Világ, 1925. április (16. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-11 / 83. szám

20 1925 április 22 VILÁG Változatlanul áll a harc a színészek és színházigazgatók között (A Világ tudósítójától.) Mereven ragasz­kodnak eddigi álláspontjukhoz a színház­­igazgatók, akik hivatkozva az általános szín­házi krízisre, mindenképpen arra akarják kényszeríteni a színészeket, hogy elégedje­nek meg kevesebb fizetéssel és mondjanak le azokról az előnyökről, amelyeket eddig a kollektív szerződés számukra biztosított. A színészek ezzel szemben egyedüli védel­müket még mindig a kollektív szerződésben látják és nem mondanak le azokról a pon­­tozatokról, amelyeknek különösen az anyagi következményei fontosak. Így a színházigazgatók szerint minden szerződött tag köteles a színházvállalat bármelyik színpadán különösebb pótdíj nélkül fellépni, viszont a színészek azt mondják, hogy ők egy színházhoz szerződ­nek és a vállalat többi színházaiban csak mint vendégek hajlandóak játszani, külön díjazásért. Ragaszkodnak továbbá a színé­szek ahhoz is, hogy ha saját színházuk nem foglalkoztathatja őket, akkor joguk legyen bármely más színpadon különösebb enge­dély nélkül is fellépni. A színházigazgatók a primadonnák ruha­­számláit is sokallják, mert eddig a színész­nők tetszésére volt bízva, milyen és mennyi ruhát csináltatnak és ennek az összeg­nek negyven százalékát a színház tartozott kifizetni, viszont a ruha a színésznőé ma­radt. A színházigazgatók szerint éppen elég, ha a kórus ruháinak költségét tartoznak fedezni és úgy vélekednek, hogy a prima­donna a magas gázsi ellenében egyedül fizesse ki azt a ruhát, amely amúgy is az övé. A nyári gázsi is fontos problémája a tanácskozásoknak, amelyeknek állandóan visszatérő refrénje az, hogy a színházigaz­gatók feltárják színházaik siralmas anyagi helyzetét, viszont a színészek hangoztatják, hogy volt itt néhány esztendeig olyan konjunktúra, amely alatt a színházigazgatók éppen elegendő tőkét gyűjthettek a bekövet­kezhető rossz esztendőkre is. A budapesti színházigazgatók általánosan azt mondják, hogy a néhány esztendeig tartó konjunktúra nem jelentett valami különösebb gazdagodást, mert a színházak akkor elkövették azt a hibát, hogy 85 szá­zalékos rezsivel játszottak. Ez annyit je­lent, hogy olyan felléptidíjakat fizettek és annyi pénzt költöttek díszletre és ruhára, hogy a telt ház jövedelméből 85 szá­zalék volt a kiadás és legjobb esetben 15 százalék a tiszta haszon. Tették ezt olyan időben, amikor pedig a közönségnek egé­szen mindegy volt, hogy milyen darabot lát, kik játszanak benne és ragyogók-e a díszletek, vagy sem, mert a pénzbőségnek abban a korszakában a közönség sokkal kevesebbel is megelégedett volna. Ezt a bő­kezűséget sínylik most meg — az igazgatók szerint — a színházak, ezért nem tudtak­­eléggé meggazdagodni ahhoz, hogy most a gyűjtött tőkéből fedezhessék a rossz kon­junktúra minden differenciáját és ennek a hangoztatásával igyekeznek rábírni a színé­szeket az összes engedményekre, főképpen pedig az alacsonyabb fizetések elfogadá­sára. A tárgyalások még egyre folynak, a hús­véti ünnepek alatt néhány napos szünet áll be, de valószínű, hogy a jövő héten végleg eldől a színészek