Világ, 1925. december (16. évfolyam, 272-295. szám)
1925-12-01 / 272. szám
Kedd Matlekovits Sándor meghalt Matlekovits Sándor, a magyar közgazdasági és tudományos életnek finom, értékes veteránja, ma délután, néhány hetes betegeskedés után, szelíden elköltözött az élők sorából, miután megérte munkás és harcos életének nyolcvannegyedik évét. Matlekovits Sándor életrajzának vázolása Hatvan év rekapitulálását jelenti Magyarország gazdaságtörténetéből. 1842-ben született Matlekovits Sándor és jogi tanulmányokat végzett, mint már nagyatyja és atyja. Atyja egy ideig ügyvéd volt Pesten, azután törvényszéki bíróvá lett, és Pesten végezte Matlekovits is jogi tanulmányait, 1864-ben szerezve meg a doktori és az ügyvédi oklevelet. Matlekovits ekkor Pest városának szolgálatába lépett, mint tollnok, de már huszonnégy éves korában magántanára tett a pesti egyetem jogi fakultásának, előbb a pénzügytan, majd a közgazdaságtan tudományköréből, és amikor 1867-ben megalakult Andrássy Gyula gróf kormánya, Matlekovits a földművelésügyi, iparügyi és kereskedelemügyi minisztérium fogalmazójává lett. 1880-ban, harmincnyolc éves korában már a kereskedelmi miiiszitérium államtitkárává nevezték ki Matlekovittsot és 1881-ben képviselővé választották. Kevés híján tíz éven át volt kereskedelmi államtitkár Matlekovits Sándor, míg képviselői mandátumát megtartotta egészen az összeférhetetlenségi törvény életbe lépéséig, egy alkalommal Eötvös Károlyt buktatva meg a Terézvárosban. De az összeférhetetlenségi törvény életbeléptetés® után sem hiányzott sokáig Maitleikovits a törvényhozásból, mert 1905-ben főrendiházi taggá nevezték ki. Matlekovits államtitkárságának évtizedére esik a fontos gazdasági törvények egész sora, és ezek a törvények elsősorban Matlekovits Sándor alkotásai. Hiszen Matlekovits államtitkársága főleg Kemény Gábor báró és Orczy Béla báró miniszterségére esnek, és Kemény Gábor bárónak alighanem voltak kvalitásai bizonyos területeken, amint Orczy Béla is kedves, finom embernek számított, de a gazdaságpolitika területén egyiküket sem lehetett szakembernek tekinteni. Matlekovits nevéhez fűződik mindenekelőtt az 1884. évi ipartörvény, amely túlontúl sokáig maradt érvényben, akkor is, amikor az élet már flébevágott, de ez nem változtat azon, hogy saját korában nagy haladást, komoly fejlődést jelentett. A szociálpolitikai olajcsepp először ezzel a törvénnyelvonult a magyar jogalkotásba, és például atanoncoktatás szabályozása, kiépítése is innen datálódik. Matlekovits rendezte a mesterek és a segédek viszonyát, biztosította a segélypénztárak létesülését, kiépítette az ipartestületeket és Nyugat-Európa egykorú törvényeihez mérve az ipartörvény progreszszív jellegű volt. Matlekovits rendezte 1885-ben az országos kiállítást, és ezért kapta meg a Szent István-rendet, míg a titkos tanácsosi címmel akkor tüntették ki, amikor 1889-ben a minisztérium kettéosztásánál, és Baross Gábor miniszterré kinevezésénél nyugalomba vonult. De odáig csaknem tíz éven át Matlekovits volt a kereskedelmi politika és iparpolitika tényleges vezetője Magyarországon. Nyugalomba vonulása után Matlekovits folytatta tudományos munkásságát, amelyért az akadémia 1873-ban levelező tagjává, 1910-ben pedig rendes tagjává választotta. A Magyarország államháztartásának története 1868—1893, nem csupán történeti viszszapillantás volt, de egyben a magyar adópolitika és a magyar költségvetési politika alapjainak tudományos lefektetése. Ugyanígy nagy gyakorlati jelentősége van annak a történelmi visszapillantásnak, amelyet az osztrák—magyar vámpolitikára vetett Matlekovits Sándor. A tudományos és irodalmi munkásság mellett Matlekovits aktív részt vett a gazdasági életben, mint egy sor vállalat igazgatósági tagja, vagy elnöke, azonkívül elnöke lett az Országos Iparegyesületnek, melynek vezetése három