Világgazdaság, 1970. december (2. évfolyam, 230/475-250/495. szám)

1970-12-01 / 230. (475.) szám

MAGYAR GAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG 3KOHOMUHeCKaH rašema Ez év július elsejétől — kísérleti jel­leggel — a Szovjetunió műszeripari minisztériumának teljes központi ap­parátusa és az alá tartozó vállalatok a gazdasági reform szellemében dol­goznak. Ez a következőket jelenti: — az ágazat teljes önfinanszírozása; — garanciavállalás a költségvetéssel szembeni kötelezettségek feltétlen tel­jesítésére; — az irányítás gazdasági módsze­reinek megerősítése; — az ötéves tervek és a hosszabb távra rögzített normatívák alapján tör­ténő finanszírozás. Az önfinanszírozás rendszerében az ágazat minden költséget — mind az egyszerű, mind a bővített újratermelés tekintetében — saját forrásokból, költ­ségvetési eszközök bevonása nélkül fedez. A fentiekkel összefüggésben a pénz­ügyi apparátus megnövekedett felada­tairól szól cikkében G. Mergelov, a műszeripari minisztérium pénzügyi osztályának vezetője. Sok vállalatnál a pénzügyi munka színvonala még nem nőtt fel az új­szerű igényekhez. Ennek okai között elsősorban említi a szerző, hogy még magának a pénzügyi munkának alap­vető funkciói sem tisztázottak. Egyes vállalatoknál a pénzügyi dolgozók igen széles feladatkörrel foglalkoznak: ők állítják össze az értékesítési és nyere­ségtervet, ők készítik a vállalati mér- A VILÁGSAJTÓBÓL A gazdasági reform és a vállalati pénzügyek lehet, részt vesznek az érdekeltségi alapok felosztásában, elemzik az álló- és forgóeszközök felhasználásának ha­tékonyságát. Más vállalatoknál ezek a funkciók megoszlanak a tervosztály, a pénzügyi osztály és a könyvelőség kö­zött. Ismét más vállalatoknál a pénz­ügyi munkatársak csak a bankokmá­nyok kitöltésével és a pénzműveletek­kel foglalkoznak. Kész receptet adni a pénzügyi osz­tály feladatkörére vonatkozóan nem lehet, ez a vállalat méreteitől, külső kapcsolataitól stb. függ. Minden eset­ben át kell fognia azonban a pénz­ügyi munkának a vállalat teljes tevé­kenységét, minthogy a pénzügyi mu­tatókban jutnak kifejezésre a vállala­tok gazdasági tevékenységének alap­vető eredményei. A minisztérium tervbe vette a pénz­ügyi tevékenység irányításának teljes automatizálását. Ez részét képezi az ágazat teljes tervirányítása automati­zálásának, ami a gépi számítástechnika tömeges alkalmazásával lesz megvaló­sítható. A pénzügyi munka színvonalának emelése feltételezi a pénzügyi dolgo­zók szakmai színvonalának növelését, a szakemberképzés kiterjesztését és megjavítását. Az ágazatban a vállalati pénzügyi dolgozóknak jelenleg csak 20 százaléka rendelkezik szakképesítéssel, és mindössze 3 százalékának van felső­fokú képesítése. (1970. évi 46. szám.) Handelsblatt DEUTSCHE WIRTSCHAFTSZEITUNG Industriekurier Ha Dél-Afrika el akarja kerülni, hogy a jövőben nehézségei támadjanak fizetési mérlegével, ösztönöznie kell az­­iparfejlesztést, függetlenül attól, hogy mi tette vontatottá. Ezért is javasolta a pénzügyminiszter a közelmúltban beter­jesztett költségvetési tervezetben az újonnan beszerzett gépek 15 százalékos és a gyárépületek 10 százalékos leírásá­nak újbóli bevezetését. Az utolsó évti­zedben sikerült ugyan az infláció átlagos növekedését 2,6 százalékon tartani, bár a hatvanas évek második felében kife­­­­jezett gyorsulás figyelhető meg. Jelen­leg a fogyasztói árindex évi 4 százalék­kal emelkedik és láthatólag további felszökése várható. Dél-Afrikában most javában folyik a bérek és fizetések emelése, ami újabb tápot ad az inflá­ciós erőknek, amelyeket monetáris