Világ, 1949. január (1077-1097. szám)
1949-01-01 / 1077. szám
4 1949 január 1 A TERÉZ KÖRÚTON A BRKANNIA RÉMREGÉNYE / 28 Kastori alhadnagy körülfogta katonáival Kánitzot és őrizetbe vette. A Wampestcnből kivitték a Vajdahunyad vára hídja felé. Ott leszúrták és holttestét bedobták a vá-06- Ugei tóba. Másnap megtalálták a holttestet. A törvényszéki orvosszakértő megállapította, hogy katonai szuronnyal ölték meg. Kihallgatták ebben az ügyben Kastorit és Gaál nyomozót is. Azt vallották, hogy ők Konitzot elengedték. Nem tudhatták, hova megy ... Egy pofon következményei Minden estére jutott egy utcai tüntetés vagy kávéházi verekedés. A Bodó-kávéház tájékán jártak a tüntetők s ott Sesevics hadnagy a József-könyt és Baross utca sarkán összeakadt régi ellenségével, Madarász Bánó hadnaggyal. Madarász Bánó rátámadt Scsevicsre: — Nem szégye!itek magatokat, itt az utcán verekedtek? Tiszthez méltatlanul jártak el védtelen civilekkel szemben? Sesevics rákvörös lett és így válaszolt: — Ha sokat beszélsz, te is kaphatsz egy pofont. Madarász Bánó szótlanul kirántotta a pisztolyát és belejött Sesevicsbe. Gyomrába fúródott a golyó. Sesevicset bevitték a közeli I. sz. sebészeti klinikára, ott dr. Varga Béla tanársegéd, a híres birkózó operálta meg. Sesevicsnek nem használt a figyelmeztetés, felépülése után folytatta előbbi „munkásságát”. Különös fogadás Alig zajlott le a Sesevics-ügy, egy másik hasonló, de kevesebb vérrel járó incidens ■ történt a britannniások körében. Szokásos esti körútjuk elött, a Jajczai - vendéglőben üldögéltek: Dankovszky hadnagy, Sánta József kárpitosmester, Beöthy Zsigmond, Lukács Lóránt és még néhány britanniás tiszt. — Van egy jó ötletem — mondta Beöthy. — Fogadjunk egy üveg pezsgőbe, hogy nem mered pofonüzni az első embert, aki az utcán eléd kerül... Kende Józsefnek szólt ez a felszólítás. — Tartom a fogadást. — válaszolta Kende — és már nyúlt is sapkájáért. , Az egész társaság kiment az utcára. A József utcában nem láttak egy lelket sem. Elsétáltak a József körút sarkáig. — Ott jön egy civil! — kiáltott Beöthy, mire valamennyien a jelzett irányba néztek. Hatalmas termetű, elegáns úr közeledet feléjük. Kende kistermetű, vékony ember volt és kissé meghökkent. — Jóska, mar rtütik a pezsgőt, — kacagott Beöthy, de Kende állta szavát. Megállt a járda közepén. A civil férfi kikerülte. Kende elébe ugrott és pofonvágta. A tisztek nevetni kezdtek, de arcukra fagyott a kacagás, amikor a férfi botjával olyat vágott Kende József fejére, hogy koponyájának reccsenését hallhatták. Az idegen vivóállásba állt és sorra döfködte a britanniásokat. Egyik - másikba bele is rúgott. Ütötte-verte őket, ahol csak érte. A »bátor zsidóverők« gyorsan elszaladtak. Somogyi Rellér céllövőbajnok volt az idegen, aki így el tudott ■bánni a britanniásokkal. Egy konflis vitte Kendét a szomszédos sebészeti klinikára. Odafeküdt Sesevics mellé. Somogyi Bellér jelentette az esetet a hatóságoknak. A tartalékos tiszt bejelentését nem lehetett »eltüntetni«. Kendét lovagias elégtételadásra kényszerítették, de ő inkább lemondott rangjáról, semhogy mégegyszer megmérkőzzék »ellenfelével”. Szerb-utca 8 1920 tavaszán a Szerb-utca 8-as számú ház előtt megjelent a britanniások egyik autója. Kmetty Károly, Mészáros István és Szigeti István ültek benne. Berohantak egy lakásba, ahonnan lehurcolták Pongrácz Lajos postaaltisztet és Tóth sofőrt. A különítményes tisztek a kelenföldi laktanyába vitték őket. Gumicsövekkel, botokkal verték Pongrácot és Tóthot, Csősz Lajos géplakatost és Csősz Gyula szerelőt. Valamenyien súlyos testi sérüléseket szenvedtek. Pongrácz postaaltiszt