Világ, 1925. április (16. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-11 / 83. szám
20 1925 április 22 VILÁG Változatlanul áll a harc a színészek és színházigazgatók között (A Világ tudósítójától.) Mereven ragaszkodnak eddigi álláspontjukhoz a színházigazgatók, akik hivatkozva az általános színházi krízisre, mindenképpen arra akarják kényszeríteni a színészeket, hogy elégedjenek meg kevesebb fizetéssel és mondjanak le azokról az előnyökről, amelyeket eddig a kollektív szerződés számukra biztosított. A színészek ezzel szemben egyedüli védelmüket még mindig a kollektív szerződésben látják és nem mondanak le azokról a pontozatokról, amelyeknek különösen az anyagi következményei fontosak. Így a színházigazgatók szerint minden szerződött tag köteles a színházvállalat bármelyik színpadán különösebb pótdíj nélkül fellépni, viszont a színészek azt mondják, hogy ők egy színházhoz szerződnek és a vállalat többi színházaiban csak mint vendégek hajlandóak játszani, külön díjazásért. Ragaszkodnak továbbá a színészek ahhoz is, hogy ha saját színházuk nem foglalkoztathatja őket, akkor joguk legyen bármely más színpadon különösebb engedély nélkül is fellépni. A színházigazgatók a primadonnák ruhaszámláit is sokallják, mert eddig a színésznők tetszésére volt bízva, milyen és mennyi ruhát csináltatnak és ennek az összegnek negyven százalékát a színház tartozott kifizetni, viszont a ruha a színésznőé maradt. A színházigazgatók szerint éppen elég, ha a kórus ruháinak költségét tartoznak fedezni és úgy vélekednek, hogy a primadonna a magas gázsi ellenében egyedül fizesse ki azt a ruhát, amely amúgy is az övé. A nyári gázsi is fontos problémája a tanácskozásoknak, amelyeknek állandóan visszatérő refrénje az, hogy a színházigazgatók feltárják színházaik siralmas anyagi helyzetét, viszont a színészek hangoztatják, hogy volt itt néhány esztendeig olyan konjunktúra, amely alatt a színházigazgatók éppen elegendő tőkét gyűjthettek a bekövetkezhető rossz esztendőkre is. A budapesti színházigazgatók általánosan azt mondják, hogy a néhány esztendeig tartó konjunktúra nem jelentett valami különösebb gazdagodást, mert a színházak akkor elkövették azt a hibát, hogy 85 százalékos rezsivel játszottak. Ez annyit jelent, hogy olyan felléptidíjakat fizettek és annyi pénzt költöttek díszletre és ruhára, hogy a telt ház jövedelméből 85 százalék volt a kiadás és legjobb esetben 15 százalék a tiszta haszon. Tették ezt olyan időben, amikor pedig a közönségnek egészen mindegy volt, hogy milyen darabot lát, kik játszanak benne és ragyogók-e a díszletek, vagy sem, mert a pénzbőségnek abban a korszakában a közönség sokkal kevesebbel is megelégedett volna. Ezt a bőkezűséget sínylik most meg — az igazgatók szerint — a színházak, ezért nem tudtakeléggé meggazdagodni ahhoz, hogy most a gyűjtött tőkéből fedezhessék a rossz konjunktúra minden differenciáját és ennek a hangoztatásával igyekeznek rábírni a színészeket az összes engedményekre, főképpen pedig az alacsonyabb fizetések elfogadására. A tárgyalások még egyre folynak, a húsvéti ünnepek alatt néhány napos szünet áll be, de valószínű, hogy a jövő héten végleg eldől a színészek