Világgazdaság, 1968. november (mutatványszám)
1968-11-21 / Mutatványszám
MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG sajtószemle KGST: AZ ÚJ SZÁLLÍTÁS! FELTÉTELEKRŐL A KGST Külkereskedelmi Állandó Bizottsága idén júniusban, Minszkben ajánlást fogadott el arról, hogy az 1958. évi — tehát tíz éve alkalmazott — Általános Szállítási Feltételeket továbbfejlesztett, korszerűsített formában 1969. január 1-től hatályba lépteti. Az új szállítási feltételek változatlanul irányadók valamennyi KGST-tagország külkereskedelmi, illetőleg külkereskedelmi jogú vállalatai között létrejövő szerződésben. A szállítási feltételek tartalma kötelezően a megkötésre kerülő szerződés része, attól eltérni csak előírt esetekben lehet, amikor a felek a szerződés megkötésekor arra a következtetésre jutnak, hogy az áru sajátossága és/vagy a szállítás különlegessége miatt attól el kell térni. A szállítási feltételek egységesen szabályozza a szerződések megkötésének feltételeit, az alkalmazható paritásokat. Ezzel kapcsolatban említésre méltó, hogy a szállítási feltételekben a paritásokkal kapcsolatos rendelkezések változatlanul eltérnek az Incoterms 1953- ban kelt feltételektől, ugyanakkor szélesebb körűek is. Az Incoterms ugyanis nem rendelkezik az áru tulajdonságával kapcsolatosan, viszont a szállítási feltételek az egyes paritásoknál a tulajdonjog átszállását is szabályozza. A szállítási feltételek részletes szabályokat tartalmaz a szállítási határidőkről, a szállító áru mennyiségéről és minőségéről, csomagolásáról és csomagmegjelöléséről, valamint az árut kísérő esetleges műszaki dokumentációkról. Rendelkezik az áru minősége megvizsgálásának rendjéről, a jótállásról, a fizetések módjáról. Szabályozza a menynyiségi és a minőségi reklamációk rendjét, a szankciókat és a viták rendezésének menetét választott bírósággal. A feltételek egy új fejezete az elévülés egységes szabályozása. Ez megszünteti azt a korábbi helyzetet, amely egyes országok szállítóinak viszonylag hoszszú, más országok szállítóinak rendkívül rövid időt adott igényeik érvényesítésére. Fontos új rendelkezés továbbá, hogy ha a szerződés vagy az Alapfeltétel valamely kérdést nem szabályoz, ezért — a 110. §-sal összhangban — a szerződésekre az eladó országának anyagi jogát kell alkalmazni, ez mindenkor a szerződésekre vonatkozó, egymás közötti viszonyban alkalmazott szabályokat jelenti. A szállítási feltételek hatályba léptetésére már valamennyi KGST-tagország megkezdte az előkészületet. A KGST ajánlása szerint az új szállítási feltételeket az 1969. január 1-ét követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni. Az országok azonban arra is lehetőséget biztosíthatnak, hogy az említett határidőt megelőzően megkötött de az 1969. évi teljesítést tartalmazó olyan szerződésekre, amelyekre a felek az 1968. évi Általános Szállítási Feltételek alkalmazását kötötték ki, az új feltételek is alkalmazhatók legyenek. Annak reményében, hogy ezzel a lehetőséggel a résztvevő országok hatályba léptető jogszabályai élni fognak, több külkereskedelmi szerződés már most is az 1968-as szállítási feltételek alkalmazását írja elő. Ez természetesen csak akkor lesz hatásos, ha az érdekelt országok a hatályba léptetés során az említett kivételek alkalmazására lehetőséget fognak adni. Dr. Szász Iván A jugoszláv marhahús export gondjai Jugoszlávia Angliában számottevő piacot szeretne kiépíteni marhahús-exportja számára. E törekvéseknek megfelelően idén fagyasztott és mélyhűtött marhahúsból mintegy 35.000 metrikus tonnát szállít, a tavalyi 200 tonnával szemben. A minőség megfelel az angol igényeknek, a hangsúly az úgynevezett baby-beef-en van. Ennek termelését 1949 és 1953 között éppen jugoszláv— angol kooperációval alapozták meg. Anglia pénzügyi és technológiai támogatást nyújtott, ezek felhasználásával Jugoszláviában modern vágóhidakat építettek, jobb szarvasmarha-fajtákat honosítottak meg és angol szakértőket szerződtettek. 