Világgazdaság, 1970. február (2. évfolyam, 22/267-41/286. szám)

1970-02-25 / 38. (283.) szám

2 1970. FEBRUÁR 25. KOMPENZÁCIÓ ÉS KNOW-HOW A KELET-NYUGATI KERESKEDELEMBEN A Londoni Kereskedelmi Kamarában a napokban egész napos konferenciát tartottak az árucsere-ügyletekről. A zárt ajtók mögött tartott értekezleten rész vett majdnem mindegyik nagy angol cég, amely kereskedelmet folytat a KGST-országokkal. Elküldte képvise­lőit a külügyminisztérium, a kereske­delmi minisztérium és a technológiai minisztérium is. A Reuter-iroda tudósítója úgy érte­sült, hogy az értekezlet témája általá­ban az árucsere volt, a beszédek és vi­ták középpontjában azonban a kelet­európai szocialista országokkal kötött kompenzációs (barter) üzletek álltak. Az angol üzletemberek évekig némi le­nézéssel kezelték ezt a kereskedelmi formát. A konferencián azonban már olyan jelek mutatkoztak, hogy a csere­ügyletnek megnőtt a becsülete. A résztvevők általában egyetértettek abban, hogy az angol vállalatok már nem tekintik etikaellenesnek a kom­penzációs üzletet. Szükségesnek tartják azonban, hogy az üzletbonyolítók — mielőtt elköteleznék magukat — gon­dosan tanulmányozzanak minden egyes tranzakciót. Felszólalt a kereskedelmi minisztérium küldötte is, és kijelen­tette, hogy a kormány nem ellenzi, de nem is ösztönzi, a cserét, habár kétség­kívül vannak a világon olyan területek, ahol az angol kereskedelem hátrányt szenved, ha elzárkózik a kompenzációs üzletektől. Az angol cégek és a szocialista kül­kereskedelmi vállalatok közötti árucsere fejlődése azt mutatja, hogy mindkét fél részére elfogadhatóvá vált a rendelés egy részének vagy bizonyos százaléká­nak áruval való viszonzása. A másik új jelenség az, hogy a kelet-európai szo­cialista országok egyre több ipari ter­méket kínálnak fel az Angliától vásá­rolt gépek és berendezések ellenértéké­nek részbeni törlesztéseként. A konferencián javasolták, hogy a Londoni Kereskedelmi Kamara vállal­jon nagyobb szerepet a kompenzációs üzletek létrehozásában. Az egyes cégek — különösen, ha az első ilyen jellegű üzleteiket kötik , mérjék fel gondo­san, hogy a kompenzáció keretében vá­sárolt árukból mennyit tudnak a hazai piacon elhelyezni. A konferenciához hasonló megbeszé­lések szükségességét igazolta az elnöklő lord Limerick beszéde is. A szónok el­mondotta, hogy eredetileg száz részt­vevőre számítottak, ehelyett azonban háromszázan jelentkeztek és ülőhely hiányában még ennél is többet kellett elutasítani. Ez arra mutat, hogy az an­gol üzletemberek ma már igen komo­lyan foglalkoznak az árucsere-forgalom fejlesztésével. Nem kétséges, hogy a barter-kereskedelem továbbfejlődik az­által is, hogy a fejlett országok többet akarnak exportálni a csak nyersanyag­kincsekkel rendelkező fejlődő országok­ba. Limerick hozzáfűzte: az ilyen jel­legű üzletek lebonyolításában addig nehézségek mutatkoznak, amíg az egész világ egységes, szabadon konvertál­ható valutával nem rendelkezik. A Londoni Kereskedelmi Kamara máris összeállította a barter-kereskedők névsorát, s az érdeklődés növekedése miatt ezt a regisztert most országon­kénti megosztásban is felállítják. Néhány nappal később a Londoni Kereskedelmi Kamara bejelentette, kampányt indít a know-how-eladások­­ból származó bevétel megkétszerezésére. Nagy-Britannia