Világgazdaság, 1968. december (1-15. mutatványszámok)
1968-12-03 / 1. mutatványszám
MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG A VILÁGSAJTÓBÓL Nixon új monetáris rendszerre törekszik A jövő év elején hivatalba lépő Nixon-kormány egyik legsürgősebb feladatának tűnik, hogy értekezletet hívjon össze, amelyen a Bretton Woodsban 1944-ben megteremtett nemzetközi monetáris rendszer helyébe újat állítanának. Ez tűnik ki Nixon gazdasági tanácsadóinak kijelentéseiből, akik közül többnek előreláthatólag vezető szerep jut az új kormányban. Ezeket a szakembereket a legutóbbi valutakrízis győzte meg arról, hogy az időnként drámai fejlemények során korrigált rögzített árfolyamokon nyugvó rendszer elavult. Ehelyett az új kormány valamilyen rugalmasabb árfolyamrendszer megteremtését támogatja majd, amely talán szélesebb kilengéseket tesz lehetővé, mint a Nemzetközi Valutaalap szabályaiban megengedett egyszázalékos kétirányú eltérés a rögzített értéktől. Ez a törekvés a központi bankok vezetőinek és Pierre Paul Schweitzernek, a Nenmzetközi Valutaalap vezérigazgatójának ellenkezésébe ütközik majd. Schweitzer ugyanis az Alap legutóbbi washingtoni értekezletén félreérthetetlenül kijelentette, hogy ellenzi az értékhatárok szélesítésének gondolatát. Nixon emberei azonban egyöntetűen szükségesnek tartják a változást, ha más gazdasági kérdésekben nem is értenek egyet. Az, hogy egy ilyen változás magával hozná-e az arany árának emelkedését, a körülményektől függ. A devizapiac idei megrázkódtatásai azonban megszilárdították az új amerikai garnitúra tagjainak véleményét abban, hogy a jelenlegi rendszer már nem működik. Nixon táborában abban is kételkednek, hogy az angol fizetési mérleg hiányának megzabolálására irányuló legutóbbi intézkedések hatásosnak bizonyulnak-e. (Financial Times, 1968. november 23.) GATT-jelentés a fejlődő országok külkereskedelméről A fejlődő osszágok gazdaságában 1967-ben három lényeges változás következett be: erősen fellendült a mezőgazdasági termelése, jelentősen lassult az ipari termelés növekedése, számottevően visszaesett az exportból származó bevételek növekedési üteme. 1967-ben a fejlődő országok mezőgazdasági termelése mintegy 7 százalékkal szökött fel. Ez olyan hároméves időszak után következett be, amikor a termelés lassabban növekedett a népesség számánál, s ennek nyomán nagyobb lett az élelmiszerek hiánya és importja. A fejlődő országok bányászatának és iparának termelése 1967-ben 4 százalékkal növekedett, szemben az előző évi 7 százalékkal. Ennél lassúbb ütemet az 1948 óta kiadott statisztikák nem jegyeztek fel. Végül pedig — a számos ipari országban bekövetkezett recesszió következményeként — hanyatlott a fejlődő országokban előállított ipari termékek iránt megnyilvánuló külföldi kereslet. 1966-ban még 20 százalékkal bővült a fejlődő országoknak az ipari országokba irányuló iparcikkexportja, a következő évben azonban ez a fejlődés már csak 6 százalékos volt. A nemzetközi kereskedelem 1967. évi általános lanyhulása fokozottabban érintette a fejlődő országok exportját, mint az ipari országokét. A fejlődő országok exportjának értéke — noha elérte a 39,9 milliárd dollárt — csupán 2,5 százalékkal lett nagyobb. Ez éles ellentétben áll az előző négy év fejlődésével, amikor az átlagos évi növekedés meghaladta a 7 százalékot. Az ipari országok gazdasági fejlődésében bekövetkezett lassulásnak a fejlődő országok kereskedelmére gyakorolt hatását 1967-ben még fokozta a szocialista országok vásárlásainak csökkenése. 1956-tól 1985-ig a fejlődő országok exportjuk növekedésének 16 százalékát a szocialista országok beszerzéseinek köszönhették. 