Világgazdaság, 1970. december (2. évfolyam, 230/475-250/495. szám)
1970-12-01 / 230. (475.) szám
MAGYAR GAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG 3KOHOMUHeCKaH rašema Ez év július elsejétől — kísérleti jelleggel — a Szovjetunió műszeripari minisztériumának teljes központi apparátusa és az alá tartozó vállalatok a gazdasági reform szellemében dolgoznak. Ez a következőket jelenti: — az ágazat teljes önfinanszírozása; — garanciavállalás a költségvetéssel szembeni kötelezettségek feltétlen teljesítésére; — az irányítás gazdasági módszereinek megerősítése; — az ötéves tervek és a hosszabb távra rögzített normatívák alapján történő finanszírozás. Az önfinanszírozás rendszerében az ágazat minden költséget — mind az egyszerű, mind a bővített újratermelés tekintetében — saját forrásokból, költségvetési eszközök bevonása nélkül fedez. A fentiekkel összefüggésben a pénzügyi apparátus megnövekedett feladatairól szól cikkében G. Mergelov, a műszeripari minisztérium pénzügyi osztályának vezetője. Sok vállalatnál a pénzügyi munka színvonala még nem nőtt fel az újszerű igényekhez. Ennek okai között elsősorban említi a szerző, hogy még magának a pénzügyi munkának alapvető funkciói sem tisztázottak. Egyes vállalatoknál a pénzügyi dolgozók igen széles feladatkörrel foglalkoznak: ők állítják össze az értékesítési és nyereségtervet, ők készítik a vállalati mér- A VILÁGSAJTÓBÓL A gazdasági reform és a vállalati pénzügyek lehet, részt vesznek az érdekeltségi alapok felosztásában, elemzik az álló- és forgóeszközök felhasználásának hatékonyságát. Más vállalatoknál ezek a funkciók megoszlanak a tervosztály, a pénzügyi osztály és a könyvelőség között. Ismét más vállalatoknál a pénzügyi munkatársak csak a bankokmányok kitöltésével és a pénzműveletekkel foglalkoznak. Kész receptet adni a pénzügyi osztály feladatkörére vonatkozóan nem lehet, ez a vállalat méreteitől, külső kapcsolataitól stb. függ. Minden esetben át kell fognia azonban a pénzügyi munkának a vállalat teljes tevékenységét, minthogy a pénzügyi mutatókban jutnak kifejezésre a vállalatok gazdasági tevékenységének alapvető eredményei. A minisztérium tervbe vette a pénzügyi tevékenység irányításának teljes automatizálását. Ez részét képezi az ágazat teljes tervirányítása automatizálásának, ami a gépi számítástechnika tömeges alkalmazásával lesz megvalósítható. A pénzügyi munka színvonalának emelése feltételezi a pénzügyi dolgozók szakmai színvonalának növelését, a szakemberképzés kiterjesztését és megjavítását. Az ágazatban a vállalati pénzügyi dolgozóknak jelenleg csak 20 százaléka rendelkezik szakképesítéssel, és mindössze 3 százalékának van felsőfokú képesítése. (1970. évi 46. szám.) Handelsblatt DEUTSCHE WIRTSCHAFTSZEITUNG Industriekurier Ha Dél-Afrika el akarja kerülni, hogy a jövőben nehézségei támadjanak fizetési mérlegével, ösztönöznie kell aziparfejlesztést, függetlenül attól, hogy mi tette vontatottá. Ezért is javasolta a pénzügyminiszter a közelmúltban beterjesztett költségvetési tervezetben az újonnan beszerzett gépek 15 százalékos és a gyárépületek 10 százalékos leírásának újbóli bevezetését. Az utolsó évtizedben sikerült ugyan az infláció átlagos növekedését 2,6 százalékon tartani, bár a hatvanas évek második felében kifejezett gyorsulás figyelhető meg. Jelenleg a fogyasztói árindex évi 4 százalékkal emelkedik és láthatólag további felszökése várható. Dél-Afrikában most javában folyik a bérek és fizetések emelése, ami újabb tápot ad az inflációs erőknek, amelyeket monetáris és pénzügyi eszközökkel aligha lehet leküzdeni. Gyorsan emelkednek a termelési költségek és csökkentik az ipar