és színházak legaktuálisabb gazdasági problémája. A színészeknek egy csoportja arra is gondol, hogy sztrájkkal harcolja ki a maga jogos igazát és tegnap már egy ívet is köröztek a budapesti színházakban, amelyet aláírtak mindazok, akik szolidaritást fogadnak a színházigazgatókkal szemben és ha a kollektív szerződés megkötése nem sikerül, úgy a jövő szezonra kimondják a színész-sztrájkot. A mérsékeltebbek véleménye szerint azonban ez az eshetőség nem fog bekövetkezni. (*) Titta Ruffo búcsúfellépése. Az Operaházban húsvét hétfőjén Titta Ruffo búcsúfelléptével a Rigoletto-t adják. A vendégművész szereplőtársai: Sándor Erzsi, Marschalkó Rózsi, Székely és Kálmán. A dalmű után a Rózsa lelke című táncköltemény van műsoron. (*) Két francia darab a Kamaraszínházban. Szombaton a Kamaraszínházban újból két francia dráma bemutatója lesz. Az egyik, Dumas fils egyfelvonásos vígjátéka. Az első látogatás, mely a nagy írónak legművészibb alkotása, a másik pedig Courteline bohózata: Boubouroche, mely először a Theatre Libreben került színre, s amely mint klasszikus értékű mű több mint egy évtized óta állandó műsordarabja a Comédie Française-nek. A főszerepet Horváth Jenő játssza, kívüle Aczél Ilona, Pethes, Garamszeghy, Gabányi, Szőke, Szatmáry és Gyergyay jut hálás feladatokhoz a darabban. Az első látogatás főszerepeit Aczél, Ághy, Petheő és Nagy Adorján játsszák. Mindkét darabot Siklóssy Pál rendezi. (*) A hétfülű szamár. (Paulini Béla új meséskönyve.) A humor mögül kicsendülő bölcsesség, mosolygó, de mély emberszeretet, a mese fölött, mint fátyol átvonuló derű és kedély tette a gyerekek kedvencévé Paulini Béla meséskönyveit, amelyek száma a mai húsvétra ismét megszaporodott eggyel. A hétfülű szamár a címe Paulini új könyvének, amely az író kacagtató humoránál, a gyermekeket igazán lebilincselő meséinél és pompás karikatúráinál is többet ad: gondolkozásra kényszeríti a gyermeket, amelynek gondolatvilágában egy-egy pillanatra szétvillantja az igazi élet függönyét. A hétfülű szamár éppen abban különbözik a többi szamártól, hogy hét füle van, tehát jobban hall, többet hall és amit így megtud, azt úgy hasznosítja, hogy kémkedik, besúg, árulkodik, amivel természetesen igen magas rangot és méltóságot ér el a szamarak társadalmában. Igaz, hogy a mese végén a többiek halálra rugdalják az árulkodó szamarat, de ez valószínűleg csak a mese kedvéért, a költői igazságszolgáltatás érdekében van így, az életben éppen ellenkezően. Ezenkívül még sok apróbb mese és rengeteg kép van Paulini Béla új könyvében, amely most jelent meg és a gyermekek kedves meglepetésének készült. (*) Miért tilos a Marica grófnő Erdélyben ? Aradi tudósítónk jelenti: Marcus István dr. kerületi színészek felügyelő ma a következőleg nyilatkozott arról, hogy a Marica grófnőt miért nem játszhatják Romániában. — A Marica grófnő librettistái nem olyan szöveget írtak, amely internacionális jelentőségű, hanem valami propaganda-textust, amelyben szerepeltetnek egy úgynevezett „groteszk román ezredes"-t, aki azonban az én véleményem szerint, még csak nem is groteszk, hanem durva, sértő és illetlen figura. Ennek az alaknak a szerepeltetése tette