sanguie fején több sebből vérezve jelent meg a liga gyűlésén. Moutet képviselőt szintén meglesték a király rikkancsai és oly súlyosan inzultálták, hogy kórházban kellett bekötöztetnie a sebeit. Violet a feleségével ígykezett a liga tiltakozógyűlésére, amikor egy camelois egy üveg tintával és terpentinnel leöntötte. A liga gyűlésén a merénylet híre óriási felháborodást keltett és a gyűlés után a felháborodott közönség viharos tüntetést rögtönzött. A „király rikkancsai“-nak merényletét a francia kamara mai ülésén interpelláció tárgyává teszik. — Francia törvény az ossztrák és magyar ilzetékek rendezéséről. Párizsból jelenti az Ifantis-ügynökség. Az osztrák és magyar illetéktartozások rendezéséről szóló, a kamara elé terjesztett törvényjavaslatnak szövege a következő : Ennek a törvénynek kihirdetését követő két év alatt a pénzügyminiszter fölhatalmaztatik, hogy az államkincstár érdekében kezdeményezze azoknak a bélyeg- és vagyonátruházási évi illeték átalányoknak rendezését, amelyekkel ausztriai és magyarországi jogi személyek arra az időre, amely egyrészt Franciaország és Ausztria, másrészt pedig Franciaország és Magyarország közt az 1910 augusztus 3-iki, illetve 1911 január 31-iki megállapodásban létrejött egyezmény hatálybaléptéig eltelt, hátralékban maradtak. Az államkincstár követeléséből adott engedmény semmi szín alatt sem lehet több annál, amelyet a francia cerülettulajdonosoknak az őket megillető tőkekövetelésekből engedélyeztek. Az említett kérdés rendezésénél megállapítandó határidőknek a fent említett egyezményekben a francia adósságok rendezésére megállapított határidőket (az ausztriai adósok részére öt esztendő) nem szabad meghaladniok. Az államkincstárnak járó illetékeket okvetlenül készpénzben kell megfizetni. — Százhúszezer fölszólamlás. Május 30-án járt le az a határidő, ameddig a választói névjegyzékek ellen felszólamlásokat be lehetett adni. Beérkeztek felszólamlási akták: I. kerületben 3722, II. kerületben 5164, III kerületben 1873, IV. kerületben 2100, V. kerületben körülbelül 11.000, VI. kerületben 59.970, VII. kerületben körülbelül 35.000, VIII. kerületben 33.100, IX. kerületben körülbelül 6000, X. kerületben körülbelül 2000. A végösszeg mintegy 110.000 felszólamlás. — Mágócsy Diesz Sándor emlékezete. Június hó 3-án délelőtt 51 órakor ünnepük volt tanítványai és tisztelői Mágocsy Dietz Sándor dr.nak, a kiváló botanikusnak, 25 éves egyetemi tanári jubileumát az egyetem aulájában. — Ez alkalomal leplezik le Mágocsy Ciak Sennyey festőművész által készített portréját. — Tízmilliós alapítvány az újságírók jóléti intézményeinek. Az Újságírók Kórház- és Szanatórium Egyesülete, a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete és a Magyarországi Újságírók Egyesülének vezetősége ünnepi vacsorát rendezett Cserna Endre dr. ezredes, a clevelandi Szabadság főszerkesztője és tulajdonosa tiszteletére. A vacsorán Salusinszky Imre, az Újságírók Kórházegyesületének elnöke bejelentette, hogy Cseren magánvagyonából tízmilliókoronás alapítványt tett az újságírók javára. Ebből az összegből 25 százalékot a nyugdíjintézetnek, 20 százalékot a Kórház- és Szanatórium-és Egyesületnek, 10 százalékot az állástalan újság-íróknak szánt, 45 százalékot pedig a Rákosi Jenő-üdülőházalapítvány javára, melyből min-den esztendőben egy újságíró és egy újságíró özvegye az üdülőházban ingyen nyaralhat. A fenmaradó összeg az üdülőház fentartására formdítandó. Az