Világ, 1924. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

9 1924 február 1. VILÁG ■»KIV) a különítmények érdemeit rengi, és forradalmi politikát csinál az, aki megzavarja a földbirtok tulajdonjogi alapjait egy olyan kárpótlási előírt, amely a legkedvezőbb esetben minden tízezredik károsulton segíthet. A középbirtok-szakasz mindenkép igen veszélyes volt, és ez a veszély még nagyon fokozódik azáltal, ha a középbirtok-szakaszt kiterjesztően alkalmazzák, és arra használják föl, hogy donációs birtokokat adományozzanak politikai, vagy más ilyen kétes érdemekért. Nagyon igazuk van azoknak, akik jelentést követelnek arról , kik kaptak idáig középbirtokot földreform végrehajtása kapcsán, és nagyon igazuk lett volna azoknak, akik ma előterjesztenek egy olyan határozatot, amelynek értelmében három napon belül tartozik a földmívelésügyi miniszter a nemzetgyűlés elé terjeszteni az ilyen középbirtokosok teljes lajstromát, a birtokadományozás részletes indokolásával. Ismételjük, az ilyen középbirtok nyers hozadéka 400—500 millió korona, tehát olyan öszszeg, amely igen csinos angol fontokban, svájci frankokban, amerikai dollárokban is, tehát kétségkívül a nemzetgyűlés és a nyilvánosság ellenőrzése alá tartozik az új donáció■iok teljes lajstroma. És mivel ez a nyilvánossnág elé tartozik, igen súlyos hibát követett elaz a fiatal ellenzéki képviselő, aki csak a folyosón akarta megmondani, melyik volt főispán kapott fájdalomdíjul 600 hold földet. Csak a folyosón, az ilyen diszkréció ellen óvást kell emelnünk, mert az ilyen diszkréció sokkal többet árt a törvény és a törvényalkalmazás tekintélyének, mint a nyílt és őszinte beszéd. Akkor, amikor egy értéke szerint sokszáz milliós kedvezményről van szó, senki nem kívánhatja nevének elhallgatását a nemzetgyűlés teljes nyilvánossága előtt. Mert vagy teljes és nyomatékos jogcímek alapján történt az adományozás, és akkor nem jár vele semmi szégyen, vagy nem teljesek és nem nyomatékosak . jogcímek, akkor pedig legalább annyi morális büntetés jár az ilyen megadományozottnak, hogy köteles legyen vállalni a vesszőfutást a nyilvánosság előtt, és ezzel elriasszon a példa követésétől másokat. Mi nem tudjuk, kiről van szó, mi nem tudjuk, mi a tényállás ennél a 600 hordnál, de tudjuk azt, hogy a nemzetgyűlés folyosóin és másutt is már régen és sokat suttognak ilyen 600 és 500 holdakról. Elég volt a folyosói suttogásokból, és következnie kell a nyílt szónak, a teljes őszinteségnek, a teljes lajstromnak. Egyet azonban addig is elmondhatunk. Forradalmi politikát csinál az, aki teljes és nyomatékos jogcímeik nélkül középbirtokot jár ki magánál, és forradalmi politikát csinál az, aki teljes és nyomatékos jogcímek nélkül középbirtokot adományoz. Akkor, amikor nincsen mód kielégíteni minden jogosult igényt, az öt holdak és a tíz holdak iránt, bűnös könnyelműség és veszélyes lázítás könnyed kézzel adományozni 500 és 600 holdakat. A magántulajdon szentségének elve ellen izgatás az, ha a föld népe előtt demonstrálják, hogy a magántulajdon szentsége megszűnik ott, aholérdemeket kell jutalmazni, 500 és 600 holdak elkobzásával, a régi birtokos rovására, az érdemes férfiak jutalmazására. Amelyik járás látott egy ilyen jogosulatlan birtok-adományozást, az a járás többé nem fogja tisztelni a magántulajdon szentségének elvét. És amelyik járásban látták a földnélküliek azt, hogy 500 vagy 600 hold adományozására van föld, ott nem fogják elhinni, hogy türelemmel kell várniuk azoknak, akik 60 holdat igényelnek, vagy tízet. Egyetlen középbirtok-adományozás, amely teljes és nyomatékos jogcímek nélkül történik, egy egész