jelenleg évi mintegy 30 millió font sterling jövedelmet élvez a know-how-k exportjából. A licencek és műszaki leírások eladását különösen Kelet-Európában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten szeretnék előmozdí­tani . Ennek érdekében a kamara támoga­tásával egy új szervet állítanak fel, a licenc-eladásokkal foglalkozó országos intézetet (National Institute of Licens­ing Practitioners), amely központja lesz a licencek és know-how-k műszaki cseréjére vonatkozó külföldi megkere­séseknek. Az új export-kampányt bejelentő Peter Ford, a Brit Országos Export­tanács latin-amerikai bizottságának el­nöke hangoztatta: „A licencek és know­­how-k eladásával nemcsak azoknak a fejlett iparral rendelkező országoknak tudjuk felajánlani az angol kutatás és technológia eredményeit, amelyek már vásárlóink közé tartoznak, hanem azok­nak is, amelyek most iparosítanak és rövidebb idő alatt akarják a gyártás korszerűbb formáit bevezetni, de ehhez még nincs meg a felkészültségük. Egyre több ország követi az ipar fejlesztésé­nek azt az útját, hogy direkt import helyett know-how-t vásárol és így a licenc-eladás egyre fontosabb tényező­jévé válik a világ kereskedelmének.” Ford szerint Latin-Amerikán kívül igen nagy az érdeklődés eziránt Kelet-Európában és a Közel-Keleten. A műszaki know-how-eladások terén pillanatnyilag az Egyesült Államok ve­zet; a második helyen, de eléggé le­maradva, Nagy-Britannia áll. Egyre erősbödik a nyugatnémet és a japán versengés is — közölte a Londoni Ke­reskedelmi Kamara szóvivője. A Szopa lengyel hajózási miniszter Új- Delhiben megbeszéléseket folytat a tíz éve működő indiai—lengyel közös ha­józási szervezet működéséről és a ko­operáció további fokozásáról. Az in­diai kereskedelmi flottának 8 lengyel gyártmányú hajója van, az Indiában épülő hajók nagy részét lengyel mo­torokkal és berendezésekkel szerelik fel. • A Lipcsei Vásár legjelentősebb arab kiállítója idén is az EAK lesz. 440 négyzetméternyi kiállítási területen a hagyományos mezőgazdasági terméke­ken kívül televíziókészülékeket, szi­vattyúkat, szárazelemeket és más elekt­romos készülékeket mutatnak be. • Líbia, Egyiptom és Szudán állami légitársaságai bejelentették, hogy a közeljövőben egyesülnek. A Tripolisz­­ban tartott ülésükön a három légitár­saság vezetői megállapodtak, hogy kö­zös beruházási alapot létesítenek. • Az osztrák Steyr művek a Lengyel­­országgal kötött keretszerződés értel­mében 300 darab Polski-Fiat gépkocsit rendelt. Az ellenértéket Steyr gyárt­mányú gépkocsik szállításával egyen­lítik ki. A Polski-Fiat 1500-as kocsik 59 200 schillingért kerülnek az osztrák piacra. • Az eddigi legnagyobb algériai föld­­gázvásárlásra kért engedélyt az ame­rikai Distrigas Corporation of Boston. Ha a szövetségi erőmű bizottság jóvá­hagyja a tervet, évenként 6 milliárd köbméter gázt vásárolnak az észak­afrikai országtól. Az ár 2000 angol hőegységenként 68—85 dollárcent. A Nem értékelik le az uruguayi pesót. A spanyol EFE hírügynökség szerint a Nemzetközi Valuta Alap bizottságot küldött Montevideóba, hogy dolgozza ki a leértékelés technikai részleteit, de ezt az uruguayi gazdasági és pénzügy­­miniszter erőteljesen cáfolta. • Bogotában összeült az első konfe­rencia, amely a latin-amerikai orszá­gok exporthitel biztosítási rendszeré­nek hatékonyabb működéséről tárgyal. Megvitatták a multinacionális export­hitel-rendszer létrehozásának módoza­tait is. . 