és színházak legaktuáli­sabb gazdasági problémája. A színészeknek egy csoportja arra is gondol, hogy sztrájk­kal harcolja ki a maga jogos igazát és teg­nap már egy ívet is köröztek a budapesti színházakban, amelyet aláírtak mindazok, akik szolidaritást fogadnak a színházigaz­gatókkal szemben és ha a kollektív szerző­dés megkötése nem sikerül, úgy a jövő sze­­zonra kimondják a színész-sztrájkot. A mér­sékeltebbek véleménye szerint azonban ez az eshetőség nem fog bekövetkezni. (*) Titta Ruffo búcsúfellépése. Az Operaház­ban húsvét hétfőjén Titta Ruffo búcsúfellépté­­vel a Rigoletto-t adják. A vendégművész sze­replőtársai: Sándor Erzsi, Marschalkó Rózsi, Székely és Kálmán. A dalmű után a Rózsa lelke című táncköltemény van műsoron. (*) Két francia darab a Kamaraszínházban. Szombaton a Kamaraszínházban újból két francia dráma bemutatója lesz. Az egyik, Dumas fils egyfelvonásos vígjátéka. Az első látogatás, m­ely a nagy írónak legművészibb alkotása, a másik pedig Courteline bohózata: Boubouroche, mely először a Theatre Libreben került színre, s amely mint klasszikus értékű mű több mint egy évtized óta állandó műsordarabja a Co­­m­édie Française-nek. A főszerepet Horváth Jenő játssza, kívüle Aczél Ilona, Pethes, Ga­­ramszeghy, Gabányi, Szőke, Szatmáry és Gyergyay jut hálás feladatokhoz a darabban. Az első látogatás főszerepeit Aczél, Ághy, Petheő és Nagy Adorján játsszák. Mindkét da­rabot Siklóssy Pál rendezi. (*) A hétfülű szamár. (Paulini Béla új me­séskönyve.) A humor mögül kicsendülő böl­csesség, mosolygó, de mély emberszeretet, a mese fölött, mint fátyol átvonuló derű és ke­dély tette a gyerekek kedvencévé Paulini Béla meséskönyveit, amelyek száma a mai húsvétra ismét megszaporodott eggyel. A hétfülű szamár a címe Paulini új könyvének, amely az író ka­cagtató humoránál, a gyermekeket igazán le­bilincselő meséinél és pompás karikatúráinál is többet ad: gondolkozásra kényszeríti a gyer­meket, amelynek gondolatvilágában egy-egy pillanatra szétvillantja az igazi élet függönyét. A hétfülű szamár éppen abban különbözik a többi szamártól, hogy hét füle van, tehát job­ban hall, többet hall és amit így megtud, azt úgy hasznosítja, hogy kémkedik, besúg, árul­kodik, amivel természetesen igen magas rangot és méltóságot ér el a szamarak társadalmában. Igaz, hogy a mese végén a többiek halálra rug­dalják az árulkodó szamarat, de ez valószínű­leg csak a mese kedvéért, a költői igazságszol­gáltatás érdekében van így, az életben éppen ellenkezően. Ezenkívül még sok apróbb mese és rengeteg kép van Paulini Béla új könyvé­ben, amely most jelent meg és a gyermekek kedves meglepetésének készült. (*) Miért tilos a Marica grófnő Erdélyben ? Aradi tudósítónk jelenti: Marcus István dr. kerületi színészek­ felügyelő ma a következőleg nyilatkozott arról, hogy a Marica grófnő­t miért nem játszhatják Romániában. — A Marica grófnő librettistái nem olyan szöveget írtak, amely internacionális jelentőségű, hanem valami propaganda-textust, amelyben szerepel­tetnek egy úgynevezett „groteszk román ezre­­des"-t, aki azonban az én véleményem szerint, még csak nem is groteszk, hanem durva, sértő és illetlen figura. Ennek az alaknak a szere­peltetése tette lehetetlenné