Világ, 1925. október (16. évfolyam, 220-246. szám)

1925-10-09 / 227. szám

3 1925­ október 9. Hírek 3 sorban Felgyújtott a Fogarasi úton egy favázas épületet Franc János napszámos, akiről meg­állapították, hogy elmebajos. Leugrott a vonatról Eperjesi László 13 éves tanuló az isaszegi állomáson és koponyaalapi lörést szenvedett. Súlyos állapotban a Rókus­­kórházba szállították. Leesett a fáról Garasi Jánosné hatvankét éves magánzónő és mindkét lábát eltörte, az ijedtségtől egész testében megmerevedett. A Rókusban ápolják. A Magyar Külügyi Társaság delegációját ked­den Nyíregyházára vezeti Berzeviczy Albert elnökhelyettes, aki ott előadást tart. Változóan felhős idő várható, hősüllyedéssel és helyenként kevés esővel, a Meteorológiai In­tézet jelentése szerint. Magland Ferenc 26 éves hentessegéd Aréna H 63. számú lakásán öngyilkossági szándékból felakasztotta magát. Amikor észrevették, már meghalt. Dénes Lajos dr. október 9-én d. n. 7 órakor előadást tart a Pénzintézeti Tisztviselők Egye­­sü­letében Fejezetek a pszichológiából címen. A Magyar Háziasszonyok Országos Szövet­sége tegnap tartotta az Erzsébetvárosi Kaszinó dísztermében idei szezonjának első sikeres kulcsúrestélyét. Leesett az építőállványról az újpesti cérna­­gyár építkezésénél Egyed Sándor napszámos és eltörte az állkapcsát A Tűzriadalom egy bádogosmű­hely­ben. Ma este háromnegyed 7 órakor azt jelen­tették a tűzoltóságnak és a mentőknek is, hogy a Dob ucca 31. számú ház udvarán levő bádogosműhelyben oxigéntartály rob­bant fel, amitől tűz támadt és a helyiségbe menekülni már nem tudó emberek szorul­tak be. Kivonultak a mentők, továbbá a VI. ker. és központi tűzőrségek. A tűzoltók behatoltak a műhelybe, ahol megállapítot­ták, hogy nincs senki, nem is az oxigén­­tartály robbant fel, hanem egy vitriolt tar­talmazó üveg tört el és a széjjelömlött vit­rioltól gázok fejlődtek, amelyből a bádo­gosműhely megijedt alkalmazottai oxigén­robbanásra következtettek. Sem tűz nem volt, sem baleset nem történt. —­ Nemzetközi sakkverseny Moszkvában. A moszkvai nemzetközi mesterverseny résztve­vőinek a névsora a következő: Lasker Em­á­im és dr. volt világmester, Marshall Frank ame­rikai bajnok, Rubinstein Akiba lengyel bajnok, továbbá Grünfeld Ernst (Wien) Tartakower Saiielly dr. (Párizs), Widmar Milán dr. (Bel­grád), Dogoljubon Ervin (Triberg), Réti Ri­­c­hárd (Köln), Spielmann Rudolf (München), Samsieh Friedrich (Berlin), Torre Carlos (Mexikó). Az orosz színeket Bogoljubov nagy­mesteren kívül még Romanovszky P., Rabino­­vics E., Löwenfisch, Uija­ Gencimiff­ és Gott­­hilf képviselik. Valószínű indulók még Seles­­ztiev és Hubbel. A moszkvai versenyről távol­marad Maróczy Géza nagymesterünk, aki Nem York egyik előkelő klubjának, a Manhattan Chess­ Club-nak trénere. A Párizsba emigrált Aljechin Alexander és Dus­ Chotimirsky meste­rek politikai okokból nem léphetnek Szovjet- Oroszország területére. A moszkvai verseny­­bizottság elnöke Grigorjev. A verseny­ díj­alapja meghaladja a 35.000 arany­-rubelt, ami megfelel körülbelül kétmilliárd magyar koro­nának. Moszkvában nemrégiben fölállították a sakkakadémiát, melynek célja a sakk-játéko­sok