Világgazdaság, 1970. április (2. évfolyam, 62/307-82/327. szám)
1970-04-01 / 62. (307.) szám
1970. ÁPRILIS 1., SZERDA II. ÉVFOLYAM 62. (307.) SZÁM Mit vásárolnak a magyar vállalatok Ausztriában ? A magyar nehéziparnak a NIKEX évente több millió értékű gépet, Diesel-motort, és különböző ipari armatúrákat importál az osztrák gyártócégektől. Legfontosabb importcikkei az elektromos, hő-, a szárító- és olvasztókemencék, a hozzájuk szükséges eszközökkel és olajégőkkel, valamint az erőműveknél használatos különböző szivattyúk. Partnervállalatai: a vasúti berendezéseket és kerékpárokat gyártó Simmering Graz Pauker és Metzger cég, a kovácsoltvas- és félkésztermékeket szállító Böhler, az ipari szerelvényeket előállító Hübner Mayer, valamint az olajégőket és armatúrákat készítő Uritherm gyár. A TECHNOIMPEX-nek a tavalyi osztrák gépimport-forgalma elérte a másfél millió dollárt. Az österreichische Eisen und Stahlwerke-től (VÖEST) különböző szerszámgépeket, préseket, lemezollókat, lemezmegmunkálókat vásárolt. A Dunai Vasmű lőrinci hengerműve részére a nagy himbaollót a VÖEST kooperációban gyártotta a Diósgyőri Gépgyárral. A Simmering Graz Pauker-től szerszámgépeket, főleg préseket, a Gesellschaft für Fertigungstechnik und Maschinenbautól (GFM STEYR) kovácsológépeket, a Krause cégtől pedig finomfúvó szerszámgépeket hozott be a nehézipar fejlesztéséhez. Papíriparunknak Voith St. Pölten-i gyára szállít : papíripari gépeket és alkatrészeket (a korábbi években már sok millió dollár értékű papíripari gépeket vásároltunk a fűzfői, a csepeli és a pesterzsébeti papírgyár részére). A nyomdaipari gépek szállítója Berthold und Stempel és a Gebrüder Henn cég. Műanyagiparunk részére a TECHNOIMPEX a bécsi Battenfeld és a schwertbergi Ludwig Engel cégtől hoz be műanyagfröccsöntő gépeket. Cipőgyárainkat a Vereinigte Österreichische Schuhmaschinen modern cipőipari gépeivel látta el. A magyar szerszámgépekhez szükséges kuplungokat két osztrák gyár, a Heid és a Stromag szállítja folyamatosan. A TECHNOIMPEX nemrégiben kötött szerződést a bécsi MABEG céggel az épülő Siócsatorna elektrohidraulikus vezérlésének 1972 elején történő szállítására. A berendezés ára 117 ezer dollár. A KOMPLEX élelmiszeriparunk beruházásaihoz importál gépi berendezéseket Ausztriából. 1969-ben közel egymillió dollárért vásárolta meg a bécsi Austroplan vállalattól a balkányi és nyírlugasi állami gazdaság Nyírgelsén létesített, hűtőházzal összeépített tízezer tonna kapacitású almatárolójának berendezését. Az új létesítményt szeptemberben már üzembe is helyezték. A steyermarki Franz Prohaska cégtől körülbelül 80 ezer dollárért öt, különböző típusú sütőipari kemencét rendelt; négyet már tavaly leszállítottak, egyet pedig 1970- ben hoznak be. Hagyományosan jó kapcsolata van a bécsi Theo Seitz gyárral, amely tavaly százezer dollár értékű borászati berendezést (palackozó gépsorokat, szivattyúkat adaptáló berendezéseket, szűrő-, címkéző- és egyéb gépeket) készített a Magyar Állami Pincegazdaság, a szeszipar és a vidéki pincegazdaságok részére. A KOMPLEX 1969-ben körülbelül másfél millió dollár értékű élelmiszeripari gépet és alkatrészt importált Ausztriából. Az idei szállítások is rövidesen megkezdődnek. A CHEMOKOMPLEX főleg olajbányászati berendezéseket, egyedi kisgépeket és alkatrészeket vásárol osztrák cégektől. Az olajfúró berendezések szállítója Schöller-Bleckmann, a speciális olajbányászati berendezéseké pedig a bécsi Trauzlwerke. Az olajfinomításhoz és vezetékekhez szükséges szerelvényeket az Audco-Rockwell, az olajbányászati felszereléseket a Hübner- Vamagtól vásárolják. A magyar vegyiparhoz szükséges egyedi berendezéseket a gmundeni Hauke és a salzburgi Lübbe gyár állítja elő. A CHEMOKOMPLEX az elmúlt