járás népét megfertőzheti az agrárforradalom szellemével. A középbirtok-adományozásoknál igen óvatosan kell eljárni, mert az agrárforradalom szálláscsinálója az, aki egyetlen lépéssel tér le az óvatosság ösvényéről: a forradalom száláscsinálója úgy, amint a forradalom szálláscsinálója az, aki védőbeszédet tart a különítmények, Orgovány és az önbíráskodások mellett. A konzervatív politika és a konzervatív politikus nem mondhat mást, csak azt, hogy Orgovány ugyanolyan korrigálhatatlan bűn, amilyen korrigálhattalan bűn volt Szolnok: fa konzervatív politika tartozik ügyelni arra, hogy a föld tulajdonjoga ne legyen Csáky szalmájává akkor sem, ha a politikai érdemek jutalmazásáról van szó. Aki a vértől szennyes különítmények érdemeinek hirdetésével, és a diktatúra bukása után hosszú hónapokkal elkövetett gyilkosságok lélektani elemzésével akaratlanul ugyan, de mégis újabb különítmények keletkezése felé egyengeti az utat, és újból meglazítja azt az erkölcsi érzéket, amelynek utálattal, felháborodással és megvetéssel kell elfordulnia minden gyilkostól: az ugyanolyan menthetetlen bűnt követ el a konzervatív politika nagy alaptételei ellen, mint amilyen menthetetlen támadás a konzervatív politika ellen a képviselők javára történt földkiutalás, és a tulajdonjog erőszakos megbolygatása nem teljes jogcímű középbirtokok létesítéséért. Márpedig Magyarországon ma sem szabad forradalmi politikát csinálni, Magyarország számára ma alighanem a józan konzervatív politika az élet-feltétel, az a józan konzervatív politika, amely például az agrárkérdés területén felállítja a parasztbirtokok új sorát, a nagybirtok védelmére , és nem bolygatja meg fölösleges módon, erőszakos eszközökkel a tulajdonjog presztízsét a falu népe előtt. Vasadi Balogh György: Gaal Gaszton panamistáknak tüntette föl azokat a képviselőket, akik földre igényt tartottak. Ez igaztalan beállítás. Kiegészítő indítványt tesz, hogy a Gaal Gaszton-féle javaslatnak visszaható ereje legyen. Kívánja, hogy az ügyvéd-képviselőket zárják ki a birtokreformmal kapcsolatos eljárásokból. Neki ötven katasztrális holdat adtak . Kajászószentpéteren... Szeder Ferenc: Tanár és földbirtokos! Vasad! Balogh György: Annak idején, mikor a földet neki kiutalták, elment a községbe, összegyűjtötte a földművelőket és azt mondotta, hogy amennyiben kisemberek kapják a földet, szívesen lemond javukra. „A Házban csupa gentleman ül." Gaal Gaszton személyes kérdésben szólal fel. Nem nevezte meg Vasadi Balogh Györgyöt, de most is fentartja azt az állítását, hogy a képviselői morállal nem tartja összeférhetőnek, hogy azok, akiknek a földhöz semmi közük , nincsen, igényelnek földet azzal a néppel szemben, amelynek érdekében nyújtották be a földreform-törvényjavaslatot. Rupert Rezső: Hozzájárul Gaal Gaszton indítványához. Meg kell állapítani az inkompatibili- tási eseteket. Nem is lehet Gaal Gaszton indít- ványával vitatkozni. Itt, a Házban, csupa gentleman, csupa korrekt úriember ül. Szcitovszky Béla elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ilyen célzatos kijelentésektől tartózkodjék. Felkiáltások a baloldalon: Hát nem csupa gentleman ül itt ebben a Házban ? Rupert Rezső : Törvényes intézkedésekre szükség van, mert a múltban csakugyan történtek visszaélések. A törvényhozó testület tagjai ne legyenek meggyanúsíthatók. Berky Gyula és Wolff Károly felszólalása után Rácz János Gaal Gaszton indítványa helyett új szöveget javasol. A törvényhozás tagja, tényleges közszolgálati alkalmazott, tényleges katonatiszt, vagy a végrehajtással megbízott intézetek alkalmazottja földhöz nem juthatnak. Az előbbi szakaszokban