1961-bem Anglia 19.000, Olaszország 2.000 tonna húst vásárolt Jugoszláviától. Minthogy azonban a Közös Piac többet fizetett és a szállítási költségek is kisebbek voltak, a jugoszláv marhahús-export elterelődött Angliától. Később változott a helyzet, mert a Közös Piac által alkalmazott korlátozások és lefölözések a jugoszláv kereskedelmet érzékenyen sújtották, különösen Olaszország viszonylatában. 1968 első nyolc hónapjában például — a tavalyi mennyiséghez képest — Jugoszlávia körülbelül 50 százalékkal kevesebb marhahúst és hízott állatot szállított Olaszországba. Hasonlóképpen alakult az export a Közös Piac más országaival is, így például a Franciaországba irányuló jugoszláv húsexport 1967 első felében még 540.000 font sterlinget, 1968 első hat hónapjában azonban már csak 83 000 font sterlinget tett ki. Jugoszlávia összexportja is kedvezőtlenül alakult 1968 első nyolc hónapjában húsban s hústermékekben: a csökkenés megközelítette a 10 millió font sterlinget, miután az 1968. január— augusztusi eredmény — az egy évvel korábbi 44,5 millióval szemben — csak 35,9 millió volt. Ugyanakkor Jugoszlávia exportálható hústöbblete évente átlagosan 12—14 százalékkal növekszik. Brüsszelben október végén kereskedelmi szerződés megkötése céljából tárgyalások kezdődtek Jugoszlávia és a Közös Piac között. Ez lenne az első ilyen jellegű szerződés, amelyet a hatok egy kelet-európai szocialista országgal kötnének. A tárgyalások azonban nem terjednek ki Jugoszlávia mezőgazdasági kivitelére. Ennek ellenére közös piaci szakértők egy csoportja ténymegállapító körúton tartózkodik Jugoszláviában, tapasztalatokat gyűjt hústermelő gazdaságokban és feldolgozó üzemekben, hogy ily módon tárgyilagos jelentést készítsen a jugoszláv marhahús-export lehetőségéről. Jugoszláv részről egyidejűleg határozottan sürgetik a Közös Piac által alkalmazott korlátozások megszüntetését vagy legalábbis jelentős enyhítését. Ez érthető, hiszen Jugoszlávia közös piaci exportjának csaknem fele agrártermékekből áll. A sürgetett könnyítések nélkül (Jugoszlávia mezőgazdasági exportjára preferenciális kezelést igényel) leküzdhetetlen akadályokba fog ütközni, hogy Jugoszlávia a Közös Piac országaiba továbbra is nagyarányú exportot bonyolítson le, mert e téren a jugoszláv deficit ez idő szerint akkora, mint a Közös Piacra irányuló jugoszláv szállítások összértéke. A jugoszlávok természetesen ettől függetlenül arra törekszenek, hogy más piacokon szerezzenek maguknak kárpótlást, ezért Anglián kívül Görögországban, Svájcban, Svédországban és Izraelben keresnek további értékesítési lehetőségeket. (FINANCIAL TIMES, 1968. november 13.) Románia felvételét kéri a GATT-ba A GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) tanácsa 25. ülésszaka előtt Románia felvételi kérelmével foglalkozott. A szervezet ülésein Románia 1957 óta megfigyelőkkel vesz részt, felvételi kérelmét idén júliusban terjesztette elő. Románia álláspontját a felvétellel kapcsolatban M. Petresko, a külkereskedelmi minisztérium igazgatója ismertette. Kifejtette, hogy országának politikája a külkereskedelem fejlesztésére, a valamennyi oszággal való együttműködésre irányul. Ennek elvi alapja a függetlenség, az egyenjogúság és más államok ügyeibe való be nem avatkozás. 1967-ben Románia kivitele 1,4, bevitele 1,51 milliárd dollárt tett ki, a különbözetet az idegenforgalomból és a szolgáltatásokból származó bevételek egyenlítették ki. Az utóbbi tizenöt évben megváltozott Románia külkereskedelmének szerkezete. Exportjában lényegesen nagyobb volument képviselnek az iparcikkek. Földrajzi szempontból a román külkereskedelem 55 százaléka a GATT tagországaira jut, ezek közül többet a legnagyobb kedvezmény elve alapján kötött kereskedelmi szerződést. A legtöbb ország delegátusa örömmel üdvözölte Románia belépési szándékát, ezekhez az Egyesült Államok is csatlakozott, azzal a megszorítással, hogy az Amerikában érvényes törvények a legnagyobb kedvezmény azonnali biztosítását nem teszik lehetővé. Ha Románia tényleges belépéséig, — ez beletelhet