Világ, 1948. június (898-922. szám)

1948-06-01 / 898. szám

91948 Június 1 ban. Ellenséges repülőgépek, nehézbombázók jelentek meg az új állam fővárosa felett és hat ízben bombát dobtak le a város déli és északi negyedé­re A légiriadó teljes egy órán át tartott. Shertok, az új ál­lam külügyminisztere és Tel- Aviv polgármestere szikra­távirata jelentette be a védtet­len főváros bombázását az UNO biztonsági tanácsának. Az egyiptomi légi haderő — angol utasításra — tehát az alatt az idő alatt is bombázni akarja Tel­ Avivot, amíg az UNO biztonsági tanácsa el­rendeli a szankciókat ellenük. Halmi József Három évre ítéltek egy nyilas besúgót A népbíróság Barta-tanácsa ma tárgyalja Koskai István bűnügyét. Koskai a Delmar Wal­­ter cég alkalmazásában állt. 1941 őszén a cég vezetősége elhatá­rozta, hogy hajóparkját nem te­lepíti ki nyugatra, hanem el­süllyeszti. Erről tudomást szer­zett Koskai és a szentendrei nyi­las házban jelentette. A nyila­sok kiszálltak a helyszínre és megakadályozták a hajók elsü­ly­­lyesztését. A bíróság a tanúkihallgatások után Koskait háromévi börtön­­büntetésre ítélte. 14.845 volt hadifogoly tért haza májusban Kát­­árny nap múlva újabb csoportok indulnak el Máramarosszigetről Debrecen, május 31. (A Vi­k­ig tudósítójának telefonjelen­tése.) Május 1-én indult meg a hadifoglyok hazaszállítása a Szovjetunióból. A hónap fo­lyamán tíz vonat­ érkezett a máramarosszigeti gyűjtőtá­­borból a debreceni fogolyát­vevő állomásra- A tíz szerel­vénnyel összesen 1.815 volt hadifogoly tért haza. A máramarosszigeti gyűjtő­­táborban jelenleg többezer hadifogoly van. Ezek haza­szállítása csak néhány nap múlva következik be. Az ad­minisztrációs munkák elvég­zése után néhány nap múlva ismét rendes ütemben folyta­tódik a hadifoglyok hazaszál­lítása.­­ Ma megindult az Apponyi­ tér és a Farkasréti temető között a 8-as, Óbuda Flór­ián­ tér és Rómái fürdő között a 34-es autóbusz­járat. Vámos György miniszteri osz­tálytanácsos ,Hogyan készül a papír? címmel vetítettképes elő­adást tartott Debrecenben, a városháza dísztermében, melyet a közönség zsúfolásig megtöltött. A kitűnő előadónak nagy sikere volt. Finnország az egyetlen állam, amely az első világháború utáni időből származó külföldi tarto­zásait mindenkor pontosan tör­lesztette. Legutóbb 111.000 dollárt törlesztettek a finnek az U­SA- val szemben fennálló 8.400.000 dolláros segélyszállítmány tarto­zásukra. átalakított espresso helyiségeiben változatlan jó kiszolgálás tejárak Nem puliu­­mes kabátosnak fazonja, azt MAYER JÁNOS tisztítja Király-u. 77. (Bejárat Csengery­ u­ felől) nagy OTP-ws MayTimep f HÉJ* A budai Vérmezőn fényes ünnepséggel esküszik fel a sorkatonaság és a nemzetőrség az alkotmányra.­­ A káilü­gy­­miniszter hivatalos jelentése szerint­ a virág kegyesen és legbensőbb köszönettel fogadt­a a magyar nemzet meghívását, hogy családjával együtt Bu­dára jöjjön lakni, de a körül­mények ezt még nem engedik meg, bármily forrón óhajtaná is, hogy hű magyarjai között lehessen. — Ma tartották meg az első idei lóversenyt Ráko­son. Az 1000 aranyat Hunyady gróf lova nyerte. — Zágráb megye 10.000 gya­og fegyve­rest és 200 lovast ígér Jela­­sichnak­. Varasd megye közgyű­lésén összetéptek a magyar kormány leiratai .