1953 óta a szocialista országokba irányuló export egyszer sem hanyatlott olyan mértékben, mint 1967-ben. 1967-ben a fejlődő országok exportjának értéke ismét lassabban fejlődött, mint a fejlett tőkésországoké és a szocialista országoké, következésképpen részesedésük a világkereskedelemből tovább apadt. Ez a részesedés, amely 1948-ban 30, 1953-ban és 1966-ban 19,2 százalékos volt, 1967-ben 18,7 százalékra esett vissza. A nagyobb importáló országok kereskedelmi jelentései alapján csaknem bizonyosnak látszik, hogy a fejlődő országok exportja 1968-ban nagyobb mértékben növekszik, mint a múlt évben. A növekedés mértéke várhatólag 6—8 százalékos lesz. Pillanatnyilag sokkal nehezebb felmérni a fejlődő országok importjának 1968. évi változását. A múlt tapasztalatai mindenesetre arra utalnak, hogy amikor a fejlődő országok exportjának növekedése jelentősen visszaesik, akkor az import fejlődési üteme még a következő esztendőben is deprimált marad. Nem alaptalan az a feltételezés, hogy e terültek importja 1968-ban sokkal lassúbb fejlődést mutat, mint exportjuk. Az import növekedésének mértéke a jelenlegi helyzet alapján mintegy 5 százalékra tehető, ami azt is jelenti, hogy mind kereskedelmi, mind fizetési mérlegük hiánya 1968-ban jelentősen csökken. (GATT Press Release, 1968. november 6.) Az amerikai gazdaság 1969-ben Az elnökválasztást megelőző bizonytalanságok megszűntével vajon milyen kilátások előtt áll az üzleti tevékenység az Egyesült Államokban? — teszi fel a kérdést a U. S. News & Word Report. Válaszért az amerikai hetilap néhány vezető közgazdászhoz fordult, s a tőlük kapott véleményeket röviden a következő pontokba foglalta össze: O Az amerikai konjunktúrára újabb jó esztendő vár. Az immár, nyolcéves fellendülés, a „boom” 1969 elején valamelyest gyengülni fog ugyan, de azután ismét erőre kap. O A Nixon-kormányzatot leginkább sürgető gazdasági probléma az infláció lesz. A legtöbb amerikai közgazdásznak az a véleménye, hogy az új elnöknek és tanácsadóinak gyors közbelépéssel kell megkísérelniük a további áremelkedések korlátozását. A folyamatban levő inflációt még gyors intézkedésekkel sem lesz könnyű megfékezni. A legjobb esetben is csak az inflációs nyomás csökken.A munkanélküliek száma a legfrissebb (az idényszerű ingadozásoktól megtisztított) adat szerint 2,9 millió, várható számuk egy év múlva 3,2 millió, vagyis 10,3 százalékkal több. A fizetési mérleg problémája a fenti összefoglalásban nem szerepel. A hetilap alonban erre vonatkozóan az egyik szakértő véleményét idézi, amely szerint ez a probléma egyre veszélyesebb helyzetet teremt, s az új kormányzat nem kerülheti el, hogy szembenézzen vele. Az amerikaiak az áremelésekkel kizárják magukat a világpiacokról, — mondotta az az idézett síére van remény. Nem lesz könnyű feladat az áremelkedések folyamatát anélkül lassítani, hogy a munkanélküliség nagymértékben ne emelkedjék. Ha 1969-ben megkötik a vietnami békét, az amerikai gazdaságnak egy aránylag rövid és enyhe alkalmazkodási periódusra lesz szüksége. Alapjában véve azonban a béke hosszhangulatot fog előidézni: növeli majd az általános bizakodást és ösztönzi a további gazdasági terjeszkedést. Erősen fellendül az idegenforgalom, az üdülés és a lakásépítés. A legtöbb amerikai közgazdász arra számít, hogy a Nixon-kormányzat és az üzleti világ között a kapcsolatok „barátságosabbak” lesznek. Az egyik megkérdezett szakértő ezt úgy fejezte ki, hogy az üzleti világnak módjában lesz szót értenie Nixonnal, s az elnök tanácsadói figyelni fognak. A U. S. News & Words Report számszerű adatokat is közöl. Ezek a következő táblázatban foglalhatók össze: gazdasági szakértők, ugyanakkor a nagy prosperitás következtében egyre bővülő piacot nyújtanak az import számára Végeredményben valamennyi gazdasági előrejelző derűlátó a következő hónapok tekintetében. Legtöbbjük a gazdasági terjeszkedés ütemében csak átmeneti lassulásra számít. Valamenynyien egyetértenek abban, hogy Washington gyors beavatkozásával az inflációt esetleg ellenőrzés alá lehet vonni. (U. S. News & Words Report, 1968. nov. 18.) NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓ (Évi rátában, az idényszerű ingadozásoktól megtisztítva) Legutolsó adat Becslés 1 évvel előre milliárd dollár Emelkedés % Társadalmi termék 871 921 5,7 Személyi jövedelem 694 735 5,9 Kiskereskedelmi eladások 348 368 5,7 Ipari termelés 164,3 168 2,3 Ipari kooperáció a tőkés cégekkel I. A fejlett tőkésországok cégeivel való ipari kooperációs tevékenység a Gazdasági Bizottság 42/1967., valamint 10.156/ 1967. sz. határozata alapján folyik. A határozat kimondja, hogy „A népgazdaság