Világ, 1924. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

9 1924 február 1. VILÁG ■»­KIV) a különítmények érdemeit rengi, és forradalmi politikát csinál az, aki megzavarja a földbirtok tulajdonjogi alapjait egy olyan kárpótlási előírt, amely a legkedvezőbb esetben minden tízezredik károsulton segíthet. A középbirtok-szakasz mindenkép igen ve­szélyes volt, és ez a veszély még nagyon foko­­zódik azáltal, ha a középbirtok-szakaszt kiter­jesztően alkalmazzák, és arra használják föl, hogy donációs birtokokat adományozzanak po­litikai, vagy más ilyen kétes érdemekért. Na­gyon igazuk van azoknak, akik jelentést kö­vetelnek arról , kik kaptak idáig középbirtokot­­­ földreform végrehajtása kapcsán, és nagyon igazuk lett volna azoknak, akik ma előterjesz­tenek egy olyan határozatot, amelynek értel­mében három napon belül tartozik a földmí­­velésügyi miniszter a nemzetgyűlés elé terjesz­teni az ilyen középbirtokosok teljes lajstromát, a birtokadományozás részletes indokolásával. Ismételjük, az ilyen középbirtok nyers hoza­­déka 400—500 millió korona, tehát olyan ösz­­szeg, amely igen csinos angol fontokban, svájci frankokban, amerikai dollárokban is, tehát kétségkívül a nemzetgyűlés és a nyilvá­nosság ellenőrzése alá tartozik az új donáció­­■iok teljes lajstroma. És mivel ez a nyilvános­snág elé tartozik, igen súlyos hibát követett el­­az a fiatal ellenzéki képviselő, aki csak a fo­lyosón akarta megmondani, melyik volt főis­pán kap­ott fájdalomdíjul 600 hold földet. Csak a folyosón, az ilyen diszkréció ellen óvást kell emelnünk, mert az ilyen diszkréció sokkal többet árt a törvény és a törvényalkalmazás tekintélyének, mint a nyílt és őszinte beszéd. Akkor, amikor egy értéke szerint sokszáz mil­liós kedvezményről van szó, senki nem kíván­­­­hatja nevének elhallgatását a nemzetgyűlés teljes nyilvánossága előtt. Mert vagy teljes és nyomatékos jogcímek alapján történt az ado­mányozás, és akkor nem jár vele semmi szé­gyen, vagy nem teljesek és nem nyomatékosak .­ jogcímek, akkor pedig legalább annyi morá­lis büntetés jár az ilyen megadományozottnak, hogy köteles legyen vállalni a vesszőfutást a nyilvánosság előtt, és ezzel elriasszon a példa követésétől másokat. Mi nem tudjuk, kiről van szó, mi nem tudjuk, mi a tényállás ennél a 600 hordnál, de tudjuk azt, hogy a nemzetgyű­lés folyosóin és másutt is már régen és sokat suttognak ilyen 600 és 500 holdakról. Elég volt a folyosói suttogásokból, és következnie kell a nyílt szónak, a teljes őszinteségnek, a teljes lajstromnak. Egyet azonban addig is elmo­ndh­atu­nk. For­­radalmi politikát csinál az, aki teljes és nyo­matékos jogcímeik nélkül középbirtokot jár ki magánál, és forradalmi politikát csinál az, aki teljes és nyomatékos jogcímek nélkül közép­birtokot adományoz. Akkor, amikor nincsen mód kielégíteni minden jogosult igényt, az öt holdak és a tíz holdak iránt, bűnös könnyel­műség és veszélyes lázítás könnyed kézzel ado­mányozni 500 és 600 holdakat. A magántulaj­don szentségének elve ellen izgatás az, ha a föld népe előtt demonstrálják, hogy a magán­tulajdon szentsége megszűnik ott, ahol­­érde­meket­ kell jutalmazni, 500 és 600 holdak el­kobzásával, a régi birtokos rovására, az érde­mes férfiak jutalmazására. Amelyik járás látott egy ilyen jogosulatlan birtok-adományozást, az a járás többé nem fogja tisztelni a magán­­tulajdon szentségének elvét. És amelyik járás­ban látták a földnélküliek azt, hogy 500 vagy 600 hold adományozására van föld, ott nem fogják elhinni, hogy türelemmel kell várniuk azoknak, akik 60 holdat igényelnek, vagy tízet. Egyetlen középbirtok-adományozás, amely tel­jes és nyomatékos jogcímek nélkül