Világgazdaság, 1970. február (2. évfolyam, 22/267-41/286. szám)
1970-02-14 / 31. (276.) szám
2 1970. FEBRUÁR 14. HÍREK A FRANCIA GAZDASÁGRÓL A párizsi gazdasági és pénzügyminisztériumban közzétett adatok szerint a francia ipari termelés tavaly 12,7 százalékkal múlta felül az előző évit. Az ipari termelés alakulását jelző index tavaly decemberben 1,6 százalékkal 188,5 százalékra emelkedett, a novemberi 185,5 és az októberi 184 százalékról. (1959 - 100) A decemberi index mintegy 5 százalékkal haladta meg 1968 azonos hónapjának mutatóját. 1969 novemberéhez viszonyítva a decemberi termelés az elektromosiparban 7,3, az autóiparban 3,7, a fémfeldolgozó-iparban 3,8, a vegyiparban pedig 2 százalékkal emelkedett. Az ország külkereskedelmének mérleghiánya januárban 960 millió frankra emelkedett, a decemberi 710 millió frankos deficittel szemben. Az adatot értékelve, Giscard d’Estaing pénzügyminiszter figyelmeztetett: a januári eredmény értékelésénél figyelembe kell venni az igen erősen ható szezonális tényezőket is. Kijelentette, Franciaország gazdasági egyensúlyának helyreállítása az idei év első hónapjában folytatódott, de még sok a tennivaló. A pénzügyminiszter célja: július végéig egyensúlyba hozni az ország fizetési mérlegét, amely már igen hosszú idő óta kedvezőtlen. A januári import a decemberi 8,71 milliárd frankról 8,13 milliárdra csökkent, de visszaesett a kivitel is. Értéke decemberben 8 milliárd frankot tett ki, szemben a januári 7,17 milliárddal. Januárban az export értéke az import 88 százalékára esett vissza, a decemberi 92 százalékról. (A francia kereskedelmi mérleg egyensúlyba kerül, ha az export értéke eléri az import 93 százalékát, számításba véve, hogy az exportot sole, az importot pedig dis paritásban tartják nyilván.) Tovább folytatódott az idei év első hónapjában a drágulás. A hivatalos árindex, amely általában a valóságosnál kedvezőbb helyzetet mutat, januárra 0,6 százalékos áremelkedés jelzett, a decemberi 0,3 százalékkal szemben. ♦ Georges Pompidou államelnök részvételével külön minisztertanácsot tartottak Párizsban, amelyen a francia külkereskedelmet élénkítő lépéseket határoztak el — jelenti jól értesült körökre hivatkozva a Reuter-iroda tudósítója. A határozatok részleteit a hír szerint a közeljövőben jelenti majd be D’Estaing pénzügyminiszter. A londoni értéktőzsdén egyébként felröppent a hír, hogy továbbra is fenntartják Franciaországban a hitelkorlátozó intézkedéseket. Az intézkedések ellenére — mint a DPA párizsi tudósítója írja — az áremelkedés Franciaországban tovább folytatódik. Irak és a nyugati Irakban 1961-ben majdnem teljes egészükben államosították az akkor fennállott olajkoncessziókat. Az államosítási dekrétum 3. szakasza lehetővé tette azonban, hogy Irak kormánya, amennyiben helyesnek látja, az országban működő vállalatok számára további területekre adhat kutatásiés hasznosítási jogot, feltéve, hogy az újonnan juttatott területek nagysága nem haladja meg a minden egyes vállalat számára biztosított terület nagyságát. Irak olajbányászati minisztere most bejelentette, hogy a kormány a dekrétum kritikus 3. szakaszának érvénytelenítése mellett döntött, és ezzel megsemmisítette a nyugati olajvállalatok leghalványabb reményeit is arra nézve, hogy koncesszióikat kibővíthetik. Az Irakban működő három ásványolaj olaj monopóliumok vállalat, amely nyugati óriásvállalatok közös tulajdonát képezi, most az államosításkor számukra meghagyott, körülbelül 1900 négyzetkilométer területre szorul. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy ez a döntés négy nappal azután jött létre, hogy a kairói „kis csúcs” alkalmával öt arab állam az Egyesült Államok által a Közép-Keleten birtokolt gazdasági érdekeltségek likvidálása mellett foglalt állást. Az intézkedés angol és francia vállalatokat is érint, és az arról szóló hírügynökségi jelentés nem beszél arról, hogy annak éle kifejezetten az USA ellen irányul. A döntés alapján külföldi olajvállalatoknak új koncessziókat a jövőben nem biztosítanak. (Reuter) A nyersanyagexport kedvező alakulása A Financial Times cikkszólgálása nyomán. Az angol kereskedelmi minisztérium lapja, a Board of Trade Journal néhány adatot közöl a fejlett ipari államok nyersanyagimportjának fejlődéséről. Az adatok szerint múlt év második negyedéről a harmadik negyedre a fejlett országok alapanyagvásárlásai a fejlődő, illetve nyersanyagtermelő országoktól 4 százalékkal emelkedtek. Ez lényegesen több, mint az ipari országok teljes importjában mutatkozó — mindössze 1,5 százalékos — emelkedés, aminek oka főképpen az, hogy a fejlett ipari országok egymás közötti forgalma az említettidőszakban alig növekedett. Hasonlóan alakult a helyzet az export területén is. Míg a fejlett ipari országok exportja a negyedév alatt 2 százalékkal emelkedett csupán, addig az alapanyagtermelő országok 4 százalékkal tudták kivitelüket emelni. A lap hozzáteszi azonban, hogy a múlt év utolsó negyedében a jelek szerint az ipari országok exportja tovább növekedett és így az egész évi exportemelkedés könnyen meghaladhatja az 1968-ban elért eredményt. Berlinben hivatalt állítottak fel a kereskedelmi és külkereskedelmi kapcsolatok élénkítésére a nem szocialista országokkal. Az új szerv feladata figyelemmel kísérni a Német Demokratikus Köztársaság és a kapitalista országok gazdasági kapcsolatait, a külföldi partnerekkel tárgyalni és megállapodni a külgazdasági kérdésekben. (APA) • Folytatódtak pénteken a belnémet forgalom problémáit megvitató NDK— NSZK tárgyalások. Ez alkalommal ismét a hajó-, vasútforgalom és az áttervezés foglalta el a fő helyet a megbeszéléseken. • Burtica román külügyminiszter vezetésével delegáció járt Kuwaitban. Találkoztak a kormány, a kereskedelem és a petrolkémiai ipar vezetőivel. A két ország közötti kooperációról, valamint az árucsere-forgalom bővítéséről esett szó. • Importadót vezet be a külföldről behozott tőkejavakra az argentin kormány. Február 12-től a származási országtól függetlenül minden importált beruházási cikk után a féli érték 20 százalékát kell adóként befizetni. Azokra a külföldi gépekre és berendezésekre, amelyek versenyt támasztanak a belföldi ipar termékeivel még magasabb tételeket szabnak ki. • Életbe lépett a Közös Piac és Izrael ötéves preferenciális szerződése. Pénteken délelőtt Brüsszelben parafálták a megállapodást. Az utolsó, a csütörtöki tárgyaláson az izraeli importletét-rendszert vitatták meg. • Jugoszláv megbízást kapott a VÖEST konszernhez tartozó Wiener Brückenbau und Eisenkonstruktions, hogy egy kétsávú szétszerelhető, 200 méter nyílású közúti hidat szállítson. A hidat Belgrádban a nagy építkezések fölött a zavartalan forgalom biztosítására használják majd. • A burmai iparfejlesztési program keretében a következő hét év során 32 új iparágat teremtenek meg. A legfontosabb beruházásokkal műtrágyagyárakat, tégla- és cementműveket, acél-, cukor-, műszál-, kozmetikai- és textilgyárakat építenek. ( JELENTI • Újabb fejlemény a régóta húzódó amerikai—japán textilexport-tárgyalásokon. Mint Washingtonban közzétették, Japán felszólította az Egyesült Államokat, részletes bizonyítékokkal igazolja, hogy textilipara károsodik a japán export miatt. A lengyel vas- és acélkohászat fejlesztésére idén 5,8 milliárd zlotyt fordítanak, vagyis