gyorsabb ütemű és hatékonyabb fejlesztése szempontjából fontos feladat, hogy vállalataink az új gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségek maximális kihasználásával mind szélesebb körben kapcsolódjanak be a nemzetközi munkamegosztás folyamatába. E területen továbbra is alapvető a szocialista országokkal kiépített kapcsolataink széles körű fejlesztése és bővítése. Emellett azonban a kölcsönös előnyök alapján a népgazdaság minden ágában célszerű lehetőséget biztosítani a vállalatoknak, hogy a nemzetközi munkamegosztás és a specializáció bővítése érdekében az eddiginél szélesebb körben különféle együttműködési és termelési kooperációs megállapodásokat kezdeményezzenek és hozzanak létre a nem szocialista országok vállalataival.” Magyar kezdeményezés A Gazdasági Bizottság idézett határozatának megfelelően 1908 elején megalakult a Kooperációs Tárcaközi Bizottság, melynek feladata: a központi témákkal kapcsolatos magyar kezdeményezés, a népgazdasági összefüggések biztosítása, a kooperációk létrehozása általános elvi iránymutatás. A Tárcaközi Bizottság kidolgozta és elvileg megállapodott a kooperációknak nyújtandó preferálások lehetőségeiben. A bizottság hasznosnak tartja, hogy a kooperációs munka ösztönzése érdekében egyes esetekben kedvezményeket nyújthasson a konkrétan kidolgozott hasznos együttműködési javaslatok számára. Ugyancsak megalakultak a kooperációkat elősegítő ügynöki vállalatok, és megkezdték tevékenységüket. Az elmúlt időszak munkája alapján azonban megállapítható, hogy e vállalatok működésének hatékonysága még mindig nem kielégítő főleg azért, mert nem képesek megoldani a vállalatok közötti koordinációt. Fékező tényezők A tőkésországokkal való ipari kooperáció szélesebb mértékben való kibontakozását az 1968-as év folyamán fékezték mindazok a tényezők, amelyek a tőkés exportérdekeltség kérdésében általában hatottak. Problémát jelentettek továbbá a beruházási eszközöknél szükségszerűen jelentkező korlátok, valamint a gépimporttal kapcsolatos szabályzók törvényszerű hatása. A gazdasági szabályozók hatásán túl az elmúlt időszakban nem sikerült megtalálni azt a szervezeti formát, melyben a kooperáció export- és importban érdekelt vállalatok gazdasági érdekközösségét létre lehetett volna hozni. Az export oldalon jövedelemre szert tevő vállalatok legtöbbször nem voltak hajlandók az importoldalon való terhek enyhítésében részt vállalni és fordítva. Ezért az elmúlt időszakban létrehozott megállapodások döntő része egy-egy üzemen vagy vállalaton belül bonyolódnak. Arra sem sikerült megoldást találni, hogy folyamatos nagyobb importvásárlásainkat fel tudjuk használni népgazdaságilag hasznos kooperációs megállapodások létrehozására. Technikai színvonal emelése A vázolt problémák következtében megállapítható, hogy a kooperációs egyezmények létrehozása 1968 első négy-öt hónapjában gyakorlatilag szünetelt és csak az azt követő időszakban jöttek létre újabb megállapodások. Fordulópontot jelentett, amikor a vállalatoknál biztosítani lehetett a kooperációs üzleteknél a preferenciákat. Tekintettel azonban arra, hogy ezeket a preferenciákat általában csak a fizetési mérlegjavító megállapodásoknál tudtuk nyújtani, olyan kooperációs szerződések jöttek létre, amelyek tőkés exportoldala bankszerűen biztosítható volt és háttérbe szorultak a műszaki fejlesztést és a technikai színvonal emelését eredményező együttműködések. Gyakran még hiányzik a vállalatok vezetői részéről a hosszabb távú rentabilitás szem előtt tartása, csak a közvetlen évi nyereségre gondolnak. A nehézségek ellenére 1968 folyamán 28 kooperációs megállapodás jött létre: ebből 8 a vegyipar, 5 az élelmiszer, 15 a gépiparban. Ezen belül előkészítés alatt jelentősebb népgazdasági döntés alapján létrehozott kooperáció csak egy van: az osztrák Österreichische Stickstoffwerke céggel létrehozott megállapodás a poliakrilnitrilszál terén. Jelentősebb vállalati szintű megállapodások jöttek létre a container-gyártásban, az elektronikus alkatrészgyártásnál, flotációs berendezésekben, növényvédőszer-formázásnál, sertéstenyésztésnél, sertésistállók magyarországi létrehozásában. Geist