évben körülbelül 300 ezer dollár értékű olajipari és 150 ezer dollár értékű egyedi kisgépeket és alkatrészeket importált Ausztriából. A TRANSELEKTRO 1969-ben 200 ezer dollárért vásárolt transzformátorhoz szükséges átvezetőt és áramváltót az österreichische Masswandlerbautól, a Zelisko és a Ritz cégtől a Ganz Villamossági Művek, a TRANSVILL, az Elektromos Művek és a közlekedési vállalatok részére. Az osztrák alkatrészek legnagyobb részét magyar exportgépekbe építik be. A METRIMPEX főként elektromos műszereket, energiamérésre szolgáló háromfázisú fogyasztásmérőket, nikkel- és szerszámárut, egyes gyógyászati felszereléseket és irodagépeket hozott be Ausztriából. A legtöbb elektromos műszert a Goerz, a Norma és az Uber cégtől, a háromfázisú fogyasztásmérőket a Danuviától, a gyógyászati és gyógyszertári felszereléseket főleg a Herba vállalattól szerzi be. 1969-ben közel másfél millió dollár értékű osztrák gépi és műszeripari felszerelést hozott be. Ez évben előreláthatólag tovább növeli az osztrák műszeripari importot. Hasonló a helyzet a MEDICOR-nál is, amely ugyancsak folyamatosan hoz be Ausztriából különböző egészségügyi felszereléseket. Tavaly főleg mikrotomokat, respirátorokat, nagyothalló és ultrahangos vizsgálókészülékeket. A vértasak gyártásához szükséges hegesztő-berendezések ugyancsak osztrák eredetűek. A vállalat osztrák importforgalma tavaly elérte a százezer dollárt. F. L. Akadályok Schiller gazdaságpolitikai koncepciójának útjában Az NSZK gazdaságában — legalábbis egyelőre — nem mutatkoznak akkora feszültségek, mint az Egyesült Államokban és egyes nyugat-európai országokban. A jelentések tanúsága szerint azonban a nyugati országok gazdasági problémái feltűnően sok rokonvonást mutatnak. E problémák lényege, hogy a kormányzat két tűz közé került: a gazdaság túlfűtöttségének lehűtésére korlátozó intézkedéseket hoz, amelyeknek hatása még korántsem bontakozik ki teljesen, ugyanakkor egyes szektorok — főleg az ipar irányítói — a korlátozások megszüntetését szeretnék, a munkavállalók viszont bérkövetelésekkel lépnek fel, nem utolsósorban azért, mert a konjunktúrafékező intézkedések hatástalanok és az árak emelkedése folytatódik. Az NSZK gazdaságának első számú irányítója, Schiller professzor igen nagy reményeket fűz az úgynevezett „koncentrált akcióhoz”, amelyben a gazdasági élet ellentétes érdekű csoportosulásainak képviselőit tömöríti, abban bízva, hogy a rendszeres tanácskozások útján kiküszöbölhetők az érdekellentétek s biztosítható a gazdadaság többé-kevésbé egyenletes növekedése. Az események tanúsága szerint azonban ezek a várakozások nem teljesülnek maradéktalanul. A „koncentrált akció” legutóbbi tanácskozásának részvevői megállapodtak abban, hogy május végén ismét összeülnek a restrikciós intézkedések felülvizsgálása céljából, annál is inkább, mert a hosszú ideig tartó konjunktúrafékező lépések komolyan veszélyeztethetik a foglalkoztatottságot. Megállapították, hogy a kínálat erősödése alábbhagyott, s javultak az összgazdasági egyensúly helyreállításának kilátásai. Ugyanakkor — a hírügynökségi jelentések szerint — Schillernek nem sikerült rávennie a szakszervezetek képviselőit, hogy mérsékeljék bérköveteléseiket. A szakszervezeti vezetők joggal hivatkozhattak a létfenntartási költségek állandó emelkedésére. A TASZSZ bonni tudósítója idézi a Süddeutsche Zeitungot, amely hangsúlyozza, hogy idén januárban az élelmiszerárak átlagosan 3,5 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti szintet. A lap kiemeli, hogy az NSZK-ban jelenleg végbemenő konjunkturális folyamatot változatlanul a drágulás jellemzi. A Handelsblatt annak lehetőségét is felvetette, hogy a közeli hetekben esetleg újabb nem hivatalos sztrájkmozgalom indul meg. A másik