nyereségét akkor, amikor külföldi versennyel kell szembenéznie. A hagyományos restriktív eszközök hatástalanokká válnak, ha túl sokáig tartják fenn őket. A gazdaság az ötvenes évek eleje óta nem tapasztalt méretű költséginfláció felé tart. Az 1969—70. költségvetési évben az államháztartás kiadásai 17 százalékkal növekedtek, s ez a fizetési mérleg folyótételeinek számláján 465 millió rand deficitet idézett elő, a háború vége óta a legnagyobbat. Szerencsére az arany- és devizatartalék idén június végén még mintegy 1 milliárd rand volt. Dél-Afrika számíthat ugyan külföldi tőke további beáramlására, de kérdéses, hogy ez elég lesz-e a folyótételek deficitjének kiegyenlítéséhez. A devizatartalékok további csökkenésére kell következtetni, ami szűkebb keretek közé szorítja a gazdaság likviditását. Az inflációs tényezők — az exportot csökkentő túlzott belföldi kereslet, a termelőipar elégtelen beruházásai és a mező- SratiEfurlírJSíilimg BLICK DURCH DIE WIRTSCHAFT Japán és az európai szocialista országok kölcsönös áruforgalma jelenleg nem tűnik ki kiugróan magas számokkal, habár 1961-től 1969-ig 36,6 millió dollárról 186,7 millióra futott fel, vagyis csaknem meghatszorozódott. Az 1969-i áruforgalom értékéből az egyes szocialista országokra a következő összeg esett: Lengyelország kereken 58 millió, az NDK 37 millió, Románia 36,5 millió és Magyarország 10 millió dollár. Mindemellett a jelenlegi politikai helyzet megítélése és az utóbbi időben a szocialista országban járt nagyszámú japán kereskedelmi küldöttség arról győzték meg a japán kormányt, hogy ezek a piacok hosszú távon jó kilátásokat nyújtanak a japán gazdaságnak. A japán vállalatok abból a felfogásból indulnak ki, hogy a szocialista országokban a fogyasztási cikkek bevitelének korlátozására irányuló törekvéseket „nem lehet tartósan fenntartani”. Ezenkívül a japánok most abban a helyzetben vannak, hogy a szocialista országoknak szállítani tudják mindazt, amire csak szükségük van: fogyasztási cikkeket, beruházási javakat, amelyekkel ismét fogyasztási cikkek állíthatók elő és nem utolsósorban a modernnyugati technológiát és a nyugati knowhow-t. E két utóbbi annál is inkább fontos, mert a szocialista országok ipari tér- Gondok Dél-Afrika fizetési mérlegével gazdaságot sújtó aszálya a közeljövő fizetési mérlege számára nem sok jót ígérnek. Nem szabad a számításokból kihagyni azt sem, hogy Anglia a hetvenes években valószínűleg csatlakozik a Közös Piachoz, ami egyes dél-afrikai termékek exportjában változásokat von maga után. Ezért az új költségvetés exportösztönzőket kíván bevezetni, de kérdéses, hogy ezeknek meglesz-e a kívánt hatása a belső piac konjunktúrájára. Az utóbbi időben hírek keringenek a rand leértékeléséről, amelyek azonban alaptalanok, noha a kiadások növekedése hátrányosan befolyásolja a fizetési mérleget. A font sterling újabb leértékelése viszont gondot okozna Dél-Afrikának: 1967-től eltérően már nem tudná elkerülni, hogy legalább bizonyos mértékben kövesse az angol példát. Az aranybányászat becslése szerint az aranytermelés a hetvenes évek vége felé visszaesik majd. A Nemzetközi Valuta Alappal kötött megállapodás alapján Dél-Afrika szilárd árat kap az aranyért. Valószínűnek tűnik azonban, hogy 2-3 év múlva több aranyat fognak ipari célra és ékszernek feldolgozni, mint amennyit a tőkésországokban termelnek. Akkor nyilván emelkedni kezd a nem-monetáris aranyár és Dél- Afrika igyekszik majd aranyát a szabadpiacon értékesíteni. Ha meggondoljuk, hogy Dél-Afriika a tőkés világ aranytermelésének háromnegyed részét adja, a várható fejlemények nagy pmértékben megerősítik piaci pozícióját. A