Világgazdaság, 1970. szeptember (2. évfolyam, 166/411-187/432. szám)

1970-09-16 / 177. (422.) szám

UGANDA NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Uganda áruexportjának­­értéke — ki­véve Kenyába és Tanzániába irányuló forgalmát — 1969-ben 70,6 millió Ugan­dai fontot tett ki, ami 6,7 százalékkal haladja meg az 1968. év exportered­ményét. Ez az ugandai áruexport érté­kének új csúcsát jelenti. Ugyanabben az időszakban az áruimport értéke 45,5 millió ugandai fontra tehető és az 1,7 millióval több mint az 1968. évi im­port. Uganda kereskedelmi mérlege kedvező, mert 1968-ban 21,6 millió és 1969-ben 25,1 millió font export több­lettel zárult. Az ugandai áruk legfőbb vásárlója az USA és az ide irányuló áruexport értéke 1969-ben 16,5 millió fontot­ tett ki. Az USA Ugandától főleg kávét­ vá­sárolt. Az ugandai áruk második leg­nagyobb vásárlója Anglia, amely 1969- ben 15,8 millió ugandai font értékben vásárolt árukat. A harmadik helyen Japán áll, amely rezet, nyersgyapotot és kávét vásárol egyre növekvő meny­­nyiségben. Figyelemre méltó, hogy a Japánba irányuló ugandai export ér­téke 1966-ban még csak 3,2 millió ugandai fontot, de 1969-ben már 8,2 millió fontot tett ki. Ugandának a Közös Piac országaiba irányuló áru­exportja csökkenő tendenciát mutat. Az előző évekhez képest számottevő változás, hogy 1969-ben a Hongkongba irányuló export értéke megkétszerező­dött. Uganda legnagyobb áruszálltója és legfontosabb import forrása Anglia az áruimport 34,2 százalékával. Kiemel­kedő a jelentősége még Japánnak és Nyugat-Németországnak. A Japánból származó áruimport értéke 1962-ben el­érte a 6,2 millió ugandai fontot és ez az előző évi szintet 30,9 százalékkal haladta meg. Uganda legfontosabb exportcikke a kávé, amelyből 39 millió font értéket exportált 1969-ben. Ez a teljes export értékének 55 százalékát képezi. A gya­pot exportja 12,5 millió fontra tehető, míg a rézexport értéke 6 millió ugandai fontot ért el. (A teljes mennyiséget Japán vásárolta meg.) Az exportált tea értéke 4,7 millió fontra emelkedett, ami azt jelenti, hogy 1968-hoz viszonyítva az értéknövekedés több mint 25 szá­zalékos. Az áruimportban a fogyasztási javak részaránya csökkent. Az import túl­nyomó többségét a gépek, a fémek, a fémipari termékek képezik. Növekedett az építőanyagok, a szállítási berende­zések és felszerelések, a faipari és papíripari termékek importja is. Uganda kereskedelmi forgalma a Kelet-afrikai Közösség országaival sok problémát vet fel. Tanzániával lebo­nyolított áruforgalom mintegy 0,5 mil­lió font exporttöbbletet mutat, míg a kenyai forgalom 8,1 millió ugandai font importtöbblettel zárult. Az ugandai kormány a kelet-afrikai kereskedelem fejlesztésére külön bizottságot hozott létre. Az utóbbi néhány hónapban az ugan­dai kormányszervek számos újabb nem­zetközi együttműködési egyezményt és megállapodást kötöttek, amelyek össze­függnek az ország gazdasági fejleszté­sével és segélyezésével. Az ugandai kor­mány és a nyugatnémet kormány kép­viselői Kampalában megállapodást ír­tak alá, amelynek célja a két ország közötti gazdasági együttműködés to­vábbfejlesztése. A megállapodás szerint Nyugat-Németország­ból egyes szakterü­letekre önkénteseket küldenek