Róbert ÚJ KÜLKERESKEDELMI JOGÚ VÁLLALATOK A külkereskedelmi miniszter 1969. január 1-i hatállyal újabb vállalatoknak engedélyezte a külkereskedelmi tevékenység közvetlen gyakorlását. A Magyar Vagon- és Gépgyár külkereskedelmi tevékenységi köre bővül a hátsó és mellső híd, a MAN szóló, nem pótalkatrészként szállítandó motor exportjával, valamint mindazon félkésztermékek, alkatrészek és részegységek importjával, amelyeknek az országban egyedüli felhasználója. A Produktinform (KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézet) tevékenységi köre rubel elszámolású viszonylatban végzendő műszaki gazdasági szaktanácsadással bővül. Ezzel öszszefüggő szemléltető, informatív tevékenységgel, műszaki gazdasági tájékoztató publikált anyagok szakfordításával, továbbá a szovjet műgyémánt csiszolóáruk importjával és exportjával összefüggő technológiai előkészítő és műszaki tájékoztatással. Az Elektromechanikai Vállalat közvetlenül exportálhatja a műsorszóró adóberendezéseket és importálhatja mindazon félkésztermékeket, alkatrészeket és részegységeket, amelyeknek az országban egyedüli felhasználója. A Labor Műszeripari Művek tevékenységi köre bővül a mag- és a takarmánylaboratóriumok exportjával, valamint mindazon termékek importjával, amelyeknek az országban egyedüli felhasználója. A Gamma Optikai Művek tevékenységi köre bővül a geofizikai mérőműszerek és berendezések exportjával, egyben ellátja valamennyi ezen termékeket előállító szövetkezet gyártmányainak értékesítését. A Ganz Villamossági Művek tevékenységi köre bővül a villamosmozdony és a közúti elővárosivillamosmotorkocsi exportjával. A Kohászati Gyárépítő Vállalat tevékenysége a komplett ipari kemencék és ezek tartalékalkatrészeinek exportjával bővül. Egyben a fővállalkozói tevékenységet is ellátja. A Videoton Rádió- és Televízió Gyár tevékenységi köre bővül a saját gyártású különféle rádió műsorvevők, televíziós műsorvevő készülékek, valamint az ezzel kapcsolatos garanciális, illetve pótalkatrészek exportjával, valamint mindazon félkésztermékek és alkatrészek importjával, amelyeknek a vállalat az országban egyedüli felhasználója. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár tevékenységi köre bővül a saját gyártású mágneses hang- és televíziós műsorrögzítő berendezések, ezzel kapcsolatos garanciális és pótalkatrészek exportjával, valamint mindazon félkésztermékek és alkatrészek importjával, amelyeknek a vállalat az országban egyedüli felhasználója. A Videoton és BRG külkereskedelmi tevékenységét közös szervezet útján gyakorolja. Az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat külkereskedelmi jogot kapott különféle fogászati cikkek, gumi és műanyag orvosi csapoló- és öblítőeszközök, gyógyászati segédeszközök, orvosi és egészségügyi gumicikkek importjára. Az Országos Gumiipari Vállalat tevékenységi köre bővül a vállalat által kidolgozott szabadalmak, gyártási eljárások, az ezekhez kapcsolódó gépi berendezések, teljes gumiipari üzemek, üzemrészek, gumiipari szerszámok és szerelvények exportjával és ezen exporttevékenységgel összefüggő kiegészítő berendezések, alkatrészek, tervek, szabadalmak, gyártási eljárások importjával. A Kartográfiai Vállalat tevékenységi köre bővül a térképészeti kiadványok, a térképtervezés, a térképszerkesztés, a térképrajzolás és sokszorosítás exportjával. Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ 1969. december 31-ig közvetlen külkereskedelmi tevékenységet végezhet műszaki-gazdasági információs szogláltatások tekintetében, valamint közvetlenül importálhat kereskedelmi forgalomba nem kerülő műszaki-gazdasági szakirodalmi termékeket. Ez a tevékenységi kör nem terjedt ki a piaci információs szolgáltatások exportjára és importjára. A Bábolnai Állami Gazdaság tevékenységi köre bővül a baromfitermelési és technológiai rendszerek — nemszocialista viszonylatú — exportjával, ideértve az e technológiához szükséges takarmánykoncentrátumok és premixek exportját is. A fent felsorolt vállalatok közül az Országos Gumiipari Vállalat, valamint az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat a kapott külkereskedelmi joggal