Világgazdaság, 1969. szeptember (1. évfolyam, 164-184. szám)
1969-09-19 / 177. szám
MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG ____________________ A Bundesbank nem támogat THE TIMES idegen valutákat? A nyugati világ központi bankjainak kormányzói, amikor első ízben ültek össze, a francia frank augusztus 8-i letékelése után, megvitatták a nemzetközi monetáris rendszer fogyatékosságait. Előzetes megbeszéléseket folytattak a Nemzetközi Valutaalap szeptember végén Washingtonban tartandó éves közgyűlésével kapcsolatban is. Az értekezlet során a nyugatnémet Bundesbank nyomatékos figyelmeztetést intézett a többi részvevőhöz, hogy a jövőben nem vehet részt a jegybankok, olyan jelentősebb hitelműveletében, mely — egy márka-spekulációs hullám kitörése esetén — akár a font sterling, akár a francia frank, vagy más valuta alátámasztása céljából szükségessé válhatnak. A Bundesbanknak ez az állásfoglalása azt jelenti, hogy ha a nyugatnémet választások után fenyegető újabb valutáris válság valóban kitör, a Tízek Klubjának akcióképessége nagymértékben korlátozódik. Az állásfoglalás úgy látszik, kapcsolatban áll azzal az alapvető ellentmondással, mely az NSZK jelenlegi valutáris pozícióját jellemzi. A Bundesbanknak ugyanis több mint 4 milliárd dollár valutáris tartaléka van, másfelől azonban az intézeti nemzetközi piacon rendkívül nagy összegű közép lejáratú kihelyezést eszközölt. Így egyebek közt tárcájában tartja az Egyesült Államok 1 milliárd dollár névértékű közép lejáratú kincstári kötvényét, ezenkívül az NSZK-ba menekült forró pénz „visszairányítására” vonatkozó megegyezések alapján igen jelentős összegeket helyezett ki külföldön — formailag rövid lejáratú, háromhónapos hitelek alakjában. Ilyképpen ezek a spekulatív tőkék visszakerültek az Eurovaluta-piacra, de az adós országok, amelyek fizetési deficittel küzdenek, nem rendelkeznek a tartozások rendezéséhez szükséges átváltható devizával. Más szóval, a forma szerint rövid lejáratú kihelyezések valójában bizonytalan időre szóló, közép lejáratú hitelekké váltak. Természetesen nincs szó arról, hogy a Bundesbank meg akarná tagadni az Angol Banknak 1,5 milliárd dollár öszszegben nyújtott jegybanki hitelek meghosszabbítását, viszont kétségtelen hogy nem áll szándékában tovább szaporítani az angol és francia jegybankok vele szemben fennálló, részben lejárt tartozásait. A Bundesbank sohasem titkolta azt a felfogását, hogy a nyugatnémet márkát már egy évvel ezelőtt fel kellett volna értékelni. A lap szerint az intézet most bejelentett állásfoglalását eszközül kívánja felhasználni arra, hogy a választások után a nyugatnémet kormányra nyomást gyakoroljon a devalváció keresztülvitele érdekében. Egyébként pénzügyi körökben emlékeztetnek arra, hogy a nemzetközi versenyviszonyok egyensúlyának helyreállításához a Bundesbank múlt év novemberében a francia frank 15 százalékos leértékelését tartotta volna szükségesnek. Nos, a frankot jóval kisebb arányban értékelték le, ráadásul az NSZK gazdaságának versenyképessége Franciaországéhoz képest időközben jelentős mértékben növekedett. (1969. szeptember 8.) The Economist Japán hivatalos részről mindent megtettek, hogy a nemzetközi közvéleményt megfelelően előkészítsék, a bankkamatláb 0,41 százalékos felemelésére. A pénzügyminisztérium nemzetközi osztályának élén álló miniszterhelyettes a külföldi sajtótudósítók előtt részletesen kifejtette az ország gondjait, beleértve az infláció és a gazdaság túlfűtöttségétől