Világ, 1948. március (826-849. szám)

1948-03-02 / 826. szám

4 39-18 máricus 2 ’&mimmm mem ^SXArUfflKIWS VIDÁM LEGÉNY A 10/-^PESTI ERKÖLCSÖKRŐL — Szóval azért ilyen kedvesek hozzám, mert­­ akarnék innen csalni?*.. Hahaha!­.. Ilyen ra­vasz kutyák! __ Dehogy akarjuk magát el­csalni, örülünk­ hogy itt van, maga r­onda fráter. — Ügy van! — hely­zet az ügyvéd­ — Nyugodtan itt marad, hat és azt teheti, amit jónak lát. Az egész lakás rendelkezés­re áll. Senki se fogja zavarni. Sehogy sem tudták megnyug­tatni. Mit akarhatnak ez­ek! Ki­zárt dolog, hogy ennyire meg­javultak volna. — Megvan! — kiáltott fel hír télén! — Maguk azért a kirílak itthagyn­i, hogy rámzárhassák az ajtót- Na, úgy-e, hogy rájöt­tem ilye­n piszkok!.­. Ilyen nehéz emberrel még az ügyvédnek sem volt dolga. — De hiszen ön nem lesz egye­dül a lakásban. Itt lesz a szoba­lány is. — Sőt odaadom magának a la­káskulcsot is­­­ segített neki La­jos- — Minek vitatkozni vele. Nem igaz! — Úgy van! Adja oda neki a kulcsot! Ez feltétlenül meg fogja nyugtatni őt. Itt maradhat, el is mehet, ahogy éppen kedve telik benne. —­ Várjunk csak! Addig nem kell a kulcs, míg nem mondják m­eg, miért mennek el. Hajós éktelen dühbe jött. Micsoda jogon kívánja tőlem, hogy privát dolgaimat kitereges­sem maga­­előtti Tapintatlan senki!­­ ,... Rendben­­ van! Adják ide a kulcsot, aztál­ elmehetnek. De efőttb­b ellenőrizni fogom, tényleg azt a kulcsot, adták-e ide. Meg is tett1©, amit mondott.­­‘r- Na, mi van! Stimmel a kulcs! Alaga ‘,jellemzében! -- Ne járjon a szája! — Ne is köszönjön neki, ügyvéd úr. Dögöljön meg az ilyen alak. Más körülmények között, ha­csak tizedrésznyit ennyire sérte­getnek valakit, feltétlen vér fo­lyik. De ezek ketten minél job­­ban lepiszkolták egymást, annál nyugodtabb­ak és vidámabbak let­tek. Amikor megszabadultak tőle, Lajos meleget­ megszorította az ügyvéd kezét. Mégis csak sike­rült a dolog. Aztán lementek a szemközti, kávé­házba, hogy onnan figyeljék Bozzayék lakását. A megbeszélt jel szerint mihelyt Jutka Vágóhídra terelte Bélát, le­ereszti az ablak folóját.. Tíz percre rá jöhetnek. Ekkor kell értesíteni a Blattoknál várakozó Wiz­t és Icát is és velük együtt kell a tett színhelyére sietni. Az ügyvéd közben teljesen megfeledkezett. Jenőről, meg is döbbent, amikor hirtelen eléjük lépett a kávéházban: — Oh drága ügyvéd úr — neki esett, kezét szorongatva. Szent ember, jóság-mintakép. Ifjabb tanácsokat akart. Csak úgy lehetett lehűteni, h­ogy az ügyvéd kiszedett belőle ötszáz forintot, jogi tanácsok fejében- Szinte bámulatos volt, hogy ez a kis kövér ember milyen eleven lett, mihelyt pénzről volt szó. Jenőt megnyugtatták, hogy minden rendben van, a jogi ta­nács ezúttal a következő: — Azonnal hazamenni és ott­honról ki nem mozdulni többé. A feleség vissza fog menni a családi tűzhely melegéhez. Jenő megnyugodva elment. Ők ketten pedig izgatottan várakozni kezdtek. HU­SZON­N­Y­OLCA­DI­K F­EJ­EZET Hippia bácsi káhnb­an hevert ágyán és a részegek nehéz, mély ,­már aludt... Az altató is megtette a magáét, így