oldalon, a nyugatnémet ipar vezetői a napokban közzétett konjunktúrajelentésben a hitelprés mielőbbi lazítása mellett szálltak síkra. Véleményük szerint a konjunktúra máris túljutott tetőfokán, amit leginkább az iparhoz érkező megrendelések lelassult növekedése jelez. A drágulást a feszült munkaerő-piac rovására írják, s a bérkövetelési mozgalmakat teszik felelőssé az inflációs jelenségek változatlan érvényesüléséért. Az iparszövetség jelentése bírálja a Bundesbank kamatlábemelő intézkedését is, amely „meghiúsította számos vállalat korszerűsítési és bővítési tervét”. A múlt évi konjunktúra mindazonáltal mégnagymértékben elősegítette a nyugatnémet iparvállalatok expanzióját. Az APA hírügynökség szerint az NSZK tizenkét legnagyobb ipari konszernje a múlt évben 22 százalékkal, száz milliárd márkára növelte együttes forgalmát. Ez az összeg az NSZK bruttó társadalmi termékének egyhatodával egyenlő. A mammut-vállalatok élén a Volkswagen-művek, a Siemens, a Thyssen és a Daimler-Benz állnak A hivatalos bonni konjunktúrafékező politikával áll összhangban Möller pénzügyminiszternek az a bejelentése, hogy amennyiben az állami bevételek akonjunktúra folytatódása miatt gyorsabban nőnek az előirányzottnál, a már elhatározott 1,5 milliárd márkás jövedelem-befagyasztáson felül újabb bevételeket zárolnak. Ugyanakkor utalt arra, hogy év vége előtt már nem használják fel azt a 2,7 milliárd márkát, amelyet eredetileg a szövetségi és tartományi kormányok kiadásainak fedezésére szántaik. Végül itt kell megemlíteniazt a bonni jelentést, amely szerint a kamatlábemelés kedvezően hatki az importárak alakulására. A Frankfurtban jegyzett dollárárfolyam ugyanis a Bundesbank intézkedése nyomán 3,68 márkáról 3,67, illetve 3,66 márkára gyengült. Így a nyugatnémet importőrök kedvezőbb paritás mellett hozhatnak be árukat, ezzel csökkenthetik importtermékeik árait. A gazdaságügyi minisztérium és személy szerint Schiller a gazdaságpolitikai irányvonal egyik erősítő tényezőjeként értékelték e tendenciát. KEDVEZŐEN FEJLŐDNEK A SZOVJET-IRÁNI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Podgornij iráni látogatásának végeztével közös közleményt adtak ki, s ebben a felek megelégedéssel állapítják meg, hogy az állandó szovjet— iráni gazdasági együttműködési bizottság kellő erőfeszítéseket tesz a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítésére, és újabb lehetőségek feltárására e kapcsolatok távlati fejlesztése érdekében. A két ország közötti kereskedelmi egyezmény teljesítésével az elmúlt öt évben lényegesen emelkedett a szovjet-iráni árucsere-forgalom. A tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésével kapcsolatban a felek ésszerűnek tartják, hogy további tárgyalások kezdődjenek egy megfelelő egyezmény megkötésére. A Szovjetunió legfelső tanácsa elnöksége elnökének tiszteletére adott vacsorán az iráni sah megállapította, hogy a két ország között gyümölcsöző a gazdasági együttműködés. Az az egyezmény, amelynek értelmében kohómű épül Iránban és azok, amelyek alapján a Szovjetunióba szállítják az iráni gázt, a gazdasági-, ipari-, műszaki együttműködés közelebb hozta a két népet egymáshoz — hangoztatta az iráni sah. (Reuter, MTI) NAPRÓL NAPRA ♦ AZ EGY ÉVI JELENTÉSE ismerteti a szocialista országok kereskedelmének alakulását. Megállapítja, hogy a KGST-országok külkereskedelme 1969-ben gyorsabb ütemben növekedett, mint az előző esztendőben. Elsősorban az NDK, Magyarország és Románia kivitele bővült. E fejlemény eredményeként Kelet-Európa országai 400 millió dollárra csökkentették Nyugat-Európa viszonylatában fennálló kereskedelmimérleg-hiányukat az előző évi 760—800 millió dollárról. ♦ AUSZTRIAI GÉPIMPORTUNK számottevően növekszik az utóbbi időben. A NIKEX például