való félelmet. Augusztusban a bankjegyforgalom 18 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, a júniusban lezárult egyéves időszakban a fogyasztói árindex 5,8 százalékkal szökött fel, a nagykereskedelmi árak pedig — amelyek korábban évenként csak 1 százalékkal emelkedtek — most 3 százalékkal lettek magasabbak. A miniszterhelyettes aggasztónak mondta a nagykereskedelmi árak megugrását. Japán hivatalos körök a külföld felé ilyen nézeteket hangoztattak, mondván, hogy a gazdaság jelenlegi 14 százalékos (reálértékben számított) növekedését túlzottan gyorsnak kell tartani. Magánközgazdászok azonban szembehelyezkedtek a hivatalos állásponttal, s közülük Kanamori a gazdaságkutatóin Vagy felértékelik a jent, vagy liberalizálnak nézet vezetője ment legmesszebb. Szerinte a hivatalos növekedési célkitűzés túlságosan alacsony és saját előrejelzése közelebb esik a valósághoz, mint a hivatalos. Az OECD-jelentés (amelyet a VILÁGGAZDASÁG szeptember másodiki számában ismertettünk) 45 havi töretlen növekedésről számol be. A japán gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint az ország devizatartalékai a jelenlegi 3 milliárd dollárról 1970 márcusig 3,7 és 1971 márciusig 4,7 milliárdra fognak gyarapodni. Ennek jelentőségét a hivatalos és magán közgazdászok egyaránt ismerik, mert ez azt jelenti, hogy vagy fel kell értékelni a jent, vagy liberalizálni kell az importot. Vonakodva bár, de az utóbbi utat választották. Külföldön ugyan mérlegelték a jen felértékelésének lehetőségét, de ez távol van a valóságtól. A Bank of Tokyo elnöke a minap fel is tette a kérdést, hogy „vajon miért kellene egy egészséges embert megoperálni”? A liberalizálás folytatódik és most a külföldi érdekeltségeken van a sor, hogy kopogtassanak az ajtón. (1969. szeptember 12.) a világsajtóból A magyar—lengyel közös vállalat munkájáról A lengyel szénbányák mellett található meddőhányók hasznosítására alapították a HALDEX Rt.-t 1959-ben. A magyar—lengyel közös vállalat a katowicei szénbányák közelében öt üzemet létesített; ezek biztosítják a szerződésben aláírt szénmennyiséget. A HALDEX vállalatait magyar tervek alapján építették. A gépi beruházás magyar és lengyel gépekkel valósult meg. Az öt üzem építése gyorsabb ütemű volt, mint a hasonló nagyságrendű belföldi beruházások. Sikerült biztosítani a magyar műszaki tervek, gépek, berendezések és tartalékalkatrészek számára az exportpiacot. Az elmúlt években több mint 200 millió forint értékű árut exportáltunk, és ez teljes egészében fedezte az egész magyar tőkehozzájárulást. Annak ellenére, hogy kísérleti jellegű, új technológiát oldottak meg, kedvező eredmények születtek a termelésben. A HALDEX az elmúlt nyolc év alatt több mint 11,5 millió tonna meddőanyagot dolgozott fel. Ebből 1,3 millió tonna — átlag 5400 kalória fűtőértékű — szenet termelt, és mintegy 7,5 millió tonna tömedékanyaggal látta el a lengyel szénbányászatot. A lengyel kerámia- és cementipar számára 2,5 millió tonna alapanyagot biztosított. Erre az évre 3 millió 250 ezer tonna meddő feldolgozását tervezi a részvénytársaság. Ebből előreláthatólag 360 ezer tonna 5000 kalória értékű szén, 2 millió 300 ezer tonna tömedékanyag, 550 ezer tonna kerámia- és cementipari alapanyag nyerhető. A termelés során jó műszaki és kereskedelmi együttműködés alakult ki. A termékek értékesítéséért új technológiai eljárásokat vezettek be a bányászatban, a kerámia- és cementiparban. A részvénytársaság az elmúlt nyolc év alatt 408 