Világgazdaság, 1970. augusztus (2. évfolyam, 147/392-165/410. szám)
1970-08-04 / 148. (393.) szám
VILAGGAZDASAG 1970. AUGUSZTUS 4., KEDD II. ÉVFOLYAM 148. (393.) SZÁM Kísérlet a protekcionista áramlat megfékezésére KÖZZÉTETTÉK A GATT JELENTÉSÉT A négy nyugati kereskedelmi hatalom — az Egyesült Államok, a Közös Piac, Japán és Anglia — hétvégi tanácskozását eleve „tájékozódó jellegűnek” minősítették. Figyelemre méltó, hogy a protekcionista veszély elhárítására hivatott megbeszélés résztvevői utólag is elsősorban azt hangsúlyozzák: a genfi konferencián nem születtek konkrét eredmények. Elképzelhető azonban, hogy az eredménytelenséget egyesek — például a japánok — túlhangsúlyozzák, a hazai érdekeltek megnyugtatására törekedve. De akárhogyan is, a GATT-tanácskozás nyilván lassítja a protekcionista áramlatot, a többi között elodázza az amerikai Millstörvény megvitatását (és talán módosítja is), emellett pedig új, liberalizációs kezdeményezések kiindulópontja lehet. Ez utóbbi tekintetben némi bátorítást jelenthet a GATT hétfőn közzétett évi jelentése, amely új akciót sürget a világkereskedelem szabadabbá tételére. Tájékozott források szerint a négy ország küldöttei egy sor lehetőséget vetettek föl a napirenden levő kereskedelmi problémák megoldására, s ezeket az érdekelt kormányok elé terjesztették — írja a Reuter tudósítója. A megbeszélések — a hivatalos jelentés szerint — őszinte és baráti légkörben folytak, az összes résztvevők nézete szerint értékesnek bizonyultak. A GATT keretében folytatott megbeszélést további két- és többoldalú megbeszélések követik. Közös Piaci körökből származó tájékoztatás szerint felismerték: az adott helyzetben lehetetlen az ideális — a GATT előírásával maradéktalanul összhangban levő — eredmények elérése. Ehelyett a viszonylag legkedvezőbb megoldásokra kell törekedni. A konferencia előtt, alatt és után közzétett jelentések szüntelenül hangsúlyozzák, hogy nem csupán az amerikai protekcionista tervekről, közelebbről a textilvitáról folyt szó. Több más problémát is megvitattak, így a Közös Piac agrárpolitikájával, illetve preferenciális egyezményeivel összefüggő kérdéseket, tárgyaltak a japán importkorlátozásokról, és a külföldi invesztíciókról is. De helyénvaló, ha a többi probléma vitáját periférikusnak tekintjük. Beavatott körök szerint ugyanis a Közös Piac eredetileg csak a textilprobléma megvitatásán akart részt venni, az USA és Japán viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a napirenden más kérdések is szerepeljenek. Emellett a hírekben nincs egy hang sem arról, hogy mit mondtak az egyéb kérdésekről. Annál több szó esik a textilproblémáról. Mindamellett a textilfronton sem változott alapvetően a helyzet, vagy ha igen, úgy, erről nem szivárogtak ki konkrétumok. A helyzet változatlanul az, hogy miután Japán elveti az USA-ból irányuló textilexport önkéntes korlátozását, az Egyesült Államok kormánya támogatja az import kontingensek útján történő korlátozását. A Közös Piac ezt változatlanul sérelmesnek tekinti, mert azt tartja, hogy az ázsiai eredetű olcsó textíliák Európába áramlása ily módon fokozódik. Ezért megtorlással fenyegeti az Egyesült Államokat. Az értekezlet után a japán küldöttség vezetője, Ojimi miniszterhelyettes sietett leszögezni: Genfben nem határoztak el semmiféle új akciót, ami „jelzi a probléma komolyságát”. Hozzáfűzte azonban, hogy tájékoztatja a japán textilipari köröket a tanácskozás légköréről. Az Egyesült Államok küldötte pedig csak anynyit helyezett kilátásba, hogy bár a textilimport korlátozásához hozzájárul, az elnök az egyéb árucikkek importjának kontingentálására irányuló törekvéseket megvétózza. Más jelentésekből viszont kitudódott, hogy az Egyesült Államokban a genfi megbeszélésekre való tekintettel elnapolták a Mills-javaslat vitáját. Az is kiszivárgott, hogy