Világgazdaság, 1969. szeptember (1. évfolyam, 164-184. szám)

1969-09-19 / 177. szám

MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGG­AZD­AS­ÁG ____________________ A Bundesbank nem támogat THE TIMES idegen valutákat?­ ­ A nyugati világ központi bankjainak kormányzói, amikor első ízben ültek össze, a francia frank augusztus 8-i le­­tékelése után, megvitatták a nemzetközi monetáris rendszer fogyatékosságait. Előzetes megbeszéléseket folytattak a Nemzetközi Valutaalap szeptember vé­gén Washingtonban tartandó éves köz­gyűlésével kapcsolatban is. Az értekezlet során a nyugatnémet Bundesbank nyomatékos figyelmeztetést intézett a többi részvevőhöz, hogy a jö­vőben nem vehet részt a jegybankok, olyan jelentősebb hitelműveletében, mely — egy márka-spekulációs hullám kitörése esetén — akár a font sterling, akár a francia frank, vagy más valuta alátámasztása céljából szükségessé vál­hatnak. A Bundesbanknak ez az állásfoglalása azt jelenti, hogy ha a nyugatnémet vá­lasztások után fenyegető újabb valutá­­ris válság valóban kitör, a Tízek Klub­jának akcióképessége nagymértékben korlátozódik. Az állásfoglalás úgy látszik, kapcso­latban áll azzal az alapvető ellentmon­dással, mely az NSZK jelenlegi valutá­­ris pozícióját jellemzi. A Bundesbank­nak ugyanis több mint 4 milliárd dol­lár valutáris tartaléka van, másfelől azonban az intézeti nemzetközi piacon rendkívül nagy összegű közép lejáratú kihelyezést eszközölt. Így egyebek közt tárcájában tartja az Egyesült Államok 1 milliárd dollár névértékű közép le­járatú kincstári kötvényét, ezenkívül az NSZK-ba menekült forró pénz „vissza­­irányítására” vonatkozó megegyezések alapján igen jelentős összegeket helye­zett ki külföldön — formailag rövid lejáratú, háromhónapos hitelek alakjá­ban. Ilyképpen ezek a spekulatív tőkék visszakerültek az Eurovaluta-piacra, de az adós országok, amelyek fizetési de­ficittel küzdenek, nem rendelkeznek a tartozások rendezéséhez szükséges át­váltható devizával. Más szóval, a forma szerint rövid lejáratú kihelyezések va­lójában bizonytalan időre szóló, közép lejáratú hitelekké váltak. Természetesen nincs szó arról, hogy a Bundesbank meg akarná tagadni az Angol Banknak 1,5 milliárd dollár ösz­­szegben nyújtott jegybanki hitelek meg­hosszabbítását, viszont kétségtelen hogy nem áll szándékában tovább szaporíta­ni az angol és francia jegybankok vele szemben fennálló, részben lejárt tarto­zásait. A Bundesbank sohasem titkolta azt a felfogását, hogy a nyugatné­met márkát már egy évvel ezelőtt fel kellett volna értékelni. A lap szerint az intézet most bejelentett állásfoglalását eszkö­zül kívánja felhasználni arra, hogy a választások után a nyugatnémet kor­mányra nyomást gyakoroljon a deval­váció keresztülvitele érdekében. Egyébként pénzügyi körökben emlé­keztetnek arra, hogy a nemzetközi ver­senyviszonyok egyensúlyának helyre­­állításához a Bundesbank múlt év no­vemberében a francia frank 15 százalé­kos leértékelését tartotta volna szüksé­gesnek. Nos, a frankot jóval kisebb arányban értékelték le, ráadásul az NSZK gazdaságának versenyképessége Franciaországéhoz képest időközben je­lentős mértékben növekedett. (1969. szeptember 8.) The­­ Economist Japán hivatalos részről mindent meg­tettek, hogy a nemzetközi közvéleményt megfelelően előkészítsék, a bankkamat­láb 0,41 százalékos felemelésére. A pénz­ügyminisztérium nemzetközi osztályá­nak élén álló miniszterhelyettes a kül­földi sajtótudósítók előtt részletesen kifejtette az ország gondjait, beleértve az infláció és a