történik, egy egész járás népét megfertőzheti az agrár­­forradalom szellemével. A középbirtok-adomá­nyozásoknál igen óvatosan kell eljárni, mert az agrár­forradalom szálláscsinálója az, aki egyet­len lépéssel tér le az óvatosság ösvényéről: a forradalom száláscsinálója úgy, amint a for­radalom szálláscsinálója az, aki védőbeszédet tart a különítmények, Orgovány és az önbírás­kodások mellett. A konzervatív politika és a konzervatív politikus nem mondhat mást, csak azt, hogy Orgovány ugyanolyan korrigálhatat­­lan bűn, amilyen korrigálhattalan bűn volt Szolnok: fa­­ konzervatív politika tartozik ügyelni arra, hogy a föld tulajdonjoga ne le­gyen Csáky szalmájává akkor sem, ha a poli­tikai érdemek jutalmazásáról van szó. Aki a vértől szennyes különítmények érdemeinek hirdetésével, és a diktatúra bukása után hosszú hónapokkal elkövetett gyilkosságok lélektani elemzésével akaratlanul ugyan, de mégis újabb különítmények keletkezése felé egyengeti az utat, és újból meglazítja azt az erkölcsi­ érzé­ket, amelynek utálattal, felháborodással és megvetéssel kell elfordulnia minden gyilkostól: az ugyanolyan menthetetlen bűnt követ el a konzervatív politika nagy alaptételei ellen, mint amilyen menthetetlen támadás a konzer­­v­atív politika ellen a képviselők javára történt föld­kiutalás, és a tulajdonjog erőszakos meg­­bolygatása nem teljes jogcímű középbirtokok létesítéséért. Már­pedig Magyarországon ma s­em szabad forradalmi politikát csinálni, Ma­gyarország számára ma alighanem a józan konzervatív politika az él­et-fel­tétel, az a józan konzervatív politika, amely például az agrár­kérdés terület­én felállítja a parasztbirtokok új sorát,­­ a nagybirtok védelmére , és nem boly­gatja meg fölösleges módon, erőszakos eszkö­zökkel a tulajdonjog presztízsét a falu népe előtt. Vasadi Balogh György: Gaal Gaszton pana­mistáknak tüntette föl azokat a képviselőket, akik földre igényt tartottak. Ez igaztalan be­állítás. Kiegészítő indítványt tesz, hogy a Gaal Gaszton-féle javaslatnak visszaható ereje le­gyen. Kívánja, hogy az ügyvéd-képviselőket zárják ki a birtokreformmal kapcsolatos eljárá­sokból. Neki ötven katasztrális holdat adtak . Kajászószentpéteren... Szeder Ferenc: Tanár és földbirtokos! Vasad! Balogh György: Annak idején, mikor a földet neki kiutalták, elment a községbe, összegyűjtötte a földművelőket és azt mondotta, hogy amennyiben kisemberek kapják a földet,­­ szívesen lemond javukra. „A Házban csupa gentleman ül." Gaal Gaszton személyes kérdésben szólal fel. Nem nevezte meg Vasadi Balogh Györgyöt, de most is fentartja azt az állítását, hogy a kép­viselői morállal nem tartja összeférhetőnek, hogy azok, akiknek a földhöz semmi közük , nincsen, igényelnek földet azzal a néppel­­ szemben, amelynek érdekében nyújtották be a­­ földreform-törvényjavaslatot.­­ Rupert Rezső: Hozzájárul Gaal Gaszton indít­ványához. Meg kell állapítani az inkompatibili-­­ tási eseteket. Nem is lehet Gaal Gaszton indít-­­ ványával vitatkozni. Itt, a Házban, csupa gentle­man, csupa korrekt úriember ül. Szcitovszky Béla elnök figyelmezteti a szóno­kot, hogy ilyen célzatos kijelentésektől tartóz­kodjék. Felkiáltások a baloldalon: Hát nem csupa gentleman ül itt ebben a Házban ? Rupert Rezső : Törvényes intézkedésekre szükség van, mert a múltban csakugyan tör­téntek visszaélések. A törvényhozó testület tagjai ne legyenek meggyanúsíthatók. Berky Gyula és Wolff Károly felszólalása után Rácz János Gaal Gaszton indítványa he­lyett új szöveget javasol. A törvényhozás tagja, tényleges közszolgálati alkalmazott, tényleges katonatiszt, vagy a végrehajtással megbízott intézetek alkalmazottja földhöz nem juthat­nak. Az