Világ, 1947. december (752-775. szám)

1947-12-02 / 752. szám

Jt 1947 december 2 mm­mutxmaasmasuximmmgMx világ Pártvacsora a PDP-ban A Polgári Demokrata Párt szombat este pártvacsora kereté­ben baráti, összejövetelt rende­zett tagjai részére. Kabakovits József országgyűlési képviselő üdvözölte a vendégeket és kö­szöntötte Bródy Ernőt, a párt elnökét. Bródy Ernő számolt be ezután az elmúlt h­árom hónap esemé­nyeiről. Kifejtette, hogy ma mind a külpolitikában, mind a belpolitikában napról napra meg­­lepő, sőt megdöbben­ő események történnek. A Polgári Demokrata Párt helyzete és szerepe adva van: ki kell tartania az emberi jogok, a politikai szabadság gon­­dolata mellett, küzdenie kell azért, hogy a lakosság minden rétege becsületes munka alapján ,emberhez méltó életet éljen. — Amikor a politikában lát­juk az ingadozást és a meggyőző­dé® nélküli elvtagadást — mon­dotta — nekünk, valódi demokra­táknak változatlanul ki kell tar­tanun­k a demokrácia eszméi és elvei mellett, amelyek nálunk nem alkalmi becsületet jelente­nek, hanem azt a lelki, vérbeli kapcsolatot, amely bennünket el­­várhatatlanul összefűz az emberi eszményekkel.­­Kelemen Sándor a párt tagjait, Murányi Adorján a távollevő Supka Gézát köszöntötte és kérte, hogy betegágyánál tolmácsolják a va­csor­a résztvevőinek jókívánsá­gait. Dr. Vass István és Fekete József után még többen szólaltak fel. Az összejövetel résztvevői a késő esti órákig maradtak együtt. szártja Árne­s 'turnék •41­%wfeilring klemér/ A nagy fordulat írta K­ál­der Márton A diplomataarcú, gömbölyű kis orvos mosolyogva fordult a be­teghez: — Na, kedves mester, voltunk mi már ennél rosszabbul is. En­ged a láz, a szívműködés ie ki­elégítő. Egy-két nap még és láto­gatókat is fogadhat. A beteg — gyér, őszes hajú, ke­sernyés, gúnyoros vonalakkal teleszabdalt képű férfi — fárad­tan legyintett. — Nekem beszélhet, doktor. Tu­dom én, hogy hányadán vagyok. Valamikor medicinát is tanultam. Tüdőgyulladás. Fifty-fifty a gyó-■ gulási lehetőség az én koromban, jóval túl az ötvenen... Bánja az ördög az egészet. Túl vagyok az ifjúságon, sikereken, asszonyokon, mindenen, amiért élni érdemes. A sápadt finomarcú asszony tiltakozva emelte fel kezét: — Kifáraszt a sok beszéd, szí­vem! Az orvos rosszalóan nézett a betegre: — Hát ez az éppen, az életkedv hiánya, a nemtörődömség, ez éppen a mester legfőbb baja. Pedig a páciens is köteles elvégre valamit produkálni a talpraálló, ezért az orvosok meg a gyógy­szerek mö­lel. Legalább egy kis gyógyulási szándékot. A beteg unot­amn­ásított egyet, aztán szó nélkül a falunik for­dult. Az asszony kétségbeesett tehe­tetlenséggel nézte. Künn, a szanatórium­­folyosón az orvos megpróbálta kissé lecsil­lapítani: Ismétlem, asszius­óm­, v­­iójá- I bán nincs itt egyelőre semmi olyasféle dolog, ami közvetlen ve­szedelemre mutatna. A krízisen is nagyjából túljutottunk. Most már igazán csak az kellene, hogy a­­beteg maga is akarja a gyó­gyulást és végre egy kis életked­vet mutasson. Az asszony idegesen tördelte a kezét: — Csak tudnám, miképpen keltsem fel benne... Az utóbbi időkben egyre apatikusabb és mogorvább. Nehezen tud az új időkbe beleilleszkedni. Művei alig fogynak, színdarabja pedig leg­utóbb csak egészen mérsékelt si­kert hozott. Az orvos megértően bólogatott: — Valamit mégis csak ki kell