Világ, 1926. január (17. évfolyam, 1-18. szám)
1926-01-01 / 1. szám
2028 január. 0 1 tok után a newyorki pénzpiac biztosította a szanálás keresztülvitelét, újabb néhány százmillió dollárral toldva meg az 1915 óta engedélyezett nagy hiteleket. De az amerikai pénzügyi körök valószínűleg megint csak akkor fognak erre a belátásra ébredni, amikor késő lesz már segíteni Franciaországon. A népjóléti minisztérium tizenhat évre bérbeadta a szabadkőművesek székházát a MOVE-nek (A Világ tudósítójától.) Annak idején a Világ részletesen beszámolt a kormánynak ama lépéséről, amellyel állami tulajdonba vette át a szabadkőművesek Podmaniczky utcai székházát. Az ellenforradalom első hónapjaiban ugyanis, amint ismeretes, katonák lepték el a szabadkőművesek székházát és ott mindent önkényesen lefoglaltak. A katonák nagy része a közeli Britannia-szállóból indult el a szabadkőművesek palotájának megszállására és azóta is éveken át megszállva tartják a MOVE tagjai a székházat. A kormány másfél év előtt elhatározta, hogy a szabadkőművesek palotáját állami tulajdonnak nyilvánítja és abban az időben olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy a kormány el akarja venni a palotát a benne jogtalanul helyet foglaló MOVE- szervezetektől és üzleti vállalatoktól. A MOVE azonban azóta is szabadon birtokolta a Podmaniczky utcai palotát és a kormánynak esze ágában sem volt, hogy onnan kitelepítse a MOVE-szervezeteket. Két minisztérium vetélkedett akkor a palotáért: a belügyminisztérium és a népjóléti minisztérium. Végül is minisztertanácsi határozattal a népjóléti minisztérium alapjához csatolták a palotát és ezzel új helyzet állott elő: immár a népjóléti minisztérium rendelkezik szabadon a szabadkőművesek székházával. Ezen az alapon történt, hogy most Foss József népjóléti miniszter tizenhat évre bérbeadta a palotát a MOVE-nek, amely így bérleti alapon most már alakilag jogosan tartja megszállva a Podmaniczky utcai palotát. Mindenesetre nagyon bölcs előrelátásra vall, hogy nem hat, hanem tizenhat évre kötötte meg a kormány a bérleti szerződést a MOVE-vel, amelynek elnöke Gömbös Gyula ... VILÁG Háromezer szakembert hívtak meg a természettudományok országos kongresszusára (A Világ tudósítójától.) Hónapok óta folynak a nagyszabású előkészületek annak a kongresszusnak a megrendezésére, amely a természettudományok aktuális problémáinak és feladatainak megvitatását tűzte célul maga elé. Országos keretek között és nagyszabású méretekben fog lefolyni az a kongresszus, amelynek ünnepélyes megnyitó ülését január 3-án, vasárnap délelőtt tartják meg a Műegyetem aulájában. A kongresszus legfőbb végcélja annak a megvitatása, hogy a rendelkezésre álló erők és intézmények gazdaságos felhasználásával és továbbfejlesztésével miként biztosítható Magyarországon a kulturális haladás. A Világ munkatársa beszélgetést folytatott Gorka Sándor dr. egyetemi tanárral, a kongresszus főtitkárával, aki beavatta a Vilig munkatársát azokba a munkálatokba, tudom |*$.