Világgazdaság, 1970. január (2. évfolyam, 1/246-21/266. szám)

1970-01-13 / 7. (252.) szám

VILÁGGAZDASÁG 1970. JANUÁR 13., KEDD II. ÉVFOLYAM 7. (252.) SZÁM A szocialista országok külgazdasági kapcsolatairól A Szovjetunió jelenleg több mint 100 országgal tart fenn kereskedelmi kap­csolatokat — állapította meg Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszter az Ogonyolana­k adott nyilat­kozatában. Patolicsev leszögezte: a szocialista országok továbbra is a Szovjetunió je­lentősebb külkereskedelmi partnerei. A Szovjetunióval kereskedelmi kapcso­latban álló szocialista államok sorában az első helyen a Német Demokratikus Köztársaság áll, utána Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária és Magyar­­ország következik. A Szovjetunió a szo­cialista országokkal 13 milliárd rubel értékű áruforgalmat bonyolított le 1969- ben. A tőkésországok részesedése hozzá­vetőleg egyötöd volt a szovjet külke­reskedelemben az elmúlt esztendőben. Ezzel kapcsolatban a miniszter meg­jegyezte: „Meggyőződésünk, hogy a tár­sadalmi rendszerek eltérő volta nem akadálya a gazdasági, tudományos és technikai kapcsolatok fejlesztésének.” A fejlődő országokkal folytatott ke­reskedelemről szólva, megjegyezte, hogy az áruforgalom 1969-ben több mint 2 milliárd rubelt ölelt fel. Különösen si­keresen fejlődtek a gazdasági kapcso­latok Indiával, az Egyesült Arab Köz­társasággal, Algériával, Szíriával és Pakisztánnal. Növekedett az áruforga­lom Afganisztán, Irán és Törökország viszonylatában is — közölte Patolicsev. Szovjet—EAK jegyzőkönyv A Szovjetunió és az­­ Egyesült Arab Köztársaság kereskedelmi tárgyalásai az 1970. évre szóló jegyzőkönyvi megálla­podás aláírásával értek véget. Az új megállapodás a kölcsönös áru­csere további növelését irányozza elő. A Szovjetunió különböző gépeket és be­rendezéseket, kőolajat, szenet, fémeket, faanyagot, közszükségleti és más áru­kat szállít az Egyesült Arab Köztársa­ságba, ahonnan gyapotot, rizst, pamut­­fonalat és más árut importál. Az egyiptomi fél illetékes szov­jet gazdasági vezetőkkel előzetes meg­beszélést folytatott az 1970—1975-ös hosszú lejáratú kereskedelmi egyez­ményről is. Szovjet—svéd együttműködés Vasárnap Moszkvába érkezett a szov­jet tudományos és műszaki együttmű­ködési bizottság meghívására Krister Vickman svéd iparügyi miniszter. A szovjet fővárosban előreláthatólag alá­írja az atomenergia felhasználása terü­letén folytatandó együttműködésről szóló megállapodást, valamint a gazda­sági és tudományos-műszaki együttmű­ködési egyezményt. A múlt esztendőben meghatározták a szovjet—svéd együttműködés terüle­teit: kohászat, gépgyártás, építőipar, hajógyártás, élelmiszer, fafeldolgozó­­cellulóz-papíripar, közlekedés, geológia, szabványosítás, a környezet védelme a szennyeződésektől. Ezenkívül kormány­közi bizottság létrehozását is tervezik, amely a kapcsolatok szélesítésének és elmélyítésének konkrét kérdéseivel fog­lalkoznék. Moszkvában úgy vélik, hogy a gazda­sági és tudományos-műszaki együtt­működésről, valamint az atomenergia területén folytatandó együttműködésről szóló megállapodás széles távlatokat nyit a hosszú lejáratú kapcsolatok erő­sítésére. A kollektív valutáról Az Ekok­omicseszkaja Gazeta szov­jet hetilap legújabb számának adott nyilatkozatában Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság miniszter­elnök-helyettese és állandó KGST- beli képviselője fontosnak minősítette a szocialista országok pénz- és valuta­rendszerének tökéletesítését — jelenti az MTI. — Szakemberek előzetes el­képzeléseket dolgoztak ki a KGST- országok nemzetközi szocialista kol­lektív valutájának működési szférájá­val és alapelveivel kapcsolatban. A jelenlegi szisztéma — hangsú­lyozza Jaroszewicz —, az áruforgalom lebonyolítását főképpen a kétoldalú egyezmények