eszelnünk, hogy felrázzuk egy­kedvűségéből. Enélkü­l — lemom­­dóan tárta szét karjait — sajnos, nem biztathatom túl sok jóval. A nikotin, a sok izgalom, meg mi­egyéb, alaposan aláiásta a szerve­zet ellenállóképességét. Az asszony lábujjhegyen vissza­tért a beteg szobájába s hogy va­lamikép elterelje sötét gondola­tait, rendezgetni kezdett az asz­talon heverő könyvek, újságok között. A beteg egyszerre hüny­­nyögve megszólalt: — Mit csinálsz, Felicia? — Kis rendet szeretnék. Össze­vissza hever minden az asztalon. Előbb hozták a lapokat is. Nem érdekelne? A beteg unottan rázta a fejét. Az asszony félénken megszólalt, csakhogy valamit mondjon: — Tegnap volt Bánáti pre­mierje a Nemzetiben. A beteg kinyitotta, a szemét: — Na és..­, mit írnak a lapok? Az asszony fellapozta az egyik újságot­­; végigfutott a színházi rovaton. — Úgy látom alaposan levágják A beteg most valószínűtlen fürgeséggel fel­tám­a­szikod­ott­ ágyá­­ban. Kurta, kár­örvendő mosoly­­féle rajzolódott a szája szélére. — Micsoda? Levágták? És ezt csak most közlőd vetem? Végre letaglózták ezt az irodalmi szél­hámost? Olvasd csak, drágám, olvasd! Az asszony lihegve, szinte ha­darva olvasta a kritikát, amely bizony éppenséggel nem fukarko­dott a lesújtó kitételekben. — Lássuk a több­ lapot is! Mit szólnak a többiek az ünnepelt bálvány siralmas bukásához? — követelte most már a beteg kajá­nul mosolygó ábrázattal. Az asz­­szony lelkendezve vette sorra a beszámolókat, amelyek szinte ki­vétel nélkül alaposan elbántak a szerzővel. Az orvos alig akart hinni a szemének, amikor pár perccel ké­sőbb beállított a beteghez: friss, derűs arcú, élénken gesztikuláló ember fogadta. — Képzelje csak doktor, ez a Bánáti, ez az agyontámogatott kalandor, megint odalopakodott sületlenségével az ország első színpadára. Most aztán utolérte végzete. Évtizedek óta nem volt ilyen bukás. Nem adok ikét­ papot, a direktor térdenállva könyörög, hogy új darabot írjak neki. Az orvos elégedetten dör­zmöl­­gette két­ kezét. — Hát igen. — mondotta — ezt már szeretem, ezt a vállalkozási kedvet, élénkséget... A folyói­ón mosolyogva közölte az asszonnyal: — Úgy látszik, vannak bukások, amelyek többet érnek minden gyógyszernél. . . Az auschwitzi borzalmak perében megkezdődtek a laik­ai.gat­so, Krakkó, december 1. (A Világ tudósítójának jelentése.) Végetért az auschwitzi tábor 40 hóhérának kihallgatása és megkezdődött a tanuk kihall­gatása. Elsőként Kula lengyel mér­nököt szólították a bíróság elé. A mérnököt, a­ki csak csodálatos véletlen folytán menekült meg, lakatosként dolgoztatták a nácik. Rab­szolgamunkája során többször kapott parancsot arra, hogy javítsa ki a gázkamrák és krematóriumok zárait. Ily módon saját szemével is meggyőződött „ arról, hogy a gázosításról és a halottham­vasztókról a táborban keringő hírek borzalmas valóságok. Himmler a „premieren“ — Fogságom idején — vallotta a bíróság előtt Kula — két gázkamra volt Ausch­witzban: az egyik 1500, a má­sik 2000 ember »befogadásé­ra« volt alkalmas. Az el­­gázosításra kijelölt foglyok­nak az őrök azt hazudták, hogy fürödni viszik őket. A gázkamrák előcsarnokában voltak is zuhanyok. A fog­lyoknak a csarnokban le kellett vetkőzniük és parancs­szóra gondosan össze kellett hajtogatniok ruháikat, ne­hogy — mint a cinikus őrök hangoztatták — j»visszajövet