képzése és a játék propaganda útján való terjesztése. — Megőrült a fogházban. Még július 25-én történt, hogy Sashalom községben Hegyi Jó­zsef asztalos felesége borotvával támadt alvó urára és annak nyakán súlyos vágást ejtett. Az elősiető szomszédok mentették meg Hegyi Józsefet az elvérzéstől, akit a Rókus-kórházban helyeztek el, ahol felgyógyult és nemrég el­távozott a kórházból. A merénylő asszony tet­tének elkövetése után elmenekült, de a rendőr­ség elfogta és átadta a pestvidéki ügyészség­nek. Hegyi Józsefné azóta a pestvidéki tör­vényszék fogházában volt letartóztatásban. Hegyiné néhány nappal ezelőtt oly különösen viselkedett, hogy a fogház orvosa többnapos megfigyelés után elmebajt állapított meg az asszonyon. Ma délután Hegyi Józsefnét rab­­szállító kocsin átvitték a főkapitányságra, ahol a rendőrorvos is konstatálta, hogy az asz­­szony közveszélyes elmebajos. Az angyalföldi elmegyógyintézetbe szállították. — Hétfőn indul utoljára a MFTR bécsi ha­jója. A MFTR a budapest—bécsi hajójárto­­kat az előrehaladott évad miatt megszünteti. Az idén Bécsbe hétfőn indul utoljára hajó, visszafelé pedig csütörtökön. — A Gönyü— Győr közötti csatlakozó hajójáratok október 15-én szintén megszűnnek. — A gyorsárufelvé­­tel a budapest—bécsi irányban hétfőn, a Pécsből lefelé irányuló forgalomban szerdán szűnik meg. —* Halálozás. Okrutai Novelly Emil nyugal­mazott MÁV felügyelő, a Ferenc József-rend lovagja október 8-án 75 éves korában elhunyt. Temetése október 10-én, szombaton délután 4 órakor lesz a kerepesi úti temető halottasházá­ból. Az engesztelő szentmise-áldozatot október 12-én, hétfőn reggel 8 órakor fogják a teréz­városi plébánia­templomban bemutatni. A Jelzálogkölcsönöket folyósíttat 1. helyű be­kebelezés mellett budapesti bérházakra, mező­gazdasági birtokokra és ipartelepekre a Róth Bank, Budapest, Vilmos császár út 45.­­ Négy évtizedes jó hírnév fűződik a Zoltán­­féle csukamájolajhoz, amelyet semmi más nem pótol, mert íze, szaga nincs és nagy a vitamin­tartalma.­ SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET A színházak pénteki műsora: OPERA: Lohengrin (7). NEMZETI: Solness építőmester (7). KAMARA: Vége a szép nyárnak (V-8). VÁROSI: Hints előadás. VÍG: Úriemberek 0/18). FŐVÁROSI: Az orlov (1/,8). KIRÁLY: Ann­a-bál (V,8). RENAISSANCE: Szonkin és a főnyeremény f/,8). MAGYAR: Eső (*/18). BELVÁROSI: Ha akarnám... (*/18). TERÉZKÖRÚTI: Szabályos operett. A Szek­rény stb. (’/10). ROYAL ORFEUM: Izgalmas futballmérkőzés Magyarország és Anglia között stb. (8). KIS KOMÉDIA: Örömkönnyek. Revü. Rott, Steinhardt (8). Megnyílt az Operaház (A Világ tudósítójától.) Új szezon, új rezsim, új igazgató indult el ma este a ma­gyar Opera Andrássy úti palotájában. Pol­­dlini—Vajda páratlanul népszerű vígope­rájának csütörtöki előadásával megkezdő­dött a sokat hányatott magyar dalszínház idei színházi éve — és talán új korszaka. Az ajtó előtt még kérdőjelek állanak, de bizakodás és annak reménye is, hogy az Operaház a jövőben ismét méltó lesz nagy­szerű hivatásához, a magyar zeneművészet magas nívójához, európai hírnevéhez. Fel­adatunk a kritika és nem a jövendölés, de az első előadást