Világgazdaság, 1969. május (1. évfolyam, 80-100. szám)

1969-05-03 / 80. szám

2 1969. MÁJUS 3. ­ londoni fémtőzsde London, május 2. — A rézpiac irány­zata a délelőtti ülésen erősen tartott volt, nagyjából változatlan szinten az előző naphoz képest. A piacot alátá­masztotta az európai kontinens részé­ről jelentkező kereslet, amely részben talán a valutahelyzettel függhet össze. Az ónárak 3­2, illetve 41-5 fonttal mentek feljebb. Ez egyrészt a távol­keleti jegyzések emelkedésének tulaj­donítható, másrészt a tényleges áru el­adásával kapcsolatos fedező vásárlá­soknak. Az ólom jegyzéseit jól tartották, mert a mérsékelt kereslet és kínálat nagyjából ellensúlyozta egymást. Az ólom iránti külső kereslet meglehető­sen jó. A horgany piacán igen élénk adás­vételi tevékenység közben az azonnali ár 1 5/8 fonttal, a háromhónapos ár pedig 10 shillinggel szökött fel. (Az amerikai áremelés miatt ugyanis álta­lában számítanak az európai termelői ár emelésére is, ami élénk fedezővásár­lásra ösztönözte a kereskedelmet és a spekulációt.) Az ezüst jegyzései nagyjából válto­zatlanok maradtak, mert a valutabi­zonytalansággal kapcsolatos fedezővá­sárlást nyereségrealizáló eladás ellen­súlyozta. A délutáni ülésen általában tartottak voltak a színesfém-jegyzések, elsősor­ban a hét végi va­lutabizonytalanság hatására. A rézárak kissé ingadoztak, sőt zárás után egy árnyalattal lany­hultak, mert híre jött a chilei kikötő­­munkásoik sztrájkjában történt meg­állapodásnak. Az ónárak kissé emel­kedtek, és hasonlóan alakult az ólom irányzata is. A horgany piacán erőtel­jes nyereségreali­záló eladás kezdődött, a piac azonban ezt jól felvette és az árak csak 5, illetve 2 és fél shillinggel estek vissza. Zárás után újból szilárdu­­lés következett be, arra a hírre, hogy a Noranda emelte a horgany árát az Egyesült Államokon kívüli piacokon is, az eddigi 114 egyharmad fontról 121 fontra (long tonnánként, cif). Végül is háromhónapos tételeket 119 és egy­negyed font áron forgalmaztak. Az ezüst piacán délután jól tartott irány­zat uralkodott, bár a New York-i jegy­zések lanyhulásról érkezett híradás. (Reuter) AZ AMERIKAI HADÁSZATI ALUMÍNIUM- ÉS RÉZTARTALÉK A washingtoni kormány a katonai megrendelésekre tartalékolt alumínium mennyiségét 1969 harmadik negyedére is 300 millió librában állapította meg. A harmadik negyedévi tartalék ugyan­akkora, mint 1969 első két negyedévé­nek készlete; a tartalékolandó meny­­nyiség az ipar várható kiszállításainak 12 százaléka. Az amerikai termelők — a kormány utasítására — júniusban is rézterme­lésük 19 százalékát kötelesek hadiipari megrendelésekre tartalékolni, ugyan­annyit, mint májusban. (Reuter) INDIA ACÉLTERMELÉSE Indiában 1968—1969-ben 6,5 millió tonna nyersacélt öntöttek, valamivel többet, mint az előző évben. Készacél­­gyártmányokból 4,4 millió tonnát állí­tottak elő a tavalyi 4,2 millió helyette a nyersvasgyártás az előző évi 1,1 mil­lió tonnáról 1,5 millióra emelkedett. A nehézipari minisztérium jelentése hozzáfűzi, hogy néhány lanyhább év után emelkedőben van a belföldi acél­fogyasztás és hogy ez évre az állami szektor termelésének növekedése és kapacitásának teljesebb kihasználása várható. (Reuter) NAGY ÁREMELKEDÉS A HORGANYPIACON Az American Zinc Company április 29-én bejelentette, hogy libránként fél centtel 14,59 centre emeli a „prime western” minőségű horgany fol árát. Ezzel nagy áremelési hullámot indított meg Észak-Amerikában. Április 30-án a New Jersey Zinc Co. közölte: a horgany árát fél centtel, a horganyötvözetek árát 3/4 centtel emel­te. Ezután sorozatosan jelentette be a többi nagy amerikai termelő, az ASARCO, az