Világ, 1925. október (16. évfolyam, 220-246. szám)

1925-10-01 / 220. szám

2 1925 október­e, Új világ náira, sőt szinte veszélyeztetve látta sa­ját személybiztonságát katonáinak ma­gatartásánál fogva. A katonai lázadás megelőzte azt a polgári forradalmat, amely voltaképpen­­ nem is követke­zett be. A legkisebb ellenálláson össze­omlott volna az a forradalom, amelyet s­em akart felidézni a Nemzeti Tanács, de sehol nem volt semmiféle ellenállás, mindenütt csak nyitott kapuk voltak, és lelkes csatlakozások ... ! Nem akarok többé katonákat látni,­­elég volt a hazugságokból, elég volt a rágalmakból, és tessék végre tudomásul­­venni azt, ami Úgyis kétségbevonhatat­lan és cáfolhatatlan valóság. Linder­­Béla, aki kissé improvizáltan lett a Ká­rolyi-kormány hadügyminisztere, és rajta kívül a Károlyi-kormány minden­­egyes tagja boldog lett volna, ha Buda­pestre érkezik akár csak két intakt had­osztály, amelyet a rend biztosítására le­het felhasználni a fővárosban és az or­szágban. Nem akarok többé katonákat látni, ez vonatkozott azokra, akik leron­gyolódva, éhesen, elkeseredve, fehér­nemű és köpeny nélkül érkeztek vissza a frontról, fegyverrel a kezükben és attól lehetett félni, hogy ezt a fegyvert fosztogatásra fogják felhasználni, vagy az amúgy is igen bizonytalan rend teljes felborítására. Nem akarok többé kato­nákat látni: ez a felszólítás a rendetle­nül, felbomolva, lázongva visszaérkezett csapatokra vonatkozott, azokra, akik veszélyt jelentettek és új földrengéssel fenyegették az országot. Az októberi forradalom másnapján nem voltak sem polgári, sem katonai kitüntetések, de a Károlyi-kormány kreált volna egy nagy kitüntetést annak a tábornoknak, aki hazahoz egy intakt hadosztályt, és azt a rend fentartásának, az államhatalom alátámasztásának szolgálatába állítja. Ludendorff lemondása és menekü­lése Svédországba, a zágrábi szábor át­alakulása nemzeti tanáccsá, a zágrábi hadtestparancsnok és a zágrábi honvéd­parancsnok csatlakozásával, a hatalom átvétele Prágában a csehszlovák nem­zeti tanács által, az olasz front teljes felbomlása, és az olasz front egy részé­nek fogságba esése, a fiuméi felkelés,­­és az egyéb katasztrófák egész sora előzte meg az októberi forradalmat, amelynek akarva sem lett volna módja­­felidézni az ország romlását, mert az ország romlása már teljes volt az őszi­ró­zsás hajnalon, és még teljesebb lett volna akkor, ha az őszirózsás forrada­lom vezérei nem vetik oda nevüket, nép­szerűségüket, testüket az újabb csapá­sok elhárítására. Egy két kis front- Szakasz talán lett volna még, ahol al­kalom nyílott akkor egy nagy gesz­tusra: például az osztrák-magyar hajó­had dokumentálhatta volna hitét a monarchia fenmaradásában, de itt sem történt kísérlet a tiltakozásra a történeti katasztrófa ellen, és simán játszódott le az osztrák-magyar hajóhad átadása az alig életreébredt Jugoszláviának. Ha a dreadnoughtok a tenger vizén kapituláltak az események előtt, akkor miként lett volna módja Budapestnek kitérnie a kapituláció előtt? Német­országban meggyilkolták Erzbergert, aki már 1917 júliusában a sokkalta kedve­zőbb feltételek és körülmények mellett próbálta kivívni a békét, 1918 novem­berében pedig csak Hindenburg tábor­nagy egyenes követelésére írta alá a kapitulációs feltételeket, amelyek elfo­­gadh­atatlanoknak tűntek fel előtte. Erz­bergert meggyilkolták és Slindenburg tábornagyból nemzeti bálvány lett... Erzberger meggyilkolására emlékeztet­ő, októbrista vezérek ellen az évek sora óta folytatott hajsza, pedig a felelős­­ségrevonást illenék elkezdeni azokon, akik odáig engedték fejlődni az esemé­nyeket, amíg menthetetlenné lett min­iden. Bethlen István gróf 1918 áprilisá­ban kondította it meg a vészharangot és Czernin Ottokár gróf egy évvel előbb. r. — Megkezdték Festetics herceg 18.000 holdas Csáktornyai birtokának a felosztását. A Világ belgrádi tudósítója jelenti: Feste­tics Tasziló herceg. Csáktornya mellett fekvő 18.000 holdas birtokának parcellázá­sát a jugoszláv hatóságok ma kezdték meg.