megelőző szokatlanul szor­galmas, komoly próbák, számtalan megrög­zött abúzus eltörlése, erélyes rendcsinálás, annak céltudatos megszervezése, igen ked­vező előjelek és ha a feladatok művészi megoldása is ennyi fiatalos lendületet, friss erőt fog mutatni, az Operaház szebb időinek megérkezését jelöli a mai megnyitó? Ünnepi hangulatban, a Himnusz eléneklé­­sével nyílt szét a­ függöny a teljesen megtelt nézőtér előtt. Kerner István vezetésével a jól ismert és gyakran méltatott együttesben a Farsangi lakodalom került színre nagy gonddal előkészített, utolsó ütemig szabatos előadásban, amelyet a közönség változatlan szeretettel, tüntetően meleg ovációkkal fo­gadott. Ma volt különben a premierje a kitűnően bevált bérleti rendszernek is, amely arány­­lagos olcsóságával és helyes gyakorlati ér­zékkel megszabott feltételeivel szélesebb ré­tegeknek teszi lehetővé az egyetlen magyar dalszínház látogatását, amellett, hogy a bü­dsé tekintélyes bevételeit és így a vezető­ség anyagi akcióképességét előre biztosítja. Ybl gyönyörű színházának megint van állandó törzsközönsége és ennek sorában ott találjuk ismét a zenekedvelő társadalom minden osztályát, örvendetesen nagy szám­mal a nem divatos szórakozásból, de lelki szükségből operába járó lateinereket és a kevésbé tehetős középosztályt is. Mágnások azonban csaknem teljesen hiányoznak a bér­lők névsorából és a megnyitó előadás hall­gatóinak soraiból is. A színház megnyitásával kapcsolatban Radnai Miklós, az új igazgató, megismétli a már ismertetett programját: — Az újdonságok, reprízek és a műsor összeállítása dolgában — mondja — arra teszem a fősúlyt, hogy a Mozart­, Wagner­és Verdi-repetoár teljesen kiépíttessék és teljes legyen a magyar operák ciklusa, ösz­­szesen hét bemutatót és nagyobb reprízt tervezek erre az évadra, azokon a felújításo­kon kívül, amelyekkel jelenleg is műsoron lévő operák új rendezésben és részben új szereplőkkel kerülnek színre. — Az első esemény — folytatta az igaz­gató —, már október 24-én lesz, Strauss János születésének századik évfordulója al­kalmával. A cigánybáró­t újítjuk föl, mivel megemlékezünk egyben a J­ókai-centenná­­riumról is. A népszerű Strmm-dalművet Titel Bernát főzeneigazgató vezetése alatt kettős szereposztásban fogjuk adni. Saffit Sándor Erzsi, Nagy Margit és Tihanyi Vilma, a zsupánt Vencze­l Béla és Dalnoky Viktor, Barinkait Pataky Kálmán és Gábor József, Ciprát Bársony Dóra és Budanovics Mária énekli. November végén lesz Debussy szim­bolikus operájának, a Pelieas és Melisande­­nak bemutatója, melyet Rékay Nándor kar­nagy készít elő és Márkus László főrendező rendez. A főszerepeket Marschalkó Rózsi, Gábor József, Szemere Árpád, Vencze­l Béla és a kis Márkus-Szeget Ili fogja énekelni. Decemberben lesz Wagner Siegfried-jének felújított előadása, Kerner István főzeneigaz­gató verzénylete alatt. A címszerepet Gábor József­­ és Pilinszky Zsigmond, Brünhildát Haselbeck Olga és Sebők Sári fölváltva éneklik, Mimné pedig Toronyi Gyula és Szügyi Kálmán lesz. — Januárban kerül a sor az első magyar újdonságra, Szántó Tivadar és Lengyel Menyhért Taifun című operájának bemutató­jára. Az újdonságot Fleischer