Világgazdaság, 1970. január (2. évfolyam, 1/246-21/266. szám)
1970-01-13 / 7. (252.) szám
VILÁGGAZDASÁG 1970. JANUÁR 13., KEDD II. ÉVFOLYAM 7. (252.) SZÁM A szocialista országok külgazdasági kapcsolatairól A Szovjetunió jelenleg több mint 100 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat — állapította meg Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter az Ogonyolanak adott nyilatkozatában. Patolicsev leszögezte: a szocialista országok továbbra is a Szovjetunió jelentősebb külkereskedelmi partnerei. A Szovjetunióval kereskedelmi kapcsolatban álló szocialista államok sorában az első helyen a Német Demokratikus Köztársaság áll, utána Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária és Magyarország következik. A Szovjetunió a szocialista országokkal 13 milliárd rubel értékű áruforgalmat bonyolított le 1969- ben. A tőkésországok részesedése hozzávetőleg egyötöd volt a szovjet külkereskedelemben az elmúlt esztendőben. Ezzel kapcsolatban a miniszter megjegyezte: „Meggyőződésünk, hogy a társadalmi rendszerek eltérő volta nem akadálya a gazdasági, tudományos és technikai kapcsolatok fejlesztésének.” A fejlődő országokkal folytatott kereskedelemről szólva, megjegyezte, hogy az áruforgalom 1969-ben több mint 2 milliárd rubelt ölelt fel. Különösen sikeresen fejlődtek a gazdasági kapcsolatok Indiával, az Egyesült Arab Köztársasággal, Algériával, Szíriával és Pakisztánnal. Növekedett az áruforgalom Afganisztán, Irán és Törökország viszonylatában is — közölte Patolicsev. Szovjet—EAK jegyzőkönyv A Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság kereskedelmi tárgyalásai az 1970. évre szóló jegyzőkönyvi megállapodás aláírásával értek véget. Az új megállapodás a kölcsönös árucsere további növelését irányozza elő. A Szovjetunió különböző gépeket és berendezéseket, kőolajat, szenet, fémeket, faanyagot, közszükségleti és más árukat szállít az Egyesült Arab Köztársaságba, ahonnan gyapotot, rizst, pamutfonalat és más árut importál. Az egyiptomi fél illetékes szovjet gazdasági vezetőkkel előzetes megbeszélést folytatott az 1970—1975-ös hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményről is. Szovjet—svéd együttműködés Vasárnap Moszkvába érkezett a szovjet tudományos és műszaki együttműködési bizottság meghívására Krister Vickman svéd iparügyi miniszter. A szovjet fővárosban előreláthatólag aláírja az atomenergia felhasználása területén folytatandó együttműködésről szóló megállapodást, valamint a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési egyezményt. A múlt esztendőben meghatározták a szovjet—svéd együttműködés területeit: kohászat, gépgyártás, építőipar, hajógyártás, élelmiszer, fafeldolgozócellulóz-papíripar, közlekedés, geológia, szabványosítás, a környezet védelme a szennyeződésektől. Ezenkívül kormányközi bizottság létrehozását is tervezik, amely a kapcsolatok szélesítésének és elmélyítésének konkrét kérdéseivel foglalkoznék. Moszkvában úgy vélik, hogy a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésről, valamint az atomenergia területén folytatandó együttműködésről szóló megállapodás széles távlatokat nyit a hosszú lejáratú kapcsolatok erősítésére. A kollektív valutáról Az Ekokomicseszkaja Gazeta szovjet hetilap legújabb számának adott nyilatkozatában Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettese és állandó KGST- beli képviselője fontosnak minősítette a szocialista országok pénz- és valutarendszerének tökéletesítését — jelenti az MTI. — Szakemberek előzetes elképzeléseket dolgoztak ki a KGST- országok nemzetközi szocialista kollektív valutájának működési szférájával és alapelveivel kapcsolatban. A jelenlegi szisztéma — hangsúlyozza Jaroszewicz —, az áruforgalom lebonyolítását főképpen