hát nem volt mit csodálkozni azon, hogy m még mindig eszméletlen állapot­ban hevert. Csak éjfél felé került ágyba, addig is megivott még egy kis romot. (Közvetlen az­után, hogy az altatóporos vizet felhajtotta és keserű lett tőle a szája ize). Nagyon ritkán­­szokott vizet inni, de arra nem számított, hogy ilyen rossz ize lesz. — Tudtam én, hogy nem jó­­ vizet inni — állapította meg Hippig bácsi. De hogy ennyire rossz, sose hittem volna. El is határozta, soha többé nem próbál­kozik meg vele. Még valami nyavalyát szerez. De a rum aztán helyre hozta. Ez volt a magyarázata, hogy alaposan elaludt- De örökké ez se tarthatott. Hippig bácsinak is fel kellett egyszer ébrednie. Hát fel is ébredt. Hirtelen felült az ágyban és összehúzott szemmel­­borzasan, szeplősen belemeredt a világba. Az udvari szoba volt az övé. A legnagyobb, a legszebb és egyben legcsinosabb szobája a lakásnak. (Ez is csak Buzzayéknak kedve­zett.) Hippig bácsi kiült az ágy szé­lére, nagyot ásított és maga kö­rül nézett. Alaposan kialudta ma­­gát. Először is az idő érdekelte. Negyed tizenegy. A­ lakásban min­den csendes és kihalt. Ahogy felhúzta a papucsát, megalapította, hogy újra szomjas lett. A rumja is kifogyott. Ital után kellene nézni. Amikor ezt Hippig bácsi meg­állapította, Buzzay Lajosn­é szüle­tett Csótány Vizi ijedt szorongás, sar­ült Blauéknál le a társaságá­ban. Idejövet még csak az izgatta, mifél© mesével álljon elő, hogy észszerűen megmagyarázza, miért ment át hozzájuk egy idegen hölgy társaságában. Ezt elfelej­tették neki megmondani. De szó lencséjére Blauéknál ij­­nem volt otthon senk­i csal­­ajifjáig, aki be­engedte őket Ez rendjén volt. Ifjabb szorongásának,­ komolyabb háttere volt. Kimenetelük előtt benézett még egyszer­ Hippig bá­csihoz és utána elfelejtette réz­­zár­ni az ajtót. Lajos az oka, mert sürgeti az embert. .Jobb hijján önmagát szuggerálta, hogy mégis csajt bezárta az ajtók A nők úgyszólván minként erő­szakos úton érnek el. Ez aztán annyira a vérükké válik, hogy néha még visszamenőleg is sze­retnék kierősza­kosul azt, amit elmulasztottal­. Ismertem egyszer egy kedves hölgyet, aki abba a­ lehetetlen helyzetbe került, hogy kénytelen volt megcsalni az urát. Mihelyt ez megtörtént, hűtlenségét vala­hogy mégis megbánta. Ezzel, már azt i­s megmondtam, hogy- a férja rájött a dologra-Ez a kedves hölgy magába roskadtan ült órákon élt és gon­dolataiba mélyedt. — Ugyan min búslakodsz? — kérdezték tőle. — Azon gondolkozom, hogy leheti:' visszac­siná­­li az egészet. Ez csak annyiban­­ volt meg. nyug­a'ó, hogy ezú­tg­­a Úszta és őszinte megbánás jelé: nuta l­i. Oszi. is meprób­álta kifor*r­­ózni hogy bezárta az ajtót, d ' s.hogy­­sem ment. Az ajtó nyitva volt. Öt­ perc aln't clin­ézh^'né, esti visszamegy és bezárja, de már olyan sokáig morfondírozott fe­lette, hogy ezzel is időt v£sztott. Lajos is a lelkére kötötte, csak akkor menjenek át,, ha értük jönnek. — Gizi, el ne rontsd! Nehogy visszamenj előbb, ronda kíván­csiságból. Jól ismeri.... Ha va­lami marhaságot esi dúltok, min­dennek vége.