­­A parcellázás a legújabb jugoszláv földbir­­tokrendezési rendelet alapján folyik, amely kimondja minden nagybirtok kötelező meg­váltását. Festetics herceg 18.000 holdas bir­tokából mindössze 150 holdat hagynak meg egy tagban földműves iskola céljaira. .­A birtok többi részét a muraközi kisbirto­kos parasztság földjeinek kikerekítésére használják föl. 1 A tisztviselői státusrendezés miatt csak október végén kerülhet a költségvetés a nemzetgyűlés elé (A Világ tudósítójától.) A kormány kö­réből érkező hírek szerint a pénteken tar­tandó minisztertanács megkezdi a tisztvise­lői státusrendezés tárgyalását. Már ismétel­ten híre járt annak, hogy a kormány a státusrendezéssel foglalkozik, nyilvánosságra került a Tamássy-féle tervezet és többször járta be a sajtót az a hír, hogy a kormány e tervezet mellett foglalt állást. Az ellenté­tes hírekkel szemben a való tényállás meg­állapítása céljából a Világ munkatársa kér­dést intézett Bárczy Dezső dr.-hoz, a Taka­rékossági Bizottság főtitkárához, aki a kö­vetkező felvilágosítást adta: " Tévesek azok a hírek, minthogyha a Takarékossági Bizottság már foglalkozott volna a státusrendezés kérdésével. Ez a félreértés valószínűleg onnan származik, hogy a sajtó és a közvélemény tudomást szerzett arról, hogy a Takarékossági Bizott­ság hosszabb időn át tárgyalta a státusok egységesítését. Ennek az egységesítésnek azonban magához a státusrendezéshez nin­­csen köze, mert a státusok egységesítése a tisztviselői létszám érintése nélkül csak azt célozza, hogy a rengeteg sokféle fizetési rendszer végre megszűnjön és a közalkal­mazottak illetményei általános séma szerint rendeztessenek. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy más fizetési rendszer szerint kapták illetményeiket a vasutasok, az állami igazgatás különböző kategóriái és igen sok kategóriában különösen a nyugdíjilletmé­nyek megállapításánál okoztak nehézséget a természetbeni járandóságok.­­ Ennek a zavaros helyzetnek véget kel­lett vetni, meg kellett teremteni az egységes fizetési rendszert, mert enélkül a nyugdíjak megállapítása, valamint ezeknek egységes kezelése igen nagy nehézségekbe ütközik. A státusok egységesítése azonban magát a stá­tusrendezést, amelynek lényege az, hogy az egyes fizetési kategóriák létszáma állapíttas­sák meg — nem érinti. A Takarékossági Bizottság eddig nem tárgyalta a státusrendezést . A státusrendezésre vonatkozólag több­féle tervezet készült, így a KANSz, Tamássy József nemzetgyűlési képviselő és mások is dolgoztak ilyen tervezeten, amelyeket azon­ban csak hallomásból ismerek, mert ezek­kel a Takarékossági Bizottság eddig még nem foglalkozott. Ezek a tervezetek részben a miniszterelnök, részben pedig a pénzügy­­miniszter úr elé kerültek, akik ezeket a ter­vezeteket kiadták a pénzügyminisztérium költségvetési és illet­ményi osztályainak. Ezek az osztályok vették azután tárgyalás alá a tervezeteket és véleményes jelentésü­ket a pénzügyminiszter úr elé terjesztették. Ezen a retortán keresztül jutnak most el a tervezetek a minisztertanács elé, amely —­­értesülésem szerint is — legközelebbi ülésén állást foglal a státusrendezés ügyében. A minisztertanács állásfoglalása lesz irányadó a tekintetben, hogy a Takarékossági Bizott­ság mely rendszer alapján keresse a tiszt­viselői státus rendezését.