millió zlotyt értékesített termékeiből. Ebből a nyereség 46,5 millió zloty. Ez azonban csak a részvénytársaságok belső elszámolásaiban jelentkező nyereség. Ezen túlmenő eredmények mind Lengyelországban, mind pedig Magyarországon több kapcsolódó iparágban jelentkeztek. A meddőhányók ipari feldolgozása ma már világszerte nagy gond. Az együttműködés tapasztalatai szerint a közös vállalat tevékenysége mindkét ország gazdaságára kedvező hatással van. Az eddigi műszaki és gazdasági eredmények alapján a munkaterület bővítésével foglalkozó szakbizottság új működési terület kutatásába kezdett. Egy éve foglalkoznak azzal, hogy a szén kitermelése után visszamaradó meddőanyagot a nemzetközi piacokon is jól értékesíthető könnyűbeton-adalék gyártására is hasznosítsák. Az eddigi szakértői vizsgálatok, valamint a laboratóriumi kísérletek eredményei biztatóak. Jelenleg a két ország mérnökei a kísérleti gyár szervezésén munkálkodnak. Az üzem előreláthatólag 1971-ben kezdi meg termelését és az itt nyert tapasztalatok alapján döntenek az újabb üzemek létesítéséről. A magyar—lengyel közös vállalat az államközi egyezményben előirányzott összes gazdasági, pénzügyi és műszaki feltételeknek eddig eleget tett. A HALDEX működésével elősegítette a profiljába tartozó bányászati kutatások, tapasztalatok közvetlen kicserélésének fejlődését. Meggyorsította mindkét országban a meddőhányók kezelésével, feldolgozásával kapcsolatos műszaki fejlesztést, a hidrocikonok gyakorlati alkalmazását, a külszíni osztályozóberendezések fejlesztését. A műszaki tervezésben és a kivitelezésben a koncentrálás és együttműködés hatékonyabbá és gyorsabbá tette a beruházásokat. A HALDEX gyakorlatban valósítja meg a műszaki-tudományos együttműködést. F. A. illene fiiircfier Zeitung Míg a drágulás 1967-ben és részben még 1968-ban is lényegesen lelassult — teljes változatlanság sehol sem következett be. A legtöbb ipari országban jelenleg újabb áremelkedési hullám mutatkozik. Ha a fogyasztási árak indexének százalékos emelkedését öszszehasonlítjuk az előző év megfelelő időszakával, így 1968 júniusát 1969 júniusával, megállapítható, hogy csaknem minden ipari országban az áremelkedések gyorsulása állapítható meg. A FOGYASZTÓI ÁRAK EMELKEDÉSÉNEK ARÁNYA (százalék az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva) Ezzel bebizonyosodik az a régi tapasztalat, hogy az árszínvonal a fellendülés kezdetén aránylag stabil marad és csak akkor kezd gyorsabban emelkedni, ha a konjunktúrahullám (boom) a csúcshoz közeledik. Az árak gyakran a konjunktúra hanyatlásának kezdetén emelkednek a legerősebben, miként jelenleg az Egyesült Államokban. Ott manapság — a koreai háború óta — a legnagyobb árdrágulás mutatkozik, annak ellenére, hogy a hatóságok a múlt év végén határozott restriktív gazdasági politikát vezettek be és a gazdasági növekedés máris jelentősen alábbhagyott. Az áremelkedés világviszonylatban gyorsul Még gyorsabban emelkednek a fogyasztói árak Franciaországban, ami elsősorban nyilván a múlt évi májusi zavarok erős árfelhajtási irányzatával van kapcsolatban. Hollandiában az árnivónak ugrásszerű emelkedését ezzel szemben, részben az 1969 január elsején bevezetett értéknövekedési adóval lehet magyarázni. Svájc a többi országhoz képest aránylag még kedvező helyzetben van, bár az áremelkedés meggyorsulása aggodalomra ad okot. Minthogy a legnagyobb áremelkedések rendesen a konjunkturális emelkedés utolsó szakaszában mutatkoznak, amikor hitel- és