Nixon csak abban az esetben látja el kézjegyével a textilkontingensek bevezetését célzó törvényt, ha a kongresszus egyidejűleg beszünteti ellenállását a jelenleg érvényes vegyicikkimport-tarifa, az úgynevezett ASP rendszerrel szemben, minthogy erre az Egyesült Államok partnereivel szemben kötelezettséget vállalt. Egyes jelentések tudni vélik, hogy átfogó tervet terjesztettek elő a textilproblémák megoldására. E terv szerzői az angolok. A Reuter jelentése viszont — miközben részletesen ismerteti — cáfolja e kezdeményezés létét. A „nemlétező” terv szerint textilmunkacsoportot hívnak életre. E munkacsoport dolgozná ki a textilkereskedelem átmeneti és távlati problémáit. Az átmeneti szakaszban bilaterális egyezményeket kötnének az export önkéntes korlátozására, és ennek keretében nemcsak az ázsiai és európai termelők vállalnák, hogy korlátozzák az amerikai piacra irányuló szállításaikat, de az Európába irányuló ázsiai exportot is mérsékelnék. A terv második része előirányozza a hosszú lejáratú pamuttextil egyezmény kiterjesztését a szintetikus és gyapjúszövetekre is. A megfigyelők azonban megjegyzik: a pamut textil egyezmény kiterjesztése valószínűleg elfogadhatatlan a GATT legtöbb tagja számára, mi több, még az is bizonytalan, sikerül-e a szeptember 30-án lejáró pamut-textil egyezmény meghosszabbítása. A GATT szóvivőjének közlése szerint eddig csupán öt ország járult hozzá aláírásával a nemzetközi pamut-textil egyezmény megújításához. Japán, amelynek az USA-ba irányuló textil-exportja évi 600 millió dollárt tesz ki, mindenesetre inkább azt vállalta Genfben, hogy további 50 importtétel beviteli korlátozásait számolja fel. Bizonyára véletlen hogy a GATT évi jelentése csupán két nappal a genfi vita után látott napvilágot, a jelentés mégis a vita egyfajta folytatását jelenti. A szervezet, melynek 77 tagállama a világkereskedelem 85 százalékát képviseli, megállapítja, hogy a nemzetközi kereskedelmet akadályozó tényezők ma inkább érvényesülnek mint bármikor a harmincas évek óta. A világszerte mind veszélyesebb méreteket öltő protekcionizmus ellen a kereskedelmi korlátok további lebontásával kell védekezni — hangoztatja a jelentés. Új erőfeszítéseket kell tenni a kereskedelem liberalizációjának megóvása, sőt liberalizációja érdekében. A tagországok kormányainak az év végéig el kell dönteniök: készek-e új kampányt indítani a kereskedelem szabadsága érdekében. Ugyanakkor a jelentés rámutat arra, hogy a jószándék nem elegendő, a tárgyaló feleknek kellő jogkörrel kell rendelkezniük, hogy érdemi döntéseket hozhassanak. Eddig az egyes társországok készségesen együttműködtek a Kennedyforduló során elhatározott vámcsökkentések végrehajtásában — hangoztatja a jelentés. Ugyanakkor rámutat, hogy a jelenlegi szakasz 1972. január 1-én lezárul. Ezért — folytatja — hozzá kell látni az újabb, hosszabb távú liberalizációs tervek kidolgozásához. Aláírták a magyar-algériai gazdasági együttműködési megállapodást Hétfőn a Külkereskedelmi Minisztériumban dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes és Idris Jazairy, az algériai demokratikus és népi köztársaság külügyminisztériumának főosztályvezetője gazdasági együttműködési megállapodást írt alá. Ennek értelmében Magyarország hitelt nyújt Algéria gazdasági fejlődéséhez, s így különféle komplett gyárak, berendezések szállítására, felszerelésére nyílik alkalom. Magyarország szakértők küldésével segítséget nyújt a szállítandó üzemek szakembereinek képzéséhez is. Az aláírás után az algériai delegáció vezetője hangsúlyozta: Magyarország csaknem 100 szakértőt küldött már Algériába s működésükkel igen elégedettek. Továbbra is számítanak a magyar szakértők sokoldalú munkájára, az egészségügy fejlesztésében és más területeken. Algéria négyéves terve a gazdaságfejlesztésre 5,5 milliárd dollárt irányoz elő, és 2 