Világ, 1945. május (1-14. szám)
1945-05-14 / 1. szám
4 1945 május 14 AUTONÓMIÁT BUDAPESTNEK! Irta Pakots György Pest, Buda, Óbuda és a Bargitsziget egyesítését az 1872:XXa vi. tc. mondota ki, az első fővárosi törvény, melyet lényegesen az 1930 :XVIli. tc. illetve az 1934:XII. te. módosított. De nem azért, hogy az 1872-es törvény hibáit orvosolja hanem, hoggy a reakciót szolgálja. Ez a két reakciós törvény megszüntette a »tekintetes tanácsot, mely sokszor volt védője az autonómiának, az intézkedés jogát a polgármesterre, illetve a főpolgármesterre bízta, a kormány pedig olyan beleszólási jogot kapott a főváros ügyvitelébe, hogy a törvényhatóságnak úgyszólván semmi intézkedési joga nem maradt. Ad vocem: törvényhatóság! Az »örökös« bizottsági tagokkal, hivatalból tagokkal, stb. megspékelt közgyűlés már amúgy se volt a népakarat tiszta képviselője, de még ezt a látszat-autonómiával bíró szervet is béklyóba kötötték a fővárosi törvények rendelkezései. Bár a belügyminiszter a főváros felügyeleti hatósága, — akinek a költségvetést és zárószámadást, valamint a közgyűlési határozatokat jóváhagyás végett fel kell terjeszteni — ily módon kellően gyakorolhatja az ellenőrzési jogot, az 1930:XVIII. tc. életre hívta a fővárosi számszéket, mely mint Budapest gazdálkodásának ellenőrzője teljes pénzügyi gyámság alá helyezte a fővárost. A törvény teljes mértékben kifejlesztette a centrális hatalom érvényesítését, a főpolgármester számára úgyszólván korlátlan hatalmat biztosított és még a tanerők kinevezése sem maradt meg a főváros kezében, hanem a kultuszminiszter előzetes hozzájárulásával tették illuzóriussá a polgármester kinevezési jogát. A reakciós kormány így kortesszolgálatokra kényszerítette a fővárosi tanszemélyzetet, hiszen nem volt kétséges, hogy kinevezést, előmenetelt csak az remélhetett a kormánytól, aki azt politikai téren megszolgálta. A mai kormány pár héttel ezelőtt kiadta a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló rendeletét, mely a közigazgatást az autonómia szellemében újjászervezi. De kérdezzük: miért nem vonatkozik a kormány nagyon helyes rendelete Budapest székesfővárosra is, miért tartják a fővárost járszalagon! A mostani kormányról nem tételezzük fel, hogy akaratát a főváros törvényhatóságára kívánná kényszeríteni, — bár hiába is kísérelné ezt meg — nincs tehát szükség még átmenetileg sem érvényben hagyni olyan törvényt, amely megnyomorítója az autonómiának. Ellenkezőleg! Olyan új fővárosi törvényre van szükség, amely nemcsak visszaállítja az 1872-es törvénynek azokat az intézkedéseit, amelyek ma is megfelelőek, hanem olyant, amely a legszélesebb körű autonómiát biztosítja a főváros törvényhatóságának. Budapest maga akar rendelkezni iskolái, intézményei és üzemei felett, maga akarja meghatározni például azt, hogy mennyi bért, illetményt adjon alkalmazottainak, vagy azt, hogy kikkel akarja elvégeztetni az adminisztrációs munkát. Az 1929. évi XXX. tc. értelmében a főváros fogalmazója csak az lehet, aki jogi, államtudományi vagy közgazdasági doktorátussal rendelkezik, ezenkívül letette a közigazgatási gyakornoki vizsgát. Bízza a kormány a törvényhatósági bizottságra, az autonómiára a fővárosi alkalmazottak képesítésének előírását. Szerény véleményem szerint a közigazgatási gyakorlati vizsga teljesen elegendő képesítés. S ezzel a nézetemmel egyáltalán nem