a tavalyinál több száz millióval nagyobb összeget. A beruházásokat a már meglévő vállalatok fejlesztésére és modernizálására összpontosítják, a beruházási összegnek mindössze 3 százalékából építenek új létesítményeket. Kiemelt iparágként kezelik a kohászatot. A népgazdasági terv 1970-ben 8 millió tonna vas és 11,7 millió tonna nyersacél termelését tűzte ki célul. • A Böhler cég, Ausztria legnagyobb nemesacél-termelője sikeres üzleti évként könyvelheti el 1969-et. A forgalom tavaly 17,7 százalékkal 2,17 milliárd schillingre szökött fel. A Böhler két leányvállalatánál, a St. Eggdier-nél és a Böhler Düsseldorfnál a forgalom 17,2, illetve 34,3 százalékkal 180 millió, illetve 1,55 milliárd schillingre emelkedett. • Jelentős mennyiségű kakaót adott el a Szovjetuniónak a ghanai Cocoa Marketing Company. Mint a vállalat igazgatósága közölte, a szovjet vásárlás jelentősen javított a vállalat értékesítési mérlegén, ezért a jelenlegi árszint mellett a társaság nem fogad el vásárlási ajánlatokat. • Jenkins brit pénzügyminiszter február 27-én látogatást tesz a francia fővárosban és találkozik Giscard d’Estaing francia pénzügyminiszterrel. • A komputer-import liberalizálására kérte fel az Egyesült Államok a tokiói kormányt. Az amerikai kérés nem hivatalos formában történt, és a behozatali korlátozások teljes eltörlését szorgalmazza. • Bővíti a nyugat-németországi krefeldi gyárat a Philips Gloeslampenfabrieken. Mint a vállalat eindhoveni központjában közzétették, nő az igény a színes tv-készülékek iránt, ezért bővítik a gyárat. Angol választók a csatlakozás ellen Az angol választók 72 százaléka helyteleníti ez idő szerint azt, hogy az ország csatlakozzon a Közös Piachoz — idézi a Reuter-iroda a legújabb közvéleménykutatás eredményét. Legutóbb — 1966 júniusában — a megkérdezettek 65 százaléka a csatlakozás hívének mondta magát. Eszerint a csatlakozást ellenzők százalékaránya 20-ról 72-re növekedett. A megkérdezettek 18 százaléka továbbra is híve a belépésnek, a maradék véleménye ingadozó. Viszont igent mondana a kérdésre 49 százalék, ha Anglia számára kedvezőbb belépési feltételeket biztosítanának — közli a jelentés. 38 százalék azonban mindenképpen ellenzi a csatlakozást a Hatokhoz. A brit szakszervezetek körében súlyos aggodalmakat keltettek a Fehér Könyv adatai — jelenti az MTI tudósítója. A szállítómunkás szakszervezet főtitkára rendkívüli TVC-kongresszus összehívását javasolja arra az esetre, ha a kormány folytatja a csatlakozásra irányuló tevékenységét. A Fehér Könyvben foglalt adatok aggódó hangú nyilatkozatra ösztönözték a farmerszövetség és a londoni szövetkezetek vezetőinek szószólóit is. Ezzel szemben a gyáriparosok szövetségének egyik vezetője lelkes hangú nyilatkozatában azt mondotta: Anglia képes arra, hogy a belépés összes költségeit fedezze. Londoni üzleti körökben egyébként úgy vélik, hogy a Fehér Könyv megerősítette az angolok tárgyalási pozícióját a nyáron kezdődő alkudozások előtt. Anglia azzal érvelhet majd, hogy a belépődíj, túlságosan magas és különböző engedményeket kérhet, például a mezőgazdasági alaphoz való hozzájárulás csökkentését, az átmeneti időszak meghosszabbítását stb. NDK—albán kereskedelmi egyezmény Tiranában aláírták a Német Demokratikus Köztársaság és Albánia idei árucsere-egyezményét. Az aláírt jegyzőkönyv annak az ötéves kereskedelmi szerződésnek része, amely 1970 végén jár le. Az idei árucsere volumenjéről számadatokat nem közöltek, de az ADN hírügynökség tudósítása szerint az idei forgalom nagyobb lesz a tavalyinál. A szerződés keretében az NDK főleg fémipari, elektrotechnikai, vegyipari, könnyűipari cikkeket