Anaconda, St. Joseph Lead Co. s végül az AMAX Lead and Inc., a horgany és a horganyötvözet ár­emelkedését. A drágulás átterjedt Kanadára is; május elsején a három legnagyobb ka­nadai termelő, a Cominco Ltd., a No­randa Sales Corp. és a Hudson Bay jelentette be, hogy azonnali hatállyal ugyancsak libránként félcenttel növeli a horgany árát. Francia fémipari körök — jelenti Pá­rizsból a Reuter-iroda tudósítója — igen óvatosan foglaltak állást az észak­­amerikai horganyár emelésével kap­csolatosan. Bár nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a francia horgany­termelők is követik az amerikai pél­dát, erre vonatkozó határozat addig nem várható — mondják a szakembe­rek —, amíg a francia termelők azt egymás között meg nem vitatták. (A horgany francia termelői árát április elején emelték 100 kilogrammonként két frankkal.) A belga horganygyártókat meglepe­tésként érte az amerikai áremelés híre. A Reuter-iroda egyik ipari hírforrása fontos változásnak nevezte az áreme­lést, de nem bocsátkozott jóslatokba annak belgiumi kihatására vonatkozó­an. Angol fémipari körök szerint igen valószínű, hogy az európai termelői ár­­is követi az amerikai­ áremelkedést. Az amerikai ár jelenleg long tonnánként több mint 130 font sterlingnek felel meg, az angliai termelői ár viszont csak 11473 font. Az európai ár tehát jóval alacsonyabb az amerikainál, s ez hát­rányos a vásárlásoknál, mert az euró­pai gyártók nagy része a tengerentúli ellátóktól függ. ARGENTÍNA KUKORICAFÖLÖSLEGE Argentína ez évi exportálható kuko­ricafölöslege 3,5—3,6 millió metrikus tonna. Hivatalos becslés szerint az ez évi kukoricatermés 7,1 millió tonnára tehető, s ebből mintegy 3,5 milliót for­dítanak belföldi fogyasztásra és a jövő évi vetésre. Az előző évadból átho­zatal nem maradt. Az exportőrök szerint­­a kivitelre kerülő mennyiségből több mint 2 mil­lió tonnát lekötöttek már. A vevők között szerepel Olaszország — mint­egy 1,2 millió tonnával —, Spanyol­­ország, Japán, a Közös Piac országai, a Szovjetunió, Anglia, az NDK, Nor­végia és latin-amerikai országok. Kereskedői körök úgy vélik, hogy az olasz és a spanyol eladások lényegé­ben már befejeződtek, a fe­kötött meny­­nyiségek megfelelnek a több évi át­lagnak. (Reuter) A NYUGATNÉMET ZÖLDSÉGPIAC Nyugat-Németországban a húsvétot követő és egész áprilisban tartó igen hűvös időjárás a zöldségfélék növeke­dési fel­tételeit erősen lerontotta, így az érési idő jelentősen eltolódott és mennyiségi kiesés is következett. Spárgából a még viszonylag kedve­zőbb fekvésű területek termése is ki­csi, a termés késésben van és nem le­het arra sem számítani, hogy a nyu­gatnémet termelők május első felében jelentős mennyiséget piacra tudnak vinni. Áprilisban a francia importáru a szűkös kínálat következtében magas — a tavalyinál magasabb — árat ért el. Korai áruból a kínálat lényegében csak az üvegházi kultúrákra szorítko­zott. Kis mennyiségben és igen magas áron került a hónapos retek, a kara­lábé és a paraj az üzletekbe. Az import­áru is csak jelentéktelen mennyiséget tett ki. Rebarbarából a nyugatnémet termelők csekély mennyiséget vittek piacra, nagyobb szállításokra májusban nincs kilátás. Az árak igen magasan alakultak. Paradicsomból (túlnyomó többségében holland áru) magas áron volt a piacokon. A korai zöldség- és főzelékfélék szű­kös kínálata és magas ára lehetővé tette, hogy a még raktárokon levő téli főzelékfélék növekvő áron keljenek el. Emelkedett a kelkáposzta, a fehér és piros káposzta ára. Csekély mennyi­ségben érkezett a nyugatnémet piacok­ra idei termésű olasz káposzta, mely rendkívül magas áron kelt el, így a piros káposzta több mint