Világgazdaság, 1970. február (2. évfolyam, 22/267-41/286. szám)

1970-02-03 / 22. (267.) szám

1970. FEBRUÁR 3. VILÁGGAZDASÁG­ . MEGKEZDŐDÖTT AZ UNCTAD TANÁCSÁNAK ÜLÉSE Tudósítónktól: Hétfőn megkezdte Genf­ben munká­ját az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Tanácsa, az UNCTAD vezető szerve. A tárgyalás lényegében egy fő kérdésről folyik: a szervezet hozzájárulása az ENSZ II. Fejlesztési Évtizedéhez. Az ed­digi munkálatok alapján feltételezhető, hogy most végre sikerül tető alá hozni az UNCTAD hozzájárulását. Az elgondolás szerint a hozzájárulás célja, hogy a fejlődő országok maximá­lisan növelhessék exportbevételeiket, a fejlett országok egészítsék ki a fejlődő országok rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat, és fokozódjék a modern technikának a fejlődő országok érdeké­ben történő átadása. Ezen célok megvalósítása során — az elfogadott munkahipotézis szerint — a fejlődő országok bruttó nemzeti ter­méke évi mintegy 6 százalékkal, im­portszükségleteik 6,7 százalékkal növe­kedjenek,­ ami feltételezi exportjuk át­lagos évi 7,2 százalékos növekedését. Ehhez tovább kell folytatni az UNCTAD- ban elkezdett munkálatokat, különösen a preferenciális rendszer bevezetésére, de a többi területen is, így a nyers­anyag- és késztermék-kereskedelem preferenciákon kívüli vonatkozásai, mint a vám és nem vám jellegű akadá­lyok csökkentése, a pénzügyi, techno­lógiai segítségnyújtás stb. Megjegyzem, hogy az UNCTAD hoz­zájárulás ezen koncepciója a külön­böző országcsoportok közötti kompro­misszum eredménye. A fejlődő orszá­gok ugyanis a Fejlesztési Évtized kap­csán azt szerették volna, hogy minden egyes területen a fejlett tőkésorszá­gok és a szocialista országok túlmen­­jenek a Delhiben, 1968. elején tartott II. konferencián hozott határozatokon. A fejlett tőkésországok a kitűzött százalékos növekedéseket csak munka­­hipotézisként fogadták el és a szocia­lista országok — az első fejlesztési évtizedhez hasonlóan — fenntartással éltek, a nem reális mennyiségi cél­kitűzések megállapításával kapcsolat­ban. Ugyanis a globális mennyiségi előírások nem támaszkodnak a fej­lődő országok konkrét nemzeti fej­lesztési programjaira. Ezen túlmenően a szocialista országok már kifejtették a múlt év őszén tartott UNCTAD tanácsülésen, hogy az évtized fejlesz­tési programjának magában kell fog­lalnia a különböző gazdasági és tár­sadalmi rendszerű országok közötti gazdasági együttműködés fejlesztését, a­­ nemzetközi kereskedelem diszkrimi­nációs intézkedéseinek eltávolítását, hozzá kell járulnia a gyarmati múlt és a neokolonialista politika követ­kezményeinek felszámolásához. Az UNCTAD-hozzájárulás kérdése mellett napirendre kerül még néhány más téma is, így a főtitkár beszámol a preferenciális rendszer kidolgozásá­nak előrehaladásáról. Megtárgyalják — lehetőség szerint — az úgynevezett „egy százalék” teljesítésének határ­idejét. (Mint ismeretes a fejlődő or­szágok azt követelik, hogy a fejlett országok, bizonyos meghatározott időn belül, tegyenek eleget azon határo­zatnak, hogy nemzeti jövedelmük egy százalékát évente átutalják a fejlődő országok megsegítésére.) Fentiek mellett szerepel a tenger­­hajózási jog szabályozásával foglal­kozó munkacsoport beszámolója a leg­gyengébb fejlődő országok érdekében hozandó különleges intézkedések kér­dése, a világközvéleménynek a fej­lődés problematikájáról történő jobb tájékoztatása, a Tanács 10. ülésének napirendje, a III. UNCTAD konferen­cia ideje, helye és napirendje, vala­mint a nemzetközi monetáris reform kérdését tanulmányozó szakértői cso­port jelentése. Mint látható az ülés napirendje igen zsúfolt és a Tanácsnak igen nagy munkát kell elvégeznie. Az ülésen résztvevő magyar delegációt Havas Károly, a Külkereskedelmi Minisz­térium főosztályvezető helyettese ve­zeti. A küldöttségben részt vesznek más tárcák, így a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselői is. ­ Az NDK Kereskedelmi Kamarájá­nak küldöttsége a közeljövőben Bécsbe indul, hogy az osztrák Szövetségi Ka­mara vezetőjével tárgyaljon a Berlin­ben létesítendő kereskedelmi képvise­letről. A két ország közötti árucserét elősegítő kereskedelmi iroda még 1970- ben megkezdené működését, de pontos időpontot még nem állapítottak meg.