szállít, s ezeket Albánia krómérccel, kőolajjal, rézhuzallal, mezőgazdasági termékekkel és könnyűipari árukkal viszonozza. (Reuter) Az ENSZ fejlesztési programja Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) igazgató tanácsa megbízta az ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezetét, az UNIDO-t, 15 olyan tervnek a megvalósításával, amelyeket az UNDP finanszírozott 95 egyéb terv mellett. A terveket nemrégiben az ENSZ IX. New York-i ülésén hagyták jóvá. Az UNIDO által megvalósítandó új tervezetek összköltségét 19 668 000 dollárra becsülik; 7 444 000 dollárt az UNDP, a többit pedig a fogadó országok fizetik, természetben és szállításokkal. Az UNIDO összesen 53 tervezet kivitelezését vállalta, körülbelül 100 millió dollár értékben. A költségekből az UNDP körülbelül 41 millió dollárral részesedik. Az új objektumokból 13 az egyes afrikai, ázsiai, európai, középkeleti és latin-amerikai országokban épül fel, a többit nemzetközi rendeltetéssel hozzák létre és főként szakemberek képzését segítik elő. Az UNIDO a 15 létesítményből 11 kivitelezését maga szervezi, kért létesítmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO), a fennmaradó kettőt pedig az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) közösen valósítja meg. (APA) Jugoszláv—amerikai alumíniumipari együttműködés Az amerikai Kaiser Aluminium Corp. és a jugoszláv Energoinvest jugoszláviai alumíniumkohó közös létesítéséről tárgyal — jelenti belgrádi értesülésre hivatkozva az APA hírügynökség. Az Energoinvest vezérigazgatója nemrég Amerikában tárgyalt a Kaiser Aluminium Corp. vezetőivel és a most létrejövő megállapodás ennek a tárgyalásnak eredménye. A közös vállalkozásban építendő kohókat a vlaszenicai, jajcai és Boszanszka Krupa-i bányákból látják el bauxittal. E bányák mind a szarajevói Energoinvest vállalat irányítása alatt állnak. Hirdessen a VILÁGGAZDASÁG-ban A Világbank érdekeltségei Kelet-Afrikában A Világbank Nairobiban működő regionális fiókja által közzétett jelentés szerint a kelet-afrikai közösségnek és a hozzá tartozó három országnak 1955 óta mintegy 163 millió 700 ezer dollár összegű kölcsönt folyósított. A jelentés a múlt év október végi adatokat közli és megállapítja, hogy a kölcsönből 110 milliót a kelet-afrikai vasutak, a telekommunikációs eszközök, és a kikötői létesítmények fejlesztésére fordítottak. Az említett bankfiók tizenhat afrikai országgal működik együtt a mezőgazdaság, a nevelés és a közlekedés területén jónak ígérkező fejlesztési tervek összeállításában és támogatásában. A vasúti, kikötői és telekommunikációs programokkal kapcsolatos ügyek azonban a Világbank Washingtonban levő központjához tartoznak. A nairobi fiók a gazdasági élet említett ágazataiban főleg infrastrukturális jellegű fejlesztési programok készítésének és megvalósításának finanszírozásával foglalkozik és jelentős szerepet játszik a szakember-ellátás biztosításában is. Bizonyos vonatkozásokban közvetlenül részt vállal az infrastruktúrán kívül eső mezőgazdasági programok finanszírozásában is. Kenya például 16,6 millió dollár kölcsönt vett fel mezőgazdaságának fejlesztésére, különösen erdészeti és földrendezési munkák finanszírozására. Ugandában és Tanzániában pedig a dohánytermelő kisbirtokosok vettek fel kölcsönöket a Világbanktól a termelés fejlesztésére. A bankfiók szerepét jól megvilágítja egy nyugatnémet közgazdásznak a tanzániai második ötéves fejlesztési tervre vonatkozóan tett megállapítása, amely szerint ez a terv a legreálisabb egész Afrikában és középpontjában a vidéki szegénység helyzetének megjavítása áll. A terv kidolgozásában részt vett a Világbank is. A