4) PVC csomagolóanyag-gyártó üzemet épít a belgiumi Liége-ben az amerikai Reynolds Metals. Az 1971-ben bein­duló gyár évi 2500 tonna PVC-fóliát állít elő. Svédországban új vállalatot alapítanak a Reynolds-termékek érté­kesítésére és elosztására. A A tuniszi borkivitel tavaly elérte az 1 millió hektolitert, szemben az 1968-as 680 000 hektoliterrel. A legnagyobb vá­sárlók Franciaország, az NSZK és a nyugat-afrikai országok voltak.­ ­ JELENTI A India olajfúró-berendezéseket vásá­rol az USA-tól, hogy a nyugat-bengá­­liai partok mentén megkezdhesse a próbafúrásokat. India jelenleg évi 10 millió tonna olajat importál, a beho­zatal 1975-ig 22 millió tonnára emel­kedhet, hacsak nem tárnak fel belföl­di lelőhelyeket. A Poliészterszál-gyár építését tervezi a BASF, közösen az amerikai Dow Chemical Co.-val. Az Alsó-Bajorország­­ban épülő gyár évi 12 000 tonna mű­szálat termel, a létesítési költségek az első fázisban meghaladják a 70 mil­lió márkát. • Nagy méretű hajócsavarokat gyár­tanak Tokió közelében a holland Lips N. V. és a japán Chuetsu Metal Works közös vállalatánál. A 220 millió yenes befektetéssel készülő gyár még az idei év derekán megkezdi a termelést.­­ Az US Standard Oil javasolta a pe­rui kormánynak, hogy újítsák fel az amerikai vállalat perui érdekeltségei­nek államosítása után kezdett tárgya­lásokat. A kártalanításról tartott meg­beszélések 6 hónappal ezelőtt meg­szakadtak. • Argentínában a gazdaság fejlesz­tésére tervet dolgoztak ki, amely a bruttó nemzeti terméket az 1969-es 15 milliárd 663 millió dollárról öt év alatt 20 milliárd 528 millió dollárra növelné. A terv szerint 5 év múlva az export értéke meghaladja a 2 milliárd dol­lárt (1969-ben 1,62 milliárd volt). A Tihomirov külkereskedelmi minisz­terhelyettes vezetésével bolgár keres­kedelmi küldöttség utazott Délkelet- Ázsiába. A delegáció felkeresi Burmát, Kambodzsát, Indonéziát, Malaysiát és Thaiföldet, s tárgyalásokat folytat Bul­gária kereskedelmének bővítéséről ezek­kel az országokkal. A Bojkott fenyegeti a japán Nissan­­autókat az arab országok piacain. Ezért a japán autógyár elhatározta, hogy he­lyi összeszerelő üzemeket létesít az arab­­országokban. A Nissan a közel­múltban gyártási együttműködésre lé­pett az amerikai Forddal, amelyet az arab országok bojkottálnak. A Jugoszlávia az idegenforgalomból idén 360 millió dollárt akar nyerni. Hosszú lejáratú terveket dolgoztak ki az idegenforgalom fejlesztésére, így 1975-ig a bevételeket évi 700 millió dollárra kívánják növelni. A A Mobutu elnök által alapított kon­gói fejlesztési és beruházási társaság­ban két japán bank 100 000 dollárral kíván részt venni. A társaság alaptő­­kéje 8 millió dollár, amelyet a kin­­shasa-kongói kormány, a Világbank és külföldi pénzintézetek biztosítanak. Bécsi tárgyalások a vaskapui hajóútról Osztrák, jugoszláv és román dele­gációk részvételével ülést tartottak Bécsben, amelyen a vaskapui erőmű hajóútjáról esett szó. A dunai álla­moknak közösen kell vállalniuk a hajóút megépítésének költségeit, hiszen közösen használják is azt. Mint az osztrák külügyminisztérium közlemé­nye hangsúlyozza, a tárgyalások a megértés szellemében zajlottak le, de