a kétoldalú egyezmények hagyományos alapján teszi lehetővé. Kétoldalú kereskedelmi megállapodásoknak ez a rendszere azonban nem felel meg teljes mértékben a követelményeknek, amelyek a szocialista országok növekvő gazdasági erejének feltételei és az új gazdaságirányítási formák bevezetésének viszonyai között jelentkeznek. A megfelelő fejlettségű valutáris pénzügyi viszonyok hiánya megnehezíti a kereskedelmi forgalom kívánatos bővítését, a termelési szférában kialakult együttműködés fejlesztését, a közös nagyméretű beruházásokat és más gazdasági intézkedéseket. A nemzetközi szocialista kollektív valuta — húzza alá a nyilatkozat — előmozdítaná a szocialista közösség gazdasági összefogását, lehetővé tenné a KGST-országok közötti sokoldalú gazdasági elszámolások széles körű megvalósítását, s ezzel kedvező feltételt teremtene az egymás közötti áruforgalom jelentős bővítéséhez. Ez a meghatározott paritású kollektív valuta, amely tényleges értékmérő funkciót is betöltene, megkönnyítené a kapcsolatok fejlesztését, a termelés vonalában lehetővé tenné továbbá a nemzetközi szakosítás és kooperálás hatékonyabb megvalósítását. Lengyel—nyugatnémet tárgyalások A bonni külügyminisztériumban megkezdődött a lengyel—nyugatnémet gazdasági tárgyalások harmadik szakasza. A tárgyalások a múlt év októbere óta folynak, s december 22-én rövid időre megszakították azokat. A témák között nemcsak az árulisták kölcsönös megállapítása szerepel, hanem egy, több évre szóló gazdasági és technikai kooperáció kialakítása is. Szó van ezenkívül nagyobb összegű nyugatnémet hitel folyósításáról is. A hitel nagyságáról a felek egyelőre semmit sem árultak el. Egyes jelentéseket, amelyek szerint 2 milliárd márkáról lenne szó, spekulációnak minősítettek. A jelentéshez az APA hozzáfűzi, hogy a tárgyalások második fázisában bizonyos nehézségek merültek fel. Az NSZK számára a felajánlott kooperációs lehetőségek nem elég vonzóak, mert lényegében know-how szállításra vonatkoznak. Fenntartásaik voltak azzal kapcsolatban is, hogy az ily módon termelt árukkal óhajtja Lengyelország törleszteni a hiteleket. Lengyel részről viszont túl drágának minősítik a felajánlott hiteleket. Úgy hírlik, e hitelek Franciaországban olcsóbban hozzáférhetők. Másrészt azonban ujjólag nyomatékosan kifejezésre juttatták, hogy Lengyelország érdekelt a megállapodás tető alá hozásában, és bízik benne, hogy a jelenlegi tárgyalássorozaton sikerül elérni a megegyezést. Nyugati találgatások a rubelről Az osztrák APA hírügynökség a francia AFP-re hivatkozva — de az értesülést megkérdőjelezve — hírt közöl állítólagos tervekről, amelyek a rubel leértékelésére vonatkoznak. A hírügynökség úgy tudja, hogy az értékváltozás csak a belföldi forgalmat érintené, a rubel nemzetközi paritására nem gyakorolna hatást. A paritásváltoztatást — a hír szerint — a KGST-országok közös pénzrendszerének kialakítása keretében hajtanák végre. Az állítólagos intézkedés célja — amint azt az APA írja —, a rubel nemzetközi helyzetének erősítése és az árak, valamint a bérek stabilizálása. Az információval kapcsolatban a jelentés utal Jaroszewicz nyilatkozatára. OECD-JELENTÉS JUGOSZLÁVIÁRÓL A gazdasági reformok bevezetése után a jugoszláv gazdaság gyors ütemű növekedése várható — írja az OECD hétfőn közzétett jelentése. Prognózisa szerint a közeljövőben folytatódik a termelés és a kereslet gyors emelkedése, nagyjában és egészében az 1969— 1970. évi előirányzatoknak megfelelően, amelyek a bruttó nemzeti termék 7—8 százalékos növekedésével számolnak. A jugoszláv bérpolitikában az OECD-szakértők inflációs elemeket látnak. Az, hogy a vállalatok eladási áraikat, valamint a dolgozóknak kifizetett béreket és fizetéseket emelni képesek, inflációs tendenciákat