fizetési mérleg deficitje arra készteti Dél-Afrikát, hogy ne csak folyó aranytermelését értékesítse, hanem készleteihez is nyúljon. Enélkül már a szabadpiaci ár jóval magasabb lenne, mint most. Az arany jól elbírja a „különleges lehívási jogok” (a papír-arany) bevezetését és Dél-Afrika bízik benne, hogy aranybányászata még sok évig jó szolgálatokat tesz az országnak. (1970. november 23.) Japán kereskedelme a szocialista országokkal mákéi gyakran még nem versenyképesek a nyugati termékek színvonalával. A japánok bizonyára megkísérlik azt is, hogy valamit profitáljanak a jelenleg fennálló politikai helyzetből. Legalábbis erre utal az a tény, hogy a kiemelkedő nyugati kereskedelmi partnerek nemegyszer gyanakvással nézik Japánnak a szocialista országokban kifejtett üzleti és egész tevékenységét. A szocialista országoknak a hosszú lejáratú kölcsönökre és exporthitelekre irányuló kívánságai tekintetében a japánok eddig viszonylag tartózkodóak és óvatosak voltak. Az ezekbe az országokba irányuló kivitelük főleg gépekből áll. Az utóbbi időben jelentőségében valamelyest növekedett a japán autók szállítása. Csehszlovákia 1969- ben 3000 Toyotát vásárolt. A szocialista országok kivitele viszont elsősorban különféle nyersanyagokból, ásványolajból és szénből állott. A kisebb mennyiségben szállított csehszlovák szerszámgépek még csak a kezdetét jelentik az ipari termékek kivitelének a szocialista térségből. Lengyelország, Japán legnagyobb szocialista kereskedelmi partnere, nemrég 100 millió dolláros hitelt kapott három japán cégtől ipariberendezések vásárlására, cserébe pedig 10 év alatt 30 millió tonna kokszot szállít a távol-keleti szigetországnak. (1970. november 21.) MARKETING A komplett berendezések exportja A komplett berendezések exportjának előkészítése, üzletkötése sok tekintetben eltér a többi áruétól. Vonatkozik ez a marketing-feladatokra is. Más a marketing lehetősége klasszikus tervgazdálkodási rendszer esetében, más a gazdasági reformokkal módosított tervgazdálkodással rendelkező országban. Ettől is különbözik a marketing-munka olyan kapitalista országban, ahol az állami irányításnak fontos szerepe van. Ilyen a fejlődő országok egy része. A klasszikus tervgazdálkodás esetében, a beruházásra vonatkozó döntésről általában államközi tárgyalások, tervegyeztetések útjánszerzünk tudomást. Bizonyos előjelekből ennek lehetőségéről már előbb is érkeznek jeladások: műszaki delegációk gyárlátogatásai, műszaki tapasztalatcsere, szakosítási tárgyalások. Marketingreazonban — a fogalom szoros értelmezésében — ebben az esetben nincs lehetőség. Ott, ahol a reformok bevezetésével a gazdasági tervezés egy részét a gazdasági egységek hatáskörébe utalták, azaz bizonyos értékhatárig maguk a beruházók döntenek a beruházásról — azonkívül beleszólásuk van a velük kapcsolatos nagyobb volumenű állami beruházásoknál a technológia kiválasztásában — a külkereskedelmi vállalatoknak már aberuházás eldöntése előtt módjukban van információkat kapni. Az igények megismerése alapján ebben az esetben műszaki javaslatot tehetünk. Ez már marketing-feladat. A fejlődő országokban az ipari beruházások megvalósítására rendszerint több évre szóló terveket készítenek. Ezeket részben állami, részben belföldi és külföldi magántőkével szándékoznak megvalósítani. Ezek az iparosítási tervek mindenki számára hozzáférhetők és a marketing-munka egyik alapját képezik. Meg kell jegyeznünk, hogy e tervnek nevezett célkitűzések inkább csak irányelveknek foghatók fel, de megvalósításuk sem a beruházási tőke szempontjából, sem egyéb szempontból nincs mindig biztosítva. A marketing-feladat gyárberendezések