Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)
1970-05-23 / 97. (342.) szám
W( 1970. MÁJUS 23. Véget ért az OECD-tanácskozás Párizsban befejeződött az OECD miniszteri tanácskozása. A május 21-i megbeszélések középpontjában az a belga javaslat állt, hogy a tagállamokerősítsék gazdasági együttműködésüket, ,a miniszterek igyekezzenek jobban megmagyarázni egymásnak gazdaságpolitikájukat és tanácskozzanak hinél gyakrabban egymással. Bár a jelenlevők nagy része egyetértett Fayat belga külkereskedelmi miniszterrel, nem haladták túl az általános egyetértés kereteit s a konkrét javaslatok kidolgozását a következő" miniszteri "tanácskozásra hárították A miniszteri tanácskozás foglalkozott a gazdaságpolitika rövidebb távlataival is és kitűnt, sokkal jobban félnek az infláció folytatódásától, mint a világrecesszió terjedésétől. A hatvanas évek első felében az áremelkedés átlagosan 2 százalék volt, tavaly pedig 5 százalék. Egyetértettek a tárgyalófelek abban, hogy a valutapolitika már nem elegendő a konjunktúra stabilizálásához, hanem sokkal inkább a költségvetés-politikához, a munkaerő-politikához és más eszközökhöz kell nyúlni. A fejlődő országok problémáival foglalkozva az a vélemény alakult ki, hogy az iparilag fejlett nyugati országoknak és Japánnak 1975-ben mintegy 23 milliárd dollár fejlesztési segélyt kell nyújtaniuk, tehát 10 milliárd dollárral többet, mint 1968-ban. E cél érdekében a bruttó társadalmi termék 1 százalékát kell biztosítani. Minden ország küldötte azon a nézetén volt, hogy emelni kell a hozzájárulást, egyesek azonban ellenezték a határidő kitűzését. Az NSZK, Belgium, Franciaország, Hollandia és Svájc már meg is haladta az 1 százalékos hozzájárulást, az USA — bár elvben elismerte a fejlesztési segély növelésének szükségességét — ellenezte pontos összeg és határidő előírását. . ’ Samuels amerikai miniszterhelyettes országa gazdaságáról szólva kifejtette, hogy az Egyesült Államok — a lassúbbodás szakasza után — újból a termelés növekedése elé néz. Egy éven belül, reálértékben kifejezve, stabilabb növekedési irányzat alakul ki. Az amerikai tőzsdék hanyatlása csak az üzleti körök sötéten látását tükrözi. Giscard d’Estaing francia pénzügyminiszter szerint az iparosodott nyugati országoknak arra kell törekedniük, hogy amint lehetséges, csökkentsék a kamatlábat. A kormányok természetesen elsősorban az infláció ellen harcolnak s ezt az érdeket szolgálja a magas kamatláb is. Ezért nem várható, hogy a közeljövőben bármilyen változás lenne a kamattételekben. A francia pénzügyminiszter szerint egyelőre nem fenyeget az a veszély, hogy a nyugat-európai országok gazdasága általános recesszióba kerüljön. Az európai országok gazdasági növekedése az amerikai gazdaság lelassulása ellenére továbbra is igen jelentős. Minthogy a 22 tagállam többségében az infláció a legfenyegetőbb veszély, a kormányoknak — belpolitikai elgondolásoktól vezérelve — nem szabad az enyhítés mellett állást foglalniok. Ha azonban az USA-ban mégsem sikerül megfordítani a hanyatló irányzatot, a lelassulás átterjedhet a nyugateurópai országokra is. (AP, Reuter, UPI, AFP) PUSZTÍTÓ EREJŰ ÁRVÍZ ROMÁNIÁBAN Szinte egész Romániát érinti a jelenlegi árvízkatasztrófa — írja a Scinteia. Mint a lap megállapítja: félő, hogy a román gazdaságot nemcsak idén, hanem a következő években is súlyosan visszaveti ez a természeti csapás. Noha a károk felbecsülése még nem történt meg, egyedül a mezőgazdaságban — előzetes becslések szerint — mintegy 1 milliárd lej