­­ A kolozs­vári plánon a marhahús font­ját 13 krajcárért árulták. Medey István levele A sajtóban hírek terjedtek el arról, hogy Medey Is­ván volt győri szociáldemokrata képviselő Nyugatra távozok és hogy Mün­chen mellett Umhausen faluban az amerikai rendőrség letar­ózt t­at­ta. Medey István most levelet­ írt nekünk Zürichből, disszidálására vona­kozó és a róla elterjedt hí­rek il­k való­tlannak, mondja. Arra hivatkozik, hogy a buda­pesti főkapitányság útlevélosz­á­lya szabályos útlevelet álí­­­t ki a számára és ezzel, valamint szabályos svájci vízummal uta­zott ki az országból, részben a bázeli vásár megtekintésére, rész­ben rokonai rá­ogatására, vala­mint egészségügyi szabadság cél­jaira. Április 17-én lé­pte át a határt, a komáromi hídon. 19-én már Bázelben volt. 21-én — írja — hatvannapos vízummeghosz­­szabbítást kért. Azóta Svájc te­­rü­eltét nem hagyta el, az emlí­tett München melletti faluban so­hasem járt, tehát le sem tartóz­tatták. KlfeFÖLDRE legszebb ajándék virágot küldeni JCiA íRwi&iátÁL SzTlstván-krt 5 itt fizeti ott küldik. 40—90 Ft­ig. JI KÖNYVKIRAKAT MÖGÖTT Írta Tempelőt Holnap, holnapután, meg az­után már­ meglepetést­ nem­ is­­nyújtó sátrakban és p­a­villonok­ban indul meg a vásár, amit Könyvnapnak nevezünk és ami annyira hozzátartozik városunk életéhez, hogy nem kel lelken­dező, felfedező szavakban írni róla. Egyike a múlt azon k­ö­vég hagyományainak, melyek nemcsa­­k egy sikeresen átmentődik, ha­nem új tartalommal é­s értelem­mel tettek meg. Már nem vitat­kozunk azon helyes-e, jó-e, ha az író a sátorban­ mutogatja ma­gát, személyi megjelenésének esetleges vonzerejével, kuriózu­mával járul hozzá a nagy cél­nak, a magyar művelődés neki­­lendítésének nagy sikeréhez. Megszoktuk és helyeseljük a me­gafont és a reklámot, a várako­zás izgalmát és mindazt a külső­séget, ami egyébként nem fér össze a könyv­ szemérmes, benső­séges jellegével. Mondom, mindez immár vele­járója a június eleji napoknak, de mégis van benne valami kü­lönleges, valami egyszeri, amikor új seregként vonulnak ki nyom­dák és kiadóvállalatok helyisé­geiből a­z új könyv-ármádiák, mert igen bizony: a fej­rázok és orrhuzogatók beszélhetnek hal­kan vagy nyil­án »mai viszonyok­­ról« (mióta eszemet tudom min­dig *mi.i viszonyok«­ vannak a közgazdászok részére) — a köny­vesek legyőzhetetlen optimizmus­sal dobják a kirakatba az új munkák tucatjait. »Nem üzlet­« — ezt nálunk adott esetben vállvonogatva szokták mondani, olyan valami jellemzé­sére, amit nem érdemes megcsi­nálni. Hát a »nem üzle­t ez alka­lommal kitüntető megjelölés. Mert valóban, semmi business íze nincs annak, hogy egy jóravaló férfi­ing, egy szerény vendéglős ebéd árának töredékéért adják az ol­vasó kezébe József A­élának, Adynak összes verseit! Amint itt állok a kirakat mögött és a sze­ret© remélő könyvkereskedő ba­rátom jóvoltából beletúrtátok a rendezésre váró halomba, csupa meglepetést élek át S nem is any­­nyira azok a könyvek lepnek meg, amelyeket címről, vagy szerzőről nem ismerek, hanem fordíva, amiket már sokszor láttam, más formában és kiadásban. Csak úgy találomra nézem: Arany balladái, Babistól az Ámor Sanctus, egy Jókai-regény, egy Mikszáth-konyv, — a bájosan adalékos nyelvű, rigmusos Ludas Matyi — bizonyos néhai Fazekas Mihály nevű hu­szárfőhadnagytól ... Hát ha semmi mást nem értünk volna meg, minthogy ilyesmiket úgyszólván mindenki megszerez­het magának (és megszerezhe­t), már akkor is piros betűs nappá lépnének elő ez esztendő júniusá­nak halendái. Dehát van itt egyéb ifi. Nem akarok, nem is tudnék itt most kimert­ő listát adni. Arra való a ka­talógus — no meg maga az ünnep, amikor tessék végig­sétálni az utcák során és be­le­fúródni a közszemlére ki­ott ha­lomba. De amint nézem a torony­­ég lépcsőmin ára felsorakoztató­­ munkáikat, gyermeteg telhetet­­lenséggel szeretném ezt is, azt is kivenni, belelapozni és megdi­csérni. E­őször azért, mert min­dennél hangosabban hirdetik: a magyar szellem élni — nemcsak akar! — élni tud és élni fog. A kiadványod jelentős része kor­szerű és forradalmi korunk nyel­­vén, kifejezésformáj­an beszél: vezető politikusaink is megszó­lalnak és Rákosi Mátyás, Szaka­­di Árpád, Veres­ Péter mellett Lukács György, Révai József­, Kállai Gyula tárják fel szemléle­tüket. De ők és ezek nem ad hoc jelenségei a mának: a magyar poli­ikai irodalom mull.