Ugandá­ba, akik közvetlenül részt vesznek egyes fejlesztési létesítmények kivitelezésé­ben. Nyugatnémet önkéntesek Ugandá­ban a „German Volunteer Service” ke­retében már korábban is működtek. A nyugatnémet önkéntesek rendszerint két évet töltenek Ugandában. Uganda és Jugoszlávia között egyez­mény jött létre a két ország között 1963- ban megkötött gazdasági és műszaki együttműködési megállapodások to­vábbfejlesztésére. Az új megállapodás keretében Jugoszlávia geológusokat küld Ugandába és fokozzák az ugandai állampolgárok képzését a mezőgazdaság, az állategészségügy és a műszaki tudo­mányok területén Jugoszláviában. Ju­goszláv részről vállalták, hogy speciá­lis szaktanfolyamokat szerveznek ugan­dai szakemberek kiképzésére, illetve to­vábbképzésére a mezőgazdaság gépesí­tése, a vállalati irányítás, a vállalati pénzgazdálkodás, a szövetkezetek szer­vezése, a faipar, a geológiai kutatások és a bányászat területén. Az ugandai és a holland kormány kö­zött megállapodás jött létre, amely sze­rint Hollandia Uganda részére 7,2 mil­lió shilling kölcsönt nyújt egészségügyi berendezések importjának finanszírozá­sára. A hitelt a két ország között gaz­dasági együttműködés­­keretében­ folyó­sítják 30 éves lejáratra, évi 2,5 százalé­kos kamatozással. A Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA), mint a Világbank csoportjának tagja, 28 millió shilling hitelt nyújt — a nemrégiben kötött megállapodás alap­ján — az ugandai dohánytermelés fej­lesztésére. A hitelt a kistermelők ter­melésének korszerűsítésére használják fel. A hitel felhasználásával lehetővé válik viszonylag rövid időn belül Ugan­da dohányexport­jának közel megkétsze­reződése. A gazdasági, vezetés azt várja, hogy egy-két éven­­belül Uganda do­hányexportja mintegy 19 millió shilling értékkel emelkedik. A Nemzetközi Fej­lesztési Társulás a hitelt 50 éves lejá­ratra, 0,75 százalékos évi kamatozással nyújtja. ­ Bezárta kapuit a 12. Brnói Nemzet­közi Vásár, amelyet 420 000 csehszlo­vák és a világ 57 országából érkezett 18 ezer külföldi látogató tekintett meg. A befejező sajtóértekezleten közölték, hogy a mostani vásáron jelentős mér­tékben került sor tárgyalásokra a szo­cialista országok közötti ipari együtt­működésről és szakosításról.­­ Az európai gazdasági és pénzügyi sajtó képviselői ezen a héten Mar­­seille-ben tartják évi kongresszusukat. A szeptember 14-től 19-ig tartó meg­­beszélés-soroza­ton az NSZK, Spanyol­­ország, Belgium, Franciaország, Gö­rögország, Hollandia, Olaszország, Por­tugália és Svájc gazdasági és pénz­ügyi sajtójának 28 képviselője vesz részt. Az első munkaülésen a nyugat­európai hajózási politikát vitatták meg.­­ Taraszov szovjet autóipari minisz­ter látogatását várja a nyugatnémet Daimler-Benz AG. A cég szóvivője megjegyezte, hogy e látogatásra re­mélhetőleg szeptember végén vagy ok­tóberben kerül sor. Mint ismeretes, a Daimler-Benz érdeklődik a kámai te­herautógyár építése iránt.­­ Csökkent az eladott kocsik száma az Egyesült Államokban szeptember 1. és 10. között. Valamennyi autógyár visszaesésről számolt be. Összességében a 10 nap alatt 123 304 kocsi kelt el, majdnem tízezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb visszaesésről a Ford Motor Co. szá­molhatott be.