hagyományos alapján teszi lehetővé. Kétoldalú kereskedelmi megállapodásoknak­­ ez a rendszere azonban nem felel meg teljes mérték­ben a követelményeknek, amelyek a szocialista országok növekvő gazdasági erejének feltételei és az új gazdaság­­irányítási formák bevezetésének vi­szonyai között jelentkeznek. A meg­felelő fejlettségű valutáris­ pénzügyi viszonyok hiánya megnehezíti a ke­reskedelmi forgalom kívánatos bőví­tését, a termelési szférában kialakult együttműködés fejlesztését, a közös nagyméretű beruházásokat és más gazdasági intézkedéseket. A nemzetközi szocialista kollektív valuta — húzza alá a nyilatkozat — előmozdítaná a szocialista közösség gazdasági összefogását, lehetővé tenné a KGST-országok közötti sokoldalú gazdasági elszámolások széles körű megvalósítását, s ezzel kedvező fel­tételt teremtene az egymás közötti áruforgalom jelentős bővítéséhez. Ez a meghatározott paritású kollektív valuta, amely tényleges értékmérő funkciót is betöltene, megkönnyítené a kapcsolatok fejlesztését, a termelés vonalában lehetővé tenné továbbá a nemzetközi szakosítás és kooperálás hatékonyabb megvalósítását. Lengyel—nyugatnémet tárgyalások A bonni külügyminisztériumban megkezdődött a lengyel—nyugatnémet gazdasági tárgyalások harmadik sza­kasza. A tárgyalások a múlt év októ­bere óta folynak, s december 22-én rövid időre megszakították azokat. A témák között nemcsak az árulisták kölcsönös megállapítása szerepel, ha­nem egy, több évre szóló gazdasági és technikai kooperáció kialakítása is. Szó van ezenkívül nagyobb összegű nyugatnémet hitel folyósításáról is. A hitel nagyságáról a felek egyelőre semmit sem árultak el. Egyes jelen­téseket, amelyek szerint 2 milliárd márkáról lenne szó, spekulációnak minősítettek. A jelentéshez az APA hozzáfűzi, hogy a tárgyalások második fázisá­ban bizonyos nehézségek merültek fel. Az NSZK számára a felajánlott kooperációs lehetőségek nem elég vonzóak, mert lényegében know-how szállításra vonatkoznak. Fenntartásaik voltak azzal kapcsolatban is, hogy az ily módon termelt árukkal óhajtja Lengyelország törleszteni a hiteleket. Lengyel részről viszont túl drágá­nak minősítik a felajánlott hiteleket. Úgy hírlik, e hitelek Franciaország­ban olcsóbban hozzáférhetők. Más­részt azonban ujjólag nyomatékosan kifejezésre juttatták, hogy Lengyel­­ország érdekelt a megállapodás tető alá hozásában, és bízik benne, hogy a jelenlegi tárgyalássorozaton sikerül elérni a megegyezést. Nyugati találgatások a rubelről Az osztrák APA hírügynökség a fran­cia AFP-re hivatkozva — de az érte­sülést megkérdőjelezve — hírt közöl állítólagos tervekről, amelyek a rubel leértékelésére vonatkoznak. A hírügy­nökség úgy tudja, hogy az értékválto­zás csak a belföldi forgalmat érintené, a rubel nemzetközi paritására nem gya­korolna hatást. A paritásváltoztatást — a hír szerint — a KGST-országok közös pénzrendszerének kialakítása ke­retében hajtanák végre. Az állítólagos intézkedés célja — amint azt az APA írja —, a rubel nemzetközi helyzetének erősítése és az árak, valamint a bérek stabilizálása. Az információval kapcsolatban a je­lentés utal Jaroszewicz nyilatkozatára. OECD-JELENTÉS JUGOSZLÁVIÁRÓL A gazdasági reformok bevezetése után a jugoszláv gazdaság gyors ütemű növekedése várható — írja az OECD hétfőn közzétett jelentése. Prognózisa szerint a közeljövőben folytatódik a termelés és a kereslet gyors emelke­dése, nagyjában és egészében az 1969— 1970. évi előirányzatoknak megfele­lően, amelyek a bruttó nemzeti ter­mék 7—8 százalékos növekedésével számolnak. A jugoszláv bérpolitikában az OECD-szakértők inflációs elemeket látnak. Az, hogy a vállalatok eladási áraikat, valamint a dolgozóknak ki­fizetett béreket és fizetéseket emelni képesek, inflációs tendenciákat rejt magában, amit csak a szigorú