milliárd dollárért szándékoznak külföldről beszerezni berendezéseket, felszereléseket. Magyarország viszonylag nem nagy összegű hitelnyújtását is nagyra értékelik. A magyar szállítások hozzájárulhatnak az élelmiszeripar, az elektronika, a bányászat, a mezőgazdasági szállítás és egészségügy fejlesztéséhez. A hitel keretében történő szállítások visszafizetésének ellenértékét szolgáló algériai áruk új lendületet adhatnak az Algériából származó magyar importnak. Erősödnek a szovjet-svájci gazdasági kapcsolatok Rövidesen magas szintű svájci gazdasági küldöttség utazik a Szovjetunióba, ezzel is demonstrálva Svájc megnövekedett érdeklődését a nagy lehetőségeket tartogató szovjet piac iránt — írja a Handelsblatt genfi tudósítója. A kapcsolatok felélénkülésére vall, hogy nemrégiben Svájcban fogadták a Szovjetunió tudományos és műszaki állami bizottságának delegációját. A szovjet küldöttség széles körű kapcsolatokat teremtett többek között vegyipari, textil- és óraipari vállalatokkal, a gépiparral, biztosítási intézetekkel és a nemzetközi kereskedelemben tevékenykedő cégekkel. Nemrég két svájci gyógyszeripari óriással, a közeljövőben fúzionáló Geigy-vel és a CIBA-val jött létre kooperációs megállapodás. Hasonló törekvések figyelhetők meg más iparágakban is, és az előzetes megbeszélések a szovjet és svájci fél között legtöbb esetben sokat ígérőek. Egyes svájci körökben viszont bizonyos nehézségekkel számolnak a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott növekedését illetően. Ezt még a kooperációs megállapodások keretein belül is nehezen tartják megvalósíthatónak. Ugyanakkor felvetik azt a javaslatot, hogy Svájcnak know-how-exportját fokoznia kell és választékát bővítenie kellene, azaz ne csak a műszaki-tudományos területekre korlátozza azt, hanem ossza meg a piackutatás és a marketing terén szerzett tapasztalatait is. Svájcnak a jövőben fokozottabb gondot kell fordítania a Szovjetunióban rendezett nemzetközi vásárokon való részvételre, ugyanakkor erőfeszítéseket kellene tennie, hogy a szovjet árucikkek könnyebben eljussanak a svájci piacokra — idézi svájci üzleti körök véleményét a lap tudósítója. AZ ECOSOC TÁRGYALÁSOKAT SÜRGET A FEJLESZTÉS STRATÉGIÁJÁRÓL* Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) a múlt hét végén befejezte 49. ülésszakát. A záróülésen elfogadott határozat a Reuter-iroda jelentése szerint új erőfeszítéseket sürget annak érdekében, hogy kidolgozzák az ENSZ II. Fejlesztési Dekádjának „stratégiáját”. A határozat hangsúlyozza, még hátra van a megoldása olyan nagy jelentőségű kérdéseknek, mint a fejlődő országoknak juttatandó támogatásra megjelölt célok elérésének határideje, a segélynyújtás feltételei és a fejlődő országok érdekeinek védelme a nemzetközi kereskedelemben. A fejlesztési évtized stratégiájának megvitatása az ENSZ közgyűlésére marad, amely előreláthatólag október 24-én kezdi meg ülésszakát. Az ECOSOC elnöke az MTI jelentése szerint sajnálkozva állapította meg az ülésszak befejezésekor, hogy nem jött létre megyegyezés a fejlesztési stratégiáról és hogy a nemzetközi együttműködés terén „válsághangulat” uralkodik. Brazia, India, Indonézia, Peru, Pakisztán és Ghána küldöttei kifogásolták, hogy a lényeges kérdések megoldása tekintetében számottevő haladás nem tapasztalható. MINNAPRÓL NAPRA ♦ A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM AKADÁLYAINAK mielőbbi felszámolását sürgeti a GATT most kiadott évi jelentése, hangsúlyozva, hogy a protekcionista áramlatok ma erősebbek, mint a harmincas évek óta bármikor. A jelentés közzétételét megelőzően konkrét eredmények nélkül végződött a nemzetközi vámháború megelőzését célzó genfi értekezlet — de lehetséges, hogy az eredménytelenséget belpolitikaiokokból túlhangsúlyozzák a kiszivárogtatott értesülések. ♦ MEGERŐSÖDÖTT A FRANCIA FRANK a