­­ Tárgyalások kezdődtek a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság miniszterelnök­helyettesei között. A megbeszélésen — az észak-vietnami hírügynökség je­lentése szerint — a­ VDK-ba irányuló jövő évi kínai katonai és gazdasági segély a legfontosabb témakör.­­ A japán fizetési mérleg aktívuma augusztusban 180 millió dollárra nőtt a júliusi — revideált adatok szerinti — 79 millió dollárról.­­ Osztrák—nyugatnémet gazdasági tárgyalások kezdődnek szeptember 16-án Bonnban. Ausztria számára az a legfontosabb kérdés, hogy javítson az NSZK-val szemben fennálló kereske­­delmi-mérleg­ deficitjén. A bilaterális problémák között ez szerepel az első helyen. Előreláthatólag a megbeszélésen­­szóba kerül az Ausztriába irányuló nyugatnémet termékek vámmentes be­vitelének kérdése i­s, valamint a foko­­zotabb ipari együttműködés, a WCI jelenti . Szlovákia 14 sörgyárában 8 hónap alatt 3,5 millió hektoliter­­sört állítottak elő, vagyis az egész­­évi terv 70 száza­lékát. A mennyiség 43 százaléka pa­lackozott­­sör, ez azonban nem elégíti­­ki a kereskedelem igényeit. A Porszívó alkatrészek importjáról­­kö­tött megállapodást a ljubljanai Iskra- Kranj vállalat és a hayesi (Nagy-Bri­­tannia) Hoover Ltd. Az alkatrészeket Jugoszláviában állítanák össze. Az első szállítmány 72 ezer font értékben­­már úton van. A­­következő egy évben a szállítások értéke eléri a 200 ezer fon­tot.­­ Az algériai­­állami vasúttársaság 32 darab 6 tengelyes villanymozdonyt ren­delt a henningsdorfi VEB LEW gyártól. A szerződést az algériai szállításügyi miniszter és az NDK-beli Transport­maschinen külkereskedelmi vállalat igazgatója írta alá Algírban.­­ Nemzetközi tudományos dohány­kongresszust tartanak Hamburgban. A kongresszuson 49 ország 500 tudósa vesz részt. Hamburg kikötője igen jelentős a nyugatnémet dohányimport számára, ugyanis itt halad keresztül a külföldre kerülő nyugatnémet dohány 60 százaléka.­­ A finn postai szolgálatok vezér­­igazgatója az NDK-ban tartózkodik, ahol a két ország közötti postai és hírközlési együttműködésről folytat tárgyalásokat NDK-beli kollégájával. A finn vendég látogatása során meg­tekint néhány jelentős postai intéz­ményt.­­ A tengeri kikötőkön keresztül le­bonyolódó osztrák kereskedelmi for­galom végleges adatok szerint tavaly a szállítmányok volumenét tekintve, 8,3 százalékkal növekedett. Ausztria szempontjából a legfontosabb kikötő a jugoszláviai Rijeka, ahol a forga­lomnak körülbelül egyharmada futott keresztül. A másik két fontos kikötő Hamburg és Trieszt. A Nyugatnémet közreműködéssel épül Ghana első kábelgyára. A körülbelül egymillió új cedi beruházást igénylő gyárat a hannoveri Kabel- und Me­tallwerke Gutehoffnungshütte AG. és a ghanai National Investment Bank építi Tema kikötővárosban. 