lehetetlenné a Marica grófnő romániai előadását, mert nem tehetjük meg azt a koncessziót a szerző uraknak, hogy ezt a szerepet itt átírassuk, behelyettesítsük és engedjük, hogy ezen az alapon Romániában pénzt keressenek az operettjükkel. Mi mindig nagy szabadossággal kezeltük a Budapestről Erdélybe kerülő repertoárok ügyét és Molnár Ferenc Üvegcipő-érő egész az itt sorozatos sikert aratott Nótás kapitányig minden előadásra engedélyt adtunk, sőt a kissé irredenta kacérkodású Hamburgi menyasszony-t is eltűrtük bizonyos cenzúrázásokkal, de a Marica grófnőt még Bukarestben sem lehet színpadra hozni. (*) Az Országos m. kir. Zeneművészeti Főiskola ötven éves jubileuma. A Zeneművészeti Főiskola, vagy ahogy ma is általánosan nevezik, a Zeneakadémia, most május elején ünnepli fennállásának ötven éves jubileumát. Liszt Ferenc kezdeményezésére 1875-ben alakították az intézetet és szerény keretekből fejlődött európai hírnevű és jelentőségű egyetemi rangú főiskolává, és az ország egyik leghíresebb kultúrtényezőjévé. Az alapításnál Liszt Ferenc mellett, aki akkor a magasabb zongoraoktatást látta el, Volkmann Róbert kiváló zeneszerző, továbbá Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője állott. Az intézet tanítványainak száma és tekintélye évről-évre növekedett és a tanítványok százai özönlötték el az egyes tanszakokat, az összes instrumentális és elméleti tanfolyamokat csakúgy, mint a magánének és zenetanítás minden ágát. A tanári karba kiváló bel- és külföldi művészek kerültek. A zeneszerzés tanítására Kocssler Jánost, a gordonkára a felejthetetlen emlékű Popper Dávidot, a hegedűtanszak vezetésére az akkor Belgiumban működő kitűnő virtuóz Hubay Jenőt hívták meg. A főiskolának, amelynek Liszt Ferenc adta első fényét és dicsőségét, gyarapították az utódok, elsősorban Mihalovics Ödön, ki hosszú időn át szerzett nagy érdemeket a Zeneakadémia élén, majd Dohnányi Ernő és Hubay Jenő, a jelenlegi igazgató. A magyar Zeneművészeti Főiskola nemcsak Magyarország zeneéletének művészi szükségletéről gondoskodik, hanem igen sok művészt ad az egész zenei világnak. A Zeneművészeti Főiskolát végzettek közül számosan külföldön is nagy hírnévre tettek szert. Hogy csak néhányat említsünk a zeneszerzők és karmesterek közül: Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Jakobi Viktor, Kálmán Imre, Kodály Zoltán, Lendvay Ervin, Radó Aladár, Reiner Frigyes, Siklós Albert, Szénkor Jenő, Weiner Leó nevét írjuk ide; zongoristák közül Dohnányin és Bartókon kívül Szénás Árpádot, Szántó Tivadart, Nyíregyházi Ervint, Kentner Lajost, Kabos Ilonát, Szatmáry Tibort; hegedűsök közül Vecsey Ferencet, Szigethy Józsefet, Geier Stefit, Pártos Istvánt, Rubinstein Ernát, Telmányi Emilt, Koncz Jánost. A gordonkások közül Földessy Arnoldot, Bokor Juditot; a vonósnégyes társaságok közül a Waldbauer— Léhner és a Hauser-kvartetteket, az énekesek közül Durigo Ilonát, Basilides Máriát, Sándor Erzsit, Anday Piroskát, Alpár Gittát, Ádler Adelinát, Beck Vilmost. (*) Kiss Ferenc újra játszik a Süt a napban. A Nemzeti Színházban a Süt a nap szerdai előadásán lép föl újra Kiss Ferenc a Süt a nap férfifőszerepében, melyet az idei évadban