és pénzügyi eszközökkel aligha lehet le­küzdeni. Gyorsan emelkednek a termelési költ­ségek és csökkentik az ipar nyereségét akkor, amikor külföldi versennyel kell szembenéznie. A hagyományos rest­riktív eszközök hatástalanokká válnak, ha túl sokáig tartják fenn őket. A gaz­daság az ötvenes évek eleje óta nem ta­pasztalt méretű költséginfláció felé tart. Az 1969—70. költségvetési évben az ál­lamháztartás kiadásai 17 százalékkal növekedtek, s ez a fizetési mérleg fo­lyótételeinek számláján 465 millió rand deficitet idézett elő, a háború vé­ge óta a legnagyobbat. Szerencsére az arany- és devizatartalék idén június végén még mintegy 1 milliárd rand volt. Dél-Afrika számíthat ugyan külföldi tőke további beáramlására, de kérdéses, hogy ez elég lesz-e a folyótételek defi­citjének kiegyenlítéséhez. A devizatar­talékok további csökkenésére kell kö­vetkeztetni, ami szűkebb keretek közé szorítja a gazdaság likviditását. Az inf­lációs tényezők — az exportot csökken­tő túlzott belföldi kereslet, a termelő­ipar elégtelen beruházásai és a mező- SratiEfurlírJSíilimg BLICK DURCH DIE WIRTSCHAFT Japán és az európai szocialista or­szágok kölcsönös áruforgalma jelenleg nem tűni­k ki kiugróan magas számok­kal, habár 1961-től 1969-ig 36,6 millió dollárról 186,7 millióra futott fel, vagyis csaknem meghatszorozódott. Az 1969-i áruforgalom értékéből az egyes szocia­lista országokra a következő összeg esett: Lengyelország kereken 58 millió, az NDK 37 millió, Románia 36,5 millió és Magyarország 10 millió dollár. Mind­emellett a jelenlegi politikai helyzet megítélése és az utóbbi időben a szo­cialista országban járt nagyszámú japán kereskedelmi küldöttség arról győzték meg a japán kormányt, hogy ezek a piacok hosszú távon jó kilátá­sokat nyújtanak a japán gazdaságnak. A japán vállalatok abból a felfogás­ból indulnak ki, hogy a szocialista or­szágokban a fogyasztási cikkek bevite­lének korlátozására irányuló törekvé­seket „nem lehet tartósan fenntartani”. Ezenkívül a japánok most abban a hely­zetben vannak, hogy a szocialista or­szágoknak szállítani tudják mindazt, amire csak szükségük van: fogyasztási cikkeket, beruházási javakat, amelyek­kel ismét fogyasztási cikkek állíthatók elő és nem utolsósorban a modern­­nyu­gati technológiát és a nyugati know­­how-t. E két utóbbi annál is inkább fontos, mert a szocialista országok ipari tér- Gondok Dél-Afrika fizetési mérlegével gazdaságot sújtó aszály­a a közeljövő fizetési mérlege számára nem sok jót ígérnek. Nem szabad a számításokból kihagyni azt sem, hogy Anglia a het­venes években valószínűleg csatlakozik a Közös Piachoz, ami egyes dél-afrikai termékek exportjában változásokat von maga után. Ezért az új költségvetés ex­portösztönzőket kíván bevezetni, de kérdéses, hogy ezeknek meglesz-e a kí­vánt hatása a belső piac konjunktúrá­jára. Az utóbbi időben hírek keringenek a rand leértékeléséről, amelyek azonban alaptalanok, noha a kiadások növeke­dése hátrányosan befolyásolja a fizetési mérleget. A font sterling újabb leérté­kelése viszont gondot okozna Dél-Afri­­kának: 1967-től eltérően már nem tudná elkerülni, hogy legalább bizonyos mér­tékben kövesse az angol példát. Az aranybányászat becslése szerint az aranytermelés a hetvenes évek vége felé visszaesik majd. A Nemzetközi Va­luta Alappal kötött megállapodás alap­ján Dél-Afrika szilárd árat kap az aranyért. Valószínűnek tűnik azonban, hogy 2-3 év múlva több aranyat fog­nak ipari célra és ékszernek feldolgoz­ni, mint amennyit a tőkésországokban termelnek. Akkor nyilván emelkedni kezd a nem-monetáris aranyár