Világbank megítélése szerint Tanzánia számára most minden bizonnyal az lenne a legfontosabb, hogy ha a Dar es-Salaam-i kikötő bővítésére venne fel kölcsönt és több mélytengeri horgonyzóhelyet építene. A kikötő a jelenlegi három mélytengeri horgonyzóhelyével már most is 50 százalékkal nagyobb hajórakományt kezel, mint amennyit az évi 640 ezer tonnára méretezett kikötő kapacitása lehetővé tenne. Ebben az évben 640 ezer tonna helyett egymillió tonna áru kezelésére kerül sor majd a Dar es- Salaam-i kikötőben. Ugandában viszont a Világbank egyik leányvállalkozása, a Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) az, állattenyésztés fejlesztését kitűző nagyszabású tervet támogatja. (Reuter) A BOLGÁR DOHÁNYIPAR EXPORTJA A KGST-országok közül Bulgária a legjelentősebb dohánytermelő és exportőr. 1956 és 1960 között az évi átlagos kivitel 53 800 tonna volt, azaz az össztermelés 70 százaléka került exportra. 1961 és 1965 között az évi kivitel 74 700 tonnára nőtt, 1968-ra pedig 70 400 tonnára. 1975-ig ez a mennyiség valamelyest csökkenni fog. A dohánynak mint nyersanyagnak a kivitele 1965 óta csökkenő tendenciát mutat a feldolgozott dohány, a cigaretta exportjának javára. Az elmúlt évek során Bulgária a legjelentősebb dohányipari országok sorába emelkedett. Míg 1960-ban 13 600, 1969-ben már 52 200 tonna cigarettát állított elő. Különösen gyorsan emelkedett a filteres cigarettafajták termelése: 1965-ben ezek aránya 5,4 százalék volt, 1968-ban már 32,2, 1975-ben pedig 75 százalék. Az exportban is egyre nagyobb a filteres fajták aránya: ma az exportcigaretták 40,6 százaléka füstszűrés, 1975-ben ez az arány körülbelül 78 százalék lesz. A népgazdasági szempontból már ma is jelentős cigarettaexport gazdaságosságát javítani kívánják. A helyzet ugyanis az, hogy a cigarettaexport csaknem teljes egészében a szocialista országokba irányul, míg a csomagolóanyag jelentős része tőkés importból származik. A minőség megtartásához erre még szükség van, de a távolabbi jövőben a bolgár papíripart is be akarják kapcsolni az ellátásba. Jelenleg Bulgáriában nem gyártanak cigarettapapírt, celofánt, kreppet, szopókához szükséges papírt, pergamentet, csomagolópapírt, különleges sztaniol- és krómkartont, acetát filtert. Az elkövetkező néhány év során azonban el akarják kezdeni egyes ilyen cikkeknek a gyártását is, mivel nemcsak egyre nagyobb mennyiséget használnak fel belőlük, hanem az importárak is emelkednek. Még ebben az évben megindul az acetát filter gyártása Bulgáriában, azonban az ehhez szükséges alapanyagot egy ideig importból kell fedezni. A bolgár szakértők úgy látják, hogy az igények kielégítése érdekében integrálódnia kell a dohányipari egyesülésnek és a papíriparnak Bulgáriában. Ezenkívül kívánatos lenne a szocialista országok megfelelő ágazatai közti integráció is. VESZÉLYBEN A JAPÁN HAJÓGYÁRTÁS PROSPERITÁSA A világ legnagyobb hajóépítő csoportjának, az Ishikawajima Harima konszernnek helyettes vezérigazgatója, Nemoto egy londoni konferencián elmondta, hogy a japán hajóépítőipar, amely a világ hajóinak több mint felét gyártja, fokozatosan elveszti azt a hagyományos helyzeti előnyét, amely az olcsó és bőségesen rendelkezésére álló munkaerőből ered. A munkaerőutánpótlás ugyanis egyre nehezebbé válik. Jól képzett szakmunkásokban hiány van, a fiatal munkások beállítása nehézségekbe ütközik, növekszik a munkásvándorlás és emelkednek a bérek. A tengeri hajók jövőbeni igényéről szólva, Nemoto úgy véli, hogy a piaci kereslet új hajók iránt rohamosan emelkedik majd, a termelési kapacitás azonban csak késve követi az emelkedést. A kereslet és kínálat körülbelül 1973- ban