felsorolt pontok kivételével. Sokorópátkai, ha nem lett volna képviselő Sokorópátkai Szabó István : Az ő neve belekeveredett ebbe az ügybe. Sokorópátkán ötven holdra egészítették ki földjét. Rupert Rezső : Kicsit sok ez, Pista bácsi ! Horváth Zoltán: Mennyi volt azelőtt ez az ötven hold ? Sokorópátkai Szabó István: Semmi köze hozzá ! Horváth Zoltán: Akkor minek beszél róla Bodóné. Sokorópátkai Szabó István: Ha nem lettem volna képviselő ... Szeder Ferenc: Akkor nem kapott volna ötven holdat. . Horváth Zoltán: Ugyan, mondja már meg, mennyi volt, mielőtt ötven hold lett ? (Sokorópátkai Szabó nem felel, hanem a baloldal zajos derültsége közben leül.) Gaal Gaszton: Visszavonja indítványát és elfogadja Rács Jánosét. A nemzetgyűlés Gaal Gaszton indítványának első részét elveti, a második részt, illetőleg Rácz János indítványát egyhangúlag elfogadja. Dénes István : Új hatodik pontot javasol. Indítványozza, hogy mindazok a kisemberek, akiknek iparigazolványuk van, de főfoglalkozásuk a földművelés, földhöz juthassanak. Rubinek István: Nem fogadja el Dénes István indítványát, mert az zavarokra adhat alkalmat. Az elnök az ülést délután négy óráig felfüggeszti. Szakács Andor és Szeder Ferenc szintén példákat hoznak föl arra, milyen rossz és messze fekvő földeket akarnak az igénylőknek adni. Mindketten ajánlják Dénes István módosításának elfogadását. Létay Ernő: Ha 15—16 kilométerre jelölik ki az igénylőknek a földet, úgy az egész törvény illuzórikussá válik. Embertelenség volna a földhöz juttatottakat egész napi gyaloglásra kényszeríteni, már pedig 16—10 kilométer 8 órás utat jelent. Forster Elek: Szabályozni kellene azt a kérdést is, hogy a vagyonváltságföldet hol adják le. Kötelezni kellene a birtokosokat arra, hogy a váltságföldeket a falu közvetlen közelében adják le. Farkas István : Kéri, hogy ezt a kérdést ne fogják fel, mint egyszerű nagybirtokos törvényt, mert az egész napi gyaloglás a munkaerőt csökkenti, így tehát a nemzeti vagyont is. Gaal Gaszton : Nem fekszenek a földek mindenütt olyan messze, mint most felhozták. De különben is hiába hoznának törvényt erre vonatkozólag, azt nem is lehetne a legtöbb helyen keresztülvinni. A földreformnak nem lehet célja az, hogy mindenkinek kényelmet teremtsenek. Rupert Rezső (a kormánypárt felé): Ne nevezzék akkor magukat földműves pártnak. Kováts Nagy Sándor : Dehogynem ! Rupert Rezső : Csak te ne szólj ! Ismerünk nagyon jól, tudjuk, hogy te vagy a legreakcionáriusabb konzervatív. Hozzád képest Andrássy radikális forradalmár. Gaal Gaszton: Egyébként ahhoz szívesen hozzájárul, hogy ott, ahol lehet, tényleg a faluhoz legközelebb eső földekből adjanak. Nagy Ernő : Hozzájárul Gaal Gaszton közvetítő indítványához, azzal a hozzátoldással, hogy a váltságföldeket is lehetőleg a falvak közelében adják le. Huszár Károly elnök öt percre felfüggeszti az ülést, hogy udvariasan időt engedjen Gaál Gasztonnak és Nagy Ernőnek módosító indítványaik megfogalmazására. A szünet alatt a kormánypárti képviselők közül Mándy Samu, Prónay György, Dabasy Halász Móric, Szomjas Gusztáv, Rubinek István, Putnoky Móric és az egységes párt többi nagybirtokos tagjai a középen összeverődve tiltakoznak a módosító javaslatok elfogadása ellen. Szakács Andor, Létay Ernő és Horváth Zoltán megpróbálják meggyőzni őket, de szemmel láthatólag minden eredmény nélkül. Szünet után Gaal Gaszton közvetítő indítványt nyújt be, amely szerint a földigények lehetőleg a község közelében elégíttettessenek ki. Gaal Gaszton indítványára Dénes István és Nagy Ernő javaslataikat visszavonják. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter, Nagy Ernő képviselő úr azt állította, hogy a kisgazdaképviselők elárulták a falut. (Nagy zaj a kisgazdaképviselők között.) Ezt it támadást erélyesen visszautasítom. A módosításokkal foglalkozva kijelenti, hogy a sorra kerülő tagosítási eljárásnál a kisebb birtokok amúgy is a község közelében, a nagyobbak pedig távolabb fognak elhelyeztetni és így a nagybirtokosoknak nem érdekük, hogy a törpebirtokokat most a községtől távol jelöljék ki. Hozzájárul Gaál Gaszton javaslatához. Elnök a javaslatot szavazásra teszi fel. A nemzetgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadja. Nagy Ernő félreértett szavai tisztázása címén szólal fel. Kijelenti, hogy nem azt mondotta, hogy a kisgazdák elárulták a falut, hanem csak nem képviselik demokratikusan a kisemberek érdekeit. Dénes István a paragrafusra vonatkozó indítványát a Ház egyhangúlag elveti. A 3. § tárgyalásánál Farkas István nyújt be módosító indítványt, hogy a községi képviselőtestületek a földigények megállapításánál titkosan szavazzanak. Strauss István, Csík József ,a névsorok kifüggesztési időtartamát 8 napra kéri fölemelni. Várnai Dániel konkrét eseteket sorol föl, amikor a községi tanács ártatlan embereket elütött a földigénylés jogától különböző ürügyek alatt. Javasolja, hogy az elutasított igénylők 80 napi határidőn belül élhessenek jogorvoslattal. . . Farkas István tiltakozik az ellen, hogy oly egyéneket, akik büntetésüket már kitöltötték, az igény megállapításánál oly elbánásban részesíttessenek, mint akik büntetés alatt állnak. Ilyyen értelmű javaslatot nyújt be. Rupert Rezső: Helyesli a határidői kitolását, mert a vidéki írástudatlan emberek nincsenek abban a helyzetben, hogy 10 napon belül elutasításukról tudomást szerezzenek és fellebbezzenek is. Hisz többnyire azt sem tudják, hogy a községükbe rendelt bíró hol lakik. Nem tartja helyesnek, hogy az igényjogosultak megállapításánál az egész falu egy detektívtesti jellé válik és a pletykák és személyeskedések áradata induljon meg. Nem szabad, hogy az igénylési eljárások megbélyegző és becstelenítő aktusok legyenek. Javaslatot nyújt be, hogy az igényjogosultság megállapításánál az erkölcsi kérdés csakis jogerős bírói ítélet alap,sán legyen eldönthető. Elnök szünetet rendel el. Rubinek István a mentelmi bizottsági előadója, bejelenti, hogy Lendvai István képviselőt magaviselete miatt a mentelmi bizottság elé utasítottak, de Lendvai István, a mai ülésen önként bocsánatot kért, m miért is indítványozza, hogy mondja ki a nemzetgyűlés, hogy Lendvai István, akit a mentelmi bizottság a Ház ünnepélyes megkövetésére ítélt,ennek eleget tett. Az „egységes tehén" Eőri Szabó Dezső személyes kérdésben kér szót. Tegnap, amikor képviselői kötelességemnek tettem eleget és egy országra szóló panama ügyét tettem szóvá, a sértések egész özöne zúdult felém. Megállapíthatom, hogy három hónap óta nem történt följelentés rágalmazás címén Eskütt ellen, aki pedig egy újságban súlyos vádakat hozott föl miniszterek ellen is. Hedri Lőrinc: Botrány,hajhászás volt. Szeder Ferenc: Hát a panama nem volt botrány? Erdőhegyi Lajos: Fogja be a száját! (Nagy zaj a baloldalon.) Enri Szabó Dezső: Hogy milyen eszközökkel dolgoztak bizonyos urak ellenem, elég, ha a bizonyos tehénügyre mutatok rá.Podmaniczky Endre báró: Halljuk! Eőri Szabó Dezső: Bemutatom Gömbös Gyula levelét, amelyben azt írja, hogy ő volt az, aki megtudván, hogy a választásom , úgy érintett anyagilag, hogy állatállományomat meg kellett csappantani, maga ajánlotta fel költségeim fedezését. (Derültség.) Griger Miklós: Ez az egységes pártra kompromittáló és nem reá. Horváth