Világgazdaság, 1970. február (2. évfolyam, 22/267-41/286. szám)

1970-02-14 / 31. (276.) szám

2 1970. FEBRUÁR 14. HÍREK A FRANCIA GAZDASÁGRÓL A párizsi gazdasági és pénzügymi­nisztériumban közzétett adatok szerint a francia ipari termelés tavaly 12,7 szá­zalékkal múlta felül az előző évit. Az ipari termelés alakulását jelző index tavaly decemberben 1,6 százalékkal 188,5 százalékra emelkedett, a novem­beri 185,5 és az októberi 184 százalékról. (1959 - 100) A decemberi index mintegy 5 százalékkal haladta meg 1968 azonos hónapjának mutatóját. 1969 novemberé­hez viszonyítva a decemberi termelés az elektromosiparban 7,3, az autóipar­ban 3,7, a fémfeldolgozó-iparban 3,8, a vegyiparban pedig 2 százalékkal emel­kedett. Az ország külkereskedelmének mér­leghiánya januárban 960 millió frankra emelkedett, a decemberi 710 millió fran­kos deficittel szemben. Az adatot érté­kelve, Giscard d’Estaing pénzügyminisz­ter figyelmeztetett: a januári eredmény értékelésénél figyelembe kell venni az igen erősen ható szezonális tényezőket is. Kijelentette, Franciaország gazdasági egyensúlyának helyreállítása az idei év első hónapjában folytatódott, de még sok a tennivaló. A pénzügyminiszter célja: július végéig egyensúlyba hozni az ország fizetési mérlegét, amely már igen hosszú idő óta kedvezőtlen. A januári import a decemberi 8,71 milliárd frankról 8,13 milliárdra csökkent, de visszaesett a kivitel is. Értéke decem­berben 8 milliárd frankot tett ki, szem­ben a januári 7,17 milliárddal. Január­ban az export értéke az import 88 szá­zalékára esett vissza, a decemberi 92 százalékról. (A francia kereskedelmi mérleg egyensúlyba kerül, ha az export értéke eléri az import 93 százalékát, számításba véve, hogy az exportot sole, az importot pedig dis paritásban tartják nyilván.) Tovább folytatódott az idei év első hónapjában a drágulás. A hivatalos ár­index, amely általában a valóságosnál kedvezőbb helyzetet mutat, januárra 0,6 százalékos áremelkedés jelzett, a decem­beri 0,3 százalékkal szemben. ♦ Georges Pompidou államelnök rész­vételével külön minisztertanácsot tar­tottak Párizsban, amelyen a francia kül­kereskedelmet élénkítő lépéseket hatá­roztak el — jelenti jól értesült körökre hivatkozva a Reuter-iroda tudósítója. A határozatok részleteit a hír szerint a közeljövőben jelenti majd be D’Estaing pénzügyminiszter. A londoni érték­tőzsdén egyébként felröppent a hír, hogy továbbra is fenntartják Franciaország­ban a hitelkorlátozó intézkedéseket. Az intézkedések ellenére — mint a DPA­ párizsi tudósítója írja — az áremelkedés Franciaországban tovább folytatódik. Irak és a nyugati Irakban 1961-ben majdnem teljes egészükben államosították az akkor fennállott olajkoncessziókat. Az államo­sítási dekrétum 3. szakasza lehetővé tette azonban, hogy Irak kormánya, amennyiben helyesnek látja, az ország­ban működő vállalatok számára további területekre adhat kutatási­­és hasznosí­tási jogot, feltéve, hogy az újonnan juttatott területek nagysága nem halad­ja meg a minden egyes vállalat számára biztosított terület nagyságát. Irak olaj­bányászati minisztere most bejelentette, hogy a kormány a dekré­tum kritikus 3. szakaszának érvény­telenítése mellett döntött, és ezzel meg­semmisítette a nyugati olajvállalatok leghalványabb reményeit is arra nézve, hogy koncesszióikat kibővíthetik. Az Irakban működő három ásványolaj­ olaj monopóliumok vállalat, amely nyugati óriásvállalatok közös tulajdonát képezi, most az álla­mosításkor számukra meghagyott, kö­rülbelül 1900 négyzetkilométer területre szorul. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy ez a döntés négy nappal azután jött létre, hogy a kairói „kis csúcs” alkalmával öt arab állam az Egyesült Államok ál­tal a Közép-Keleten birtokolt gazdasági érdekeltségek likvidálása mellett foglalt állást. Az intézkedés angol és francia vállalatokat is érint, és az arról szóló hírügynökségi jelentés nem beszél arról, hogy annak éle kifejezetten az USA ellen irányul. A döntés alapján külföldi olajválla­latoknak új koncessziókat a jövőben nem biztosítanak. (Reuter) A nyersanyagexport kedvező alakulása A Financial Times cikkszólgálása nyomán. Az angol kereskedelmi minisztérium lapja, a Board of Trade Journal néhány adatot közöl a fejlett ipari államok nyersanyagimportjának fejlődéséről. Az adatok szerint múlt év második negye­déről a harmadik negyedre a fejlett or­szágok alapanyagvásárlásai a fejlődő, illetve nyersanyagtermelő országoktól 4 százalékkal emelkedtek. Ez lényegesen több, mint az ipari országok teljes im­portjában mutatkozó — mindössze 1,5 százalékos — emelkedés, aminek oka főképpen az, hogy a fejlett ipari orszá­gok egymás közötti forgalma az említett­­időszakban alig növekedett. Hasonlóan alakult a helyzet az export területén is. Míg a fejlett ipari országok exportja a negyedév alatt 2 százalékkal emelkedett csupán, addig az alapanyag­termelő országok 4 százalékkal tudták kivitelüket emelni. A lap hozzáteszi azonban, hogy a múlt év utolsó negyedében a jelek szerint az ipari országok exportja tovább növeke­dett és így az egész évi exportemelkedés könnyen meghaladhatja az 1968-ban el­ért eredményt. ­ Berlinben hivatalt állítottak fel a ke­reskedelmi és külkereskedelmi kapcso­latok élénkítésére a nem szocialista or­szágokkal. Az új szerv feladata figye­lemmel kísérni a Német Demokratikus Köztársaság és a kapitalista országok gazdasági kapcsolatait, a külföldi part­nerekkel tárgyalni és megállapodni a külgazdasági kérdésekben. (APA) • Folytatódtak pénteken a belnémet forgalom problémáit megvitató NDK— NSZK tárgyalások. Ez alkalommal ismét a hajó-, vasútforgalom és az áttervezés foglalta el a fő helyet a megbeszéléseken. • Burtica román külügyminiszter ve­zetésével delegáció járt Kuwaitban. Találkoztak a kormány, a kereskede­lem és a petrolkémiai ipar vezetőivel. A két ország közötti kooperációról, valamint az árucsere-forgalom bővíté­séről esett szó. • Importadót vezet be a külföldről behozott tőkejavakra az argentin kor­mány. Február 12-től a származási országtól függetlenül minden importált beruházási cikk után a féli érték 20 százalékát kell adóként befizetni. Azokra a külföldi gépekre és beren­dezésekre, amelyek versenyt támasz­tanak a belföldi ipar termékeivel még magasabb tételeket szabnak ki. • Életbe lépett a Közös Piac és Izrael ötéves preferenciális szerződése. Pén­teken délelőtt Brüsszelben parafálták a megállapodást. Az utolsó, a csü­törtöki tárgyaláson az izraeli import­letét-rendszert vitatták meg. • Jugoszláv megbízást kapott a VÖEST konszernhez tartozó Wiener Brücken­bau und Eisenkons­tru­ktions, hogy egy kétsávú szétszerelhető, 200 méter nyí­lású közúti hidat szállítson. A hidat Belgrádban a nagy építkezések fölött a zavartalan forgalom biztosítására hasz­nálják majd. • A burmai iparfejlesztési program keretében a következő hét év során 32 új iparágat teremtenek meg. A legfon­tosabb beruházásokkal műtrágyagyára­kat, tégla- és cementműveket, acél-, cukor-, műszál-, kozmetikai- és textil­­gyárakat építenek.­ ­( JELENTI • Újabb fejlemény a régóta húzódó amerikai—japán textilexport-tárgyalá­­sokon. Mint Washingtonban közzétet­ték, Japán felszólította az Egyesült Államokat, részletes bizonyítékokkal igazolja, hogy textilipara károsodik a japán export miatt.