­­ A minisztertanács fog dönteni a tekin­tetben, hogy a Takarékossági Bizottság mi­lyen rendszer alapján keresse a státusrende­zés kérdésének megoldását. A megoldási mó­dozatok között három szisztéma közül kell választani; az egyik a kihalási rendse­r, a másik a nyugdíjasok kedvezőbb ellátása, amely az önkéntes nyugdíjbavonulást idézné elő, és a harmadik a Tamássy-féle elmélét. Amelyik főirányelvet a minisztertanács el fogja fogadni, a Takarékossági Bizottság anak alapján dolgozza ki a státusrendezésre vonatkozó tervezetét. Súlyos kifogások a Tamássy-féle tervezettel szemben A Takarékossági Bizottság főtitkárától ka­pott felvilágosításon kívül más forrásból azt az információt kapta a Világ munkatársa, hogy a kormány a pénteki minisztertaná­cson véglegesen dönt a státusrendezés szisz­témáját illetőleg. Egyelőre a legvalószí­nűbbnek az látszik, hogy a Tamássy József nemzetgyűlési képviselő által kidolgozott tervezetet fogadják el, jóllehet a közalkal­mazottak körében ezt a tervezetet igen nagy ellenszenvvel nézik. Szakértők véleménye szerint a Tamássy-féle rendszer majdnem teljesen kizárja a dotációkban való javítást, és pusztán címeket osztogat, anélkül, hogy az illetmények lényeges fölemelésével na­gyobb munkateljjsítményre buzdítaná a tisztviselőket. A tervezetnek az a része, ame­lyik az illetmények mérsékelt javításából is kizárja a köztisztviselők jelentős tömegét és valósággal megengedi nekik azt, hogy keve­sebbet dolgozzanak azért, mert az előlépte­tés reményétől meg vannak fosztva, az ad­minisztráció biztonságára nézve egyenesen veszedelmes. Értesülésünk szerint ezeket az aggodal­makat a kormánynak is tudomására hozták és a kormány tagjai közül is többen ma­gukévá tették ezeket a kifogásokat. A ka­binetnek azok a tagjai, akik egyetértenek Tamássy József tervezetével, gyors döntést sürgetnek, azzal az indokolással, hogy ez a tervezet részleteiben is annyira ki van dol­gozva, hogy e tervezet alapján a Takarékos­­sági Bizottság rövid időn belül elvégezheti a reá háruló munkát. A Takarékossági Bizott­ságra hárul ugyanis az a feladat, hogy a kormány által megjelölt szisztéma szerint ki­dolgozza a státusrendezésre vonatkozó tör­vényjavaslatot, amelyen a pénzügyminisz­térium kodifikációs osztálya már csak si­mításokat lesz hivatva végrehajtani. A kor­mány azért sürgeti most ennek a végleges tervezetnek az elkészítését, mert enélkül nem tudja megszerkeszteni az 1925—26. évi költségvetést. A nemzetek szövetségének pénzügyi bizottsága ugyanis ismételten figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy a tisztviselői státusrendezést már a folyó költségvetési évben, tehát ennek a költségvetési évnek büdséje keretében végre kell hajtani. Az appropriációs törvényben kér fölhatal­mazást a kormány a státusrendezésre Beavatott forrásból szerzett értesülésünk szerint a kormány arra számít, hogy a stá­tusrendezést felölelő törvényjavaslat októ­ber végéig elkészülhet és ennek alapján a kormány a költségvetést is megszerkesztheti. Ez az értesülés megerősíti a Világ­nak azt a korábbi híradását, amely szerint teljesen kizártnak tekintheti azt, hogy a kormány december 31-ig a költségvetést letárgyaltat­­hassa. Amennyiben a kormánynak sikerülne is a státusrendezés ügyét egy hónapon be­lül tető alá hozni, kizártnak tekinthető az, hogy a nemzetgyűlés három hét alatt letár­gyalhassa a költségvetést, amelynél különben az ellenzék a kormányzattal szemben ki­fogásainak egész áradatát akarja szóvátenni. A státusrendezésre a kormány a költség­­vetési appropriáció keretén belül fog fel­hatalmazást kérni, mert az eddigi tanács­kozások során megállapítást nyert az, hogy a szanálási törvényben kapott felhatalmazás alapján a státusrendezés végrehajtására — amely a képesítési és nyugdíjellátási törvé­nyek teljes megváltoztatását teszi szüksé­gessé — a kormány nem rendelkezik a szükséges törvényes felhatalmazással és így rendeleti úton nem szabályozhatja a tiszt­viselői státust. Bethlen István gróf többre becsüli a kor­mány stabilitását, mint a személyi változások hasznát A kormány rekonstrukciójáról már a par­lamenti ülések alatt sokat beszéltek és külö­nösen azon idő alatt merültek