Világ, 1926. február (17. évfolyam, 19-41. szám)
1926-02-02 / 19. szám
Pedd Éles baltával hajt végre kivégzésére a fekete-Reichswehr (A Világ berlini tudósítójától.) A berlini büntetőtörvényszéken ma kezdték meg az úgynevezett fekete-Reichswehr vérbíróság ítéletének tárgyalását. Ezen a tárgyaláson szerepelni fog a sokat emlegetett Schuitt főhadnagy is, akinek ügye ma még nem került tárgyalásra, de akinek tevékenységéről sok szó esett. A vádirat elmondja, hogy 1923 tavaszán Döbelitzben egy Panier nevű katonát meggyilkoltak. Állítólag azzal gyanúsították, hogy a kommunisták kémje. Ez a katona a fekete Reichswehr egy osztagához tartozott Később megállapították, hogy ez a katona többször nyilatkozott társai előtt, hogy fél. Érezte, hogy valami készül ellene. Annyira félt, hogy megszökött osztagától és civilruhában visszatért Berlinbe szüleihez. Nem sokkal később megjelent lakásán egy Schiermann nevű őrmester, századparancsnokának, egy Tenn nevű főhadnagynak parancsával és letartóztatta Pániért, aki útközben rosszat sejtve, egy közlekedési rendőrtől kért segítséget. A rendőr igazoltatta Schiermann őrmestert, aki rendes katonai írásokkal igazolta magát. Ennek ellenére bevitték mindkettőt a rendőrségre, ahonnan felhívták a katonai parancsnokot. Ennek utasítására azután a letartóztatott Panier az őrmesterrel és Tenn hadnaggyal ment a katonai körletparancsnokságra. Ilyen módon tehát a hatóságok játszották Panier katonát gyilkosai kezére. A letartóztatott Paniernek kijelentették, hogy másnap reggel vissza fogják vinni Döbesitzbe, innen Berlinbe, és ott szabadon fogják engedni. A letartóztatott katonát reggel Schiermann őrmesteren kívül Stein őrvezető és még két katona kísérte. Röviddel azután, hogy Döberitzből eltávoztak, Schiermann őrmester eltávozott a többiektől. Ekkor a másik két katona egy készen tartott éles bálnát vett elő és Pániért fejbevágták, úgyhogy tértől borítva a földre zuhant és azonnal meghalt. A gyilkosok a hullát elásták egy bükkfaerdőben, azután visszatértek a táborba, ahol jelentették Tenn hadnagynak, hogy parancsát teljesítették. Később azután még egyszer kiásták a holttestet, mert féltek, hogy nem elég mélyen van elásva. A gyilkosok lényegében bevallották a vizsgálat folyamán tettüket. A tárgyalás nyilvánossága nagy fejtörést okozott a bíróságnak, de a kormánynak is. A birodalmi kancellár értekezletet tartott a külügyminiszterrel és Reichswehr miniszterrel. Ennek folyamán úgy a külügyminiszter, mint Gessler dr. hadügyminiszter amellett voltak, hogy a tárgyalást nyilvánosan tartsák meg. A hadügyminiszter különösen azzal érvelt, hogy a gyilkossághoz a hadseregnek semmi köze nincs, és éppen ezért a közvélemény előtt nyilvánosan kell tárgyalni az ügyet, hogy minden kétség ez irányban eloszlassák. Stresemann külügyminiszter azonban külpolitikai okokból kérte, hogy a tárgyalás ne legyen nyilvános. A védelem a tárgyalás megnyitása után kérte a nyilvánosság kizárását közérdekből. A bíróság a védelem előterjesztése megtételének idejére csakugyan elrendelte a nyilvánosság kizárását. Stresemann külügyminiszter állásfoglalása ebben a kérdésben ugyanolyan váratlan, mint amilyen természetes az, ha Gessler hadügyminiszter a Reichswehr tekintélyének érdekében ragaszkodott a nyilvános tárgyaláshoz. A külpolitikai bonyodalmak lehetőségének felvetése nem illik az olyan okos emberhez, mint Stresemann, akinek tudnia kell, hogy a titoktartással csak egy eredményt lehet elérni: azt, hogy a külföldi sokkal többet tud még annál, ami igaz és sokkal súlyosabb konzekvenciákat von le a titoktartásból, mint amilyeneket az igazságról vonna le. A zárt tárgyalás ennél a tárgyalásnál annál különösebb, mivel a német birodalmi gyűlés alig néhány nap előtt küldött ki egy bizottságot azért, hogy