állok egyedül. Lehetetlenség az, hogy az általános műveltséggel rendelkező érettségizett fiatal munkaerők a fővárosnál csak alantas állásokba tudjanak kerülni, holott a kereskedelmi életben például nem egyszer vezető pozíciókat töltenek be, méghozzá kiváló tehetséggel, rátermettséggel. A főváros a múltban, jelenben, sok áldozatot hozott. A jövőben még nagyobb áldozatok vállalására hajlandó, joggal elvárható azonban, hogy ugyanakkor saját vagyona, munkarendje, adminisztrációja, kultúrája tekintetében maga rendelkezhessen. Autonómiát Budapestnek! Gellért Károlyt és 17 éves tani fiát anyjasok 1944 december 30-án elhurcolták a Katona József utca 21. számú házról az Andrássy út nyasháza, majd onnan a Dunapart felé Aki tud további falukról, értesítsen jutalom ellenében délutáni órákban: Gellértné, IV., Váci utca 52., III. em. VILÁG Pénteken: villany A korlátozás nélküli villanyfogyasztás a fővárosban alighanem néhány nap múlva megindulhat. A dunántúli elektromos erőmű 45.000 kilowattóra áramot fog szolgáltatni Budapestnek s ez a mennyiség lehetővé teszi, hogy a már működő budapesti áramfejlesztők termelésével együtt zavartalanul ellássa villanyai a Beszkárt üzemben lévő vonalait, valamint a budapesti háztartásokat. A Világ munkatársának értesülése szerint a bánhidai centrálé távvezetéke a Kaszás-dűlőig teljesen elkészült s már csak hétkilométeres szakasz megépítése van hátra. Szombaton e szakaszon is, mely a kőtéri transzformátorállomásig tart, befejezték a távvezetéket tartó oszlopok szerelését. Hétfőn megkezdték a huzalok szerelését, egyelőre három huzalt feszítenek ki. Arra számítanak, hogy szerdára-csütörtökre ezt a munkát is befejezik és akkor hamarosan kigyulladhat minden budapesti villanylámpa. Előreláthatólag tehát — ha csak valami technikai akadály nem késlelteti a szerelési munkát — legkésőbb pénteken megindulthat a korlátozás nélküli villanyfogyasztás. Néhány nap óta az Elektromos Művek pénzbeszedői járják a várost és a december óta elmaradt villanyszámlák összegét inkasszálják. Akik a hátralékot nem fizetik ki, azoknak nem kapcsolják be a villanyt. A Polgári Demokrata Párt felhívása a magyar polgársághoz A Polgári Demokrata Párt a következő felhívást intézi a magyar polgársághoz: A demokratikus pártokat régen szétkergette a szélsőjobboldali reakció. Az új élet azonban kötelességévé teszi a polgárságnak, hogy az újjáépítésben részt vegyen, ha csak nem akar teljesen lemondani történelmi szerepéről, politikai súlyáról és létfeltételeiről. Ettől a hivatástól áthatva alakítottuk meg a Polgári Demokrata Pártot. A haladó szellemű demokratikus polgárságot kérjük: jöjjenek és valljanak színt. Akarnak-e új Magyarországot! Akarnak-e abban helyet biztosítani az értelmiségnek! Akarnak-e részt venni az építési munkában tudásuknak, szorgalmuknak és jelentőségüknek megfelelő súllyal! Akarnak-e résztvenni sorsuk intézésében és tudnak-e dolgozni áldozatos szívvel, hősi önfeláldozással, a mai időkhöz mért bátor kiállással! Ezért hívjuk azokat, akik nem kompromittálták magukat fasiszta mozgalmakban és akik hátsó gondolatok nélkül, őszinte demokratikus érzéssel akarnak csatlakozni. Nem kényelmes életre, nehéz munkára hívjuk őket. De ha az ország polgársága a demokrácia eszményéhez hű marad, akkor küzdelmeiben és sorsának minden tragikus fordulatában vele leszünk. Budapest, 1945 tavaszán. A Polgári Demokrata Párt országos elnöksége. I x 1 héten Méh Egész héten vMoH ’tanyai, ezüsőt, téli!, órát a legmagasabb áron. Schwartz órásmester, Pannónia u. 8. Nagy Imre földmívelésügyi miniszter a földreform közgazdasági jelentőségéről Nagy Imre földmívelésügyi miniszter vasárnap délután a magyar rádióban előadást tartott a földreform közgazdasági jelentőségéről. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy a háború az ország közgazdaságának egyetlen ágát sem sújtotta olyan imértékben, mint a mezőgazdaságot és vele a földművelő népet. Beszéde további során megállapította, hogy ha a földművelő lakosság nem vette volna kezébe a legnagyobbrészt gazdátlanul és vezető nélkül maradt nagybirtokokat, szörnyű éhínség zúdul válna az országra. A legnagyobb nehézségeken — hangoztatta a miniszter — már túl vagyunk és ha a hátralévő munkákat is olyan lendülettel és erőfeszítéssel végezzük, mint eddig, aki árt, toltuk az ország fölül az éhnség veszedenét. A reform, amelynek során körübelül 4—4,5 millió kát. hold kerül mintegy firla.trill nincstelen mezőgazdasági munkás törpebirtokos és kisgazda kezére, megindítója lesz az ország J 1 ’ ■ *c 1 vérkeringésének. Churchill rádióbeszéde a háború befejezéséről és a jövő feladatairól London, május 14. Churchill brit miniszterelnök vasárnap este rádiószózatot intézett a brit világbirodalom népeihez. Beszédében vázolta annak az öt esztendőnek a történetét, amely alatt ő irányította a nemzet ügyeit. Bevezetőül megállapította, hogy a brit birodalom ma egységesebb és hatalmasabb, mint hosszú történelmének bármelyik időszakában volt. Roosevelt elnök és az Egyesült Államok minden gondolkodó polgára nagy aggodalommal figyelte az európai háború fejleményeit, mert átérezte, hogy milyen óriási veszélyt jelent Németország az Egyesült Államok jövőjére. Időközben Nagybritannia is megerősödött katonai téren. Sikerült közel egymillió katonát felfegyvereznie, illetve új fegyverekkel ellátnia. Anglia hadiüzemei lázas ütemben teljesítették feladatukat. Mintegy kétmillió angol polgár polgárőri szolgálatot vállalt és napi munkájának elvégzése után nagy odaadással végezte fárasztó feladatát. Churchill beszámolt ezután a Görögországnak küldött segítségről és Szíria megtisztításáról, majd így folytatta: „ A történelem folyamán mindig elkövetkezik egy időpont, amikor a zsarnokok sorsdöntő hibát követnek el, ami megváltoztatja a hadihelyzet alakulását. A németek 1941 derekán orvtámadást hajtottak végre a Szovjetunió ellen, ugyancsak az évnek a végén pedig a japánok az Egyesült Államoknak rontottak neki. Attól a perctől kezdve, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok beléptek a háborúba, számunkra nem volt többé kétséges, hogy bármily áldozattal és bármily hosszas kitartással is, de megnyerjük a háborúit. A miniszterelnök ezután összefoglalta az elalameini győzelem óta eltelt harmadfél év diadalmas hadműveleteit. Szólott az északafrikai, szicíliai és olaszországi partraszállásról, majd a normandiai hadműveletek sorsdöntő jelentőségét méltatta. A hitleri Németország végleges térdre kényszerítésére vezető hadműveleteket ismertetve Churchill megállapította, hogy a Vörös Hadsereg kezdettől fogva mindig nagyobb erőket tartott lekötve, mint az angolszász hatalmak. Beszámolt a német hadsereg végső összeomlásáról, amelynek eredményeképpen Alexander