Világ, 1924. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
4924 március 1. késő lett volna. A hamis hírforrásnak tehát be kellett dugulnia. Ezután nemsokára egy újabb vérváddal állottak elő. Nem Peidl ellen közvetlenül, de miután külföldön azt terjesztették, hogy Magyarországon még mindig fenyeget a bolsevizmus veszedelme, azért itthon festették falra a bolsevizmus ördögét, minden valószínűség szerint azért, hogy ezzel a hamis híreszteléssel innen agitálhassanak külföld felé. Hasábos hírek jelentek meg kormánypárti és fajvédő lapokban arról, hogy Miskolcon nagyszabású kommunista agitációt lepleztek le. Név, hely és idő pontosan volt hamisítva, éppen úgy, mint ahogy ez a valódi történetírásnál is szokásos. Akkor miskolci tudósítónk kérdést intézett a Miskolcon székelő kerületi főkapitányhoz, a miskolci főkapitányhoz és a miskolci politikai nyomozó kapitányhoz, akik egyhangúlag kijelentették, hogy csak hírlapi kacsáról lehet szó, mert ők hónapok óta nem is nyomoznak államellenes ügyekben. Erre fordítottak egyet a hiteles történetíráson. Ezek a lapok most a nagy kommunista nyomozást, fölfedezést és leleplezést áttették Egerbe. Csakhogy itt is ügyetlenség csúszott az ügyeskedésbe. Balla Rudolf, Miskolcon székelő kerületi főkapitány kerületéhez tartozik Eger városa is és így az ő cáfolata Eger városára is vonatkozott. Mindamellett újra megkérdezte miskolci tudósítónk a kerületi főkapitány urat, aki Eger városára vonatkozólag ismételte azt, amit Miskolcra és az ő egész kerületére mondott. Most már nem marad más hátra, mint hogy a miskolci és egri ördögöt egy más kerületi főkapitánynak kerületében fessék a falra. Az egész ország örülne, ha az elmúlt szovjeturalomnak még az emléke is kiveszne az elmékből. A ,,konstruktív“ politika azonban minden erőszakkal hazajáró lelket akar teremteni a gonosz emlékből. Szűikebb miniszteri értekezlet A kormány e pénteken nem tartja meg szokásos minisztertanácsát, hanem a szanálási tervezet megvitatására szűkebb körű miniszteri értekezletet hív össze, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök részvételével megjelennek Daruváry Géza külügyminiszter, Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszter, Vass József népjóléti miniszter és Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, aki, mint már a Világ megírta, a kormány összekötője lesz a kormány és Harding főmegbízott között. A rendes heti minisztertanácsot szombaton délután öt órakor tartják. Az új tizenkét pont Mint előrelátható volt, s a Világ is jelezte, a kormánypárt tizenkettes bizottsága, amely a belföldi kölcsön kérdésével foglalkozik, ma sem tudott konkrét elhatározásra jutni. Már az előző ülésen kirobbant az ellentét a kisgazdák és a kormánypárt többi tagjai között, mivel a kisgazdák úgy vélekedtek, hogy a kölcsön fedezésére , kivetendő szorzószám nemcsak magas, hanem azonkívül olyan adónemeket sújt, amelyek nem tartoznak egyedül viselni az újabb megterheltetést. A mai napon azután ez az ellentét még jobban kiszélesedett, s különösen akörül forgott a kérdés, hogy a létminimum ne ötvenezer koronánál kezdődjék, hanem kétszázezernél. Az értekezleten különben részt vett ez alkalommal Bethlen István gróf miniszterelnök is, továbbá Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszter. Mivel a bizottság tíz tagja már a legutóbbi értekezleten ismertette felfogását, a mai napon tulajdonképpen csak két szónok volt és pedig Szabó Sándor, majd Szíjj Bálint. Szabó Sándor azt jelentette ki, hogy a vagyon és jövedelmi adó nem méltányos alap arra nézve, hogy az úgynevezett belföldi kölcsön terheit viselje. Új erőforrásokat