gazdaság túlfűtöttségé­től való félelmet. Augusztusban a bank­jegyforgalom 18 százalékkal volt na­gyobb az egy évvel korábbinál, a jú­niusban lezárult egyéves időszakban a fogyasztói árindex 5,8 százalékkal szö­kött fel, a nagykereskedelmi árak pedig — amelyek korábban évenként csak 1 százalékkal emelkedtek — most 3 szá­zalékkal lettek magasabbak. A minisz­terhelyettes aggasztónak mondta a nagy­kereskedelmi árak megugrását. Japán hivatalos körök a külföld felé ilyen nézeteket hangoztattak, mondván, hogy a gazdaság jelenlegi 14 százalékos (reálértékben számított) növekedését túlzottan gyorsnak kell tartani. Magán­közgazdászok azonban szembehelyez­kedtek a hivatalos állásponttal, s kö­zülük Kanamori a gazdaságkutató­in­ Vagy felértékelik a jent, vagy liberalizálnak nézet vezetője ment legmesszebb. Sze­rinte a hivatalos növekedési célkitűzés túlságosan alacsony és saját előrejel­zése közelebb esik a valósághoz, mint a hivatalos. Az OECD-jelentés (ame­lyet a VILÁGGAZDASÁG szeptember másodiki számában ismertettünk) 45 havi töretlen növekedésről számol be. A japán gazdaságkutató intézet előre­jelzése szerint az ország devizatartalé­kai a jelenlegi 3 milliárd dollárról 1970 márcusig 3,7 és 1971 márciusig 4,7 mil­­liárdra fognak gyarapodni. Ennek jelentőségét a hivatalos és magán közgazdászok egyaránt ismerik, mert ez azt jelenti, hogy vagy fel kell értékelni a jent, vagy liberalizálni kell az importot. Vonakodva bár, de az utóbbi utat választották. Külföldön ugyan mérlegelték a jen felértékelésé­nek lehetőségét, de ez távol van a való­ságtól. A Bank of Tokyo elnöke a mi­nap fel is tette a kérdést, hogy „vajon miért kellene egy egészséges embert megoperálni”? A liberalizálás folytató­dik és most a külföldi érdekeltségeken van a sor, hogy kopogtassanak az ajtón. (1969. szeptember 12.) a világsajtóból A magyar—lengyel közös vállalat munkájáról A lengyel szénbányák mellett talál­ható meddőhányók hasznosítására ala­pították a HALDEX Rt.-t 1959-ben. A magyar—lengyel közös vállalat a kato­­wicei szénbányák közelében öt üzemet létesített; ezek biztosítják a szerződés­ben aláírt szénmennyiséget. A HALDEX vállalatait magyar tervek alapján épí­tették. A gépi beruházás magyar és len­gyel gépekkel valósult meg. Az öt üzem építése gyorsabb ütemű volt, mint a ha­sonló nagyságrendű belföldi beruházá­sok. Sikerült biztosítani a magyar mű­szaki tervek, gépek, berendezések és tartalékalkatrészek számára az export­piacot. Az elmúlt években több mint 200 millió forint értékű árut exportál­tunk, és ez teljes egészében fedezte az egész magyar tőkehozzájárulást. Annak ellenére, hogy kísérleti jellegű, új technológiát oldottak meg, kedvező eredmények születtek a termelésben. A HALDEX az elmúlt nyolc év alatt több mint 11,5 millió tonna meddőanya­got dolgozott fel. Ebből 1,3 millió tonna — átlag 5400 kalória fűtőértékű — sze­net termelt, és mintegy 7,5 millió tonna tömedékanyaggal látta el a lengyel szén­bányászatot. A lengyel kerámia- és ce­mentipar számára 2,5 millió tonna alap­anyagot biztosított. Erre az évre 3 millió 250 ezer tonna meddő feldolgozását tervezi a részvény­­társaság. Ebből előreláthatólag 360 ezer tonna 5000 kalória értékű szén, 2 millió 300 ezer tonna tömedékanyag, 550 ezer tonna kerámia- és cementipari­ alap­anyag nyerhető. A termelés során jó műszaki és ke­reskedelmi együttműködés alakult ki. A termékek értékesítéséért új technoló­giai eljárásokat vezettek be a bányá­szatban, a kerámia- és cementiparban. A részvénytársaság az elmúlt nyolc