újságírót és az özvegyet Rákosi Fiát Jenő jelöli ki. A bejelentést lelkes ováció követte. Cserna Endre, aki mint az amerikai Vöröskereszt közép-európai jóléti intézményeit ta-tnulmányozó főmegbízott időzik Budapesten, megígérte, hogy a Szabadság olyan szépirodalmi mellékletet fog adni, mely a magyar írók írásait közli. A nagylelkű adományt Hoitsy Pál, a Nyugdíjintézet elnöke köszönte meg, majd Márkus Miksa tolmácsolta a magyar újságírók háláját. Bónitz Ferenc pohárköszöntőjében azzal üdvözölte Cserna Endrét, hogi adománya annak bizonysága, hogy az Amerikába szakadt magyarok szívükkel szülőföldjükön élnek. Ki üdvözlésekre válaszolva, Cserna Endre meghatottan jelentette ki, hogy az alapítványát módosítja és az egész tízmilliót egy összegben bocsátja az újságírótestületek vezetőinek rendelkezésére. Cserna Endrét késő éjjelig ünnepelte a vacsorán egybegyűlt társaság. *— Tisza-emlékünnepek. Tisza István gróf emlékére kedden Borsod vármegye törvényhatósága Miskolcon, tegnap pedig a dunántúli református egyházkerület. Pápán rendezett emlékünnepet. A dunántúli református egyházkerületnek Pápán tartott ünnepségén az ünnepi beszédet Kozma Andor egyházkerületi tanácsbíró tartotta. Borsod vármegye törvényhatósága kedden Miskolcon tartotta Tisza-emlékünnepélyét, amelyen Almássy László mondott beszédet a Tisza István-emlékbizottság nevében. Megemlítette beszédében Tisza Istvánnak a háborút megelőző július hetedikén Ferenc József királynál tett előterjesztését, amelyben Tisza végzetesnek jelenti ki Berchtold gróf azon kifejezett álláspontját, hogy a szerajevói rémtettet a Szerbiával való leszámolásra kívánja felhasználni, és már ez alkalommal kijelentette Tisza István, hogy ezért nem vállalja a felelősséget. Alig néhány nap múlva tartott minisztertanácson Tisza ugyanezt az álláspontot foglalta el az összes jelenlévő miniszterekkel szemben. — Színész-sztrájk Pécsett. Pécsről jelentik : Nádassy József színtársulatának tagjai péntek este az igazgatónak memorandumot nyújtottak át, amelyben ötvenszázalékos fizetésemelést kérnek. Az igazgató elzárkózott a kérés teljesítése elől, mire a színészek úgy határoztak, hogy ma este még megtartják az előadást, szombaton azonban, ha az igazgató nem változtatja meg álláspontját, kimondják a sztrájkot. A színtársulat tagjai különben holnap délelőtt deputációt küldenek a polgármesterhez. Megengedik a tejtermékek kivitelét. Az Országos Közélelmezési Tanács export-import szakbizottsága hozzájárult ahhoz, hogy a tejtermékek időszakonként, mindenkor a termelésnek megfelelő arányban, megfelelő kiviteli illeték mellett kivitelre kerülhessenek. A kivitelt azonban a szakbizottság ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az édes tej felhozatala meny-nyiség és minőség tekintetében ,legalább a mai keretek között megmarad és a tejárak a kivitel következtében nem emelkednek. N 1 R M K VILÁG A rákosszentmihályi négyszeres gyilkosság részletei (A Világ tudósítójától.) A rákosszentmihályi nagyszabású bűnügyet a nyomozó hatóságok már csaknem egészében földerítették. A tömeges gyilkossággal már kerdésben gyanúsított Molnár Tóth József beismerte, hogy Kövess Gyulát ő gyilkolta meg és ugyancsak ő ölte meg a fiú édesanyját, Kövess Lórintcnét és Laehmann Andrásnét is. Elmondotta továbbá, hogy Laehmann Andrást a saját felesége és a leánya gyilkolták meg és Molnár Tóth a két nő bűntudatát használta ki arra, hogy először megzsarolja őket, majd pedig, hogy