­­ A lengyel vas- és acélkohászat fej­lesztésére idén 5,8 milliárd zlotyt for­dítanak, vagyis a tavalyinál több száz millióval nagyobb összeget. A be­ruházásokat a már meglévő vállalatok fejlesztésére és modernizálására össz­pontosítják, a beruházási összegnek mindössze 3 százalékából építenek új létesítményeket. Kiemelt iparágként kezelik a kohászatot. A népgazdasági terv 1970-­ben 8 millió tonna vas és 11,7 millió tonna nyersacél termelését tűzte ki célul. • A Böhler cég, Ausztria legnagyobb nemesacél-termelő­je sikeres üzleti év­ként könyvelheti el 1969-et. A forga­lom tavaly 17,7 százalékkal 2,17 milliárd schillingre szökött f­el. A Böhler két leányvállalatánál, a St. Eggdier-nél és a Böhler Düsseldorfnál a forgalom 17,2, illetve 34,3 százalékkal 180 millió, illet­ve 1,55 milliárd schillingre emelkedett. • Jelentős mennyiségű kakaót adott el a Szovjetuniónak a ghanai Cocoa Mar­keting Company. Mint a vállalat igaz­gatósága közölte, a szovjet vásárlás je­lentősen javított a vállalat értékesítési mérlegén, ezért a jelenlegi árszint mel­lett a társaság nem fogad el vásárlási ajánlatokat. • Jenkins brit pénzügyminiszter feb­ruár 27-én látogatást tesz a francia fővárosban és találkozik Giscard d’Estaing francia pénzügyminiszterrel. • A komputer-import liberalizálására kérte fel az Egyesült Államok a tokiói kormányt. Az amerikai kérés nem hi­vatalos formában történt, és a behoza­tali korlátozások teljes eltörlését szor­galmazza. • Bővíti a nyugat-németországi kre­­feldi gyárat a Philips Gloeslampenfab­­rieken. Mint a vállalat eindhoveni köz­pontjában közzétették, nő az igény a színes tv-készülékek iránt, ezért bőví­tik a gyárat. Angol választók a csatlakozás ellen Az angol választók 72 százaléka hely­teleníti ez idő szerint azt, hogy az or­szág csatlakozzon a Közös Piachoz — idézi a Reuter-iroda a legújabb köz­­véleménykutatás eredményét. Legutóbb — 1966 júniusában — a megkérdezettek 65 százaléka a csatlakozás hívének mondta magát. Eszerint a csatlakozást ellenzők százalékaránya 20-ról 72-re nö­vekedett. A megkérdezettek 18 százaléka továbbra is híve a belépésnek, a mara­dék véleménye ingadozó. Viszont igent mondana a kérdésre 49 százalék, ha Anglia számára kedvezőbb belépési feltételeket biztosítanának — közli a jelentés. 38 százalék azonban mindenképpen ellenzi a csatlakozást a Hatokhoz. A brit szakszervezetek körében súlyos aggodalmakat keltettek a Fehér Könyv adatai — jelenti az MTI tudósítója. A szállítómunkás szakszervezet főtitkára rendkívüli TVC-kongresszus összehívá­sát javasolja arra az esetre, ha a kor­mány folytatja a csatlakozásra irányuló tevékenységét. A Fehér Könyvben fog­lalt adatok aggódó hangú nyilatkozatra ösztönözték a farmerszövetség és a lon­doni szövetkezetek vezetőinek szószólóit is. Ezzel szemben a gyáriparosok szö­vetségének egyik vezetője lelkes hangú nyilatkozatában azt mondotta: Anglia képes arra, hogy a belépés összes költ­ségeit fedezze. Londoni üzleti körökben egyébként úgy vélik, hogy a Fehér Könyv megerő­sítette az angolok tárgyalási pozícióját a nyáron kezdődő alkudozások előtt. Anglia azzal érvelhet majd, hogy a be­lépődíj, túlságosan magas és különböző engedményeket kérhet, például a mező­­gazdasági alaphoz való hozzájárulás csökkentését, az átmeneti időszak meg­hosszabbítását stb. NDK—albán kereskedelmi egyezmény Tiranában aláírták a Német Demok­ratikus Köztársaság és Albánia idei árucsere-egyezményét. Az aláírt jegy­zőkönyv annak az ötéves kereskedelmi szerződésnek része, amely 1970 végén jár le. Az idei árucsere volumenjéről szám­adatokat nem közöltek, de az ADN hír­­ügynökség tudósítása szerint az idei forgalom nagyobb lesz a tavalyinál. A szerződés keretében az NDK főleg fémipari, elektrotechnikai, vegyipari, könnyűipari cikkeket szállít, s ezeket Albánia