parlamentáris vizsgálat útján derítsen teljes világosságot minden ilyenfajta gyilkosságra, mivel több oldalról merült fel az az állítás, hogy a bíróságok közül némelyik szándékosan áll meg a fele úton az ilyen bűnügyek kiderítésénél. Most tehát a parlamentáris bizottság fogja tisztázni a már letárgyalt efajta gyilkosságokat és azokat, amelyeknek letárgyalása még nem történt meg. Akkor, amikor egyik oldalon nagy apparátussal, széles nyilvánosság előtt indul meg a tisztázás munkája, bajos megérteni azt, miért mutatkoznék szükségesnek a zárt tárgyalás egy speciális esetben. A magyarázatot talán inkább belpolitikai, mint külpolitikai területen kell keresni. Azok a szélsőjobb lapok, amelyek Hindenburg tábornagyról a múlt hetekben azt írták, hogy az ilyen hazaárulót Franciaországban már rég leütötték volna, Stresemann külügyminiszterre nézve többek közt azt a kedves javaslatot hozták forgalomba, hogy itt volna már a disznóölés ideje. De azért Stresemann még mindig tart összeköttetést egyes exponáltan jobboldali körökkel, és nyilván innen indult ki a nyomás, a zárt tárgyalás elrendelésének érdekében. Szerezzen új előfizetőt a VILÁG-nak és minden új előfizető után száz millióval emelte tűzbiztosítását, vagy százmillió koronára biztosítja lakását betöréses lopás ellen a VILÁG. A franciák a vádiratról Az ügyészség vádiratát a francia megbízottak szintén kézhez kapták és azonnal lefordíttatták a maguk részére. A vádirat bár részletesen és alaposan foglalkozik a bűnüggyel, nem elégítette ki teljesen a franciákat. Nem látják ugyanis tisztázottnak azt a kérdést, hogy a hamis ezerfrankosok előállításához szükséges papirost honnan szerezték. A franciák szerint Windisehgratz 400 millióért egy német papírgyártó cégtől megvásárolta azt a szabadalmat, amellyel a legprimitívebb eszközökkel és a legprimitívebb helyen a hamis frankok gyártásához szükséges legfinomabb papirost Budapesten előállíthatták. A főkapitányságon ma reggel kilenc órakor kézbesítették Marinovich Jenő dr. főkapitány kezébe az ügyészség megkeresését, amely a pótnyomozás iránt intézkedik. A négyoldalas átiratot nyomban áttanulmányozták, azután tervezetet dolgoztak ki, hogy az ügyészségi utasításokat milyen időpontok szerint csoportosítva és milyen beosztással végezzék el. Elsősorban a letartóztatottak közül hallgatnak ki többeket, a kihallgatásokat azonban nem a rendőrségen, hanem a Markó utcai fogházban fogják folytatni és azokon a francia kiküldöttek is jelen lesznek. Mindazok a ténykedések, amelyeket a rendőrség foganatosít majd, az ügyészség megkeresésére, elsősorban arra irányulnak, hogy a bűnügy minden irányában tárgyi bizonyítékokat szerezzenek be. Tárgyi bizonyítékokat keresnek A francia kiküldöttek ugyanis kifogásolták az eddigi eljárás során, hogy nem áll kellő tárgyi bizonyíték rendelkezésre a bűnvádi eljárás alátámasztását illetőleg. Nincsenek meg szerintük a pénzhamisításnál szerepelt gépek és alkatrészeik, de nincsenek meg, mint nagyon fontos bűnjelek, a hiányzó ezerfrankosok és nincs meg a papírszállítás tisztázására vonatkozó bizonyíték, valamint több olyan összekötő kapocs, amelyek a nyomozás során tárgyi bizonyítékokat kívánnak. A franciák szerint nincsen kiderítve, hogy Szörtsey József, a Nemzeti Szövetség alelnöke hová rejtette el azt a hatezer darab hamis frankot, amelyet egy kis katonaládában vitt a géza uccai lakására. • Erre vonatkozóan ugyanis Szörtsey megtagadott minden fölvilágosítást. A rendőrség is fogja halgatni Gerő VILÁG Rendőrség a pótnyomozás keretében az ügyészségen Hallgatja ki Nádosyt és társait (A Világ tudósítójától.) A frankvádirat már elkészült és az ügy súlypontja ma ismét a főkapitányságra helyeződött, ahol megindították a pótnyomozást. A rendőrségen a franknyomozás vezetői és a