kell megnyitni. Az eddig tárgyalt eszmékből magáévá tette a valorizálatlan jegyintézeti direkt hitelek megfogását, továbbá az utolsó négy évben szerzett ingatlanok tulajdonosainak bevonását a kényszerkölcsönbe. Szerinte helytálló az a feltevés, hogy az ingatlanvásárlás konjunktúrális vagyonból történt. Amennyiben az új tulajdonos kimutatná, hogy ingatlanát nem konjunktúrális vagyonból szerezte, hanem például öröklés útján, az illető természetesen mentesítetnék a kirovás alól. Szerinte február huszadikától kezdődően már olyan ország vagyunk, amelynek költségvetése stabilizált. A költségvetési egyensúly helyreálltával külföldi hitelünk okvetlenül növekedni fog. Meg kell kísérelnünk, hogy egy belföldi kölcsön önkéntes jegyzésére bocsássanak ki felhívást és világosítsák fel a közönséget, hogy ez tulajdonképen valorizáltan adott hitel, amely valorizáltan fog gyümölcsözni. Az önkéntes jegyzés sikere érdekében módozatokat kell keresni arra nézve, hogy ennek bomlását növelje. A bonitás növelésére alkalmas mód volna összekapcsolni a belső kölcsönt a jegyintézet alapításával, vagyis helyesnek tartaná, ha kimondanák, hogy azok jogosultak a jegyintézeti részvények jegyzésére, akik belföldi kölcsönt is jegyeznek. Fölvetette továbbá azt az ötletet a szónok, hogy nem lehetne-e a vagyonváltság címén természetben leadott földek jövedelmét lekötni a belföldi kölcsön kamatainak fedezésére. Bethlen István gróf miniszterelnök felszólalásában felvilágosította a tizenkettes bizottságot arról, hogy Magyarország összes jövedelmei le vannak kötve, először a kijelölt békeszerződés alapján a jóvátételre, tehát a jóvátételi bizottság az első igénylő, másodszor a külföldi kölcsönre, úgy, hogy a belső kölcsönre tulajdonképpen csak harmadsorban volna leköthető a vagyonváltsági földek jövedelme. Szabó Sándor szerint ez nem változtat a dolog lényegén, mert mégis biztonságot szolgáltat az a tudat, hogy egész költségvetésünk fedezet a jóvátételre és a külföldi kölcsönre is. A külföldi biztosító társulatokat, amelyeknek Magyarországon székhelye és vagyona van, erősebben kellene igénybe venni. Ezután tolmácsolja a határmenti birtokosok kívánságát. Azok a birtokosok ugyanis, akik birtokainak egy része megszállt területen van, földjük után ott is fizetik a jövedelmi és vagyonadót. Az a kérésük tehát, hogy földjük után itt fizetett jövedelem- és vagyonadó után ne vessenek ki rájuk kényszerkölcsönt. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kényszerkölcsön nyomán ne támadjon pénzhiány és ne álljon elő a gazdasági életben zökkenés, mert ez munkanélküliséget is eredményezhetne. Szijj Bálint, aki tulajdonképpen a kisgazdák exponense a bizottságban, azt kívánta, hogy a létminimumot ötvenezer koronáról emeljék föl kétszázezer koronára. Erre a megjegyzésre Vargha Imre pénzügyi államtitkár azt felelte, hogy ezen az alapon ötvenholdas gazdák is mentesülnének a belföldi kölcsön fizetése alól, ami pedig nem igazságos. Szijj Bálint azt válaszolta, hogy amennyiben önkéntes jegyzés útján elegendő összeg gyűlne egybe, úgy szerinte nincs akadálya annak, hogy az ötvenhol kisgazdákat mentesítsék. Szily Tamás nem csatlakozik Szíjj Bálint véleményéhez, mert szerinte, akik tízmillió jövedelmi és vagyonadót fizetnek, még külön pótlékot is elbírnának. Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszter felszólalásában kijelentette, hogy a pénzügyminisztériumban feldolgozzák és a rendelkezésre álló statisztikai adatokkal összevetik az anyagot, majd megvizsgálják, hogy mi vihető át a gyakorlati életbe és mit kell mellőzni, főleg abból a szempontból, hogy igazságtalanság ne történjék. A bizottságban elhangzott észrevételek alapulvételével készül a belföldi kölcsön kibocsátásáról szóló törvényjavaslat és ennek a tervezetét a jövő héten bemutatják a tizenkettes bizottságnak. A belföldi kölcsönt olyan alapon számítják, hogy két hónapra fedezze az állami költségvetés hiányait, amely összeg száznegyven milliárdot tesz ki. A kibocsátott szükségrendelet március-április hónapra óhajtja fedezni a hiányt, amely ezekben a hónapokban ötszáz milliárdot tesz ki. Ennek fedezésére szolgálna az 1923. évben kivetett jövedelmi adó négyszerese, amely 412.989 millió és az 1923. évre kivetett vagyonadó hatszorosa, amely 110.689 millió, összesen tehát 523.678 millió korona. A kormány a költségvetési hiány fedezésére nem akarja a bankóprést igénybe venni, mert ez a korona újabb zuhanását eredményezné. A szükségrendeletben megállapított összegeknek a következőképpen kell befolyniuk: március tizedikéig harminc százalék, március harmincegyedikéig harmincöt százalék és április harmincadikáig harmincöt százalék. Vargha Imre államtitkár kijelentette, hogy a tegnapi napon a belföldi kölcsön fizetésére már többszáz millió befolyt és a közönség körében már megindult a befizetés. Végül Bethlen István gróf miniszterelnök a bizottság előtt rámutatott arra, hogy vigyázni kell az igazságtalanságok kiküszöbölésére, mert a legtisztább szándékok mellett is könnyen fölmerülhetnek igazságtalanságok. Arra kell törekedni, hogy ezeket minél kisebb pontra szorítsák. Szijj Bálint, aki felszólalása után távozott a teremből, a folyosón összehívta a kisgazdaképviselőket és rögtönzött értekezletet tartottak. Szijj Bálint ezen az értekezleten kijelentette, hogy a legrosszabb benyomásokkal hagyta ott a tizenkettes bizottság ülését, mert amikor a tanácskozáson előtérjeszetette a kisgazdaképviselők módosító indítványait, akkor Mándy Samu a legélesebben állást foglalt azokkal szemben. A bizottság többi tagjai sem tették magukévá ezeket a módosításokat, ő úgy látja, hogy az egységes pártnak számolnia kell azzal, milyen súlyos krízis elé kertül ezáltal, és hogy ilyen módszerrel nem fogják tudni a kisgazdaképviselőket megtartani a kormány mellett. A kisgazdák a leghatározottabban ragaszkodnak ahhoz, hogy legalább is a progressziót iktassák be a kényszerkölcsönről szóló törvényjavaslatba. Amennyiben az erre vonatkozó indítványokat nem fogadnák el, Szijj Bálint különvélemény formájában fogja azokat a Ház elé terjeszteni. A jelenlevő kisgazdák azzal fenyegetődztek, hogy ilyen körülményk között, mint ahogy most folynak a tárgyalások, aligha vállalkozhatnak továbbra is a kormány támogatására. De nem hamarkodják el a dolgot, hanem megvárják a tizenkettes bizottság végleges döntését és csak azután határoznak. A tizenkettes bizottság ülésének befejezése után Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter felkereste Bethlen István gróf miniszterelnökö. A földművelésügyi miniszter azon fáradozik, hogy a kormány és a kisgazdaképviselők között felmerült ellentéteket csökkentse. A bizottság óhajait tizenkét pontba foglalta. Ezek a pontok a következők : 1. A belföldi kölcsön alapja a jövedelem- és vagyonadó marad, azonban ennél bizonyos minimumot és progressziót állapítanak meg, amelyet a pénzügyminisztérium dolgoz fel és foglal paragrafusokba. A jövedelem- és vagyonadón kívül bizonyos pótlékot fizet több kategória és ezáltal a jövedelem- és vagyonadóra megállapított sokszorozó kisebb lesz. 2. A pénzintézetek bevonása a Pénzintézeti Központ kúriám beosztása alapján. 