Antal kar­mester tanítja be, női főszerepét, Helént Alpár Gitta és Relle Gabriella tanulják. Tokeramot Szemere Árpád, az író szerepét Székelyhídit Ferenc fogja énekelni. Fölújí­tásra kerül a Zsidónő is, amelyben új lesz Eleázár szerepében Székelyhidy, Rechhát pedig Sebők Sári és Relle Gabriella fölváltva éneklik. Februárban mutatjuk be Bartók Bélának,a Lengyel Mérvűért- szövetjére ké­szült A csodálatos mandarin című panto­­nimjét. A két főszerepben két érdekes ven­déget kíván az Operaház fölléptetni: Bajor Gizit és Csortos Gyulát. Márciusban Mozart­­reprízünk lesz. Fölújítjuk a Figaro lako­dalmát, melynek zenei részét Kerner István fogja betanítani. Áprilisban bemutatjuk Umberto Giordano-nak Sem Benelli szöve­gére írott Gúnyvacsora című operáját, melyet T­itt és Bernát fog vezényelni. Való­színűen még az idén sor kerül Dohnányi Ernő A vajda tornya című operájának reprí­­zére és Kodály Zoltán, Paulini Béla és Har­­sányi Zsolt Háry János című daljátékára. Az Operaházban több előadást fog tartani az idén a Nemzeti Színház is. Ezek közül az első Bayron Manfréd-jz lesz, Schumann ze­néjével. — A vendégek közül Battistini, Feinhals, Baklanoff, Ivogün, Jeritza és William Bolton neveit említhetem meg. A külföldi dirigensek közül vendégül látja az Operaház Strauss Richardot és Kleiber Erichet, valamint ta­vasszal hosszabb ideig fog nálunk működni az Amerikából hazatérő Reiner Frigyes. (*) Az új rokon a Nemzeti Színházból átkerül a Kamaraszínházba. Csathó Kál­mánnak a Nemzeti Színházban nagy siker­rel színrekerült vígjátéka. Az új rokon, legközelebb újból a közönség elé kerül, ezúttal azonban a Kamaraszínházban, ahol a Nemzeti Színház együttese játssza to­vábbra is a népszerű vígjátékot. A Nemzeti Színház igazgatósága ezzel csak folytatja azt a törekvését, hogy a nagy színpadról az intimebb hatású Kamaraszínházba viszi át mindazokat a darabokat, amelyek itt job­ban és méltóbban érvényesülhetnek. (*) Bajor Gizi idei első fellépése a Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színház idei szezonjá­­ban pénteken szerepel először Solness építő­mester, Ibsen drámája, melyben a női fősze­repet Bajor Gizi játssza, akinek visszaszerződ­­tetése óta ez lesz első föllépése a Nemzetiben. A címszerep most is Ódry Árpád kezében van a többi szereplő pedig a régi előadások kitűnő alakítását hozza. (*) Csiky Gergely darabja, a Proletárok, újból műsorra kerül. Csiky Gergelynek, a múlt századbeli magyar színpadi irodalom egyik legtöbb sikert aratott szerzőjének darabjai már esztendők óta lekerültek a Nemzeti Színház színpadáról. A magyar színműírás fejlődésének történetében je­lentős helyet foglal el Csiky Gergely mun­kássága, és hogy ez a munkásság mennyire maradandó volt, bizonyítja az is, hogy egyik vígjátéka, A nagymama, még ma is műsorán van nemcsak a Nemzeti Színház­nak, hanem az összes vidéki színházaknak. Csiky Gergelynek egy másik, nemcsak iro­dalomtörténeti jelentőségű, de színpadi ha­tásban is értékes darabját, a Proletárok­at a jövő héten újítja fel új rendezésben és új szereposztásban a Nemzeti Színház. (*) A Nemzeti Színház és Kamaraszínház legközelebbi bemutatói. A magánszínházak­hoz