árellen­őrzés vagy pedig messzemenő hitel­korlátozás tud megakadályozni. Mint a jelentés hangoztatja, szá­mos OECD-tagállam tapasztalata azt mutatja, hogy rendkívül nehéz haté­kony jövedelempolitikát követni. En­­nek ellenére Jugoszláviának töre­kednie kell arra, hogy megfelelő esz­közöket találjon­­és a jövedelmek növekedését szorosan a termelékeny­ség emelkedéséhez kapcsolja. A jugoszláv fizetési mérleg hely­zetét közepes lejáratra kedvezően be­folyásolhatja az ipari vállalatok fo­kozódó versenye és az idegenforgalom­ból származó bevételek növekedése — teszi hozzá a jelentés. Másrészt vi­szont a mezőgazdasági termékek kül­földi értékesítésének nehézségei, vala­mint az, hogy még mindig széles körű a bilaterális jellegű kereskede­lem, számos problémát okozhat. Meg­oldás csak Jugoszlávia és kereske­delmi partnerei együttes erőfeszítései­nek eredményeképpen születhet — hangoztatja befejezésül az OECD- jelentés. (Reuter, APA) Román—francia együttműködés A román—francia gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködési kor­mányközi bizottság második ülésszaka alkalmából Bukarestben aláírták Romá­nia és Franciaország kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményét az 1970-től 1974-ig terjedő időszakra, va­lamint a folyó évre vonatkozó árucsere­­j­egy­zőkönyvet. Az egyezmény a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztéséhez szük­séges feltételeket tartalmazza. A jegyzőkönyv szerint Románia a fo­lyó évben vaskohászai termékeket, trak­torokat, szerszámgépeket, elektromos motorokat, kötszövött árut, szövetet, cipőt, mezőgazdasági közszükségleti cik­keket és más árukat szállít Francia­­országnak, ahonnan gépipari berende­zéseket, felszereléseket, és más gyárt­mányokat, továbbá kohó- és vegyipari termékeket, gyógyszeripari készítménye­ket és egyéb árukat importál. Ceaucescu román államfő kétórás tanácskozás folytatott Giscard D’Es­­taing francia pénzügyminiszterrel — jelenti az AFP francia hírügynökségre hivatkozva az APA. A megbeszélésen gazdasági kérdésekről tárgyaltak, il­letve a román politikus áprilisi láto­gatásáról, továbbá Franciaország és Románia lehetőségeiről az európai biztonsági problémákkal kapcsolato­san. A francia pénzügyminiszter kö­zölte az újságírókkal: a két ország azt a cél tűzte ki, hogy Franciaország Románia vezető nyugati kereskedelmi partnerévé váljon. IZRAELBEN IMPORTLETÉT­RENDSZERT VEZETTEK BE Az izraeli kormány bejelentette, hogy január 12-i határidővel importletét­rendszert vezet be. Az intézkedésre — mondották Tel Avivban — az infláció­ellenes kampány keretében került sor. Az izraeli importőrök ezután számos behozott áru értékének a felét lesznek kénytelenek letétbe helyezni a jegy­banknál. A rendelet csak azokra az árucikkekre vonatkozik, amelyeknek a behozatali vámja meghaladja a 30 szá­zalékot. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ A SZOVJETUNIÓ ez idő szerint több mint 100 országgal folyat kereskedelmet — mondotta Patolicsev szovjet külkereskedelmi minisz­ter hazája külgazdasági kapcsolatairól adott nyilatkozatában. E kap­csolatok fejlődését mintegy illusztrálja az a két jelentés, amely a szovjet—EAK jegyzőkönyv aláírásáról, illetve a szovjet—svéd együtt­működés széles körűbbé tételéről szól. ♦ JAROSZEWICZ lengyel miniszterelnök-helyettes figyelemre méltó javaslatot tett a KGST-országok nemzetközi kollektív valutájának megteremtésére. Összeállításukban ismertették a javaslat kapcsán fel­röppentett — de nyilván kevéssé megalapozott — nyugati találgatá­sokat is. ♦ ALÁÍRTÁK a román—francia megállapodást, s Ceaucescu fogadta a Bukarestben tartózkodó Giscard d’Estaing francia gazdasági- és pénzügyminisztert. A francia politikus utóbb kijelentette, a két ország közös célja, hogy Franciaország Románia vezető tőkés