oly módon élhet, hogy a külföldi féllel létrehozandó szerződés megkötésével, és az ügylet lebonyolításával külkereskedelmi vállalatot bíz meg, amely e tevékenységet a megbízó nevében látja el. HITELKEDVEZMÉNYEK A kormány legutóbbi ülésén határozatot hozott az 1969. január 1-én életbe lépő hitelpolitikai irányelvekről. Dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfői sajtótájékoztatóján az irányelvekről szólva kijelentette, hogy a kormány a jövőben különleges kedvezményben részesíti a gazdaságosan exportáló vállalatokat. A hitelkeret 10 százalékát, mint minimumot, olyan fejlesztési célokra tartalékolják, amelyek az export, a konvertibilis devizabevételek fokozását segítik elő. A vállalatok az eddigi 10 év helyett 12 évi visszafizetésre, 6 százalékos kamatra kaphatnak hosszú lejáratú hitelt az exportot növelő beruházásokra. Olyan hitelekről van szó, amelyeket az üzemek a többletexport bevételéből fizetnek A tapasztalatok szerint a tőkés cégek később fizetnek, mint a szocialista országok vállalatai. Ez hátrányos helyzetbe hozza azokat az exportőröket, akik nugatra szállítanak árut. Ezért 1969. január 1-től az exportból származó úgynevezett forgatható okmányok, vagyis váltók, kötelezvények, leszámítolási kamatlábak az eddigi 5 százalékról 180 napig terjedő hitelidő esetén 2, ennél hosszabb idő esetén pedig 3 százalékra csökkennek. A kinnlevőségek beérkezése esetén pedig a kamatbonifikációt, vagyis térítést az eddigi 2-ről 4 százalékra emelik. A nyugati importnál is bevezetnek könnyítéseket. 1969. január 1-től a gépimport eddigi 150 százalékos letéti díját 100 százalékra mérséklik. 1968. DECEMBER 3. HÍREK • A Német Demokratikus Köztársaságban épülő thierbachi és lippendorfi barnaszén-tüzelésű erőművekhez a Transelektro szállítja — az Országos Bányagépgyártó Vállalat fővállalkozói közreműködésével — a pernyeeltávolító és a salakszállító berendezéseket, több mint egymillió rubel értékben. A két berendezés komplett szerelésére — mintegy 540 ezer rubel értékben — a Transelektro a Technokommerz külkereskedelmi vállalattal kötött szerződést. Az Orion a Beruházási Banktól 15,4 millió forint középlejáratú hitelt vett fel. A összeg jelentős részét műszerek beszerzésére kívánja fordítani. A Saurer-alapvázra épülő Ikarusz autóbuszból a Steyr-cég öt darabot rendelt, amelyet a magyar üzem 1969 első negyedében szállít. A rövid szállítási határidő ugyan problémát okoz, minthogy azonban az Ikarusz-gyár egyedi gyártó üzeme elkészült,a határidő előreláthatóan biztosítható. 9 A Technoimpex első ízben adott el szerszámgépet Ghanába 42 000 dollár értékben. A szállításra még idén sor kerül. 9 Indiából műszaki delegáció érkezett Budapestre. A Csepel Vas- és Fémművek képviselőivel magyar gázpalackgyár vásárlásáról folytatnak tárgyalásokat. A Hungarotexnél a termelőüzemek részvételével széles körű megbeszéléseket folytattak az export finanszírozásának kérdéséről. A megbeszélésen a vállalatok vezetőin kívül a MNB, a Könnyűipari Minisztérium, az OKISZ és a KKM szakemberei is résztvettek. Az érdekeltek megállapodtak abban, hogy az export fejlesztése érdekében a kinnlevőségek finanszírozását a jövőben rugalmasabban oldják meg. 9 Forgóhíd-tervet szállított az Út- és Vasúttervező Vállalat Egyiptomba. Ilyen jellegű szellemi exportjuknak ez már a második tétele: az általuk tervezett első forgóhíd a Nílus fölött épült és teljes mértékben beváltotta a várakozásokat. A kairói General Nile Bridges Co. most ezért adott újabb megrendelést. Az új forgóhíd, közepén 8 méteres kocsipályával, két oldalán 1—1 méteres gyalogjárdával, a 33 méter széles Nubariah csatorna felett ível majd át. Szomszédságában zsiliprendszer épül, szintén az UVATERV tervezésében. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ, főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest V. Rosenbergházaspár utca 17. Telefon: 314-155 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszámlára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft, fél évre 1300 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 68.05433/3 — Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX. 3