végleges megállapodást még nem kö­töttek. Jugoszlávia és Románia, a két építő ország, eredetileg 95 millió dollárt javasolt a többi ország hozzájárulása­ként. A most folytatott bécsi tárgya­lásokon azonban elfogadta az 55 millió dolláros ellenjavaslatot. A tárgyaló partnerek megállapodtak abban, hogy áprilisban tovább folytatják a megbe­széléseket. Mint Bécsben közölték, Jugoszlávia és Románia a többi dunai állammal kétoldalú megbeszéléseket tart erről a kérdésről. (APA) A nyugat-európai ipari koncentráció gyengéi A New York-i „Fortune Magazine” cikke szerint Európában most azon fá­radoznak, hogy fúziók révén nagy kon­szerneket alakítsanak ki, amelyek képe­sek ellenállni az amerikai és japán ver­senynek. Lehetséges azonban, hogy ezek a fúziók „agyaglábakon álló óriásokat” hoznak létre, amelyek az éles verseny­ben majd nem tudnak helytállni. Ha folytatódnak a nagy terjedelmű és el­hamarkodott egybeolvadások, akkor az európai ipar területén kis számú igen nagy vállalat uralkodik majd. Ezt a gigantizmusra irányuló törek­vést a félelem szülte — írja a folyóirat. Az európaiaknak a hatvanas években tétlenül kellett nézniök, hogy az USA nagy konszernjei tucatszámra nyerték el vállalataikat és korlátlanul vadásztak piacaikon. Ennek csak lassan lehetett — vállalatok egybekapcsolása útján — európai ellensúlyt teremteni. A kon­centráció eddig a szén-, acél-, autó-, számítógép- és repülőgépiparra terjedt ki, de rövidesen más iparágak is sorra kerülnek. A folyóirat véleménye szerint maguk az európaiak is felismerik az ezekben a sietve összetákolt alakulatokban rejlő veszélyeket. A fúziók több problémát okoznak, mint ahányat megoldanak. Európa viszonylagos gyengesége valójá­ban abban rejlik, hogy túl sok az elég­telen pénzügyi bázissal rendelkező kis családi vállalkozás. Hiba lenne azonban az európai ipar gyengéit csak ezzel az egy ténnyel magyarázni. A folyóirat ez­zel kapcsolatban egy kis olasz vegyé­szeti vállalat vezetőjét idézi, aki állító­lag azt mondotta, hogy történelmi táv­latban szemlélve, csak a kicsinyek éltek meg, a dinoszauruszok nem tudtak al­kalmazkodni. Az új óriás konszernek — folytatja a folyóirat — szintén csak ne­hézségek árán képesek az alkalmazko­dásra. Erőtlen államosított vállalatok le­hetnek belőlük, amelyek az amerikai és japán konszernekkel még kevésbé tud­ják felvenni a versenyt. (AP) Az NDK gyémántimportja a Szovjetunióból Tudósítónktól: Az NDK idei mesterséges gyémánt­­szerszám-szükségletét teljes mértékben szovjet vásárlásokból fedezi. A VEB Carl Zeiss/Jena megbízásából a Moszk­va melletti Tomilino egyik üzemében mesterséges gyémántból csiszolókoron­got állítanak elő új szintetikus kötő­anyaggal. Az NDK ezenkívül gyémánt­port is importál a Szovjetunióból. A gyémántpor részecskéit finom nikkel- és ezüstréteggel vonják be. Ez az anyag új technológiai lehetőségek út­ját nyitja meg a keményötvözésű és hőálló acélból készült alkatrészek vég­ső megmunkálásánál. A világ halkereskedelmének fejlődése A FAO római központja közzétette a világ 1968. évi halászati statiszti­káját. A jelentés megállapítja, hogy 1968-ban a világ hal- és haltermék­kereskedelme értékben és volumenben is jelentősen nőtt. A 150 ország között folytatott kereskedelem (amelyben Kína nem szerepel) értékben 2 560 000 