krómérccel, kőolajjal, rézhu­zallal, mezőgazdasági termékekkel és könnyűipari árukkal viszonozza. (Reuter) Az ENSZ fejlesztési programja Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) igazgató tanácsa megbízta az ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezetét, az UNIDO-t, 15 olyan tervnek a megvaló­sításával, amelyeket az UNDP finanszí­rozott 95 egyéb terv mellett. A terveket nemrégiben az ENSZ IX. New York-i ülésén hagyták jóvá. Az UNIDO által megvalósítandó új tervezetek összköltségét 19 668 000 dol­lárra becsülik; 7 444 000 dollárt az UNDP, a többit pedig a fogadó orszá­gok fizetik, természetben és szállítások­kal. Az UNIDO összesen 53 tervezet ki­vitelezését vállalta, körülbelül 100 mil­lió dollár értékben. A költségekből az UNDP körülbelül 41 millió dollárral ré­szesedik. Az új objektumokból 13 az egyes afrikai, ázsiai, európai, közép­keleti és latin-amerikai országokban épül fel, a többit nemzetközi rendelte­téssel hozzák létre és főként szakembe­rek képzését segítik elő. Az UNIDO a 15 létesítményből 11 ki­vitelezését maga szervezi, kért létesít­mény a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezettel (ILO), a fennmaradó kettőt pe­dig az ENSZ Élelmezésügyi és Mező­­gazdasági Szervezetével (FAO) közösen valósítja meg. (APA) Jugoszláv—amerikai alumíniumipari együttműködés Az amerikai Kaiser Aluminium Corp. és a jugoszláv Energoinvest jugoszláviai alumíniumkohó közös létesítéséről tár­gyal — jelenti belgrádi értesülésre hi­vatkozva az APA hírügynökség. Az Energoinvest vezérigazgatója nemrég Amerikában tárgyalt a Kaiser Alumi­nium Corp. vezetőivel és a most létre­jövő megállapodás ennek a tárgyalás­nak eredménye. A közös vállalkozásban építendő ko­hókat a vlaszenicai, jajcai és Boszansz­­ka Krupa-i bányákból látják el bauxit­­tal. E bányák mind a szarajevói Ener­goinvest vállalat irányítása alatt állnak. Hirdessen a VILÁG­GAZ­DASÁG-ban A Világbank érdekeltségei Kelet-Afrikában A Világbank Nairobiban működő regionális fiókja által közzétett jelen­tés szerint a kelet-afrikai közösség­nek és a hozzá tartozó három ország­nak 1955 óta mintegy 163 millió 700 ezer dollár összegű kölcsönt folyósí­tott. A jelentés a múlt év október végi adatokat közli és megállapítja, hogy a kölcsönből 110 milliót a kelet-afrikai vasutak, a telekommunikációs eszkö­zök, és a kikötői létesítmények fejlesz­tésére fordítottak. Az említett bankfiók tizenhat afrikai országgal működik együtt a mezőgaz­daság, a nevelés és a közlekedés terü­letén jónak ígérkező fejlesztési ter­vek összeállításában és támogatásá­ban. A vasúti, kikötői és telekommu­­nikációs programokkal kapcsolatos ügyek azonban a Világbank Washing­tonban levő központjához tartoznak. A nairobi fiók a gazdasági élet em­lített ágazataiban főleg infrastrukturális jellegű fejlesztési programok készíté­sének és megvalósításának finanszíro­zásával foglalkozik és jelentős szerepet játszik a szakember-ellátás biztosítá­sában is. Bizonyos vonatkozásokban közvetlenül részt vállal az infrastruk­túrán kívül eső mezőgazdasági prog­ramok finanszírozásában is. Kenya például 16,6 millió dollár kölcsönt vett fel mezőgazdaságának fejlesztésére, kü­lönösen erdészeti és földrendezési mun­kák finanszírozására. Ugandában és Tanzániában pedig a dohánytermelő kisbirtokosok vettek fel kölcsönöket a Világbanktól a termelés fejlesztésére. A bankfiók szerepét jól megvilágítja egy nyugatnémet közgazdásznak a tan­zániai második ötéves fejlesztési tervre vonatkozóan tett megállapítása, amely szerint ez a terv a legreálisabb egész Afrikában és középpontjában a vidéki szegénység helyzetének megjavítása áll. A terv kidolgozásában részt vett a Világbank is. A