a Marica grófnő ro­mániai előadását, mert nem tehetjük meg azt a koncessziót a szerző uraknak, hogy ezt a szerepet itt átírassuk, behelyettesítsük és en­gedjük, hogy ezen az alapon Romániában pénzt keressenek az operettjükkel. Mi mindig nagy szabadossággal kezeltük a Budapestről Erdélybe kerülő repertoárok ügyét és Molnár Ferenc Üvegcipő-­érő­ egész az itt sorozatos sikert aratott Nótás kapitány­ig minden elő­adásra engedélyt adtunk, sőt a kissé irredenta kacérkodású Hamburgi menyasszony-t is eltűr­tük bizonyos cenzúrázásokkal, de a Marica grófnő­t még Bukarestben sem lehet színpadra hozni. (*) Az Országos m. kir. Zeneművészeti Fő­iskola ötven éves jubileuma. A Zeneművészeti Főiskola, vagy ahogy ma is általánosan neve­zik, a Zeneakadémia, most május elején ünnepli fennállásának ötven éves jubileumát. Liszt Fe­renc kezdeményezésére 1875-ben alakították az intézetet és szerény keretekből fejlődött európai hírnevű és jelentőségű egyetemi rangú főisko­lává, és az ország egyik leghíresebb kultúr­­tényezőjévé. Az alapításnál Liszt Ferenc mellett, aki akkor a magasabb zongoraoktatást látta el, Volkmann Róbert kiváló zeneszerző, továbbá Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera meg­teremtője állott. Az intézet tanítványainak száma és tekintélye évről-évre növekedett és a tanítványok százai özönlötték el az egyes tan­szakokat, az összes instrumentális és elméleti tanfolyamokat csakúgy, mint a magánének és zenetanítás minden ágát. A tanári karba kiváló bel- és külföldi művészek kerültek. A zene­szerzés tanítására Kocssler Jánost, a gordon­kára a felejthetetlen emlékű Popper Dávidot, a hegedűtanszak vezetésére az akkor Belgium­ban működő kitűnő virtuóz Hubay Jenőt hívták meg. A főiskolának, amelynek Liszt Ferenc adta első fényét és dicsőségét, gyarapították az utódok, elsősorban Mihalovics Ödön, ki hosszú időn át szerzett nagy érdemeket a Zeneakadémia élén, majd Dohnányi Ernő és Hubay Jenő, a jelenlegi igazgató. A magyar Zeneművészeti Főiskola nemcsak Magyarország zeneéletének művészi szükségletéről gondoskodik, hanem igen sok művészt ad az egész zenei világnak. A Zeneművészeti Főiskolát végzettek közül számosan külföldön is nagy hírnévre tettek szert. Hogy csak néhányat említsünk a zene­szerzők és karmesterek közül: Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Jakobi Viktor, Kálmán Imre, Kodály Zoltán, Lendvay Ervin, Radó Aladár, Reiner Frigyes, Siklós Albert, Szénkor Jenő, Weiner Leó nevét írjuk ide; zongoristák közül Dohnányin és Bartókon kívül Szénás Árpádot, Szántó Tivadart, Nyíregyházi Ervint, Kentner Lajost, Kabos Ilonát, Szatmáry Tibort; hegedű­sök közül Vecsey Ferencet, Szigethy Józsefet, Geier Stefit, Pártos Istvánt, Rubinstein Ernát, Telmányi Emilt, Koncz Jánost. A gordonkások közül Földessy Arnoldot, Bokor Juditot; a vo­nósnégyes társaságok közül a Waldbauer— Léhner és a Hauser-kvartetteket, az énekesek közül Durigo Ilonát, Basilides Máriát, Sándor Erzsit, Anday Piroskát, Alpár Gittát, Ádler Adelinát, Beck Vilmost. (*) Kiss Ferenc újra játszik a Süt a nap­ban. A Nemzeti Színházban a Süt a nap szerdai előadásán lép föl újra Kiss Ferenc a Süt a nap férfifőszerepében, melyet az idei évadban még