és Montgomery csapatai több mint harmadfélmillió német katonát fegyvereztek le. — Ami Németországban, Franciaországban és Hollandiában a harcok során kezünkbe került, világosan bizonyítja, — folytatta Churchill — hogy Németország összeomlása milyen nagy veszélytől mentette meg Angliát. A németek 1944 őszére nemcsak fokozottabb szárnyasbombatámadásokat terveztek Anglia városai ellen, hanem messzehordó ágyúk ezreit készítették, amelyeknek London elpusztítása lett volna a feladatuk. A szövetséges haderők az utolsó pillanatban fojtották bele a lelket az ellenségbe. A német hadvezetőség tervbe vette a búvárnaszádharc újabb fokozását is és ha ez a terv megvalósult volna, Nagy- Britanniára újból súlyos napok következtek volna. Befejezésül a minisztertelnök figyelmeztette Nagybritannia népeit, hogy még súlyos feladatok várnak megoldásra. Egyik legfontosabb feladatunk — mondotta — annak biztosítása, hogy azokat az egyszerű és becsületes célokat, amelyekért hadbaszálltunk, ne tévesszük szem elől a győzelmet követő időkben. A szabadságnak és a demokráciának teljes mértékben érvényesülnie kell és biztosítani kell újból az egész világon a rend és a jog uralmát. A győzteseknek minden erejükkel azon kell lenniük, hogy a létesítendő világszervezet tényleg a béke és a biztonság ügyét szolgálja. A San Franciscóban megalakítandó világszervezetre vár az a nagy feladat, hogy ezeket a sorsdöntő kérdéseket elrendezze. A győzteseknek vállalniuk kell a súlyos feladatot és nem szabad hibát elkövetniük a diadal órájában. A miniszterelnök utalt végül a Japán ellen tovább folyó háború nehézségeire és fontosságára. Az angol nép — így végezte beszédét — nem nyugodott egy pillanatig sem a legutóbbi öt év alatt. Méltatlanok lennénk bizalmán és az Anglia iránt megnyilvánuló bizalomra, ha nem ezt kiáltanánk feléje. Előre töretlenül és tántoríthatatlanul mindaddig, amíg az egész feladatot el nem végeztük és nem teremtettünk biztonságot az egész világon! (MTI) Gergely László kírt.-t 1944 szept. 28 v. 29-én pápai védett századdal Dunántúlra vitték. Aki tud róla, értesítse feleségét Pannónia, ut** 14, IV. emelet 4 Hétfő Dózsa-ünnepség Cegléd főterén A Nemzeti Parasztpárt Cegléd történelmi főterén, ahol 1514-ben Dózsa György, a nagy magyar paraszt szabadságharcos fegyverbe szólította népét, országos Dózsa-ünnepséget tartott. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, majd Kovács Imre mondott beszédet. Erdei Ferenc belügyminiszter beszédében kiemelte, hogy a magyar parasztpárt története az elnyomasnak végtelen sorozata, amelynek egyetlen szinte kísértetiesen vakmerő vállalkozása az 1514-es parasztlázadás volt.* A Dózsa-lázadás kudarca négy évszázadra megpecsételte a magyar parasztság sorsát. Ezeknek az időknek azonban vége. A magyar paraszt most nyilvan szembenézhet Dózsa történelmi alakjával és végre meghamisíts nélkül idézheti tanításait. Darvas József nemzetgyűlési képviselő beszédében megemlékezett a magyar szellem szabadságharcosairól Veres Péter hangoztatta, hogy ha ma a ceglédi piacon Dózsa György és Kossuth Lajos után szabadon lehet beszélni, ez a felszabadító orosz hadseregnek, valamint Leninnek és Sztálinnak köszönhető. A magyar parasztság és munkásság közé mégegyszer éket verni nem lehet. TEXTILÁRUT, nyakkendőselymet, selyemharisnyát nagyban vásárol Darvas nagykerediedés, Wekerle S.utca 18