Világbank megítélése szerint Tan­zánia számára most minden bizonnyal az lenne a legfontosabb, hogy ha a Dar es-Salaam-i kikötő bővítésére venne fel kölcsönt és több mélyten­geri horgonyzóhelyet építene. A ki­kötő a jelenlegi három mélytengeri horgonyzóhelyével már most is 50 szá­zalékkal nagyobb hajórakományt ke­zel, mint amennyit az évi 640 ezer tonnára méretezett kikötő kapacitása lehetővé tenne. Ebben az évben 640 ezer tonna helyett egymillió tonna áru kezelésére kerül sor majd a Dar es- Salaam-i kikötőben. Ugandában viszont a Világbank egyik leányvállalkozása, a Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) az, állat­­tenyésztés fejlesztését kitűző nagysza­­bású tervet támogatja. (Reuter) A BOLGÁR DOHÁNYIPAR EXPORTJA A KGST-országok közül Bulgária a legjelentősebb dohánytermelő és ex­portőr. 1956 és 1960 között az évi átla­gos kivitel 53 800 tonna volt, azaz az össztermelés 70 százaléka került export­ra. 1961 és 1965 között az évi kivitel 74 700 tonnára nőtt, 1968-ra pedig 70 400 tonnára. 1975-ig ez a mennyiség vala­melyest csökkenni fog. A dohánynak mint nyersanyagnak a kivitele 1965 óta csökkenő tendenciát mutat a feldolgozott dohány, a cigaretta exportjának javára. Az elmúlt évek során Bulgária a leg­jelentősebb dohányipari országok sorá­ba emelkedett. Míg 1960-ban 13 600, 1969-ben már 52 200 tonna cigarettát ál­lított elő. Különösen gyorsan emelke­dett a filteres cigarettafajták termelése: 1965-ben ezek aránya 5,4 százalék volt, 1968-ban már 32,2, 1975-ben pedig 75 százalék. Az exportban is egyre nagyobb a filteres fajták aránya: ma az export­cigaretták 40,6 százaléka füstszűrés, 1975-ben ez az arány körülbelül 78 szá­zalék lesz. A népgazdasági szempontból már ma is jelentős cigarettaexport gazdaságossá­gát javítani kívánják. A helyzet ugyanis az, hogy a cigarettaexport csaknem tel­jes egészében a szocialista országokba irányul, míg a csomagolóanyag jelentős része tőkés importból származik. A mi­nőség megtartásához erre még szükség van, de a távolabbi jövőben a bolgár papíripart is be akarják kapcsolni az el­látásba. Jelenleg Bulgáriában nem gyár­tanak cigarettapapírt, celofánt, kreppet, szopókához szükséges papírt, pergamen­­tet, csomagolópapírt, különleges szta­­niol- és krómkartont, acetát filtert. Az elkövetkező néhány év során azonban el akarják kezdeni egyes ilyen cikkek­nek a gyártását is, mivel nemcsak egyre nagyobb mennyiséget használnak fel belőlük, hanem az importárak is emel­kednek. Még ebben az évben megindul az acetát filter gyártása Bulgáriában, azonban az ehhez szükséges alapanya­got egy ideig importból kell fedezni. A bolgár szakértők úgy látják, hogy az igények kielégítése érdekében integ­rálódnia kell a dohányipari egyesülés­nek és a papíriparnak Bulgáriában. Ezenkívül kívánatos lenne a szocialista országok megfelelő ágazatai közti integ­ráció is. VESZÉLYBEN A JAPÁN HAJÓGYÁRTÁS PROSPERITÁSA A világ legnagyobb hajóépítő csoport­jának, az Ishikawajima Harima kon­szernnek helyettes vezérigazgatója, Ne­­moto egy londoni konferencián el­mondta, hogy a japán hajóépítőipar, amely a világ hajóinak több mint felét gyártja, fokozatosan elveszti azt a ha­gyományos helyzeti előnyét, amely az olcsó és bőségesen rendelkezésére álló munkaerőből ered. A munkaerőutánpót­lás ugyanis egyre nehezebbé válik. Jól képzett szakmunkásokban hiány van, a fiatal munkások beállítása nehézségekbe ütközik, növekszik a munkásvándorlás és emelkednek a bérek. A tengeri hajók jövőbeni igényéről szólva, Nemoto úgy véli, hogy a piaci kereslet új hajók iránt rohamosan emel­kedik majd, a termelési kapacitás azon­ban csak késve követi az emelkedést. A kereslet és kínálat körülbelül 1973- ban