évtized óta volt a kezében, és igen fontos munkát végzett a Közgazdasági Társaság elnöki székében, sőt azt kellene mondani, hogy a Közgazdasági Társaságot az öreg Matlekovits Sándor munkája frissítette fel, fiatalította meg. A Közgazdasági Társaságnál jól választotta meg munkatársait Matlekovits, és azok a titkárok, akiket maga mellé vett, többnyire gyorsan csináltak karriert. Így volt két éven át Matlekovits mellett a Közgazdasági Társaság titkára Bod János, aki azóta önállósította magát. .Matlekovits igen aktív részt vett a Közgazdasági Szemle szerkesztésében és nagy része van abban, hogy ez a folyóirat újból súlyra, tekintélyre tett szert. Azok a beszédek, amelyeket Matlekovits tartott az általa vezetett egyesületek elnöki székéből, többnyire igen széles körökben keltettek nagy feltűnést. Így például négy-öt év előtt, a kurzus legélesebb idejében Matlekovits a Közgazdasági Társaság közgyűlésének megnyitásánál a keresztény politika jelszavait vetette mérlegre, megsemmisítően éles kritikával és az adatoknak, az összevetéseknek sorával bélyegezte meg a numerus clausus törvényét, feltárva és megjósolva annak minden súlyos következményét. De az italmérési engedélyek revíziója és az egyéb ilyen konstruktív gazdasági rendszabályok szintén mérlegre kerültek és könnyűeknek, vagy inkább végzetes súlyunknak találtattak. A liberális gazdaságpolitika elveit klasszikus tisztasággal fejtette ki Matlekovits Sándor abban a tömör, tisztavonalú emlékbeszédben, amelyet az Akadémia megbízásából tartott Wekerle Sándor fölött, majd pedig a Budapesti Szemle köteteiben szállott síkra a Bangha páter által hirdetett gazdaságpolitika ellen. Mint a szabadkereskedelem régi meggyőződött híve, súlyos szavú teoretikusa és kipróbált praktikus képviselője, Matlekovits Sándor kezdettől fogva nagy szeretettel, nagy érdeklődéssel fogadta a Cobden Szövetség megalakulását, a szövetség egyik előadója volt, úgy is, mint a londoni Cobden Club régi tiszteletbeli tagja, és tettel, tanáccsal mindig rendelkezésére állott a Cobden Szövetségnek, amely így alapítói és vezérei közé sorozta Matlekovits Sándort. Amikor nyolcvanadik születésnapját ünnepelte Matlekovits, a Cobden Szövetség megíratta életrajzát Saményi Ernővel, és ez a kötet, amely a Cobden-könyvtárban jelent meg, teljes képét adja annak, mit végzett a gazdaságpolitika és a közgazdaságtan terén Matlekovits. , Matlekovits Sándor Szűk Rózát, a híres gordonkaművésznőt vette nőül, aki több külföldi hangversenykörúton tett szert nagy hírre. Matlekovitsné házassága óta ritkán jelent meg a hangversenypódiumon, de Budapest zenei és irodalmi életének egyik központjává tette meg házát. Négy esztendő előtt halt meg Matlekovitsné, és azóta nagy lett a csönd az öreg Matlekovits Sándor körül. Amikor azonban kemény harcokra került a sor, Matlekovits soha nem hivatkozott korára, és nem egyszermegelőzte a fiatalokat. VILÁG 1925 december 9. 3 Mikes gróf szombathelyi püspök a legitimisták nevében Sárváron tárgyal Habsburg Albrechttel és Rupprecht bajor extrónörökös megbízottjával (A Világ tudósítójától.) Bethlen István gróf miniszterelnök parlamenti beszéde után, amelyben az Albrecht-ügyben előterjesztett interpellációra válaszolt, az ortodox legitimizmus politikai vezérkara deklarációra készült. A deklaráció megszövegezésére irányuló tárgyalások azonban megakadtak, mert maguk, az Ottó-párti legitimisták sem tudnak egyelőre egységes taktikában megegyezni. Az ortodox legitimizmus tábora ugyanis nem egységes. A beavatottak igen kevésre becsülik azok számát, akik még abban az esetben is kitartanának a tiszta legitimizmus álláspontja mellett, ha Ottó királyfi trónrajutásának lehetőségei az eddiginél is kisebbre zsugorodnának össze. Bethlen István gróf miniszterelnök parlamenti nyilatkozatából a kompromiszszumra hajlamosak azt a