­­ Az osztrák külkereskedelmi deficit tavaly 10­ milliárd 734 millió schillin­­get tett ki, szemben az 1968-as 13 mil­liárd 224 milliós mérleghiánnyal. A ki­vitel múlt évben 62,72 milliárd schil­­linget ért el (1968-ban 51,7 milliárd), a behozatal pedig az 1968-as 64,93 mil­­liárdról tavaly 73,46 milliárd schillingre emelkedett. • Az olasz beruházásoknak idén 15 százalékkal kell bővülniük, hogy a ter­melés növelésével ellensúlyozzák a ma­gasabb költségeket és állás­lehetősége­ket biztosítsanak a munkanélkülieknek, — jelentette ki Colombo olasz pénz­ügyminiszter. A beruházásokhoz szük­séges anyagi eszközök meghaladják az olasz ipar teljesítőképességét, ezért több mint 4000 milliárd lírát a tőkepiacok­ról kell felvenni. • Az ENSZ Ázsiai és Távol-keleti Bi­zottsága (ECAFE) az ázsiai országoknak az 1970-es években folytatandó keres­kedelméről tanácskozott. Az előterjesz­tett jelentés szerint a földrész részese­dése a világexportban az 1968-as 10,5 százalékról, 1969-ben 9,3 százalékra esett vissza. A Lengyelországot és Franciaországot érintő gazdasági, politikai kérdésekről folytat tárgyalásokat Varsóban Will­­mann lengyel külügyminiszterhelyettes és Beaumarchais, a francia külügy­minisztérium osztályvezetője. A meg­beszélések február 4-ig tartanak.­­ Az izraeli gazdaság súlyos helyze­tének javítását remélik attól a most aláírt bérszerződéstől, amelyet a kor­mány, a munkadók és a szakszerve­zetek képviselői kötöttek. A Szerződés értelmében 8 százalékkal emelik a munkabéreket, hogy az elmúlt hó­napok áremelkedéseit ellensúlyozzák. A 8 százalékból csak a felét fizetik készpénzben, a fennmaradó részt ál­lamkölcsön kötvények formájában kapják a­ munkások. 0 Izland március 1-től az Európai Szabadkereskedelmi övezet (EFTA) tagja lesz. Az EFTA tagországok hivata­losan is jóváhagyták az izlandi csat­lakozási kérelmet. 0 Megérkezett Kubába a British Ley­­land első teherautó szállítmánya, ame­lyet az 1969 májusában kötött 3 mil­lió fontos szerződés alapján adtak el Kubának. A British Leyland össze­sen 300, egyenként 15 tonnás vontatót szállít a már lekötött több mint 1200 autóbusz mellett.­­ Törölte a ghanai kormány a nyu­gatnémet Drevici csoporttal kötött, több mint 196 millió Cedis (168 millió dollár) szerződését, mert a megállapo­dások a hivatalos közlés szerint „nem tisztességes” úton jöttek létre. A nyu­gatnémet csoport már évek óta mű­ködött a ghanai élelmiszeriparban. A W(I] JELENTI­ S Iránban a világ egyik legnagyob távközlési rendszerét építi fel amerikai, japán és nyugatnémet vállalatokból ál­ló konzorcium. A létesítmény költségei meghaladják a 175 millió dollárt.­­ Befejeződött az afrikai—malgas együttműködési szervezet csúcsértekez­lete a kameruni Yaoundéban. A részt­vevők nem tudtak megegyezni a leg­fontosabb kérdésben, a tagországok kö­zös hústermelési piacának megterem­tésében.­­ Hamarosan tárgyalások kezdődnek a líbiai kőolaj áráról a tripoliszi kormány és a nyugatnémet Gelsenberg olajvál­lalat között. Tavaly a Gelsenberg 4,5 millió tonna olajat vásárolt az észak­afrikai országtól.­­ Japán tavaly 858 068 járművet ex­portált, 40,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az autóiparban a kivitel részesedése az előző évi 15 szá­zalékkal szemben tavaly 18,4 százalék­ra ugrott. 