Világgazdaság, 1970. augusztus (2. évfolyam, 147/392-165/410. szám)
1970-08-08 / 152. (397.) szám
n. 1970. AUGUSZTUS 8. Az afrikai államok külkereskedelmi nehézségei Az első Fejlődési Évtized végén a fejlődő országok részesedése a világkereskedelemben sokkal kevésbé ad okot megelégedésre, mint a hatvanas évek elején — állapítja meg a nyugatberlini Német Gazdaságkutató Intézet jelentése. A világkereskedelem (a szocialista országok egymás közötti forgalmát leszámítva) évenként átlag 9 százalékkal emelkedett, a fejlődő országok árucsere-forgalma évi 6 százalékkal nőtt az utolsó 10 évben. A hatvanas években a fejlődő országok részaránya a világkereskedelemben 24- ről 19 százalékra csökkent. Ez a kedvezőtlen irányzat — hangoztatja az intézet — érvényes az afrikai országokra is. Sőt, a következő években az arány még rosszabb lesz: a világkereskedelem az utóbbi években felgyorsult, az afrikai kereskedelem expanziója viszont megmaradt az évi 6,4 százalékos ütemnél. Ha pedig a líbiai olajexport látványos fellendülésétől eltekintünk, a külkereskedelem növekedési üteme egyenesen csökkent. A berlini intézet 19 afrikai ország gazdasági statisztikáit hasonlította össze. Számításaiból kiderült, hogy a külkereskedelem szerepe a földrész nemzetgazdaságaiban jelentősen nőtt. Az export emelkedése általában meghaladta a társadalmi össztermékét. A tendencia az utóbbi időben azonban lassult. Az afrikai országok kereskedelmének szerkezetét vizsgálva, a jelentés megállapítja, hogy kivitelük 90, gyakran 100 százalékát a nyersanyagok és az élelmiszer-cikkek teszik ki. Ugyanakkor mindjobban nő a beruházási javak behozatalának aránya az importstruktúrán belül. Túlnyomórészt a fogyasztási cikkek behozatalát szorítja vissza, részben azonban a nyersanyagokat és a félkész termékeket is. A tendenciák után nem meglepő, hogy az afrikai országok egymás közötti árucseréje csalódást keltően fejlődött. Csupán Zambia, Szenegál és Marokkó növelte jelentős mértékben kereskedelmi kapcsolatait más afrikai országokkal. Viszonylag kedvezően alakult a Yaunde-i megállapodásban részt vevő, a Közös Piaccal társult országok külkereskedelme. A nem társult országok sokkal kevésbé tudtak lépést tartani a világkereskedelem expanziójával. A berlini intézet ebből azonban még nem látja bizonyítottnak, hogy a vámpreferencia-rendszer számottevően javítaná az ipari országokba irányuló afrikai árucikkek exportesélyeit. A nyugateurópai piac keresletét az árak leszorításával, illetve a preferencia-megállapodásokhoz nem tartozó országok exportjának diszkriminálásával lehetett elsősorban élénkíteni. Legfontosabb feladat az afrikai országok egymás közötti együttműködésének erősítése — véli az intézet. Főleg arra kell törekedniük az afrikai országoknak, hogy szétfeszítsék az egyes nemzetgazdaságok határait és csökkentsék függőségüket az iparosodott országok exportpiacaitól. E célok keresztülviteléhez szükség lenne a nemzetközi fejlesztési segélyek fokozására. A támogatást részben az afrikai piacokhoz idomuló beruházások megvalósítására, részben pedig megfelelő pénzügyi intézkedések révén, az afrikai országok árucseréjének fellendítésére kellene fordítani — hangoztatja a nyugatnémet intézet. NINCS KONJUNKTÚRA A JUGOSZLÁV IDEGENFORGALOMBAN Augusztus elején a jugoszláv idegenforgalom vezetői kétségek és remények között élnek — írja a DPA. A nyári idény ugyanis nem hozta meg a kívánt eredményt, a forgalom jóval gyengébb volt a tervezettnél. Az év első hat hónapjában csak 3 százalékkal több turista látogatta meg az országot, mint a múlt év hasonló időszakában. Júliusról még nincs áttekintés, de az egyes idegenforgalmi központok beszámolójából kitűnik, hogy a múlt évi konjunktúra idén nem ismétlődött meg. A szakemberek reménye arra szorítkozik, hogy a hátralevő idegenforgalmi idényben sikerül behozni a lemaradást. A gyenge forgalmat több okra vezetik vissza: szerepet játszott például a májusi és júniusi rossz időjárás és a csehszlovák turisták elmaradása. 