­­ -Végülis azzal nyugtatta meg magát, ha eddig nem ébredt fel Hippig bácsi, nem valószínű, hogy éppen ezalatt az idő alatt fog­­ felébredni, míg távol Vasinak. Oh, bárcsak vége dentte ennek is! Ed­dig attól félt, mi vár,­rájuk, ha újra visszatérnek a lakásba, most meg éppen azt várta türelmetle­nül. Idén­ is erőt vett az ideges­ség. Nyilvánvaló, valami kelle­metlenséget tartogat számára az ügyvéd, mert mindenféle magya­rázat nélkül csak annyit mondott neki: — Nagyságos asszonyom, ha ön.­ja jól felír­get­t érdekében nem esik nehezére, menjen el a lakás­­­hól egy félórára és csak akkor jöj­jön vissza, ha magáért megyek. iFoly'citása következik a 'VAS­ZAfÍY pá­non VILI­O „ különleges ízű, m­esebájú a fikák szerzője az általános ■iskolák tankönyvei számúm készített illusztrációiért pro­­jztó kitüntetési kapó­t. Kk púdat műtermében reggelie estid­ás sokszor este öl reg­­ge.ig f° yik a ni a a ... rákiig hangverseny és sárii fekete, kávézás mellett. Bakfis korá­­ban otthagyta az iskolát az uszoda m­iat. Hátúszóbajnok­­­a lett- Rengeteg versenyi úszott s hatomnyi érmet, leget nyert. Egész Hudapce mulatott azon az eseten, ami. 1,'Jr a Marcideutscher Lloyd , Igtagi­z"­ta egyik pákát jel­z, noha a német művészi hí,,,, súg megítélte a kártérítést, mégis kiegyeztek s a társaság egy utazást ajánlott fel Mai­­leisz Gittának. Ö természete­­sen « legdrágábbat válasz­­tolta Hat hétig hajókázott a­ tengetet egész a Spitzbergá. I.­ g. Vidám, jókedvű, energi­kus. Bátorságét és e ősei hű­ségét akkor mutatta meg iga­zán, amikor e válta tg egy gr­­eázott hadiüzem vezetését. Fél évig 120 nő és gyermek volt gondjaira bízva. Kun páter pribékjeivel többször berontott a 11 tuloké­sí­i-üto,, lévő házba s kijelentette, hogy aki­t zsidókul védi, az­­zal I. ven­ elbán a­.­. Mié­ész Villát megverték, meghint... félt és beállították a sorba, onnét a deportálásba indí­tanak. Mégis megmenekült ■védenceinek _ nagyrészé­vel együtt. Vidámsággal és öröm­mé k & iai~° ni, — ru­­­ja — mert­­ a munka csak ekkor áraszt öröme ! Ma a«?vv’»d*gyűlés a PDF-ben Az ügyvédi kamara újjászerve­zés© ma d. u. 6 óraikor tir­ja alti­­kulú gyűlését a Polgár­i Demo­krata Ügyvédek Pártja a köz­pontban (VI., Andrássy­ út 48).­­ gyűlés elé ,t párt cé ki' tűzésed ! 'alutazó határozati javaslatot te,., tesztjiti­k, amely szerint a mon­­tifispá ■t°k.lia‘, együtt működ­ve /,/_ fán küzdeni a reakció (.lm, ,, szedd is ha adásért és a kar erköl­­csi és poitikai megt'sztitásáért, a javaslatot R­écs y Ernő, Kabakot­viss József é­s Kelemen Sán­dor fogják előterjeszteni és trepiado élni. Dr. Glabor György, a neves irodalomtörténész a Székesfővá­rosi Szabad Egyetemen március 8-án, szerdán délután­­i órakor (a Tud. Egyetem bölcsészeti ka­rán, Múzeum-körút 6—8.) Boris Vodunov: Költészet és valóság­ címmel előadást tart. özv Goln­berger kémiom­­.