9 Szovjet kereskedelmi küldöttség ér­kezett a lengyel fővárosba. A kereske­delmi miniszter vezette delegáció tár­gyalásokat folytat majd a két ország árucsere-forgalmának bővítéséről. Szovjet—finn gazdasági tárgyalások Mattila külkereskedelmi miniszter vezetésével finn gazdasági küldöttség tartózkodik Moszkvában, s tárgyaláso­kat folytat a szovjet kormány képvi­selőivel. Az általános kérdéseket érint­ve, a felek megállapították — írja a TASZSZ —, hogy a szovjet—finn ke­reskedelem az utóbbi időben sikeresen fejlődött. Az elmúlt esztendőben a két ország árucsere-forgalmának értéke meghaladta az 500 millió rubelt. Finn­ország, Nagy-Bri­tannia és Japán után a Szovjetunió harmadik legnagyobb kapitalista kereskedelmi partnere. A tárgyalásokon szóba került a fa- és papíripari együttműködés kérdése is — jelenti a Reuter-iroda. A keddi ülés után Mattila azt mondta a Reuter tudósítójának, hogy az együttműködési tervek között szerepel a szovjet—finn határ közelében fekvő Paajarvi erdő­ség közös fejlesztése és kitermelése. A szovjet területen fekvő szvjetogorszki fa- és papíripari komplexumot pedig finn famegmunkáló berendezésekkel modernizálják. A finn miniszter hoz­zátette: végleges megállapodás még nem született. A közeljövőben szovjet kormányküldöttség utazik Helsinkibe, a részleteket addig is gazdasági és műszaki szakemberek tanulmányozzák. Észak-koreai gazdasági küldöttség a Szovjetunióban Észak-Korea miniszterelnök-helyette­sének vezetésével magas rangú gazda­sági küldöttség­­érkezett Moszkvába. A két fél közötti gazdasági tárgyalások annak a sorozatnak a része — írja a Reuter moszkvai tudósítója —, amelyet a Szovjetunió a szocialista országokkal folytat az 1971-­ben kezdődő ötéves terv­időszakban folytatandó kereskedelmi és gazdasági együttműködésről. A Szovjetunió és a Koreai Demok­ratikus Köztársaság árucsere-forgalma az elmúlt évek folyamán fokozatosan nőtt. A tavalyi forgalom megközelítette a 300 millió­­rubelt. A szeptember 15-én aláírt egyezmé­nyek közül az egyik az észak-koreai építőiparnak nyújtott szovjet segítség­ről szól, a másik a gépipar fejleszté­sében folytatott együttműködésről. A két egyezmény részleteit még nem hoz­ták nyilvánosságra. Malaysia és Románia közös vállalkozása A malaysiai George I. L. Lee and Co. bányavállalat bejelentette, közös vállalkozásba kezd a romániai Geomin állami bányavállalattal. Most fordul elő első ízben, hogy Malaysia egy szo­cialista országgal fog hozzá közös vál­lalkozáshoz. A két fél 1 5 millió ma­laysiai dolláros induló költséggel — a Nyugat-Malaysia közepén fekvő Ben­­tongban végez bányafeltárást, ón- és más fémek után kutatva. Az erről szóló jegyzőkönyvet a napokban írták alá, s a román szakértők első csoportját október elejére várják Kuala Lum­purba. A hír érdekesen egybeesik a Reuter kuala-lumpuri tudósítójának hosszabb cikkével, amelyben Malaysia külpoliti­kájának irányváltoztatását taglalja. Az el nem kötelezett országok lusakai csúcskonferenciáján is kifejezésre jut­tatott külpolitikai vonal arra utal, hogy Malaysia egyre inkább távolodik ed­digi, csak a Nyugat felé elkötelezett álláspontjától. Ezt látszik alátámasz­tani az is, hogy az ország miniszter­elnök-helyettese — első ízben Malaysia történetében — látogatást tesz Jugo­szláviában és Romániában. A kapcsolatok kiszélesítésének új irányzata 1967-ben kezdődött, s az év végére felvették a kapcsolatot Jugo­szláviával, majd sorra a­­­Szovjetunió­val, Bulgáriával, Magyarországgal és Romániával. Ezek az országok a mű­szaki segítség különböző formáit s az ösztöndíjak egész sorát ajánlották fel Malaysiának. Szovjet műszaki küldöttség Indonéziában ■ Szovjet műszaki szakemberekből ál­ló küldöttség