következtetést vonták le, hogy a kormány a limine nem zárkózik el a királykérdés olyan megoldásától, amely Ottó királyfi helyett a Stabsburg-dinasztia más tagját juttatná a magyar trónra. A legitimistáknak ez a csoportja — bár ma még hangos szóval kardoskodik Ottó trónigénye mellett, — abban az esetben, ha látná, hogy az Ottó-kombinációval szemben álló külpolitikai nehézségek nem csökkennek, de egy más kombinációt lehetővé tennének, elfogadnának olyan kompromisszumot, amelyet Bethlen István gróf kormánya is magáévá tenne. Ezek az ellentétek hiúsították meg a közös deklacációt. Apponyit viszont nem lehet megnyerni olyan álláspont részére, amely a tiszta legitim megoldáson kívül a lehetőségeket a Habsburg-dinasztia más tagja részére is fentartja. Mikes János gróf szombathelyi püspök sárvári találkozása Habsburg Albrechttel A legitimizmus óvatos és körültekintő ápolói olyan platformot szeretnének megteremteni, amely köztük és Habsburg Albrecht között nem van mély és áthidalhatatlan válaszvonalat. Ezek megbízták Mikes János gróf szombathelyi püspököt, hogy tárgyalást kezdjen Habsburgi Albrechttel. Az Albrecht-kombinációtól végső esetben mereven el nem zárkózó legitimisták azt a kérdést is tisztázni óhajtják, hogy az Albrecht-kombináció külpolitikailag menynyiben van jobban alátámasztva, mint a külpolitikai szempontok figyelembevételével igen gyönge lábon álló Ottó-kombináció. A legitimistáknak ez a csoportja a külpolitikai helyzet megítélésénél súlyosabbnak és jelentősebbnek tartja Németországnak, illetve a porosz és bajor monarchista köröknek állásfoglalását, mint az entente-hatalmak szimpátiáját vagy ellenszenvét. A porosz és bajor monarchista körök által nyújható támogatással szeretnék összhangba hozni a Habsburg-család politikáját, természetesen arra törekedve, hogy az utóbbi teljesen egységes legyen és kizárólag a jövőbeni lehetőségektől függjön az, hogy amikor a magyar király-kérdés megérik a döntésre, melyik személyi kombináció kerüljön megvalósításra. E célból elsősorban Rupprecht bajor extrónörökössel óhajtottak közvetlen tárgyalásba bocsátkozni, de a mondseci tanácskozások nyilvánosságra kerülése óvatosságra intette őket. Nehogy újból idő előtt kipattanjanak az ilyen tárgyalás részletei, azt a megoldási módot választották, hogy Rupprecht bajor extrónörökös küldjön teljhatalmú megbízottat Magyarországba, akivel azután a kompromisszumra hajlandó legitimisták letárgyalják a tisztázásra váró kérdéseket. Rupprecht bajor extrónörökös megbízásából Ferenc bajor herceg a múlt, héten a X Wittelsbach-ház magyarországi birtokára, Sárvárra érkezett, ahová meghívta Habsburgi Albrechtet és az Ottó-párti legitimisták megbízottját, Mikes János gróf szombathelyi püspököt. Habsburgi Albrechtet arra akarják rábírni hogy 1630cig függessze fel trónigényét A hármas találkozó már pénteken megtörtént Sárváron, ahol Mikes János gróf szombathelyi püspök mindenekelőtt Habsburgi Albrechttel folytatott hosszabb tárgyalást. Mikes gróf szombathelyi püspök az Ottó-párti legitimisták kompromisszumra hajlandó csoportjának nevében olyan megegyezést óhajt létesíteni Habsburgi Albrechttel, hogy ez a magyar trón betöltésének kérdésében öt esztendeig, 1930-ig, tehát mindaddig, amíg Ottó királyfi 18-ik életévét be nem tölti, a teljes semlegesség álláspontjára helyezkedjék. A Habsburg-ház családi törvényei szerint ugyanis a trón várományosa régens nélkül csak tizennyolcadik életévének betöltése után veheti át a kormányzást. Felajánlották Habsburgi Albrechtnek azt a kompromisszumot, hogyha öt év múlva még mindig kilátástalannak mutatkozna Ottó királyfi trónigényének belátható időn belül való érvényesítése, v úgy az Ottópárti legitimisták tetemes része nem fog elzárkózni attól, hogy Habsburgi Albrecht — amennyiben személye részére a kilátások kedvezőbbek lennének — témigémjét