fel újabb kombinációk, míg Bethlen István gróf mi­niszterelnök távol volt a fővárostól. Ezek­nek a kombinációknak állandósulásához és a kabinet rekonstrukciójáról szóló hírek megerősítéséhez hozzájárultak azok a meg­megújuló tárgyalások, amelyeket Klebels­­berg Kunó gróf a jobboldali politikusokkal folytatott, majd azok az­­elégedetlenkedő hangok, amelyeket a kisgazdák hallattak. Nyáron általános volt a politikai életben az a felfogás, hogy a miniszterelnök hazatérése után a kormány összeállításában lényeges változások következnek be. Különösen a kereskedelemügyi és külügyi tárcák körül történő változásokról lehetett sokat hallani, mert azt beszélték, hogy Walkó Lajos ke­reskedelemügyi miniszter szívesen hagyná ott tárcáját és cserélné fel a külügyminisz­térium vezetésével, amelyet most ideiglene­sen lát el a miniszterelnök. Olyan helyen, ahol Bethlen István gróf miniszterelnök felfogását és jövő terveit is­merik, a következőkben ismertették előt­tünk a kabinet rekonstrukciójára vonatkozó hírek alaposságát: — Bethlen István gróf miniszterelnök úgy kifelé, mint befelé igen nagy jelentősé­get tulajdonít kabinetje stabilitásának. A miniszterelnöknek az a felfogása, hogy a kormány jelenlegi összeállításában olyan állandóságot mutat, amely — szerinte — ma ritkaságszámba megy Európában. Ezt a stabilitást a miniszterelnök többre becsüli, mint a személycseréktől várható eredmé­nyeket, éppen ezért úgy határozott, hogy a kormányban egyelőre semmiféle változás ne történjék. A miniszterelnöknek az a szo­kása, hogy a személyi ügyeket teljesen egye­dül intézi, egy-egy miniszterváltozást csak a közvetlenül érdekeltekkel beszél meg. Most azonban senkivel sem tárgyal és semmilyen változást nem akar. Walkó Lajos továbbra is megmarad a kereskedelmi tárca élén és így elesik az a kombináció, amely Kállay Tibor kereskedelemügyi miniszterségéhez fűződik.­­­ A külügyminiszteri szék végleges betölté­sét illetően a miniszterelnök úgy határozott, hogy — amennyiben egészsége megengedi — ezt ő maga veszi át, és személyesen fogja vezetni a külügyminisztériumot. Ezért tör­tént a napokban Khuen-Hédeváry Sándor grófnak külügyi adminisztratív államtit­kárrá való kinevezése is, mert a miniszter­­elnök­öt szemelte ki arra, hogy távollétében vagy elfoglaltsága esetén a külügyminiszté­rium ügyeit vezesse. Ezzel az információval szemben azok a körök, amelyek a kormányzat jobboldali szárnyának megerősítésén fáradoznak, to­vábbá is ragaszkodnak ahhoz a tervhez, hogy a politikai erők átcsoportosítása a ka­binet összetételében is kifejezésre jusson. Kárlay Tibor kereskedelemügyi minisztersé­géről, Slomonnay Tivadar államtitkárságá­ról,és egyéb személyi változásokról szóló híreket a fúzióra készülő keresztényszo■o­cialista és keresztény gazdasági párt sajtója tartja felszínen, tehát e kombinációkhoz azok a politikai tényezők ragaszkodnak, amelyek a kormánypárt jobb szárnyának, átszervezését Bethlen István kormányának egyik tagjával való egyetértésben hajtják végre. A lakbér emelkedésének arányában felemel-­­ték a közalkalmazottak és nyugdíjasok lakó­bérilletményét . Hivatalosan jelentik, hogy a minisztertanács szeptember 18-án tartott ülésén, tekintettel arra, hogy a lakásbéreket az 1925 novemberi, az 1926 februári és az 1926 májusi bér-évnegyedre fokozatosan felemelik, elhatározta, hogy az állami, vármegyei, államvasúti és állami vasgyár tisztviselőinek és egyéb alkalmazottaknak, vas tartűint a honvédség, csendőrség, vámőrség, fo­­lyamőrség és államrendőrség tagjainak, továbbá a felsorolt csoportokhoz tartozó nyugdíjasoknak­ és özvegyeknek lakáspénzét az 1925 november 1 1-től az 1926 július 31-ig terjedő időre újból szabályozza. A kormány ezért az állami tisztviselők lakás-­ béréről részletes táblázatokat bocsátott ki, melyeknek első csoportja a tényleges szolgálat­ban