* sz. Kundier­­Mária ozmi­r:'i szívvel jelenti, hogy imádott férje Coldberger Sándor a Megvár Leszmvaló és Pénz­­vá­ló Bank erz­ébetvárosti fiókjának is,izgató­n lio.'Szú Nzeijyd­la­ után február 26-án­ :"5 éves koriban meghalt, gyászolják nővére özv. Bíró Aidolfné, h­úgy. Brasevi­kó­­»rd. özv. Barta Sándorné, rokonai az őt nagyon szerető barátai. Temetése m­árc. 2-án déli 1 óra­kor a rákoskeresztúri izr. te­­metőben. Bechtler Péter alpolgármester ma nyugdíjazását kérte Megírtuk, hogy a szociál­demokrata párt városházi ve­zetésében változások lesznek. Napokig tartó megbeszélések után a párt vezetősége úgy döntött, hogy Bechtler Péter alpolgármestert visszahívja és őt később párt­munkával bízza meg. Bechtler ma dél­előtt levélben nyugdíjaztatá­sát kérte. A távozó alppolgármester ré­ri mozgalmi tagja a szo­­©iá’demokrata pártnak. 1918- ban tagja volt a katona és munkástanácsnak, a forradal­mak után letartóztatták. 1925- ben került első ízben a fővá­ros törvényhatósági bizottsá­gába. Még folyt a felszabadító harc Budáért, amikor 1945 januárjában a budapesti Nem­zeti Bizottság megbízásából alpolgármester lett, majd ké­sőbb a közgyűlés is megvá­­l­asztotta alpolgá­rmesternek. Utódát a szociáldemokrata­­párt még nem jelölte ki. Várospolitikai körökben el­­­ terjedt hírek szerint az egyik szociál­emokrata párti kerk­­­­­leti elöljáró kerül az alpolgár­mesteri székbe. A fogyasztók tízezreit fosztja meg a tüdési lelletőségtől a Gázművek furcsa gázkorlátozása Sorra járják mostanában a Gázművek ellenőrző közegei az egyes háztartásokat és tanulmá­nyozzák a Gázórák működését. A legtöbb helyen azzal végződik a vizsgálat, hogy a gázórák állító­­l­g nem mérik elég pontosan a fogyasztott gázt, « főként nem jelzik a takaréktűzhely »kis­­fogyasztását". Ezek után közlik, h­ogy a háztartásban tartózkodó személyek száma szerint bizonyos átalányt rónak ki, ott p°dig, ahol gázfűt' ..-v fürdőszél­át hasz­nálnak, a fürdőszoba gázvezeté­két egyszerűen lezárják, holott a fürdőszoba-fogyasztás minden esetben tömegfogyasztást jelent, amelyet a gázórák kifogásta­a­­nul jeleznek-A fogyasztók körében ren­dkívü­l nagy az elégedetlenség a Gázmű­vek eljárása ellen, mert az új átalány többnyire lényegesen meghaladja az eddigi díjak átla­gát, továbbá télvíz idején egysze­rűen megfosztja a fürdés lehetősé­gétől a fogyasztók tízezreit. A Gázművek vezetősége június vé­gére helyezte kilátásba a gázórák kicserélését, tehát a nyár köze­pére, amikor már strandolni is lehet... Ki képviseli Magyarországot az építészek világértekezletén? Tavaly halt meg Pak­sban Vágó József, a nagyhírű magyar építőművész, akit baloldali meg­győződése­­n­t IMS 19-ben vállalt szerepe miatt emigrációba kény­­sz­­rí­­lt a Gömbös-rezsim. Vágó Olaszországban élt, amikor meg­nyert© a genfi népszövetségi pa­lotára kiírt nemzetközi pályáza­tot- Gen­fn­én ez a palota hirdeti a nagy magyar művész dicsősé­gét. (!)