3. Más részvénytársaságok bevonása és pedig először a tőzsdén jegyzett papírokra bizonyos százalék kivetése azzal a kikötéssel, hogy minden vállalat saját papírjában köteles a kivetett százalékot leadni, másodszor a tőzsdén nem jegyzett papírokra is bizonyos százalék kivetése. 4. A kereskedelmi cégek és a tőzsdebizományosok bevonása az értékpapírforgalmi adó alapulvételével. 5. A legutóbbi négy esztendőben mutatkozó ingatlanforgalom megadóztatása a vételár alapulvételével. 6. A hitbizományok külön megterhelése kényszerkölcsön címén 5% erejéig. Ezen a címen összesen 300 milliárdot remélnek. 7. A Jegybank részvényei jegyzésének és a kényszerkölcsönnek jumkumba hozatala. 8. A vagyon váltsághátralékosoknak külön pótlékolása. Azokra az ingó vagyonokra ugyanis, amelyek a vagyonváltságot később fizették be és a korona időközben beállott romlása folytán előnyhöz jutottak, külön pótlékot kell kivetni. 9. A valorizálatlan hitelt élvezők ezen a címen pótlékolandók. 10. Azok, akik a belföldi kölcsön előlegére kivetett összeget, tehát a jövedelmi adó négyszeresét, illetve a vagyonadó hatszorosát a kontemplált három részlet helyett egyszerre fizetik le, kedvezményben részesítendők. 11. A 10 millión felül való jövedelmi adó szintén bizonyos percent többletet fizet a progresszivitáson felül, ugyanígy a tízmilliónál nagyobb vagyonadó is. 12. Azok, akikre 1923-ban vetettek ki elő-ször jövedelmi és vagyonadót, 50 százalékig terjedő pótlékot kötelesek fizetni. Kéthly Anna a testnevelési törvény végrehajtásáról Réthly .Anna, az egyetlen női képviselő a nemzetgyűlésen, általános rokonszenvet tudott magának kelteni a parlamentben, elsősorban modorával is, amely valóban előkelő női méltóságáról tesz tanúságot. Csak némely fajvédő képviselőnek lenki durvaságát nem tudja megérinteni ez a női méltóság. Ma Petrovácz úr feledkezett meg magáról azzal a közbekiáltásával, hogy Kéthly Anna megfeledkezett magyar nő mivoltáról. Munkatársunk megkérdezte Kéthly Annát, hogy mi az ő és az ő pártjának kifogása a testnevelési törvénnyel szemben. A válasz a következő volt: — Mi nem a testnevelési törvényt kifogásoljuk, hanem a végrehajtására vonatkozó rendeletét. Mindenekelőtt kifogásoljuk, hogy az Országos Testnevelési Tanácsba nem vesznek be egyetlen munkást sem, holott az ifjúság nagyobb része természetesen munkások gyermeke lesz. Kifogásoljuk a pénzeszközökről való gondoskodásnak azt a módját, amely hasonlónak ígérkezik ahhoz a módszerhez, ahogy a szintén helyes célzatú Horthy-alaphoz annakidején a hozzájárulásokat gyűjtötték és ahogy ezeket kezelték. Kifogásoljuk, hogy a főszolgabíróknak jelentékeny szerepet ír elő a rendelet. Kifogásoljuk, hogy sok mindent megparancsol a rendelet, csak éppen a fürdőiket csak a lehetőséghez képest írják elő, holott a testneveléshez elsősorban szükséges a fürdő. És legfőképpen kifogásoljuk azt, hogy a testgyakorlás-köteles ifjak lajstromában egy „vallása" rovatot is találunk. Mi köze a testneveléshez a vallásnak ? Érezzük, hogy a testnevelésnél is vallás szerint akarják külön csoportosítani az ifjakat is ezzel mételyezni azt a közszellemet, amelyre egy ország együttérzésének és összeműködésének szüksége van. VILÁG Münchenben Kahr letartóztatását várják Münchenből jelenti a Világ tudósítója. A Hitler-perrel kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, hogy a közeli napokban, esetleg már a legközelebbi órákban három vezető pozícióban lévő személyt letartóztatnak. Azt most még nem lehet megállapítani, vájjon a per folyamán fölmerült adatok, vagy egyéb tények alapján történnek-e majd ezek a letartóztatások. Mindenesetre azt hiszik, hogy Kahr, Lossow és Seisser letartóztaásáról van szó. Kahr szereplését már az eddigi