Világgazdaság, 1969. december (1. évfolyam, 227-245. szám)

1969-12-02 / 227. szám

1969. DECEMBER 2. ­ Az ecuadori kormány államosította az AH American Cables and Radio amerikai részvénytársaságot, amely évente körülbelül 1,5 millió dollár nye­reséget vitt ki az országból. Az álla­mosított részvénytársaság az Interna­tional Telephone and Telegraph érde­keltségébe tartozik.­­ Nagy-Britannia 200 millió dollárt törlesztett az IMF-fel szemben fenn­álló tartozásából. 1965 májusában az ország 1,4 milliárd dolláros hitelt vett fel, ebből már 1 milliárd dollárt visz­­szafizetett. 0 Hollandia az 1970-es költségvetési évben körülbelül 2,6 milliárd guldent (780 millió dollár) fordít kutatásra és fejlesztésre. Az összegnek mintegy 2,4­ százaléka az ország bruttó nemzeti ter­mékének (GNP). Holland közgazdászok elemzése szerint az arány megfelel a fejlett országokban hasonló célra fordí­tott összegek és a GNP arányának.­­ A kamatkiegyenlítő adót 1971. már­cius 31-ig meghosszabbítják az Egye­sült Államokban. Az adó, amelyet az amerikai fizetési mérleg helyze­tének támogatására léptettek életbe, azokat a külföldieket sújtja, akik az amerikai pénzpiacon vesznek fel tő­két. 0 Alvarado perui elnök figyelmeztette az amerikai tulajdonban levő Southern Peru Copper Corp. vállalatot, hogy más céget bíz meg a cuaronei rézme­zők feltárásával, ha nem születik meg­állapodás az amerikai vállalattal. A be­ruházások összköltsége 355 millió dol­lárra tehető. Erről folytat tárgyalásokat hónapok óta a perui kormány és a Southern Peru.­­ Anglia fizetési mérlegének jövő évi alakulásáról az eddigieknél jóval ked­vezőbb képet ad a londoni gazdasági és társadalmi kutatóintézet prognó­zisa. E szerint a szigetország jövő évi fizetési aktívuma meghaladja a 850 millió fontot, míg a két hónappal ezelőtti becslés mindössze 375 millió fontot jósolt. 0 Spanyolország 5,5 millió dollár ér­tékű acélcsőgyárat épít Irakban a közelmúltban aláírt szerződés értelmé­ben. Tárgyalások folynak spanyol cukorfinomító vásárlásáról is. 0 Az amerikai kormány tervbe vette, hogy engedélyezi az exportcikkekre kivetett adók befizetésének elhalasz­tását mindaddig, amíg a vállalat a befolyt jövedelmet teljes egészében az exportüzletbe újra befekteti, tehát nem fizeti ki azt osztalékként. Az intézkedés részét képezi az export­­ösztönző kormányprogramnak.­­ Alumíniumfinomító épül 65 millió ausztrál dolláros költséggel az auszt­ráliai Perth közelében. A vállalkozás­ban ausztrál vállalatok mintegy 72 szá­zaléknyi részesedéssel rendelkeznek, a fennmaradó 28 százalékon valószínűleg amerikai, japán és norvég alumínium­vállalatok osztoznak. A Cominco Ltd. kanadai színesfém­olvasztó vállalat továbbra is fenn­tartja „vis major” bejelentését, mivel — a vállalat szóvivője szerint — nem sikerült megjavítani a nehézségeket okozó olvasztókemencét. A szóvivő cáfolta azokat a híreket, hogy a vál­lalat jelenleg 25:75 arányban termel ólmot, illetve horganyt. A termelés valódi arányait nem ismertette, de kijelentette, hogy ez 50:50 arány közel áll a valósághoz.­­ Az Európai Fejlesztési Alap (az Alapot a közös piaci tagországok hoz­ták létre) küldöttsége tárgyalásokat kezdett a Malgas Köztársaság fővá­rosában az afrikai országnak nyúj­tandó ötéves segélyprogramról. A kül­döttség megvizsgálja azoknak a léte­sítményeknek a helyzetét is, amelyek az Alap pénzügyi támogatásával épül­nek.