államháztartáspolitikai rendszabályokat szoktak alkalmazni, némelyek a drágulást a restrikciónak tulajdonítják. A két jelenség összetalálkozása — a cikk szerint — inkább azzal magyarázható, hogy a legtöbb vállalkozó az árait a fellendülés késői fázisában — amikor a munkapiac teljesen kiürült és a költségek a legmagasabbak — ezekhez a magas költségekhez igazítja. Ezenkívül a drágaság és a megszorító intézkedések összefüggésének benyomását kelti az is, hogy a kereslet visszaszorítására irányuló intézkedések hatása lényegesen később jelentkezik. Ha csak hitel- és államháztartáspolitikai eszközökkel próbálják a kereslet túlságosan gyors növekedését fékezni, időlegesen sok kellemetlenség áll elő. Nem kétséges, hogy hosszabb távra a szilárd pénzviszonyokkal rendelkező országok előnyösebb helyzetben vannak. (1969. szeptember 6.) 1968 1969 június június Svájc 1,8 3,0 USA 4,2 5,6 Anglia 4,6 5,4 NSZK 1,1 2,8 Franciaország 4,4 6,5 Olaszország 1,3 1,9 Hollandia 2,5 7,9 Japán 5,5 5,8 E HETI MELLÉKLETÜNK SAJTÓSZEMLÉJE: FINANCIAL TIMES: Acélhiány és acélipari boom világszerte; ÚJ SZÓ: A világ élelmezésügye és mezőgazdasági helyzete; THE TIMES, DIE PRESSE: Nyugat-európai tervek dúsított urán előállítására; FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG: Mozgalmas volt a nyár a fémpiacokon. in Magyar Kereskedelmi Kamara .............................................. Dr. Kallós Ödön nyilatkozata Közgyűlés október 7-én — A Magyar Kereskedelmi Kamara idei közgyűlését 1969. október 7-én tartja meg. A Kamara a tavalyi közgyűlése után kapott érdekképviseleti jelleget, és azóta lett az intézmény életében a legjelentősebb esemény a közgyűlés. Ez a körülmény a felkészülés tekintetében is nagy feladatokat ró a kamara apparátusára — mondotta dr. Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. — Ma már 33 teljes autonómiával működő bizottsága működik az intézménynek. A tagok által választott elnökök megfelelő színvonalon tartják kézben a hozzájuk tartozó csoportok tevékenységét, és eredményesen egyeztetik a vállalati érdekeket a népgazdasági érdekkel. Az új mechanizmus által megkívánt demokratizmus egyre szélesebb mértékben nyilvánul meg ezeken a kamarai csatornákon keresztül. A közgyűlés előkészítési munkálatai adták a gondolatot, hogy azok a gazdasági vezetők, akik nagy lelkesedéssel és szakértelemmel látják el a bizottságvezetési feladatot, elmondhassák a sajtó munkatársainak azokat a tapasztalatokat, amelyeket megválasztásuk óta a bizottságok élén szereztek. Ebből a célból augusztus 13-án megbeszélésére hívták össze az említett 33 bizottság (munkacsoport) elnökét. Az ez alkalommal kialakult vita sok adalékot és támpontot adott a következő közgyűléshez. A VILÁGGAZDASÁG folyamatosan tájékoztatást nyújt a vállalatokat közvetlenül érdeklő témákról, amelyek a Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlésén is szóba kerülnek. A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége nevében üdvözlöm a VILÁGGAZDASÁG kezdeményezését és remélem, hogy ez a fórum hasznos lesz a nyilatkozó társadalmi munkatársak számára is — fejezte be nyilatkozatát dr. Kallós Ödön, B. S. Az enzimgyártás A biológiailag aktív mosószerek jelentőségével körülbelül két évtizede kezdtek foglalkozni. Az egyre növekvő ipari gyártással azonban a fogyasztás, illetve felhasználás nem tart lépést. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy gyártásuknál még számos problémát nem oldottak meg. A kísérletek megállapították, hogy egy biológiailag aktív mosószer hatóértéke nem egyedül az enzimek tulajdonságain alapszik, hanem függvénye a mosószerek felépítésének is. Az enzimek és a felületaktív anyagok egymással kölcsönhatásban vannak. A felületaktív anyagok alkalmasak a zsírjellegű szennyezések eltávolítására, de hatásuk elégtelen a fehérje bázisú (vér, tej, ételmaradék) szénhidrát-szenynyezések kiváltására. A zsiradékok eltávolításához meglehetősen magas hőmérséklet, a fehérjejellegű szennyezésekéhez alacsony hőmérséklet szükséges. Az enzimek közül a mosószergyártásban a proteolitikus és amilolitikusan ható enzimek a legalkalmasabbak. Ezek oldják leginkább a fehérje-, vér- és koromszennyezéseket. A biológiailag aktív mosószerek felhasználásánál az enzimeknek a mosószerek különböző összetevőivel összhangban kell hatásukat kifejteni, azaz viszonylag magas pH-érték mellett egy relatív magas hőmérsékleten. Ezen túlmenően az enzimeknek a kereskedelmi forgalomban levő mosószereknél viszonylag hosszú ideig stabilnak kell maradniuk. Ma is még nagyon sok kísérlet folyik olyan irányban, hogy az enzimkészítmények biológiai és kémiai tulajdonságai hogyan hozhatók összhangba a különböző alkilarilszulfonátok, alkilszulfátok, felületaktív anyagok, polifoszfátok és nátriumkarbonát, carboxilmethilcellulóze (CMC) és optikai fehérítők hatásaival. Több kísérlet folyt állati (Pankreatin), illetve növényi (Papain, Ficin, Brometin) eredetű enzimek előállítására, de legcélszerűbbnek az enzimek mikrobiológiai úton történő előállítása látszik. Annak ellenére, hogy felesleges az enzimeket egymástól teljesen elkülöníteni, mégis döntő tényező, hogy a kész enzimkészítmény színtelen és szagtalan legyen. A biológiailag aktív mosószergyártásban használt enzimekkel szemben további követelmény a pormentesség, mert a proteáz por belélegzése az egészségre különösen ártalmas. További követelmény a homogenitás. A mosószergyártásnál leginkább felhasznált enzimek a Maxatase, amelyet a holland Royal Netherlands Fermentation Industries Ltd. (Gist and Spiritusfabrik), az Alkalase, amelyet a dán Novo, a Biophrase, amelyet a japán Napase cég gyárt. A nyugatnémet Kali Chemie-nél japán licenc alapján 600 tonnna/év kapacitású üzem épül. A biológiailag aktív mosószerek szélesebb körben történő felhasználásánál szoros együttműködés szükséges a mosószer enzimeket előállító és az automata mosógépeket gyártó cégek között. Kutatóintézeteink (MTA, KÉKI, Bu hazai fejlesztése dapesti Műszaki Egyetem, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola) és gyógyszergyáraink (Chinoin, Kőbányai Gyógyszerárugyár, Biogál, Reanal) felismerve az enzimek alkalmazásának jelentőségét, a mosószergyártáson túlmenően más iparágakban (élelmiszeripar, gyógyszeripar, állattakarmányozás stb.) aktív tevékenységet folytatnak az enzimgyártás hazai fejlesztése, illetve új enzimek előállításának bevezetése érdekében. Az OMFB, a Chinoinban folyó enzimprogram megvalósításához anyagi támogatást is nyújt. Az enzimek exportlehetőségei biztatóak, így kívánatos az üzemi gyártás mielőbbi beindítása,és az exportlehetőségek kihasználása. K. V. wammmmmmnmmmmmammm röviden © Elutazott Budapestről Dr. Ahmed Moustafa egyiptomi tudományos kutatásügyi miniszter, aki Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter vendégeként három napot töltött hazánkban. © Csütörtökön ülést tartott a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége és megvitatta az 1969. évi rendes közgyűlés programját. © A