Világ, 1948. január (776-800. szám)

1948-01-01 / 776. szám

Isí­ ar országnak visszajut­tatják. A tárgyalások Innsbruck­ban tovább folynak arra vo­­natkozólaar, hogy ezeket az értékeket miképpen lehet mi­nél előbb Magyarországra szállítani. Az értékek leltáro­zását és átvételét a magyar kiküldöttek január első felé­­ben kezdik meg. Illetékes helyen ezzel a hír­rel kapcsolatban kijelentették, tesly pontos adatokat nem le­het tudni, milyen értékeket kapunk vissza Nyugatról, de értékük igen jelentős összeget tesz ki. . 100 ÉVE Javait 1* Petőfi Sándor 25. születésnapját ünnepelte. Egy negyed század­dal ezelőtt született, éppen «s .■'újév ■ beköszöntésének pillanatá­ban, azután, hogy a kiskőrösi toronyban 1*3 éjfélt elharangoz­­tak. Stakovivgi borbély házá­­.­­tem a két templom közötti utcában, az utcára nyiló szobá­ban az ablak melletti ágyban jött világra Petrovics István m­észárosmester és Hrus Mária fia, akiből a legnagyobb ma­gyar költő, a 13-as forradalom legendás hőse telt. *­­ M4S január 1 ’ Xaisbra Ab­jvs professzor teme­tte, január 8-án, pénteken dél­után 8 órakor tesz. A Kerepesi­­temető főntottashásából temetik­­tiszai rhetyre. VILAD Nagy szálloda-ellenőrzés volt Budapesten A KEÖKH nyomozói tegnap este nagy razziát tartottak a fő­városban és a környéken. Ellen­őrizték a szállodákat, penziókat, vendéglőket, kávéházakat és ét­termeket. Az Erzsébet királyné szállodában több idegen állam­polgárt találtak bejelentés nél­kül. A szálloda tulajdonosa ellen a rendőrség eljárást indított. A nyomozók 1400 személyt iga­zoltattak és 68 embert előállí­tottak. Ma reggel az előállítottak közül­­26-ot őrizetbe vettek. Ki­hallgatásuk után a toloncházba­n kísérik át őket. ÜGETŐ Végéé információink a mai ligetére I. Kati­ne, Már enyém, Zw­­in­­ger hajt. II. Futórózsa, Man­alóc­z, Hódi é. XII. Jegyes, F­­ete Pé­ter, Derwis. IV. Öcskös, Tátra, Koppány. Indokolt, V. Nádor ÜT-t valószínűleg Marschall J. hajtja, de úgy sínesen kimagasló esélye. Dacos, Lacy és Kincsem II, az ellenfeleik- VI. Marianne, Api, Hajnalka, Pásztó. VII. Falur°gSza, Kaxnesz, Erzsiké. VIII. Lator, (Daisy) Dern­­e-boru, Judit. IX. Kantinosáé, (Porno II), Bosi’­yka II. Badak­ó. X. Cigány, Anikó( Élelmes, Miss England. XI. Öcsike, Andieg De Cabé Sis, Leleményes. Az 1947. évi ügetősampion ismét Marschall József lett 124 győze­lemmel. », E. *. K.k K99C4ÁNT1 JÁNOS. RÖBSA U. ROKO HUH AMD VEK, RUHAKONFEKCI0 IPARI *8 KEHESK. RT. BUDAPEST. «nw rhtötvragokvak, KEDVES vetőinek üss­üklbtbMUTATNAK Akikkel találkoztam Ir­a Belle Pál Lechner Ödön A Japán kávéház Andrássy-úti sarokabankánál rok-eot délután filcmkört ült egymással a két nagy toreg­. Nem s­okat beszél­­gettek, inkább csak néztek hall­gató bölcpeséggel, figyelték azt A századeleji furcsa asétálós éle­­tét, mely szirma kavargásával és ián«» ütemével, leginkább pedig félelmetesen sokasodó tömegével éppen akkorában szélesítette ki — 82 Oktogon és a Nagymező­­utca között — az Andrássy-út frinta, klevárosi­­koh­óját a hír­telen növésű világváros óra­mg­­­útjává. A két öreg gyaifó nézte ezt a ka­maszkorból világpolgárrá felesé­g­ezedő tömeget, mely bizony nem igen vetett ügyet rájuk. Holott akkorában nem sok látvá­nyosság volt Pesten, szebb és ér­dekesebb mint de­gaezüsttornaú, gyönyörű kettős férfi arckép a sötétbarna ablakkere­ben, a csil­logó­ tükörüveg mögött. Két béktá­beli emigránsa a magyar művé­szetnek, két sírholt marad: szám­űzött, akit a hivatalos Magyar­ország