év alatt 408 millió zlotyt értékesített termékeiből. Ebből a nyereség 46,5 millió zloty. Ez azonban csak a részvénytár­saságok belső elszámolásaiban jelent­kező nyereség. Ezen túlmenő eredmé­nyek mind Lengyelországban, mind pe­dig Magyarországon több kapcsolódó iparágban jelentkeztek. A meddőhányók ipari feldolgozása ma már világszerte nagy gond. Az együttműködés tapasztalatai szerint a közös vállalat tevékenysége mindkét ország gazdaságára kedvező hatással van. Az eddigi műszaki és gazdasági eredmények alapján a munkaterület bő­vítésével foglalkozó szakbizottság új működési terület kutatásába kezdett. Egy éve foglalkoznak azzal, hogy a szén kitermelése után visszamaradó meddő­anyagot a nemzetközi piacokon is jól értékesíthető könnyűbeton-adalék gyár­tására is hasznosítsák. Az eddigi szak­értői vizsgálatok, valamint a laborató­riumi kísérletek eredményei biztatóak. Jelenleg a két ország mérnökei a kísér­leti gyár szervezésén munkálkodnak. Az üzem előreláthatólag 1971-ben kezdi meg termelését és az itt nyert tapasz­talatok alapján döntenek az újabb üze­mek létesítéséről. A magyar—lengyel közös vállalat az államközi egyezményben előirányzott összes gazdasági, pénzügyi és műszaki feltételeknek eddig eleget tett. A HALDEX működésével elősegítette a profiljába tartozó bányászati kutatások, tapasztalatok közvetlen kicserélésének fejlődését. Meggyorsította mindkét or­szágban a meddőhányók kezelésével, feldolgozásával kapcsolatos műszaki fej­lesztést, a hidrocikonok gyakorlati al­kalmazását, a külszíni osztályozóberen­dezések fejlesztését. A műszaki terve­zésben és a kivitelezésben a koncent­rálás és együttműködés hatékonyabbá és gyorsabbá tette a beruházásokat. A HALDEX gyakorlatban valósítja meg a műszaki-tudományos együttműködést. F. A. illene fiiircfier Zeitung Míg a drágulás 1967-ben és részben még 1968-ban is lényegesen lelassult — teljes változatlanság sehol sem kö­vetkezett be. A legtöbb ipari ország­ban jelenleg újabb áremelkedési hul­lám mutatkozik. Ha a fogyasztási árak indexének százalékos emelkedését ösz­­szehasonlítjuk az előző év megfelelő időszakával, így 1968 júniusát 1969 júniusával, megállapítható, hogy csak­nem minden ipari országban az ár­emelkedések gyorsulása állapítható meg. A FOGYASZTÓI ÁRAK EMELKEDÉSÉNEK ARÁNYA (százalék az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva) Ezzel bebizonyosodik az a régi tapasztalat, hogy az árszínvonal a fel­lendülés kezdetén aránylag stabil marad és csak akkor kezd gyorsab­ban emelkedni, ha a konjunktúrahul­lám (boom) a csúcshoz közeledik. Az árak gyakran a konjunktúra hanyat­lásának kezdetén emelkednek a leg­erősebben, miként jelenleg az Egyesült Államokban. Ott manapság — a ko­reai háború óta — a legnagyobb ár­drágulás mutatkozik, annak ellenére, hogy a hatóságok a múlt év végén határozott restriktív gazdasági politi­kát vezettek be és a gazdasági növe­kedés máris jelentősen alábbhagyott. Az áremelkedés világviszonylatban gyorsul Még gyorsabban emelkednek a fo­gyasztói árak Franciaországban, ami elsősorban nyilván a múlt évi májusi zavarok erős árfelhajtási irányzatával van kapcsolatban. Hollandiában az árnivónak ugrásszerű emelkedését ez­zel szemben, részben az 1969 január elsején bevezetett értéknövekedési adóval lehet magyarázni. Svájc a többi országhoz képest aránylag még ked­vező helyzetben van, bár az áremel­kedés meggyorsulása aggodalomra ad okot. Minthogy a legnagyobb áremelkedé­sek rendesen a konjunkturális emel­kedés utolsó szakaszában mutatkoz­nak, amikor