esetén összetettebb, mint fogyasztási vagy más tömeg- és sorozatgyártású cikik esetén. Itt nem azt kell megvizsgálni, hogy pl. vesznek-e e piacon paradicsompasszírozó gépeket, hanem azt, van-e reális alapja ezen a területen a pardicsomkonzerv-gyár létesítésének. Komplett berendezések marketingjének egyik — sorrendben első — része annak a vizsgálata, milyenek a beruházási viszonyok, van-e beruházási lehetőség, kedv, rendelkezésre áll-e beruházási tőke, a kereskedelmi tőke igyeksziik-e átmenni ipari beruházásokba, milyen a pénzpiac helyzete, hitellehetőség, a kamatláb állása. Megvizsgálandó, hogy az állami szervek részéről vannak-e bátorító kedvezmények: ingyen telek és infrastruktúra, adómentesség az induló évekre, importkorlátozás vagy vámvédelem a gyártandó produktumra. Ha ez az első vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, el lehet kezdeni a specifikus piacfelmérési munkát. Hosszú ideig vitatott kérdés volt a külkereskedelemben, hogy azt igyekezzünk-e exportálni, amit már gyártunk, vagy azt gyártjuk-e, amit exportálni lehet. Ennek a kérdésnek az eldöntése komplett berendezések esetén egyértelmű: nincs helye „kísérletezgetésnek”. A legnagyobb biztonsággal olyan berendezések exportjával foglalkozhatunk, amelyekből már szállítottunk külföldre. Foglalkozhatunk olyan berendezéssel is, amelynél a technológia itthon márkialakult, kifogástalanul működik, az üzembe helyezéshez a szakemberek rendelkezésre állnak és a berendezést legnagyobb részben magyar gyárak állítják elő. Mint általános elvet, ki lehet mondani: olyan komplett berendezést lehet exportra ajánlani, és érdemes az ehhez szükséges marketing-munkát elvégezni, amelynek a technológiája itthon jól bevált. Minden szabály alól van kivétel. Mint kivételre, a datolyafeldolgozó üzemek exportjában elért eredményekre lehet hivatkozni. Ebben az esetben nyilván nem lehetett itthon működő technológiára támaszkodni. De ha figyelembe vesszük, hogy hány ilyen próbálkozás jár eredménnyel , ez az igen alacsony százalékarány azt mutatja, ez olyan kivétel, amely a szabályt erősíti. A fenti elvek alapján tehát sikerült meghatározni, milyen berendezés exportja kerülhet szóba, és ez már kifejezetten marketing-munka. De ez nem a berendezésre vonatkozik, hanem a berendezés által előállítandó termékre (közvetett marketing). Meg kell vizsgálni a termék importstatisztikáját, annak irányzatát az illető országban és az exportlehetőségekre való tekintettel a szomszédos területeken is. Meg kell vizsgálni, van-e valószínűsége lényeges piacbővülésnek egyéb beruházások létesítésével kapcsolatban. (Pl. vasútépítés — vasbetonaljgyár, sörgyár — üvegpalackgyár stb.) Lényeges kérdés, hogy a nyersanyag a helyszínen biztosítható-e. Tisztázandó, hogy a helyi viszonyok szerint magas fokú automatizálásra van-e szükség, vagy inkább több munkaalkalom teremtése a kitűzött cél, és hogy az általunk javasolt technológia megfelel-e a kívánt feltételeknek. A szükséges szakemberek biztosításának vizsgálata is ebbe a kérdéscsoportba tartozik. A berendezésre vonatkozó marketing alapvető része a gazdaságosság vizsgálata. Bár a berendezés ára lényeges összetevő a beruházó részére — és szerződéskötéskor ez hosszú vitát, dokumentálást, konkurrens árakkal történő összehasonlítást jelent, mégis elsődlegesen a végeredmény, az elérhető profit nagysága érdekli. Ehhez gyártípusonként és kapacitásnagyságonként gazdaságossági számítást kell készíteni (feasibility report). Számításba kell venni az egyik oldalon a beruházás összes költségeit (telek, építkezés, gépek, a forgótőke kamatterhe stb.), a termelési és értékesítési költségeket (nyersanyag, munkabér, rezsi, igazgatási és értékesítési költségek, adóterhek stb.) szembeállítva a várható bevétellel. Akkor várható a beruházók részéről a pozitív döntés, ha ez a profit lényegesen magasabb, mint a bankkamatláb. Erre a többletre a beruházó azért tart igényt, mert minden vállalkozás kockázattal jár és ez különösképpen vonatkozik új termelőüzem létesítésére. Általában a magántőkét nem érdekli az olyan beruházás, amely maximálisan 8—10 év alatt térül meg, Összegezve, a komplett gyárberendezéssel kapcsolatos speciális marketingmunka összetett műszaki-gazdasági ismereteket igényel, amelyeket a helyi adatok beépítésével kell használni. Ez a marketingmunka akkor eredményes, ha felmérés alapján saját berendezésünkkel olyan gazdaságossági számítást tudunk felmutatni, amelynek alapján azt a beruházót is meg tudjuk nyerni partnerként, akinek előzőleg nem ilyen irányú volt az elképzelése , vagy eddig még nem is alakult ki a beruházási szándéka. Fodor Pál KOMPLEX A TRANSELEKTRO élő és folyamatban levő licenc-, „know-how”- és kooperációs szerződéseinek száma tavaly óta többszörösére emelkedett és már meghaladja a harmincat. Ezek közül kívánunk kiemelni néhány igen jelentős üzletkötést. A svájci SIBIR cégtől abszorbciós hűtőaggregát licencet és gyártási eljárásokat vásároltak. Ezek segítségével a Jászberényi Hűtőgépgyárban ez évben már megkezdték a (régebbi egy KOOPERÁCIÓ - csillagos helyett) a háromcsillagos mélyhűtőtérrel ellátott hűtőszekrények sorozatgyártását. A SIBIR, tekintettel a hűtőszekrények kiváló minőségére, elfogadta, hogy ellentételként magyar aggregátorokat szállítsanak. A TRANSELEKTRO közreműködésével jött létre a jugoszláv OBOD, a Hajdúsági Iparművek és az Ipari Műszergyár—ikla közötti megállapodás is, ipari mosogatógépek gyártására. Ez a 20 millió dolláros kooperáció alkatrész- és egyéb nehézségek miatt nehezen indult be. Sikerült 1970 szeptemberéig a problémákat megoldani, s így megkezdhették a gyártást. A kooperációs szerződés keretében 1971 folyamán az OBOD 15 ezer mosógéptestet és automatikát, a HIM 80 ezer fűtőtestet és ablakkeretet, az IMI pedig 80 ezer elektromotort szállít. A múlt évben az NSZK-ból és Ausztriából vásárolt kisautomata-licencek alapján idén már ugyancsak megkezdődött a termelés. A TRANSELEKTRO a Villamos Berendezés Készülék Művek (VBKM) Világítástechnikai Gyára és a Bakonyi Fémművek (Veszprém) részére Svájcból kapcsoló licencet vásárolt, a Kőbányai Porcelángyár megbízásából pedig diasect biztosítékra kötött kooperációs megállapodást a holland Weber céggel. Az idei licencvásárlások között legjelentősebb az ausztrál ESWOOD céggel kötött, ipari mosógépekre vonatkozó megállapodás. Az ausztrál cég négyféle (1000, 1500, 3000 és 4500 darab óránként) teljesítményű edénymosogató típus és kétféle (3000 és 3500 darab óránként) teljesítményű pohármosogatógép, valamint egy utánfűtéses ipari mosogatógép szabadalmát adta el a TRANSELEKTRO útján a Villamos Berendezés Készülék Műveknek. Ezzel lehetővé vált, hogy a VBKM Transvill gyáregységében a legkorszerűbb ipari mosógép-típusokat állítsák elő. A licencadó ESWOOD cég szerződésileg biztosította a licencvevő kizárólagos exportjogát. F. L. Magas felvásárlási ár , élesedő verseny Egyik legfontosabb gyógynövényünk, a kamilla, a magyar alföld szikes talajain terem. A terméseredmény a kedvező időjárási viszonyok függvénye. Több száz községben gyűjtik be; az utóbbi időben egyre több termelőszövetkezet, állami és halgazdaság is bekapcsolódott a termesztésbe. Körülbelül 5 kilogramm nyers kamillából lesz szárítás után 1 kg kamillavirág. Az új mechanizmusban a nyers kamilla