értékű kár keletkezett. Az ország 650 000 hektárnyi területét víz öntötte el, s az eddigi jelentésekből kitűnik, súlyos kár érte az állatállományt is. Három erőmű beszüntette működését és az ország számos gyárában kellett megszakítani a munkát. Eddig 250 gyár, közöttük számos ipari kombinát vált használhatatlanná, vagy sérült meg súlyosan. Az áradás most már Románia legnagyobb vas- és acélipari központját, a 200 000 lakosú iparvárost, Galacot is fenyegeti. Szakértők úgy vélik, hogy június elejéig csak súlyosbodik majd az árvízhelyzet. Londonban a román nagykövetség szóvivője a külföldi segítség fokozását sürgette. Mintmondotta, idáig 14 ország küldött segítséget országának, de további gyógyszer-, élelmiszer-szállításokra, ruhaneműre s a hírközlés helyreállítását biztosító eszközökre lenne szükség. (Reuter) • Robert McNamara Párizsban csütörtökön , hivatalosan átadta a Világbank új székházát. Ebben az épületben kapnak helyet a Nemzetközi Valuta Alap hivatalai is. • Az amerikai képviselőház költségvetési bizottsága jóváhagyta a következő pénzügyi évre azt a 289,9 millió dolláros kiadási tételt, amellyel az amerikai szuperszonikus szállító-repülőgépet kívánják kikísérletezni. • A világ legnagyobb alagútjának az építését az idén kezdik meg Japánban. Az alagút hossza 54,2 kilométer lesz, s az ország két szigetét — Honshut és Hokkaidót — köti össze. Előreláthatólag 1977-re készül el. • A Közös Piac Végrehajtó Bizottsága arra kérte fel a miniszteri tanácsot, hogy négy hónapra hosszabbítsa meg egyes, főként Kelet-Európából érkező acéltermékek vámmentességét. A május 31-én lejáró intézkedés 1969 októbere óta biztosít vámmentességet a nyersvasnak, lemeztekercseknek és félkésztermékeknek. A döntés még nem ismeretes. • A belgrádi Nemzetközi Műszaki Vásáron csütörtökön tartották meg Ausztria napját. Nyugati szomszédunk húsz céggel képviselteti magát a bemutatón, s elsősorban gépeket, motorokat, műszaki berendezéseket, fémárukat és acéltermékeket állít ki. Ausztriának Jugoszláviába irányuló exportja 1969-ben 17 százalékkal, 2,3 milliárd schillingre emelkedett; a jugoszláv export értéke 1,2 milliárd schillinget tett ki. • A Texaco Inc. leányvállalata engedélyt kapott, hogy a Mali Köztársaságban 129 millió acre területen kőolaj után kutasson. A kutatási programot jelenleg készítik. • Eduardo Frei chilei elnök bejelentette, hogy a nagy rézvállalatok államosítása ellenére országa több beruházási szerződést kötött. A 650 millió dollár értékű szerződések lehetővé teszik a chilei réztermelői kapacitás megkétszerezését. • A ghanai kakaóértékesítési egyesülés június 12-én kezdi meg a középtermésű kakaó árusítását. A minimális ár valamennyi engedéllyel rendelkező eladási ügynöknél 60 librás szállítmányonként 8 új cedi (kb. 3 font 5 shilling). • Ausztrália bruttó nemzeti terméke 10 százalékkal növekedett az év első negyedében, s elérte a 7 milliárd 203 millió dollárt, szemben a tavalyi 6 milliárd 530 millióval. A mezőgazdasági termelés 546 millió dollár helyett az idén 599 millió dollárt tett ki. A XMI- JELENTI # Trinidad és Tobago kormánya korlátozásokat vetett ki valamennyi devizára. Az intézkedésekre az április 21-i rendkívüli állapotot követő súlyos tőkekiáramlás miatt volt szükség. Az ország központi bankja szerint mindez csak óvatosságból történt, s előreláthatólag addig lesz érvényben, amíg a helyzetet pontosan ki nem elemzik. Olajat találtak holland és amerikai szakemberek kutatófúrások közben az Északi-tenger holland kontinentális