kavarodás legyen«. A teljes álcázás kedvéért négy nagy fogoly egy-egy darab törül­közőt éis szappant is kapott. A gázzal — folytatta a mérnök — felsőbb utasításra erősen takarékoskodni kellett, úgyhogy a kamrákba általá­ban kismennyiségű gázt eresztettek be, így azután gyakran megtörtént, hogy a szerencsétlen áldozatok haláltusája húsz percig is eltartott-Az első gázosítást Himmler is végignézte: gondosan szi­getelt ablakocskán keresztül gyönyörködött a haláltábor első áldozatainak halálkü­z­elelmében. A vádlott gúnyosan mo­solyog . . . Esküszöm, ön volt! Kula mérnököt ezután szembesítették néhány vád­lottal. Drámai jelenet volt­,­­ s mikor a vádlottak padján ülő Aumeier szemébe vágta: Tanúja voltam, amikor ön ponilován belovagolt a bara­­kokba és lovaglóostorral ker­gette a vesztőhelyre a foglyo­kat. Eskü alatt vallom, hogy­ön többször a foglyok közé lövöldözött. Sohasem felejtjük el azokat a jeleneteket, amikor ön orruk alá kötött hurokkal akasztatott fel foglyokat, úgyhogy a szerencsétlenek 10—20 percig is kínlódtak és valósággal úgy véreztek el. 52 ló helyére ezer ember A következő tanú Tadeusz Holus lengyel író volt. Meg­rázó vallomásából csak egy mondatot ragadunk ki: Auschwitzban egy istállóba, ahol azelőtt 52 lovat tartot­tak, ezer foglyot szállásoltak be, ugyanakkor azonban fény­űző kutyaólakat építettek, úgyhogy egy-egy kutyának több hely jutott, mint 15—20 fogolynak . . . — Tanúja volta­m annak, mondotta el Mandelbaum tanú, — hogy egy alkalommal mintegy 100 angol­­foglyot agyonlőttek. A kivégzés­­előtt az őrök cinikusan hangoz­tatták: Ennyi emberért nem érdemes a gázkamrát üzembe helyezni. Egy réteg halna, egy réteg fa A tanú a továbbiakban el­mondotta, hogy néhány nap­pal a magyaror­zági zsidek első csoportjának megérkezé­s­­e előtt parancsot adtak ki a gázkamrák kibővítésére. A kibővítés é­s a »rendbehoza­­tal«­­valóban meg is történt és attól kezdve naponta 3000 embert gázosítottak f el. Az auschwitzi­­üzemek­ azonban még kibővítve sem tud­ták elnyelni a magyaror­szági zsidóságot, úgyhogy a tabor vezetősége a fiaio i. m­aín vaisztok te nemien te­­tíitese erdeke van végül is speciális máglyákat is ve­szít felett. Egy réteg hulla, egy beteg fa, ez van az elő­írás. A máglyákat természe­t­­szerűleg foglyokkal készíttet­ték el. Amikor elkészültek, benzint öntöttek rájuk és fel­gyújtották őket. Grabczynski lengyel orvos, aki Liebenschel dr. »keze alatt« a tábor kórházában dolgozott, elmondotta, milyen borzalmas kínszenvedéseken mentek keresztül a foglyok, amikor különböző sterilizá­lási módszerekkel kísérletez­tek rajtuk. A német orvosok több ízben cinikus hangon ki­jelentették, hogy az élő »kí­­sérleti nyulakon« teljesen megbízható módszer után ku­tatnak,­­ amellyel később majd tömegesen lehet sterili­zálni . . . A babonás hóhér Wojcicki lengyel tanú val­lomásában elmondotta, hogy Grabner vádlott saját hatás­körében végeztette ki a sze­rencsétlen foglyok százezreit és rendszerint csak a kivégzések végre­­­­hajtása után kérte Berlin­től a szükséges engedélyt. A kivégzendő foglyok te­­k­intél­éves részét Lachmann vádlott válogatta ki. Az a­titi pribékek általában 5 márka jutalmat kaptak, minden egyes kivégzett emberért. A tábor parancsnok ágának talán leg­­kegyetlenebb tagja — vallotta Wojcicki— a vádlottak pad­ján ülő Aumeier volt. Kegyet­lenségén felül rendkívül ba­bonás is volt. Legfőbb babo­nája az volt, hogy csak akkor lesz jó napja, ha lelövi a reggel elsőként útjába kerülő foglyot . . . 