kereskedelmi partnerévé lépjen elő. ♦ HÉTFŐN MEGKEZDŐDÖTT a lengyel—nyugatnémet tárgyalások újabb szakasza. A tárgyaló felek — a jelentések szerint — arra törek­szenek, hogy a jelenlegi fordulóban megegyezést érjenek el a koope­ráció és a hitelnyújtás feltételeiről. ♦ A NYUGATI BANKVEZETŐK bázeli tanácskozásán az amerikai infláció külgazdasági vonatkozásairól tárgyaltak. A pénzügyi szak­értők nem alakítottak ki egységes álláspontot az USA politikájáról (amely az Egyesült Államokban is mindinkább támadások kereszt­tűzébe kerül), de többen újólag figyelmeztettek az amerikai kamat­piaci helyzet súlyosságára. Ez — úgymond — akadályozza Nyugat- Európában az infláció leküzdését és megnehezíti a szabadpiaci aranyár konszolidálódását. ♦ FOLYTATÓDIK a jugoszláv gazdaság növekedése — állítja az OECD jelentése. Ugyanakkor a közlemény felhívja a figyelmet a jugoszláv ár- és bérpolitika inflációs elemeire. ♦ A KÖZÖS PIAC valutapolitikai együttműködésének kialakítása újabb lépéssel haladt előre. A közepes lejáratú hitel­mechanizmus kidolgo­zására vonatkozó terv még a miniszteri tanács jóváhagyására szorul, de Brüsszelben már olyan remények kaptak lábra, hogy 5 éven belül létrejön — nagyjában az amerikai Federal Reserve mintájára — az EKG közös tartalékrendszere. ♦ A NYUGATNÉMET gazdasági minisztérium vezetői megbeszélést foly­tattak a tőkések, a szakszervezetek és a parasztság vezetőivel. A talál­kozón részt vett a Bundesbank új vezetője is. A kormány képviselői ismertették azokat az elképzeléseket, amelyeket Bonn legközelebbi gazdasági döntéseiben megvalósítani igyekszik. Ebben az összefüg­gésben említést érdemel Arndt államtitkár nyilatkozata: figyelmez­tetett arra, hogy amennyiben az árak gyorsabban emelkednek kül­földön, mint az NSZK-ban, az országnak ismét gondjai lesznek a fizetési mérleggel. AZ NSZK GAZDASÁGI HELYZETE­­ A BUNDESTAG ÜLÉSE ELŐTT Két nappal a Bundestag megnyitója előtt, hétfőn találkoztak Frankfurtban a tőkések, a szakszervezetek, és a pa­rasztság képviselői a gazdaságügyi mi­nisztérium vezetőivel. A nagy jelentőségű tanácskozáson a kormány képviselői ismertették azokat az elképzeléseket, melyeket Bonn leg­közelebbi gazdasági döntéseiben igyek­szik megvalósítani. . Bár e döntések még nem ismerete­sek, bonni gazdasági körökben elsősor­ban azokat a nyilatkozatokat értékelik és használják fel következtetések le­vonására, melyeket a Bundesbank két vezetője, Klasen és Emminger tett leg­utoljára. Klasen kijelentette, hogy bankja szá­mára egyáltalán nem sürgős a további hitelmegszigorító intézkedések meg­tétele. Mint mondotta, a nyugatnémet likviditási helyzet ma már annyira fe­szült, hogy a jelenlegi hitelmegszigorí­tások puszta fenntartása is súlyos kö­vetkezményekkel járhat a gazdaságban. A tőkeexport előrelátható növekedése tovább feszítheti a hitelpiac helyzetét. A Bundesbank elnöke ugyanakkor utalt arra, hogy esetleg mégis sor kerülhet a nyugatnémet kamatlábak más orszá­gok kamatszínvonalához való igazítá­sára. A továbbiakban hangoztatta: feb­ruárban vagy márciusban már meg le­het ítélni, vajon fennáll-e a recesszió kialakulásának veszélye. Klasen nyilatkozata ellenére a nem­zetközi pénzpiacokon olyan hírek ter­jedtek el, hogy a nyugatnémet bankok esetleg újabb önkéntes hitelkorlátozá­sokat léptetnek életbe. Klasen szerdán találkozik a hitelintézetek vezetőivel és önkéntes hitelmegszorításokat java­solhat számukra a gazdasági helyzet megszilárdítására és a márkába vetett bizalom erősítésére. Emminger, a Bundesbank alelnöke ugyancsak kifejtette véleményét a nyu­gatnémet gazdasági helyzetről. A fo­gyasztói árak 2,7 százalékkal emelked­hetnek az idén, de ez a márka­ felér­tékelése múlt évi késlekedésének elke­rülhetetlen ára. Tagadta, hogy tudo­mása lenne a kormány tervezett