talapzatában. A holland N. V. Laura en Vereeniging társaság képviselője közölte, hogy a jelenlegi próbafúrások során napi 2000 barrel olajat hoznak a felszínre. Az amerikai képviselőház jóváhagyott három törvényjavaslatot, amelynek értelmében továbbra is vámmentességet élvez a réz bizonyos fajtáinak, a mangánércnek és az alumínium elektródáknak az importja. Az Egyesült Államok cső formájú, felfújható műanyag ballonokat kísérletezett ki, amelyeket süllyedő és zátonyra futott olajszállító tartályhajók olajának kimentésére használhatnak fel. Ezzel csökkenteni lehet a parti és felségvizek szennyeződését is. A japán North Somalia Oil Company megállapodást kötött az Egyesült Arab Köztársasággal, hogy mintegy 100 négyzetkilométernyi területen, Ras Chareb közelében, a Szuezi-csatorna mentén és a Szuezi-öböl vidékén Olajat kutat. A japán társaság kilátásba helyezte, hogy egymilliárd font alaptőkével az olajkitermelés fejlesztésére beruházási társaságot hoz létre. Jugoszlávia és Bulgária között az év első négy hónapjában 48,5 millió dollár értékű üzletkötés történt, ami a folyó évi államközi megállapodásban előirányzott áruforgalom 84 százalékának felel meg. Az árucsere, különösen a vas- és színesfémkohászati, a közfogyasztási cikkek és a mezőgazdasági élelmezési termékek viszonylatában kedvezőbb a tavalyinál. Az Unilever konszern Angliában és Ceylonban azzal kísérletezik, hogy a gumicserje magjából olajat és takarmányozási célra szolgáló olajpogácsát állítson elő. Malaysia gumiipari kutatóintézetének igazgatója szerint az eddigi kísérletek arra vallanak, hogy ez a művelet nem gazdaságos. Izland kormánya az elmúlt fél kitűnően sikerült halászati szezonja után a kedvező gazdasági helyzetre hivatkozva, javasolta a korona felértékelését. Javaslatát azonban kénytelen volt elejteni, mivel a munkáltatók és a szakszervezeti vezetők részéről erős ellenállással találkozott. Algériai—francia kőolajtárgyalások Az Algériában kibányászott kőolaj áráról tovább folyik a vita Algéria és Franciaország között. A két ország kormánya 1965 júliusában egyezett meg abban, hogy az 1969. január 1-től alkalmazott új ár megállapításánál tekintetbe veszik a termelési és szállítási költségeket, a nyersolaj minőségét és összehasonlíthatóságát más kőolajokkal. 1969. január 1-e óta az akkor ideiglenesen megállapított 2,08 dollár barellenkénti ár érvényes. Az e hó végén kezdődő tárgyalásokon Algéria azt szeretné elérni, hogy a 2,08 dolláros árat 2,65 dollárra emeljék. A két kormány erősen eltérő álláspontját az eddigi tapogatódzó tárgyalásokon nem nagyon sikerült közelebb hozni. A két ország közötti egyezményt, amely 5 évre szól, jövőre kell megújítani. (Reuter) Japán textilexportja az Egyesült Államokba Japán április folyamán 41 400 000 dollár értékű textíliát exportált az Egyesült Államokba, 1,3 százalékkal többet, mint 1969 áprilisában. A növekedés üteme azonban sokkal kisebb volt a márciusban regisztrált 8,3 százaléknál. Az év első négy hónapjában az USA- ba küldött textil értéke 158 700 000 dollár volt, azaz 2,9 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Április folyamán a pamut- és gyapjútextíliák exportja 7,4, illetve 25,9 százalékkal csökkent, ugyanakkor a szintetikus anyagokból előállított elsődleges és másodlagos textíliák kivitele 3,3, illetve 1,7 százalékkal növekedett. Az egyre élesedő japán—amerikai textilvita megoldása vagy végleges kiéleződése a jövő heti GATT-konferencián várható. A vitával foglalkozott — a kulisszák mögött — az OECD Párizsban ülésező miniszteri tanácsa is, s a japán vegyiszál gyárak szövetsége elküldötte képviselőit Párizsba és Genfbe, hogy ott közelebbről megfigyelhessék a tárgyalásokat. A japán kormány Washingtonban alkudozó képviselőit ugyancsak Párizsba várják. (Kyodo) Kőolaj-értekezlet Algériában Algéria, Líbia és Irak kőolaj-, illetve iparügyi minisztere csütörtökön megkezdte tanácskozásait a három ország olajpolitikájának összehangolásáról. Az értekezlettel kapcsolatban az El Mudzsahid algériai kormánylap rámutat arra, hogy mind a három országnak jelentős tapasztalt olajtársaságokkal kellett felvennie a kapcsolatot. Az Algériában érdekelt Compagnie Frangaise de Pétroles együttműködik az Iraq Petroleum Companyvel. A Mobiloil Algériában és Líbiában, a Shell pedig mind a három országban érdekelt. (Reuter, MTI) India mezőgazdasági tervei Az indiai parlamentben benyújtották az 1973—74. évi termésterveket. Ezek egyúttal India negyedik ötéves tervének célkitűzései. A felsorolás szerint élelemgabonából 129 millió tonna termesztését irányozták elő az 1968—69. évi 98 millió tonnával szemben. Az olajosmagtermesztést 10,5 millió tonnára szeretnék növelni a tavalyi 8,5 millióról, cukornádból 15 millió tonnát akarnak aratni a tavalyi 12 millió helyett, a jutatermesztést a tavalyi 6,2 millió báláról 7,4 millióra, a gyapotot a tavalyi 6-ról 8 millió bálára növelik. (Reuter) Újdonságok az NDK építőiparában Tudósítónktól: A WB Bauelemente und Faseballstoffe szakemberei azbesztcement lemezanyagokat és nagy felületű több réteges könnyűelemeket fejlesztettek ki az építőipar igényeinek megfelelően. Az iparági egyesülés tervei között szerepel egy ablakgyártó nagyüzem létesítése, amelynek kapacitása az egyesüléshez tartozó valamennyi ablakgyártó üzem jelenlegi termelési volumenével lesz egyenlő. Az Institut für Bauelemente und Faseballstoffe fejlesztési munkájának eredményeképpen az ipar hamarosan megkezdi a PVC idomokból készülő ablakok gyártását. Ennek előnyei: a színezés már a gyártás alatt történik, kedvezőbb a gyártási technológia, hoszszabb az élettartam, nincs szükség karbantartásra és kielégítő lesz az anyagellátás is. A PVC idomokból készülő ablakok hátrányai, hogy drágábbak, kevésbé hőállóak, gyúlékonyak és nem eléggé rugalmasak. Ez utóbbi két kedvezőtlen tulajdonság azonban korlátozható, illetve megszüntethető. Hirdessen a VILÁGGAZDASÁGban privredni Jugoszlávia közös piaci IPREGLED borexportjának sorsa A jugoszláv bortermelők elmúlt évi körülbelül 15 millió dollár értékű közös piaci exportja különlegesen jó eredménynek tekinthető. 1970-re a tervezett export 6767 vagon bor (értéke kb. 17 millió dollár), s ennek csaknem a felét a Közös Piacra szándékozik exportálni. Jugoszlávia 1969-ben egyedül az NSZK-ba 2400 vagon bort vitt ki. Most azonban gondot okoz, hogy az új borpiacrend hogyan fogja befolyásolni a jugoszláv kivitelt, különösen pedig az NSZK-ba irányuló exportot. A mennyiségi korlátozások megszüntetése teljesen új helyzetet teremt, ami kívánatossá teszi, hogy Jugoszlávia hosszú lejáratú együttműködés kiépítésére törekedjék az erős nyugatnémet partnerekkel. Az új feltételek mellett, és a liberalizáció ellenére — a szakértők véleménye szerint — a harmadik országok borszállításait még az eddiginél is nagyobb diszkrimináció fogja sújtani. Ez a konzumborok exportját teljesen lehetetlenné teszi számukra. Valószínűleg csak azoknak a jugoszláv exportőröknek lehet esélyük, akik drága, minőségi borokat szállítanak, mint amilyen például a már híressé vált „Amzelfelder”. Annak ellenére, hogy a jugoszláv borok világszerte ismertek, a mintegy háromszáz fajta közül mindössze egy a törvényesen védett. Kívánatos lenne, a jugoszláv borelőírásokat valamennyire a Közös Pincéihoz közelítve, más fajtákat is kiemelni a névtelenségből. Az új borpiacrend úgynevezett védő rendelkezései aggasztják leginkább a jugoszláv szakmai köröket, mert például lehetővé teszik, hogy az importot, ha az „a közösség termelőit veszélyezteti,” egyszerűen leállítsák. Gondot okoznak továbbá a közös piaci termelők számára garantált minimális árak, amelyeket évente állapítanak meg és ugyancsak igen erős restriktív intézkedést jelenthetnek. A tervek szerint a harmadik országok különmegállapodást köthetnek az EGK- val arról, hogy e garantált árak alatt nem értékesítik boraikat a közösségben. Jugoszlávia számára egy ilyen megállapodás megkötése hasznos lenne, mivel jó minőségű, a garantáltaknál drágább borokat exportál. Mindent együttvéve, a lényeg az, hogy a közös piaci borforgalmi szabályozás életbe lépése változást jelent ezen a piacon és az első megítélések szerint a jugoszláv bortermelőknek nincs okuk borúlátásra. Bizonyos azonban, hogy a közösségen belül gyakran merülnek majd fel különféle problémák, különösen Franciaország és Olaszország, a két legnagyobb termelő, és néhány harmadik ország versenye következtében. Ezért ajánlatos, hogy a jugoszláv borexportőrök komolyan orientálódjanak más, elsősorban kelet-európai piacok felé is. (1970. május 15.) 3teuf jiirdier JeitunQ Az elmúlt héten az amerikai kereskedelemügyi minisztériumban a gazdasági tárcák magas rangú tisztviselői megvitatták az exportgazdaság kérdéseit. Jelen voltak a magángazdaság képviselői is, akik szintén előadták kezdeményezéseiket és kívánságaikat. Az értekezlet célja az államigazgatás és a magángazdaság közötti szorosabb együttműködés kiépítése volt, amelytől az amerikai export versenyképességének megerősödését remélik. A kereskedelmi minisztérium kezdeményezésének alátámasztására Kennedy pénzügyminiszter a kongresszustól adókedvezményeket kíván kieszközölni az exportőrök számára. A kedvezményeket nem export-adóvisszatérítés formájában kívánják nyújtani. Ehelyett a pénzügyminiszter olyan megoldásra gondol, amely az exportbevételek számára gyakorlatilag ugyanolyan kedvező elbánást biztosít, mint amilyet az amerikai vállalatok közvetlen külföldi beruházásaiból eredő bevételek élveznek. Ez utóbbiakat csakis az amerikai anya Amerikai törekvés az export fejlesztésére vállalatokhoz való repatriálásuk esetében adóztatják meg. A pénzügyminiszter most „belföldi külkereskedelmi társaságok” (DISC) alapítását javasolja. Ezek az amerikai vállalatok belföldi leányvállalati alapításai volnának, melyeknek feladata, hogy az anyavállalatok exportját lebonyolítsák. A DISC-vállalatok nyereségei adómentesek lennének, feltéve hogy bevételeiknek legalább 95 százaléka exportból ered, és hogy nyereségeiket is olyan célra használják fel, mely az exportot előmozdítja. Minthogy a CISC-vállalatok adómentessége a kincstár számára az első évben 450—600 millió dolláros bevételi kiesést okozna, az új szabályozás csak a jövő év közepén lépne életbe. A pénzügyminiszter ennek megvalósítása révén évi 1 milliárd dolláros számrendűségű exportbevételt remél. A javaslatot a kongresszus iletékes bizottsága megvizsgálja és ennek eredményéhez képest a törvényhozás plénuma elé terjeszti. (1970. május 16.) ® NACHRICHTEN Fű R AUSSEN HANDEL A világ gép- és berendezés-kivitele közel 29 milliárd dollárt ért el 1968- ban. A korábbi évhez képest ez 9 százalékos növekedésnek felelt meg. A világkereskedelem legfontosabb árucsoportjaként — az élelmiszerek után — 11 százalékos részesedéssel a gépipari termékek szerepelnek. A frankfurti Verein Deutscher Maschinenbau-Anstelten (VDMA) gépipari egyesülés adataiból kitűnik, hogy 1968- ban csak némileg változott a világ gépipari értékesítésének megoszlása. A szállítások 54 százalékát a legnagyobb ipari országok vették át. Ezek a gépek és berendezések mindenkori legfontosabb piacai. A gépkivitel 24 százaléka a fejlődő, 16 százaléka pedig a KGST- országokba ment, a fennmaradó 6 százalék Ausztráliára, Új-Zélandra és Dél- Afrikára jutott. Terjeszkedik a világ gépkereskedelme A legfontosabb gépbeviteli országok sorában 6,6 százalékkal változatlanul Kanada vezet, megelőzve Franciaországot, az USA-t és a Szovjetuniót (6,3 százalék). Az ötödik helyet, 4,6 százalékkal az NSZK foglalja el. Gépbevitele 1968-ban 21,2 százalékát érte el az az évben kivitt gépmennyiségnek. A gépbevitelben 1968-ban az USA 6,0 milliárd, az NSZK 5,3, Nagy-Britannia pedig 2,8 milliárd dollárral szerepelt. Az USA részesedése a világ gépkereskedelmében 22,5 százalékra csökkent 1968-ban az 1968. évi csaknem 30 százalékról, Nagy-Britanniáé pedig 13,1 százalékról 10,4 százalékra. Az amerikai kivitelnél azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy az USA- vállalatok külföldi leányvállalatainak forgalma túlszárnyalta az anyaország gépkivitelét. (1970. május 16.) VILÁGGAZDASÁG A VILÁGSAJTÓBÓL Manielsblatt Nyugat-Németország licenc-mérlege A nyugatnémet Bundesbank havi jelentése szerint az NSZK-nak a külfölddel szembeni licenc- és szabadalmidíj-kiadásai 1968-ban és 1969- ben erősebben emelkedtek, mint a külföldről eredő hasonló bevételei. Ennek következtében az NSZK „licenc-mérlegének passzív egyenlege az 1967. évi 508 millió DM-ről 1968-ban 583 millió DM-re, 1969-ben pedig 726 millió DM-re emelkedett. A szabadalmakért, találmányokért, gyártási eljárásokért és műszaki szerzői jogdíjakért külföldre kifizetett öszszegek 1968-ban 1 milliárd DM-ra, 1969-ben pedig 1130 millió DM-ra rúgtak. A bevételek 1968-ban még némi emelkedést mutattak és 420 millió DM-t értek el, viszont 1969-ben már 406 millió DM-ra mentek vissza. A Bundesbank ebből azt a következtetést vonja le, hogy a nyugatnémet vállalatok műszaki vívmányaikat inkább exportvonalon, mintsem szabadalmak és licenciák átengedése útján hasznosították. Az áruexportnak és a műszaki szellemi exportnak ezen „kombinációja” folytán a licenc-mérleg passzív egyenlegéből nem lehet közvetlenül a „technikai hézag” nagyságára következtetni. A külföldről eredő szabadalmi és licencbevételek 87 százaléka, a külföldnek fizetett hasonló kiadási tételeknek pedig a 75 százaléka 150 vállalatnál összpontosul. Figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy 1969-ben a külföldi érdekeltségű nyugatnémet vállalatok 536 milliárd DM licenc-deficitet mutattak ki, míg a belföldi érdekeltségűek licenc-mérlege 119 millió DM felesleggel zárult. Legerősebb a külfölddel való licencforgalma a nyugatnémet vegyiparnak; ezt sorrendben követi a fémgépipar, majd pedig a villamos ipar. Az 1969- ben Nyugat-Németország által fizetett licencdíjak csaknem 50 százaléka az USA-nak, 24 százaléka pedig Svájcnak jutott. Svájc viszont számos esetben csak közvetítőként szerepelt és a fizetések egy része más országok vállalatait illeti. (1970. május 16.)