rejt magában, amit csak a szigorú árellenőrzés vagy pedig messzemenő hitelkorlátozás tud megakadályozni. Mint a jelentés hangoztatja, számos OECD-tagállam tapasztalata azt mutatja, hogy rendkívül nehéz hatékony jövedelempolitikát követni. Ennek ellenére Jugoszláviának törekednie kell arra, hogy megfelelő eszközöket találjonés a jövedelmek növekedését szorosan a termelékenység emelkedéséhez kapcsolja. A jugoszláv fizetési mérleg helyzetét közepes lejáratra kedvezően befolyásolhatja az ipari vállalatok fokozódó versenye és az idegenforgalomból származó bevételek növekedése — teszi hozzá a jelentés. Másrészt viszont a mezőgazdasági termékek külföldi értékesítésének nehézségei, valamint az, hogy még mindig széles körű a bilaterális jellegű kereskedelem, számos problémát okozhat. Megoldás csak Jugoszlávia és kereskedelmi partnerei együttes erőfeszítéseinek eredményeképpen születhet — hangoztatja befejezésül az OECD- jelentés. (Reuter, APA) Román—francia együttműködés A román—francia gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság második ülésszaka alkalmából Bukarestben aláírták Románia és Franciaország kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményét az 1970-től 1974-ig terjedő időszakra, valamint a folyó évre vonatkozó árucserejegyzőkönyvet. Az egyezmény a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztéséhez szükséges feltételeket tartalmazza. A jegyzőkönyv szerint Románia a folyó évben vaskohászai termékeket, traktorokat, szerszámgépeket, elektromos motorokat, kötszövött árut, szövetet, cipőt, mezőgazdasági közszükségleti cikkeket és más árukat szállít Franciaországnak, ahonnan gépipari berendezéseket, felszereléseket, és más gyártmányokat, továbbá kohó- és vegyipari termékeket, gyógyszeripari készítményeket és egyéb árukat importál. Ceaucescu román államfő kétórás tanácskozás folytatott Giscard D’Estaing francia pénzügyminiszterrel — jelenti az AFP francia hírügynökségre hivatkozva az APA. A megbeszélésen gazdasági kérdésekről tárgyaltak, illetve a román politikus áprilisi látogatásáról, továbbá Franciaország és Románia lehetőségeiről az európai biztonsági problémákkal kapcsolatosan. A francia pénzügyminiszter közölte az újságírókkal: a két ország azt a cél tűzte ki, hogy Franciaország Románia vezető nyugati kereskedelmi partnerévé váljon. IZRAELBEN IMPORTLETÉTRENDSZERT VEZETTEK BE Az izraeli kormány bejelentette, hogy január 12-i határidővel importletétrendszert vezet be. Az intézkedésre — mondották Tel Avivban — az inflációellenes kampány keretében került sor. Az izraeli importőrök ezután számos behozott áru értékének a felét lesznek kénytelenek letétbe helyezni a jegybanknál. A rendelet csak azokra az árucikkekre vonatkozik, amelyeknek a behozatali vámja meghaladja a 30 százalékot. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ A SZOVJETUNIÓ ez idő szerint több mint 100 országgal folyat kereskedelmet — mondotta Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter hazája külgazdasági kapcsolatairól adott nyilatkozatában. E kapcsolatok fejlődését mintegy illusztrálja az a két jelentés, amely a szovjet—EAK jegyzőkönyv aláírásáról, illetve a szovjet—svéd együttműködés széles körűbbé tételéről szól. ♦ JAROSZEWICZ lengyel miniszterelnök-helyettes figyelemre méltó javaslatot tett a KGST-országok nemzetközi kollektív valutájának megteremtésére. Összeállításukban ismertették a javaslat kapcsán felröppentett — de nyilván kevéssé megalapozott — nyugati találgatásokat is. ♦ ALÁÍRTÁK a román—francia megállapodást, s Ceaucescu fogadta a Bukarestben tartózkodó Giscard d’Estaing francia gazdasági- és pénzügyminisztert. A francia politikus utóbb kijelentette, a két ország közös célja, hogy Franciaország Románia