­jártak leg­érdekesebb és legértékesebb fel­villanásai mutatják az utat. Rá­kóczi Ferenc emlékiratai, Vasvári Pál, Táncsics és Kossié­k­ sorai csillannak meg új fényben a szép és — mondjam el újból? — olcsó kötetek lapjain. S mert centenáriumban élünk, természetesen itt, a politika-tör­­t­énelem vonalán sok a negyven­­nyolcas vonatkozás. Külön könyv szó­ a »Szabadság évér­­­ől, negy­­vennyolc napisajt­ójáról, az ak­kori francia forradalomról (ma­gyar kortárs leírásában). S a tiszte­lreméltó múlt, a fényes­nek álmodott jövő képeinek el­lensúlyozó, de magyarázó kon­la­­punk­jaként látni egy sereg közelmúltbeli­hez meny könyvet*: Kossa István, Kosztolány­né s mások idéz­k fel a küzdés és nem hiábavolt szenvedés képeit. Persze, írnom kellene azokról és azoknak is, akik a könyvet mint olvasmányt, elringató és el­szórakoztató valamit kedvelik és keresik. Hát van ez is, több tu­­canyi regény, se vers is — bár az utóbbit keveslem: nem írnntt a poétáik, vagy nem jutnak tűi*, az asztalfiókon! — új, régi, is­m­ert és most kopogtató nevek villannak fel a címlapokon, me­lyeknek meglepően és általáno­san ízléses volta külön főhajtást érdemel. No, de már túl sokat is dicsér­tem. Az írók függetlenül attól, hogy ez avagy a másik mű tet­szik-e, elismerést kell, hogy kap­janak pusztán létükkel. Mennyi­vel könnyebb, jövedelmezőbb és biztosabb például textilesnek menni, vagy leversenyezni. A ki­adók, akiknek halla­lan erőfeszí­tése fekszik ezekben a könyv­hegyekben, ugyancsak kivívják a tiszteletet (s kérem, ha íróféle ember dícsér kiadót, azt komo­lyan lehet venni...) A Szikra pél­dául, amikor egy ha­­lmas világ­nézeti harc arzenálját tökéletes formában adja tábora kezébe, csak úgy találomra megemlíve az Officina, az Új Idők, az Athe­­naeum , a többiek, akik egy ki­lencmilliós nyelvsziget közepén olyan színvonalat érnek el, mint­ha százmilliókra dolgoznának, s hallgassunk-e a kereskedőkről, akik igazán éjjel-nappali munkát fektetnek bele ezen napok sikeré­nek kivívásába? S ezek után önhöz fordulok, Olvasó Úr és Hölgy — aki a rüsztéiti címre való jogosultsá­gát most fogja kivívni vagy el­veszteni. Tessék, menjen az ut­cára, járja be a sátrakat, gon­dolja meg, hogy minden megráz­kódtatás, fordulat és baj, ami feje tetejére állította a világot nem tudta megváltoztatni annak a mondásnak az igazságát, hogy nyelvében él a nemzeti — s en­nek értelmébeen vegyen könyvet. Mert nyilván akarja, hogy nem­­zetünk éljen. Red 3 Megkezdődik 5®7 kislakás helyreállítása A budapesti építési főigaz­gatóság feldolgozta a rom­lakások adatait. Június első hetében 114 házban 587, túl­nyomórészt egy- és kétszobás lakás újjáépítése indul meg, 24 millió forint költséggel. Két hónaponként 500 lakást állí­tanak helyre. Betört a kivégzett „Geratestvér** medikus öccse Egy szegedi orvostanhallgató lakásába beérttek. A let­es érté­kes karórát, 280 forintot és ruhá­kat zsákmányolt. A meglopett egytemis­a rögtön Gera And­ás nevű kollégájára gyanakodott, aki a betörést megelőzően köl­csönkérés ürügyével járt nála. Tegnap este sikerült megtalál­­nia Garat a Bagolyvár vendéglő­ben, ahol az időközben ér­tkesí­­tve­á óráért kapott pénzből nagy társasággal mulatóit. Amikor Gera észrevette kollégáját, az asztalra ugrott