Világgazdaság, 1969. október (1. évfolyam, 185-207. szám)
1969-10-09 / 191. szám
A szovjet—francia gazdasági együttműködésről Magyarország részvétele az AMGA-n Adatok Jugoszlávia és Olaszország gazdasági kapcsolatairól EMELKEDIK A CSEHSZLOVÁK GÉPIMPORTUNK Az idei Brnói Nemzetközi Vásárt a minőség jegyében rendezték meg. Igaz, hogy egy vásár eredményességét nem csupán az ott kötött szerződések jelzik, ezúttal mégis jelentős eredménynek tartjuk, hogy a magyar vállalatok a csehszlovákokkal mintegy 25 millió rubel értékben hoztak létre magánjogi kötést. Ezen belül kiemelendő az Irodagépipari Vállalat 1970—1972. évekreszóló, 5 millió rubeles szerződése szakosított pénztárgépekre és irodagépekre, a TRANSELEKTRO 1971—1975. évre szóló kötése 3 millió rubel értékű fényesőarmatúrára, továbbá a TECHNOIMPEX jövő évre rögzített 2,5 millió rubeles szerszámgép-eladása. Vállalataink nagy része emellett megfelelő munkát végzett behozatalunk növeléséért. A csehszlovák Külkereskedelmi Minisztérium vezetőitől ígéretet kaptunk 1000 darab Skoda személygépkocsi idei — kontingensen felüli — szállítására. A jövő évre kötött főbb szerződések: 300 darab tehergépkocsi 2,7 millió rubel értékben, továbbá 1,2 millió rubelért Tesla-relé, 1,5 millió rubel értékű mezőgazdasági gép, építkezési felvonók, útépítő- és cementipari gépek és berendezések egymillió rubel értékben. Figyelmet érdemel, hogy növelhetjük behozatalunkat azokban a termékekben is, amelyekben a hazai piac hiánnyal küzd: közel 2,5 millió rubelért Jawa motorkerékpárokat, 700 ezer rubelért magnetofont, lemezjátszót vásároltunk. Ez utóbbiakra további mintegy kétmillió rubeles ajánlattal rendelkezünk. A vásár idején tárgyalt ügyletek közül a közeli hetekben várható a szerződések véglegesítése néhány jelentős árura: 100 darab D4K—B traktorra, „Hunor” asztali számológépre, 1,7 millió rubelért. Importban: közúti járműalkatrészek és mezőgazdasági gépalkatrészek (kb. 5,5 millió rubel), mezőgazdasági gépek, traktorok (2,5 millió rubel), irodagépek (1,8 millió rubel), motorkerékpár (1,5 millió rubel), szerszámgépek (1,2 millió rubel). A vállalati kötéstevékenység eredményességét különösen 1970. évi gépforgalmunk tükrében tudjuk értékelni. Az 1970. évre szerződött gépek, berendezések volumene (millió rubelben) Fentiek szerint a következő évi magyar—csehszlovák gépipari termékcsere mintegy 65—70 százalékára az államközi tárgyalások megkezdése előtt szerződéseink vannak. A brnói tárgyalások arra is fényt vetettek, hogy a csehszlovák kereslet — különösen elektromos motorok, transzformátorok, irodagépek, szerszámgépek, tranzisztorok, rádiócsövek világítótestek, ipari armatúrák terén — tovább nőtt. Jelentős a kereslet ipari csarnokok, sertésfarmok, acél- és hídszerkezetek szállítására, építkezések kivitelezézése. Ezeket az igényeket ugyancsak igyekszünk, lehetőségeinken belül, kielégíteni. Külkereskedelmi partnereinkkel abban is egyetértettünk, hogy a vállalások nem növelhetik hazai építőiparunk meglevő, ismert gondjait. Bár kétségtelen, hogy a vásár idején jelentősen bővítettük gépimportunkat, egyúttal tapasztaltuk, hogy egyes szerszámgéptípusokban, teher- és személygépkocsikban, bőripari és textilipari gépekben, s néhány más termékcsoportban partnereink ajánlati készsége a mi igényeinkkel még nem tart lépést. Emellett a termékek egy részénél fennáll az exportár-növelési tendencia. Külkereskedelmi vállalataink jövőbeni munkájának eredményességét fokozottan elősegítheti az aktív ármunka. A kivitelbehozatal megfelelő koordinálása, a kétoldalú árucsere szabályainak rugalmas felhasználása. A vállalati tárgyalások a kétoldalú gazdasági együttműködés és kooperáció szempontjából is hoztak eredményeket Elegendő itt utalni a KOMPLEX és Csehszlovák megfelelőre, és természetesen az érintett