fogsorát Szigeti István csizmájával rúgta ki. A csemegekereskedő esete Szimon Istvánnak a Fürdő utcában volt csemegekereskedése. Régi híres cég volt. Babarczy elhatározta, hogy be kellene hozni tulajdonosát »egy kis megdolgozásra«, mert nem ad neki több tétést. Egy este Babarczyék betörtek Szimonék lakásába. Csak Szimon Viktor, a kereskedő fia volt otthon, őt vitték be a Britanniába. Levitték a pincébe s összeviszaverték, majd kidobták a Szondy utcába „Van itt egy gazdag zsidó Dr. Hartman Elek budapesti ügyvédhez többször jártak fel Biró Béla és Babarczy Jenő különböző ügyekben tanácsot kérni. Egy napon megjelent az irodában Biró: — Kedves Elek bátyám, — mondta — a különítménynek sürgősen szüksége lenne 15—20.000 koronára, nem tudnál ajánlani valakit, aki hajlandó volna ezt az összeget kölcsönadni. (Folytatása következik.) Januárban kerül a bíróság elé Tóth Miklós fasiszta filmíró Tóth Miklós az 1943—44-es évek kedvelt filmszerzője volt ő írta a Pannónia filmvállalat szélsőséges filmjeit. Társtulajdonosa is volt a cégnek, amely »őrségváltás« címmel készített hírhedt uszító filmet, Jáger Antallal. A felszabadulás után Tóth Humániában bujdosott. A magyar igazságügyi hatóságok kérelmére a napokban kísérték a fasiszta filmírót Budapestre. A népügyészség előzetes letartóztatásba helyezte. Már elkészítették a vádiratot bűnügyében. Január első felében kerül a népbíróság elé. 1946 XII. 26-án este, a Baross téren, a 23-as villamos megállónál történt villamosbaleset szemtanúit kérem, értesítsék dr. Mitteresek !Cornelné Thüköly út 3. III. 1. A közönség és a színház vitája Az Állami Madách Színház, mely mindig a legszorosabb kapcsolatot tartotta fenn közönségével, most az üzend kultúrvezetök színházi vitáinak tanulságait levonva — olyankor is rendez vitát, amikor a színház nézői között többségben vannak az üzemi dolgozók. Ezek a viták elég gyakoriak. Háy Gyula: »Ítélet éjszakája« című darabja, mely a színház műsorán szerepel, nagyon alkalmas a megvitatásra. " VILÁG Keleti Artúr annyi szép dolog és szép könyv alkotója, inspirátora, világrahozója az Európa legszebb könyvének becézett Nyársforgató Jakab meséiért — melyet a Tevan-nyomda állított elő művésziesen, Hint Gyula tündöklő rajzaival — megkapta a Művészeti Tanács nívójutalmát ,4z Eszterházy utcában született ,a poéták virágáé (Flos poetarum), ahogy Juhász Gyula nevezte. Második székvárosa: Padova. Ott éltek Gulácsy Lajossal, a Fra Angelico-i lelkű festővel, mint két garabonciás, ott írták folytatásos szerelmes rímes-rajzos levelüket az ódon Pedrocchi kávéház asztalánál Galvan Lujza és Evelina úrhölgyeknek, akiket többször és sikertelenül kértek feleségül. Ott írta meg első könyvét, egy tankölteményt, Padova kövei és népei címmel és ő maga illusztrálta.. Babits és Horváth Henrik addig nézegették, csodálták a könyvet egy koncerten, míg elveszett. Ezzel veszett el Keleti is mint rajzoló s körül kellett néznie, kik tudnának kedvére illusztrálni. Azt a sok ötletet, finom megfigyelést, ihletet, látomást később mégis sikerült formába önteni, olyan művészek segítségével mint Gulácsy Lajos, Fáy Dezső, Vértes Marcell, Gara Arnold, Balogh István, Molnár C. Pál, Hint Gyula és nem utolsó sorban Oláh Gusztáv, aki hét ragyogó színpadképével az olasz trecento világát varázsolta a színpadra, amikor az »Az két lovagok«, című, ragyogó vígoperáját — melynek zenéjét Kósa György szerezte — előadták az Operaházban. Irt bábjátékot »A szépreményű Goethe úr« címmel. Főműve a szentferenci hangulatú praerafaclila verssorozat »Az angyali üdvözlet«. Ebben a kötetben szerepel egy vox Humana, sőt vox angelica hangú