többmilliós vagyonukat és a rákosszentmihályi házat megszerelte magának, bestiális módon megölte őket. Molnár Tóthnak Lachmanné megfojtásában segítségére volt Kanossai Dezső kereskedő, aki éppen ezért az egyetlen volt, aki tudott a bűncselekmény összes részleteiről, azonban anyagi érdekekből azt elhallgatta és amikor elfogták, akkor is állandóan tagadta, hogy a rákosszentmihályi bűntényről tudomása lett volna. Molnár Tóth József két napig tartó tagadás után tegnap délután Czavek Sándor kerületi főkapitány előtt részletes vallomást tett, amelyivel föltárta az irgalmas bűncselekmény borzalmas részleteit. Tóth megtudta, hogy Lachmann Andrást a felesége és a leánya megölték és holttestét a János utcai villájuk udvarán külön hánkóban temették el. A két asszony ezután Lachmannról azt híresztelte, hogy visszautazott Amerikába. Laehmann ugyanis állandóan civakodott családjával, féltékenyen őrizte a Vagyonát és, a két nő a pénz megszerzése végett tette el láb alól az öreget. Kövessné az apja pénzén tőzsdézni kezdett és rövid idő alatt nagy összegeket veszített. Ekkor az anyjától követelte, hogy adja ki neki jussát és emiatt a két gyilkos asszony között állandóan napirenden voltak az összetűzések. Január 5-én Molnár Tóth József és Kövess Gyula jelenlétében anya és leánya ismét összevésztek, ütlegelték egymást és Kövessné a szomszédos szobából revolverrel tért vissza és az anyját le akarta lőni. Tóth azonban kicsavarta kezéből a fegyvert és azzal a fiatalasszonyt agyonlőtte édesanyja és saját fia jelenlétében. Kövess Gyula első rémületében az uccára akart futni, hogy a környéket fellármázza, Tóth azonban az ajtóban állott és közvetlen köretből halántékon lőtte a fiút, aki nyomban meghalt. A férjgyilkos Lachmanné ezután Molnár Tóthnak segédkezett, hogy leánya és unokája holttestét eltemessék. A gyilkos kereskedősegéd egy bádogos pinceműhelyben bádogládát rendelt és a különös koporsót ő vitte ki kocsin Rákosszentmihályra. Lachmannéval a pléhládába rejtették a fiú holttestét, azután cinkkel beforrasztották. A bádogkoporsót az öregasszonnyal együtt ásták el a mosókonyuha földjébe. A fiú anyjának holttestét pedig a villalépcső följárójának közelében egy gödörbe tették, bádogfedéllel letakarták és a gödröt ismét beásták. Február 5-én került a sor az öreg Lachmanné meggyilkolására. A villában ekkor már a Kanozsai házaspár lakott, mert az öregasszony félt a házban egyedül tartózkodni. Molnár Tóth kicsalta az asszonyt a János utcai villába arra, hogy Kanozsaiék a ház vételárát ki akarják fizetni. Amikor az öregasszony leült az ebédlőben, Tóth egy zsineggel megfojtotta. A jelenetet véginézte Kanozsai Dezső, aki a holttestet a fürdőszobában rejtette el, mert a villa udvarán kertészek dolgoztak és ezek a bűntényt észrevették volna. Kanázsai egy bádogosmesternél pléhládát rendelt és Lachmanné holttestét abba rejtették el. A bádogkoporsót május 9-ig tartották a fürdőszobában és akkor, minthogy a villát át kellett adni az új tulajdonosnak, több bútordarabbal együtt fölrakták egy fuvaroskocsira és Budapestre szállították. A koporsót Molnár Tóth, a Kőris utca 4. számú házban levő lakásának a padlásán rejtette el. Pár nap múlva azonban a koporsót kivitte Kispestre, ahol egy régi ismerőse lakott Rózsa ucca 54. számú házban. A pléhládát ennek a bárnak az udvarán ásta el és ezért a ház tulajdonosának, Szegi Margit munkásnőnek 50.000 koronát adott. Szegi Margitot és a fivérét, Szegi