egy esztendőbe —, az amerikai törvény nem változik meg, úgy kénytelen lesz a GATT alapszabályaiban biztosított kivételt alkalmazni. Ezzel kapcsolatban említésre méltó, hogy a utóbbi két évben belépett Lengyelországgal és Jugoszláviával szemben az USA alkalmazza a legnagyobb kedvezmény elvét. A GATT tanácsa elhatározta, hogy a román felvételi kérelem tanulmányozására és az ajánlások elkészítésére munkabizottságot szervez. (NEUE ZÜRCHER ZEITUNG, 1968. november 13.) A magyar sajtó a VILÁGGAZDASÁGról : „Hiányt pótol az új lap, hiszen ilyen jellegű lap Magyarországon még nem volt. A VILÁGGAZDASÁG célul tűzte ki, hogy a nagy világlapokkal — Financial Times, Handelsblatt stb. — egyidőben hírt ad a világgazdaság eseményeiről , a nagyobb üzletkötésekről és kereskedelmi megállapodásokról, az integrációs szervezetek, elsősorban a Közös Piac tevékenységéről, intézkedéseiről, a pénzügyi eseményekről, a világpiaci árak alakulásáról, a tőzsdei eseményekről, a világsajtó fontos cikkeiről — egyszóval mindarról, ami a tőkés piacokon segíti az eligazodást Rendszeresen áttekintést ad egyes külkereskedelmi partnerországok helyzetéről, szokásairól az üzletkötési feltételekről. A lap a szocialista piacok ismeretében is pótolni kívánja a fogyatékosságokat, hogy fő partnereink gazdaságát mindenki megismerhesse ...” (Népszabadság, 1968. október 30.) „Rendszeresen januártól jelenik meg a lap. A külkereskedelmi és az ipari vállalatok vezetői, segítségével könynyebben tájékozódhatnak majd korunk egyre bonyolultabb közgazdasági kérdéseiben ... Nagymértékben segíthet megértetni a piaci informáltság fontosságát is, és — mivel sűrítve közli a külkereskedelmi ismereteket — mintegy az export-import szakemberek munkaeszközévé válhat.” Magyar Hírlap, 1968. október 23.) „A lap a gazdasági vezetők közvetlen segítőtársa kíván lenni, amikor az eddig különféle kiadványokban elszórtan megjelenő híreket és ismertetőket most könnyen áttekinthető formában, hetenként ötször tárja az érdekeltek elé.” (Figyelő, 1968. november 6.) „A gazdaságirányítás új rendszerében a vállalati vezetők döntési köre megnövekedett. Szinte már közhely számba megy, de alapvető igazság, hogy helyes döntések csak széles körű tájékozottság alapján hozhatók... A Konjunktúra- és Piackutató Intézet és a Magyar Kereskedelmi Kamara felismerve e problémát, 1969. január 1- től VILÁGGAZDASÁG címmel lapot indít...” (Magyar Nemzet, 1968. november 2.) „Olyan lap kerül most az olvasók kezébe, amilyen eddig nem volt... A nemzetközi piacokról közölt tájékoztatásaival a VILÁGGAZDASÁG orientálni is kívánja a magyar szakembereket bizonyos piacok, meghatározott tevékenységek felé. Rendszeresen közli a világpiaci árfolyamokat, s a nagy, nemzetközi hírügynökségek gazdasági vonatkozású híreit...” (Magyarország, 1968. november 17.) 1969. január 1-től hetenként ötször megjelenik a VILÁGGAZDASÁG Közületek előfizethetik a Posta Központi Hírlap Iroda közületi előfizetési osztályán. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Befizethető átutalással a PKHI MNB 8. egyszámlájára vagy a 61.066 sz. csekkszámlára * Akik a lapot november végéig 1969. évre előfizetik, az 1968. decemberben rendszeresen megjelenő próbaszámokat ingyen kapják A KAMARA ÉLETÉBŐL Pénzügyi szakbizottság alakul A Magyar Kereskedelmi Kamara a tagvállalatok kérésére pénzügyi szakbizottságot létesít a közeljövőben. A bizottság feladata, hogy a vállalatok által felvetett pénzügyi — finanszírozási,beruházási, hitelezési — problémákat megoldásra az illetékesekhez továbbítsa. A bizottság többi között javaslatot dolgozna ki, hogy segítse a Külkereskedelmi Bank által nyújtandó beruházási jellegű devizahitelek igénybevételét az úgynevezett leasingüzletek (importberendezések bérlete) létrehozásában. A vállalatok abban is kérik a Kamara közreműködését, hogy a beruházási jellegű devizahitelek folyósítását gyorsítsák meg. A bizottság munkaprogramja azoknak az észrevételeknek, javaslatoknak figyelembevételével készül majd el, amelyeket a tagvállalatok eddig is jeleztek. A Hazai Pamutszövőgyár például felvetette, hogy fejlesztési alapjának képződése nagyon lassú, így a saját erőből történő beruházás lehetőségei korlátozottak. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis „erőlteti” a forgóalap-feltöltést, s ez azt jelenti, hogy az e célra felvett hitel visszafizetése tovább gyengíti a vállalat állóeszközbeszerzési lehetőségét, így az üzemnek gondot jelent, hogy az állóeszköz szintjének fenntartásához alig marad fedezete, új beruházásra pedig nem is gondolhat. További probléma, hogy a berendezések importjánál a 150 százalékos letétfizetés alól, állami visszafizetési kötelezettségük miatt nem kérhetnek mentesítést. A Kamara képviselői ezekkel kapcsolatban tájékoztatták a vállalatot, hogy ha az import értékét exporttal fedezik, akkor a Külkereskedelmi Banktól mentesítést kérhetnek, ebben az esetben ugyanis az állami visszatérítés kötelezettsége még nem kizáró ok. A Gyógyszeripari Kutató Intézet egy másik problémát vetett fel: e szerint a saját kezdeményezésű kutatások finanszírozásához nincs önálló pénzügyi alapja, tehát nem tud „vállalkozni”. Ezért a kutatások fedezetének biztosításánál nehézségek jelentkeznek. Amíg ugyanis 1967-ben a műszaki fejlesztési alapból gazdálkodtak, idén a kutatási munkát megbízóikkal kötött szerződések alapján végzik. Elvileg ugyan árbevételeik bionyos százalékát önálló kutatásokra fordíthatják, 1968 második negyedében azonban az Intézet nagyon szűk forgóalapot kapott, s ez tovább gátolja a kutatások finanszírozását. Amint a fenti példák is szemléltetik, a bizottság elsősorban olyan vállalati témákkal kíván majd foglalkozni, amelyek megoldása közvetve vagy közvetlenül elősegítik a külkereskedelmi forgalom alakulását, s megszüntetik az export előtti akadályokat. A CIE, a legnagyobb olasz energiagép-gyártó cégek egyesülése a Transelektro-n keresztül tárgyalásokat folytat magyar vállalatokkal egy 3 X 200 megawattos olajtüzeléses hőerőmű közös előállításáról. Elgondolás szerint a magyar ipar traszformátorokat, kazánberendezéseket és kisebb kiegészítő berendezéseket szállítana. A fővállalkozó előreláthatóan az olasz, konzorcium lesz, de felvetődött az a megoldás is, hogy a két fél külön-külön nyújtsa be ajánlatait a tenderfelhívásra. * A Gorissen Automation nyugatnémet cég felajánlotta csőgyártó és egyéb kohászati üzemek racionalizálására és automatizálására szolgáló berendezéseit. A Csepel Vas- és Fémművek érdeklődést tanúsít az említett termékek kooperációban vagy licenc formájában történő gyártása iránt. Az Irodagép Technikai Vállalat és a zágrábi Tromica Racunskih Strojeva vezetői tárgyalásokat folytattak szorzó- és összeadógépek alkatrészeinek kooperációs gyártásáról. A jugoszláv cég az 1969., 1970. és 1971-es évekre 20 000 CALCOREX kéziszorzó és 20 000 SIMPLEX villamos összeadógép egyes alkatrészeinek szállítását biztosítaná magyarországi összeszerelésre. Az Irodagép Technikai Vállalat az összeszerelési munkán kívül az összeadógépekbe magyar motort építene be, évente nagyobb mennyiségű motort szállítana a jugoszláv cégnek a Zágrábban készülő összeadógépekhez. Az Artex és a finn Asco-cég vezetői megbeszélést folytattak Finnországban. Az Asco-cég képviselői érdeklődést mutattak néhány szék- és asztaltípus vásárlására, saját tervezésű és magyar kivitelezésű modellek importjára, valamint harmadik piacon történő együttműködésre. A tárgyalások sikeresen zárultak, és az együttműködési szerződés megkötésére a jövő év elején kerül sor. A Helsinki-i magyar kirendeltség a finn cég kooperációs elképzeléseit jelentősnek tartja, mert Észak- és Nyugat- Európában számos fióküzlete van. * Az Országos Bőripari Vállalat a hazai nyers marhabőrök kikészítésének megjavításáról olasz bőrgyárakkal foly KOOPERÁCIÓ tat tárgyalásokat, egyrészt bérmunka, másrész műszaki együttműködés formájában. Megállapodás esetén lehetőség nyílik arra, hogy a cipőipar felsőbőr-választéka bővüljön és a jelenleginél nagyobb