0 Az olasz monetáris tartalékok ta­valy 529,5 milliárd lírával apadtak. A tartalékok szintje 1968 végén 3500 milliárd líra volt. 0 Franciaország megtette az előkészü­leteket, hogy a múlt év szeptemberé­ben részére megszavazott 985 millió dolláros készenléti hitel fennmaradó részét, 485 millió dollárt lehívjon a Nemzetközi Valutaalaptól. A francia tartalékok az idei év első hónapjában 290 millió frankkal 21,57 milliárd frankra szöktek fel.­­ A Szovjetunió az idén 1,3 millió ton­na n­yersolajat, 400 ezer tonna mamutot, 150 ezer tonna diesel fűtőolajat, 50 ezer tonna petróleumot és más kőolajter­mé­­keket szállít Jugoszláviának. 0 A japán jegybank 80 millió dollár értékben bankkötvényeket vásárol a washingtoni Export-Import Banktól. A tokiói bank a japán vállalatoknál letétben levő bankkötvényeket vásá­rolja meg. 0 Az NDK további három, egyenként 12 ezer tonnás teherszállító hajót ex­portál Franciaországnak. A Wamnow hajógyár eddig már 7 tengeri szállító­hajót adott el a nyugat-európai ország­nak. 0 Az argentin kormány a közeljövő­ben nemzetközi pályázatot hirdet a Pa­­tagóniában tervezett, évi 150 ezer tonna alumíniumot előállító gyár felépítésére és üzemben tartására. Az alumíniummű villamosenergia és vízszükségleteinek biztosítására másik pályázatot írnak ki.­­ A Kínai Népköztársaság és Zambia képviselői Lusakában megállapodást írtak alá a Lusaka—Kaoma közötti autópálya építéséről. Az építkezést kí­nai szakemberek irányítják. 0 A Kanada és az Egyesült Királyság között szállított áruk fuvardíját emelik. A tarifaemelések május 1-től érvénye­sek. 0 Ezentúl szójaőrleményt, vagy szin­tetikus aminosavat is lehet használni a Nyugat-Ném­etországban előállított állati­ tápszereknél. Eddig a tápszerek adalékanyagául csak hallisztet alkal­mazhattak. Magyar—malaysiai kereskedelmi egyezmény Magyarország az ötödik szocialista ország, amely az elmúlt két év alatt kereskedelmi egyezményt kötött Ma­laysiával. A múlt héten kezdődő tárgya­lásokon részt vevő magyar küldöttsé­get Sós Iván, a Kereskedelmi Kamara alelnöke vezette. Malaysiai részről a kereskedelmi egyezményt a kereskede­lem és iparügyi minisztérium államtit­kára ellenjegyezte. Malaysia eddig a Szovjetunióval, Ju­goszláviával, Bulgáriával és Romániá­val írt alá kereskedelmi egyezménye­ket; mindegyik egyezmény magában foglalja a „legnagyobb kedvezmény” elvét és biztosítja kereskedelmi kiren­deltségek kölcsönös felállítását. A múlt év első tizenegy hónapjában Malaysia 323,5 millió malaysiai dollár értékű árut exportált a kelet-európai országokba és körülbelül 181 millió dol­lár értékű árut vásárolt onnan. A hí­rek szerint a közeljövőben egyezményt kötnek Lengyelországgal is. (Reuter) ­ moszkvai tudományos konferencia befejezése Tudósítónktól: Befejezte munkáját „A szocialista vi­lágrendszer — a leninizmus eszméinek megtestesülése” címmel a moszkvai KGST-palotában megrendezett nemzet­közi tudományos konferencia. A plená­ris- és szekcióüléseken mintegy ötven előadást tartottak a Szovjetunió és a többi KGST-ország tudósai, párt- és gazdasági vezetői. A legnagyobb érdeklődést a szocia­lista országok gazdasági együttműködé­sének fejlesztéséről, ezen belül is a szo­cialista integrációról folytatott eszme­csere keltette. Az e kérdésekkel foglalko­zó szekció vitájában felszólaló szovjet tudósok közül többen érintették a szo­cialista országok belső és külső gazda­sági mechanizmusai közötti kapcsolatok problematikáját, a szocialista országok nemzetközi gazdasági mechanizmusa fejlesztésében felmerülő új megközelí­tési mód szükségességét. A szocialista gazdaság fejlődése és szocialista országok gazdaságirányítási rendszerei címmel egy másik szekcióban is folyt eszme­csere. Jugoszláv—osztrák kereskedelem Néhány évvel ezelőtt Jugoszlávia még a 10. helyen állt Ausztria kül­kereskedelmi partnerei sorában — közölte a belgrádi osztrák kereske­delmi tanácsos — de tavaly már a 6. helyet foglalta el a ranglistán. A tavalyi osztrák export újabb 16 