háromszorosa volt az egy évvel korábbinak. Az olasz karfiol a piaci helyzetet, kiegyensúlyo­zatlan, rossz minősége miatt nem tud­ta kihasználni, keresettebb volt­­ a francia áru. Sárgarépából a megfelelő készletek értékesítése a tavalyinál magasabb ára­kon nem okozott nehézséget. Ami a zeller forgalmát illeti, mennyiségileg csekély volt, de az ára igen magas. Hagymából az ellátás az új termésig az egyiptomi szállítások folyamatossága mellett zavartalannak látszik. Peré megfelelő mennyiségben de ..gyenge minőségben volt a piacokon. Leveleit a fagy erősen megviselte. A gyümölcspiacon az a benyomás alakult ki, hogy az olasz és a francia szállítóktól a „Golden Delicious” almá­ra tett árajánlatok felülmúlják a nyu­gatnémet árlehetőségeket. Az olasz Jonathán minősége, nemcsak a hűtő­­házakban tárolté, hanem a különlege­sen raktározotté is, erősen kifogásol­ható volt. Fólia alatt termesztett olasz földieper kevés jelent meg a piacon, Izrael és Hollandia szintén kis meny­­nyiségben szállított üvegházi epret. SALVADOR NEM KÖT „SPECIÁLIS” KÁVÉÜZLETET­ ­ A salvadori Kávéértékesítési Hivatal New York-i irodájának küldött távira­tában határozottan tagadta azt a hírt, hogy egy „speciális üzletkötés” során (tehát megkerülve a nemzetközi egyez­mény ár-előírásait) 130 000 zsák kávét adott el az NSZK-nak. A salvadori szervek tiltakoznak ez ellen a „minden alapot nélkülöző” híresztelés ellen, amely árthat Salvadornak és a többi, Mild-fajta kávét termelő országnak. (Reuter) A VILÁG VÁRHATÓ CUKORTERMELÉSE Az 1968—1969-es év várható cukor­­termelését az E. B. and F. Man angol cukorszakértői cég 68 554 000 metrikus tonnára becsüli az 1967—1968. évi 66 201 000 tonnával szemben. A növe­kedés egyenletesen oszlik meg a nád­ból és a répából nyert cukor között: répából gyártott cukorból 30 468 000 tonna várható a tavaly 29 958 000 ton­nával szemben, a nádcukor pedig 38 086 000 tonnára emelkedik a tavalyi 36 243 000 tonnáról. A nyugat-európai répacukor-terme­lés 215 000 tonnával 10 775 000 tonnára emelkedik; a kelet-európai 503 000 ton­nával 14 711 000 tonnára csökken a jelentés szerint. Az Egyesült Államok répacukor-termelése 3 190 000 tonna lesz, 741 000 tonnával több, mint ta­valy. A világ nádcukor-termelése a kö­vetkező változást mutatja a múlt év­hez képest: Észak-Amerika és Nyugat- India 12 366 000 tonna (129 000-rel több mint tavaly); Közép- és Dél-Amerika 8 617 000 (337 000 tonnás növekedés); Afrika 4 315 000 (153 000 tonnás csök­kenés) ; Ázsia és Óceánia 12 788 000 (1 530 000 tonnás növekedés). Az ázsiai és óceániai meglepően nagy növekedés főleg az India vár­ható termésének tudható be, ahol a tavalyi 2 466 000 tonnával szemben az idén 3 400 000 tonnára számítanak. (Reuter) ­ A NEMZETKÖZI GUMICSOPORT VILÁGSTATISZTIKÁJA Ez év januárjában természetes gumi­ból 250 000 long tonnát állítottak elő a világon, a decemberi 240 000 long tonná­val szemben — jelenti a Nemzetközi Gumitanulmányozási Csoport titkár­sága. A januári fogyasztás — beleértve a kelet-európai és a kínai importot is — 225 000 tonna volt, míg decemberben 232 500 tonna. Ebből a mennyiségből a Szovjetunió januárban 19 500 tonnát (decemberben 34 250) és Kína 11 750 tonnát (17 000) vásárolt. Január 31-én a világ természetes­gumi­­készlete 997 500 tonnát tett ki; december végén 987 500 tonnát. Műgumiból januárban 350 000 long tonnát állítottak elő (1968 december­i 352 000 tonna) és 342 500 tonnát (320 000) használtak fel. A január 31-i műgumi­­készlet 752 500 tonna, míg a december végi készlet 745 000 tonna volt. Malaysiából és Singapore-ból már­ elsa­j T» má­­ ciusban 140 608 long tonna gumit