még nem játszott. A Mihály /(/-jubileum a Constantin abbé és a tervezett hangverseny előkészületei miatt csak április 20-a után lesz. (*) Németh Mária vendégjátéka. Az Operaházban csütörtökön Németh Mária a Sába királynője Szalámit szerepében kezdi meg vendégszereplését. Közreműködő társai: Haselbeck Olga, Kruyswik Anny, Székelyhidy, Szemere, Kálmán, Palotay. Szombaton Németh Mária fellépésével a Trubadour van műsoron, amelyben a Leonát éneklő vendégművésznőn kívül Budanovits Mária, Környey, Pulay, Kálmán a főbb szereplők. Kedden, április 21-én, Németh Mária fellépésével Aidá-t adják. Németh Mária szereplőtársai: Haselbeck Olga, Havas Gyöngyi, Környey, Palló, Venczel, Kálmán, Závodszky. (*) A szezon legérdekesebb matinéja. Április 26-án rendkívül érdekes matinét rendez előfizetői részére a Színházi Élet a Városi Színházban. .4 régi operett címmel feleleveníti az operettirodalom legfelejthetetlenebb és legérdekesebb slágereit. Bajor Gizi, Kosáry Emmy, Péchy Erzsi, Küry Klára, Pálmay Ilka, Biliér Irén, IValtér Rózsi, Lábass Juci, Honthy Hanna, Relle Gabi, Somogyi Nusi, Kolbay Ildikó, Vadig Ilona, Vigh Manci, Márkus Szoyer Ilike, Környey Béla, Székelyhidy Ferenc, Palló Imre, Szirmay Imre, Kiss Ferenc, Dalnoky Viktor, Rátkay Márton, Halmay Tibor, Nádor Jenő, Sziklay József, Halmos János, Ferenczy Károly, Latabár Árpád és fia, Latabár Kálmán, Tolnay Andor, Sárossy Mihály, Sik Rezső, Horti Sándor, Gábor Ernő, Érckövy László, Nagy Jenő lépnek föl a matinén Szabolcs Ernő és Ferenczy Frigyes rendezésében. Harsányi Zsolt konferál: A számokat Buttykay Ákos, Stephanides Károly, Kurucz János, Losonczy Dezső és Kasovics Pál kísérik. A matinéra jegyeket kizárólag a Színházi Élet előfizetői kapnak és pedig úgy a régi előfizetők, kik előfizetésüket megújítják, mint az újonnan belépők. Egész évi előfizetők páholyt, félévi előfizetők két zsöllét,a negyedévi előfizetők pedig egy zsöllét, vagy két támlásszékét. Az előfizetési díjak ellenében (egész évre ,320.000 korona, félévre 160.000 korona, negyedévre 80.000 korona) a jegyek a Színházi Élet kiadóhivatalában (Erzsébet körút 29.) kaphatók. *) Ötvenezer látogatója volt eddig Ábel Pann kiállításának. Ábel Panin jeruzsálemi festőművésznek a Nemzeti Szalonban kiállított keleti és bibliai tárgyú képeinek látogatása rekordot jelent nemcsak a képkiállítások látogatottságában, hanem általában a közönségnek a kiállítások iránti érdeklődésében is. Tizenkét nap alatt ugyanis csütörtökön délután elérte a látogatók száma az 50.000 et. (*) Művésziben Balatonfüreden. Peremartoni Nagy Sándor, a Veszprémi Faipari R.T. vezérigazgatója, Balatonfüreden egy műtermet és egy szobát bocsátott teljesen díjtalanul a magyar művészek rendelkezésére. E műterem és szoba csupán magva a keletkezőben levő művésztelepnek, melynek jövőre valószínűleg saját épülete is lesz. A Magyar Festők és Szobrászok Szövetsége felhívja mindazokat a festő- és szobrászművészeket, akik e művésztelep valamely helyiségére reflektálnak, hogy beutalásuk végett forduljanak a szövetség ügyvezetőjéhez, Kampis János festőművészhez (I., Alkotás utca 31.). (*) Gyűjteményes műtermi kiállítás. Teuchert Károly és Rónay