szá­zalékkal, 2,3 milliárd schillingre ug­rott, az import azonban stagnált és csak 1,2 milliárd schillinget tett ki. A két ország közötti kereskedelem mérlegének osztrák aktívuma az 1968. évi 800 millió schillingről 1969-ben 1,1 milliárdra nőtt. A jugoszláv fővárosba delegált osztrák kereskedelmi tanácsos vélemé­nye szerint az osztrák export sikere elsősorban három tényezőnek köszön­hető: az osztrák cégek felismerték a piac erősebb megdolgozásának szüksé­gességét és ezért a korábbinál gyak­rabban keresik fel Jugoszláviát. Igen hasznosnak bizonyult a mindkét fél részéről alkalmazott liberalizálás és végül, de nem utolsósorban a jugoszláv külkereskedelmet bonyolító hatóságok is engedékenyebbnek bizonyultak az üzleti tevékenység egyes ágaiban. (APA) Csak 9 napig HANNOVER - a műszaki világ központja. HANNOVER-szisztéma: Fontos szakkiállítások ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen. Hannover: a technikai tudás és tapasztalat, a know-how információs központja. Ezért­ önnek is el kell jönnie ! HUNGEXPO VÁSÁRKÉPVISELET Budapest, XIV., Városliget - Telex, Budapest 230. Telefon: 225-008, 227-659 HANNOVERI VÁSÁR ’70 április 25.-től május 3.-ig. Az ipar világpiaca * Mongólia kereskedelme a KGST-országokkal A szovjet—mongol barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény 24. évfordulója alkalmából Mongólia külkereskedelmi kapcsolatai­ról ír a Szocialiszticseszkaja Indusztrija. Mongólia legfőbb kereskedelmi part­nerei a KGST-országok. Az ország 1962-ben lett tagja a KGST-nek és ez­zel új korszak kezdődött­­gazdaságának­­történetében, kedvező feltételei nyíltak az európai szocialista országokkal való együttműködésre — írja a lap. Mon­gólia és a többi KGST-ország között azóta az együttműködés különböző for­mái bontakoztak ki. 1962 után az ország számos egyezményt kötött az európai szocialista országokkal, amelyek a Mon­gol Népköztársaság számára hosszú le­­jártú hiteleket és kedvező visszafizetési feltételeket biztosítottak. Ezeket a hite­leket az ország a népgazdaság külön­böző ágazataiban használta fel. Mon­gólia összehangolta negyedik ötéves ter­vének főbb mutatóit a többi szocialista ország népgazdasági tervének mutatói­val. Most az 1971—1975. ötéves terv ösz­­szehangolása folyik. A Mongol Népköztársaság 1966—1970- re gazdasági együttműködési egyez­ményt írt alá a Szovjetunióval, Len­gyelországgal, az NDK-val, Magyar­­országgal, Bulgáriával és Csehszlová­kiával. Az egyezmények alapján Mon­gólia egyre nagyobb mértékbel­n veszi ki részét a szocialista munkamegosztásban. Mongólia külkereskedelmében jelen­tős helyet foglal el a Szovjetunióval való árucsere. A Szovjetunió segítségé­vel fektették le Mongóliában az ipar és a közlekedés alapjait, kezdték meg a mezőgazdaság gépesítését és a szűzföl­dek meghódítását. Az 1969-ben nyújtott szovjet technikai és pénzügyi segítséggel Mongóliában 103 objektum kezdte meg működését. Köztük a sarangolszki szén­bánya, amely évente több mint egymil­lió tonna szenet termel, az ulánbátori kenyérgyár és hét malomkombinát. 1966—1968 között szovjet segítséggel há­rom autójavító vállalatot létesítettek Mongóliában, folytatták a darhan— ulánbátori nagyfeszültségű villamos táv­vezeték építését és ezzel létrejött Mon­góliában az első egységes energetikai rendszer. Elkészült a mongol fővárosban a televíziós központ és a negyedik öt­éves terv végére további 150 objektum üzembe helyezését tervezik. Az európai szocialista országok se­gítségével Mongóliában több vállalat létesült a mezőgazdaság, az ipar, a köz­lekedés és a szállítás területén. Az NDK segítségével helyeztek üzembe Mongó­liában egy mélysajtoló üzemet, az ulán­bátori húskombinátot és egy szőnyeg­­szövő gyárat. Csehszlovákia egy bőr­gyár, egy cipőgyár, egy cementüzem és több kisebb objektum építésében és fel­szerelésében nyújtott segítséget. Lengyelország működött közre egy tégla- és betongyár, egy fafeldolgozó kombinát és egy nyersanyagfeldolgozó üzem felépítésében, valamint egy üveg­gyár rekonstrukciójában. Magyarország technikai segítséget nyújtott egy ulán­bátori szabóüzem, egy darhani hús­kombinát létesítésében, a szonginói bio­kombinát és a harkorini malom bőví­tésében. Bulgária egy húskombinátot épített fel Mongólia számára Csojbal­­szanban, továbbá egy báránybőrkikészí­tő gyárat és egy gyümölcsfeldolgozó üzemet. A mongol népgazdaság fejlődésében jelentős szerepet­ játszik a külkereske­delem. 