ex­portáltak, a februári 144 265 tonnával szemben. Az importált gumi mennyi­sége márciusban 10 993, februárban 10 250 long tonna volt. (Reuter) HETI JELENTÉS A LONDONI GUMIPIACRÓL A május elsejével végződő héten az egyrészről a rövid és közepes határ­idős üzletek, másrészről az indonéziai és malaysiai tényleges árura szóló kö­tések között jelentkező árkülönbözet megnehezítette az árbiztosító eladást. Annak ellenére, hogy a francia nép­szavazás eredményét követően az el­adók teljes mértékben tartózkodást tanúsítottak, kevés érdeklődő jelentke­zett. Később közepes határidőre el­adási hajlam mutatkozott, de a pénz­piacon újból jelentkező bizonytalanság némi szilárdulást hozott magával. Az azonnali áru a hét folyamán egyne­gyed pennyvel drágult. (Reuter) állati termékek ANGLIA KORLÁTOZZA A DÉL-AMERIKAI HÚSIMPORTOT Az angol kormány október 1-től csak csont nélküli hús importját engedélyezi Dél-Amerikából — jelentette be a par­lamentben az angol földművelésügyi miniszter. A kormány megfontolás tár­gyává teszi, hogy­­ a kereskedelem szintjének fenntartása érdekében — csökkentse-e a csont nélküli hús jelen­legi igen magas, 20 százalékos vámját. Továbbra is fennáll a birka-, bárány- és sertéshús teljes behozatali tilalma azokból az országokból, ahol a száj- és körömfájás veszélye fenyeget. Az angol kormány figyelmezteti az exportáló or­szágokat, hogy amennyiben feldolgozó­telepeik nem ütik meg az angol higié­nia mércéjét, elvesztik jogukat ahhoz, hogy az angol piacra szállítsanak. Argentína londoni nagykövetségének szóvivője kétli, hogy az argentin ipar 5 hónap alatt át tud-e állni a csont nélküli hús exportálására. (Az angol kormány a száj- és köröm­fájást vizsgáló Northumberland-bizott­­ság előterjesztésére hozta új rendelke­zését.) (Reuter) AZ ARGENTIN-URUGUAYI BORPIAC Az április 30-án végződő héten az argentin bőrpiac csöndes volt, a hét vége felé az árak lefelé tendáltak. A külföldön jó keresletnek örvendő félig kikészített „net blue” bőrök exportjá­nak bátorítására felkérték a kormányt, növelje a sózott bőrökre kivetett ex­portvámot. Ha a kormány eleget tesz ennek a kérésnek — mondják keres­kedői körökben —, a sózott bőrök árá­nak további esése várható. A hét végén a kilogrammonkénti peso ár (fás paritásban) a következő­képpen alakult: sózott frigorifico stan­dard ép ökörbőr 115, selejtes 112; könnyű ökörbőr 114, selejtes 110; ép extrém 128, selejtes 123. A sózott fri­­gorifico típusú bőrt nem jegyezték. Az uruguayi piac a vizsgált héten változatlan volt, a kapható tételeket továbbra is a helyi feldolgozóipar vá­sárolta meg. (Reuter) . ÁRU-ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK A szovjet statisztikai hivatal első negyedévi jelentése A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala nyilvánosságra hozta jelen­tését az ország gazdasági fejlődésének alakulásáról az első negyedévben. Az ipari termelés hat százalékkal emelkedett az előző év hasonló idő­szakához képest. Bár a terv 7,3 száza­lékos növekedést ír elő, a lemaradás behozható a következő nyolc hónap során. Nőtt a termelékenység is, de csak 3,3 százalékkal a tervezett 5,9 szá­zalék helyett. Az ipar bizonyos ágazataiban komoly nehézségeket okozott a kedvezőtlen téli időjárás, állapítja meg az Izvesztyijá­ban megjelent statisztikai jelentés. A hús- és tejipari minisztérium csak 96 százalékra teljesítette tervét, míg a múlt év első negyedében négyszázalé­kos terv-túlteljesítést­ ért el. Az ország 15 köztársasága közül hat nem teljesítette első negyedévi tervét. Ez a hat köztársaság (köztük Azer­bajdzsán, Üzbegisztán és Kazahsztán) szenvedte el a legtöbb kárt a téli szél­viharok