a művészi maradinál?, kar­hatalmával tett közszemlére ide — a kirakatba. Szinyei Merte Fái vere az egyik, Lechner Ödön a ruáeik Nem ajság: Pali bácsi, aki a*e­­renepénebb francia kollégáival, Manet-veá és Monet-vel együtt (ha ugyan nem előbb) álmodta meg az impres»*ioniamust, hu­­szonfit évig nem­ nyúlt ecs­thez, n«rf idehoz* egyszerűen kinevet­­k. Has­onló főre érte Lechner tűnt le, a magyar építőművé- I legnagyobb költőjét, akinek »—*o é« oVflá sve­ndékeik még ma síri hallg­atásában sem akarják megérteni. Sokat verekedtem — írásban és szóval — a nagy művész iga­záért, bevallom: minden ered­mény nélkül. Egyetlen jutalmam, hogy Lechner bácsi a bizalmába fogadott: rálam többet csak leg­­áldozatkészebb és legmeghittebb barátja, Málnai Béla, a finom ízlésű, nagy kultúrájú építőmű­vész tudott róla. Egyik délután a Japán művész­­asztalánál, minden átmenet nél­kül azt mondja nekem Lechner bácsi: —Komisz, önző ember vagy te, fiára. — Miért vagyok önző, Ödön bárói? — No, hallod! Vén házasember létedre, idestova hat hete... és még mindig véka alá rejted az asszonykádat..., Megígértem, hogy sürgősen jó* vétessem mulasztásomat csü­törtök este, vacsora után, beho­zom a kávéházba az »asszonykát*, aztán majd kiruccanunk vala­hová . — — A »Jardin de Pari*, ha — vetette közbe az öreg, élénken — hadd lásson egy kis színt, fényt, pezsgő életet ,nem illik besava­nyítani az ilyen fiatal asszonyt­ Csütörtök este, amikor a kávé­házba beállítottunk, Lechner bár esi már várt bennünket a hosz szil, sárga márványasztalnál, al­­kora vörös rózsacsokorra"., hogy amikor a feleségemnek átnyúj­totta, finom fehér kezével alig tudta átfogni az aranyszalaggal szorosra koboz­t virágszárakat. És hogyan nyújtotta át?... Watteau esete és Teophil Gau­­thier szalonképessége­­ kellene hoz­­z­á, hogy ezt a gáláns mozdulatot kellően érzékeltessem. Amikor a kávéház előtt vára­kozó konflisokhoz indultunk, Lechner bácsi csak ennyit mon­dott, halkan, majdnem a fülembe súgva: — Na jól van, fiam. Nem csa­lódtam a mai ízlésedben. És ezentúl minden hét csütör­tökjén, este, vacsora után talál­koztunk a Japánban és megismé­teltük kiruccanásainkat a pesti éjszakába,, mindenüvé, ahol a­z élet árnyékbogarai egy kis fény körül röpdöshettek olcsó kedvte­lésükkel: egy csésze feketéért, egy kupica barackért vagy nagy­­néha egy pohárka pezsgőért. A vörös rozsacsokor teljes pompájával és soha nem fogyat­kozó terjedelmével persze min­den csütörtökön ott várakozott a márványasztalon, éppoly pontos­sággal, mint a kávéház elé ren­­de­tt konflis Mindezt oly termé­­szetes járulékának tartottam an­nak a művészi előkelőségnek, amelyet Lechner. al«», mint a m’ n»d régi­kor még. , — a háta mögött ■- ’ sereg felépített köz- « - palotával — mega v­,salt­a a nad­rágját és, hogy egysze­n épp­ a vasalás körül támadt bonyo­­dalmai miatt késett el Málnás Béla esküvőjéről, ahol pedig ő volt a házassági tanú. Mi okozta Lechner bácsi sze­génységét, azt, hogy ön mívészálmai javával alig jutott túl a kávéház márványasztalára felvázolt ter­vein? Elsősorban a legtragiku­­sabb félreértés, mely művésze­m­­bert­ érhet és méginkább a rossz­­akarat azok részéről, akik szajkó módra készen­ vettek át minden építészeti stílust, amit a Műegye­temen kaptak. Ezek fogták rá Lechner Ödönre, hogy magyar stílusa nem egyéb olcsó művészi nacionalizmusnál, amellyel ha­­zaffias él­lem­eket kíván szorozni. — Sajnos — mondotta egy csendes este, amikor magunkra