kilogrammonkénti felvásárlási ára (a terméseredménytől függően) 2—12 forint. Ez az ár jó kereseti lehetőséget biztosított a gyűjtők számára. Majd később megalakultak a különböző szövetkezeti társulások, amelyeknek létalapot jelentett, hogy gyógynövényeket termesszenek. Megszűnt a Herbária Országos Gyógynövény- és Selyemgubóforgalmi Szövetkezet monopóliuma, s a verseny oly módon éreztette hatását, hogy megemelte a belföldi felvásárlási árakat Magyarország kamillaexportja nagy tradíciókra tekinthet vissza, e gyógynövény rendkívül kedvelt a világpiacon, jól jövedelmező. Körülbelül 30 országba exportált eddig a MEDIMPEX kamillát. Az utóbbi években azonban versenytársként jelentkezett a világpiacon Egyiptom és Argentína. Mind árban, mind minőségben nagy konkurrenciát jelentenek. Ez oda vezetett, hogy a gyűjtők a magas belföldi felvásárlási ár miatt egyre több árut hoztak, az exportot viszont nem lehetett növelni. Ha felvevőpiacainkat meg akarjuk őrizni, ha javítani akarunk az exporton, akkor egyenletesen jó minőségű kamillát kell termesztenünk és olcsóbban, részben a belföldi felvásárlási ár, részben pedig a feldolgozási költségek mérséklésével. A pénzügyminisztérium 1971-től minden kamillaeladásból származó dollár után járó forintösszeg 25 százalékának lefölözésével kíván módosítani a kamilla-felvásárlás helyzetén. Magyar műszerek londoni elismerése A Londoni Fizikai Társaság 60 esztendeje évről évre megrendezi az angol kutató- és fejlesztőlaboratóriumok új mérőműszereinek kiállítását. Kivételes esetekben a társaság figyelembe veszkülföldi jelentkezéseket is. A Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium most értesítést kapott arról, hogy a kiállítás zsűrije több magyar mérőműszert elfogadott, így a következő londoni bemutatón ott lesz a többi között az Egyesült Államokban is szabadalommal védett Tenzicel erőmérő-cella, valamint a magyar iparban is már több helyen használatos oldott oxigénmérő, az újonnan kifejlesztett kalibráló-berendezéssel. ROVISZIN © A Magyar Kereskedelmi Kamara Fővállalkozói Bizottsága hétfőn ülést tartott. Elsősorban az MTESZ-szel való együttműködésről tárgyaltak. A magyar szakemberek az elmúlt napokban fejezték be a Kubában épülő nagy üvegipari kombinát újabb két kemencéjének építését és a hozzá tartozó gépsorok szerelését. A KOMPLEX végzi a kubai üvegkombinát-beruházást. Az elgondolások szerint jövő év augusztusáig további hat üvegolvasztó kemencét építenek a magyar szakemberek. Három NSZK-gyártmányú függönykötő gépet helyeznek üzembe december végéig a Győri Csipkefüggönygyárban. Hangosító- és eredményhirdetőberendezések Algírban Az ELEKTROIMPEX már korábban megnyerte a magyar tervek alapján magyar szakértők közreműködésével készülő algíri stadion felszereléséhez szükséges eredményhirdető-berendezések vásárlására kiírt versenytárgyalást. Ennek az üzletkötésnek folytatásaként az ELEKTROIMPEX és a Budapesti Elektroakusztikai Gyár most újabb szerződést írt alá 113 ezer dollár értékű stadionhangosítási berendezés szállítására. Brust László, az ELEKTROIMPEX vezérigazgatója további tárgyalásokat folytat az illetékes algíri vezetőkkel más eredményhirdető berendezések és hangosítók exportjáról, s ily módon az algíri sportkombinátot teljesen magyar berendezésekkel szerelnék fel. 1970. DECEMBER 1. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 5. IV. em. Telefon: 180-830 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszámlára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési dij egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 70.4010/3 - Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008 3