érvényesítse. Az Ottó-párti ortodox legitimistákat az a megfontolás bírta erre az elhatározásra, hogy a Habsburg-dinasztia két ágának versengése mindkét ág kilátásait csökkentené és a köztársasági megoldást siettetné. A legitimisták hűségfogadalmat követelnek Habsburgi Albrechttől, aki viszont külföldi propaganda-útra készül Az Ottó-párti legitimisták elsősorban arra törekszenek, hogy Habsburgi Albrechttel nyilvános hűségfogadalmat tétessenek a család feje, Ottó királyfi mellett. Ennek ellenében hajlandók lennének ígéretet tenni arra, hogy öt év múlva, 1930-ban, , amikor Ottó eléri életének tizennyolcadik évét, Habsburgi Albrechtnek a családfőhöz való viszonyát újabb revízió alá veszik, természetesen az akkori bel- és külpolitikai viszonyok figyelembevételével. Habsburgi Albrecht környezetében nem tartják valószínűnek azt, hogy ez a megegyezés létrejöjjön, legfeljebb olyan formában, hogy az Habsburgi Albrecht kezét 1930-ig se kösse meg. Habsburgi Albrecht ugyanis a helyzetet még mindig kedvezőnek ítéli meg, és a legrövidebb időn belül hosszabb külföldi útra készül, aminek fő célja az lenne, hogy a magyar király-kérdésben magukat elsősorban érdekelteknek tartó államokban trónigénye mellett kedvezőbb hangulatot teremtsen. Az Albrecit-kombináció hívei azt is hangoztatják, hogy amennyiben Habsburgi Albrecht az Ottó-párti legitimisták kívánságával szemben deferálna, úgy ez a körülmény megnehezítené az olasz királyi házzal tervezett házasságot, amely szoros öszszefüggésben van Habsburgi Albrecht trónigényével. Persián Adám. -----Svehla visszaadta a deszignálást Prágából jelenti a Világ tudósítója. Ma este kilenc órakor Svehla miniszterelnök felkereste Masaryk köztársasági elnököt és közölte vele, hogy a katolikus néppárt és a szocialista párt között a kultuszminiszteri tárca körül felmerült viszály következtében visszaadja megbízatását. Svehla azt ajánlotta, hogy a katolikus néppárt egy tagját bízza meg a köztársasági elnök kormányalakítással. i——nMPHUna—i—» — A budapesti görögkeleti egyház jubileuma. Huszonötödik évfordulóján a budapesti görögkeleti román egyház megalapításának és Bogoeviciu Ghenadie főesperes megválasztásának, nagy ünnepség volt tegnap az egyház templomában. Az ünnepi istentiszteletet a jubiláns főesperes celebrálta, utána pedig ismertette egyházának történetét. A kormány képviseletében Siegescu József dr. prelátus, kormánybiztos a miniszterelnök, a kultuszminiszter és a főpolgármester nevében köszöntötte úgy az ünneplő egyházat, mint a jubiláló főesperest. Aztán a hívek nevében Orosz György rendőrfőtanácsos mondott üdvözlő beszédet. Végül Bogoeviciu főesperes mégegyszer megköszönte az ünneplést és egyben köszönetét nyilván itt a kormánynak azért a támogatásait, az egyházat és iskoláit részesíti. Ausztria Genfben (A Világ bécsi tudósítójától.) Az osztrák kormány megbízottai e héten utaznak Genfbe, hogy a népszövetség tárgyalásain résztvegyenek. A belpolitikaii helyzet remdkívül kedvezőtlen és a kormánynak igen sok körülmény okoz kellemetlenségeiket. A kormánykoalíció részéről elkövették azt a taktikai hibát, hogy a halk bérkérdést éppen a genfi tárgyalások előtt vetették föl, és ezzel erős ellenhatást váltottak ki a szocialistáknál. A keresztényszocialista párt egy részének kívánságához képest a kormány elhatározta, hogy a lakbérek fölemelésére nézve kidolgozott javaslatot már holnap a parlament elé terjeszti. A kormánynak ez az elhatározása a szocialista ellenzék körében rendkívüli elkeseredést váltott ki. A párt különben csak holnap fog a taktikai kérdésekről tanácskozni. A szociáldemokrata képviselők egy része amellett van, hogy minden erővel meg kell akadályozni ennek a javaslatnak a nemzetgyűlésre valló terjesztését és napirendre tűzését. Amennyiben ez nem sikerülne, a szocialisták a javaslat megszavazását