előbbi szakaszokban felsorolt pontok kivételével. Sokorópátkai, ha nem lett volna képviselő Sokorópátkai Szabó István : Az ő neve bele­keveredett ebbe az ügybe. Sokorópátkán ötven holdra egészítették ki földjét. Rupert Rezső : Kicsit sok ez, Pista bácsi ! Horváth Zoltán: Mennyi volt azelőtt ez az ötven hold ? Sokorópátkai Szabó István: Semmi köze hozzá ! Horváth Zoltán: Akkor minek beszél róla Bodóné. Sokorópátkai Szabó István: Ha nem lettem volna képviselő ... Szeder F­erenc: Akkor nem kapott volna ötven holdat. . Horváth Zoltán: Ugyan, mondja már meg, mennyi volt, mielőtt ötven hold lett ? (Sok­oró­­pátkai Szabó nem felel, hanem a baloldal za­jos derültsége közben leül.) Gaal Gaszton: Visszavonja indítványát és elfogadja Rács Jánosét. A nemzetgyűlés Gaal Gaszton indítványának első részét elveti, a második részt, illetőleg Rácz János indítványát egyhangúlag elfogadja. Dénes István : Új hatodik pontot javasol. Indítványozza, hogy mindazok a kisemberek, akiknek iparigazolványuk van, de főfoglalko­zásuk a földművelés, földhöz juthassanak. Rubinek István: Nem fogadja el Dénes Ist­­­­ván indítványát, mert az zavarokra adhat al­kalmat.­­ Az elnök az ülést délután négy óráig felfüg­g­­­eszti. Szakács Andor és Szeder Ferenc szintén pél­dákat hoznak föl arra, milyen rossz és messze fekvő földeket akarnak az igénylőknek adni. Mindketten ajánlják Dénes István módosításá­nak elfogadását. Létay Ernő: Ha 15—16 kilométerre jelölik ki az igénylőknek a földet, úgy az egész törvény illuzórikussá válik. Embertelenség volna a föld­höz juttatottakat egész napi gyaloglásra kény­szeríteni, már pedig 16—10 kilométer 8 órás utat jelent. Forste­r Elek: Szabályozni kellene azt a kér­dést is, hogy a vagyonváltságföldet hol adják le. Kötelezni kellene a birtokosokat arra, hogy a váltságföldeket a falu közvetlen közelében adják le. Farkas István : Kéri, hogy ezt a kérdést ne fogják fel, mint egyszerű nagybirtokos tör­vényt, mert az egész napi gyaloglás a munka­erőt csökkenti, így tehát a nemzeti vagyont is. Gaal Gaszton : Nem fekszenek a földek min­denütt olyan messze, mint most felhozták. De különben is hiába hoznának törvényt erre vo­natkozólag, azt nem is lehetne a legtöbb he­lyen keresztülvinni. A földreformnak nem lehet célja az, hogy mindenkinek kényelmet teremt­senek. Rupert Rezső (a kormánypárt felé): Ne ne­vezzék akkor magukat földműves pártnak. Kováts Nagy Sándor : Dehogynem ! Rupert Rezső : Csak te ne szólj ! Ismerünk nagyon jól, tudjuk, hogy te vagy a legreak­­cionáriusabb konzervatív. Hozzád képest Andrássy radikális forradalmár. Gaal Gaszton: Egyébként ahhoz szívesen hozzájárul, hogy ott, ahol lehet, tényleg a falu­hoz legközelebb eső földekből adjanak. Nagy Ernő : Hozzájárul Gaal Gaszton közve­títő indítványához, azzal a hozzátoldással, hogy a váltságföldeket is lehetőleg a falvak közelé­ben adják le. Huszár Károly elnök öt percre felfüggeszti az ülést, hogy udvariasan időt engedjen Gaál Gasztonnak és Nagy Ernőnek módosító indít­ványaik megfogalmazására. A szünet alatt a kormánypárti képviselők közül Mándy Samu, Prónay György­,­ Dabasy Halász Móric, Szomjas Gusztáv, Rubinek István, Putnoky Móric és az egységes párt többi nagybirtokos tagjai a kö­zépen összeverődve tiltakoznak a módosító ja­vaslatok elfogadása ellen. Szakács Andor, Létay Ernő és Horváth Zoltán megpróbálják meg­győzni őket, de szemmel láthatólag minden eredmény nélkül. Szünet után Gaal Gaszton közvetítő indítványt nyújt be, amely szerint a földigények lehetőleg a község közelében elégíttettessenek ki. Gaal Gaszton indítványára Dénes István és Nagy Ernő javas­lataikat visszavonják. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi mi­niszter, Nagy Ernő képviselő úr azt állította, hogy a kisgazdaképviselők elárulták a falut. (Nagy zaj a kisgazdaképviselők között.) Ezt it támadást erélyesen visszautasítom. A módosítá­sokkal foglalkozva kijelenti, hogy a sorra ke­rülő tagosítási eljárásnál a kisebb birtokok amúgy is a község közelében, a nagyobbak pe­dig távolabb fognak elhelyeztetni és így a nagy­­birtokosoknak nem érdekük, hogy a törpebir­tokokat most a községtől távol jelöljék ki. Hozzájárul Gaál Gaszton javaslatához. Elnök a javaslatot szavazásra teszi fel. A nemzetgyűlés a javaslatot egyhangúlag el­fogadja. Nagy Ernő félreértett szavai tisztázása címén szólal fel. Kijelenti, hogy nem azt mondotta, hogy a kisgazdák elárulták a falut, hanem csak nem képviselik demokratikusan a kisem­berek érdekeit. Dénes István a paragrafusra vonatkozó indít­ványát a Ház egyhangúlag elveti. A 3. § tárgyalásánál Farkas István nyújt be módosító indítványt, hogy a községi képviselő­testületek a földigények megállapításánál tit­kosan szavazzanak. Strauss István, Csík József ,a névsorok ki­­fü­ggesztési időtartamát 8 napra kéri föl­emelni. Várnai Dániel konkrét eseteket sorol föl, amikor a községi tanács ártatlan embereket el­ütött a földigénylés jogától különböző ürügyek alatt. Javasolja, hogy az elutasított igénylők 80 napi határidőn belül élhessenek jogorvoslat­tal. . . Farkas István tiltakozik az ellen, hogy oly egyéneket, akik büntetésüket már kitöltötték, az igény megállapításánál oly elbánásban ré­­szesíttessenek, mint akik büntetés alatt állnak. Ilyyen értelmű javaslatot nyújt be. Rupert Rezső: Helyesli a határidői kitolá­sát, mert a vidéki írástudatlan emberek nin­csenek abban a helyzetben, hogy 10 napon be­lül elutasításukról tudomást szerezzenek és fellebbezzenek is. Hisz többnyire azt sem tud­ják, hogy a községükbe rendelt bíró hol lakik. Nem tartja helyesnek, hogy az igényjogosultak megálla­pításánál az egész falu egy detektívtes­­ti jellé válik és a pletykák és személyeskedé­sek áradata induljon meg. Nem szabad, hogy az igénylési eljárások megbélyegző és becste­­lenítő aktusok legyenek. Javaslatot nyújt be, hogy az igényjogosultság megállapításánál az erkölcsi kérdés csakis jogerős bírói ítélet alap­,­sán legyen eldönthető. Elnök szünetet rendel el. Rubinek István a mentelmi bizottsági elő­adója, bejelenti, hogy Lendvai István képvise­lőt magaviselete miatt a mentelmi bizottság elé utasítottak­, de Lendvai István, a mai ülé­sen önként bocsánatot kért, m miért is indítvá­­nyozza, hogy mondja ki a nemzetgyűlés, hogy Lendvai István, akit a mentelmi bizottság a Ház ünnepélyes megkövetésére ítélt,ennek eleget tett. Az „egységes tehén" Eőri Szabó Dezső személyes kérdésben kér szót. Tegnap, amikor képviselői kötelességem­nek tette­m eleget és egy országra szóló panama ügyét tettem­ szóvá, a sértések egész özöne zú­dult felém. Megállapíthatom, hogy három hó­nap óta nem történt följelentés rágalmazás cí­mén Eskütt ellen, aki pedig egy újságban sú­lyos vádakat hozott föl miniszterek ellen is. Hedri Lőrinc: Botrány,hajhászás volt. Szeder Ferenc: Hát a panama nem volt botrány? Erdőhegyi Lajos: Fogja be a száját! (Nagy­ zaj a baloldalon.) En­ri Szabó Dezső: Hogy milyen eszközökkel dolgoztak bizonyos urak ellenem, elég, ha a bizonyos tehénügyre mutatok rá.