háborús sirató ének, amelyet Németországban évekig szavaltak, lefordították franciára, sőt oroszra is. Nagyon szerény gyermek volt, de mindig megkereste azt, amire szüksége volt. Hol egy nyomdában inaskodott, hol házitanító volt. Első tanítványa, »Az óriási ládhoz« cégérezett sütőbolt tulajdonosának fia volt. A sütőház gyönyörűséges illatainak emléke örökké az orrában maradt s ebben az időben került kezébe a Ludlábkirályné, amelyet évekig a zsebében hordott, valamint Coignard abbé kedvelt Boetlus-át. Így született meg a Nyársforgató Jakab gyönyörűséges kiadása, a szép könyvek kedvelőinek örömére s különös örömére. Keleti mester nyolcvankétéves édesanyjának, aki szemüveg nélkül olvasgatja a pajzán históriákat. (&) A „Talpalatnyi föld“ sikere A »Talpalatnyi föld« című új magyar fömnek igen nagy sikere van. A közönség minden előadáson megtapsolta a filmet. Csepelen a, nagy sikerre és érdeklődésre való letételerit prolongálták. A román „Csiky Gergely” darabja a Nemzetiben A Nemzeti Színház januárban bemutatja Garagiale román író »Elveszett levél« című színművét. Garagiale a román színpadi irodalom Csiky Gergelye. Kortársa volt, Kádár Imre fordította a művet, amely a múlt században, a feudális bojárvilágban játszódik le. Színházi hírek Moszkvában megnyílt a második »sztereo« filmszínház, melyben kizárólag plasztikus filmeket adnak elő. Gorkij-darabot próbálnak a Madách Színházban. »Napsütés Bulgáriában« címmel dokumentumfilm készül Szófiában. Művészeti Tanács szemlélte meg a Szovjetunióban a próbafelvételeket azokról a színészekről, akik a jövő év filmjeiben játszani fognak. Sibeliust, az agg finn zeneszerzőt meghívta az USA. Amerika vendége lesz a New Yorkban, Washingtonban és Csikágóban rendezendő Sibelius ünnepségeken. Réthy Eszter főszereplésével a bécsi Volksoper Strauss János »Egy éj Velencében« című operettjét újította fel Erich Wolfgang Korngold átdolgozásában. Kelen Hugó zeneszerző új vonósnégyesen dolgozik. Fischer Anniéról elismerő hangon ír a bécsi »Die Presse« abból az alkalomból, hogy Beethoven Esz-dur zongoraversenyét játszotta Hans Münch vezénylete alatt a Grosses Konzerthaussaalban. Thorton Wilder amerikai író »A mi kis városunk« és a »Szent Lajos hídja« szerzője most Németországban tartózkodik felolvasó körúton. Wilder a csikágói egyetem irodalomtörténeti tanára. A bécsi rádió interjút közvetített vele. Elmondotta, hogy a jövő esztendőben újra eljön Európába, de most hazautazik, mert új darabjának bemutatóját készíti elő. Paul Claudel új könyvét jelzi egy francia kiadó. Címe: Kommentár az Énekek Énekéhez. Schubert 14 éves korában vonósütést írt fivérének. Ez a mű mindmáig kiadatlan és előadatlan volt. A mű a bécsi Diabelli zeneműkiadó cégtől száz évvel ezelőtt a lipcsei Granz Verlaghoz került. A cég Brüsszelbe tette át székhelyét s most anyagát, Mozart, Schubert kéziratait etküldte Amerikába. Ebben az anyagban találták meg az említett vonósötöst is és a Little Orchestra Society koncertjén mutatták be. Az ősbemutató a newyorki Town Hallban zajlott le. Magyarország is szerepel a londoni rádió ma esti szilveszteri műsorában. A műsor címe: Európa üdvözli Európát. Tizenhat európai ország sugároz benne műsort. Budapest régi magyar táncdallamokat játszik a XVIII. századbeli magyar népi hangszereken. Hont Ferencnek, a Színművészeti Főiskola igazgatójának állapota javult. Egy hét múlva elhagyhatja a szanatóriumot. Dávid Mihály a Madách Színház művésze hangszálgyulladást kapott. Iláy Gyula, darabjában Komm Pál vette át szerepét. A cukorról kisfilm készül a filmgyárban. Rendezője: Jene Imre. George Sadoul francia filmesztétikus »A film művészete, technikája és gazdaságtana« címmel írt, könyvet a film szociális feladatainak fontosságáról. Az Alpok hegyi lakóinak fáradságos életéről kisfilm készült Svájcban. Elkészült a »VIII. osztály« című operett, a Fővárosi Operettszínház következő újdonsága. Az első jelenet egy leányinternátus hálótermében játszódik s az alvó leányok ébredésével kezdődik a darab. Benjamino Gigli európai turnéra indult. Január elején Zürichben énekel. Dolores del Rio Mexikó filmgyáraiban dolgozik. Új filmjének »Maria Candelaria« a címe. Francia film készül a Szókimondó asszonyságból Arletty főszereplésével. Lebontották a királyi vár nagy dísztermét. Nem a Várban (ahol romokban hever), hanem a Hunnia filmgyárban. A Díszmagyar című film felvételeit forgatták ebben a díszletben. »Égi keringő« a címe Ciffra Géza most elkészült új bécsi filmjének, amely nem más, mint a »Könnyű múzsa« című Békeffi István-film osztrák változata. Azt a szerepet, amelyet az eddig előadatlan magyar filmben Turay Ida játszott, Elfie Meyerhoffer alakítja. Defoe, »Robinson Crusoe«-jának filmváltozata elkészült Spencer Tracy címszereplésével. Serly Tibor, amerikai magyar zeneszerző, aki a Bartók-verseny zsűritagja volt, visszatért Magyarországról New Yorkba. A lapoknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy élete legszebb élménye volt ez a nemzetközi verseny, amely megmutatta az egész világnak, hogy a demokratikus népi Magyarország milyen elsőrangú zenei értéket képvisel. Csabai László, Ernszter Dezső és Alviry Lőrinc szerepelt a newyorki Metropolitan megnyitó hetében. A pesti színházak szilveszteri előadásaira elővételben keltek el az összes jegyek. Füst József rádióváltozatot készített Moliére Tartuffe-jéből. Az izraeli rádió levélben közölte a magyar rádió külügyi osztályával, hogy a tel-avivi Kéi Israel rádióállomás több magyartárgyú előadást közvetített. Avigdor Hámérn költő Madách, Petőfi, Ady és József Attila verseit fordította le a rádió számára. A magyar rádió külügyi osztálya egy óra Liszt és Kodályzenét és egy Bartók hangjátékotküldött lemezen Palesztinába. Putnoky Gábor, a kitűnő, fiatal jazz-énekes és Tabényi Mihály népszerű zenekara a Savoyba szerződtek. Putnoky a rádió slágerpályázatánakgyőztes dalait is énekli. Szorozat SZÍNHÁZ ÉS FILM Két színházi bemutató A szabin nők elrablása Száz esztendővel ezelőtt született Schönthan bécsi bohózat- és vígjátékíró, aki testvéröccsével együtt a nyolcvanas, kilencvenes évek népszerű szerzője volt. A Pesti Színház előszedte legsikeresebb bohózatukat, Kellér Dezsővel lefúvatta róla, a port, teletűzdeltette vicékkel és operettet készíttetett belőle, amelyen igen sokat és jóízűen lehet kacagni. Horváth Jenő szerzett hozzá pompás zenét. Szenes Iván írta a verseket. Rátkai Márton (elragadó ripacs), Rádói Imre (egy kicsit érzelgős), Orsólya Erzsi (remek hárpia), Náray Teri (bájos), Lorán Lenke (robbanó komikai tehetség), Solthy György (jószájtvastag humor), Hlatky László sodró erejű komédiás), Pogány Margit, Kamarás Gyula, Gálcsiky János (jó ígéret) játsszák a könnyű szilveszteri szórakozásnak szánt bohózatot. 2. Ártatlan kékszakáll A Fővárosi Operett Színház Fodor László »Eső után köpönyege című vígjátékét alakította, át Ártatlan kékszakáll címmel, Siegfried Geyer változatában. Gyöngy Pál válogatta össze a muzsikát s maga is szerepel benne több betétszámmal. A zenei aláfestés és hangulatos muzsika jó, vidám operettet varázsol a színpadra. Latabár Kálmán, Déri Sári, Szabó Sándor, Komlás Juci, ifj. Latabár Árpád, Kelemen Éva és Váradi Pál együttesével. Különösen amásodik felvonás volt igen mulatságos. (k)