kerülhet egyensúlyba, de csak akkor, ha a tervezésben és az építésben egyaránt alkalmazzák a modern technika összes újításait és vívmányait. Az érdeklődés gyors ütemben tolódik el egyre nagyobb hajók felé; Japánban már 480 000 tonnás tankhajó építéséről is beszélnek. A jelenleg rendelkezésre álló berendezések általában már 200 000 tonnánál nagyobb hajók gyártására sem alkalmasak és így a jövőben különösen a mammuthajók gyártására hasznosítható kapacitásban egyre növekvő igény várható. (Reuter) GAZDASÁGI HÍREK LENGYELORSZÁGBÓL A lengyel Szlobodowa vállalat megállapodást kötött egy csehszlovákiai üvegkohó felépítésére és berendezésére. A Sazaván felépülő vállalat Európa legnagyobb üveggyára lesz. Tavaly a lengyel belkereskedelem 431 milliárd zloty értékű forgalmat bonyolított le, vagyis háromszor akkorát, mint 1950-ben. A vendéglátóipar forgalma ezalatt hatszorosára növekedett. Lengyelországiban összesen 177 500 kiskereskedelmi üzlet működik. * Lengyelország az előző évekhez hasonlóan az idén is vegyiparát fejleszti a legnagyobb ütemben. Ebben az évben a többi között üzemibe helyezik a policed műtrágyagyárat, a toruni műfonalgyár poliészter részlegét, a teofilowi gumicipőgyárat és több más új üzemegységet. A vegyipar össztermelési értéke a tavalyihoz képest 13,5 százalékkal növekszik, és eléri a 125 milliárd zlotyt. (MTI) VILÁGGAZDASÁG VIHAROK AZ ANGLIAI FORD KÖRÜL A Ford Motor Co-nak 23 gyára van Angliában, s ezek közül 21-ben, mintegy 48 ezer dolgozó tartós sztrájkot hirdetett az esetben, ha nem sikerül a vállalat vezetőségével megegyezni. A vállalat heti 4,5 font fizetésemelést ajánlot, de a dolgozókat képviselő 15 szakszervezet — a növekvő létfenntartási költségek miatt — heti 10 font emelést kér. Közben parlamenti vita tört ki az angliai Ford működése körül. Két munkáspárti képviselő ugyanis úgy értesült, hogy a vállalat a tervezési részleget teljes egészében Nyugat-Németországba telepíti át. Értesülésünk szerint a személygépkocsi-alkatrészt tervező intézeteket már át is vitték az NSZK-ba. A kereskedelmi minisztérium az ügy kivizsgálását ígérte és Benn technológiai miniszter megígérte, mélyreható tanácskozásra szólítja fel az összes, Angliában létező nemzetközi érdekeltségű gépkocsigyárak vezetőit. Nem ígérheti meg nekik azonban azt, hogy a közeljövőben enyhítenek a részletre vásárolt gépkocsik fizetési feltételein. (Reuter) AZ OSZTRÁK IPARI KAPACITÁS NÖVEKVŐ KIHASZNÁLÁSA Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet közlése szerint az ország kedvező gazdasági helyzete lehetővé tette az ipari kapacitás eddig soha el nem ért kihasználását. Az intézet ez irányú vizsgálatainak megindulása óta most sikerült először országos átlagban 88 százalékos kapacitáskihasználást regisztrálni. Az osztrák ipari üzemek 41 százaléka a múlt év végén 100 százalékban volt kihasználva, további 29 százaléka pedig 90 százalékos kihasználtságot ért el. Tekintettel arra, hogy az elintézetlen rendelések állománya jobb mint valaha, az ipar idén 16 milliárd schilling értékű beruházást tervez, 16 százalékkal többet, mint tavaly. Ezek a beruházások ez idén fokozott mértékben szolgálják az üzembővítést. Bővítésre szánták az összes beruházások 28 százalékát a tavalyi 20 százalék helyett, míg a racionalizálási intézkedésekre 70 százalék helyett ez idén csak 61 százalékot fordítanak. A beruházások idén legnagyobb mértékben a fogyasztási cikkeket előállító iparágakban nőnek, a növekedés itt a tavalyihoz képest 24 százalékot tesz ki. Ebben a gazdasági ágban vezet a papíripar és az elektromos ipar, amelyek beruházásai 122 százalékkal, illetve 75 százalékkal emelkednek.