­­Podmaniczky Endre báró: Halljuk! Eőri Szabó Dezső: Bemutatom Gömbös Gyula levelét, amelyben azt írja, hogy ő volt az, aki megtudván, hogy a választásom , úgy érintett anyagilag, hogy állatállományomat meg kellett csappantani, maga ajánlotta fel költségeim fe­dezését. (Derültség.) Griger Miklós: Ez az egységes pártra kom­promittáló és nem reá. Horváth Zoltán: Éljen az egységes tehén­párt! A tehenekért ökröket cseréltek. (Nagy derültség. Maga az elnök sem tudja komolysá­gát megőrizni, miért is felfüggeszti az ülést és kacagva lemegy az emelvényről. A képviselők a terem közepére gyűlnek és gratulálnak Hor­váth Zoltánnak közbeszólásához.). Szünet után Eőri Szabó Dezső folytatja be­szédét. Kiváncsi vagyok, hogy a képviselő uraik közül ki fog ilyen őszintén beszélni erről az ügyről. (Nagy zaj.) Az én becsületes meggyőző­désemtől semmiféle terror, semmiféle fenyege­tés nem fog eltéríteni. Berky Gyula személyes kérdésben szólal fel. Nagyon sajnálom, — mondja, — hogy ebbe a marha-ügybe bele kell szólalnom. Horváti­ Zoltán : Pártügy. (Nagy derültség.) Berky Gyula : A mi pártunkat az elvek hoz­ták össze. (Nagy derültség a baloldalon.) A mi pártunkban áldozatkész férfiak vannak és ál­­landóan hozunk áldozatokat. Nem az a lénye­ges, hogy ki kérte a tehén árát, hanem az, hogy ki vágta zsebre a pénzt- Aki purifikáló szerepre vállalkozik, az legyen tisztába azzal, hogy azt a pártot, amelynek áldozatkészségé­ből választották meg... Eőri Szabó Dezső : Nem igaz. Berky Gyula : Fölszólítom a képviselő urat, hogy a tehenek árát valorizálva fizesse vissza, ami 50 millió koronát jelent, vagy pedig ter­mészetben adja vissza a teheneket. (Derültség.) Eöri Szabó Dezső személyes kérdésben kér szót : Engem a kerületem spontán elhatározá­­sából választott meg, a költségeket pedig Göm­bös rámtukmálta. Az illés nyolc órakor éri­é­get, olyan kicsiny, mert azoké, akik az igénylők közé tartoznak. Ha ezeket az igényléstől el­ütjük, akkor ez a kisgazda-képviselők kiszorí­tását jelenti. Felkiáltások balról: Az ilyenek mondjanak le, ha földet akarnak! Nagyatád! Szabó István: Nem akarja befolyá­solni a képviselőket és ezért nem csinál párt­kérdést ebből a dologból. A tisztviselőket és katonatiszteket illetően is megfontolásra ajánlja a dolgot. Dénes István, Farkas Tibor, Csik József el­fogadják Gaál Gaszton indítványát. Rubinek István és Csontos Imre nem helyeslik a szö­vegezést. Menbauer Ferenc előadó az indítvány kettéválasztását javasolja, és annak első felét, amely az igények kielégítésére vonatkozik, nem fogadja el. Tehén-nyomon döcög a földbirtokreform-novella tárgyalása Tizenegy órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Szcitovszky Béla elnök, amikor Lénával István bocsánatot kért a tegnapi magaviseletéért. Ezután folytatták a föld­­refommnovella részletes tárgyalását. A második szakaszról folyik a vita. A közéleti morésba ütköző jelenségek Dénes István: Új szakaszt indítványoz. Nem helyesli, hogy általánosságban záratnak ki a reformból azok, akik valamikor el voltak ítélve. Mándi Samu felszólalása után nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter vála­szol a szakasz folyamán elhangzottakra. Első­sorban azoknak kell földet juttatni, akik azért véreztek. Rupert Rezső tegnapi indítványára megjegyzi, hogy azt a pótlást, amely szerint azok a hadiözvegyek, hadiárvák és hadirok­kantak, akiknek van valami ingatlanuk, de azért a törvény által előírt anyagi feltételekkel rendelkeznek, ne vegyék törpebirtokosnak és ezt a pótlást ne alkalmazhassa a bíróság. Szí­vesen­ veszi figyelembe. Rupert indítványa he­lyett azonban új szövegezést ajánl. Stupert Rezső: A földművelésügyi miniszter szövege teljesen kielégíti és így visszavonja in­dítványát. Szakács Andor: Arra kéri a nemzetgyűlést, hogy ne legyen kizárási ok a vadházasság abban az esetben, ha az ilető fél elfogadható módon tudja igazolni, hogy rajta kívül fekvő okból nem szentesíthette a házasságát. Nagyatádi Szabó István : Megszívlelendőnek tartja Szakács