1969- ben 450 ezer csehszlovák turista látogatta meg az országot — ők érkeztek legnagyobb számban a nyugatnémetek után —, idén viszont csak mintegy 45 ezren keresték fel Jugoszláviát. Egyesek a rossz szervezés számlájára írják az idegenforgalmi visszaesést, sok új szálloda ugyanis nem készült el szezonkezdetre. A jugoszláv Szövetségi Gazdasági Kamara idegenforgalmi szekciójában azonban ennek ellenére bizakodóak. Remélik, hogy a kiesést augusztus hónapban és az utószezonban még be lehet hozni és a devizabevétel év végéig — az 1969-es 285 millió dollárról — 360 millió dollárra emelkedik. (DPA) 0 Kanadai közreműködéssel kutatnak ezüst után Felső-Stájerországban, egy hajdani bányában. Ősztől egy kanadai bányatársaság végez próbafúrásokat, hogy megállapítsa, mekkorák a készletek és érdemes-e a feltárásba nagyobb összeget befektetni. 0 Drágábbak lesznek a Ford cég 1971-es modelljei. Valamennyi típus ára 5 százalékkal emelkedik, kivéve a Maverich gépkocsit és a teherautókat, ezeket jövőre 6 százalékkal drágábban vásárolhatják meg a fogyasztók. A nyugatnémet gazdasági minisztérium kamatkedvezményben részesíti az ország hajóépítő cégeinek exporthiteleit. A dotáció az 1973—75-ös években adandó hitelekre vonatkozik és három százalékos lesz. Júliusban 161 ezer új gépkocsit regisztráltak Olaszországban. Az olasz autóklub jelentése szerint júniusban 140 ezer, a múlt év júniusában pedig 144 500 gépkocsi kapott új rendszámot. Jelentősen nőtt Nigéria és Lengyelország árucsere-forgalma a kilenc évvel ezelőtt aláírt kereskedelmi egyezmény megkötése óta. A Daily Express című lagosi lap szerint a Nigériába irányuló lengyel export értéke meghaladja a 2 millió nigériai fontot, az import értéke pedig éppen 1 millió font. 0 Az év első felében 1 828 000-rel több turista látogatott Nagy-Britanniába, mint 1969 első hat hónapjában. Európából 1 millió turista ment a szigetországba, az amerikai látogatók száma 23 százalékkal 533 000-re emelkedett. 0 Korlátozzák a tojásimportot Szíriában. A behozatali engedélyek beszerzését augusztus 1-től kötelezővé tették. A szíriai intézkedések súlyosan érintik a libanoni exportot. 0 Tíz év alatt kifejlesztik a levegőt nem szennyező gépkocsi prototípusát. Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma erre irányuló, 20 millió dolláros programot dolgozott ki. Az Egyesült Államok energiahelyzetének tanulmányozására miniszteri szintű bizottságot létesítettek. A Fehér Ház közlése szerint az országban nagy a hiány „tiszta” tüzelőanyagban, amely nem szennyezi a levegőt. Az ICI beolvasztja a Carrington and Dewhurst csoportot. A megállapodás értelmében az utóbbi egyesül a Vigella International Ltd-del, az ICI leányvállalatával. Az ICI 3 millió font sterlinges támogatást nyújt a Carrington and Dewhurst cégnek nyugat-németországi tevékenységéhez. aH jelenti 0 A harmadik nemzetközi élelmezéstudományi kongresszust augusztus 9. és 14. között rendezik meg Washingtonban. A kongresszuson a világ 50 államának több mint 2000 élelmezéstudománnyal foglalkozó szakembere vesz részt. 