és Dél- Afrika igyekszik majd aranyát a sza­badpiacon értékesíteni. Ha meggondol­juk, hogy Dél-Afriika a tőkés világ aranytermelésének háromnegyed részét adja, a várható fejlemények nagy pm­ér­­tékben megerősítik piaci pozícióját. A fizetési mérleg deficitje arra kész­teti Dél-Afrikát, hogy ne csak folyó aranytermelését értékesítse, hanem készleteihez is nyúljon. Enélkül már a szabadpiaci ár jóval magasabb lenne, mint most. Az arany jól elbírja a „kü­lönleges lehívási jogok” (a papír-arany) bevezetését és Dél-Afrika bízik benne, hogy aranybányászata még sok évig jó szolgálatokat tesz az országnak. (1970. november 23.) Japán kereskedelme a szocialista országokkal mákéi gyakran még nem versenyképe­sek a nyugati termékek színvonalával. A japánok bizonyára megkísérlik azt is, hogy valamit profitáljanak a jelenleg fennálló politikai helyzetből. Legalábbis erre utal az a tény, hogy a kiemelkedő nyugati kereskedelmi partnerek nem­egyszer gyanakvással nézik Japánnak a szocialista országokban kifejtett üz­leti és egész tevékenységét. A szocialista országoknak a hosszú lejáratú kölcsönökre és exporthitelekre irányuló kívánságai tekintetében a ja­pánok eddig viszonylag tartózkodóak és óvatosak voltak. Az ezekbe az orszá­gokba irányuló kivitelük főleg gépek­ből áll. Az utóbbi időben jelentőségé­ben valamelyest növekedett a japán autók szállítása. Csehszlovákia 1969- ben 3000 Toyotát vásárolt. A szocia­lista országok kivitele viszont elsősor­ban különféle nyersanyagokból, ásvány­olajból és szénből állott. A kisebb mennyiségben szállított csehszlovák szerszámgépek még csak a kezdetét jelentik az ipari termékek kivitelének a szocialista térségből. Lengyelország, Japán legnagyobb szo­cialista kereskedelmi partnere, nemrég 100 millió dolláros hitelt kapott három japán cégtől ipari­­berendezések vásár­lására, cserébe pedig 10 év alatt 30 mil­lió tonna kokszot szállít a távol-keleti szigetországnak. (1970. november 21.) MARKETING A komplett berendezések exportja A komplett berendezések exportjá­nak előkészítése, üzletkötése sok tekin­tetben eltér a többi áruétól. Vonatko­zik ez a marketing-feladatokra is. Más a marketing lehetősége klasszikus terv­gazdálkodási rendszer esetében, más a gazdasági reformokkal módosított terv­­gazdálkodással rendelkező országban. Ettől is különbözik a marketing-munka olyan kapitalista országban, ahol az állami irányításnak fontos szerepe van. Ilyen a fejlődő országok egy része. A klasszikus tervgazdálkodás esetében, a beruházásra vonatkozó döntésről álta­lában állam­közi tárgyalások, tervegyez­tetések útján­­szerzünk tudomást. Bizo­nyos előjelekből ennek lehetőségéről már előbb is érkeznek jeladások: mű­szaki delegációk gyárlátogatásai, mű­szaki tapasztalatcsere, szakosítási tár­gyalások. Marketingre­­azonban — a fogalom szoros értelmezésében — ebben az esetben nincs lehetőség. Ott, ahol a reformok bevezetésével a gazdasági tervezés egy részét a gazda­sági egységek hatáskörébe utalták, azaz bizonyos értékhatárig maguk a beruhá­zók döntenek a beruházásról — azon­kívül beleszólásuk van a velük kap­csolatos nagyobb volumenű állami be­ruházásoknál a technológia kiválasz­tásában — a külkereskedelmi vállala­toknak már a­­beruházás eldöntése előtt módjukban van információkat kapni. Az igények megismerése alapján ebben az esetben műszaki javaslatot tehe­tünk. Ez már marketing-feladat. A fejlődő országokban az ipari be­ruházások megvalósítására rendszerint több évre szóló terveket készítenek. Ezeket részben állami, részben belföldi és külföldi magántőkével szándékoznak