beszédét, de törvényhozói úton ezt a kérdést elintézni nem lehet Érintkezésbe fog lépni az OFB-vel és belátásra fogja kérni ilyen esetekben. Dénes István indítványát visszavonja. Neu­­­barger előadó stiláris módosítást ajánl. A nem­zetgyűlés a szakaszt a miniszter és előadó mó­dosításával fogadja el. A második szakasz ötödik pontját Háttér J József, Létay Ernő, Dénes István, Neubauer Ferenc, Rupert Rezső és nagyatádi Szabó István felszólalása után változatlanul fogadja el a Ház. Gaál Gaszton új hatodik szakaszt indítvá­nyoz. Beszélnek egyes, elővásárlásokból kelet­kezett földbirtokokról, amelyeket aktív köz­tisztviselők kaptak volna. Ha ez igaz lenne, akkor itt minden felborul. Azt a törvényt, amelyet a nép számára hoztunk, nem szabad eltéríteni eredeti rendeltetésétől. Eszünk ágában sem volt, hogy intelligens pályán lévő uraknak ilyen áldozatokkal gondoskodjunk sorsuk meg­tanításáról. Elsősorban a falu földműveseinek kell földet juttatni és csak azután következ­hetnek a többiek, ha még rendelkezésre áll föld. Olyan jelenségek is mutatkoznak, ame­lyek a közéleti morálba ütköznek, hogy nem­zetgyűlési képviselők igényeljenek és kapjanak földet. Javasolja, hogy az igények kielégítése szigorúan a földreform alaptörvénye által meg­állapított sorrendben történjék, továbbá, hogy nemzetgyűlési képviselők, aktív közalkalma­zott, katonatiszt semmi címen ne juthasson földhöz a reform alapján. Nagyatádi Szabó István: Kijelenti, hogy a földművelésügyi minisztériumban senki sem igényel földet." Ami a nemzetgyűlési képviselők földigénylését illeti, rámutat, hogy vannak Huszár Károly elnök­ öt óra előtt öt perccel nyitja meg az ülést. Létay Ernő : Nagyon csodálkoznám azon, ha azok a földművesek, akik háziiparral foglal­koznak, Lizára tudnak a földigénylésből. Kéri Dénes István javaslatának elfogadását. Neubauer Ferenc előadó : Nem tartja helyes­nek, ha a novellát ilyen rendelkezésekkel komplikálják. A végrehajtási rendelkezésnél azonban figyelembe vehető, hogy az illetőnek főfoglalkozása a földművelés. Nagyatádi Szabó István : Ha a nemzetgyű­lés ezt az indítványt mellőzi, úgy hajlandó az Ofb.-vel közölni, hogy az ilyen eseteket min­dig egyénileg ítélje meg. D­énes István: Ezek után visszavonja indít­ványát Rubinek István: A törvényjavaslat második paragrafusának hatodik pontjához szól. Kéri, hogy azok is kapjanak földet, akik kellő fel­szereléssel rendelkeznek és legalább ötven szá­zalékát a földnek ki tudják fizetni. Ez azért is méltányos, mert a 16. paragrafus ugyanígy in­tézkedik a középbirtoknál. Farkas Tibor : Nem helyesli Rubinek István indítványát, mert nem tartja helyesnek, hogy a földosztást szenvedő még azzal is terheltes­sék, hogy ötven százalékát a vételárnak hite­leznie kelljen. Létay Ernő, Mándy Samu és Szakács Andor hozzászólása után a nemzetgyűlés Rubinek Ist­ván módosító indítványával fogadja el a sza­kaszt. Ne adjanak az igénylőknek messze fekvő földeket Dénes István az új nyolcadik ponthoz szól hozzá és indítványozza, hogy a földet mindig a községhez közel fekvő birtokrészből adják. Farkas Tibor: Szintén támogatja Dénes in­dítványát. Rupert Rezső: A nagybirtokot és a közép­birtokot az épületek, düledező majorok mentik meg. A földművelésügyi miniszter 1918-ban nyíltan kifejtette, hogy a földet a falu közelé­ben adják és erre a célra szükség esetén még a 100 holdas birtokokat is fel lehessen osztani. Hozzájárul Dénes indítványához. Griger Miklós: Csornán 14 kilométerre a fa­lutól akarják a földeket kiosztani. Így semmi ételme sincs a földosztásnak. Hozzájárul Dé­olyan kisgazda-képviselők, akiknek birtoka Kcs István indítványához. A délutáni ülés Péntek

Next