0 Az Európai Gazdasági Közösség szeptember 10-ére javasolta a Közös Piac és Japán tárgyalásainak megkezdését. A megbeszéléseken a Hatok országaiba irányuló japán pamutáru-exportról lesz szó. 0 Dél-Libanon vámmentes ipari övezetté alakítására tett javaslatot Gemayel libanoni tervügyi miniszter. Az értekezleten, amelyen a javaslat elhangzott, Abdel Rahman, az UNIDO igazgatója is részt vett, s kijelentette, hogy az UNIDO és az ENSZ is helyesli a gondolatot. Az Egyesült Államok nem lép ki a Nemzetközi Kávészervezetből — jelentette ki Meyer, az Amerika-közi ügyek államtitkára. A Nixon-kormány véleménye szerint, valószínűleg találnak megoldást, hogy az Egyesült Államok tagja maradjon a szervezetnek. A brüsszeli bizottság azt akarja, hogy a Közös Piac tagállamai az idén 20 millió dollár értékű élelmiszersegélyt nyújtsanak a fejlődő országoknak. A múlt évi segély értéke 16,4 millió dollár volt. A javaslat, a közösség miniszteri tanácsának jóváhagyására szorul. Az Amerika-közi Fejlesztési Bank néhány ázsiai és európai országot is felvenne tagjai közé, például Japánt és Spanyolországot. Az ötletet a mexikói delegáció vetette fel a bank igazgató tanácsának ülésén. Azzal érvelt, hogy az új tagállamok pénzével elősegíthetnék a latin-amerikai országok fejlődését. Japán bruttó nemzeti terméke az elmúlt pénzügyi évben — amely március 31-ig tartott — reálértékben 13 százalékkal csaknem 73 000 milliárd jenre nőtt. A névleges növekedés 18,8 százalék volt. Emelik a szeszesitalok nagykereskedelmi árát — jelentette be a Distillers Company nevű angol cég, mely a Nagy-Britanniában évenként fogyasztásra kerülő 80 millió üveg whisky több mint 50 százalékát gyártja. A whisky ára palackonként 2 shilling 6 pennyvel, a gin ára üvegenként 3 shilling 7,5 pennyvel emelkedik. Az áremelkedés nem érinti az export szállításokat. A fogyasztói árak emelkedése a tőkésországokban Az elmúlt tíz év folyamán az Egyesült Államokban, Kanadában és az NSZK-ban emelkedtek legkevésbé a fogyasztói árak — jelenti a DPA. A Dresdner Bank kedden nyilvánosságra hozott vizsgálatai eredményei szerint a fogyasztói árak ezekben az országokban 1960 és 1969 között mindössze 25—27 százalékkal lettek magasabbak. A listán Dánia és Japán vezet — a 14 nyugati ipari ország közül ebbena kettőben emelkedtek leggyorsabban a fogyasztói árak az elmúlt tíz évben, 68, illetve 62 százalékkal. Tavaly a holland fogyasztói árak emelkedtek a leggyorsabban, 7,5 százalékkal. Franciaországiban az emelkedés 6, az Egyesült Államokban és Nagy- Britanniában 5,4—5,4, Japánban 5,3 százalékos volt. Nem jelentős mértékben, 2,5—2,7 százalékkal emelkedtek az árak tavaly Svájcban, Olaszországban, Svédországban és az NSZK-ban. Az idei évben azonban ezekben az államokban is megindult az árak felfelé való mozgása. A legkisebb mértékű a svájci áremelkedés volt, 3,1 százalékos. A bank jelentése szerint a világszerte mutatkozó áremelkedésnek egyik oka az, hogy a bérköltségek gyorsabban növekednek, mint a termelékenység. A General Motors már túl van a mélyponton A General Motors értékesítési forgalma személy- és tehergépkocsikban együttesen az év második negyedében 5 százalékkal volt magasabb, mint 1969- ben. A vállalat vezetői szerint az értékesítési helyzet javult és úgy tűnik, hogy a gépkocsieladás terén a mélypontot már túlhaladták. A harmadik évnegyed kilátásai kedvezőek, és az 1970. évi modellek rendben eladhatók lesznek. Az Egyesült Államok területén a második negyedévben egymillió 427 ezer kocsit adtak el, 7 százalékkal többet, mint tavaly. Kanadában viszont az eladások 3 százalékkal csökkentek és csak 140 ezer darabot tettek ki. (Reuter) Az Egyesült Államok agrárexportja Az Egyesült Államok mezőgazdasági exportja a június 30-val végződött pénzügyi évben 6 646 317 000 dollárt tett ki — mondotta pénteken Hardin mezőgazdasági miniszter. Ez 905 millió dollárral több, mint az elmúlt évi export értéke, de nem éri el az 1967. évi 6,8 milliárd dolláros rekorderedményt. A tényleges kereskedelmi agrárkivitel értéke az említett évben 5,6 milliárd dollárral rekordmagasságot ért el, a PL. 480-as számú „élelmiszer a békéért” nevű program keretében 1 