5 UNHASS Átlátszók obet, köntösök PORietih­ÁZAT..., Bajcsy Zsilinszky-út 13. sz.­­Andrássy-út sarok) HÍVÉ­S —•­­ iDt au Belföldi 15.10 Külföldi Ics 30.90 Az iparügyi miniszter szabá­lyozta a hazai származású tűzifa árát. Telepes, pincés és egyéb kiskereskedők eladásainál az ap­­rítatlan tűzifa métermázsája 15-10, a fűrészelt tűzifa 16.90, az aprított tűzifa 17-70 forintba kerül. A külföldről behozott tűzifa ára: aprítatlan 30.90, fűrészelt 32.70, aprított 33.50. A forgalmiadó, számla- és nyugtabélyegilleték e tételeknél külön felszámítható. Vaddisznó invázió Svájcban Bern, november 28. Svájc keleti katonjaiban a vaddisznók, ame­lyek különben Svájcban a ritka­ságok közé számítanak, annyira elszaporodtak, hogy kártételük a mezőgazdasági üzemekben a ható­ságokat erélyes intézkedéseikre késztette. Ezek a duvadiak hihe­tőleg Tirolból jöttek át Svájcba és most szervezett hajtóvadásza­tokat indítottak ellenük. Cameol­a modern nő hajfestéke. Készíti: Kanite, Váci-v. 2 00 ­y n­em szőke tzempilláit és Hati feketére festette tartó­ Teréz-körút .54. Kedd Ezt hallottuk A POLGÁRMESTER Karády Bélát a községi kezelésben lévő színházak főtitkárává nevezte ki.­­ © AZ EGYIK AMERIKAI LAP írja Eisenheggerről, hogy amikor a­ partraszállás küszöbén meg,­kérdezték tőle: várjon biztosra veszi-e a nagy vállalkozás sike­rét, a tábornok derűs arccal csak ennyit mondott: Szerencsénkre ott lesz hátunk­ban a tenger s így a haderőink nem futhatnak el dolguk­ végzet­­lenü­l a kon­inensről.­­ AZ ÖNÁLLÓ SZABAD ZSIDÓ ÁLLAM megalkot­ásának hírére a Pesti Izraelita Hitközség Sip­­utcai székházára kitűzték a ma­gyar nemzeti zászlót és a pa­essz­­inai világoskék-fehér lobogót. A hitközség vezetősége rögtönzött értekezleten mél­t­­ta az esemény jelentőségét, majd üdvözlő táv­iratokat küldött Palesztinába.­­ Z­ONTHY HANNA fehér szőr­­mebundában jelent meg egyik este társaságában. — De szép új bundád van, Hannácskám — mond­­ta valaki. A művésznő szelíd humorral válaszolta: — Igen, nagyon sokba kerülök magamnak... A BÉCSI INTERNATIONALES MUSIICFEST rendezősége tegnap meghívást küldött a budapesti filarmonikus zenekar vezetőségé­nek. A filharmonikusok Farén­csik és Kodály vezetésével vonulnak fel Bécsbe, Kodály többek között saját Concertóját vezényli. „Itt, dúlnak még­ a prágai főharmoni­­kusok Kubelik és a római Augusteo­ zenekara Carlo Zicchi vezényletével. (Tavaly a Székesfő­városi Zenekart hívták Bécsbe.)­­ a hatvani járásbíróság Pintér János bányabérlőt,a volt apci újságbizonányosi sikkasztás vétsége miatt 80 forint pénzbír­ságra ítélte. Indokolás: beb­zo­­nyosodott, hogy 193,50 forint ér­­tékű­ újságot elsikkasztotta. Maga a vádlott is jutányosnak tarthat­­ja ezzt az enyhe ítéletet, amelyen pontosan 113 forint 50 fil­ért ke­­resett. Ha csak hetenként egy­szer sikerül ilyen előnyös ítéle­tet­ elérnie, egészen tisztességes keresethez juthat. A TJPuSgfife 1 ® még előjegyezhető ||| | a Savoy kávéházban || (Oktogon-tér 1) December 1-től a I kávéházi világvárosi meglepetése | Stanley (ártér | |Daphne Barnefif­e a világhírű néger­­é|| II mulatt jazz-együttes M ■Urbach-Beamter | | Héber I

Next