vezető tőkés kereskedelmi partnerévé lépjen elő. ♦ HÉTFŐN MEGKEZDŐDÖTT a lengyel—nyugatnémet tárgyalások újabb szakasza. A tárgyaló felek — a jelentések szerint — arra törekszenek, hogy a jelenlegi fordulóban megegyezést érjenek el a kooperáció és a hitelnyújtás feltételeiről. ♦ A NYUGATI BANKVEZETŐK bázeli tanácskozásán az amerikai infláció külgazdasági vonatkozásairól tárgyaltak. A pénzügyi szakértők nem alakítottak ki egységes álláspontot az USA politikájáról (amely az Egyesült Államokban is mindinkább támadások kereszttűzébe kerül), de többen újólag figyelmeztettek az amerikai kamatpiaci helyzet súlyosságára. Ez — úgymond — akadályozza Nyugat- Európában az infláció leküzdését és megnehezíti a szabadpiaci aranyár konszolidálódását. ♦ FOLYTATÓDIK a jugoszláv gazdaság növekedése — állítja az OECD jelentése. Ugyanakkor a közlemény felhívja a figyelmet a jugoszláv ár- és bérpolitika inflációs elemeire. ♦ A KÖZÖS PIAC valutapolitikai együttműködésének kialakítása újabb lépéssel haladt előre. A közepes lejáratú hitelmechanizmus kidolgozására vonatkozó terv még a miniszteri tanács jóváhagyására szorul, de Brüsszelben már olyan remények kaptak lábra, hogy 5 éven belül létrejön — nagyjában az amerikai Federal Reserve mintájára — az EKG közös tartalékrendszere. ♦ A NYUGATNÉMET gazdasági minisztérium vezetői megbeszélést folytattak a tőkések, a szakszervezetek és a parasztság vezetőivel. A találkozón részt vett a Bundesbank új vezetője is. A kormány képviselői ismertették azokat az elképzeléseket, amelyeket Bonn legközelebbi gazdasági döntéseiben megvalósítani igyekszik. Ebben az összefüggésben említést érdemel Arndt államtitkár nyilatkozata: figyelmeztetett arra, hogy amennyiben az árak gyorsabban emelkednek külföldön, mint az NSZK-ban, az országnak ismét gondjai lesznek a fizetési mérleggel. AZ NSZK GAZDASÁGI HELYZETE A BUNDESTAG ÜLÉSE ELŐTT Két nappal a Bundestag megnyitója előtt, hétfőn találkoztak Frankfurtban a tőkések, a szakszervezetek, és a parasztság képviselői a gazdaságügyi minisztérium vezetőivel. A nagy jelentőségű tanácskozáson a kormány képviselői ismertették azokat az elképzeléseket, melyeket Bonn legközelebbi gazdasági döntéseiben igyekszik megvalósítani. . Bár e döntések még nem ismeretesek, bonni gazdasági körökben elsősorban azokat a nyilatkozatokat értékelik és használják fel következtetések levonására, melyeket a Bundesbank két vezetője, Klasen és Emminger tett legutoljára. Klasen kijelentette, hogy bankja számára egyáltalán nem sürgős a további hitelmegszigorító intézkedések megtétele. Mint mondotta, a nyugatnémet likviditási helyzet ma már annyira feszült, hogy a jelenlegi hitelmegszigorítások puszta fenntartása is súlyos következményekkel járhat a gazdaságban. A tőkeexport előrelátható növekedése tovább feszítheti a hitelpiac helyzetét. A Bundesbank elnöke ugyanakkor utalt arra, hogy esetleg mégis sor kerülhet a nyugatnémet kamatlábak más országok kamatszínvonalához való igazítására. A továbbiakban hangoztatta: februárban vagy márciusban már meg lehet ítélni, vajon fennáll-e a recesszió kialakulásának veszélye. Klasen nyilatkozata ellenére a nemzetközi pénzpiacokon olyan hírek terjedtek el, hogy a nyugatnémet bankok esetleg újabb önkéntes hitelkorlátozásokat léptetnek életbe. Klasen szerdán találkozik a hitelintézetek vezetőivel és önkéntes hitelmegszorításokat javasolhat számukra a gazdasági helyzet megszilárdítására és a márkába vetett bizalom erősítésére. Emminger, a Bundesbank alelnöke ugyancsak kifejtette véleményét a nyugatnémet gazdasági helyzetről. A fogyasztói árak 2,7 százalékkal emelkedhetnek az idén, de ez a márka felértékelése múlt évi késlekedésének elkerülhetetlen ára. Tagadta, hogy tudomása lenne a kormány