termelő vállalatok között, létrejött megállapodásra, melynek értelmében egy kombinált mezőgazdasági géptípus közös gyártására kerül a sor. Az erőgépeket a csehszlovák partner, míg a munkagépeket hazai gyártóművünk állítja elő. A brnói vásár idején voltak a két ország külkereskedelmi minisztériuma vegyes bizottságának újabb tárgyalásai. Ezek keretében egyeztettük az idei áruszállítási kötelezettségek teljesítését. Előzetes megbeszéléseket folytattunk az 1970. évi árucsere-forgalomról. Magyar részről átadtuk a következő évre vonatkozó importigények listáját, rögzítettük, hogy az 1970. évre szóló árucsere-forgalmi tárgyalások Prágában, október második felében kezdődnek. Szekeres Imre Export Import Augusztus végén 45 10 Szeptember végén 55 35 VILAGGAZDASAG 1969. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK I. ÉVFOLYAM 191. SZÁM Az NSZK felfüggeszti a külön exportadót A nyugatnémet minisztertanács úgy döntött, felfüggeszti az exportot sújtó 4 százalékos különadót, illetve az import könnyítésére hivatott 4 százalékos kedvezményt. A felfüggesztés december 1-ig lesz érvényben. A különilleték felfüggesztésére vonatkozó javaslatot Strauss pénzügyminiszter terjesztette elő azzal az indoklással, hogy figyelembe véve a márka több mint 6 százalékos de facto felértékelését és a 4 százalékos külön exportadót, a nyugatnémet ipar kénytelen túl nagy terheket vállalni. A szerdai minisztertanácsi ülés után, amely a Kiesinger-kabinet utolsó tanácskozása volt, Diehl szóvivő sajtóértekezletet tartott. Elmondotta: a kormány egyöntetűen arra a megállapításra jutott, hogy a márka lebegő árfolyamának és a külön exportadónak egyidejű fenntartása nem kívánatos. Ez több mint 10 százalékot jelent, tehát túlságosan megterheli az export jellegű nyugatnémet gazdaságot, s eredményei — kiviteli lemaradások formájában — már meg is mutatkoznak. De azt, hogy a különadót csak időlegesen függesszék-e fel, avagy egyszer s mindenkorra, már nem sikerült egyhangúan eldönteni. A kormány kereszténydemokrata tagjai azon az állásponton voltak, hogy a különadó végleges megszüntetése lényegében egyet jelent a márka felértékelésével és azt mondották: nem vállalhatják a felelősséget ezért a döntésért. Strauss pénzügyminiszter azt ajánlotta, hogy csak november 1-ig szóljon a felfüggesztés. Ezt azonban elvetették, azzal az indoklással, hogy ilyenformán az október 21-én megalakuló új kormány haladéktalan döntésre kényszerülne. (Az MTI bonni tudósítója megjegyzi: Strauss nyilvánvaló célja az volt, hogy a gazdasági köröket bizonytalanságban tartsa, mert a november 1-i terminus lejárta után már az új kormánynak kell döntenie arról, hogy milyen utat óhajt követni.) Schiller azt javasolta, véglegesen számolják fel a rendelkezést, de Schillert 11:7 arányban leszavazták. Végül is, kompromisszumos megoldásként, a december 1-i határidőben egyeztek meg. A kabinet ülése után Schiller gazdasági miniszter ugyancsak sajtóértekezletet tartott. Közölte: a szociáldemokraták húzódoztak attól, hogy határidőt szabjanak a felfüggesztésre, mert egy ilyen, terminus kimondása elméletileg azt jelenti, ha nem történik semmi, visszaállítják az exportadót és az importilletéket. „Egyértelműen kifejezésre akartuk juttatni, ha egyszer megszüntetjük ezt a dolgot, akkor már nem állítjuk vissza, és el akartuk oszlatni az üzleti körök aggodalmait az exportadó későbbi visszaállítását illetően” — mondotta. Utalva arra, hogy valószínűleg tagja lesz az új kormánynak — Schiller kijelentette — „e kormány nyomban létrejötte után, tehát jóval november 30 előtt, világos, végleges és meggyőző megoldást talál az NSZK pénzügyi problémáira”. Schillernek feltették a következő kérdést: kielégítő-e a márka jelenlegi devizapiaci árfolyama ahhoz, hogy az exportadót végleg fel lehessen függeszteni? A