hasonlóan a Nemzeti Színház is foko­zott munkatempóval készíti elő bemutatóit. Két hét múlva a Nemzeti Színház együttese ismét két új darabban lép fel, amennyiben a Nemzeti Színházban Vitéz Miklósnak B. Nagy Gergely című h­áromfelvonásos drá­máját mutatják be, a Kamaraszínház pedig színrehozza Hevesi Sándornak Elzevir című darabját. Ezzel ismét két magyar darabbal bővül az állami színházak repertoárja, hí­ven ahhoz a kitűzött programhoz, hogy úgy a Nemzeti Színház, mint a Kamara­­színház az idei szezonban lehetőleg csak magyar szerzők darabjait fogja bemutatni. (*) A Népszínház ötven éves jubileuma. Nagy ünnepséggel készül megülni a főváros a régi Népszínház megalapításának ötvenedik évfordulóját. A díszelőadást a népszínházi bizottmány és a Nemzeti Színház igazgató­sága csütörtökön, október 15-én este hétórai kezdettel rendezi a Nemzeti Színházban. Ok­tóber 11-ig a jegyeket a meghívottak számára tartják fenn, akik jegyeiket a meghívó fel­mutatása mellett a rendes pénztári órák alatt, délelőtt kilenc órától egy óráig, délután három órától öt óráig válthatják meg. Október 11-től kezdve az esetleg fenmaradt jegyeket a nagy­közönség rendelkezésére bocsátják. A jubi­leum alkalmából A falu rossza kerül színre, amelyet Rákosi Jenő ünnepi beszéde előz meg. A szereposztás a következő : Feledi Gáspár: Bartos Gy, Feledi Lajos: Harasztos G., Feledi Boriska : Ághy Erzsi, Bátki Tercsi: Gömöry Vilma, Göndör Sándor, Kiss Ferenc, Finum Rózsi: Nagy Izabella, Gonosz Pista : Rózsa­hegyi Kálmán, Gonoszné: Demjén Mari. A kisebb szerepekben Fáy Szeréna, Kiss Irén, Iványi Irén, Bodnár Jenő, Almássy Endre, Ga­­bányi László Szathmáry Lajos, Sugár Károly, Szőke Lajos, Fehér ö. László, Gyenii Ede és Hajdú László működnek közre. (*) Az EsŐ bemutatóját szombaton min­den akadály nélkül megtarthatják. Péntek estére tűzte ki a Magyar Színház az Eső című dráma bemutató előadását, Titkos Ilonával és Csortos Gyulával a főszerepek­ben. A darabból ma délelőtt kellett volna megtartani a főpróbát, ez azonban Csortos Gyula közbejött betegsége miatt elmaradt és ugyanezért nem lehet megtartani a pén­tek estére kitűzött bemutatót sem. Közben azonban Csortos Gyula rekedtsége annyira megjavult, hogy immár semmi akadálya sincsen a darab bemutatásának, amely szombaton este lesz, míg a főpróbát pén­teken este tartják meg. VILÁG Péntek Filmek készülnek a nagyobb magyar városokról — a külföld számára (A Világ tudósítójától.) A most megjelent filmrendelet, amely a magyar filmgyártás újjászületése érdekében készült, magában foglalja azt a fontos rendelkezést is, hogy a filmérdekeltségek minden külföldről be­hozott harminc film után kötelesek egy magyar filmet készíteni. A külföldi film­­gyárak, amelyek számára Magyarország igen jövedelmező piacot jelent, nagyobb­részt valamennyien fiókokat, filmkölcsön­­zőket állítottak föl Budapesten és így a ren­delet elsősorban ezeket a filmkölcsönzőket érinti, mert külföldről behozott filmjeik után a fenti arányban ezek kötelesek elké­szíteni vagy készíttetni a magyar filmeket. Ebbe a rendelkezésbe most érdekes mó­don kapcsolódott be az Országos Közműve­lődési Tanács, amelynek