•idézetek együltalános természettudományok, j ■ a műszaki tudományok ,ező.,tizUasayt tnd.n.ur.yok legfőbb nycit igyekszik iiss' ■oglulni a korty is. is — mondotta Goi...i dr. — és a i akar mutat azokra a problémákra, ante-j lyeknek megvalósítása országos jelentőségű és az ország fő érdeke. Hogy példát említsek, keveset hangoztatott, de igen komoly feladat a szikesek értékesítése és az a helyzet, amely a magyar széntermelés fokozása következtében állott elő. A magyar tudományosság feladata az ilyen problémáknaka megoldása is és például épp a magyar széntermeléssel kapcsolatosan nagy munkák elvégzése vár a természettudomány magyar reprezentánsaira. A magyar szénhez kell például méretezni az új gőzgépeket, amelyeket eddig porosz szénnel fűtöttek és ehhez hasonló számtalan feladat vár megvalósításra. A kongresszus célja tehát az, hogy a tudományágak és az intézetek között kooperatív működést hozzon létre és kellő alapot találjon arra, hogy a kongresszuson leszűrt eredményeket gyorsan, határozottan és hasznosan megvalósíthassák. Megalakul a Széchenyi Társaság Elmondta még a kongresszus főtitkára, hogy ép ezeknek az eredményeknek praktikus érvényesítésére, a kialakult terveknek hasznos alkalmazására szervezik meg a kongresszus végén a Széchenyi Tudományos Társaságot, amelynek körülbelül azt a feladatot szánják, amelyet a Vilmos császár kutató intézet teljesít Németországban. A természettudományi, orvosi, technikai és mezőgazdasági szakosztályok ülését záróülés fogja követni és ezen az ülésen határozzák majd el, hogy miképpen érvényesítik a kongresszus folyamán leszűrt eredményeket. A Világ munkatársának alkalma volt közelebbről is bepillantani abba a munkába, amelybe a magyar tudományos életnek mintegy ötvennégy kitűnő képviselőit vonták bele. ötvennégy magyar tudós dolgozott ki a természettudományok körében ötvennégy referátumot és ezek a referátumok már teljesen készen kerülnek a nagy kongresszus elé. Az ötvennégy magyar tudós az egyes tudományágak múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozik dolgozataiban és csaknem kivétel nélkül mindannyian rámutatnak azokra a teendőkre, amelyek sürgős megvalósításra várnak. Kutatóintézetekre van sürgős szükség Grósz Emil dr. például a szemészet fejlődésének feltételeiről írva kifejti, hogy a magyar szemészeti orvosi tudomány fejlődésének egyik követelménye, hogy néhány úgynevezett kutatóintézet létesüljön, amelyekben a különböző szakmák fiatal tudósai általános alapismereteiket megszerezhessék. Ezeknek az ismereteknek a speciális alkalmazásától várható az egyes tudományágak fejlődése. Ezidőszerint a budapesti egyetemnek égető szüksége volna biológiai kutatóintézetre, amely jóformán valamennyi szakma és így a szemészet tudományos munkásságát is megtermékenyítené. A magyar szemészeti tudomány fejlődésének biztosítására a második feladat az volna, Grósz Emil dr. szerint, hogy az orvosi fakultások fizikai és kémiai tanszéket kapjanak, mert ha az orvosi fakultás fizikai, kémiai és biológiai alátámasztást nyert, a fejlődésnek olyan útjai indulnak meg, amelytől a legszebb eredmények várhatók Jelentése során azt is megemlíti Giősz Emil is, hogy az egyetemi tanársegéd havi fizetése ma mindössze a71 9.000 korona, an\ihő(.j-- i’-ig}** a viiligyinsi c. - fűt- is , njáu. Hiába volna búvárkodásra mimen megfelelő fölszerdht- -, fiai ■’ •"enriheléséről és tóin nem gon-A magyar fizika,--.ik Kívánságai 'U1”- - t" in 1 ui tanár körlevelet *ff fizikus • ■ és [elkérte őket orr- hogy küldték arról, milyen állapotok vannak agyes fizikai intézetekben, milyen irányban folynak a tudományos kutatások, mik a közeli és távolabbi feladatai az intézetnek, mik a speciális kívánságai és melyek azok az akadályok, amelyek eltávolítása a tervek