álló állami, vármegyei, államvasúti és­ állami vasgyári tisztviselők és egyéb alkalma­zottak részére megállapított lakáspénzek új­ megállapítását tartalmazza. Azok az állami, vármegyei, államvasúti és állami vasgyári nyugdíjasok, akiket tizenöt beszámítható évnél hosszabb szolgálati idő­vel helyeztek nyugdíjba, tekintet nélküli a családtagok számára, ugyanolyan összegű la­káspénzt kapnak, mint azok a tényleges szol­gálatban álló tisztviselők, akiknek legfeljebb kéll olyan családtagjuk van, akik után családi pót­lékban részesülnek. Azok, akiket tizenöt beszá­mítható évnél rövidebb szolgálati idővel helyez­tek nyugalomba, továbbá a felsorolt tisztvise­lőknek és egyéb alkalmazottaknak az özvegyei külön kimutatások szerint megállapított alacso­nyabb lakáspénzeket kapnak. A honvédség, csendőrség, vámőrség és folyam­őrség tényleges szolgálatban álló, valamint át­meneti illetékekkel nyugállományba helyezett havidíjasai és lakilletékre igényjogosult legény­ségi állományú egyénei, az államrendőrség őr­személyzetének tényleges szolgálatban álló tag­­jai, továbbá az ugyanebbe a kategóriába tar­tozó tizenöt évnél hosszabb szolgálati idővel nyugalomba helyezettek lakáspénzét, istállóbé­­rét, kocsiszínbérét és bútorbérét a rendelethez mellékelt további kimutatások tartalmazzák. Hasonlóképpen külön rendelkezések érvényesek, a tizenöt beszámítható évnél rövidebb szolgálati idővel nyugállományba helyezettek, továbbá az özvegyek lakáspénzeire. Harmincöt évre 22 millió aranykorona hitelt ad a kormány a mezőgazdaságnak Hivatalosan jelentik, hogy tegnap este érte­kezlet volt a pénzügyminisztériumban Bod Já­nos pénzügyminiszter elnöklete alatt a mező­gazdasági érdekeltségek és a nagyobb budapesti pénzintézetek vezetőinek részvételével a mező­­gazdasági hitel ügyében. A pénzügyminiszter közölte a megjelentek­kel, hogy a külföldi kölcsön megszerzése érde­kében folytatott tárgyalások nem jártak még kellő eredménnyel, azonban lényeges közeledés­ történt a külföldi hitelezői csoport álláspontjai és tíz itteni álláspont között. A pénzügyminiszter közölte, hogy azokra a fontos érdekekre való tekintettel, amelyek­ a mezőgazdaságnak hosszúlejáratú hitellel való ellátásához fűződnek, a kormány elhatározta, hogy nem várja be a külföldi kölcs­öntárgyalá­sok végleges eredményét, hanem az erre a célra rendelkezésre álló mintegy 22 millió arany­koronának megfelelő összeg felhasználásával már most megindítja a pénzintézetek útján ez hosszúlejáratú mezőgazdasági hitelt. A részletes feltételek megállapítása most van folyamatban. Annyi azonban már most is nyil­vánvaló, hogy a gazdák a hitelt harmincöt évre 7 és fél százalékos kamatra, előrelátható­lag 86 és fél százalékos elszámolási árfolyamon fogják kapni és ezenfelül kezelési költség cí­mén évi 10 százalékot fognak fizetni. A kölcsön törlesztésére évenként mintegy 1­0.55 százalék esik, ténylegesen együttvéve mintegy 10.5 százalékot fog fizetni a 86 és fél százalékos árfolyamon elszámolt kölcsön után s ezenfelül a lényegesen mérséklendő illetékté­­teleket fog kelleni még fizetnie. A pénzintéze­tek vezetői, tekintettel arra, hogy a legnagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy rossz típusú zálog­levelek ne jöjjenek létre, lekötötték magukat a­ pénzügyminiszterrel szemben abban az irány­ban, hogy a gazdák számára ezeknél kedvezőt­lenebb feltételek mellett nem fognak hosszú­lejáratú mezőgazdasági hiteleket folyósítani. s Csütörtök Októberi gyászünnepély az angyalföldi­­ Kossuth-pártban A Koss­u­­th-párt angyalföldi szervezete október 4-én, vasárnap este 8 órakor az Üteg utca 4. szám alatti párthelyiségében az aradi vértanúk emlékezetére gyászünnepélyt rendez. Az ünne­pélyen megjelennek és felszólalnak Nagy Vince, Kollmann Dezső, Tihanyi Kálmán. . a reggeli és uzsonna tejhez erősít, táptál, fű­zifit

Next