megvalósítani. Ezek az iparosítási ter­vek mindenki számára hozzáférhetők és a marketing-mun­ka egyik alapját képezik. Meg kell jegyeznünk, hogy e tervnek nevezett célkitűzések inkább csak irányelveknek foghatók fel, de megvalósításuk sem a beruházási tőke szempontjából, sem egyéb szempontból nincs mindig biztosítva. A marketing-feladat gyárberendezé­sek esetén összetettebb, mint fogyasz­tási vagy más tömeg- és sorozatgyár­tású cikik esetén. Itt nem azt kell meg­vizsgálni, hogy pl. vesznek-e e piacon paradicsompasszírozó gépeket, hanem azt, van-e reális alapja ezen a terüle­ten a pardicsomkonzerv-gyár létesíté­sének. Komplett berendezések mar­ketingjének egyik — sorrendben első — része annak a vizsgálata, milyenek a beruházási viszonyok, van-e beruhá­zási lehetőség, kedv, rendelkezésre áll-e beruházási tőke, a kereskedelmi tőke i­gyeksziik-e átmenni ipari beruházások­ba, milyen a pénzpiac helyzete, hitel­lehetőség, a kamatláb állása. Megvizs­gálandó, hogy az állami szervek részé­ről vannak-e bátorító kedvezmények: ingyen telek és infrastruktúra, adó­mentesség az induló évekre, importkor­látozás vagy vámvédelem a gyártandó produktumra. Ha ez az első vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, el lehet­ kez­deni a specifikus piacfelmérési munkát. Hosszú ideig vitatott kérdés volt a külkereskedelemben, hogy azt igyekez­­zünk-e exportálni, amit már gyártunk, vagy azt gyártjuk-e, amit exportálni lehet. Ennek a kérdésnek az eldöntése komplett berendezések esetén egyértel­mű: nincs helye „kísérletezgetésnek”. A legnagyobb biztonsággal olyan be­rendezések exportjával foglalkozha­tunk, amelyekből már szállítottunk kül­földre. Foglalkozhatunk olyan berende­zéssel is, amelynél a technológia itthon már­­kialakult, kifogástalanul működik, az üzembe helyezéshez a szakemberek rendelkezésre állnak és a berendezést legnagyobb részben magyar gyárak ál­lítják elő. Mint általános elvet, ki lehet mondani: olyan komplett berendezést lehet exportra ajánlani, és érdemes az ehhez szükséges marketing-munkát el­végezni, amelynek a technológiája itt­hon jól bevált. Minden szabály alól van kivétel. Mint kivételre, a datolyafeldol­gozó üzemek exportjában elért ered­ményekre lehet hivatkozni. Ebben az esetben nyilván nem lehetett itthon működő technológiára támaszkodni. De ha figyelembe vesszük, hogy hány ilyen próbálkozás jár eredménnyel , ez az igen alacsony százalékarány azt mutat­ja, ez olyan kivétel, amely a szabályt erősíti. A fenti elvek alapján tehát sikerült meghatározni, milyen berendezés ex­portja kerülhet szóba, és ez már kifeje­zetten marketing-munka. De ez nem a berendezésre vonatkozik, hanem a be­rendezés által előállítandó termékre (közvetett marketing). Meg kell vizsgálni a termék import­­statisztikáját, annak irányzatát az ille­tő országban és az exportlehetőségekre való tekintettel a szomszédos területe­ken is. Meg kell vizsgálni, van-e va­lószínűsége lényeges piacbővülésnek egyéb beruházások létesítésével kapcso­latban. (Pl. vasútépítés — vasbetonalj­­gyár, sörgyár — üvegpalackgyár stb.) Lényeges kérdés, hogy a nyersanyag a helyszínen biztosítható-e. Tisztázandó, hogy a helyi viszonyok szerint magas fokú automatizálásra van-e szükség, vagy inkább több munkaalkalom te­remtése a kitűzött cél, és hogy az álta­lunk javasolt technológia megfelel-e a kívánt feltételeknek. A szükséges szak­emberek biztosításának vizsgálata is ebbe a kérdéscsoportba tartozik. A berendezésre vonatkozó marketing alapvető része a gazdaságosság vizsgá­lata. Bár a berendezés ára lényeges összetevő a