milliárd dollár értékű mezőgazdasági terméket szállítottak ki az országból. A legnagyobb növekedés a szójabab kivitelében történt. Szójababból és termékeiből 1 522 063 000 dollár, takarmánygabonából 995 millió dollár, búzából és lisztből 941 millió dollár értékben exportáltak. Ezt az állati termékek, a gyümölcs, zöldség, dohány és gyapot exportja követi. A mezőgazdasági miniszter — írja a Reuter — beszámolójában utalt arra is, hogy a Közös Piac tagállamai által bevezetett változtatható adók visszavetették a takarmánygabona, a búza és más mezőgazdasági termékek közös piaci bevitelét. Az Egyesült Államoknak a Hatok országaiba irányuló exportja ennek ellenére 7 százalékkal 1,4 milliárd dollárra emelkedett. Ennek felét a szójabab és termékei tették ki. Az amerikai mezőgazdasági termékek legjelentősebb vásárlója az elmúlt időszakban Japán volt. Az 1,1 milliárd dolláros japán importban a legnagyobb rész a takarmánygabonára és a szójababra esett. Nagy-Britannia és a szocialista államok kereskedelme A londoni kereskedelmi kamara jelentése szerint a Nagy-Britannia által a szocialista államokba irányuló export értéke 1970 első hat hónapjában elérte a 134,6 millió font sterlinget, az elmúlt év hasonló időszakában Nagy-Britannia 104,5 millió font sterling értékű árut exportált ezekbe az államokba. Legnagyobb arányú növekedés a Szovjetunióba irányuló exportnál mutatkozott, amelynek értéke az említett időszakban a tavalyi 46,5 millió font sterlingről 54,6 millió font sterlingre növekedett. A Lengyelországba irányuló export értéke 24,7 millió font sterlingről 32,1 millió font sterlingre, a Magyarországra irányuló exporté pedig 5,4 millió font sterlingről 9,9 millió font sterlingre növekedett. (MTI) Hirdessen a VILÁGGAZDASÁG-ban VILÁGGAZDASÁG A SZOVJET MEZŐGAZDASÁG ÉS A FEJLESZTÉSI TERVEK . A szovjet tervjelentés szerint 1969- ben bizonyos csökkenés mutatkozott a mezőgazdasági termelés értékében. (1968: 81,6 milliárd rubel, 1969: 79 milliárd rubel.) Az elmúlt években valamelyest csökkent a szarvasmarha- és ezen belül a tehénállomány, a kecskék és a juhok száma. Igen lassú növekedést — az elmúlt évben némi visszaesést — mutat a hús- és a tejfelvásárlás statisztikája. A tervet ugyan teljesítették, de az államnak a terven felül eladott hús és tej mennyisége kisebb volt a vártnál, az állatok között sok volt a rosszul táplált. A június végi adatok szerint erre az évre jó termés várható. A 140 millió hektárról betakarítandó gabona nagy feladatot ró a gazdaságra. Ennek megoldásában nemcsak a mezőgazdasági szervezetek veszik ki részüket. Az ország kolhozai az aratás kezdetéig 23 500 rendrakó-aratógépet, több mint 60 ezer gabonatakarító kombájnt, 14 700 gabonatisztító gépet kaptak. Az Ukrajnában tavaly már jól bevált futószalagos betakarítási módszerrel idén most 4 millió hektárról aratják a gabonát. A komplex brigádok az egész betakarításért felelősek. 1969-ben 3800 szovhoz — az ország állami gazdaságainak 30 százaléka — dolgozott a tervezés és a gazdasági ösztönzés új feltételei között. Ezek a szovhozok azonban részben a hiányos műszaki ellátottság, részben nem kielégítő vezetés miatt nem gazdálkodtak mindig jól. Az elmaradás okát az SZKP részben a központi szerveknek a szovhozok és kolhozok gazdasági-pénzügyi tevékenysége felett gyakorolt laza ellenőrzésében, részben az anyagi ösztönzők nem megfelelő voltában jelölte meg. A kedvezőtlen helyzethez hozzájárult az is, hogy a jelenlegi ötéves tervben a mezőgazdaság nem kapta meg az előírt beruházásokat. A lemaradásért felelős többi között a talajjavítási és öntözési minisztérium is, mivel nem gondoskodott a talajjavítás és öntözés gyors ütemű elterjesztéséről. A következő ötéves terv célkitűzései között szerepel a