vallomások alapján teljesen leleplezték, és müncheni demokrata körökben fölvetik a kérdést, hogyan fog a berlini birodalmi kormány Kahrral és Lossowval szemben eljárni ? A birodalmi kormány egy képviselője egyébként állandóan jelen volt a Seidler-per tárgyalásán és ennek lefolyásáról mindig pontos jelentéseket küldött a kancellárnak. A mai tárgyalás A Hitler-per mai tárgyalásán Kriebel szolgálaton kívüli alezredes, a Kampfbund katonai vezetője elmondotta, hogy november 6-án Kahr lakásán ülés volt, melyen Lossow tábornok Seisser ezredes, Rufsess báró és a hazafias szövetségek képviselői is résztvettek. Ez alkalommal Kahr úgy viselkedett, hogy semmi kételyt sem hagyott fenn aziránt, hogy ellenségesen áll szemben a Stresemann-kormánnyal és nézete szerint Bajorországból kiindulva kell azt legyőzni. Kahr fenyegető hangon fegyelmet követelt és magának tartotta fenn a cselekvésre való parancs kiadását. Lossow kijelentette, hogy véleménye Kahréval teljesen megegyezik, minden olyan dologban való közreműködésre kész, melynek kilátása van sikerre. A cselekvés véghezvitele november 8-án a Bürgerbräukellerben teljesen a tervnek megfelelően történt. Hallatlan eljárásnak mondja azt, amit Ludendorffal szemben tanúsított az a három ember, aki neki kézadással hűséget fogadott és még annyi bátorsága sem volt, hogy állásfoglalásának megváltoztatásáról Ludendorffot értesítette volna. Stenglein főállamügyész közbeszól és megjegyzi, hogy mielőtt valakit a nyilvánosság előtt így becsmérelnek, meg kellene hallgatni a másik felet is. Az elnök kijelenti, hogy az államügyésznek nem feladata az, hogy az elnököt rendreutasítsa. A főállamügyész azt felelte, hogy megjegyzésével csak a vádlott rendreutasítását kívánta elérni. Kohl védő kijelenti, hogy Kriebelnek Kahl, Lossow és Seisser magaviseletét elítélő felfogását minden tisztességes német ember osztja. Délelőtt fél tizenegykor félórás szünet volt. A tárgyalás újra való megnyitása után Kriebel vádlott így nyilatkozott a november 9-iki eseményekről: — A városba masíroztunk, hogy tájékozódjunk a helyzetről. Embereink megakadályozták, hogy a túszokul lefogott városi képviselőket a dühöngő tömeg meglincselje. A királyi palotához töltetlen fegyverekkel haladt a menet, amelynek élén Ludendorff, Weber dr., Hitler és én mentünk. Az első lövés az országos rendőrség részéről dördült el. Nem érzek bűnbánatot, amiért részt vettem a mozgalomban. Az elnöknek arra a kérdésére, volt-e egyetértés a nemzeti ellen Stresemann-kormány megbuktatására tervezett előrenyomulás dolgában, a vádlott igennel felelt. A védelem azt a kérdést intézte a vádlotthoz, nem jelentette-e ki Lossow már október 24-én, hogy Berlinbe kell vonulni és szét kell ott ütni. Kriebel ezt felelte : — Kétféle lehetőségről volt szó. Az egyik az volt, hogy rendet kell teremtenünk. A „mars" és a „rajtaütés“ szavakat kifejezetten használták. Hitler alkalmilag kijelentette: Ha Kahr arra a kérdésre, akar-e cselekedni vagy nem, nemmel válaszolt volna, az eseményekre nem került volna sor. Ha Kahr az időpont kérdésében azt felelte volna, hogy nyolc nap múlva, az egész dolgot elhalasztották volna. Amikor Kahr kijelentette Ludendorffnak, hogy szilárd elhatározása, hogy cselekszik, megérlelődött bennem az elhatározás. Az elnök kérdésére Hitler kijelentette, hogy az egész ügyet még november 8-ikán hét órakor is el lehetett volna halasztani. Ludendorff kihallgatása A délutáni tárgyaláson Ludendorff tábornok kijelentette, hogy a bajorországi birodalmi véderőnek a bajor állam részéről történt föleskelését zendülésnek és alkotmányszegésnek tekinti, ámbár a weimari alkotmányt