elektromos hő-, szárító- és olvasztókemencéket valamint az erőműveknél használatos különleges szivattyúkat vásárol Ausztriától. Ugyanakkor — az új mechanizmus bevezetése után —a magyar külkereskedelmi vállalat 20 százalékkal növelte a magyar gépáruk Ausztriába irányuló kivitelét, s ez a tendencia idén is érvényesül majd. ♦ A NYUGATNÉMET GAZDASÁG TÚLFŰTÖTTSÉGÉRE HOZOTT KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK hatása még nem bontakozott ki teljesen, de egyes szektorok a korlátozások megszüntetését szeretnék, a munkavállalók pedig a drágulás miatt a bérek emelését igénylik. ♦ MEGALAKULT A NIPPON STEEL CORPORATION, Japán legnagyobb ipari konszernje, a tőkés világ második legnagyobb acélgyártó vállalata. Az új vállalat a Yawata és a Fuji fúziója révén jött létre. Ezzel visszaáll a második világháború előtti helyzet, hiszen a két vállalat a monopóliumok felbontására irányuló háború utáni politika alapján vált szét. ♦ AZ ELMÚLT ÉVBEN REKORDTERMÉST TAKARÍTOTTUNK BE KUKORICÁBÓL, s ennek eredményeként megszüntettük a takarmányimportot, sőt kukoricaexportáló ország lettünk. A mennyiségi és minőségi javulás magyarázata: a hibridek térhódítása. ♦ A KÖZÖS PIAC BIZOTTSÁGÁNAK IPARPOLITIKAI IRÁNYELVEIVEL foglalkozik sajtószemlénk. Az EGK iparának helyzete még igen messze van az amerikaitól — állítja a jelentés. Az egy ipari dolgozóra jutó értéktermelés csupán 65 százaléka volt az amerikainak a Közös Piac országaiban. Ha nem alakítanak ki átfogó iparpolitikai stratégiát — véli a brüsszeli bizottság —, az Egyesült Államoktól való lemaradás a jövőben még jobban fokozódik. AZ EGB JELENTÉSE A KGST-ORSZÁGOK KERESKEDELMÉRŐL Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának évi szemléje, amelynek Kelet- Európával foglalkozó részét a VILÁGGAZDASÁG március 26-i számában már röviden ismertettük, foglalkozik a KGST-országok kereskedelmének alakulásával is. Megállapítja, hogy a KGST- országok külkereskedelme 1969-ben gyorsabb ütemben növekedett, mint az előző esztendőben, jóllehet a gazdasági fejlődés tavaly lassúbb volt az 1968. évinél. A szemle — amelyet ezúttal a Reuter East West Trade News kiadványa alapján ismertetünk — azt állítja, hogy bár tavaly csupán Bulgária, Magyarország és Románia gazdaságának növekedési rátája fokozódott, az idén újabb gyorsulást terveznek Bulgáriában, az NDK- ban, Lengyelországban és Romániában. Az övezetközi kereskedelem kevésbé gyors ütemben nőtt, mint 1968-ban, de a Nyugat-Európával folytatott kereskedelem gyorsabban fejlődött az előző évinél, és számottevően növekedett a bevitel a fejlődő országokból. A külkereskedelem növekedésében elsősorbanaz NDK, Magyarország és Románia járt az élen. A kelet-európai országok 400 millió dollárra csökkentették a Nyugat-Európa viszonylatában fennálló deficitüket az előző évi 760—800 millió dollárról. De ami a Szovjetuniót illeti, Nyugat-Európával folytatott kereskedelmét ezúttal zárta először passzív egyenleggel. Az 1960-ra szóló prognózisok szerint Csehszlovákia és Lengyelország valószínűleg mind importját, mind exportját csökkenti, Magyarország növeli az importot, de korlátozza akivitel expanzióját, az NDK-ban az előző évi ütemben folytatódik a kereskedelem expanziója, s ami Romániát illeti, tovább növelik az exportot, de az import növekedésének üteme változatlan marad. A KGST-országok fejlődését mérlegelve az EGB kifejti: A jövőben a kelet-európai országok nem folyamodhatnak olyan nagymértékben az új munkaerő beállításához a termelés növelése érdekében. Kifejlődőben van a munkaerőszűke az iparban — hangoztatja a szemle —, s hozzáfűzi: a termelékenység fokozatosan a növekedés fő elemévé válik. Az expanzió előmozdítására a munkaerőállomány növelésétől és a számottevő tőkebefektetésektől