­’ Budapest ) még nem örö­kítették meg az emlékét. Hír sze­rint most tervbe vették, hogy va­lamilyen formában utólagos el­ismerését fejezné ki a magyar kormány vele szemben. Vágó József fia az a­ Pierre Mago, aki a párisi építészek él­vonalában áll és Kémiion Inter­­naationalee d’Architectes (RIA) — az Építészek Nemzetközi Szövet­sége — élén a főtitkár fontos posztját tölti be. Ez a nemzetközi építészeti szer­vezet júniusban nemzetközi épí­tészeti világkongresszust rendez Sausanne-ban. Három fontos, át­fogó problémát tárgyalnak. „Épí­tészeti és városrendezés... A­z épí­tész szerepe a gyárilag készült házaknál;­ és „Építész, állam és társadalom*. Megkérdeztük az építésügyi mi­nisztériumban Major Máté osz­tályfőnököt: Magyarország kü­ld-e a kongresszusra hivatalos delegá­ciót* — A minisztérium azon van, hogy a magyar építészet részt ve­­gyen a nagyjelentőségű kongres­szuson és erkölcsi támogatást nyújt ez ügyben számukra. A ki­küldetés támogatása az építész­­szakszervezet ügykörébe tartozik. Felhívtuk az építészszakszerve­zet főtitkárát, aki érdeklődésünk­re azt válaszolta, h­ogy az egész ügyről nem tud semmit. (r. ui.) Harmincnégy nyomdai mun­­kás és munkásnő 50 éves jubi­leumát ünnepelte vasárnap­­ Athenaeum sokezer főnyi csa­ládja. A jubilánsok tiszteletére rendezett műsoros ünnepséget ,­ Britannia-szálló kupolacsar­nokában tartották meg. Az iparügyi minisztert Szakosíts Antal államtitkár képviselte, aki maga is mint az Athe­­naeum­ egykori nyomdásza, a­ síri vonulás műsoros ünnepség­­nek elnöklő, vezető szónoka volt. Az ünnepelteken és csa­ládjukon kívül megjelentek az Athenaeum vezetői, tisztviselői és munkásai, továbbá más fő­­városi nyomda vállalatok kül­döttségei, a rokonszakmák kép­viselői és az Athenaeum nyom­dában előállított napilapok és folyóiratok szerkesztői. Szakac­sits Antal bejelentette, hogy a jubilánsok a köztársasági elnök aranyérmét kapják a munka jutalmául. Palkó Sándor, az Athenaeum vezérigazgatója vá­zolta a vállalat szociális ter­veit, amelyeknek egyik legelső célja: munkában megöregedett alkalmazottainak nyugodt, bé­kés életet biztosítani, majd ju­talmakat osztott szét a jubilán­sok között. Az ünnepség külön h­áziünnepe a Világot előállító nyomdai személyzetnek. Füls­p Endre és Láng Ferenc szedőink, valamint Postás Gyula nyom­dai gépmester most érkeztek el a szakmájukban eltöltött 50 éves jubileumhoz. JSHBB3053(EHaUBKHr^! Ej A legjobb. 'K?g­ükéntesebb nS N férj. apa. após. nagyapa, test- B 1 Ken­edi Norbert | S gyógyszerész drogéria tulajdonos n H rbus tillil­é. Kvff'.k­ya.. áldános H H földi (Vejét, a legmélyebb gyés..- fi H lián hátrahagyva, porig sújtott fi­ai családját, aminek dísze, köti,­ G ■ kedden 11 órakor helyezzük E fi örök nyugovóra a rákoskereszt- I md­ort szr. temetőben. B Kenedi Norb­ertné, dr. Sugár fi BS Lászlóné sz. Kenedi Anita, Bánki fi H Elekné sz. Kenedi ilázsi. Bánki V. M Elek. Bánki Péter, távollevő dr. ff ■ Sugár I László és Kenedi Jenő B Tfr. Korines György és W­ill­­mann Mihályné szül. Kerekes Anna fájdalomtól megtört szív­vel tudatják, hogy­ forrón szere­tett édesanyjuk özv. dr. Kerekes Ödönné sz. Kőváry Janka február 21-rán rövid, de kínos szenvedés után váratlanul el­hunyt. Temetése március 2-án,­­i. e. 12-kor lesz a rákoskereszt­úri temetőben. Gyászolják veje, unokái, rokonai és barátai.

Next