­­ Az amerikai vasutas szakszervezeti vezetők tárgyalásokat kezdtek a mun­káltatók és a kormány képviselőivel a jövő hétre bejelentett sztrájk megelő­zéséről. A munkabeszüntetés a jövő hét szerdáján kezdődne, amikor lejár a 60 napos sztrájktilalom.­­ A francia Société le Nickel igazgató­sága bejelentette, hogy nikkel árait át­lagosan 20 százalékkal emeli. A maga­sabb árakat az International Nickel Company (INCO) és a Falconbridge hasonló bejelentése tette szükségessé — mondották a Le Nickel vezetői. A ma­gasabb árbevételekből fedezik az újabb beruházások költségeit, amelyek a ter­melés növekedését segítik elő.­­ öt japán Ys—11 típusú, turbó-lég­­csavaros személyszállító repülőgépet vá­sárol a görög Olympic Airways SA légitársaság. Amennyiben a gépek meg­felelnek a várakozásnak, a görög vál­lalat újabb öt gépet szerez be a repülő­gépek gyártójától. Ezzel 59-re emelkedett­ a külföldön eladott Ys—11 típusú re­pülőgépek száma.­­ Idén tovább növekedett az arab or­szágoknak az NSZK olajellátásában betöltött szerepe. Az 1969 első kilenc hónapjában importált 65,8 millió tonna kőolaj 83,5 százaléka, mintegy 55 millió tonna, az arab országokból származott. Az elmúlt év azonos időszakában ezek az államok 51,7 millió tonnát szállí­tottak Nyugat-Németországnak, így ré­szesedésük a nyugat-európai ország el­látásában 83,2 százalékot tett ki.­­ Áprilisban Bejrútban statisztikai kongresszust rendeznek. A kongresz­­szus napirendjén az ár-, az ipar- és a kereskedelemstatisztika­­ néhány problémája szerepel.­­ A svájci Bell AG., közösen a Brown Boveri-vel 7 millió svájci frank értékű megrendelést kapott Etiópiától vízi erő­mű berendezéseinek szállítására. A Bell építi a turbinákat, míg a Brown Boveri három generátort készít. A vállalkozás költségei meghaladják a 130 millió svájci frankot. Csehszlovákiában az év első felé­ben az ipari termelés 3,7 százalékkal nőtt, a reálbérek ugyanebben az idő­szakban 5,9 százalékkal emelkedtek. Az építőiparban a növekedés mind­össze 1,9 százalékos volt, az építő­anyag-, a textil-, a faanyag-, a bőr­és a húsfeldolgozóiparban, valamint a félkésztermékek gyártásánál a ter­melési eredmények abszolút értékben is a tavalyiak mögött maradtak. A mezőgazdasági termelés az év első hat hónapjában nem érte el az 1968-as színvonalat. Az országban — mivel a bérnövekedés jelentősen túlszárnyalta a termelésnövekedést — a vásárlóerő óriási lett. A régi gazdaságirányítási rendszer hatékonyságának, formáinak elégtelen­sége már 1957-ben bírálatra késztette a csehszlovák közgazdászokat, de akkor gyökeresen újat nem alkottak. A re­form gondolata 1963—64-ben vetődött fel ismét. A kérdéssel a központi bi­zottság ülésén foglalkoztak és megszü­letett a döntés: kezdetben — mint 1968- ban Magyarországon — néhány válla­latnál új rendszert vezetnek be. Az alapvető hibát azonban ott követték el, hogy — a magyar reformmal ellentét­ben — a régi mechanizmus eredmé­nyeit a hibákkal együtt elvetették. A reform 1967-ben kezdett érvényesülni az egész gazdaságban, de a politikai nyug­talanság, amit a