detektívcsoportok ma délután már nem távoztak el a főkapitányság épületéből és délután két órakor permanenciába helyezkedtek. A pótnyomozással, értesülésünk szerint, pár napon belül végezni akarnak és ezért nagy apparátussal indulnak neki az újabb vizsgálatnak. Windisehgratz, Schuitze és a fekete börze Új momentumként merült föl a bűnügy egyik titokzatos szereplője, az eddig még ismeretlen Schultze, aki állítólag orosz származású és a volt orosz cári nyomdában működött, mint igazgató. Schuitze valószínűleg az orosz forradalmi időkben részt vett azokban a pénzhamisításokban, amelyekkel az orosz forradalmi kormány éveken keresztül kísérletezett. Schultzet nálunk Windischgrätz vonta be a frankhamisítás ügyébe és Schultze többször megfordult a Térképészeti Intézetben, ahol mint szakértő felvilágosításokat és útbaigazításokat adott Gerő Lászlónak, az intézet helyettes vezetőjének. Schuitze állítólag Párizsban mint besúgó elárulta a frankhamisítás részleteit. Erre vonatkozóan azonban pozitív értesülést a rendőrség nem tudott szerezni. A francia kiküldöttek szerint Schuitze szerepe sehogyan sincs tisztázva. Szerintük Windisehgratz mellett Schuitze volt a lelke a frankhamisítóknak, akik az ő utasításai alapján dolgoztak. Windisehgratz herceg rejtélyes körülmények között ismerkedett meg Schultzevel, akit jól megfizetett, a terveibe beavatott és a frankhamisításhoz felhasznált. A herceg egyébként a Schuitze tanácsára , az úgynevezett fekete börzéről akart frankterjesztőket szerezni. A „fekete börze" a Wesselényi ucca és a Rombach ucca környékén van és csupa olyan egyénekből áll, akik már több pénzhamisítási ügyben szerepeltek és akiknek nagy gyakorlatuk van a hamis pénzek terjesztésében. Windischguitz úgy számított, hogy ha ezeket a kétes egyéneket elfogják külföldön, könnyen kijutnak a Szorult helyzetből és nem kompromittálják az ügyben szereplő magasállású személyeket. Windischgratz társai azonban nem bíztak a „fekete börze" embereiben és ezért Marsovszkyék társaságát bízták meg a hamis bankjegyek értékesítésével. Lászlót, akinek tisztáznia kell a gépkérdést és felvilágosítást kell adnia arról, hogy az eddig foglalt gépeken és géprészeken kívül még milyen gépeket használtak föl a hamisítási műveleteknél. A papírgyártás kérdését is tisztázni kell, mert a vádlottak erre vonatkozó vallomásai nem felelnek meg a valóságnak. Amikor Windischgratz terhelőt vallott Nádosyra A vádlottak bizonyos kérdésekre megtagadták a vallomástételt és emiatt nemcsak a papírügyet, hanem egyéb fontos részleteket sem lehetett mindeddig kideríteni. Egy ideig Windischgrätz herceg közlékeny volt és akkor Nádosyra vonatkozóan terhelő vallomásokat tett, így többek között elmondotta, hogy a frankhamisítás csak akkor lépett kiviteli stádiumba, amikor Nádosy hozzáadta ehhez a dologhoz a tekintélyét. Nádosy nemcsak részt vett a műhelymunkálatokban, de Marsovszkyék részére megszerezte a külföldi hamis útleveleket és vízumokat. Nemcsak Hágában, Amsterdamban és Milánóban, hanem Varsóban és Stockholmban is nagymennyiségű bankjegyeket akartak értékesíteni. A franciák erre vonatkozóan érdekes részleteket tudtak meg, de érdekes dolgokról értesültek még Jankovich Arisztid párizsi megbízatását illetően is. Jankovichnak ugyanis Párizsba kellett volna utaznia azzal, hogy szerezzen egy a Banque de France-ban intern használatra szolgáló Tube jelzésű borítékot, amit Budapesten több példányban sokszorosítottak volna. A Banque de France Tube jelzésű borítékaiban csomagolt bánik jegyi fzeteket csőpostán vagy küldönc útján juttatja el a fiókintézetekbe. A fiókok az ilyen jelzésű borítékokat nem bontják fel, hanem a leveleket egyszerűen trezorba helyezik. Windischgratzék úgy tervezték, hogy a hamis bankjegyek nagy részét ilyen Tube