Zoltán: Éljen az egységes tehénpárt! A tehenekért ökröket cseréltek. (Nagy derültség. Maga az elnök sem tudja komolyságát megőrizni, miért is felfüggeszti az ülést és kacagva lemegy az emelvényről. A képviselők a terem közepére gyűlnek és gratulálnak Horváth Zoltánnak közbeszólásához.). Szünet után Eőri Szabó Dezső folytatja beszédét. Kiváncsi vagyok, hogy a képviselő uraik közül ki fog ilyen őszintén beszélni erről az ügyről. (Nagy zaj.) Az én becsületes meggyőződésemtől semmiféle terror, semmiféle fenyegetés nem fog eltéríteni. Berky Gyula személyes kérdésben szólal fel. Nagyon sajnálom, — mondja, — hogy ebbe a marha-ügybe bele kell szólalnom. Horváti Zoltán : Pártügy. (Nagy derültség.) Berky Gyula : A mi pártunkat az elvek hozták össze. (Nagy derültség a baloldalon.) A mi pártunkban áldozatkész férfiak vannak és állandóan hozunk áldozatokat. Nem az a lényeges, hogy ki kérte a tehén árát, hanem az, hogy ki vágta zsebre a pénzt- Aki purifikáló szerepre vállalkozik, az legyen tisztába azzal, hogy azt a pártot, amelynek áldozatkészségéből választották meg... Eőri Szabó Dezső : Nem igaz. Berky Gyula : Fölszólítom a képviselő urat, hogy a tehenek árát valorizálva fizesse vissza, ami 50 millió koronát jelent, vagy pedig természetben adja vissza a teheneket. (Derültség.) Eöri Szabó Dezső személyes kérdésben kér szót : Engem a kerületem spontán elhatározásából választott meg, a költségeket pedig Gömbös rámtukmálta. Az illés nyolc órakor ériéget, olyan kicsiny, mert azoké, akik az igénylők közé tartoznak. Ha ezeket az igényléstől elütjük, akkor ez a kisgazda-képviselők kiszorítását jelenti. Felkiáltások balról: Az ilyenek mondjanak le, ha földet akarnak! Nagyatád! Szabó István: Nem akarja befolyásolni a képviselőket és ezért nem csinál pártkérdést ebből a dologból. A tisztviselőket és katonatiszteket illetően is megfontolásra ajánlja a dolgot. Dénes István, Farkas Tibor, Csik József elfogadják Gaál Gaszton indítványát. Rubinek István és Csontos Imre nem helyeslik a szövegezést. Menbauer Ferenc előadó az indítvány kettéválasztását javasolja, és annak első felét, amely az igények kielégítésére vonatkozik, nem fogadja el. Tehén-nyomon döcög a földbirtokreform-novella tárgyalása Tizenegy órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Szcitovszky Béla elnök, amikor Lénával István bocsánatot kért a tegnapi magaviseletéért. Ezután folytatták a földrefommnovella részletes tárgyalását. A második szakaszról folyik a vita. A közéleti morésba ütköző jelenségek Dénes István: Új szakaszt indítványoz. Nem helyesli, hogy általánosságban záratnak ki a reformból azok, akik valamikor el voltak ítélve. Mándi Samu felszólalása után nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter válaszol a szakasz folyamán elhangzottakra. Elsősorban azoknak kell földet juttatni, akik azért véreztek. Rupert Rezső tegnapi indítványára megjegyzi, hogy azt a pótlást, amely szerint azok a hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak, akiknek van valami ingatlanuk, de azért a törvény által előírt anyagi feltételekkel rendelkeznek, ne vegyék törpebirtokosnak és ezt a pótlást ne alkalmazhassa a bíróság. Szívesen veszi figyelembe. Rupert indítványa helyett azonban új szövegezést ajánl. Stupert Rezső: A földművelésügyi miniszter szövege teljesen kielégíti és így visszavonja indítványát. Szakács Andor: Arra kéri a nemzetgyűlést, hogy ne legyen kizárási ok a vadházasság abban az esetben, ha az ilető fél elfogadható módon tudja igazolni, hogy rajta kívül fekvő okból nem szentesíthette a házasságát. Nagyatádi Szabó István : Megszívlelendőnek tartja Szakács