miniszter azonban nem adott választ erre a kérdésre. Megtagadta a választ arra a kérdésre is, hogy milyen árszinten kezdi majd meg a központi bank a márka támogatását. Kijelentette, hogy a szociáldemokraták arra törekedtek a szerdai minisztertanácson, hogy végleg felszámolják a különadót és ugyanakkor meghirdessék a márka felértékelését. De azt már nem árulta el, milyen új paritást javasol. A gazdasági miniszter rámutatott arra, hogy az exportadó és az importilleték felfüggesztése a Közös Piac illetékes szerveinek jóváhagyására szorul. Közölte, hogy a tanácskozások a bizottsággal rövidesen — későbbi hír szerint 48 órán belül — megkezdődnek. Schiller kifejtette: az egyidejű adófelfüggesztés és felértékelés szükségtelenné tette volna, hogy a Közös Piaccal konzultálni kelljen az exportadóról és aztán külön, későbbi időpontban a márka új paritásáról. Közölte továbbá, a felfüggesztés a közös piaci hatóságok hozzájárulása után egy nappal lép életbe. A Kiesinger-kormány utolsó tanácskozását eredetileg azért hívták össze, hogy felülvizsgálja a szövetségi és tartományi hatóságok béremelési ajánlatát. Mint ismeretes, a közalkalmas francia jegybank azonnali hatálylyal 7-ről 8 százalékra emelte az ország hivatalos kamatlábát — jelentették be szerda délután Párizsban. A francia fővárosban biztosra veszik, hogy az új hitelpolitikai döntést a francia kormány előzőleg megtartott ülésén hozták, ahol jóváhagyták az 1970 évi költségvetési előirányzatot is. A jegybank lépése következtében egy szintre kerülnek az angol, kanadai és francia kamatok, írja a Reuter tudósítója. Figyelemre méltó, hogy 1968. júliusában még csak 3,5 százalékos volt a hivatalos kamatláb Franciaországban. A ráta emelését párizsi körök a kormány újabb inflációellenes fegyvereként értékelik. A kormány az utóbbi időben számos gazdasági intézkedést hozott, hogy megpróbálja — hasznot húzva a frank augusztusi leértékeléséből — biztosabb alapokra helyezni a francia gazdaságot. Szeptemberben 3 milliárd frankkal csökkentették az év hátralévő részére eredetileg tervbe vett állami kiadásokat. A kormány által jóváhagyott jövő évi költségvetési előirányzat 950 millió frankos többletet irányoz elő, szemben az ideivel, amely jelentős hiánynyal zárult. Giscard d’Astaing pénzügyminiszter a törvényhozás pénzügyi bizottságának benyújtott költségvetési javaslatában részletesen is foglalkozott a jövő évi takarékossági költségvetéssel. Az állami iparnak nyújtott szubvenciókat 400 millió frankkal csökkentik,az állami kiadások mindössze 6,2 százalékkal emelkednek, 1970-ben. A beruházási hitelek összegét 7,4százalékkal kurtítják meg és a katonai kiadásokat is mindössze 4,7 százalékkal növelik. A kormány jövő évi előirányzatai szerint a nemzeti jövedelem 4 százalékkal, az árak 3,9 százalékkal és a hazai fogyasztás 3,5 százalékkal emelkedik. A kormány ülésén felszólalt Pompidou köztársasági elnök is. Többek között hangsúlyozta, hogy ellentétben a híresztelésekkel, a frank ma nincs veszélyeztetett helyzetben, nincs szükség a frank védelmére. A kormányülésen elfogadott intézkedések csak a francia valuta helyzetének további megszilárdítását szolgálják. Dicsérte a kormány előrelátását, amikor augusztus 8-i döntésével leértékelte a frankot és ezzel lehetővé tette, hogy könnyebben nézzen szembe a márka mozgó árfolyamából eredő problémákkal. Bár a kamatláb-emelés nem befolyásolja közvetlenül a pénz- és hitelpiaci kamatokat úgy, mint Angliában, közvetve azonban módosítja az ország egész kamatszerkezetét. A francia jegybank másik intézkedése, amellyel a lombard-hitelek kamatlábát 8,5-ről 9,5 százalékra emelte, biztosítja az intézkedés hatékonyságát. A hitelek megdrágulásával visszaesnek az inflációs jellegű kiadások és a külföldön tartott spekulációs célokat szolgáló rövid