nem játszott. A Mihály /(/-jubileum a Constantin abbé és a tervezett hangverseny előkészületei miatt csak április 20-a után lesz. (*) Németh Mária vendégjátéka. Az Opera­házban csütörtökön Németh Mária a Sába királynője Szalámit szerepében kezdi meg ven­dégszereplését. Közreműködő társai: Haselbeck Olga, Kruyswik Anny, Székelyhidy, Szemere, Kálmán, Palotay. Szombaton Németh Mária fellépésével a Trubadour van műsoron, amely­ben a Leonát éneklő vendégművésznőn kívül Budanovits Mária, Környey, Pulay, Kálmán a főbb szereplők. Kedden, április 21-én, Németh Mária fellépésével Aidá-t adják. Németh Mária szereplőtársai: Haselbeck Olga, Havas Gyöngyi, Környey, Palló, Venczel, Kálmán, Závodszky. (*) A szezon legérdekesebb matinéja. Április 26-án rendkívül érdekes matinét rendez elő­fizetői részére a Színházi Élet a Városi Szín­házban. .4 régi operett címmel feleleveníti az operettirodalom legfelejthetetlenebb és legérde­kesebb slágereit. Bajor Gizi, Kosáry Emmy, Péchy Erzsi, Küry Klára, Pálmay Ilka, Biliér Irén, IValtér Rózsi, Lábass Juci, Honthy Hanna, Relle Gabi, Somogyi Nusi, Kolbay Ildikó, Vadig Ilona, Vigh Manci, Márkus Szoyer Ilike, Környey Béla, Székelyhidy Ferenc, Palló Imre, Szirmay Imre, Kiss Ferenc, Dalnoky Viktor, Rátkay Márton, Halmay Tibor, Nádor Jenő, Sziklay József, Halmos János, Ferenczy Károly, Latabár Árpád és fia, Latabár Kálmán, Tolnay Andor, Sárossy Mihály, Sik Rezső, Horti Sán­dor, Gábor Ernő, Érckövy László, Nagy Jenő lépnek föl a matinén Szabolcs Ernő és Fe­renczy Frigyes rendezésében. Harsányi Zsolt konferál: A számokat Buttykay Ákos, Stepha­­nides Károly, Kurucz János, Losonczy Dezső és Kasovics Pál kísérik. A matinéra jegyeket kizárólag a Színházi Élet előfizetői kapnak és pedig úgy a régi előfizetők, kik előfizetésüket megújítják, mint az újonnan belépők. Egész évi előfizetők páholyt, félévi előfizetők két zsöllét,­­a negyedévi előfizetők pedig egy zsöllét, vagy két támlásszékét. Az előfizetési díjak ellenében (egész évre ,320.000 korona, félévre 160.000 ko­rona, negyedévre 80.000 korona) a jegyek a Színházi Élet kiadóhivatalában (Erzsébet kör­út 29.) kaphatók. *) Ötvenezer látogatója volt eddig Ábel Pann kiállításának. Ábel Panin jeruzsálemi festőmű­vésznek a Nemzeti Szalonban kiállított keleti és bibliai tárgyú képeinek látogatása rekordot jelent nemcsak a képkiállítások látogatottságá­ban, hanem általában a közönségnek a kiállí­tások iránti érdeklődésében is. Tizenkét nap alatt ugyanis csütörtökön délután elérte a lá­togatók száma az 50.000 et. (*) Művésziben Balatonfüreden. Peremar­­toni Nagy Sándor, a Veszprémi Faipari R.­T. vezérigazgatója, Balatonfüreden egy műtermet és egy szobát bocsátott teljesen díjtalanul a magyar művészek rendelkezésére. E műterem és szoba csupán magva a keletkezőben levő művésztelepnek, melynek jövőre valószínűleg saját épülete is lesz. A Magyar Festők és Szob­rászok Szövetsége felhívja mindazokat a festő- és szobrászművészeket, akik e művésztelep va­lamely helyiségére reflektálnak, hogy beutalá­suk végett forduljanak a szövetség ügyvezető­jéhez, Kampis János festőművészhez (I., Alko­tás utca 31.). (*) Gyűjteményes műtermi kiállítás. Teuchert Károly és Rónay Kázmér második gyűjtemé­nyes műtermi kiállítása április 12—30-ig az I.