és az átlagosnál jóval alacso­nyabb hőmérséklet következtében. (Reuter) AZ ÉLELMISZEREK FAGYASZTOTT SZÁRÍTÁSA­­ Az Obst und Gemüse nyugatnémet folyóirat közli, hogy az élelmiszeripari kutatók és piaci szakemberek vélemé­nye szerint az elkövetkezendő húsz esztendő folyamán a fagyasztással tör­ténő szárítás, vagyis az élelmiszerek ily módon való konzerválása az élel­mezés terén forradalmi változást hoz­hat. E módszer alkalmazásával — amint erre egy nyugatnémet kutató­csoport utal — a jelenleg fagyasztott élelmiszerek mintegy 80 százaléka a mostanitól teljesen eltérő formában ke­rülne piacra. A fennmaradó 20 száza­lékot az alapélelmiszerek — például a kenyér — tennék ki, ezek viszont vál­tozatlan formában jutnának a fogyasz­tókhoz. Miben áll és mit jelent az élelmi­szerek fagyasztott szárítása. Az élelmi­szert mínusz 50 fokos hidegben „szá­rítják”, azaz víztartalmát több mint 90 százalékig kivonják. Ezáltal súlyá­nak közel kilenctizedét elveszti, ugyan­akkor vitamin-, aromatarta­lma és íz­anyagai változatlanul megmaradnak. Formáját nem veszíti el, nem zsugoro­dik össze, felülete nem lesz kemény. Különösen nagy a jelentősége annak, hogy az ily módon konzervált élelmi­szer alumíniumfóliába csomagolva nor­mál szobahőmérsékleten hosszú ideig eltartható. A hűtőlánc (hűtés a gyár­ban, szállítás alatt, kereskedelemben és fogyasztónál) kimaradásával a költsé­gek jelentősen csökkennek. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy az em­lített módon konzervált élelmiszerek a trópusi országokban is legalább 18 hó­napig eltarthatók. Az élelmiszer-konzerválásnak ezt a mondhatni forradalmi módszerét a nyugatnémet Billenbach cég már fel­ismerte, és a konzervek széles skáláját szárított fagyasztással állítja elő. A súlypont ez idő szerint a tejtermékek, sajt, joghurt és mixelt, tejes italok elő­állításán van. Leves- és húskészítmé­nyeket is gyártanak. Tervezik főzelék- és gyümölcsssfélék, továbbá gyümölcs­levek szárított fagyasztással történő konzerválását is. Jók az eredmények a hüvelyesek fagyasztott szárításában. Tapasztalat alapján a víz hozzáadása után a hüvelyeseknél és a gyümölcs­féléknél is sértetlenül megmaradtak a sejtfalak. A piackutatás véleménye szerint az ily módon konzervált élelmiszerek a háziasszonyok körében nagy sikerre­­számíthatnak, mert rövid idő, szinte percek alatt, megfelelő mennyiségű víz hozzáadásával tálalásra kész ételeket lehet elkészíteni. Vita az ausztráliai merinó kosok exportjáról A VILÁGGAZDASÁG április 23-i számában ismertettük az ausztráliai gyapjútermelők álláspontját, amely sze­rint a merinó kosok exportjára sok év óta fennálló tilalom megszüntetése ked­vező lenne. Ez az állásfoglalás a világ szakmai köreiben élénk figyelmet kel­tett és a Reuter-iroda különböző or­szágokból különféle megnyilatkozások­ról számol be. Victoria állam mezőgazdasági szö­vetségének elnöke szerint az export­­tilalom megszüntetése nem fenyegeti az ausztráliai gyapjútermelők érdekeit. A szövetségi törvényhozás kielégítő biztonságot nyújt és védi az ausztrá­liai gyapjútermelők érdekeit. Ausztráliában azt várják, hogy az iparügyi miniszter hamarosan beje­lenti az 1929 óta fennálló exporttila­lom megszüntetésének idejét. A mi­niszter már több mint egy hónappal ezelőtt közölte, hogy a kormány he­lyesli az exporttilalom megszüntetését és mermnó­kosok korlátozott számban való exportját. A kormány álláspont­ját támogatja az ausztráliai gyapjúter­melő országok konferenciája, a Nem­zetközi Gyapjútitkárság és a Nemzet­­közösségi tudományos és Ipari Kutató Szervezet. A merinó kosokra vonatkozó export­­tilalom megszüntetésének híre élénk