munkaprogram­jához tartozik az is, hogy minél nagyobb propagandát fejtsen ki a külföldön a ma­gyar kultúra ismertetése érdekében. Az Or­szágos Közművelődési Tanács a fenti film­rendelettel kapcsolatban európai film­pro­pagandát készít elő. Ez a terv úgy volt ke­resztülvihető, hogy a tanács érintkezésbe lépett egy olyan németországi filmgyárral, amelynek Budapesten is érdekeltsége van és megállapodott a filmgyárral abban, hogy az általa Magyarországra importált filmek elle­nében készítsen itt Magyarországon egy, a magyar városokat propagáló filmet. A film költségeinek felét a filmgyár, a másik felét pedig azok a városok fedezik, amelyekről a propaganda­film készül. A megállapodás feltételei közé tartozik még, hogy a német filmgyár ezzel megváltja azt a kötelezettsé­gét, hogy magyar filmet kell készítenie és kötelezi magát a német filmgyár arra is,­­ hogy ezt a magyar városokról készült ké­pet elhelyezi Németország filmszínházaiban. Az Országos Közművelődési Tanács a megállapodás megkötése után azonnal érint­kezésbe lépett a nagyobb magyar városok­kal, hogy melyek azok a kultúrintézmé­nyek, továbbá kereskedelmi és ipari intéz­mények, amelyeknek ismertetése a külföl­dön célszerű volna. Az első ilyen film Szeged városáról készül és körülbelül 200 millió koronába fog kerülni. Ennek, mint már említettük, felét a német filmválalat fedezi, másik felét pedig azok az ipari és kereskedelmi intézmények, amelyek a föl­veendő filmen szerepelnek. Sorrendben ez­után a Győr városáról készülő fölvételek következnek, azután pedig Debrecenről, Miskolcról és Pécsről készít fölvételeket a Közművelődési Tanács által irányított né­met filmrendező, akit a külföldi gyár küld Magyarországra. A magyar városokról készült filmeket, amelyek minden kultúrintézményükkel és mozgalmas életükkel mutatják be a váro­sokat, Magyarország minden filmszínházá­ban a közönség elé viszik, de ennél sokkal fontosabb, hogy bemutatják ezeket a filme­ket az összes németországi filmszínházak­ban és előreláthatóan más országok fővá­rosaiban is. (*) A csirkefogó című bohózat Szegeden sérti Tömörkény István emlékét. Most ké­szült bemutatni a szegedi színház Szenes Bélának a Vígszínházban is műsoron lévő Csirkefogó című bohózatát, de a szegedi bemutatót a városi tanács határozatából nem lehet megtartani. A városi tanács leve­let intézett a szegedi színház igazgatójához és ebben közli, hogy bizonyos körök tünte­tésétől kell tartani, mert ezeknek a kérők­nek a véleménye szerint a bohózatban Tö­mörkény István alakja van kifigurázva, már­pedig a nagynevű szegedi írónak nevetsé­gessé tételét ezek nem tűrik. A színház­­igazgató hiába igyekezett a tanács értésére adni, hogy a darabban szereplő író csak el­képzelt személy, az előadást megtiltó hatá­rozatot a tanács mindeddig nem vonta vissza. Fájdalmak már ismeretlenek előttem. Régeb­ben magam is gyak­ran szenvedtem mindenfajta kisebb bajban — fej — és fog­fájásban, neuralgiában, rheu­­més fájdalmakban stb. — de mai Még nyomuk se maradt! Megbecsülésre méltó faki­­­ménja ennek a csa^7.%- féle Aspiris-tabletták. Valódi csakis a Toyo-féle eredeti csomagolásban és a zöld papírszalaggal.

Next