devizapiacokon, miután a pénzügyminiszter a devizakorlátozások enyhítését ígérte. A miniszter egyébként megelégedéssel nyilatkozott a francia gazdaság alakulásáról a frank tavaly augusztusi leértékelése óta. A hivatalos kamatláb leszállításáról elterjedt híreket azonban cáfolta. ♦ A NEMZETKÖZI VALUTAALAP DIPLOMÁCIAI NYOMÁSSAL igyekszik rávenni Kanadát, hogy szüntesse meg valutájának két hónapja bevezetett szabad „lebegését”. Ezt azzal az indokolással támasztja alá, hogy Kanada fizetési mérlegének kiegyensúlyozódása és a tőkebeáramlás várható elapadása megengedi a kamatemelés fegyverének alkalmazását az infláció elleni harcban, fölöslegessé téve a valutaárfolyam rögzítetlenségét. ♦ ISMÉT FELLENDÜLT A NYUGATI ORSZÁGOK IDEGENFORGALMA a két éve bekövetkezett pangás után. Az OECD jelentése, amelyet Sajtószemle rovatunk ismertet, elmondja, hogy az idegenforgalmi kiadások és bevételek terén egyaránt az USA vezetett 1969- ben. ♦ BORTERMELÉSÜNK A TAVALYI SZÜRETBŐL REKORDOT DÖNTÖTT. A magyar bor értékesítési lehetőségeiről beszámoló cikkünk szerint az export elérheti az 1 millió hektolitert is. Három fő gondot sorolt fel cikkünk: túl alacsony a palackozott borok aránya, az európai színvonalhoz képest drágán termelünk, és a világ bortermelésének emelkedése miatt egyre élesebb versennyel kell megküzdenünk a világpiacon. ♦ IGEN JÓNAK ÍGÉRKEZIK AZ ŐSZIBARACK termése Nyugat- Európában. Az NSZK, a legnagyobb importáló ország, azonban továbbra is rá lesz utalva az importra. Szükségletét a Közös Piac más országaiból származó, gyümölcs aligha elégítheti ki teljesen. VISSZATÉR A KANADAI DOLLÁR A RÖGZÍTETT PARITÁSRA? Az utóbbi napokban a kanadai dollár szabadon hullámzó árfolyama 97,40 dollárra (100 USA-dolláronként) emelkedett a korábbi 92,50 dolláros rögzített paritásról. A kanadai hatóságok mint ismeretes, május végén teljesen szabaddá tették a valuta árfolyamának alakulását és így a kanadai dollár több mint két hónap óta „lebeg”. Ezt a kanadai lépést a Nemzetközi Valuta Alap vonakodva vette tudomásul, attól tartva, hogy az intézkedés nem lesz átmeneti jellegű. Márpedig a Valuta Alap egyik legfőbb célja a valuták rögzített árfolyamának tartása, biztosítása. A kanadai valuta szabadon alakuló árfolyamának legújabb emelkedése — ami az eredeti, rögzített árfolyammal szemben 5,3 százalék ázsiót, vagyis felértékelődést jelent — annak tulajdonítható, hogy a kanadai jegybank állítólag interveniált a devizapiacon az árfolyam további emelkedésének megakadályozása végett és ezt a beavatkozást tőzsdei körökben az árfolyamrögzítés előjelének tekintik. A Valuta Alapnak a múlt hónapban Kanadába küldött külön bizottsága feltehetőleg elsősorban azzal foglalkozott, hogy rávegye az illetékes kanadai hatóságokat a valuta szabadon hullámzásának megszüntetésére, attól is tartva, hogy ellenkező esetben ezt a példát más országok is követhetik. Egyébként a Valuta Alap a rögzített paritásról való letérése óta „diszkrét” diplomáciai nyomást fejt ki Ottawára. Egyes hírforrások azt is tudni vélik, hogy vezetősége legújabban formális határozatot is hozott olyan akció kifejtésére hogy a kanadai dollár minél előbb visszatérjen a rögzített paritásra Ezt a határozatot máris közölték a kanadai pénzügyminiszterrel. Ugyanekkor a Valuta Alap kedvezőnek tekinti a kanadai gazdaság újabb fejlődését. Elemzése egyben hangsúlyozza, hogy a jelenleg mutatkozó számottevő fizetésimérleg-aktívum ez év végéig eltűnhet, míg a még mindig erős mértékben megmutatkozó külföldi tőkebeáramlás valószínűleg elapad. Ez azt jelenti, hogy a kanadai hatóságok kedvezőbb helyzetbe kerülnek abban a tekintetben, hogy kamatemeléssel kíséreljék megfékezni az inflációt, anélkül, hogy masszív tőkebeáramlást idéznének ezzel elő. A kanadai dollár árfolyamának szabadon hullámzóvá tétele alkalmával Kanada arra hivatkozott, hogy