Antalt, aki Molnár Tóthtal a pestvidéki ügyészség fogházában ismerkedett meg, ahol együtt raboskodtak, a rendőrség őrizetbe vette. Szegték tagadják, hogy tudomásuk lett volna arról, hogy az elásott pléhládában holttest tett volna, Molnár azonban a szembesüléskor határozottan kijelentette, hogy tudtak a gyilkosságról és ezért 50.000 korona hallgatási díjat kaptak. Amikor Molnár Tóth vallomását befejezte, a rendőröknek megmutatta azokat a helyeket, ahová a holttesteket elásta. A négy meggyilkolt ember holttestét kiásták a földből és holnap fogják valamennyit fölboncolni. Molnár Tóthot délután Rákosszentmihályról beszállították a pestvidéki rendőrség épületébe, ahol továbbra is fogva tartják. " az ügynöke Molnár Tóthtal hozta össze. Így ismerkedtek meg és Molnár Tóth a meggyilkolt Laehman-családtól elrabolt pénzből május tizenötödikén 3 millió 290.090 koronát adott kölcsön a magántisztviselőnek heti hatszázalékos kamatra. Az öreg Laehmann meggyilkolására Molnár Tóth bujtotta föl az asszonyokat Molnár Tóth legelső vallomásában azt mondotta, hogy az öreg Lachmannt a leánya és a felesége gyilkolták meg és ő erről csak utólag szerzett tudomást. Tóthnak ez a vallomása nem felel meg a valóságnak. A nyomozás megállapítása szerint ugyanis Molnár Tóth eszméje volt az, hogy Laehmann Andrást meg kell gyilkolni, mert iszákos volt és a családjának nem adott elég pénzt arra, hogy a tőzsdén játszanak. Tóth először azt ajánlotta az asszonyoknak, hogy az öreget méreggel pusztítsák el és azt mondotta, hogy egy ismerősétől tud megfelelő mennyiségű strichnint és Veronáit szerezni. Kövessné erre 300.000 koronát adott át Molnár Tóthnak, hogy a pénzen szerezze be a gyilkoló mérget, és Molnár Tóth ebből csak 150.000 koronát adott át annak az embernek, akitől a mérget átvette, a többi pénzt megtartotta magának. A méregnek azonban nem volt hatása és Tóth erre azt ajánlotta a két nőnek, hogy Lachmannt lőjjék agyon. Hogy most már Lachmannt ki gyilkolta meg, Molnár Tóth vagy pedig az asszonyok, ez még nincs véglegesen megállapítva. Erre vonatkozólag a holnapi kihallgatások folyamán fog kiderülni a való tény- állás. A Kanozsai-házaspár szerepe Ma este szállították be a pestvidéki rendőrség épületébe Kanozsai Dezsőt és a feleségét. A pestvidéki rendőrség eddig még részletesen nem foglalkozott velük és így még nem tudták megállapítani, hogy a Kanozsai-házaspárnak tulajdonképpen milyen szerepe volt a bűntényben. Annyi bizonyos, hogy Kanozsai tudta azt, hogy Laehmann Andrást meggyilkolták, mert amikor a János utcai villát eladták, a szerződésre ő hamisította rá Laehmann András nevét. Az első bűne tehát az volt, hogy okirathamisítást követett el. Kanozsaiék ellen számos gyanúok merült fel, így Molnár Tóthtól egy alkalommal nagyobb összegű pénzt kaptak, és Kanozsai Tóthtól minden hónap elsején húszezer koronát kapott, valószínűleg hallgatási díj fejében. Gyanús tov'vábbá, hogy Kanozsaiék a rákosszentmihályi villában ingyen laktak, ugyanakkor, amikor az öreg Lachmanné holtteste hónapokig feküdt el- temetetlenül a fürdőszobában. A rendőrségnek az a föltevése tovább, hogy Kanozsainak része van a gyilkosságban. Molnár Tóthon és Kanozsain kívül a rendőr,ség őrizetében vannak Molnár Tóthné, aki a Lachmanné elrabolt ékszereit vitte eladni, Ka,nozsainé és Szegi Mária. Ártatlanul egy sem ült a cellákban, mert valamennyi ellen számos adat van, amelyek a bűr,részességük mellett biz©-t nyílanak. Szombat