és demokrácia­­ellenes kijelentéseket kezdett k­as­zálni, majd boncolókéssel *á®a(U kollégájára. Előállítása után kiderült, hogy Gera smárkás család­­tagja, bá­nja a tavaly kivégzett Gera József, a nyilas számonkérő szék elnöke volt. ­lés értesüit kelti e L.. SUPKA GÉZÁVAL, a Világ fő­szerkesztőjével a rádió munka­társa beszélgetést folytatott. — Minden társadalom helyes politikai megszervezésének alap­vető feltétele, hogy az alkotó munkára kész társadalmi ré­­gek minél pontosabban körülhat­ár­ol­ha­n egységekbe tömörüljenek — válaszolta a feltett kérdésekre. A munkáspártok által megkezdett i­­egrálódási folyamat utat mu­tat. Szükségessé vált a baloldali haladó szellemű polgári rétegek tömörülése is. A Magyar Radiká­lis Párt és a Polgári Demokrata Párt a történelem parancsának engedve kezet fogott egymással, hogy megerősödve és egymást ki­egészítve képviselhesse a Magyar Dolgozók Pártja átfogó program­jának alapulvételével a Függet­lenségi Frontban a kisemberek, az őszintén baloldali gondolkozású értelmiségiek, főként a haladó vá­rosi polgárság eszmevilágát. — Pártszövetségünk nevében a radikális jelző világszemléletet jelent. Az iskolák laicizálása dol­gában elfoglalt álláspontunk Eötvös József elve­ sSzabad egy­ház a szabad államban* — az emberi szabadságjogok alapján. Az egyforma start jogát a köz­oktatásban csakis az állami isko­lák adhatj­ák, amelyek nem is­mernek felekezeti előjogok­at és biztosí­ták a világszemléleti ki­sebbségek jogait is. Ez a kérdés a világon minden kutúrnépnél a mondott értelemben nyerít logaita elintézést. Senkinek a vallását az államosított iskolarendszer­t­em bán­ja, mint ahogy párt­jaink is a legnagyobb tisztelettel viseltetnek minden vallással, vagyis minden tisztes világszem­­léle­tel szemben. Szeretnők, ha ez a kényes kérdés minél előtt és minél nagyobb kölcsönös jószán­­dékkal elintézést nyerne. * DINNYÉS LAJOS miniszterel­nököt sokan üdvözöl­ik jubileuma alkalmából. Kétségtelen, hogy a számos tisztelgő látogatás között a miniszterelnök a legjobban ne­vet­et a Hacsek—Sajó vizit alatt.­­ A két népszerű komikus, Herczeg és Komlós, kora reggel keresték fel a miniszterelnököt hivatalában és jóízű tör­énetek elmesélésével köszöntötték a jubilánst. Ajándé­kot­ nem hoztak — sőt vi­tek: egy­­egy dedikált öngyújtót. * A KISIPAROSOK ORSZÁGOS SZABAD SZAKSZERVEZETÉT a kisiparosok levelek özönével árasztják el. Követelik az egyházi iskolák államosítását és támoga­tásukat ajánlják fel az egyházi iskolákból elbocsátott tanítóknak. A szakszervezet levélben értesí­­tette erről a Pedagógusok Orszá­gos Központját. * A NAGYKERESKEDŐK OR­­SZÁGOS SZÖVETSÉGE vasárnap Szegeden alakuló gyűlést tarott. Gorzó Nándor országos elnök le­szögezte, hogy a NAGyOSz lelke­sen áll a demokrácia szolgálatá­ban. A nehéz gazdasági helyzet­ben is — az eddig lefolytatott tár­gyalások alapján — mondotta, re­mény van arra, hogy a szövetke­zetek és az állami szervek mellett is biztosíthatjuk magunknak azt a helyet, amelyet a nagykereske­delem hagyományaival és szak­tu­­dásával kiérdemelt. * A SZEGEDI ÜGYVÉDI KA­­MARA vasárnap tartotta köz­gyűlését. Elnökké dr. Lóránt Lászlót, a Radikális Párt szegedi szervezetének elnökét, elnök­helyettessé dr. Túrni Gusztávot, titkárrá dr. Biró Sándort, ügyésszé dr. Basch Bélát válasz­tották. A Radikális Demokrata Pártszövetség tagjai közül dr. Kertész Béla, dr. Schultz Károly, dr. Singer István, dr. Szabó Béla a választmány, dr. P­­írj­esz János és dr. Wilheim Lajos, a fegyelmi bíróság tagjai lettek. MM síremlékek myirványból svéd gránitból olcsó áron Borsos­­sózs­ef, Dob­ utca 2.

Next