Novotny-vezetés hibái váltottak ki, a gazdasági életben is hatni kezdett. Ugyanis a reform nem minden vonatkozásban volt eléggé meg­gondolt és átfogó — a politikai vezetés­sel elégedetlenek pedig kezdték a gaz­daságszervezés helyes alapelveit is túl­licitálni. A Sik-féle gazdasági reform a piaci viszonyok figyelembevételére épült, de lebecsülte az állam irányító szerepének jelentőségét. Támogatói közül sokan nem látták, hogy a valóban merev és elavult központi irányítástól nemcsak a piaci mechanizmusok szabad érvényre­­juttatásával lehet megszabadulni, ha­nem a gazdaság átgondolt, rugalmas, gazdasági eszközökkel történő kézben­tartásával és megszervezésével is. Az 1968-as januári pártplénum a Novotny­­rendszer felszínes bírálatával szintén a szocialistaellenes erők gazdaságra ká­ros befolyását segítette elő. Kezdték másképp értelmezni a Szocialista válla­latokra vonatkozó törvényt, abszoluti­zálták a vállalati önállóságot, nem vet­ték figyelembe a tervelőírásokat, le­becsülték a vállalati pártszervek sze­repét. A csehszlovák gazdaság, amely majd­nem másfél évig gyakorlatilag központi terv nélkül, a politikai és gazdasági eseményekre spontán módon reagálva működött —­ a cikk elején említett ada­tok tanúsága szerint — még 1969 nya­rán is kedvezőtlen képet mutatott. A dolgozók anyagi ösztönzésének problémái szintén 1957-re nyúlnak visz­­sza. Mint fejlett ipari társadalomban, a bérek termelésösztönző elosztását vélték megvalósítani az időbér-rendszer be­vezetésével. Azt azonban nem vették fi­gyelembe, hogy az Egyesült Államok­ban és Nyugat-Németországban — ahonnan az időbér rendszerét átvették —­ a munka ritmusát a futószalag adja meg. Azokban az üzemekben, ahol egyedi gyártmányú vagy kis szériák termelése folyik, Nyugaton is a norma­bérezést alkalmazzák. Csehszlovákiában pedig a gyárak nagy hányadában kis­szériás gyártmányok készülnek. A tel­jesítményt figyelembe nem vevő bére­zés végül is aránytalanságot szült a ki­fizetett bérek és a tényleges termelés között. 1968-ban a bérnövekedés elérte a 20 milliárd koronát. Ennek az volt az ára, hogy a jelentős csehszlovák aktív­szaldó, amely a szocialista országokkal való forgalomban fennállt, leapadt, vagy adóssággá változott. . A csehszlovák gazdaság ma már túl­jutott a mélyponton. Az áprilisi, májusi, szeptemberi pártplénumok határozatai és az azokat követő eredmények bizo­nyítják, hogy a párt és állami vezetés­nek sikerült ismét kézbe vennie az or­szág irányítását. Míg az év első felében Csehszlovákiában a munka termelé­kenysége mindössze 2,9 százalékkal nö­vekedett, júliusban már 5,3 százalék, augusztusban pedig 7,7 százalék volt a növekedés. Az országban még mindig nagy az áruhiány. Különösen építő­anyagból, gépekből, húsból, textíliából és cipőből (!) nem tudják kielégíteni a keresletet. A jelenlegi vásárlóerőt fel­mérve, év végéig körülbelül 12 száza­lékkal több áru talál gazdára a cseh­szlovák piacon, mint tavaly és 20 szá­zalékkal több importáru kelt és kel el. Az országban még most is érződik a félelem a valutareformtól, sokan ugyan­is úgy gondolják, hogy csak így lehet megszabadulni az inflációs nyomástól. Pénzreformnak azonban a jelenlegi idő­szakban nem lenne értelme. Az állam­nak nem