1955 és 1967 között az ország külkereskedelmi forgalma 99,3 százalék­kal nőtt. Ma Mongóliának 30 ország­gal vannak kereskedelmi kapcsolatai. 1955 óta a mongol—szovjet kereske­delem hosszú lejáratú egyezményeken alapul. A Szovjetunió Mongóliának me­zőgazdasági gépeket, teherautókat és szövetet szállít. A Szovjetunióba irá­nyuló mongol export nagy részét mező­­gazdasági cikkek és elsősorban állati termékek teszik ki. A többi KGST-or­­szággal Mongólia kereskedelme néhány év alatt 12 százalékkal emelkedett. Mint az MTI jelenti, Mongólia sike­resen teljesítette a népgazdaság és a kultúra fejlesztésének 1969. évi állami tervét. A mongol statisztikai hivatal adatai­ szerint az elmúlt évben a nemzeti jöve­delem az 1968. évhez viszonyítva, 5,9 százalékkal nőtt. Az állattenyésztők 1,4 százalékkal teljesítették túl az állatállo­mány növelésének tervét. Az állami, gazdaságok és a termelőszövetkezetek az elmúlt évben 490 000 hektárt vezet­tek be különböző mezőgazdasági kul­túrákkal, azonban a kedvezőtlen éghaj­lati viszonyok és a nagy szárazság miatt, a gabonatermelési tervet nem sikerült teljesíteni. 1969-ben az ország bruttó ipari ter­melése, 1968-hoz viszonyítva, 10,4 szá­zalékkal nőtt. 1970. január 1-i adatok szerint az ország lakosságának száma 1 227 800. Jelentés a múlt hétről A NYUGATI ÉRTÉKTŐZSDÉK A Wall Streeten a múlt héten ro­­­hamossá vált a részvényárfolyamok hónapok óta tartó hanyatlása. Mint a VILÁGGAZDASÁG röviden már je­lentette, a Dow Jones átlagindex 1966­ óta a legalacsonyabb pontjára esett. Nem vált be a spekulációnak az a reménye, hogy az index 750 pon­tos határon megáll és megindul a visszavásárlás. A nagyarányú és a részvények valamennyi szektorára ki­terjedő áresést elsősorban annak tulajdonítják, hogy a tőzsde borúlátón ítéli meg a kormány inflációellenes harcának kilátásait, és attól tart, hogy a hitelkorlátozások megszüntetésére, vagy enyhítésére sincs kilátás, ha nem sikerül megfékezni az inflációt. Ehhez járul, hogy az első közzétett vállalati jelentések, illetve előirányzatok tanul­sága szerint­­ a profitok csökkenése várható. Nixon elnök hétfőn előter­jesztett költségvetésének adatait a tőzsde a jelek szerint kedvezően fo­gadta, a részvényárfolyamok irányzata egy árnyalattal tartottabbá vált. A londoni tőzsdén nem rajzolódott ki határozott irányzat. A tőzsdei tevé­kenység központjában továbbra is kü­lönböző ausztráliai bányavállalatok részvényei álltak. A Wall Street ha­nyatlása annyiban hatott Londonban, hogy az angol ipari részvények ár­folyamának többsége esett. Zürichben az előző heti lanyhulás után egyenetlenné vált az irányzat a múlt héten. A hét legnagyobb részében „barátságosnak” minősítették a tőzsde hangulatát, csak az utolsó napon érvé­nyesült egyrészt a New York-i irányzat kedvezőtlen hatása, másrészt a svájci kormány konjunktúra-politikájával kap­csolatos bizonytalanság. A párizsi börzén a részletfizetési fel­tételek enyhítésének hatására élénk te­vékenység és szilárd irányzat alakult ki, és ez csak a hét vége felé vált egyenetlenné. A nyugatnémet értéktőzsdén tovább­ra is érvényesült a szűkös likviditás hatása, ennek következtében egyenet­len ingadozás közepette lanyhultak a részvényárfolyamok. Hanyatló volt a kötvények irányzata is.

Next