maradtunk kettesben — eddigi építkezéseimmel — még a kecs­keméti városházzal, a kőbányai templommal és az Iparművészeti Múzeummal sem tudtam vilá­gosan és pontosan­­kifejezni el­­gondolásomat. Sem időm, sem módom, sem kellő anyagom nem volt erre. Nem akartam minden áron magyar építészeti stílust teremteni, legalább is nem olyan értelemben, amivel állandóan megrágalmaznak. Azt azonban igenis észrevettem, hogy minden nép, amelyiknek egyénisége van, nem utánozza vakon és kritikát­lanul más n­­ek stílusát. Fran­cia, német, orosz, angol rene­szánsz stílus azért van, mert ezek a népegyéniségek a saját kép­­irásukra, a saját életformájukhoz é­s a saját természeti adottságaik­hoz alakították át az olasz rene­szánszot, így ég ebből született meg p'l­­•■■•1 az osztrák bárok, a francia tokó,­ az empire és a töht­i. Csak mi* maradtunk meg annál, hogy mindezt szolga módjára utánoztuk. Ezen akartam én vál­toztatni annyiban, hogy építőmű­vész­­i egyéniségünk sajátos ki­­alaskulása érdekében felkutassam a népi elemeket, az itthon lelhe­tő építési anyagokat é­s motívu­mokat­.. A rosszakarat azonban megállított kutatómunkámban és halálra ítélte az úgynevezett magyar stílust mielőtt megszület­hetett volna ... Szegény, jó Lechner bácsi tu­lajdonképpen nem akart­­­á­t, se többet, se kevesebbet, mint amit később Bartók és Kodály a magyar zenéért tett. Neki nem sikerült .. S k-s®k évvel később könnyű volt megértenem mennyire fáj­dalmas volt, amikor Málnai Bé­lánál véletlenül megtaláltam azo­kat a szám­l­ákat, amelye­ket ő fi­zetett ki egyik nagy belvárosi vi­rágüzletnek —­ Novári rózsákért. Országos „mezítlábas sakkbajnokság" kezdődik januárban A Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége hatalmas tömege­ket megmozgató versenyt rendez az új esztendőben, a demokratikus tömegszervezetek bevonásával. Január közepén kezdődik ez az országos »népi sakk­verseny« és február közepéig tart. A verse­nyen i­dote vesznek részt, akik eddig még semilyen csapatver­­senyen sem szerepeltek. Minden járásban, községben helyi versenyeket rendeznek, a fővárosban és a nagyobb váro­sokban pedig az iskolák, üzemek, társadalmi és kulturális egyesü­letek útján bonyolítják le az elő­­csa­tározásokat. A versenyszabályokat sokezer példányban kinyomatják és szét­osztják. Vidéken a­­mezítlábas futball bajnoksága mintájára ren­dezik a versenyt. * Ifj. K. A. Csütörtök Elszámoltatják és leltározzák az Elhagyott Javakat Nógrády államtitkár nyilatkozata Befejezett tény, hogy Varga István nem tér vissza az Ar­­es Anyaghivatal élére. A Statiszti­kai Hivatal elnöke lesz. Utóda minden valószínűség szerint Borsa Mihály. Tildy Zoltán államelnök január elsején, csütörtökön délelőtt 10 órakor a kormány tagjait fogadja, 11 órakor a Budapesten akkredi­­tált diplomáciai kar tiszteleg nála. Kiss István igazságügymini­sz­­ter 10—12 napra külföldre utazik. Első útja az angol fővárosba ve­zet, ahol részt vesz a szociáldemo­krata információs iroda alakuló ülésén, onnan pedig Bariba me­gy, ahol szintén fontos tárgyalást folytat. Londonban tárgyalni fog az Olimpiai Bizottsággal a ma­gyar olimpikonok elhelyezéséről. Rajk László belügyminiszter az olasz kommunista párt meghívá­sára a párt római kongresszusán vesz részt. Nógrády Sándor, miniszterelnökségi államtitkár a legutóbbi sajtóértekezleten a következőket közölte:­­*■ MtM várjuk a Gazdasági Fő­tanács döntését az Elhagyott Ja­vak átszervezésére vonatkozólag. Mint az elnöki