lejáratú tőkék visszaáramlására is lehetőség van. A francia pénzpiacon javult a frank a dollárhoz képest, Párizsban azonban nem számolnak e folyamat tartósságával. Reális értékmérőnek tekintik a külföldi eredetű részvények eladásakor figyelembe vett „beruházási frank” paritását, amely híven tükrözi a hazai és nemzetközi tőkés körök megrendült bizalmát a francia valutában. Jelenleg adottak 300 márka külön juttatást követeltek az idei év utolsó negyedére, továbbá azt, hogy a kollektív szerződést a jövő év elején tárgyalják meg újra. A kormányzat a 650 000 közalkalmazottnak 250 márkát ajánlott fel, ezt az összeget azonban a közalkalmazottak szakszervezete elutasította. (Reuter) az irányzat, mert utoljára 3,7425—3,7475 márkáért vettek dollárt. Ezzel kapcsolatban megemlítendő, hogy a jugoszláv Nemzeti Bank az MTI jelentése szerint 10 napon belül másodszor emelte a nyugatnémet márka beváltási árfolyamát. Október 8-tól kezdve 334 dinárt adnak 100 márkáért a legutóbbi 330 dináros és a szeptember végéig érvényes 312,50 dináros árfolyammal szemben. Az aranypiacokon általában nyugalom uralkodott. Londonban a nap folyamán 5 centtel leszállították a szabadpiaci jegyzést, de ezen az árszinten a szerény keresletet nem lehetett kielégíteni, mert az eladók még haboznak elfogadni az alacsonyabb árakat. Felemelték a francia kamatlábat külföldi részvények eladói 14 százalékkal több frankot kérnek, mint amennyi a hivatalos paritás alapján megilletné őket. Pénzügyi körökben erősödik az aggodalom, hogy az augusztusi 11 százalékos leértékelés nem volt elegendő, különösen akkor nem, ha a márkát csak 6 és 7 százalék között értékelik fel. Esti sajtóértekezletén Giscard d’Estaing bejelentette, hogy Franciaország arany - és valutatartalékai szeptemberben 225 millió dollárral 4 milliárd 6 millió dollárra emelkedtek. Ebben nagy szerepe volt az IMF készenléti hitelkeretből lehívott 500 millió dollárnak. Az ország rövid lejáratú adósságainak visszafizetésére 140 millió dollárt a folyómérleg veszteségeinek fedezésére pedig 136 millió dollárt fordított. A HOLLAND FORINT A SPEKULÁCIÓ ÉRDEKLŐDÉSÉNEK KÖZÉPPONTJÁBAN A nyugatnémet márka továbbra is mintegy 6 százalékkal a hivatalos paritás fölött „lebeg”, a spekuláció érdeklődése pedig egyre inkább a holland forint felé irányul — ez a kép rajzolódik ki a nyugati devizapiacok szerdai alakulásáról beszámoló Reuterjelentésekből. Londonban a márka jegyzése 3,74— 3,75 között mozgott a dollárral szemben. Amikor megérkezett a jelentés, hogy a bonni kormány átmenetileg beszüntette a 4 százalékos exportadó és hasonló importszubvenció érvényesítését, ideges márkaeladás kezdődött és a dollárt átmenetileg 3,749—3,752 márkával jegyezték, majd 3,746—3,790 márka között állapodott meg az árfolyama. A holland forint jegyzésének emelkedését csak a holland központi bank intervenciója akadályozta meg. A bank becslések szerint 87,7 millió dollárt vásárolt fel a londoni piacon. Így sikerült a dollár jegyzését 3,59375 gulden szinten tartani az előző napi 3,595 guldennel szemben. A nyugatnémet adóintézkedések az angol fontra is kedvezőtlenül hatottak, dollár jegyzése 2,3866—2,3868-ra hanyatlott a korábbi 2,3872—2,3873 dollárról. Később azonban tartottabbá vált és 0,01 centre megközelítette a korábbi szintet. A francia frank szilárdult, mert a piacon már számítottak a hivatalos bank-kamatláb emelésére. A dollárhoz képest 5,5855—5,5870 volt a jegyzése, s ez már nem is változott, amikor a kamatlábemelés hírét hivatalosan megerősítették. A párizsi devizapiacon is hasonlóan alakult a frank árfolyama. Minthogy a Francia Bank hivatalos intervenciós szintje változatlanul 5,57—5,59 frank a dollárhoz képest, szerdán nem volt szükség arra, hogy vásárlással támogassa a francia valutát. Zürichben és Frankfurtban a