jelzésű borítékokba fogják a bankfiókokhoz eljuttatni, még pedig folyószámla-alapon, úgyhogy az illető fiókok egyszerűen folyószámlát nyitottak volna a kívánt névre. A Tabe-terv azért hiúsult meg, mert a hamisítást idő előtt leleplezték Hágában. A bűnügy iratai két héten belül a büntetőtörvényszékre kerülnek A vétséggel vádolt frank-gyanúsítottak szabadlábrahelyezési kérvényt nyújtottak be az ügyészséghez, amely azonban ellenzi a szabadlábrahelyezést azon az alapon, hogy tartani lehet a gyanúsítottak szökésétől. Ebben a kérdésben egyébként a vádtanács fog dönteni. Sztrache Gusztáv dr. főügyész, mint ismeretes, átküldte a rendőrséghez a pótnyomozásra vonatkozó ügyészségi megkeresést, amelyhez mellékelte a franciák elaborátumát is. Amennyiben a pótnyomozás olyan bizonyítékokat fog produkálni, amelyek az ügy lényegét érintik, akkor az ügyészség pótvádiratot nyújt be. Ha azonban ez fölöslegesnek mutatkozik, akkor az új árratokat az eljárás további során is, de a főtárgyalás során is fel lehet használni. A főügyész rendelkezésére a gyanúsítottakat a rendőrség emberei a Markó utcai fogházban hallgatják ki. Valószínűnek tartják, hogy az iratok hamarosan felkerülnek a büntetőtörvényszék elnökéhez, Langer Jenő dr. kúriai bíróhoz, aki egyébként a frank főtárgyaláson elnökölni fog. A bíróság be fogja szerezni a Hágában letartóztatott három vádlott vallomását és az ítéletet. Amennyiben a hágai büntetőbíróság nem bünteti meg Marsovszkyékat olyan cselekményekért is, amelyek velük szemben a bűnügyi eljárás során terhükre megállapíthatók, akkor megindítják ellenük a kiadatási eljárást és Budapesten fogják őket felelősségre vonni. Más az esete Olchváry Ödönnek, akit tudvalevőleg Hamburgban fogtak el. Olchváryt kihágás címén Hamburgban vonják felelősségre és az ottanibüntetőihatóság már fel is ajánlotta Olchváry kiadatását. 1926 február 2.3 A külföld három héttel előbb tudott Zadravetz felmentéséről Zadravetz István lábán püspök szerepére a franküggyel kapcsolatban teljes világot derít az ügyészség vádirata. Eszerint megállapítható, hogy Zadravetz nemcsak esküt vett ki a vádlottakból, hanem megengedte, hogy a hamis bankjegyeket a Térképészeti Intézetből a lakására vigyék, ahol azokat osztályozták és ezekben a munkálatokban is részt vett. Zadravetz szerepéről tehát már tudomással bírtak az illetékes hatóságok, ennek ellenére Zadravetz továbbra is feljárt a honvédelmi minisztériumba, rendesen ellátta hivatali teendőit, szóval semmi külső nyoma nem volt annak, hogy Zadravetzet fölmentették volna a tábori püspökség vezetése alól. A külföldi lapokban ennek ellenére már napokkal ezelőtt tudósítások jelentek meg, amelyek szerint Zadravetzet felmentették. A magyar lapok azonban hivatalosan egészen a mai napig erről nem szerezhettek tudomást, és erről hivatalosan nem is informálták őket. A többnapos késést most azzal magyarázzák, hogy a honvédelmi, illetve a kultuszminisztérium elmulasztotta annak idején Zadravetz felmentéséről a miniszterelnök sajtóosztályát értesíteni. Három héttel ezelőtt mentették föl a tábori püspökség vezetése alól P. Zadravetz Istvánt, tehát ugyanakkor, amikor az ügyészségen is kihallgatták. A külföldi sajtó részére erre vonatkozóan közleményt adtak ki, míg a magyar sajtó részére a Magyar Távirati Iroda útján három hét után csak most tartották fontosnak a következő hivatalos jelentés kiadását: „A frankhamisítás ügyében a királyi ügyészség által benyújtott vádirattal kapcsolatosan illetékes helyen annak a közlésére hatalmazták föl a Magyar Távirati Irodát, hogy P. Zadravetz István ügyosztályának vezetése és a római katolikus tábori püspökséggel kapcsolatos teendők ellátása alól már január 11. napján felmentetett. Ezzel kapcsolatosan természetesen nincs érintve P. Zadravetz