érdeke, hogy elvonja a lakos­ság megtakarításait — ez ugyanis 54 milliárd koronát jelentene —, mert ez­zel a népgazdaságban jelentkező hiányt nem lehetne pótolni. Mozgalom indult a gyárakban a mun­kafegyelem erősítésére. Szabad szomba­tokon műszakokat szerveznek, hogy a termelés lemaradásait pótolják. A helyzet végleges megoldásához ideiglenesen szükség van néhány admi­nisztratív intézkedésre, amelyek meg­állítják a bérek növekedését, a valuta­­spekulációt, a feketézést és határt szab­nak a munkafegyelmet sértő cselekmé­nyeknek. Ezekre már a közelmúltban hoztak határozatot. Legfontosabb intéz­kedés a szigorú takarékosság beveze­tése a gazdaság minden szférájában. Rochlicek pénzügyminiszter ezt úgy fo­galmazta meg, hogy mindenkinek, az államnak, a vállalatoknak és a lakos­ságnak is úgy kell számítania, mintha 1968-ban és 1969 első felében kölcsönt vettek volna fel, amit a jövőben kell törleszteni. Olyan takarékosságot kell bevezetni, amely sok esetben a vállala­tok számára a legszükségesebb­ beruhá­zásokat sem teszi lehetővé. Ezen a terü­leten azonban a vállalati adózás és az állami dotáció reformjával valósítják meg a vállalatok közti éles disztinkciót, hogy az anyagi eszközök megvonása ne a ter­melés növekedését hátráltassa, ha­nem a vállalatok érdekeltségét erősítse a nyereség létrehozásában. Ahhoz, hogy a csehszlovák gazdaság egyenesbe jusson — a mai helyzetben legsürgősebb intézkedéseken túl — fon­­tos a központi terv tekintélyének meg­erősítése, a politikai és gazdasági élet­ben­­ elkövetett hibák teoretikus elem­zése és a következtetések levonása. Az 1970-es évi tervet már a helyzet reális felmérésére alapozva dolgozzák ki. Jövőre az ipari termelés az elő­irányzat szerint 6 százalékkal, a mező­gazdasági termelés 3,6, a nemzeti jöve­delem 6,3 százalékkal fog növekedni. A bérek és a termelékenység egyensúlyba hozása végett a reáljövedelmeknek csak 3,5 százalékkal, a reálbéreknek csak 1 százalékkal szabad növekedniök, így a személyi fogyasztás növekedési üteme is csökkenni fog. Az inflációs tenden­ciákat úgy akarják leküzdeni, hogy a jövő évben a beruházási eszközöket azokra a helyekre összpontosítják, ahol a beruházások gyorsan megtérülnek az adott iparág, vagy ágazat hatékonysá­gát jelentős mértékben fokozzák. A be­ruházások növelésére csak 4 százalékot irányoznak elő, szemben a tavalyelőtti 9 és a tavalyi 7 százalékkal. A külkereskedelemben is problémák vannak, a csehszlovák import az év első felében 2,7 százalékkal nőtt, az ex­port mindössze 0,4 százalékkal. A szo­cialista országok viszonylatában ez a kép még rosszabb. A kivitel nem érte el a tavalyi szintet, a behozatal viszont 3,7 százalékkal nagyobb. A jövő évi terv a tőkésországok viszonylatában a fize­tési mérleg egyensúlybahozását, a szo­cialista országokkal pedig az árucsere­forgalom növelését irányozza elő. Az exportot 8, az importot 5 százalékkal kívánják emelni. A szocialista országok most kétirányú támogatást nyújthatnak a konszolidá­lódó csehszlovák gazdaságnak. Hús, textília, cipő szállításával javíthatják az ország áruellátását, csökkentve az áru­hiány és a felhalmozódó pénzkészletek közötti szakadékot. Hosszú távra azon­ban ez sem jelenthet megoldást. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a műszaki fejlesztés terén számos együtt­működési lehetőség van. A lehetőségek és a tervek koordinálása Csehszlovákiá­val az ország gazdasági fellendítésének alapvető feltétele. Tibor Ágnes a Wdl jelenti Konszolidálódik a csehszlovák gazdaság VILÁGPIACI ÁRFOLYAMOK AZ ÁRFOLYAMOKKAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKBEN A 380-193 TELEFONSZÁMON. FELVILÁGOSÍTÁS: 9 ÉS 17 ÓRA KÖZÖTT december 1-én REUTER NYERSANYAG-ÁRINDEX 1931. IX. 18. 1969. XII. 1. 1968. XI. 29. 100 552,4 508,8 ZURICH, DEVIZA, svájci frankban USA , ., 4,3184-4,3189 4,3028-4,3033 Egyesült Királyság . . 10,3455-10,3485 10,2630-10,2650 4,0195-4,0215 4,0080-4,0100 NSZK.................................. 117,6-117,9 107,85-107,88 119,67-119,72 118,92-118,95 Franciaország ... * . ■■ 77,48-77,51 86,82-86,85 Belgium ■■•••• • •* 8,6875-8,6950 8,590-8,595 Olaszország .... ■ ■. 0,6894-0,6897 0,6894-0,6897 16,6800-16,6875 16,64-16,67 LONDON, DEVIZA, 1£ az egyes országok pénznemében USA ■■■■•>• ■ •■ 2,3955-2,3957 2,3845-2,3848 Kanada ■■■■•■ • ■. 2,5725-2,5735 2,5585-2,5600 NSZK.................................. . . 8,8375-8,8425 9,5075-9,5125 Hollandia . . • • ■ ■ .. 8,6425-8,6475 8,6235-8,6285 10,3450-10,3500 10,2600-10,2650 118,95-119,05 119,35-119,45 13,3465-13,3515 11,8100-11,8150 Olaszország . . . ■ • •­,1500,85-1501,35 1487,50-1488,00 PÁRIZS, ARANYÉRME, francia frankban Napoleon . . . • * 69,10 65,90 USA 20 t-os .... 343,20 302,40 finom arany 1 kg-os rúdban• 6695 6690 NEMZETKÖZI ARANY, 1 finom uncia/USA $ 35,35­ 35,55 39,75­ 39,95 35,55 39,85 X 41,99 LONDON, EZÜST, 999 finomságú, hivatalos raktári ár. penny/troy uncia hét napra . . . ■ , 191 198 3 hónapra ....................... *­­• 1967. 202% LONDON, FÉMTŐZSDE, déli 8/k­o RÉZ házalturb­ó azonnalra . 713-714 482%—463 3 hónapra....................... • • 700—700% 47472-475 forgalom, tonna ... 2225 2125 irányzat............................. magasabb szinten tartott CN, azonnalra . . . . . 1587V2-1590 1369-1370 3 hónapra ....................... ■ ■■ 1582V2-1585 1369-1370 340 220 szilárdabb-ÓLOM, azonnalra . . • • 140V1—140­V« 1057,­105% 3 hónapra . • . • • • • 137%—137% 106­/»—1067, forgalom, tonna ■ • •• 1775 375 szilárdabb— HORGANY, azonnalra • •i 13iy«-131*/. 112%—113 1327,-132% 11278-1127, forgalom, tonna • • • • ■• 325 425 lanyhább— EZÜST, panny/troy uncia 19972-191 197-198 156—196'% 202' 2-203 • • 203-203' \ 298-208’77 forgalom. 10 000 uncio tétel 43 jól tartott 41 nem jeor«i*éle ,­­ nem érkiett be 2 — zenra FF Főleg prolongációs ügy­letek 1969. XII. 1. 1968. XI. 29. LONDON, FÉMEK PLATINA, finomított, szabad­piaci ár, ab raktár 8/trog­ancia . . . ........................... HIGANY, 99,99%, ab raktár 8/76 Ib-s palack: Amióta . . Siele.......................................... HIGANY, 99,99, cif Egyesült Királyság, vagy Európa, E/76 Ib-s palack................................ WOLFRAMERC, 65%, WO 3 dif sh/Ito egység (22,4 Ib) . ALUMINIUM, 99,5%-os 8/Ito ANTIMON, angol, 99%-os B-Ito SINGAPORE, DN ab gyár, straits $/picul . . . ab gyár, S/Ito ................................ 73-79 235 235 209-213 495-520 256/13/4 460 682/A 1583­8 103-108 218-223 217-221 420-437­ 238 360 5961/4 1.3851/, LONDON, GUMI, RSS I. min. cif bázis kikötő, penny/lb december január . . irányzat . 