gaz­dasági intézkedéseiről. Sokatmondóan csupán a következőket mondta: „A kor­mány végre tudja hajtani a választási programjában beígért intézkedéseket, vagyis az adócsökkentést és a kisfize­tésű dolgozók adókedvezményének nö­velését, különösen akkor, ha ideiglene­sen felemelik a vállalati adókat — kö­rülbelül 10 százalékkal.” Becslései szerint a nyugatnémet lét­­fenntartási index idén 2,5—3 százalék­kal lesz magasabb, mint a múlt év­ben. A bruttó nemzeti termék növe­kedése az áremelkedések­­kiszűrésé­vel 3—3,5 százalékra tehető. A gazdaságügyi minisztérium részé­ről Arndt államtitkár nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy a nyugatnémet kormány idén nem tervezi a márka újabb­­felértékelését. Figyelmeztetett arra, hogy amennyiben­­az árak gyor­sabban növekednének külföldön, mint az NSZK-ban, ősszel az ország ismét fizetésimérleg-aktívummal „küszköd­het’­. A múlt évi felértékelést ered­ményesnek nevezte, megoldódott a a fizetési mérleg problémája és a nyu­gatnémet export ma már nem „impor­tálja” az inflációt az NSZK-ba, nem nö­vekszik olyan gyorsan, mint azelőtt és a behozatal állandóan emelkedik. Szavait igazolni látszik a bonni gaz­dasági minisztérium legújabb jelentése. E­szerint erősen lelassult az NSZK ki­vitelének növekedése. Az iparhoz be­érkező export-megrendelések értéke no­vemberben csak másfél százalékkal volt nagyobb az októberinél. A minisz­térium ebben a jelenségben a márka felértékelésének hatását látja, annál is inkább, mert a belföldi megrendelések gyorsan növekedtek, novemberben 21 százalékkal haladták meg az előző havi rendeléseket. A szakszervezeti vezetők is egyre in­kább szót kérnek a gazdaság jövőjét taglaló vitában. Legutóbb a fémipari szakszervezet elnöke jelentette ki, hogy a gazdaságot évi 12 százalékos béremelés sem feszítené túl. A fő veszélyt nem a bérek emelése, hanem az általános drá­gulás jelenti — hangoztatta a szakszer­vezeti vezető. (Reuter) A „bázeli bankárok” befejezték tanácskozásaikat Véget ért Bázelban a leggazdagabb tőkésországok pénzügyi vezetőinek kon­ferenciája. A konferenciáról kiszivárgott értesü­lések szerint elsősorban az amerikai inflációellenes korlátozások és a magas nemzetközi kamatlábak kérdése állt a középpontban. A küldöttek, akik nem kormányaikat, hanem jegybankjaikat képviselik, a BIS, a Nemzetközi Fize­tések Bankja égisze alatt megtartott és immár rendszeressé vált tanácskozáso­kon, sikeresnek ítélték meg az ameri­kai inflációellenes lépéseket és kifejez­ték reményüket, hogy fokozatosan csök­kenhet a nemzetközi kamatszint. Egye­dül Emminger, a Bundesbank alelnöke fejtette ki ettől eltérő véleményét. Sze­rinte nincs kilátás a nemzetközi kamat­szint rövid időn belül megvalósuló csök­kenésére. Egyáltalán nem megnyugtató az USA-ban elért haladás az infláció leküzdésére: a munknélküliségi ráta viszonylag szerény, 3,4 százalékos mér­téke és a költségvetési megszorításokra irányuló erőfeszítéseik hatástalansága bizonyítja ezt —mondotta Emminger. A nyugatnémet bankvezető kifejtette, hogy számításai szerint az USA-ban ha­marosan felülvizsgálják a restrikciós po­litikát és valószínűleg emelik a dollár centifikátorozára megállapított 61//, szá­zalékos kamatláb plafont, amelyet az eurodollár-piaci zavarok gyökerének tekintenek. Ha az Egyesült Államokban csökken a hitelkereslet, a rövid lejáratú tőkék egy része visszatérhet Európába és ez csak súlyosbíthatja az amerikai fizetési mérleg deficitjét. Bázeli körök úgy vélik, hogy a sza­badpiaci aranyár csak akkor találhat ismét magára, ha enyhül a kamatpiaci helyzet. Ehhez természetesen az USA költségvetési és pénzügyi intézkedései­nek sikerére van szükség. Lehetségesnek tartják, hogy év végére csökkenhetnek a kamatok, ha az amerikai kamatlábak is megfelelő mértékben esnek.

Next