kamatemeléssel nem lehet csökkenteni a tőkeimportot, annak egyetlen ellenszere a valutaárfolyam alakulásának szabaddá tétele. Lényegében hasonló, de árnyaltabb következtetésre jut az OECD Kanadával foglalkozó tanulmányában. E szerint ez év végéig a folyó fizetésimérleg egyensúlyba kerülhet, de 1971 első felében 300 millió dollár nagyságrendű deficit alakulhat ki. A fix paritásra visszatérés kérdésével foglalkozva az OECD úgy vélekedik, hogy bizonyos idő kell ahhoz, amíg Kanada nettó tőkekiáramlást érhet el a fizetési mérleg folyó tételeinek aktívumával egyidejűleg. Ha Kanada átalakulása továbbra is kedvezőbb lesz, mint az USA-é, akkor ez a tényező természetesen előnyösen befolyásolhatja a kanadai folyó fizetési mérleget. Az OECD azt tartja valószínűnek, hogy a kanadai dollárt a korábbi árfolyammal szemben 4 százalékkal magasabb paritáson rögzítik, mégpedig ez év vége felé. (Reuter) GISCARD D’ESTAING A DEVIZAELLENŐRZÉS ENYHÍTÉSÉRŐL A londoni devizapiacon hétfőn jelentősen megerősödött a francia frank, azután, hogy Giscard d’Estaing kilátásba helyezte a francia devizaellenőrzés közeli enyhítését. Pénzpiaci körökben nem tartják lehetetlennek, a határidős frankügyletek gyors felújítását sem. A francia gazdasági- és pénzügyminiszter a L’Express című hetilap legújabb számának adott nyilatkozatában utalt a devizaellenőrző intézkedések küszöbönálló mérséklésére, valamint a külföldre utazó franciák valutaellátásának javítására. Párizsi források feltételezik, hogy az áruforgalomban is devizakönnyítéseket vezetnek be. Ugyanakkor a miniszter cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy rövidesen csökken a hivatalos kamatláb. A kérdés azonban még az év vége előtt napirendre kerül — tette hozzá sokatmondóan. Rátérve a gazdasági fejlődés általános problémáira, megelégedéssel szólt a frank tavaly augusztusi leértékelésének eredményeiről és az azóta eltelt időszak gazdasági fejleményeiről. A beruházási tevékenység a múlt évben óriási lendületet vett, s ez a jelek szerint idén sem törik meg: az ország termelői beruházásai 1969-től 1971-ig 60 százalékkal növekszenek. Ennek nyomán — hangoztatta — a következő években olyan magas növekedési ütemre lehet számítani, amely világviszonylatban is egyike lesz a legjelentősebbeknek. Nemzetközi pénzügyi kérdésekről szólva, kétségét fejezte ki, hogy a Nemzetközi Valuta Alap szeptemberi tanácskozásai előtt még nagy horderejű döntések születnének. Az amerikaiak változatlanul mereven elutasítják a dollár leértékelését, és a japánok éppen úgy nem hajlanak a jen felértékelésére, mint ahogyan az NSZK sem kívánja megismételni a márka revalvációját — mutatott rá. A miniszter előzőleg öt vidéki lapnak nyilatkozott az országban tapasztalható áremelkedésekről és a dolgozók bérmozgalmait igyekezett felelőssé tenni a drágulásért. A most nyilvánosságra hozott adatok szerint júniusban — májushoz képest — 0,5 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak. Ezzel az év első hat hónapjában 3,2 százalékra nőtt az áremelkedések aránya. Év végéig az infláció üteme előreláthatólag 5 százalékos lesz, az előzőleg jósolt 4 százalék helyett — ismerte most be a pénzügyminiszter, de tagadta, hogy gyengült Franciaország külkereskedelmi versenyképessége. Az infláció fékezésének jegyében a kormány a következő hónapokban is a fogyasztói kiadások visszafogására törekszik, az ipar termelési potenciáljának növelése mellett — hangoztatta befejezésül a pénzügyminiszter. SZOVJET-AFGÁN TÁRGYALÁSOK Moszkvában hétfőn megkezdődtek a Szovjetunió és Afganisztán közötti tárgyalások a gazdasági együttműködés kiszélesítésére. Az afgán küldöttséget Amanullah Hanszuri bánya- és iparügyi miniszter, a szovjet küldöttséget Iván Arhipov, a Szovjetunió külföldi gazdasági kapcsolatai miniszteri bizottságának első elnökhelyettese vezeti. (TASZSZ)