való függés helyett, a KGST-országok, most nagyobb súlyt fektetnek a hatékonyságra és többet ruháznak be az „emberi erőforrásokba”. Az ipari termelés Kelet-Európában és a Szovjetunióban 7,1 százalékkal növekedett, szemben az 1968. évi 8 százalékkal, ezen belül a termelés gyorsabban növekedett Kelet-Európában. Idén Csehszlovákia, az NDK, Magyarország és Románia az ipari termelés ütemének növelését tervezi, de az egész térség növekedési üteme alacsonyabb lesz 1970-ben — jósolja a Szemle. Egyedül az NDK és Magyarország növelte a beruházások ütemét 1969- ben, Csehszlovákia megőrizte az 1968-as szintet. 1970-ben Románia, a Szovjetunió és Bulgária fokozni akarja az invesztíciók növekedését, Lengyelország és Csehszlovákia azonban korlátozza az expanziót a beruházások terén. A mezőgazdaságról szólva a szemle kijelenti, hogy a rossz időjárást különösen a Szovjetunió ésaz NDK sínylette meg az elmúlt évben, s Magyarország volt az egyetlen olyan ország, amelyre a kedvezőtlen időjárás lényegében nem gyakorolt hatást. A mezőgazdasági technika fejlődése és a mezőgazdaság irányításának színvonalasabbá válása ezt az ágazatot ellenállóbá tette az időjárás alakulásával szemben, így a mezőgazdasági termelés lehetőségei fokozatosan javulnak ebben az övezetben, viszont a szovjet gazdaságnak továbbra is a mezőgazdaság a legproblematikusabb szektora. (Reuter) A GNP csökkenése várható az USA-ban Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma azt jósolja, hogy 1970 első negyedévében az USA bruttó nemzeti terméke (GNP) — reálértékben számítva — némileg csökken, miután már 1969 utolsó negyedévében is 0,1 százalékos visszaesést mutatott. Folyó árakon számítva, a GNP első negyedévi emelkedése kisebb lesz, mint három év óta bármikor — teszi hozzá a minisztérium márciusi gazdasági jelentése. A múlt év utolsó negyedében a GNP folyó árakon és egész évre kivetítve, 9,5 milliárd dolláros növekedést mutatott, de konstans árakon számítva, 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A jelentés megállapítja, hogy a folyó negyedévben az árak állandóan emelkedtek, ezért a bruttó nemzeti termék dollárértékének emelkedése valószínűleg tükrözni fogja ezt az inflációs irányzatot. A vállalatok készleteinek könyvelési értéke az eddig rendelkezésre álló adatok szerint januárban majdnem 500 millió dollárral csökkent, szemben a múlt év utolsó negyedévében mutatkozó több mint 1 milliárd dolláros átlagos havi emelkedéssel. A még előzetes januári adatokból a jelentés azt szűri le, hogy a tartós fogyasztási cikkeket előállító vállalatok kivételével minden ágazatban csökkent a készletek értéke. Ebből arra lehet következtetni, hogy az akkumuláció üteme, amely a bruttó nemzeti termékben is tükröződik, az első negyedévben jelentős mértékben viszszaesik. (Reuter) MAGYAR-NYUGATNÉMET KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK Kedden Bonnban hivatalosan közölték, hogy április 6-án Bonnban megkezdődnek az 1970. évi magyar—nyugatnémet kereskedelmi tárgyalások. Mint a bonni külügyminisztérium szóvivője mondotta, e tárgyalásokon nemcsak az évi árulista megállapításáról lesz szó, hanem egy esetleges hosszú lejáratú gazdasági egyezmény megkötéséről is, amely ipari kooperációs megállapodást is magában foglalna. (MTI) KÍNAI-ROMÁN MEGÁLLAPODÁS Pekingben szombaton aláírták az 1970. évre szóló kínai—román kereskedelmi megállapodást. Az egyezményt kínai részről Lin Hai-jun ügyvivő külkereskedelmi miniszter, román részről pedig Cornel Burtica külkereskedelmi miniszter írta alá. A nap folyamán a Burtica vezette román kereskedelmi delegációt fogadta Csou En-laj miniszterelnök. Mint az Új Kína hírügynökség jelenti, Csou En-laj szívélyes, baráti beszélgetést folytatott vendégeivel. (MTI)