tanács vezetője, csak annyit mondhatok, hogy en­nél az intézménynél nem felforga­tást akarunk az új rendelkezé­sekkel elérni, hanem egyszerűssí­teni szeretnék az ügyvitelt Sür­gős feladatomnak tartom, hogy az Elhagyott javaknál az elszámoltatást és a leltáro­zást végrehajtsuk. Ez a munka lé­nyege. Továbbá az, hogy a nyu­­gatosok és a háborús bürüsök gazdasági javait az állam szá­mára biztosítsuk. Színházak műsora OPERA. Szerda: Denevér (7). Csü­törtök: Parasztbecsület, S Sylvia (7). NEMZETI. Szerda: Az ember tragé­diája (7). Cs^örtök: Az ember tragé­diája (7. NEMZETI KAMARA. Szerda, csü­törtök:­­kérelmi házasság (7). MAGYAR. Szerda: Dili (*/e8). Csü­törtök: Lili (Va8). VÍG. Szerda: Isten veled világ (*/*6). Szilveszteri kabaré (*/*0). Csütörtök: Isten ve-sed vilii? (V«J). PESTI. Szerda, csütörtök: Anna Christie (*/18). BELVÁROSI. Szerda: A pénz komé­diája (Volpone) 7, l/ill). Csütörtök: A pén­z komédiája (Volt­one) (*/«8). MADÁCH. Szerdán, csütörtökön: Fiúk, lányok, ku­kák (1/10). MŰVÉSZ. Szerda: Boldog vasárnap (7). Szi­lve­szteri kabaré (10). Csü­törtök: Boldog vasárnap (/98). MEDGTASZAT. Szerda: Doktor úr (Wifi és 11). Csütörtök: Doktor úr (V18). röV. OPERE­T­T. Saerur.: Marica grófnő (7). Szil Csülökök: Marica grófnő (7). ROTÁL REVŰ VARIETÉ Szerda, csütörtök: 1001 Nowéj**ak­i (' Ma. Szilveszteri díszelőadások (Vrf KAMARA VARIETÉ. )7 csü­törtök: Felfújta a »*él (V*d). melltartó Wm B. U. É. K. POOICM. Szerda: 1907: Szökőév (ViS, •/itt). Csütörtök: 1947: Szökőév (Vis). VÍGOPERA. Szerda: Szerelm, báji­aj (‘/a8). Csütörtök: Traviata (*/’iS). SPORTCSARNOK: Világvárosi ar­tista mű­s­or (7). Változatlanul Meteor csillárt az új esztendőben is. (X) Orvosi hír: 3 Dr. Trankovits Livia or­­vosíró Barát-u. 11. Új telefonezéma 221-890. Dr. Holló Imre fogorvos rendelőjét V., Pozsonyii­ út 49. alá helyezte át. (X) Hirschler Elemér, a Singer Adolf cég tulajdonosa és fele­sége ez. Mandelbaum Janka az ó-év utolsó napján kapott szo­morú hír után, összetört szívvel és lélekkel jelentik, hogy imá­dod drága két leányuk és vejüik Vértes Andorné­t. Hirschler Juci 24-ik évében, Hirschler Edit 19-ik évében. Vértes Andor gépészmérnök akiket a nyilas fenevadak 1944 november 10-én elhurcoltak és 1945 március havában Bergen- Belsenbei, a német náci gyilko­sok elpusztítottak, követve egye­t­len Pista fiunkat, aki szintén gyilkos golyó alul pusztult el. Drága jó gyermekeink, a tíz szón­­Látásra. Bpest, 1947 december hó 31. Gergely Rezsőn® ,szül. Mendel Kamilla és leánya Gyulai Ger­­gelyné geII. Gergely Éva, veje Gyulai Gergely, kis unokája Gá­borka, bánatos szívvel köztki, hogy a legdrágább férjet, a leg­­odaadóbb apát, após , nagyapát, a szerető rokont Etil! - kalapnagy kereskedőt, 1945 január 6-án Győrött a nyi­las pribékek elpusztító­­ák. A halotti évfordulón fájdalmas megemlékezésére örök emléket állítunk ég a kegyeleti mécsest gyuj­unk a Rumbach Sebestyén­­utcai templom péntek esti Isten­­tiszteltén 1948 január 2-án. Amíg élünk, siratunk! Szomorú szívvel tudatjuk min­denkivel, aki drága jó anyám ját ismerte és szerette özv.Kastner Adolfné szül, Fánk Szidónia a szorgalom mintaképe, 74 éves korában, hosszas szenvedés után elhúnyt. Gyászolják egyetlen fia Kas­ner Rezső óa neje, unokát Kamb­or Zsuzsi (Mismarot, Pa­lesztina). Kastner József, nővére P­tark Mártonné, öccse Klein Armin és a kiterjedt rokonság. Tem­e­ése január 1-én déli 12 órakor a rákoskeresztúri sér, te­mető halottasházából.

Next