hitel- és államháztartás­politikai rendszabályokat szoktak al­kalmazni, némelyek a drágulást a restrikciónak tulajdonítják. A két je­lenség összetalálkozása — a cikk sze­rint — inkább azzal magyarázható, hogy a legtöbb vállalkozó az árait a fellendülés késői fázisában — amikor a munkapiac teljesen kiürült és a költségek a legmagasabbak — ezek­hez a­ magas költségekhez igazítja. Ezenkívül a drágaság és a megszorító intézkedések összefüggésének benyo­mását kelti az is, hogy a kereslet visszaszorítására irányuló intézkedé­sek hatása lényegesen később jelent­kezik. Ha csak hitel- és államháztartás­politikai eszközökkel próbálják a ke­reslet túlságosan gyors növekedését fékezni, időlegesen sok kellemetlenség áll elő. Nem kétséges, hogy hosszabb távra a szilárd pénzviszonyokkal ren­delkező országok előnyösebb helyzet­ben vannak. (1969. szeptember 6.) 1968 1969 június június Svájc 1,8 3,0 USA 4,2 5,6 Anglia 4,6 5,4 NSZK 1,1 2,8 Franciaország 4,4 6,5 Olaszország 1,3 1,9 Hollandia 2,5 7,9 Japán 5,5 5,8 E HETI MELLÉKLETÜNK SAJTÓSZEMLÉJE: FINANCIAL TIMES: Acélhiány és acélipari boom világszerte; ÚJ SZÓ: A világ élelme­zésügye és mezőgazdasági helyzete; THE TIMES, DIE PRESSE: Nyugat-európai­ tervek dúsított urán előállítására; FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG: Mozgalmas volt a nyár a fémpiacokon. in Magyar Kereskedelmi Kamara .............................................. Dr. Kallós Ödön nyilatkozata Közgyűlés október 7-én — A Magyar Kereskedelmi Kamara idei közgyűlését 1969. október 7-én tart­ja meg. A Kamara a tavalyi közgyűlése után kapott érdekképviseleti jelleget, és azóta lett az intézmény életében a leg­jelentősebb esemény a közgyűlés. Ez a körülmény a felkészülés tekintetében is nagy feladatokat ró a kamara apparátu­sára — mondotta dr. Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. — Ma már 33 teljes autonómiával működő bizottsága működik az in­tézménynek. A tagok által válasz­tott elnökök megfelelő színvonalon tartják kézben a hozzájuk tar­tozó csoportok tevékenységét, és ered­ményesen egyeztetik a vállalati érdeke­ket a népgazdasági érdekkel. Az új me­chanizmus által megkívánt demokra­tizmus egyre szélesebb mértékben nyil­vánul meg ezeken a kamarai csatorná­kon keresztül. A közgyűlés előkészítési munkálatai adták a gondolatot, hogy azok a gazdasági vezetők, akik nagy lel­kesedéssel és szakértelemmel látják el a bizottságvezetési feladatot, elmond­hassák a sajtó munkatársainak azokat a tapasztalatokat, amelyeket megválasz­tásuk óta a bizottságok élén szereztek. Ebből a célból augusztus 13-án meg­beszélésére hívták össze az említett 33 bizottság (munkacsoport) elnökét. Az ez alkalommal kialakult vita sok adalé­kot és támpontot adott a következő köz­gyűléshez. A VILÁGGAZDASÁG folya­matosan tájékoztatást nyújt a vállala­tokat közvetlenül érdeklő témákról, amelyek a Magyar Kereskedelmi Kama­ra közgyűlésén is szóba kerülnek. A Magyar Kereskedelmi Kamara el­nöksége nevében üdvözlöm a VILÁG­­GAZDASÁG kezdeményezését és remé­lem, hogy ez a fórum hasznos lesz a nyilatkozó társadalmi munkatársak szá­mára is — fejezte be nyilatkozatát dr. Kallós Ödön, B. S. Az enzimgyártás A biológiailag aktív mosószerek je­lentőségével körülbelül két évtizede kezdtek foglalkozni. Az egyre növekvő ipari gyártással azonban a fogyasztás, illetve felhasználás nem tart lépést. En­nek oka valószínűleg abban rejlik, hogy gyártásuknál még számos problémát nem oldottak meg. A kísérletek meg­állapították, hogy egy biológiailag ak­tív mosószer