tervezett gazdasági intézkedéseiről. Sokatmondóan csupán a következőket mondta: „A kormány végre tudja hajtani a választási programjában beígért intézkedéseket, vagyis az adócsökkentést és a kisfizetésű dolgozók adókedvezményének növelését, különösen akkor, ha ideiglenesen felemelik a vállalati adókat — körülbelül 10 százalékkal.” Becslései szerint a nyugatnémet létfenntartási index idén 2,5—3 százalékkal lesz magasabb, mint a múlt évben. A bruttó nemzeti termék növekedése az áremelkedésekkiszűrésével 3—3,5 százalékra tehető. A gazdaságügyi minisztérium részéről Arndt államtitkár nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy a nyugatnémet kormány idén nem tervezi a márka újabbfelértékelését. Figyelmeztetett arra, hogy amennyibenaz árak gyorsabban növekednének külföldön, mint az NSZK-ban, ősszel az ország ismét fizetésimérleg-aktívummal „küszködhet’. A múlt évi felértékelést eredményesnek nevezte, megoldódott a a fizetési mérleg problémája és a nyugatnémet export ma már nem „importálja” az inflációt az NSZK-ba, nem növekszik olyan gyorsan, mint azelőtt és a behozatal állandóan emelkedik. Szavait igazolni látszik a bonni gazdasági minisztérium legújabb jelentése. Eszerint erősen lelassult az NSZK kivitelének növekedése. Az iparhoz beérkező export-megrendelések értéke novemberben csak másfél százalékkal volt nagyobb az októberinél. A minisztérium ebben a jelenségben a márka felértékelésének hatását látja, annál is inkább, mert a belföldi megrendelések gyorsan növekedtek, novemberben 21 százalékkal haladták meg az előző havi rendeléseket. A szakszervezeti vezetők is egyre inkább szót kérnek a gazdaság jövőjét taglaló vitában. Legutóbb a fémipari szakszervezet elnöke jelentette ki, hogy a gazdaságot évi 12 százalékos béremelés sem feszítené túl. A fő veszélyt nem a bérek emelése, hanem az általános drágulás jelenti — hangoztatta a szakszervezeti vezető. (Reuter) A „bázeli bankárok” befejezték tanácskozásaikat Véget ért Bázelban a leggazdagabb tőkésországok pénzügyi vezetőinek konferenciája. A konferenciáról kiszivárgott értesülések szerint elsősorban az amerikai inflációellenes korlátozások és a magas nemzetközi kamatlábak kérdése állt a középpontban. A küldöttek, akik nem kormányaikat, hanem jegybankjaikat képviselik, a BIS, a Nemzetközi Fizetések Bankja égisze alatt megtartott és immár rendszeressé vált tanácskozásokon, sikeresnek ítélték meg az amerikai inflációellenes lépéseket és kifejezték reményüket, hogy fokozatosan csökkenhet a nemzetközi kamatszint. Egyedül Emminger, a Bundesbank alelnöke fejtette ki ettől eltérő véleményét. Szerinte nincs kilátás a nemzetközi kamatszint rövid időn belül megvalósuló csökkenésére. Egyáltalán nem megnyugtató az USA-ban elért haladás az infláció leküzdésére: a munknélküliségi ráta viszonylag szerény, 3,4 százalékos mértéke és a költségvetési megszorításokra irányuló erőfeszítéseik hatástalansága bizonyítja ezt —mondotta Emminger. A nyugatnémet bankvezető kifejtette, hogy számításai szerint az USA-ban hamarosan felülvizsgálják a restrikciós politikát és valószínűleg emelik a dollár centifikátorozára megállapított 61//, százalékos kamatláb plafont, amelyet az eurodollár-piaci zavarok gyökerének tekintenek. Ha az Egyesült Államokban csökken a hitelkereslet, a rövid lejáratú tőkék egy része visszatérhet Európába és ez csak súlyosbíthatja az amerikai fizetési mérleg deficitjét. Bázeli körök úgy vélik, hogy a szabadpiaci aranyár csak akkor találhat ismét magára, ha enyhül a kamatpiaci helyzet. Ehhez természetesen az USA költségvetési és pénzügyi intézkedéseinek sikerére van szükség. Lehetségesnek tartják, hogy év végére csökkenhetnek a kamatok, ha az amerikai kamatlábak is megfelelő mértékben esnek.