beszédét, de törvényhozói úton ezt a kérdést elintézni nem lehet Érintkezésbe fog lépni az OFB-vel és belátásra fogja kérni ilyen esetekben. Dénes István indítványát visszavonja. Neubarger előadó stiláris módosítást ajánl. A nemzetgyűlés a szakaszt a miniszter és előadó módosításával fogadja el. A második szakasz ötödik pontját Háttér J József, Létay Ernő, Dénes István, Neubauer Ferenc, Rupert Rezső és nagyatádi Szabó István felszólalása után változatlanul fogadja el a Ház. Gaál Gaszton új hatodik szakaszt indítványoz. Beszélnek egyes, elővásárlásokból keletkezett földbirtokokról, amelyeket aktív köztisztviselők kaptak volna. Ha ez igaz lenne, akkor itt minden felborul. Azt a törvényt, amelyet a nép számára hoztunk, nem szabad eltéríteni eredeti rendeltetésétől. Eszünk ágában sem volt, hogy intelligens pályán lévő uraknak ilyen áldozatokkal gondoskodjunk sorsuk megtanításáról. Elsősorban a falu földműveseinek kell földet juttatni és csak azután következhetnek a többiek, ha még rendelkezésre áll föld. Olyan jelenségek is mutatkoznak, amelyek a közéleti morálba ütköznek, hogy nemzetgyűlési képviselők igényeljenek és kapjanak földet. Javasolja, hogy az igények kielégítése szigorúan a földreform alaptörvénye által megállapított sorrendben történjék, továbbá, hogy nemzetgyűlési képviselők, aktív közalkalmazott, katonatiszt semmi címen ne juthasson földhöz a reform alapján. Nagyatádi Szabó István: Kijelenti, hogy a földművelésügyi minisztériumban senki sem igényel földet." Ami a nemzetgyűlési képviselők földigénylését illeti, rámutat, hogy vannak Huszár Károly elnök öt óra előtt öt perccel nyitja meg az ülést. Létay Ernő : Nagyon csodálkoznám azon, ha azok a földművesek, akik háziiparral foglalkoznak, Lizára tudnak a földigénylésből. Kéri Dénes István javaslatának elfogadását. Neubauer Ferenc előadó : Nem tartja helyesnek, ha a novellát ilyen rendelkezésekkel komplikálják. A végrehajtási rendelkezésnél azonban figyelembe vehető, hogy az illetőnek főfoglalkozása a földművelés. Nagyatádi Szabó István : Ha a nemzetgyűlés ezt az indítványt mellőzi, úgy hajlandó az Ofb.-vel közölni, hogy az ilyen eseteket mindig egyénileg ítélje meg. Dénes István: Ezek után visszavonja indítványát Rubinek István: A törvényjavaslat második paragrafusának hatodik pontjához szól. Kéri, hogy azok is kapjanak földet, akik kellő felszereléssel rendelkeznek és legalább ötven százalékát a földnek ki tudják fizetni. Ez azért is méltányos, mert a 16. paragrafus ugyanígy intézkedik a középbirtoknál. Farkas Tibor : Nem helyesli Rubinek István indítványát, mert nem tartja helyesnek, hogy a földosztást szenvedő még azzal is terheltessék, hogy ötven százalékát a vételárnak hiteleznie kelljen. Létay Ernő, Mándy Samu és Szakács Andor hozzászólása után a nemzetgyűlés Rubinek István módosító indítványával fogadja el a szakaszt. Ne adjanak az igénylőknek messze fekvő földeket Dénes István az új nyolcadik ponthoz szól hozzá és indítványozza, hogy a földet mindig a községhez közel fekvő birtokrészből adják. Farkas Tibor: Szintén támogatja Dénes indítványát. Rupert Rezső: A nagybirtokot és a középbirtokot az épületek, düledező majorok mentik meg. A földművelésügyi miniszter 1918-ban nyíltan kifejtette, hogy a földet a falu közelében adják és erre a célra szükség esetén még a 100 holdas birtokokat is fel lehessen osztani. Hozzájárul Dénes indítványához. Griger Miklós: Csornán 14 kilométerre a falutól akarják a földeket kiosztani. Így semmi ételme sincs a földosztásnak. Hozzájárul Déolyan kisgazda-képviselők, akiknek birtoka Kcs István indítványához. A délutáni ülés Péntek