kerülhet egyensúlyba, de csak ak­kor, ha a tervezésben és az építésben egyaránt alkalmazzák a modern tech­nika összes újításait és vívmányait. Az érdeklődés gyors ütemben tolódik el egyre nagyobb hajók felé; Japánban már 480 000 tonnás tankhajó építéséről is beszélnek. A jelenleg rendelkezésre álló berendezések általában már 200 000 tonnánál nagyobb hajók gyártására sem alkalmasak és így a jövőben különösen a mammuthajók gyártására hasznosít­ható kapacitásban egyre növekvő igény várható. (Reuter) GAZDASÁGI HÍREK LENGYELORSZÁGBÓL A lengyel Szlobodowa vállalat meg­állapodást kötött egy csehszlovákiai üvegkohó felépítésére és berendezésére. A Sazaván felépülő vállalat Európa leg­nagyobb üveggyára lesz.­­ Tavaly a lengyel belkereskedelem 431 milliárd zloty értékű forgalmat bo­nyolított le, vagyis háromszor akkorát, mint 1950-ben. A vendéglátóipar for­galma ezalatt hatszorosára növekedett. Lengyelországiban összesen 177 500 kis­kereskedelmi üzlet működik. * Lengyelország az előző évekhez ha­sonlóan az idén is vegyiparát fejleszti a legnagyobb ütemben. Ebben az évben a többi között üzemibe helyezik a policed műtrágyagyárat, a toruni műfonalgyár poliészter részlegét, a teofilowi gumi­­cipőgyárat és több más új üzemegy­séget. A vegyipar össztermelési értéke a tavalyihoz képest 13,5 százalékkal növekszik, és eléri a 125 milliárd zlotyt. (MTI) VILÁGGAZDASÁG VIHAROK AZ ANGLIAI FORD KÖRÜL A Ford Motor Co-nak 23 gyára van Angliában, s ezek közül 21-ben, mintegy 48 ezer dolgozó tartós sztrájkot hirde­tett az esetben, ha nem sikerül a válla­lat vezetőségével megegyezni. A válla­lat heti 4,5 font fizetésemelést aján­lot, de a dolgozókat képviselő 15 szak­­szervezet — a növekvő létfenntartási költségek miatt — heti 10 font emelést kér. Közben parlamenti vita tört ki az angliai Ford működése körül. Két mun­káspárti képviselő ugyanis úgy értesült, hogy a vállalat a tervezési részleget tel­jes egészében Nyugat-Németországba telepíti át. Értesülésünk szerint a sze­mélygépkocsi-alkatrészt tervező intéze­teket már át is vitték az NSZK-ba. A kereskedelmi minisztérium az ügy ki­vizsgálását ígérte és Benn technológiai miniszter megígérte, mélyreható tanács­kozásra szólítja fel az összes, Angliában létező nemzetközi érdekeltségű gép­kocsigyárak vezetőit. Nem ígérheti meg nekik azonban azt, hogy a közeljövőben enyhítenek a részletre vásárolt gép­kocsik fizetési feltételein. (Reuter) AZ OSZTRÁK IPARI KAPACITÁS NÖVEKVŐ KIHASZNÁLÁSA Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet közlése szerint az ország kedvező gaz­dasági helyzete lehetővé tette az ipari kapacitás eddig soha el nem ért ki­használását. Az intézet ez irányú vizs­gálatainak megindulása óta most sike­rült először országos átlagban 88 szá­zalékos kapacitáskihasználást regiszt­rálni. Az osztrák ipari üzemek 41 száza­léka a múlt év végén 100 százalékban volt kihasználva, további 29 százaléka pedig 90 százalékos kihasználtságot ért el. Tekintettel arra, hogy az elintézet­len rendelések állománya jobb mint valaha, az ipar idén 16 milliárd schil­ling értékű beruházást tervez, 16 szá­zalékkal többet, mint tavaly. Ezek a beruházások ez idén fokozott mérték­ben szolgálják az üzembővítést. Bőví­tésre szánták az összes beruházások 28 százalékát a tavalyi 20 százalék helyett, míg a racionalizálási intézke­désekre 70 százalék helyett ez idén csak 61 százalékot fordítanak. A beruházások idén legnagyobb mértékben a fogyasztási cikkeket elő­állító iparágakban nőnek, a növekedés itt a tavalyihoz képest 24 százalékot tesz ki. Ebben a gazdasági ágban ve­zet a papíripar és az ele­ktromos ipar, amelyek beruházásai 122 százalékkal, illetve 75 százalékkal emelkednek.

Next