hatóértéke nem egyedül az enzimek tulajdonságain alapszik, hanem függvénye a mosószerek felépítésének is. Az enzimek és a felületaktív anya­gok egymással kölcsönhatásban vannak. A felületaktív anyagok alkalmasak a zsírjellegű szennyezések eltávolítására, de hatásuk elégtelen a fehérje bázisú (vér, tej, ételmaradék) szénhidrát-szeny­­nyezések kiváltására. A zsiradékok el­távolításához meglehetősen magas hő­mérséklet, a fehérjejellegű szennyezé­sekéhez alacsony hőmérséklet szükséges. Az enzimek közül a mosószergyártásban a proteolitikus és amilolitikusan ható enzimek a legalkalmasabbak. Ezek old­ják leginkább a fehérje-, vér- és ko­romszennyezéseket. A biológiailag aktív mosószerek fel­­használásánál az enzimeknek a mosó­szerek különböző összetevőivel össz­hangban kell hatásukat kifejteni, azaz viszonylag magas pH-érték mellett egy relatív magas hőmérsékleten. Ezen túl­menően az enzimeknek a kereskedelmi forgalomban levő mosószereknél vi­szonylag hosszú ideig stabilnak kell ma­radniuk. Ma is még nagyon sok kísérlet folyik olyan irányban, hogy az enzim­­készítmények biológiai és kémiai tulaj­donságai hogyan hozhatók összhangba a különböző alkilarilszulfonátok, alkil­­szulfátok, felületaktív anyagok, poli­­foszfátok és nátriumkarbonát, carboxil­­methilcellulóze (CMC) és optikai fehé­rítők hatásaival. Több kísérlet folyt ál­lati (Pankreatin), illetve növényi (Pa­pain, Ficin, Brometin) eredetű enzimek előállítására, de legcélszerűbbnek az en­zimek mikrobiológiai úton történő elő­állítása látszik. Annak ellenére, hogy felesleges az enzimeket egymástól telje­sen elkülöníteni, mégis döntő tényező, hogy a kész enzimkészítmény színtelen és szagtalan legyen. A biológiailag ak­tív mosószergyártásban használt enzi­mekkel szemben további követelmény a pormentesség, mert a proteáz por be­lélegzése az egészségre különösen ártal­mas. További követelmény a homogeni­tás. A mosószergyártásnál leginkább fel­használt enzimek a Maxatase, amelyet a holland Royal Netherlands Fermenta­tion Industries Ltd. (Gist and Spiritus­fabrik), az Alkalase, amelyet a dán Novo, a Biophrase, amelyet a japán Na­­pase cég gyárt. A nyugatnémet Kali Chemie-nél japán licenc alapján 600 tonnna/év kapacitású üzem épül. A biológiailag aktív mosószerek szé­lesebb körben történő felhasználásánál szoros együttműködés szükséges a mosó­szer enzimeket előállító és az automata mosógépeket gyártó cégek között. Kutatóintézeteink (MTA, KÉKI, Bu­ hazai fejlesztése­ dapesti Műszaki Egyetem, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola) és gyógyszergyá­raink (Chinoin, Kőbányai Gyógy­szer­­árugyár, Biogál, Reanal) felismerve az enzimek alkalmazásának jelentőségét, a mosószergyártáson túlmenően más ipar­ágakban (élelmiszeripar, gyógyszeripar, állattakarmányozás stb.) aktív tevé­kenységet folytatnak az enzimgyártás hazai fejlesztése, illetve új enzimek elő­állításának bevezetése érdekében. Az OMFB, a Chinoinban folyó enzimprog­ram megvalósításához anyagi támoga­tást is nyújt. Az enzimek exportlehetőségei bizta­tóak, így kívánatos az üzemi gyártás mielőbbi beindítása,és az exportlehető­ségek kihasználása. K. V. wammmmmmnmmmmmammm röviden © Elutazott Budapestről Dr. Ahmed Moustafa egyiptomi tudományos kuta­tásügyi miniszter, aki Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter vendégeként három napot töltött hazánkban. © Csütörtökön ülést tartott a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége és megvitatta az 1969. évi rendes közgyűlés programját. © A Gépipari Tudományos Egyesület szeptember 22-től 27-ig Budapesten ren­dezi meg a 111. Áramlástechnikai Kon­ferenciáját. A szimpozionon 21 ország­ból több mint 200 szakember vesz részt. © A Salgótarjáni Kohászati Művek és a METALIMPEX képviselői Moszkvá­ban szerződést írtak alá. Ennek értel­mében 1970-ben 4000 tonna rúdacélt exportálnak a szovjet piacra. Az alap­anyaganyag a Szovjetunióból érkezik Salgótarjánba.