dollárra, volumenben 7 841 000 tonnára növekedett. A lehalászott mennyiségnek majd­nem kétharmada került frissen, fa­gyasztott, vagy konzervált formában a fogyasztók asztalára, a fennmaradó részből pedig hallisztet készítettek állati takarmányozásra. A haltermelő országok sorában — a volument tekintve — első helyen Peru állt, de a halászatból eredő ex­portjövedelem tekintetében Japán ve­zetett 1968-ban. Nagyságrendben ez után Kanada, Norvégia és Dánia kö­vetkezett. A legnagyobb importőr ország az Egyesült Államok, második helyen Anglia, harmadik helyen az NSZK állt. A világrészek közül Európa foglalta el az első helyet, mind az import, mind az export tekintetében. (Reuter) KI SZÁLLÍTJA AZ ELSŐ OSZTRÁK ATOMERŐMŰVET? Ausztriában nemrégiben Kernkraft­werk Planungsgesellschaft néven új vállalat alakult, kifejezetten azzal a feladattal, hogy atomerőművek létesí­tését tervezze, azokra ajánlatokat kér­jen be és a beszerzés tekintetében dönt­sön. Ez a vállalat nemrégiben verseny­­tárgyalást írt ki egy 600 megawatt tel­jesítményű atomerőmű szállítására, amelyre 4 ország, Anglia, az NSZK, Svájc és Svédország ajánlata futott be. A Financial Times értesülése szerint Anglia most visszavonta ajánlatát, bár Ausztriában az angol elgondolás iránt nagy érdeklődés mutatkozott. Az aján­lattevő BNDC vállalat ugyanis meg­tudta, hogy az általa megszabott ár az összes ajánlati árak között messze a legmagasabb. Az angol vállalat igaz­gatója szerint igen nagy szóródás jelent­kezik a vízhűtéses reaktorok árai kö­zött is, és a versenytárgyaláson szóba kerülő árak alakulása — úgy látszik — nem követte a normális törvényeket. A második ok szerinte az volt, hogy a korszerű gázhűtéses reaktor, amellyel a BNDC pályázott, igen nagy arányú helyszíni munkát igényelt ennek fel­tételei pedig a vállalat előtt nem voltak ismeretesek. A helyi körülmények rész­letes tanulmányozása elengedhetetlen lett volna egy esetleges árengedmény nyújtásához. Ez viszont hosszabb időt vett volna igénybe, mint amennyit az osztrák fél erre bizosíthatott. A verseny tehát a nyugatnémet, svájci és svéd ajánlatok között folyik tovább, mindhárom ajánlat vízhűtéses reaktorra vonatkozik az angol részről felajánlott gázhűtéses kivitellel szemben. Svéd­ország és Svájc eddig még nem expor­tált atomerőművet. TÍZSZERES SEBESSÉGŰ GYAPJÚFONÓ BERENDEZÉS Ausztráliai textilszakemberek olyan gyapjúfonógépet szerkesztettek, amely állításuk szerint tízszer olyan gyorsan dolgozza fel a fésűs­ gyapjúfonalat, mint a hagyományos gépek. A gép, amelynek kifejlesztése 9 évig tartott, újszerű fonási eljárást alkalmaz és sebessége eléri a percenkénti 220 mé­tert. A gyorsabb teljesítmény mellett az új berendezés segítségével lehetővé válik a nem zsugorodó és könnyű sú­lyú textiláruk gyártására használatos finom fonalak gazdaságos előállítása. A gép üzemszerű gyártását a közeli napokban kezdik el. (M­S) A HOLLAND HAJÓIPAR HELYZETE A holland kormány január végén in­tézkedéseket tett annak érdekében, hogy a holland hajóépítő ipar átszervezésre kerüljön és versenyképessége megnö­­vekedjék. Tizenegy vezető pénzügyi és ipari szakemberből alakult bizottsá­got bíztak meg az átszervezés és az integrációs lehetőségek tanulmányozá­sával. Egyben a hajóépítő iparnak nyúj­tott kamatkedvezményt az addigi 2 százalékról 3,5 százalékra emelték fel. Hollandia gazdasági minisztere, R. Nelissen a parlament gazdasági állandó bizottsága előtt most elmondotta, hogy ez az állami támogatás még nem segí­tette a hajógyárakat megrendelési ál­lományuk kellő feltöltéséhez, a helyzet ezen a téren nem rózsás. A közel­jövőre nézve óvatos optimizmussal nyilatko­zott és kijelentette, alapos oka van remélni, hogy a hajóipar rövidesen nagy hajók építésére vonatkozó megren­delésekről fog beszámolni. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG INFLÁCIÓ A FÜLÖP-SZIGETEKEN Egyre gyorsul az infláció üteme a Fülöp-szigeteken és a szakértők szerint aligha valószínű, hogy Marcos elnök kormánya meg tud birkózni a sűrűsödő gazdasági nehézségekkel. Az egymást követő áremelések listájára legutóbb a hajózási vállalatok iratkoztak fel: 10 százalékkal növelték a személy- és 30 százalékkal a teherszállítási díjakat. A nemzeti vízmű- és csatornázási társaság azzal indokolta a díjtételek megkétsze­rezését, hogy 20 millió dollár hitelt kell törlesztenie a Világbanknak és emellett bővíteni kívánja hálózatát. Az elnökválasztás előtti időszakhoz képest 30—40 százalékkal drágultak meg a fogyasztási cikkek, s a hazai termékek árának emelkedését az im­portcikkeké is követte. A napilapokat 20 centavo helyett ma már csak 25 centavóért lehet megvásárolni. Eltűn­tek az újságok színes hét végi mel­lékletei is, mert növekedett a nyom­daköltség. Az áremelkedésekhez a kormány im­portkorlátozó intézkedései is hozzá­járultak. Marcos elnök azt reméli, hogy ebben az évben 100 millió dollárral le­het csökkenteni a behozatalt, és lehető­ség nyílik arra is, hogy 40 millió dol­lárral növeljék az exportot. Mindez biz­tosítaná, hogy a külkereskedelmi mérleg az év végén 250 millió dollár többletet mutasson. A Fülöp-szigeti központi bank azonban csak 150 millió dollár fölöslegre számít, sőt a gazdasági körök­ben ennek a becslésnek a helyességét is kétségbe vonják, arra hivatkozva, hogy a bank valószínűleg túlértékeli a a láthatatlan tételeket, amikor 150 mil­lió dolláros összeggel számol. Olyan kül­földi segélyeket és befektetéseket is fel­tételez, amelyekre nagyon kevés a ki­látás. Az állami költségvetés tervezett 400 millió dolláros csökkentése azzal fenye­get, hogy elbocsátanak állásából körül­belül 40 000 állami alkalmazottat, akik közül a legtöbb a tavalyi elnökválasz­tási kampány idején kapott munkát. Az árstabilizáló és a konjunktúrafékező in­tézkedések során leállították a közmun­kákat és bizonytalan időre elhalasztot­ták az új létesítmények építésének megkezdését. A központi bank a tőke­­forgalmat is korlátozás alá vonta: fel­függesztették az értékpapírok arbitrázs­ügyleteit és engedélyhez kötötték a nemzetközi értékpapírok eladását és vásárlását. A Nemzetközi Valuta Alap — a Reuter-iroda jelentése szerint — a következő 12 hónapra 27,5 millió dol­láros készenléti hitelkeretet bocsátott a Fülöp-szigetek rendelkezésére. Az IMF szóvivője Washingtonban kijelentette: ezzel segítséget kívánnak nyújtani a manilai kormánynak, hogy az ország fizetési mérlegének egyensúlyát hely­reállítsa. Miután február 23-án bevezették a peso lebegő árfolyamát (erről a VILÁGGAZDASÁG február 24-i szá­mának második oldalán tudósítottunk), a manilai tőzsdén a régi árfolyam 54 százalékára estek vissza a Fülöp-szigeti valuta jegyzései. A főváros pénzpiaci körei szerint az új árfolyam gyakor­latilag 46 százalékos leértékelést jelent. A kormány gazdasági szakértői re­mélik, hogy az új rendszer hatására nő majd a kivitel és visszaszorul az import. A lebegő árfolyam bevezetését tulajdonképpen az tette szükségessé, hogy az ország monetáris tartalékai nagy ütemben csökkentek. A kézen­fekvőnek látszó leértékelést a kor­mány visszautasította, mondván, hogy így jelentős mértékben emelkednének a megélhetési költségek. Sz. Zs. IPAR ÉS TECHNIKA A VILÁG LEGNAGYOBB HŐERŐMŰVE A Tokiótól délnyugatra felépült Yo­­kosuka-i hőerőmű méltán vonja ma­gára a külföldi szakemberek figyelmét. Teljesítménye teljes üzem melett 2630 megawatt. Ezzel meghaladja a Szovjet­unióban a Dnyepr mellett működő 2400 megawattos erőmű teljesítményét. A létesítmény érdekessége még, hogy irányítása komputerizált és az egész erőművet most automatizálják. A fel­szerelt mérőberendezések 90 másodper­cenként körülbelül 900 különböző üzemi adatot regisztrálnak, ezek között, az erő­mű különböző pontjain uralkodó hő­mérsékletet, nyomást, az energiaszol­gáltatás mértékét stb. Ezeket az ada­tokat folyamatosan komputerekbe táp­lálják és óránként rögzítik. Kompu­terekkel számítják és ellenőrzik folya­matosan a kazánok és transzformátorok hatásfokát, a hőfogyasztás fajlagos ér­tékét és más fontos üzemi adatokat. A legkisebb rendellenesség esetén az automatikus rendszer figyelmeztető je­leket ad le. (Kyodo) ÉPÜL AZ ÚJ TITOGRÁDI ALUMÍNIUMKOMBINÁT A jövő év augusztusában kezdődik meg a próbatermelés az új titográdi alumíniumkombinátban jelenti a Ma­gyar Szó. A kombinát évente 50 ezer tonna alumíniumot állít majd elő. Az építkezés második szakaszában a gyár termelő kapacitását kétszeresére kíván­ják bővíteni.­­ A kombinát alumíniium-elektrolizáló részlegét még ebben az évben befejezik, s üzembe helyezik az anódgyiárat is. Egy hónap múlva kezdődik a berendezés szerelése. Az alumínium világpiaci ára formán­ként 600 dollár körül van és jugoszlá­viai ára is a mai 460 dollár helyett jövő évre körülbelül 570 dollárra emelkedik. A kombinát 15 évre előre eladta alu­­míniumtermelésének 60 százalékát. Mivel a kombinát előbb elkészül mint energiatelepe, a Mratinje, vízi erőmű, ideiglenesen a Crna Gora és Szerbia erőműből látják el árammal. ÓLOMMENTES HAJTÓANYAG A pittsburghi Gulf Oil Corporation becslése szerint az olajfeldolgozó iparnak 6 milliárd dollárjába­ kerülne, ha a finomítókat átállítaná ólommen­tes autó-hajtóanyagok gyártására. A finomítók átalakítása több évet venne igénybe. Az autóknak ugyanis 95 és 100 közötti oktánszámú hajtóanyagok­ra van szükségük, míg az ipar jelen­leg csak 90, illetve ennél alacsonyabb oktánszámú ólommentes benzint képes előállítani. A New York-i Humble Oil and Re­fining Co. most úgy nyilatkozott, hogy mire a megfelelő kivitelű autók piacra kerülnek, módjában lesz ólom­mentes benzint szállítani. Ez a válla­lat is hangsúlyozza, hogy a finomító, elosztó és értékesítő berendezésekben mélyreható változásokat kell végre­hajtani. Rámutat viszont arra, hogy az ólommentes benzinnel működő módosított szerkezetű belsőégésű mo­tor biztosítja a legjobban az autók szennyezésmentes működését. (Reuter) Hirdessen a VILÁGGAZDASÁG­ban

Next