megvalósítása érdekében szükséges. Frölich Izidor dr., a budapesti egyetem fizikai tanszergyűjteményének igazgatója Rybár dr. kérdésére azt válaszolta, hogy legújabb optikai vizsgálódásainak és eredményeinek teljes kibontakoztatására és közzétételére nagyobb szabású anyagi támogatásra volna szüksége az intézetnek. Ortvay Rudolf dr., a szegedi egyetem fizikai intézetének igazgatója elmondotta, hogy az elméleti fizikai kutatások aránylag szerény anyagi eszközöket igényelnek. A legszükségesebb könyvek és folyóiratok beszerezhetők volnának, ha az intézet erre a célra évi ezer aranykorona dotációt kapna. Azt is szükségesnek tartja Ortvay Rudolf dr. hogy legalább egy egyetemi tanár olyan fizetést kapjon, hogy évente nehézség nélkül néhány hetet tölthessen külföldön. Rybár dr. kérdésére érkezett jelentések egytől-egyig arról tanúskodnak, hogy a fizikai kutatások és kísérletezések terén szintén nagy feladatok várnak megvalósításra és a megvalósítást többnyire a szegénység akadályozza meg. Ilyen és ezekhez hasonló problémák megvitatására vállalkozott a kongresszus, amelyre háromezer meghívót küldtek ki. A szegedi fogadalmi templom tornyai a h hajoltak el (A Világ szegedi tudósítójától.) Néhány nappal ezelőtt röviden már beszámolt arról a Világ, hogy a tizenkét éve épülő szegedi fogadalmi templom ősszel elkészült tornyai megmozdultak és azóta lassan hajolnak kétfelé. A kilencven méter magas templomtornyok elhajlását először a pallérok konstatálták és jelentésükre szakértői bizottság szállt ki a helyszínre. A szakértők megállapították, hogy az elhajlást az alap süppedése okozza, komoly veszedelemről azonban nem lehet szó, mert a tornyok súlypontja olyan alacsonyan van, hogy a katasztrófa nagyobb arányú elhajlás esetén sem következhetik be. A szakértői bizottság, amelyben részt vett Petrovácz Gyula nemzetgyűlési képviselő, a templomépítés sztatikusa is, a helyszíni vizsgálat eredményéről jelentést tett a polgármesternek, aki annak alapján megnyugtató nyilatkozatával kísérelte meg az aggodalmaskodó közvélemény lecsendesítését. Szeged város hatósága, nagyon gyorsan napirendre tért az eset fölött, pedig a templom főhajójának vasbetonboltozatán is hosszú repedések támadtak. A város laikus közönségét azonban a polgármester megnyugtató nyilatkozata ellenére is állandóan foglalkoztatja a kérdés. Nagyon csodálkoznak azon, hogy a város hatósága megelégedett a templomépítés egyik felelős vezetőjének azzal a nyilatkozatával, amely szerint a tornyok akkor sem dőlhetnek össze, ha az elhajlás fokozódik. Az első kifogásos: A laikus közönség ösztönös megérzéssel kutatni kezdett emlékei között és fölfedezett néhány olyan emléket, amely igazolja aggodalmait. Sokan visszaemlékeznek még arra a hosszú harcra, amely a fogadalmi templom építésének megkezdésekor keletkezett, és még a mai napig sem dőlt el véglegesen. Amikor megkezdték a templom alapozását, egyes szakértők súlyos kifogásolni valót találtak Foerk Ernő alapozás, lerutin. Ezeknek a kifogásoknak van is némi nyoma a tizenkét év előtti építési naplóban, de csak annyi, hogy az építkezés ellenőrzésére kiküldött bizottság többsége tehát szavazással és nem statisztikai számításokkal döntöttek ebben a szigorúan technikai kérdésben — nem vette figyelembe a szakértők súlyos érvekkel alátámasztott észrevételeit, hanem deferált Foerk F,I?pe BlXcTt'Z*e 'dőlt ,^ — • * , A bizottság tagjai között ' s 7/$ László műépítész is és,általános fői..... keltett, amikor a kérdéses döntés után lemondott bizottsági tagságáról. Mivel v •'átszik, hogy a tornyok megmozdulásai tizenkét év előtti események között lehet valami összefüggés, szükségesnek véltük, hogy Tóbiás Lászlóhoz forduljunk felvilágosításért. A műépítész, aki jelenleg a felsőipariskola tanára, érdeklődésünkre a következőket mondotta el: — Ha jól emlékszem, 1918 júliusában vettem részt először a fogadalmi templom építésének ellenőrzésére kiküldött bizottsági ülésén, és már akkor látszott, hogy a templom alapozási munkálatainál is többletmunkák lesznek. Körülbelül negyvenezer koronáról volt szó. — Én úgy véltem, hogy a közönség ebből vagy az eredeti költségvetés megbízhatatlanságára következtet, vagy pedig oktalan pazarlásra gondol. Amikor megismertem Foerk alapozási terveit, még jobban elcsodálkoztam és erélyesen tiltakoztam a tervek alkalmazása ellen. Véletlenül ugyanis a város mérnöki hivatalában voltam akkor, amikor még Schulek tervezte a templomot és érdeklődött a szegedi alapozási viszonyok iránt Az egyik ott szintén jelenlévő műépítész kollégámmal együtt készségesen adtuk meg a kért fölvilágosítást és elmondottuk, hogy milyen alapozást ajánlunk a fogadalmi templomhoz. Schulek föl is használta adatainkat és egészen biztos voltam abban, hogy amikor Foerk Ernő vette át a templom építését, ő is figyelembe veszi ezeket a szempontokat. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor megtudtam, hogy Foerkc az egész templomot egy betontálcára akarja helyezni, mert a falak olyan nagy távolságra vannak egymástól és olyan nagy a differencia az alap egyes részeinek megterhelése között, hogy különös gonddal elkészített vasbetonszerelés nélkül ennek a másfél méter vastag alaplemeznek föltétlenül meg kell repednie, mint ahogy most ez be is következett. Bizonytalanság a pilótásás kürtie — Ez ellen az alapozási módszer ellen — mondotta tovább Tóbiás László — hevesen tiltakoztam, minthogy azonban Foerk ragaszkodott hozzá, azt a javaslatot tettem, hogy a számított vasbetonszerelést helyezzék el a kupola pillérei és a tornyok alá. Foerk ezzel szemben a kupolapillérek és a tornyok alá mindenáron pilótákat akart levezetni, amit azonban nem tartottam helyesnek, mert a pilótázás sztatikai számítása teljesen megbízhatatlan. Ezt a bizonytalanságot mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy Foerk eleinte ezer darab négyméteres pilótát tartott szükségesnek, majd amikor megtudta, hogy ez nyolcvanezer koronával drágítaná meg az alapozási munkálatokat, már csak ezer darab három méteres zártság, látva Foerk tagadta javaslatomat azzal, a tornyok alatt számított alapozás készítendő. — Nem sokkal ezután, amit tettem a templom alapozásrg, megütközve láttam, hogy az állandótt és a bizottság által elfogadott in szerelés helyett a betontálca alján havastartókat helyeztek el rostélyszerüen. látottakat azonnal bejelentettem Tóthihály városi főmérnöknek, közöltem vele,, hogy az az én javaslatomnak teljesen elhibázott megoldása és előre figyelmeztettem, a bekövetkezendő hibákra, de egyúttal bejelentettem azt is, hogy a bizottsági tagságomról lemondok. Többet nem is vettem részt a bizottság ülésein. Abban az időben a tornyok alapja még nem volt készen, ott tehát még lehetett volna segíteni a bajon. Azt, hogy nem