István egyházi jurisdikciója, amelyben kizárólag a szentszék illetékes intézkedni." " A honvédelmi minisztériumban a tábori püspökség hivatalos helyiségében már napok óta Zadravetz István helyén Árvai- Nagy Bálint ezredes-lelkész dolgozik, aki eddig a parancsnokság lelkészhivatalának volt a vezetője. Eszerint Zadravetz ideiglenes utódjának Árvai-Nagy Bálint tekinthető. Zadravetz pasaréti úti lakásában teljes viszszavonultságban él és csak bizalmas ismerőseit fogadja. A pénzügyminisztérium XIII. főosztálya A frankhamisítás nyomozásába belekapcsolódott a pénzügyminisztérium vizsgálata is, , amely a Térképészeti Intézetre vonatkozik. Fejér Elemér pénzügyminiszteri helyettes államtitkár, a minisztérium XIII. főosztálya vezetője, mint ismeretes, nyugalomba vonult. A helyettes államtitkár nyugalmazási ügye meglepetésszerűen történt, amelynek magyarázatául szolgál, hogy a XIII. főosztály körébe tartozik a Térképészeti Intézet, ahol a hamis ezerfrankosokat gyártották. Fejér helyettes államtitkár kijelentette, hogy távozása nincs kapcsolatban a frankhamisítási üggyel és csak azért vonult nyugalomba, mert szolgálati ideje lejárt. Minden kétséget kizáróan megállapították a hivatalos vizsgálat során, hogy a Térképészeti Intézetben a hamisítások a minisztérium közegeinek tudta nélkül történtek és a pénzügyminisztériumnak semmiféle befolyása és szerepe nem volt a Térképészeti Intézettel kapcsolatban. Fejér Elemérrel kapcsolatban a hivatalos vizsgálat, amelyet Bod János pénzügyminiszter irányított, kétségtelenül megállapította, hogy a helyettes államtitkárnak semmiféle tudomása nem volt a Térképészeti Intézetben történt dolgokról. A XIII. főosztályt jelenleg Hámos Dezső miniszteri tanácsos irányítja, aki megbízást kapott arra, hogy a Térképészeti Intézet ügyvitelét fölülbírálja. A vizsgálat már folyamatban van és arról Hámos miniszteri tanácsos időről időre pontos és kimerítő jelentést teszi a pénzügyminisztériumnak. Hogy ennek a vizsgálatnak az eredménye milyen irányban befolyásolja a frankhamisítás ügyének nyomozását, erre nézve a minisztériumban nem adnak közelebbi felvilágosítást, ellenben tényként kell megállapítani, hogy Sztrache Gusztáv, főügyésznek azok az adatok is rendelkezésére állanak, amelyek a pénzügyminisztérium vizsgálata útján derültek ki. Baross Gábor szerepe Fegyelmi vizsgálatot indítottak tudvalevőleg Baross Gábor ellen, aki mint a Postatakarékpénztár vezérigazgatója, 100 millió korona kölcsönt utalt ki Mankovich Bélának, hogy az összeg felhasználásával megsemmisítfrankos hamisítványt. Baross Gábor ezzel a vádirat szerint bűnpártolás vétségét követte el és különösnek tartják, hogy Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter mindeddig nem tartotta szükségesnek, hogy Baross Gábort a Postatakarékpénztár vezérigazgatói állásától felfüggessze. A kormány a bűnügy nyomozásának első hetében szabadságolta Baross Gábort és elrendelte ellene a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot. Ez a vizsgálat még folyamatban van, megvárják az eredményt és ahhoz képest fognak dönteni. A fegyelmi vizsgálattal kapcsolatban nyilatkozik Samassa Aurél miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztérium elnöki osztályának vezetője, aki a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot, vezette. Samassa a nyilatkozat szerint olyan fegyelmi vétséget nem talált a vizsgálat eddigi során, amely szükségessé tette volna a felfüggesztést. Csupán hivatali szabálytalanságot állapítottak meg. Az ügyészség vádirata természetesen már változást idéz elő Baross Gábor sorsában és befolyással lesz a fegyelmi vizsgálat menetére. Vizsgálat a TESz és a Magyar Nemzeti Szövetség ellen . A belügyminiszter szombaton leiratot intézett a fővároshoz, melyben utasította: Sipőc.