gabonatermelés évi 195 millió tonnára emelése. Ez annyit jelen, mondotta Brezsnyev, hogy az utolsó tervévben 205—210 millió tonna gabonát kell az ország szántóföldjeiről betakarítani. Ilyen eredmény másként, mint a termelés intenzifikálásával, elképzelhetetlen. A minimálisan felvásárlandó mennyiséget a következő ötéves terv időszakára évi 60 millió tonnában állapították meg, de ezenfelül még évente 80—85 millió tonna gabonára van szükség a lakosság ellátásához. Az SZKP KB határozata szerint minden kolhoz és szavhoz köteles gabonatermelésének legalább 35 százalékát átadni az államnak. Az állattenyésztésben a mennyiség növelése és a minőség javítása érdekében a takarmányozás korszerűbbé tételének szükségességét hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. Nem annyira a takarmánytermő területek nagyságának növeléséről van szó (a bevetett területek 30 százalékán ma takarmányt termelnek), sokkal inkább a termelés intenzívebbé tétele, a kombinált takarmányok arányának növelése a fő feladat. Az állattenyésztésben és az állati termékek termelésében való érdekeltséget hivatott növelni az állati termékek és élő állatok felvásárlási árának 20—50 százalékos emelése, melyet ez év márciusában határoztak el. A mezőgazdasági termelés műszaki színvonalának emelése érdekében májusban határozatot hoztak a mezőgazdasági beruházások növeléséről, az anyagi-technikai felszereltség fokozásáról. A következő öt esztendőben még nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogya mezőgazdaság hatékonyságát komplex gépesítéssel, talajjavítással és kemizálással növeljék. 1971 és 1975 között 77,6 milliárd rubelt fordítanak mezőgazdasági beruházásokra. Ebből az összegből 45,9 milliárd rubelt javítószerelő munkára használnak fel. Elsősorban a traktorállomány, a mezőgazdasági speciális gépek számát — köztük az öntözőgépekét — és az ásványi műtrágyák termelését növelik. Ez utóbbira 7,5 millió rubelt fordítanak. Az SZKP beszámolója szerint ahhoz, hogy a termőföldeket megfelelő mennyiségű műtrágyával lássák el, 1980-ig az évi műtrágyatermelést 150 millió tonnára kell növelni. Az 1971—75-ös időszakban újabb 3 millió hektárt vesznek öntözéses művelés alá. 1975-ben az öntözött területekről 10—12 millió tonna gabonát takarítanak majd be. 1985-ben 21 millió hektár lesz az öntözött terület nagysága, 48 millió hektárnyi szántóföld talaja pedig az előkészítés következtében igen jó minőségű lesz. A 9. ötéves terv utolsó évének végéig a falvakban a villamos energia fogyasztásának el kell érnie a 75 milliárd kilowattórát, vagyis majdnem a kétszeresére kell növekednie. Ami az egyes gazdasági egységek technikai felszerelését illeti, erről a Központi Bizottság ülésén a következőképpen határoztak: az 1971—75-ös időszakban 1 700 000 traktort, 1 100 000 teherautót, 1 500 000 traktorhoz csatolható mezőgazdasági kiegészítő gépet, 15 milliárd rubel értékű egyéb mezőgazdasági gépet, 541 000 gabonabetakarító kombájnt, 60 000 répaszedő-kombájnt, 230 000 silózógépet, 87 000 exkavátort, 82 000 bulldózert és 42 500 talajgyalut bocsátanak a kolhozok és szovhozok rendelkezésére. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a gabonafélék és más mezőgazdasági termékek hozamának növelését is célul tűzi ki. Bár 1965 óta jelentős pozitív irányú változás következett be ezen a téren, az eredmények még nem kielégítőert. Az elmúlt négy évben a holdankénti termésátlag 13,2 mázsa volt, az ország egyes területein azonban még a 10 mázsát sem érték el. A júliusi plénum határozata a nagy hozamú gabonafajták meghonosítására irányítja a figyelmet. Az új ötéves tervben évente 15,6 millió tonna húst kívánnak értékesíteni. Ennek elősegítésére javaslatokat dolgoztak ki komplex húsfeldolgozó