teszik majd lehetetlenné olyan módon, hogy a tárgyalásokat még a bizottságban esetleg évekig kihúzzák. A kormány helyzete tehát rendkívül nehéz és ezenkívül még nagy gondot okoz a posta- és táviró-alkalmazottak követelése is. A tárgyalások ma egész nap folytak, de most sem vezettek eredményre. A postások úgy határoztak, hogy ha a megegyezést nem sikerül létrehozni, csütörtökön sztrájkba lépnek. A postaigazgatóság felajánlotta az alkalmazottaiknak, hogy a posta tiszta jövedelméből 1,2 százalék erejéig részesíti őket, az alkalmazottaik azonban 2,7 százalékos részesedést követelnek. A sztrájk veszélye igen nagy. A kormány pénzügyi terveiről a takarékossági programmal kapcsolatban a következőket jelentik: A késő esti órákban sikerült a postaalkalmazottakkal a leglényegesebb pontokra megegyezést létrehozni. Ilyen körülmények között a postássztrájk veszélye elmúlt. A kormány nyilvánosságra jutott tervezete megállapítja, miként fogja azt a 15 millió schillinget kitevő összeget megtakarítani, melyet a közalkalmazottak legutóbbi 29 százalékos fizetésemelése tesz ki. Feloszlatnak több iskolát, a főiskolai és középiskolai kiadásokat korlátozzák és ezek személyzetét redukálják. Megszüntetik a klosterneuburgi kórházat és egyesítik ezt az egyik bécsi közkórházzal. Csökkentik a vámkiadásokat. Feloszlatnak több adóhivatalt, sőt a Duna-szabályozás terén is megtakarításokat eszközölnék. Az állami színházak kiadásait lényegesen redukálják. A legérdekesebb pontja a takarékossági programnak az, hogy az osztrák hadsereg toborzását a jövő évben elhalasztják és a hadsereg dologi kiadásait is csökkentik. niiMiiimiimi.ruiniiiliinini A nyugdíjasok nagygyűlésén egy tábornok a szociáldemokrata pártba lépést sürgette A nyugdíjas közalkalmazottak szervezetei, a KANSZ, a NYUIZOSZ és a Nyugdíjasok Országos Szövetsége vasárnap délelőtt a régi képviselőházban országos nagygyűlésen tiltakoztak a nyugdíjasok érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyó státusrendezési javaslat ellen. Már Reményi Imre nyugalmazott államtitkár elnöki megnyitó beszéde is föltűnést keltett, mert azt hangoztatta, hogy a forradalom és a kommunizmus sem mert hozzányúlni azokhoz a törvényekhez, amelyek a nyugdíjasok jogait biztosítják, míg most a kormány törvényen kívüli állapotba helyezte a nyugdíjasokat, özvegyeket és árvákat. A nyugdíjasok nagygyűlésének elégedetlensége azonban teljes erővel Ujfalussy István nyugalmazott tábornok beszéde közben tört ki. Ujfalussy felszólalásában kifejezte, hogy teljesen céltalan lenne a kormányhoz és a nemzetgyűléshez fordulni. — Kár a papirosért, — mondotta, — mert a kormány és a nemzetgyűlés teljesen érzéketlen a sorsunk iránt. Megdöbbentő cinizmus, hogy a miniszterelnök legutóbb ajándéknak minősítette a nyugdíjasok jogos illetményét. — Gyalázat, — zúgott föl a nyugdíjasok tömege, mire az ügyeletes rendőrtisztviselő figyelmeztette a szónokot, hogy a kormány tagjainak a személyét ne vonja a vitába. — Indítványozom, — folytatta beszédét Ujfalussy tábornok, — hogy a nagygyűlés küldjön ki egy bizottságot, amely írásba foglalva minősítse a miniszterelnök kijelentéseit sértőknek és fejezze ki megbotránkozását. — Helyest Helyes! — zúgott a tömeg, míg a KANSz vezetői közül többen tiltakoztak a felszólalás éles hangja ellen. A legnagyobb vihar azonban akkor tört ki, amikor Ujfalussy tábornok a következő indítványt terjesztette nagygyűlés elé: — Beállt a szüksége annak, hogy olyan politikai párthoz csatlakozzunk, amely szívén viseli a nyugdíjasok érdekeit. Indítványozom, mondja ki a nagygyűlés, hogy csatlakozik a szociáldemokrata párthoz. — Igaza van! Ott van a helyünk! — kiáltották többen, míg mások tiltakoztak. Néhányan öklüket fölemelve közeledtek Ujfalussy tábor-. felé, aki az áriásviharban is nyugodtan a hitén. U-lyi Sándor rendőrfőtanácsos