választékban gyárthasson jó minőségű könnyű cipőket. • A milánói Teletra Gyár és az Elektroakusztikai Gyár, valamint az Elektromechanikai Vállalat között — a magyar kirendeltség javaslatára — tárgyalások kezdődtek közös gyáralapításra vonatkozóan. Az eddigi elképzelések szerint a gyár Olaszországban létesülne, ahol magyar konstrukciójú eletkroakusztikai berendezéseket, rádiókat, televíziókat gyártanának. A Bábolnai Állami Gazdaság vezetői aláírták a jövő évi szállítási szerződést a csehszlovák Koospol Külkereskedelmi Válallat megbízottaival. A magyar gazdaság 150 millió forint értékű naposbaromfit szállít 1969-ben Csehszlovákiába. A megrendelés teljesítésében szerepet kap a Bolyi Állami Gazdaság, a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet és a Hunnia HibridÉrtékesítő Iroda is. A csibéket Bábolnáról kapott technológia szerint nevelik majd. A tervek szerint a szomszédos ország mezőgazdasági üzemei komplett bábolnai baromfitelepeket is vásárolni szándékoznak. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások megkezdődtek. A magyar tőkés könyvexporton belül felmérések szerint az offset termékek exportja nem kifizetődő. Ezek kivitele idén körülbelül félmillió dollárral csökken a tavalyihoz képest. A dollárkiesést azonban a nyomdaipari vállalatok és a kultúra együttműködése révén sikerült más, gazdaságosabb nyomdaipari termékek exportjának növelésével kiegyenlíteni. • A Transelektro 120 000 dolláros tendert nyert a törökországi Iller Bank kiírásában transzformátorok szállítására. A tender megnyerése összefüggésben van további villamosipari berendezések szállításának lehetőségeivel. 1958 NOVEMBER 203 VÁSÁROK ........................ HHHMBUBBHH KIÁLLÍTÁSOK Nemzetközi lesz a brnoi fogyasztási cikk vásár A brnoi fogyasztási cikkek vásárát 1969 tavaszától nemzetközi rangra emelik. A vásár, amelyet néhány évvel ezelőtt mint belföldi célokat szolgáló árubemutatót hoztak létre, rendkívül gyorsan fejlődött. Ebből kiegészült a külföldi bevásárlók részére létesített úgynevezett üzletkötői napokkal, majd 1968-ban a csehszlovák könnyűipar — belföldiek és külföldiek számára — szervezett seregszemléjévé alakult. Az 1969. május 3-a és 14-e között tartandó vásár az alábbi cikkcsoportokban fogad el kiállítókat a világ minden részéből: Üvegáru: háztartási és műszaki, világítótestek, bizsntéria és kerámia; Bőráru: cipő, bőrdíszmű, egyéb bőráru; Textil: pamut, gyapjú, len, és selyem (méteráru), konfekció, kötöttáru, lakástextil; Fa és bútor, bútor, faházak; Vegyi cikkek: vegyipari termékek, kozmetikai cikkek; Elemiszer: valamennyi élelmiszeripari termék; Egyéb: árammérők, szerszámok, háztartási cikkek, irodaszerek, hangszerek, játékok, sportszerek, órák, campingcikkek stb. ■ Svéd pneumatikus szerszámok kiállítása Budapesten Budapesten november 18-tól 22-ig az egyik legnagyobb svéd vállalat, a stockholmi ATLAS COPCO AB kiállítást rendezett a Technika Házában. Gépei, az építő-, a gép- a jármű-, a bánya- és a hajóiparban alkalmazható légszerszámok, festékszóró és más berendezések nagy érdeklődést keltettek a hazai szakemberek körében. Az ATLAS COPCO AB évi 160—170 millió dollár értékű kivitelével e cikkekben a világpiac egyik legjelentősebb exportőre. Emil Green, a vállalat egyik vezetője, aki a kiállítás alkalmából Budapestre látogatott, kijelentette: a kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségei adottak, nemcsak a vállalatok, hanem az országok között is. Svédországban a magyar szerszámgépek kitűnően beváltak, s a svéd piac bauxit-alumínium iparunk termékei iránt is érdeklődik. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ, főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest V. Rosenbergházaspár utca 17. Telefon: 314—155 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszámláéa vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft, fél évre 1300 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 6805274/3 — Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX.