Világgazdaság, 1970. augusztus (2. évfolyam, 147/392-165/410. szám)

1970-08-08 / 152. (397.) szám

n. 1970. AUGUSZTUS 8. Az afrikai államok külkereskedelmi nehézségei Az első Fejlődési Évtized végén a fejlődő országok részesedése a világ­kereskedelemben sokkal kevésbé ad okot megelégedésre, mint a hatvanas évek elején — állapítja meg a nyugat­berlini Német Gazdaságkutató Intézet jelentése. A világkereskedelem (a szo­cialista országok egymás közötti for­galmát leszámítva) évenként átlag 9 százalékkal emelkedett, a fejlődő or­szágok árucsere-forgalma évi 6 szá­zalékkal nőtt az utolsó 10 évben. A hatvanas években a fejlődő országok részaránya a világkereskedelemben 24- ről 19 százalékra csökkent. Ez a kedvezőtlen irányzat — han­goztatja az intézet — érvényes az af­rikai országokra is. Sőt, a következő években az arány még rosszabb lesz: a világkereskedelem az utóbbi években felgyorsult, az afrikai kereskedelem expanziója viszont megmaradt az évi 6,4 százalékos ütemnél. Ha pedig­ a líbiai olajexport látványos fellendülé­sétől eltekintünk, a külkereskedelem növekedési üteme egyenesen csökkent. A berlini intézet 19 afrikai ország gazdasági statisztikáit hasonlította össze. Számításaiból kiderült, hogy a külkereskedelem szerepe a földrész nemzetgazdaságaiban jelentősen nőtt. Az export emelkedése általában meg­haladta a társadalmi össztermékét. A tendencia az utóbbi időben azonban lassult. Az afrikai országok kereskedelmé­nek szerkezetét vizsgálva, a jelentés megállapítja, hogy kivitelük 90, gyak­ran 100 százalékát a nyersanyagok és az élelmiszer-cikkek teszik ki. Ugyan­akkor mindjobban­ nő a beruházási javak behozatalának aránya az import­struktúrán belül. Túlnyomórészt a fo­gyasztási cikkek behozatalát szorítja vissza, részben azonban a nyersanya­gokat és a félkész­ termékeket is. A tendenciák után nem meglepő, hogy az afrikai országok egymás közötti árucseréje csalódást keltően fejlődött. Csupán Zambia, Szenegál és Marokkó növelte jelentős mértékben kereskedel­mi kapcsolatait más afrikai országok­kal. Viszonylag kedvezően alakult a Yaun­­de-i megállapodásban részt vevő, a Kö­zös Piaccal társult országok külkeres­kedelme. A nem társult országok sok­kal kevésbé tudtak lépést tartani a vi­lágkereskedelem expanziójával. A ber­lini intézet ebből azonban még nem látja bizonyítottnak, hogy a vámprefe­rencia-rendszer számottevően javítaná az ipari országokba irányuló afrikai árucikkek exportesélyeit. A nyugat­európai piac keresletét az árak leszorí­tásával, illetve a preferencia-megálla­podásokhoz nem tartozó országok ex­portjának diszkriminálásával lehetett elsősorban élénkíteni. Legfontosabb feladat az afrikai or­szágok egymás közötti együttműködé­sének erősítése — véli az intézet. Főleg arra kell törekedniük az afrikai orszá­goknak, hogy szétfeszítsék az egyes nemzetgazdaságok határait és csökkent­sék függőségüket az iparosodott orszá­gok exportpiacaitól. E célok keresztül­viteléhez szükség lenne a nemzetközi fejlesztési segélyek fokozására. A tá­mogatást részben az afrikai piacokhoz idomuló beruházások megvalósítására, részben pedig megfelelő pénzügyi in­tézkedések révén, az afrikai országok árucseréjének fellendítésére kellene for­dítani — hangoztatja a nyugatnémet in­tézet. NINCS KONJUNKTÚRA A JUGOSZLÁV IDEGENFORGALOMBAN Augusztus elején a jugoszláv idegen­­forgalom vezetői kétségek és remények között élnek — írja a DP­A. A nyári idény ugyanis nem hozta meg a kívánt eredményt, a forgalom jóval gyengébb volt a tervezettnél. Az év első hat hó­napjában csak 3 százalékkal több turista látogatta meg az országot, mint a múlt év hasonló időszakában. Július­ról még nincs áttekintés, de az egyes idegenforgalmi központok beszámolójá­ból kitűnik, hogy a múlt évi konjunk­túra idén nem ismétlődött meg. A szak­emberek reménye arra szorítkozik, hogy a hátralevő idegenforgalmi idényben sikerül behozni a lemaradást. A gyenge forgalmat több okra vezetik vissza: szerepet játszott például a májusi és júniusi rossz időjárás és a csehszlovák turisták elmaradása. 1969- ben 450 ezer csehszlovák turista láto­gatta meg az országot — ők érkeztek legnagyobb számban a nyugatnémetek után —, idén viszont csak mintegy 45 ezren keresték fel Jugoszláviát. Egyesek a rossz szervezés számlájára írják az idegenforgalmi visszaesést, sok új szál­loda ugyanis nem készült el szezon­­kezdetre. A jugoszláv Szövetségi Gazdasági Ka­mara idegenforgalmi szekciójában azon­ban ennek ellenére bizakodóak. Remé­lik, hogy a kiesést augusztus hónapban és az utószezonban még be lehet hozni és a devizabevétel év végéig —­ az 1969-es 285 millió dollárról — 360 millió dollárra emelkedik. (DPA) 0 Kanadai közreműködéssel kutatnak ezüst után Felső-Stájerországban, egy hajdani bányában. Ősztől egy kanadai bányatársaság végez próbafúrásokat, hogy megállapítsa, mekkorák a készle­tek és érdemes-e a feltárásba nagyobb összeget befektetni. 0 Drágábbak lesznek a Ford cég 1971-es­ modelljei. Valamennyi típus ára 5 százalékkal emelkedik, kivéve a Ma­­verich gépkocsit és a teherautókat, eze­ket jövőre 6 százalékkal drágábban vá­sárolhatják meg a fogyasztók.­­ A nyugatnémet gazdasági miniszté­rium kamatkedvezményben részesíti az ország hajóépítő cégeinek exporthiteleit. A dotáció az 1973—75-ös években adandó hitelekre vonatkozik és három százalékos lesz.­­ Júliusban 161 ezer új gépkocsit re­gisztráltak Olaszországban. Az olasz autóklub jelentése szerint júniusban 140 ezer, a múlt év júniusában pedig 144 500 gépkocsi kapott új rendszámot.­­ Jelentősen nőtt Nigéria és Lengyel­­ország árucsere-forgalma a kilenc év­vel ezelőtt aláírt kereskedelmi egyez­mény megkötése óta. A Daily Express című lagosi lap szerint a Nigériába irányuló lengyel export értéke meg­haladja a 2 millió nigériai fontot, az import értéke pedig éppen 1 millió font. 0 Az év első felében 1 828 000-rel több turista látogatott Nagy-Britan­­niába, mint 1969 első hat hónapjában. Európából 1 millió turista ment a szi­getországba, az amerikai látogatók száma 23 százalékkal 533 000-re emel­kedett. 0 Korlátozzák a tojás­importot Szí­riában. A behozatali engedélyek be­szerzését augusztus 1-től kötelezővé tették. A szíriai intézkedések súlyosan érintik a libanoni exportot. 0 Tíz év alatt kifejlesztik a levegőt nem szennyező gépkocsi prototípusát. Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma erre irányuló, 20 mil­lió dolláros programot dolgozott ki.­­ Az Egyesült Államok energiahely­zetének tanulmányozására miniszteri szintű bizottságot létesítettek. A Fehér Ház közlése szerint az országban nagy a hiány „tiszta” tüzelőanyagban, amely nem szennyezi a levegőt.­­ Az ICI beolvasztja a Carrington and Dewhurst csoportot. A megálla­podás értelmében az utóbbi egyesül a Vigella International Ltd-del, az ICI leányvállalatával. Az ICI 3 mil­lió font sterlinges támogatást nyújt a Carrington and Dewhurst cégnek nyu­gat-németországi tevékenységéhez. a­­H jelenti 0 A harmadik nemzetközi élelmezés­tudományi kongresszust augusztus 9. és 14. között rendezik meg Washington­ban. A kongresszuson a világ 50 ál­lamának több mint 2000 élelmezéstu­dománnyal foglalkozó szakembere vesz részt. 0 Az Európai Gazdasági Közösség szeptember 10-ére javasolta a Közös Piac és Japán tárgyalásainak megkez­dését. A megbeszéléseken a Hatok or­szágaiba irányuló japán pamutáru-ex­­portról lesz szó. 0 Dél-Libanon vámmentes ipari öve­zetté alakítására tett javaslatot Ge­­mayel libanoni tervügyi miniszter. Az értekezleten, amelyen a javaslat el­hangzott, Abdel Rahman, az UNIDO igazgatója is részt vett, s kijelentette, hogy az UNIDO és az ENSZ is helyes­li a gondolatot.­­ Az Egyesült Államok nem lép ki a Nemzetközi Kávészervezetből — jelen­tette ki Meyer, az Amerika-közi ügyek államtitkára. A Nixon-kormány véle­ménye szerint, valószínűleg találnak megoldást, hogy az Egyesült Államok tagja maradjon a szervezetnek.­­ A brüsszeli bizottság azt akarja, hogy a Közös Piac tagállamai az idén 20 millió dollár értékű élelmiszerse­gélyt nyújtsanak a fejlődő országok­nak. A múlt évi segély értéke 16,4 millió dollár volt. A javaslat, a közös­ség miniszteri tanácsának jóváhagyá­sára szorul.­­ Az Amerika-közi Fejlesztési Bank né­hány ázsiai és európai országot is fel­venne tagjai közé, például Japánt és Spanyolországot. Az ötletet a mexikói delegáció vetette fel a bank igazgató tanácsának ülésén. Azzal érvelt, hogy az új tagállamok pénzével elősegíthet­nék a latin-amerikai országok fejlő­dését.­­ Japán bruttó nemzeti terméke az elmúlt pénzügyi évben — amely már­cius 31-ig tartott — reálértékben 13 százalékkal csaknem 73 000 milliárd jenre nőtt. A névleges növekedés 18,8 százalék volt.­­ Emelik a szeszesitalok nagykeres­kedelmi árát — jelentette be a Distil­lers Company nevű angol cég, mely a Nagy-Britanniában évenként fogyasz­tásra kerülő 80 millió üveg whisky több mint 50 százalékát gyártja. A whisky ára palackonként 2 shilling 6 pennyvel, a gin ára üvegenként 3 shilling 7,5 pennyvel emelkedik. Az áremelkedés nem érinti az export szál­lításokat. A fogyasztói árak emelkedése a tőkésországokban Az elmúlt tíz év folyamán az Egye­sült Államokban, Kanadában és az NSZK-ban emelkedtek legkevésbé a fogyasztói árak — jelenti a DPA. A Dresdner Bank kedden nyilvánosság­ra hozott vizsgálatai eredményei sze­rint a fogyasztói árak ezekben az or­szágokban 1960 és 1969 között mind­össze 25—27 százalékkal lettek maga­sabbak. A listán Dánia és Japán ve­zet — a 14 nyugati ipari ország közül ebben­­a kettőben emelkedtek leggyor­sabban a fogyasztói árak az elmúlt tíz évben, 68, illetve 62 százalékkal. Ta­valy a holland fogyasztói árak emel­kedtek a leggyorsabban, 7,5 százalék­kal. Franciaországiban az emelkedés 6, az Egyesült Államokban és Nagy- Britanniában 5,4—5,4, Japánban 5,3 százalékos volt. Nem jelentős mértékben, 2,5—2,7 száza­lékkal emelkedtek az árak tavaly Svájc­ban, Olaszországban, Svédországban és az NSZK-ban. Az idei évben azonban ezekben az államokban is megindult az árak felfelé való mozgása. A leg­kisebb mértékű a svájci áremelkedés volt, 3,1 százalékos. A bank jelentése szerint a világszerte mutatkozó ár­emelkedésnek egyik oka az, hogy a bérköltségek gyorsabban növekednek, mint a termelékenység. A General Motors már túl van a mélyponton A General Motors értékesítési forgal­ma személy- és tehergépkocsikban együttesen az év második negyedében 5 százalékkal volt magasabb, mint 1969- ben. A vállalat vezetői szerint az érté­kesítési helyzet javult és úgy tűnik, hogy a gépkocsieladás terén a mély­pontot már túlhaladták. A harmadik évnegyed kilátásai kedvezőek, és az 1970. évi modellek rendben eladhatók lesznek. Az Egyesült Államok területén a má­sodik negyedévben egymillió 427 ezer kocsit adtak el, 7 százalékkal többet, mint tavaly. Kanadában viszont az el­adások 3 százalékkal csökkentek és csak 140 ezer darabot tettek ki. (Reuter) Az Egyesült Államok agrárexportja Az Egyesült Államok mezőgazdasági exportja a június 30-val végződött pénzügyi évben 6 646 317 000 dollárt tett ki — mondotta pénteken Hardin mező­­gazdasági miniszter. Ez 905 millió dol­lárral több, mint az elmúlt évi export értéke, de nem éri el az 1967. évi 6,8 milliárd dolláros rekorderedményt. A tényleges kereskedelmi agrárkivitel értéke az említett évben 5,6 milliárd dollárral rekordmagasságot ért el, a PL. 480-as számú „élelmiszer a békéért” nevű program keretében 1 milliárd dollár értékű mezőgazdasági terméket szállítottak ki az országból. A legnagyobb növekedés a szójabab kivitelében történt. Szójababból és ter­mékeiből 1 522 063 000 dollár, takar­mánygabonából 995 millió dollár, búzá­ból és lisztből 941 millió dollár érték­ben exportáltak. Ezt az állati termé­kek, a gyümölcs, zöldség, dohány és gyapot exportja követi. A mezőgazdasági miniszter — írja a Reuter — beszámolójában utalt arra is, hogy a Közös Piac tagállamai által bevezetett változtatható adók vissza­vetették a takarmánygabona, a búza és más mezőgazdasági termékek közös piaci bevitelét. Az Egyesült Államok­nak a Hatok országaiba irányuló ex­portja ennek ellenére 7 százalékkal 1,4 milliárd dollárra emelkedett. Ennek felét a szójabab és termékei tették ki. Az amerikai mezőgazdasági termé­kek legjelentősebb vásárlója az elmúlt időszakban Japán volt. Az 1,1 milliárd dolláros japán importban a legnagyobb rész a takarmánygabonára és a szója­babra esett. Nagy-Britannia és a szocialista államok kereskedelme A londoni kereskedelmi kamara je­lentése szerint a Nagy-Britannia által a szocialista államokba irányuló export értéke 1970 első hat hónapjában elérte a 134,6 millió font sterlinget, az elmúlt év hasonló időszakában Nagy-Britan­nia 104,5 millió font sterling értékű árut exportált ezekbe az államokba. Legnagyobb arányú növekedés a Szovjetunióba irányuló exportnál mu­tatkozott, amelynek értéke az említett időszakban a tavalyi 46,5 millió font sterlingről 54,6 millió font sterlingre növekedett. A Lengyelországba irányuló export értéke 24,7 millió font sterlingről 32,1 millió font sterlingre, a Magyarország­ra irányuló exporté pedig 5,4 millió font sterlingről 9,9 millió font ster­lingre növekedett. (MTI) Hirdessen a VILÁG­GAZ­DASÁG-ban VILÁGGAZDASÁG A SZOVJET MEZŐGAZDASÁG ÉS A FEJLESZTÉSI TERVEK . A szovjet tervjelentés szerint 1969- ben bizonyos csökkenés mutatkozott a mezőgazdasági termelés értékében. (1968: 81,6 milliárd rubel, 1969: 79 mil­liárd rubel.) Az elmúlt években vala­melyest csökkent a szarvasmarha- és ezen belül a tehénállomány, a kecskék és a juhok száma. Igen lassú növeke­dést — az elmúlt évben némi vissza­esést — mutat a hús- és a tejfelvásár­lás statisztikája. A tervet ugyan telje­sítették, de az államnak a terven felül eladott hús és tej mennyisége kisebb volt a vártnál, az állatok között sok volt a rosszul táplált. A június végi adatok szerint erre az évre jó termés várható. A 140 millió hektárról betakarítandó gabona nagy feladatot ró a gazdaságra. Ennek meg­oldásában nemcsak a mezőgazdasági szervezetek veszik ki részüket. Az or­szág kolhozai az aratás kezdetéig 23 500 rendrakó-aratógépet, több mint 60 ezer gabonatakarító kombájnt, 14 700 gabo­natisztító gépet kaptak. Az Ukrajnában tavaly már jól bevált futószalagos be­takarítási módszerrel idén most 4 mil­lió hektárról aratják a gabonát. A komplex brigádok az egész betakarítá­sért felelősek. 1969-ben 3800 szovhoz — az ország állami gazdaságainak 30 százaléka — dolgozott a tervezés és a gazdasági ösztönzés új feltételei között. Ezek a szovhozok azonban részben a hiányos műszaki ellátottság, részben nem ki­elégítő vezetés miatt nem gazdálkodtak mindig jól. Az elmaradás okát az SZKP részben a központi szerveknek a szovhozok és kolhozok gazdasági-pénzügyi tevékeny­sége felett gyakorolt laza ellenőrzésé­ben, részben az anyagi ösztönzők nem megfelelő voltában jelölte meg. A ked­vezőtlen helyzethez hozzájárult az is, hogy a jelenlegi ötéves tervben a me­zőgazdaság nem kapta meg az előírt beruházásokat. A lemaradásért felelős többi között a talajjavítási és öntözési minisztérium is, mivel nem gondosko­dott a talajjavítás és öntözés gyors üte­mű elterjesztéséről. A következő ötéves terv célkitűzései között szerepel a gabonatermelés évi 195 millió tonnára emelése. Ez annyit jelen, mondotta Brezsnyev, hogy az utolsó tervévben 205—210 millió tonna gabonát kell az ország szántóföldjeiről betakarítani. Ilyen eredmény másként, mint a termelés intenzifikálásával, el­képzelhetetlen. A minimálisan felvásár­­landó mennyiséget a következő ötéves terv időszakára évi 60 millió tonnában állapították meg, de ezenfelül még évente 80—85 millió tonna gabonára van szükség a lakosság ellátásához. Az SZKP KB határozata szerint minden kolhoz és szavhoz köteles gabonater­melésének legalább 35 százalékát át­adni az államnak. Az állattenyésztésben a mennyiség növelése és a minőség javítása érdeké­ben a takarmányozás korszerűbbé té­telének szükségességét hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. Nem annyira a ta­karmánytermő területek nagyságának növeléséről van szó (a bevetett terüle­tek 30 százalékán ma takarmányt ter­melnek), sokkal inkább a termelés in­tenzívebbé tétele, a kombinált takarmá­nyok arányának növelése a fő feladat. Az állattenyésztésben és az állati ter­mékek termelésében