­­ A Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Bahrein Kereskedelmi Kama­rájának öttagú delegációja, Ali Al- Wazzan elnök vezetésével. © A KULTÚRA ebben az­ évben 50 or­szágba közel félmillió hanglemezt ex­portált. A szocialista országokon kívül legnagyobb vásárlója az USA, az NSZK, Anglia, Franciaország és Olaszország. © Az OFOTERT NDK-vállalatokkal megállapodást kötött. Még ebben az év­ben 30 millió forint értékű fényképező­gépet és fototartozékokat szállítanak az NDK-cégek. © Pernyesiló berendezést készít ro­mán exportra az Országos Bányagép­­gyártó Vállalat salgótarjáni gyáregy­sége.­­ A kishatár menti forgalom keretében több vagon töltött ostyát és kekszet szállít az eszéki Sloboda gyár a Baranya -Tolna megyei FŰSZERT vállalatnak. Olasz gépek Csepelen Olasz gyártmányú, úgynevezett „ra­gadókaros” szövőgépeken folytatnak kísérleti termelést a Magyar Posztógyár csepeli üzemében. A textiliparban elő­ször került sor a hagyományos, nagy hangerővel működő, vetélős rendszerű szövőgépektől eltérő, teljesen új típusú szövőgépek felszerelésére. Ebből a konstrukcióból egy gép, két régi gépnek felel meg. Előnye, hogy duplaszéles gyapjú méterárut szőhetnek rajta. A mintázást egyszerű eszközzel irányít­hatják és változtathatják. Teljesítmé­nye 60 százalékkal magasabb az eddig ismert és a hazai üzemekben működő szövőgépeknél. Az olasz cég berendezései ,érdeklő­­dést keltettek a magyar szakemberek körében. Nemcsak a terelési eredmé­nyekben jelentkező előnyök miatt, ha­nem a zajtalan működésük is vonzóvá teszik. A Magyar Posztógyár csepeli üzemében a zajtalan gépparkból külön üzemrészt alakítanak ki. E. M. 1969. SZEPTEMBER 19.3 Magyar-szovjet kishatár menti forgalom A napokban Szabolcs-Szatmár megye 45 földművesszövetkezetének megbízá­sából kereskedelmi delegáció járt a Szovjetunió Kárpátokon túli területén. Tárgyalásokat folytattak szovjet part­nerekkel a magyar—szovjet kishatár menti árucsere-forgalom megindításá­ról. Megállapodás jött létre, amelynek értelmében 1970 első negyedévének vé­gére egymillió rubel értékű áruszállítá­sokra kerül sor. A szovjet partnerek műszaki cikkeket, kerékpár-alkatrésze­ket, a tranzisztoros rádióhoz szükséges szárazelemeket, üvegárukat és vas­tömegcikkeket szállítanak. Miután nem megfelelő Szabolcs-Szatmár megyében az ellátás hűtőszekrényekből, porszívók­ból, padlókefélő-gépekből, különböző háztartási és villamossági cikkekből, az igények jobb kielégítése érdekében na­gyobb tételeket hoznak be a Szovjet­unióból. Rövidesen áru- és divatbemu­tatót rendeznek Ungvárott a magyar exporttermékekből. Ezek között szere­pelnek női, férfi- és gyermekkonfekció-, divatáruk, vendéglátóipari gépek, be­rendezések. A bemutatón tárgyalásokat folytatnak majd az 1970-re kötendő árucsere-forgalmi egyezményről, amely előreláthatólag egymillió rubelnél na­gyobb értékű lesz. JU­GGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 180-830 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszám­lára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 69.3724/3 - Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008

Next