­ Kemencs ucca 8. számú műteremben meg­tekinthető. (*) Magyar csellóművésznő amerikai sikere. Várady Rózsi, a néhány év óta Amerikában élő magyar gordonkaművésznő március 16-án New Yorkban a Town Hallban rendezett hang­versenyén nagy sikerrel bemutatta Kodály Zoltánnak gordonkára írt magyar népdalait és Kodálynak Bach-korál átiratait. Az amerikai sajtó, élén a Newyork Times, Hérald Tribüne és The Sun-nel, mint komoly művészi ese­ményről emlékezik meg a zseniális magyar zeneszerző műveit bemutató hangversenyről, kiemeli Kodály abbeli érdemét, hogy a magyar népdalt regenerálta, megtisztítva azt az idegen elemektől és cigányos sallangoktól, elismerés-­­vel adózik továbbá hangszeres képzelőerejé­nek. Várady Rózsit méltatva, magyaros tem-­ peramentumát, melegen zengő lírai tónusát és ízléses muzsikalitását emeli ki a kritika. IMI bemutatkozása a Vigadóban Iiterini világhírű illuzionista bűvésztársulata tegnap tartotta a Vigadóban bemutató előadá­­sát. A sok reklám ezúttal nem volt túlzott, mert a közönség valóban dús élvezetben ré­szesült. Kedvességük, úri modoruk, bámulatos ügyességük elkápráztatta a Vigadó termeit zsúfolásig megtöltő közönséget, mely nem tu­­dott fellélegzeni a 3 felvonás hallatlanul bra­vúros, csodával határos mutatványai hatása alatt. Tombolva ünnepelték Aferinit, a társu­lat valamennyi tagját és kijutott a tetszésnyil­­vánításból Fricsay kitűnő honvédzenekarának is. További sorozatos előadásokon bizonyos, hogy lankadatlan sikerben lesz részük. Aferini húsvéti előadásai a Vigadóban va­sárnap Vs5, hétfőn ‘14 és 68. Fricsay zene­­kara kísér. Jegypénztár egész nap a Vigadó­ban. Jegyek már keddre és szerdára is kap­hatók. (*) Az utóbbi esztendők legmulatságosabb operettje, a Dolly, a Városi Színház újdonsága, amely berlini és bécsi diadalútja után e hét szombatján, április 18-án kerül Budapest kö­zönsége elé. A ragyogóan vidám és poétikusan bájos librettót, amelly a legkitűnőbb francia bohózatokkal is vetekedik. Hugo Hirsch, a legnépszerűbb berlini zeneszerző gyönyörű muzsikája kíséri ; a színlap fényes szereposz­tást, a színpad és rendezés ezernyi látványos­ságot és meglepő táncprodukciókat ígér. A Dolly bemutatójára mai naptól árusítja a je­gyeket a Városi Színház és az összes jegy­irodák. (*) A Vígszínház jövő hete a következőkép alakul: Vasárnap, hétfőn, szerdán, csütörtökön, szombaton, jövő vasárnap: Ablakok. Kedden: Csillagok. Pénteken: Ezüstlakodalom. Vasárnap délután: Szerelem vására. Hétfőn, április 13-án, délután: Ezüst­lakodalom. (*) A Városi Színház húsvét ünnepi előadá­sai. Ma, vasárnap délután a Cigány, este Fras­­kita, hétfőn délután Alpár Gittával Rigolettó, este a Cigányprímás kerül színre. (*) A Renaissance­ Színház húsvétja. Ma, vasárnap és hétfőn a szezon nagy sikere, az őszi szerelem (Somlay, Simonyi Mária, Ilosvay Rózsi), ma, vasárnap délután mérsékelt hely­árakkal Szeretni (Simonyi Mária, Somlay, Táray) hétfőn délután mérsékelt helyárakkal Lengyel Menyhért Waterlooi csatá­ja (Ilosvay Rózsi, Kabos, Somlay, Gellért) kerül színre. (*) Szerdán kezdi meg vendégjátékát östvig a Városi Színház Puccini-ciklusa keretében. Östvig Károly