Kázmér második gyűjteményes műtermi kiállítása április 12—30-ig az I. Kemencs ucca 8. számú műteremben megtekinthető. (*) Magyar csellóművésznő amerikai sikere. Várady Rózsi, a néhány év óta Amerikában élő magyar gordonkaművésznő március 16-án New Yorkban a Town Hallban rendezett hangversenyén nagy sikerrel bemutatta Kodály Zoltánnak gordonkára írt magyar népdalait és Kodálynak Bach-korál átiratait. Az amerikai sajtó, élén a Newyork Times, Hérald Tribüne és The Sun-nel, mint komoly művészi eseményről emlékezik meg a zseniális magyar zeneszerző műveit bemutató hangversenyről, kiemeli Kodály abbeli érdemét, hogy a magyar népdalt regenerálta, megtisztítva azt az idegen elemektől és cigányos sallangoktól, elismerés-vel adózik továbbá hangszeres képzelőerejének. Várady Rózsit méltatva, magyaros tem- peramentumát, melegen zengő lírai tónusát és ízléses muzsikalitását emeli ki a kritika. IMI bemutatkozása a Vigadóban Iiterini világhírű illuzionista bűvésztársulata tegnap tartotta a Vigadóban bemutató előadását. A sok reklám ezúttal nem volt túlzott, mert a közönség valóban dús élvezetben részesült. Kedvességük, úri modoruk, bámulatos ügyességük elkápráztatta a Vigadó termeit zsúfolásig megtöltő közönséget, mely nem tudott fellélegzeni a 3 felvonás hallatlanul bravúros, csodával határos mutatványai hatása alatt. Tombolva ünnepelték Aferinit, a társulat valamennyi tagját és kijutott a tetszésnyilvánításból Fricsay kitűnő honvédzenekarának is. További sorozatos előadásokon bizonyos, hogy lankadatlan sikerben lesz részük. Aferini húsvéti előadásai a Vigadóban vasárnap Vs5, hétfőn ‘14 és 68. Fricsay zenekara kísér. Jegypénztár egész nap a Vigadóban. Jegyek már keddre és szerdára is kaphatók. (*) Az utóbbi esztendők legmulatságosabb operettje, a Dolly, a Városi Színház újdonsága, amely berlini és bécsi diadalútja után e hét szombatján, április 18-án kerül Budapest közönsége elé. A ragyogóan vidám és poétikusan bájos librettót, amelly a legkitűnőbb francia bohózatokkal is vetekedik. Hugo Hirsch, a legnépszerűbb berlini zeneszerző gyönyörű muzsikája kíséri ; a színlap fényes szereposztást, a színpad és rendezés ezernyi látványosságot és meglepő táncprodukciókat ígér. A Dolly bemutatójára mai naptól árusítja a jegyeket a Városi Színház és az összes jegyirodák. (*) A Vígszínház jövő hete a következőkép alakul: Vasárnap, hétfőn, szerdán, csütörtökön, szombaton, jövő vasárnap: Ablakok. Kedden: Csillagok. Pénteken: Ezüstlakodalom. Vasárnap délután: Szerelem vására. Hétfőn, április 13-án, délután: Ezüstlakodalom. (*) A Városi Színház húsvét ünnepi előadásai. Ma, vasárnap délután a Cigány, este Fraskita, hétfőn délután Alpár Gittával Rigolettó, este a Cigányprímás kerül színre. (*) A Renaissance Színház húsvétja. Ma, vasárnap és hétfőn a szezon nagy sikere, az őszi szerelem (Somlay, Simonyi Mária, Ilosvay Rózsi), ma, vasárnap délután mérsékelt helyárakkal Szeretni (Simonyi Mária, Somlay, Táray) hétfőn délután mérsékelt helyárakkal Lengyel Menyhért Waterlooi csatája (Ilosvay Rózsi, Kabos, Somlay, Gellért) kerül színre. (*) Szerdán kezdi meg vendégjátékát östvig a Városi Színház Puccini-ciklusa keretében. Östvig