keresi fel e hó végén Indonéziát, hogy azoknak a létesítmé­nyeknek további sorsáról tárgyaljon, amelyek építése az 1965-ös politikai események miatt abbamaradt. E léte­sítmények három legnagyobbja egy acélmű, egy szuperfoszfátgyár és egy atomerőmű. Az abbahagyott munkák folytatását a múlt hónapban döntötték el Moszk­vában, amikor Malik indonéz külügy­miniszterrel megtárgyalták Indonézia 800 millió dolláros­­tartozásának vissza­fizetését. Hivatalos hírforrások szerint — ír­ja­ a Reuter djakartai tudósítója — a Szovjetunió hajlandó lenne bauxit- és ónfeldolgozó üzemeket létesíteni In­donéziában. Hivatalos közlemény erről még nem látott napvilágot, s a kérdést minden bizonnyal az év végén Djakar­­tába látogató szovjet gazdasági kül­döttség fogja lezárni. Indonézia, amely országnak igen je­lentős óntermelése van, ö mércének nagy részét Északnyugat-Malaysiába szállítja olvasztásra és finomításra. VILAGGAZDASAG Ceausescu Ausztriába látogat Románia érdekelt a kapcsolatok bővítésében Nicolae Ceausescu román állam­elnök vezetésével a közeljövőben ro­mán kormánydelegáció utazik hivata­los látogatásra Ausztriába. Ez alka­lomból Cornel Burtica román, külke­reskedelmi miniszter nyilatkozatot adott az osztrák újságíróknak a két ország gazdasági kapcsolatairól. Auszt­ria a román külkereskedelmi partne­rek között 1969-ben 2,37 százalékos részesedéssel a 11. helyet foglalta el. A tőkésországok közül Románia keres­kedelmi partnerei sorában — az áru­csere volumenét tekintve — az ötödik. A külkereskedelmi miniszter elmon­dotta, hogy Ceausescu államelnököt ő is elkíséri Bécsbe. Az osztrák főváros­ban a szövetségi kormány néhány tag­jával, elsősorban Staribacher külke­reskedelmi miniszterrel szeretne tár­gyalni konkrét kereskedelmi kérdések­ről. A tárgyalások alapja az az új hosszú lejáratú kereskedelmi egyez­mény, melyet Ceausescu mostani lá­togatásakor ír majd alá. Az egyezmény — mondotta a román külkereskedelmi miniszter — a két or­szág együttműködésének további bőví­tését teszi lehetővé a gazdaság külön­böző területein. Románia érdekelt az ilyenfajta kapcsolatok kiépítésében. Az elkövetkezendő ötéves terv során az osztrák ipar számára sok lehetőség nyílik a román gazdaságba való aktív bekapcsolódásra — mondotta. Romá­niának beruházási javakra van szük­sége az új ágazatok kiépítéséhez és már meglevő iparágak bővítéséhez. Ez utóbbiak között a nehézipart, a köny­­nyűipart, a vegyi- és­­élelmiszeripart, valamint a bányászatot említette. Burtica emlékeztette az újságírókat arra, hogy Románia az elmúlt évek­ben­­ számos berendezést vásárolt Ausztriában a szóda­ gyártás, és a fa-, karmányozás számára, préslapokat, klíma-berendezéseket, mérő- és szabá­lyozó, valamint ellenőrző készülékeket az üvegipar, hidraulikus berendezése­ket és készülékeket a­ vaskapui vízi­­erőmű­ részére. A román külkereskedelem szerkeze­téről szólva, a miniszter elmondotta, hogy „az még nem a legjobb”. Az osztrák—román fizetési mérlegben is passzívum mutatkozik és kiküszöbölé­se érdekében Románia arra törekszik, hogy fokozza iparcikk kivitelét, min­denekelőtt nehéz- és könnyűipari (el­sősorban ruházati ipari­ termékből. Kooperációk segítségével szeretné Ro­mánia a jövőben piaci árukínálatát