nem akarja védelmezni. A marxista és kommunista eszmevilág, valamint a zsidók ellenfelének vallja magát, de ellenfele a centrum politikájának is, amelynek következtében Felső-Szilézia lengyellé vált. Ludendorff ecseteli azután, mi indította arra, hogy csatlakozzék az október 21-iki vállalkozáshoz. Idézi Heim dr. és Bothmer gróf levélváltását, akinek a francia körökhöz való viszonyát Heim dr. kellőkép ismerhette. Szól ezután a Fuchs—Machhaus-per megállapításairól és Richert leleplezett terveiről. Erőtlen Németország megteremtése és a protestáns Poroszország szétzúzása annak az ultramontán politikának folyománya, amelynek képviselője Erzberger volt A Vatikán is németellenes volt. Ludendorff említést tesz azután Kahr dr.-nak a Class igazságügyi tanácsossal való összeköttetéséről. Class, a nagynémet szövetség vezére, hajlandó volt eleget tenni Kahnnak a Bajorország és a birodalom közti viszony meglazítására irányuló kívánságainak. Ludendorff ebben nagy veszedelmet látott a német birodalomra és a német népre. Nemzeti akarat nélkül Németország elveszett. Ezekből a megfontolásokból kiindulva csatlakozott a fajvédő szabadságmozgalomhoz, s az Oberland szövetségben helyet foglaló barátaival és a nemzeti szocialistákkal együtt mindinkább arra a meggyőződésre jutott, hogy Németország csak a német munkásság egészségessé tételével juthat szabadsághoz. Ludendorff megelégedésének adott kifejezést afölött, hogy Weberrel és Hitlerrel megismerkedett. Monarchistának vallja magát. Nézete szerint a főállambiztosság létesítése súlyos alkotmányszegés volt. November 7-én lakásán felhívták, hogy a Ktürgerbräu-Kellenien sürgős szükség van jelenlétére. Kahr úgy vélte, hogy nem csatlakozhatik az akcióhoz, később azonban bensőséges kérésekre elhatározta, hogy csatlakozik. Ludendorff jelenlétében semmiféle kényszert nem gyakoroltak az ottlevő urakra. A véderőkörleti parancsnokságra menve, azt a benyomást szerezte, hogy Kahr elhatározásaiban nem jár el szabadon. Különösen hangsúlyozta, hogy Kahr, miután már szavát megszegte, nem közötte, hogy nem tartja be szavát. Kahr nem cselekedett becsületesen és meghazudtolta kézszorítását. Déltájig a városból érkező hírek kedvezően hangzottak. Minthogy a helyzet tisztázatlan volt, a legméltóbbnak azt tartotta, hogy felderítő felvonulást tartanak a városban, azonban minden erőszak alkalmazását eltiltották. Ludendorff ezután leírta a Feldherrenhallen történt összeütközést és azt állította, hogy ott hirtelen országos rendőrség jelent meg. Az egész gyilkos orvtámadás volt. Ludendorff így fejezte be vallomását: Kénytelen voltam a fajvédő mozgalmat az esküszegésből, az árulásból és a gyilkos támadásból kimentem. Mi nem akarjuk Franciaország kegyéből a rajnai szövetséget, mi nem akarunk marxista, zsidó vagy ultramontán erőszak befolyása alatt álló államot, hanem oly Németországot, amely csak a németeké. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy hogyan gondolta a fajvédő mozgalom keresztülvitelét, Ludendorff azt válaszolta, hogy a mozgalom az északi hazafias szövetségekre támaszkodva oly hatalmas tüntetés lett volna, hogy a dolog minden erőszak nélkül folyt volna le. A tárgyalást ezután holnapra halasztották. — Ercole Durini gróf lesz Castagnelo utóda. Értesülésünk szerint az olasz kormány budapesti követsége élére a váratlanul elhunyt Castagneio di Caracciolo herceg utódjaként Ercole Durini di Morosa grófot nevezte ki. Ercole Durini gróf 48 éves, hosszabb időn át a római külügyminisztériumban működött és fényes diplomáciai pálya áll mögötte. Hír szerint az új olasz követ rövid idő múlva Budapestre érkezik. Szombat