Károly kamaraénekes és Rajdl Mária, a bécsi állami Operaház kiváló tagjai Puccini három legszebb művében lépnek fel. Szerdán, április 15-én a Toscában Walter Rózsi lesz Östvng partnere, pénteken, 17-én Östvng és Rajdi Mária együtt lépnek fel a Pillangókisasszonyban, április 20-án, hétfőn pedig a Bohéméletben Rudolfot és Mimit éneklik. A Puccini-előadásokra tömegesen vásárolják már a jegyeket a Városi Színház pénztáránál és a jegyirodákban. (*) Növendékelőadás a Vígszínházban. Az Országos Színészegyesület színésziskolájának növendékei szombaton, április 18-án, diután Gárdonyi falusi vígjátékát, a Bort adják elő. (*) Kedden és csütörtökön Rózsahegyivel a Cigányprímás a Városi Színházban. (*) Magnetic — Csibi: Két nagy siker tölti be a Magyar Színház jövő heti műsorát. Pásztor Árpád Magnetic-je, a szezon nagy drámai slágere, amely művészi izgalmasságával és produkciószámba menő színpadi látványosságával magával ragadja a közönséget, húsvét vasárnap este, húsvét hétfő délután, kedd, csütörtök, péntek és jövő vasárnap este szerepel a műsoron, míg a példátlanul népszerű Csibi szerdán és szombaton megy. (*) Nézze meg a hirdetőoszlopokon a Városi Színház polgárait. (*) Mariska vagy a házasságtörés iskolája. A Belvárosi Színház pénteken mutatja be Biró Lajos új színművét, amelynek címe: Mariska, vagy a házasságtörés iskolája. Az illusztris író új, megkapóan érdekes és végig művészi darabjának előadása legelsőrendűnek ígérkezik. A női főszerepet a nagyszerű Titkos Ilona játssza, a férfifőszerepet Somlay Artúr, aki egy markáns férfiegyéniség ábrázolásával lép újra a Belvárosi Színház közönsége elé, amelynek évekig kedvence volt. Gombaszögi Ella, Csathó Gitta, Tarnay, Toronyi, Vándory együttese pompás. Péntekig a színház nagy bohózati slágere, az Én már ilyen vagyok kerül színre minden este, szerda kivételével, amikor Fodor László pompás vígjátéka, A nagyságos aszszonyt már láttam valahol van műsoron. A hét vasárnap délután Lakatos László briliáns komédiája, a Fej vagy Írás, húsvét hétfő délután a kacagtató Ki babája vagyok én megy, (*) Fifi — minden este. A Blaha Lujza Színház jövő heti műsorát természetesen a színház nagy slágere, a hatatlanul mulatságos és népszerű Fifi tölti be Vaály Ilona, Viola Margit, Galetta Ferenc, Szirmai Imre, Fülöp Sándor és Heltai Andor diadalmas együttesében. A két vasárnap délután Stolz nagy operettje, A feleségem babája, húsvét hétfőn délután pedig a legendásan népszerű Szulamit megy. ------- mindent magában foglal, ami a szervezetet kielégíti, Aici az Ovomaltinet sem hagyja ki reggelijéből és uzsonnájiból, nyugodt lehet, hogy testi és szellemi erejének fentartáséhoz legtöbbet járult hozzá. Ára dobozonként SG... 0 és 51.600 kor forgalmi adóval együtt. Minta és Ismerettár Ingyen küld a Dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár Rt Budapest, luu postahivatal.üld MtfWM (Wampetics) megnyílt (Vasárnap délelőtt kazerazene) RÓMAI VILÁGKIÁLLÍTÁS 1925. MINDEN FELVILÁGOSÍTÁSSAL / KÖZÉPEURÓPAI ÁLLAMOK KÖZPONTI IRODÁJA A MAGYAR NYELVŰ n a SZÍVESEN SZOLGÁL a o V WIEN i, ROTENTURMSTRASSE 12 V a a LEVELEZSS a a (ESPOSIZIONE COMBIONARE MONDIALE RÓMA 1925) TasSra ap