Gépipari Tudományos Egyesület szeptember 22-től 27-ig Budapesten rendezi meg a 111. Áramlástechnikai Konferenciáját. A szimpozionon 21 országból több mint 200 szakember vesz részt. © A Salgótarjáni Kohászati Művek és a METALIMPEX képviselői Moszkvában szerződést írtak alá. Ennek értelmében 1970-ben 4000 tonna rúdacélt exportálnak a szovjet piacra. Az alapanyaganyag a Szovjetunióból érkezik Salgótarjánba. A Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Bahrein Kereskedelmi Kamarájának öttagú delegációja, Ali Al- Wazzan elnök vezetésével. © A KULTÚRA ebben az évben 50 országba közel félmillió hanglemezt exportált. A szocialista országokon kívül legnagyobb vásárlója az USA, az NSZK, Anglia, Franciaország és Olaszország. © Az OFOTERT NDK-vállalatokkal megállapodást kötött. Még ebben az évben 30 millió forint értékű fényképezőgépet és fototartozékokat szállítanak az NDK-cégek. © Pernyesiló berendezést készít román exportra az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregysége. A kishatár menti forgalom keretében több vagon töltött ostyát és kekszet szállít az eszéki Sloboda gyár a Baranya -Tolna megyei FŰSZERT vállalatnak. Olasz gépek Csepelen Olasz gyártmányú, úgynevezett „ragadókaros” szövőgépeken folytatnak kísérleti termelést a Magyar Posztógyár csepeli üzemében. A textiliparban először került sor a hagyományos, nagy hangerővel működő, vetélős rendszerű szövőgépektől eltérő, teljesen új típusú szövőgépek felszerelésére. Ebből a konstrukcióból egy gép, két régi gépnek felel meg. Előnye, hogy duplaszéles gyapjú méterárut szőhetnek rajta. A mintázást egyszerű eszközzel irányíthatják és változtathatják. Teljesítménye 60 százalékkal magasabb az eddig ismert és a hazai üzemekben működő szövőgépeknél. Az olasz cég berendezései ,érdeklődést keltettek a magyar szakemberek körében. Nemcsak a terelési eredményekben jelentkező előnyök miatt, hanem a zajtalan működésük is vonzóvá teszik. A Magyar Posztógyár csepeli üzemében a zajtalan gépparkból külön üzemrészt alakítanak ki. E. M. 1969. SZEPTEMBER 19.3 Magyar-szovjet kishatár menti forgalom A napokban Szabolcs-Szatmár megye 45 földművesszövetkezetének megbízásából kereskedelmi delegáció járt a Szovjetunió Kárpátokon túli területén. Tárgyalásokat folytattak szovjet partnerekkel a magyar—szovjet kishatár menti árucsere-forgalom megindításáról. Megállapodás jött létre, amelynek értelmében 1970 első negyedévének végére egymillió rubel értékű áruszállításokra kerül sor. A szovjet partnerek műszaki cikkeket, kerékpár-alkatrészeket, a tranzisztoros rádióhoz szükséges szárazelemeket, üvegárukat és vastömegcikkeket szállítanak. Miután nem megfelelő Szabolcs-Szatmár megyében az ellátás hűtőszekrényekből, porszívókból, padlókefélő-gépekből, különböző háztartási és villamossági cikkekből, az igények jobb kielégítése érdekében nagyobb tételeket hoznak be a Szovjetunióból. Rövidesen áru- és divatbemutatót rendeznek Ungvárott a magyar exporttermékekből. Ezek között szerepelnek női, férfi- és gyermekkonfekció-, divatáruk, vendéglátóipari gépek, berendezések. A bemutatón tárgyalásokat folytatnak majd az 1970-re kötendő árucsere-forgalmi egyezményről, amely előreláthatólag egymillió rubelnél nagyobb értékű lesz. JUGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 180-830 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszámlára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 69.3724/3 - Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008