kamaraénekes és Rajdl Mária, a bécsi állami Operaház kiváló tagjai Puccini három legszebb művében lépnek fel. Szerdán, április 15-én a Toscá­ban Walter Rózsi lesz Östvng partnere, pénteken, 17-én Östvng és Rajdi Mária együtt lépnek fel a Pillangó­k­is­­asszony­ban, április 20-án, hétfőn pedig a Bohémélet­ben Rudolfot és Mimit éneklik. A Puccini-előadásokra tömegesen vásárolják már a jegyeket a Városi Színház pénztáránál és a jegyirodákban. (*) Növendékelőadás a Vígszínházban. Az Országos Színészegyesület színésziskolájának növendékei szombaton, április 18-án, diután Gárdonyi falusi vígjátékát, a Bort adják elő. (*) Kedden és csütörtökön Rózsahegyivel a Cigányprímás a Városi Színházban. (*) Magnetic — Csibi: Két nagy siker tölti be a Magyar Színház jövő heti műsorát. Pász­tor Árpád Magnetic-je, a szezon nagy drámai slágere, amely művészi izgalmasságával és produkciószámba menő színpadi látványossá­gával magával ragadja a közönséget, húsvét vasárnap este, húsvét hétfő délután, kedd, csütörtök, péntek és jövő vasárnap este sze­repel a műsoron, míg a­ példátlanul népszerű Csibi szerdán és szombaton megy. (*) Nézze meg a hirdetőoszlopokon a Városi Színház polgárait. (*) Mariska vagy a házasságtörés iskolája. A Belvárosi Színház pénteken mutatja be Biró Lajos új színművét, amelynek címe: Mariska, vagy a házasságtörés iskolája. Az illusztris író új, megkapóan érdekes és végig művészi da­rabjának előadása legelsőrendűnek ígérkezik. A női főszerepet a nagyszerű Titkos Ilona játssza, a férfifőszerepet Somlay Artúr, aki egy markáns férfiegyéniség ábrázolásával lép újra a Belvárosi Színház közönsége elé, amely­nek évekig kedvence volt. Gombaszögi Ella, Csathó Gitta, Tarnay, Toronyi, Vándory együt­tese pompás. Péntekig a színház nagy bohózati slágere, az Én már ilyen vagyok kerül színre minden este, szerda kivételével, amikor Fodor László pompás vígjátéka, A nagyságos asz­­szonyt már­­ láttam valahol van műsoron. A hét vasárnap délután Lakatos László briliáns komédiája, a Fej vagy Írás, húsvét hétfő dél­után a kacagtató Ki babája vagyok én megy, (*) Fifi — minden este. A Blaha Lujza­ Szín­­ház jövő heti műsorát természetesen a színház nagy slágere, a hatatlanul mulatságos és nép­szerű Fifi tölti be Vaály Ilona, Viola Margit, Galetta Ferenc, Szirmai Imre, Fülöp Sándor és Heltai Andor diadalmas együttesében. A két vasárnap délután Stolz nagy operettje, A feleségem babája, húsvét hétfőn délután pe­dig a legendásan népszerű Szulamit megy. -------­­ mindent magában foglal, ami a szerveze­tet kielégíti, Aici az Ovomaltinet sem hagyja ki reggelijéből és uzson­­nájiból, nyugodt lehet, hogy testi és szellemi erejének fen­­tartáséhoz legtöbbet járult hozzá. Ára dobozonként SG... 0 és 51.600 kor forgalmi adóval együtt. Minta és Ismerettár Ingyen küld a Dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár Rt Buda­pest, luu postahivatal.­üld MtfWM (Wampetics) megnyílt (Vasárnap délelőtt kazerazene) RÓMAI VILÁGKIÁLLÍTÁS 1925. MINDEN FELVILÁGOSÍTÁSSAL /­ KÖZÉPEURÓPAI ÁLLAMOK KÖZPONTI IRODÁJA A MAGYAR NYELVŰ n a SZÍVESEN SZOLGÁL a o V WIEN i, ROTENTURMSTRA­SSE 12 V a a L­E­V­E­L­E­Z­S­S a a (ESPOSIZIONE COMBIONARE MONDIALE RÓMA 192­5) TasSra ap

Next