21-Wie—213/8 217/16—219/46 ingadozó 2011/16—2013/ ,0 20,3/1g-2015/16 ANTWERPEN, GYAPJÚ, ausztráliai fésűsszalag, Bfr/kg december január . . . forgalom, kg irányzat . . 124 124 6750 nyugodt 132 132 76 500 LONDON, FÉSÜSSZALAG, Bradford, 64,s „B” penny/lb december..................... március.......................... forgalom, 5000 Ib-s tétel irányzat.......................... 108,8-109,3 110,6-111,2 24 tartott 113,6-113,8 115,0-115,3 118 SYDNEY, ZSIROSGYAPJÚ, A.W.B. 68 tip., ausztráliai cent/lb december......................... március.......................... forgalom, 3000 Ib-s tétel irányzat ...... 81,5-82,0 85,2-85,3 365 tartott 94,7- 94,8 96,8- 97,0 159 LONDON, JUTA, pakisztáni, cif észak-európai kikötők, 8/k­o Pakisztán fehér Pakisztán fehér , Cuttings . . . Pakisztán Tossa Pakisztán Tossa irányzat . . . ,C­ ,D, 144% 156 133 146 59 72 139% 164 134 156 tartott­ LONDON, NYERSCUKOR, 2 kontraktus d­f London fi/lto napi ár...................................................... 32,25 29,00 december............................................. 32,00-33,10 29,90-30,00 forgalom, 50 long tonnás tétel 27-1043 196-2510 december ............................................... nyugodt -LONDON, KAKAÓ, bázis: ghanai főtermés, C/h­o ill. sz/cnt december........................... március ....... ■forgalom, 5 tonnás tétel, irányzat................................... januar-március november 28-án 1969. XI. 28. 1968. XI. 29. NEW YORK, GYAPOT, Middling White 1”. No 1. kontraktus, cent/lb január ............................................. április ....................................... irányzat . . . . .... 20,90­ 21,50 21,75 21,51-22,50 19,55 nyugodt CHICAGO, BOR, nedvesen sózott, cent/lb OKORBOR, 58 Ib és nehezebb 127,­13 TEHÉN BOR, 53 Ib és n.h.i.bb 13 BORJÚBOR, (Packer) 90/1 Ib és könnyebb ...... CHICAGO, GABONA, cent/bushel BÚZA, No. 2..................................... december...................................... 1417,­141 Va március............................................ 143%—14372 irányzat............................................ jól tartott TENGERI, No. 2. Yellow december................................................ 118% március ......... 12274-122% irányzat..................................................... tartott ROZS, No. 2. december................................................ 109­­v. március ......... 1137a irányzat..................................................... tartott WINNIPEG, GABONA, ab raktár, kanadai cent/bushel 127,-1272 12'A 129%—129% 1347,-13478 11678-1167, 120-1207, 1167s 117-1177, ROZS, No. 2. december . május . . . ZAB, No. 2. december május.................................................. ARPA, No. 1. december............................ ■ ■ május.................................................. BÚZA, ab Fort William vagy Port Arthur Northern Manitoba No. 1. . . Amber Durum No. 1..................... IO8V2 1167s 717, 717/s 10372 1047a 182% 1967» 1177, 1237, 86 857, 111 1097« 1967s 214 WINNIPEG, OLAJOS MAGVAK, kanadai cent/bushel LENMAG. No. 1. december . • ■ május........................ REPCEMAG, No. 1. január ........................ március .... 2747, 285%—285' 272% 27172—273 3107a 31972­ 320­% 219 2247, NEW YORK, NYERSCUKOR, Vili. kontraktus, fok, cent/lb azonnali.................................. • ■ január............................ * • • forgalom. 50 long tonnás tétel irányzat ....................................... • 2,95 3,08 878 tartott SANTOS, KÁVÉ, „D" kontraktus, cruzeiro/10 kg december március irányzat • 19,40 19,90 tartott 2,60 2,99 2178 10,70 10,90 375,0-375,5 416' ,-417 AMERIKAI ZSÍR 330,5-381,0 427' ,-428 Ömlesztett, Chicago, azonnali, 368—7389 334-6396 *100 Ib ..................................... 12­­­­67, tartott ■— Hordóban, fob New York, cent/lb ..................................... 15% 9% 65% 8/h­o CHICAGO, VÁGÓSERTÉS, $/100 Ib 86­/n 1 58 229-240 Ib­s ................................ 27,75-28,75 19,00-19,50 VILÁGGAZDASÁG A „Rudé Právo” a piacgazdálkodásról A piacgazdálkodás és a központi irá­nyítás összefüggésének kérdésében még ma is megnyilvánuló hibás nézetekkel száll vitába a Rudé Právo hétfői szá­mában Jiri Hemer, a lap kommentá­tora. Többen azt állítják — írja —, hogy a központnak a gazdasági életbe való beavatkozását nem gazdasági, hanem egyéb megfontolások diktálják. E néze­tekkel szemben egyes közgazdászok és a gazdasági élet különböző területein dolgozó más szakemberek sem immu­nisak. Szakszerűen hangzó érveket igyekszenek felhozni, hogy meggyőzzék magukat és esetleg másokat is téves el­képzeléseik helyességéről. A piacot és a gazdasági eszközöket tartják egyedül üdvözítőnek gazdaságunk problémáinak megoldása szempontjából. Ez önmagában helyes lenne, ha meg­válnának hozzá a feltételeink. Jelenleg azonban hiányoznak ezek a valódi fel­tételek, s a mostani helyzetben kizáró­lag közvetett eszközökkel nem irányít­hatjuk népgazdaságunkat. Naivitás a fejlett kapitalista országok piacgazdálkodásának előnyeire hivat­kozni, hiszen ezekben az államokban egészen más gazdasági és társadalmi légkör uralkodik. Csak azok érvényesül­hetnek, akik olcsón termelnek, akik az új és korszerű termékeket gyorsan piacra dobják és megfelelő szolgáltatásokat biztosítanak fogyasztóik számára. A rosszul termelő vállalatok előbb-utóbb távozni kényszerülnek a piacról. „Az automatikus szabályozó elemek­nek a fejlett piacgazdálkodást folytató országokra jellemző gazdasági rendszere nálunk egyelőre még megvalósíthatat­lan. Néhány kivételtől eltekintve a piaci tényezők alig — egyes ágazatokban pe­dig egyáltalán nem érvényesülnek. A korábbi időszak­i fejlődése következ­tében nem kis problémákat és arányta­lanságokat kell megoldanunk. Az üze­mek önállóságának elsietett megszün­tetése nem felelt meg a fennálló piac­­viszonyoknak. Nyilvánvaló, hogy a gaz­dasági életben is felelőtlenül bántunk 1968 januárjának elképzeléseivel. Nem marad más hátra, mint növelni a gazdasági központ befolyását, hogy az eddiginél jobban lássa el irányító fel­adatát, minthogy a népgazdaság irányí­tásának jelenleg gyakorlatilag nincs más hatékony eszköze. Csak fokozato­san tudjuk majd létrehozni az optimális piacgazdálkodást, amelynek keretében azonban meghatározott szerep jut a tervnek és a központi irányításnak” — állapítja meg a Rudé Právo hírmagya­rázója. (MTI)

Next