kombinátok létesítésére. A szovjet állam támogatja olyan állatfajták elterjesztését és szaporítását, melyeknél a ráfordítási költségek többszörösen megtérülnek. T. Á. Japán liberalizációs programja Az utóbbi néhány hónap folyamán sok politikai nyilatkozat és spekulációs eszmefuttatás hangzott el, de még most is meglehetősen bizonytalan az, hogy Japán a tőkeimport elhatározott liberalizálása során milyen iparágakat nyit meg a külföldi beruházók előtt, ez mikor és milyen fokozatokban történik meg és mit jelent valójában a liberalizálás fogalma — írja a Business International. Annak ellenére, hogy bizonyára még lesznek változások, jól tájékozott tokiói források a liberalizálás menetét a következőkben látják. A szeptember 1-én megvalósuló harmadik szakasz 270—300 termékfajta területét nyitja meg a külföldi beruházások számára, és így a kormány által esetről esetre jóváhagyandó érdekeltség-vállalásokat az eddigi 400-ról körülbelül 100 termékfajtára csökkenti. A liberalizálás általában azt jelenti, hogy 50 százalékos külföldi részesedést automatikusan engedélyeznek, 50—60 iparág pedig teljesen külföldi tulajdonban levő vállalkozások számára is megnyílik. Ez utóbbiak száma így körülbelül százra fog emelkedni. A liberalizálási folyamat e szakaszában a következő iparágak kerülnek sorra: alumíniumfinomítás és -hengerlés, alumíniumötvözetek gyártása, egyes ásványolajtermékek, műanyagok, kátránypárlatok, malomipar, tejtermékek, üdítő italok, étolajak, cukrászati termékek, kozmetikai termékek, szintetikus mosószerek, műszál-szőnyegek, faipar, papírgyártás, varrógépek, kerékpárok és alkatrészek, autókarbantartás, hirdetés és építőipar. A liberalizálás végrehajtásának negyedik szakaszát eredetileg 1972 márciusára ütemezték, de valószínű, hogy már 1970 októberében sor kerül rá. Ebben a szakaszban már áttérnek negatív lista alkalmazására, tehát azoknak az iparágaknak a jegyzéke veendő majd figyelembe, amelyek területén a külföldi tőke belépése különleges és nehezen megszerezhető hozzájárulástól függ. Ezen a listán valószínűleg szerepelnek a nagy elektronikus számítógépek, a petrolkémiai ipar egy része, az atomenergia, az űrkutatás, a repülőgépipar, a fegyver- és robbanóanyaggyártás, és esetleg még a termékek hosszú sora. Az e listában nem szereplő legtöbb iparágban a külföldi tőke legfeljebb 50 százalékban vehet részt, csak néhány ágazatban teszik — az eddigiek kiegészítéseképpen — lehetővé a 100 százalékos külföldi érdekeltségvállalást is. A negyedik szakasz után további liberalizálásra nem áll fenn kötelezettség. Az autóipar sokszor tárgyalt liberalizálását eredetileg 1972 márciusára, majd 1971 októberére tűzték ki. Megvalósítása valószínűleg már 1971 márciusában megtörténik, de ezen a területen is csak 50 százalékos külföldi érdekeltséget engedélyeznek. Az autógyárak természetesen további haladékért harcolnak, hogy a külföldi behatolással szemben versenyképességüket fokozhassák. Nem egyedül az autóipar harcol ilyen irányban. A közelmúltban az ország komputergyárai nem járultak hozzá ahhoz, hogy a kormány a liberalizálás harmadik szakaszát kiterjessze a kis asztali és a nagy komputermodellekre, és azt remélik, hogy a számítógépgyártás a negyedik szakaszból is kimarad. A japán külkereskedelmi és ipari minisztériumnak a hazai ipar versenyképességének fokozására még egy terve van. A minisztérium — egyelőre nem hivatalosan — arra törekszik, hogy az elektronikus gépgyártás, a szerszámgépipar, az autóipar és esetleg más iparágak is a szabadalmak kihasználására és a műszaki fejlesztés megvalósítására kooperációs szerveket hozzanak létre, s így védekezzenek a külföldi szabadalmak és technológiák offenzívájával szemben, ami a liberalizálás befejezése után várható.