bővíteni. Jó dolog — mondotta —, hogy sikerült neves külföldi cégekkel, mint például a francia Renault cég­gel hosszú lejáratú licenc szerződést kötni, de sajnálatos, hogy kooperációs kapcsolataink a nagy nyugati cégekkel még lazák és hiányosak. Ennek első­sorban nem az a fő oka — amit nyu­gaton igen gyakran emlegetnek —, hogy a román valuta nem konverti­bilis. Befejezésül Burtica utalt arra, hogy Románia a múlt évben erőfeszítéseket tett gazdasága decentralizálására. En­nek keretében 1969 és 1970 során két­száz új gazdasági központot hoztak létre szerte az országban, és az egyes vállalatok önállósága és egyben felelős­sége nagyobb lett. Az egyes üzemek számára a reformintézkedések megva­lósítása során lehetővé vált, hogy köz­vetlen kapcsolatokat építsenek ki kül­földi kereskedelmi , partnerekkel. Az új irányítási rendszernek természete­sen némi időre van szüksége, hogy gyökeret verjen a gyakorlatban, de az eddigi, túlnyomó részt pozitív ta­pasztalatok kedvező perspektívát mu­tatnak. (APA) Az NDK és Ausztria gazdasági kapcsolatai Tudósítónktól: Az NDK és Ausztria gazdasági kap­csolatainak jelenlegi állásával foglal­kozik a berlini „Die Wirtschaft” cikke. A két ország között hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás van ér­vényben, mely az árucsere szabályo­zásán kívül az ipari kooperáció, a harmadik országok piacain való közös fellépésre, a műszaki-tudományos együttműködésre, a licencek eladására és vásárlására, a küldöttségek és szak­emberek cseréjére, valamint a kiállí­tások rendezésére vonatkozó szabályo­zásokat is tartalmazza. A megállapodás alapján Ausztria részben liberalizálja az NDK-val foly­tatott kereskedelmét, s ez a döntés az NDK által Ausztriába exportált áruk 64 százalékát érinti. Az ország ezenkívül egy sor exportcikkére vám­­kedvezményt kap a GATT vámtari­fáknak­­megfelelően. Ausztria számára jelentős partner az NDK. Ez a szocialista ország kü­lönösen az osztrák gépek és kohászati cikkek fontos piaca. Visszatekintve a két ország kereskedelmi kapcsolataira megállapítható, hogy az NDK Auszt­riába irányuló exportja 1967—1969 kö­zött szinte semmit sem változott. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy az NDK nem fordított elég gon­dot piackutatásra. Ausztria, mint fejlett ipari ország, a műszaki-tudományos forradalom kere­tében tovább specializálja gazdaságát, ami az importszükséglet növekedését vonja maga után, elsősor­ban a gépipar­ban. Most az NDK-n a sor, hogy fel­tárja, melyek azok a gépcsoportok,­­me­lyeket Ausztriának szállítanának. A piackutatás már megkezdődött, és ha­tékonyabbá tételére a Maschinenexport külkereskedelmi vállalat vezetésével közös NDK-beli társaságot hoztak lét­re, melyben­­az Investexport és a Tech­nocommerz vesz részt. A Die Wirtschaft cikke, elemezve a­­két ország gazdasági kapcsolatait, hang­súlyozza, hogy ezek továbbfejlesztésé­nek fontos feltétele lenne a kapcsolatok teljes normalizálása. Első lépésként egy hosszú lejáratú gazdasági megállapodás létrehozását javasolja, mely megszün­tetne minden, az NDK számára d­iszk­­rimináló gazdasági intézkedést. Az oszt­rák szövetségi iparkamara által Berlin­ben megnyitott kereskedelmi képviselet kétségtelenül hozzájárul­­majd a