segítettek rajta, csak az idén, tavasszal tudtam meg, amikor kezembe került a mérnöki hivatalban a templom keresztmetszetrajza. Nekem egyébként még ma is az az impresszióm, hogy a templomról sohasem készítettek egységes sztatikai számítást. A hibás alapozás következményei Megkérdeztük ezután Tóbiás Lászlót, hogy a hibás alapozásnak lehetnek-e komolyabb, esetleg katasztrofális jellegű következményei? — Azt az egyet biztosan merem állítani — válaszolta —, hogyha a tornyok elhajolnak, komolyabb katasztrófa akkor következik be, ha az elhajló tornyok a főhajó főfalait is magukkal viszik, mert ebben az esetben a főhajóra támaszkodó vasbeton-boltozat megrepedhet, sőt be és omolhat... Kívánatos volna, hogy a város egy megfelelő szakemberekből álló bizottsággal vizsgáltassa meg a templomot — félremagyarázások elkerülése érdekében nem helyi szakértőkre gondolok —és annak a bizottságnak kérnék ki a véleményét. Elegendő lenne különben az is, ha a város egyedül Czakó Adolfot, a budapesti Műegyetem szilárdságtan-tanárát kérné fel a templom megvizsgálására, mert Czakó Adolf ezen a téren országosan elismert szaktekintély. M. L. — Bokor Jenő * hazafias" bajóbamlf.Ütőkjtíti Az-rmptron.,T. és az újságírók testületeinek küldöttjét. ■■■r artökön délután felkereste Rákos Jenőt, hogy az új év alkalmából a hírlapírói kar szerencsekívánatait tolmácsolja. A küldött,iség nevében Kun Andor dr. üdvözölte Rákosi Jenőt. Rákosi Jenő a többi között a következő szavakkal válaszolt: — Mmcsak a természet erői támadnak ellenünk. Nemcsak a hegyekről olvadó hó borítja el vetéseinket, hanem erkölcsi árvízben is evicktíünk és vesződünk. Nézzük meg újságjainkét. Tele vannak szenzációkkal, gazságokkal, gyilkosságokkal, sikkasztásokkal, lopással, kihajlással, garázdálkodással, úgyhogy mi hágunk alig találunk helyet, hogy kötelesésünket alk értelemben teljesítsük. Ebben a ptg . is egy külföldi hatóság fogja le azazokat, akik itthon tiszteletben, tárbecsületben részesültek, akik névvel legelőkelőbb társadalmi összeköttetésssel rendelkeztek és akiket most mint bankóhamisítókat fognak le. És ez igen nagy baj, mert a bankóhamisítás mesterségét máskor is űzték kétségbeesett emberek, de mindenki a maga bűnének okmányát iparkodott forgalomba hozni s ha itthon hamisít valaki bankót, ez a rendőrségre vagy a bíróságra tartozik. De amikor előkelő urak hamis bankókkal idegen földre mennek ki, oda reputációnkat, becsületünket viszik, azt bocsátják áruba. Ez még nem elég. Ehhez még hozzájárul az is, hogy amikor a bíró odakint faggatja őket, azzal állanak elő, hogy hazafias célból hamisították és hozták forgalomba a hamis bankókat. Érkezési vízözönnek olyan mértéke ez, amelyből nehezebb lesz a kigázolás, mint abból, amelyet a természet zúdít földjeinkre. Gondoljuk meg, itthon is fordultak elő esetek, hogy amikor a rendőrség és a bíróság tevékenységét megindította, azt hallottuk, hogy a gazságot, a merényletet hazafias intenciókból követték el. Ezekben az esetekben azonban a magunk dolgát intézzük. Ha nekünk mondják ezt azok az urak, mi tudjuk, hogy mit kell az alatt érteni. De amikor ugyanezt a motívumot külföldre viszik, ez ellen védtelenek vagyunk. Ezeket kell meggondolnunk, amikor ilyen esetekről írunk, ítéletet mondunk, javaslatokat teszünk, mentünk és vádolunk egyaránt. Ebben a nehéz munkában segítsen bennünket az Isten az új esztendőben.