devizapiac csak kevéssé reagált a nyugatnémet adóintézkedések hírére. A márkadollár arány nagyjából változatlan maradt. Frankfurti pénzügyi körökben azonban megjegyzik, hogy a központi bank dollár-eladásokkal támogatta a márkát, s így érte el, hogy a dollár jegyzése változatlanul 3,75 márka körül maradt. Különben 3,77 körül állapodott volna meg. Egyesek szerint a márka újabb szilárdulása várható. Úgy vélik, hogy a dollár jegyzése 3,74 márka körül fog kialakulni és a központi bank 3,71—3,77 márkában állapítja meg az intervenciós árhatárokat. Záráskor mintha már kezdett volna kibontakozni ez A bolgár—osztrák kereskedelem problémái A Bulgária és Ausztria közötti árucsere-forgalom akadályairól ír a bécsi Die Presse. Múlt évben hanyatlott a két ország közötti kereskedelmi forgalom volumene. Ennek legfőbb oka az a bolgár törekvés, hogy eltüntesse külkereskedelmi mérlegének passzívumát a nyugati országokkal, köztük Ausztriával szemben. A Bulgáriába irányuló osztrák export 1967-ben még 801 millió schillinget tett ki, a múlt évben azonban 18 százalékkal visszaesett. Ez év első felében további 3 százalékkal csökkent az export, míg az import 1967-ben 320, 1968- ban 310 millió schillinget tett ki, 1969 első felében pedig 5 százalékkal csökkent. Osztrák részről hangoztatják, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítése érdekében nagyobb hiteleket kellene nyújtani a bolgár vásárlóknak, hasznos lenne továbbá az ellen üzletek számának szaporítása is. A bécsi lap szerint a normális árucsere-forgalom mellett a switch-üzletek s — elsősorban a fejlődő országok bevonásával — az úgynevezett háromszög-üzletek tartogatnak újabb lehetőségeket. Jobban ki lehetne használni a két ország együttműködését, ha nagyobb szerepet kapna a kelet—nyugati tranzitforgalom — mondják osztrák gazdasági körökben. A LEMP GAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK TANÁCSKOZÁSA Varsóban kétnapos tanácskozást tartott a LEMP KB gazdasági bizottsága. A bizottság a többi között az ipari egyesülések és vállalatok olyan pénzgazdálkodási rendszerének bevezetését javasolja, amely növeli a központi tér,vezés hatékonyságát, s egyben csökkenti a központi mutatók számát és az adminisztratív megkötöttségeket. Javasolják továbbá, hogy a vállalati tevékenység fő értékmérője a tényleges nyereség legyen. A bizottság véleménye szerint a gazdasági ösztönzőket úgy kell módosítani, hogy fokozottan serkentsék a vállalati tartalékok feltárását és a műszaki fejlesztést. (MTI) Tanzánia kapcsolatai a Szovjetunióval Tudósítónktól: Hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Julius Nyerere, az Egyesült Tanzániai Köztársaság elnöke. Ez alkalomból Moszkvában közült: a Szovjetunió összes külkereskedelmi forgalmából csupán 4,5 százalékot képvisel Afrika, ezen belül is elég jelentéktelen Tanzánia szerepe. A két ország közötti forgalom elég rapszódikus. 1960-ban alig 100 ezer rubelt tett ki, amely 1964-re, elsősorban a szovjet vásárlások hatására, 2 millióra emelkedett. 1966-ban érte el a csúcspontot, a 22 millió rubelt, amely a következő évben a felére zuhant vissza. A Szovjetunió szállításának legnagyobb tétele a búzaliszt, amellyel évente 5-6 ezer tonnával segíti Tanzánia élelmezését, de a háztartási és mosószerek, illetve gyógyszerek ugyancsak jelentős tételt tesznek ki. A Szovjetunió kereskedelmi politikájának megfelelően a harmadik legnagyobb tétel az iparosodást segítő gépek és berendezések eladása. A szovjet vásárlások közül a legnagyobb összeget évek óta a szizál jelenti, összes szükségletének 60—70 százalékát innen vásárolja. Néhány éve kávéból is említésre méltó mennyiséget szállított Tanzánia, de azóta más afrikai és dél-amerikai országok kerültek előtérbe. Tavaly 500 tonna szegfűszeget is vásárolt a Szovjetunió 300 ezer rubelért.