keres­kedelmi kapcsolatok javulásához — teszi hozzá a lap. MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK A SZOVJETUNIÓBAN Észtországban nagy mennyiségű agyag­­pala található, amelynek hasznosítása már fél évszázada folyik, de eddig teljesen hiányzott a bányaművele­tek gépesítése. Az ottani szakemberek most a pala b­ányászását alapvetően új módon oldották meg, és erre a célra kombájnt szerkesztettek. Az újítás rendkívül fontos azért is, mert majd­nem teljesen mechanizálja a bányász munkáját, megszünteti a kézi munkát és a robbantásokat. A kombájn segítségével kitermelt pa­lát nem kell utóbb megtisztítani, mint­hogy a berendezés tiszta palatömböket állít elő, míg az azt magába záró kőze­tek és az agyagréteg a bányában ma­rad.* Alumíniummal ötvözött acél előállít­ható olyan minőségben, amely 1100 fok Celsius hőmérsékletnek is ellenáll. Ez a megállapítás tette lehetővé belorussziai szakemberek számára a hőálló acél gyártásánál eddig adagolt nikkel, és­­króm mennyiségének lényeges csökken­tését. Az új acélfajtából készült alkatré­szeket hőkezelő kemencében sikeresen próbálták ki. Az anyag öntésre,­­ková­csolásra és hengerlésre is alkalmas. * A szovjet sarkvidék egyik városában, Noril­szkban -közúti hidak építésénél olyan speciális kivitelezésű pilléreket alkalmaznak, amelyek egyszersmind ön­működő hűtőberendezésként is szolgál­nak. E hűtőelemek gyakorlatilag nem igényelnek karbantartást vagy javítást, és­­bizonyos körzetben nyáron is bizto­sítják a szilárdra fagyott talajt. A pil­lérek légmentesen zárt acélcsövekből állnak, amelyek petróleummal vannak megtöltve. E csöveket csak fél hosszban hajtják be a talajba, felső részük ki van téve a szélnek és a hidegnek. Ez nagy mértékben lehűti a csövekben levő pet­róleumot, amely a hideget mélyen leve­zeti a talajba. A hűtés folytán állan­dóan fagyos talaj rendkívül erős ala­pot biztosít a pillérekre épülő létesít­ménynek. A­­kísérletek azt bizonyították, hogy ezzel az eljárással a talajt rendkí­vüli mértékben le lehet hűteni, és az egész nyáron keresztül is fagyos ma­rad. Hasonló pillérekre­­építettek már fel a sarki körzetben egy ötemeletes házat és már készülnek a tervek egész tele­püléseknek ilyen pillérek felhasználá­sával való rekonstrukciójára. (Ekotassz) A MUNKAERŐ MEGOSZLÁSA JAPÁNBAN Japánban — mint ismeretes — terv­szerűen csökkentik a rizstermelést, és ennek következményeképpen a mező­­gazdaságban szükséges munkaerő mennyisége is csökken. 1960-ban 13 millió 540 ezer mezőgazdasági dol­gozó volt, 1970-ben csak 8 260 000 te­vékenykedik a mezőgazdaságban. A közel 40 százalékos csökkenés folytán a mezőgazdasági dolgozók aránya az összlétszámhoz képest 30 százalékról 16,3 százalékra esett. Japán teljes munkaerő-létszámának 17,2 százaléka dolgozik jelenleg az úgynevezett elsődleges, tehát alap­anyagtermelő iparágakban. A másod­lagos iparágak hányada 35,4 a harmad­­lagos (szolgáltató) iparágaké pedig 47,3 százalék. A japán kormánynak az a célkitű­zése, hogy a munkaerők megoszlása minél közelebb kerüljön az Egyesült Államokban kialakult arányokhoz, ahol ugyanis 5,2 százalék esik­­ az el­sődleges iparágakra, 33,7 százalék, illetve 61,1 százalék a másodlagos és harmadlagos ipari területre.

Next