visszahangra talált Dél-Afrika és­ Ar­gentína juhtenyésztőinek körében. A dél-afrikai tenyésztők 21 tagú delegá­ciója egyhónapos tanulmányi látoga­tásra indul Ausztrália legfőbb juhte­nyésztő területeire. Nem valószínű, hogy az exporttilalom megszüntetése esetén Dél-Afrika nagyobb mennyiségű me­rinó kost vásárolna, mert majdnem tel­jes mértékben önellátó. Már hosszú idő óta nevel kosokat, amelyek az ottani időjárási feltételekhez klimatizálódtak. Az ausztrál gyapjú robosztusabb, mint a dél-afrikai, ezért egyik-másik te­nyésztőnek szüksége lehet egy-egy tenyészkosra, hogy gyapjújának minő­ségét javítsa, de minden nagyobb mér­tékű igény valószínűtlen. Buenos Airesből érkező Reuter-je­lentés szerint az argentin merinó­­tenyésztők is el akarnak látogatni Ausztráliába, mihelyt a kosokra vonat­kozó exporttilalmat megszüntetik. Nem tudni, hogy az argentin tenyésztők hány kost vásárolnak, minthogy ez a versenytől és az áraktól függ, nagyobb számról azonban nem lehet szó. Az argentínai Gyapjúszövetség és a Nemzetközi Gyapjútitkárság között folyó tárgyalások, amelyek Argentíná­nak a titkárságba való belépéséről folynak, a szövetség szóvivője szerint kielégítően haladnak. Kereskedelmi körök szerint viszont Argentína leszö­gezte azt az álláspontját, hogy csak akkor léphet be a titkárságba, ha Ausztrália a kosok exportjának tilal­mát már megszüntette. A DÉL-VIETNAMI KORMÁNY GAZDASÁGI PROBLÉMÁI A dél-vietnami kormányzat gazda­sági nehézségeiről számol be a Reuter tudósítója. Az ország legnagyobb problémája, ho­gyan csökkentse hatalmas kereskedel­mi deficitjét ázsiai szomszédaival, fő­leg Japánnal szemben. Japán a múlt évben 198 millió dollár értékben ex­portált Dél-Vietnam­ba, onnan szár­mazó importja viszont még a három­millió dollárt sem érte el. A szinte kizárólag nyersanyagokat és mezőgazdasági termékeket exportáló ország fő kiviteli cikke a gumi. Le­győzhetetlen versenytársat jelent azon­ban számára Malaysia. Betörését a textilpiacra pedig Japán és India aka­dályozza meg. Az amerikai csapatok jelenléte ál­landó dollárbeáramlással jár, de nyil­vánvaló, hogy a csapatok kivonásával a dollánkészlet erősen megcsappanna. A szakértők szerint ebben az esetben Dél-Vietnam importja csökkenne 45 százalékkal, de még ez sem oldaná meg a mérleghiány problémáját. Szinte megoldhatatlan feladatot je­lent a főváros és a vidék közti életszín­vonalbeli különbségek kegyenlítése. A dél-vietnami kormány már ebben a hónapban gazdasági segítséget kért az ECAFE singapore-i konferenciáján „a háború utáni építés” céljaira, de a ké­rést a tanácskozáson résztvevő többi ország korainak tartotta és elutasította. Dél-Vietnamban nagy reményeket fűznek a Mekong folyó beruházási programjához: vízszabályozási, öntözési és ipari beruházásokat valósítana meg ez a folyó mentén. Szakértők szerint azonban a terv megvalósulása még húsz évbe is beletelhet. HETI JELENTÉS AZ ANGOL JUTAPIACRÓL A nyersjuta-piac Pakisztánban szilárd és változatlan; a pakisztáni feldolgozók folyamatosan vásárolják a nyersjutát. A dundee-i piacról a legtöbb európai vásárló távol maradt és az érdeklődők csak kisebb tételeket vásárolnak. A dundee-i jutaszövők egyáltalán nem mutatnak vásárlói érdeklődést, s csak egy-egy tényleges tétel cserél gazdát. A thaiföldi piac csöndes, a sziámi jutaszál ára nagyon változó. E pillanatban Ja­pán az egyetlen olyan ország, amely némi vásárlói érdeklődést mutat. A Cal­cuttai áruk piaca tartott, s az árak csak kevés hullámzást mutatnak. Ke­vesebb vásárlói érdeklődés mutatkozik szálak és szövetek iránt, s az is inkább korai határidős szállításokra irányul. (Reuter) . textíliák

Next