való érdekeltsé­get hivatott növelni az állati termékek és élő állatok felvásárlási árának 20—50 százalékos emelése, melyet ez év már­ciusában határoztak el. A mezőgazdasági termelés műszaki színvonalának emelése érdekében má­jusban határozatot hoztak a mezőgaz­dasági beruházások növeléséről, az anyagi-technikai felszereltség fokozásá­ról. A következő öt esztendőben még nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy­­a mezőgazdaság hatékonyságát komplex gépesítéssel, talajjavítással és kemizálással növeljék. 1971 és 1975 kö­zött 77,6 milliárd rubelt fordítanak mezőgazdasági beruházásokra. Ebből az összegből 45,9 milliárd rubelt javító­szerelő munkára használnak fel. Első­sorban a traktorállomány, a mezőgaz­dasági speciális gépek számát — köz­tük az öntözőgépekét — és az ásványi műtrágyák termelését növelik. Ez utób­bira 7,5 millió rubelt fordítanak. Az SZKP beszámolója szerint ahhoz, hogy a termőföldeket megfelelő mennyiségű műtrágyával lássák el, 1980-ig az évi műtrágyatermelést 150 millió tonnára kell növelni. Az 1971—75-ös időszakban újabb 3 millió hektárt vesznek öntözéses mű­velés alá. 1975-ben az öntözött terüle­tekről 10—12 millió tonna gabonát ta­karítanak majd be. 1985-ben 21 millió hektár lesz az öntözött terület nagysá­ga, 48 millió hektárnyi szántóföld tala­ja pedig az előkészítés következtében igen jó minőségű lesz. A 9. ötéves terv utolsó évének végéig a falvakban a villamos energia fogyasztásának el kell érnie a 75 milliárd kilowattórát, vagyis majdnem a kétszeresére kell növeked­nie. Ami az egyes gazdasági egységek technikai felszerelését illeti, erről a Központi Bizottság ülésén a következő­képpen határoztak: az 1971—75-ös időszakban 1 700 000 traktort, 1 100 000 teherautót, 1 500 000 traktorhoz csatol­ható mezőgazdasági kiegészítő gépet, 15 milliárd rubel értékű egyéb mező­­gazdasági gépet, 541 000 gabonabetaka­rító kombájnt, 60 000 répaszedő-kom­­bájnt, 230 000 silózógépet, 87 000 exka­vátort, 82 000 bulldózert és 42 500 ta­­lajgyalut bocsátanak a kolhozok és szovhozok rendelkezésére. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a gabonafélék és más mezőgazdasági ter­mékek hozamának növelését is célul tűzi ki. Bár 1965 óta jelentős pozitív irányú változás következett be ezen a téren, az eredmények még nem kielé­gítőert. Az elmúlt négy évben a hol­­dankénti termésátlag 13,2 mázsa volt, az ország egyes területein azonban még a 10 mázsát sem érték el. A jú­liusi plénum határozata a nagy hoza­mú­ gabonafajták meghonosítására irá­nyítja a figyelmet. Az új ötéves tervben évente 15,6 mil­lió tonna húst kívánnak értékesíteni. Ennek elősegítésére javaslatokat dol­goztak ki komplex húsfeldolgozó kom­binátok létesítésére. A szovjet állam támogatja olyan állatfajták elterjeszté­sét és szaporítását, melyeknél a ráfor­dítási költségek többszörösen megté­rülnek. T. Á. Japán liberalizációs programja Az utóbbi néhány hónap folyamán sok politikai nyilatkozat és spekulá­ciós eszmefuttatás hangzott el, de még most is meglehetősen bizonytalan az, hogy Japán a tőkeimport elhatározott liberalizálása során milyen iparágakat nyit meg a külföldi beruházók előtt, ez mikor és milyen fokozatokban törté­nik meg és mit jelent valójában a li­beralizálás fogalma — írja a Business International. Annak ellenére, hogy bi­zonyára még lesznek változások, jól tá­jékozott tokiói források a liberalizálás menetét a következőkben látják. A szeptember 1-én megvalósuló har­madik szakasz 270—300 termékfajta területét nyitja meg a külföldi beruhá­zások számára, és így a kormány által esetről esetre jóváhagyandó érdekelt­ség-vállalásokat az eddigi 400-ról körül­belül 100 termékfajtára csökkenti. A liberalizálás általában azt jelenti, hogy 50 százalékos külföldi részesedést auto­matikusan engedélyeznek, 50—60 ipar­ág pedig teljesen külföldi tulajdonban levő vállalkozások számára is megnyí­lik. Ez utóbbiak száma így körülbelül százra fog emelkedni. A liberalizálási folyamat e szakaszá­ban a következő iparágak kerülnek sorra: alumíniumfinomítás és -henger­lés, alumíniumötvözetek gyártása, egyes ásványolajtermékek, műanyagok, kátránypárlatok, malomipar, tejtermé­kek, üdítő italok, étolajak, cukrászati termékek, kozmetikai termékek, szinte­tikus mosószerek, műszál-szőnyegek, faipar, papírgyártás, varrógépek, kerék­párok és alkatrészek, autókarbantartás, hirdetés és építőipar.­­ A liberalizálás végrehajtásának ne­gyedik szakaszát eredetileg 1972 már­ciusára ütemezték, de valószínű, hogy már 1970 októberében sor kerül rá. Eb­ben a szakaszban már áttérnek negatív lista alkalmazására, tehát azoknak az iparágaknak a jegyzéke veendő majd figyelembe, amelyek területén a kül­földi tőke belépése különleges és nehe­zen megszerezhető hozzájárulástól függ. Ezen a listán valószínűleg szere­pelnek a nagy elektronikus számító­gépek, a petrolkémiai ipar egy része, az atomenergia, az űrkutatás, a repü­lőgépipar, a fegyver- és robbanóanyag­gyártás, és esetleg még a termékek hosszú sora. Az e listában nem szerep­lő legtöbb iparágban a külföldi tőke legfeljebb 50 százalékban vehet részt, csak néhány ágazatban teszik — az eddigiek kiegészítéseképpen — lehető­vé a 100 százalékos külföldi érdekelt­ségvállalást is. A negyedik szakasz után további li­beralizálásra nem áll fenn kötelezett­ség. Az autóipar sokszor tárgyalt liberali­zálását eredetileg 1972 márciusára, majd 1971 októberére tűzték ki. Meg­valósítása valószínűleg már 1971 már­ciusában megtörténik, de ezen a terü­leten is csak 50 százalékos külföldi ér­dekeltséget engedélyeznek. Az autó­gyárak természetesen további haladé­kért harcolnak, hogy a külföldi beha­tolással szemben versenyképességüket fokozhassák. Nem egyedül az autóipar harcol ilyen irányban. A közelmúltban az or­szág komputergyárai nem járultak hozzá ahhoz, hogy a kormány a libera­lizálás harmadik szakaszát kiterjessze a kis asztali és a nagy komputermo­­dellekre, és azt remélik, hogy a számí­tógépgyártás a negyedik szakaszból is kimarad. A japán külkereskedelmi és ipari minisztériumnak a hazai ipar verseny­­képességének fokozására még egy ter­ve van. A minisztérium — egyelőre nem hivatalosan — arra törekszik, hogy az elektronikus gépgyártás, a szerszám­gépipar, az autóipar és esetleg más iparágak is a szabadalmak kihasználá­sára és a műszaki fejlesztés megvalósí­tására kooperációs szerveket hozzanak létre, s így védekezzenek a külföldi szabadalmak és technológiák offenzí­­vájával szemben, ami a liberalizálás befejezése után várható.

Next