beruházó részére — és szer­ződéskötéskor ez hosszú vitát, doku­mentálást, konkurrens árakkal történő összehasonlítást jelent, mégis elsődlege­sen a végeredmény, az elérhető profit nagysága érdekli. Ehhez gyártípuson­ként és kapacitásnagyságonként gazda­ságossági számítást kell készíteni (fea­sibility report). Számításba kell venni az egyik oldalon a beruházás összes költségeit (telek, építkezés, gépek, a forgótőke kamatterhe stb.), a termelési és értékesítési költségeket (nyersanyag, munkabér, rezsi, igazgatási és értékesí­tési költségek, adóterhek stb.) szembe­állítva a várható bevétellel. Akkor vár­ható a beruházók részéről a pozitív döntés, ha ez a profit lényegesen maga­sabb, mint a bankkamatláb. Erre a többletre a beruházó azért tart igényt, mert minden vállalkozás kockázattal jár és ez­ különösképpen vonatkozik új termelőüzem létesítésére. Általában a magántőkét nem érdekli az olyan be­ruházás, amely maximálisan 8—10 év alatt térül meg, Összegezve, a komplett gyárberende­­zéssel kapcsolatos speciális marketing­­mun­ka összetett műszaki-gazdasági is­mereteket igényel, amelyeket a helyi adatok beépítésével kell használni. Ez a marketing­munka akkor eredményes, ha felmérés alapján saját berendezé­sünkkel olyan gazdaságossági számítást tudunk felmutatni, amelynek alapján azt a beruházót is meg tudjuk nyerni partnerként, akinek előzőleg nem ilyen irányú volt az elképzelése , vagy ed­dig még nem is alakult ki a beruházási szándéka. Fodor Pál KOMPLEX A TRANSELEKTRO élő és folya­matban levő licenc-, „know-how”- és kooperációs szerződéseinek száma ta­valy óta többszörösére emelkedett és már meghaladja a harmincat. Ezek közül kívánunk kiemelni néhány igen jelentős üzletkötést. A svájci SIBIR cégtől abszorbciós hűtőaggregát licencet és gyártási eljá­rásokat vásároltak. Ezek segítségével a Jászberényi Hűtőgépgyárban ez év­ben már megkezdték a (régebbi egy­ KOOPERÁCIÓ - csillagos helyett) a háromcsillagos mélyhűtőtérrel ellátott hűtőszekrények sorozatgyártását. A SIBIR, tekintettel a hűtőszekrények kiváló­ minőségére, elfogadta, hogy ellentételként magyar aggregátorokat szállítsanak. A TRANSELEKTRO közreműködé­sével jött létre a jugoszláv OBOD, a Hajdúsági Iparművek és az Ipari Mű­szergyár—ikla közötti megállapodás is, ipari mosogatógépek gyártására. Ez a 20 millió dolláros kooperáció alkatrész- és egyéb nehézségek miatt nehezen indult be. Sikerült 1970 szeptemberéig a problémákat megoldani, s így meg­kezdhették a gyártást. A kooperációs szerződés keretében 1971 folyamán az OBOD 15 ezer mosógéptestet és auto­­matikát, a HIM 80 ezer fűtőtestet és ablakkeretet, az IMI pedig 80 ezer elektromotort szállít. A múlt évben az NSZK-ból és Ausztriából vásárolt kisautomata-licencek alapján idén már ugyancsak megkezdődött a termelés. A TRANSELEKTRO a Villamos Be­rendezés Készülék Művek (VBKM) Világítástechnikai Gyára és a Bakonyi Fémművek (Veszprém) részére Svájc­ból kapcsoló­ licencet vásárolt, a Kő­bányai Porcelángyár megbízásából pedig diasect biztosítékra kötött ko­operációs megállapodást a holland Weber céggel. Az idei licencvásárlások között leg­jelentősebb az ausztrál ESWOOD cég­gel kötött, ipari mosógépekre vonat­kozó megállapodás. Az ausztrál cég négyféle (1000, 1500, 3000 és 4500 darab óránként) teljesítményű edénymoso­gató típus és kétféle (3000 és 3500 darab óránként) teljesítményű pohár­mosogatógép, valamint egy utánfűtéses ipari mosogatógép szabadalmát adta el a TRANSELEKTRO útján a Villamos Berendezés Készülék Műveknek. Ezzel lehetővé vált, hogy a VBKM Transvill gyáregységében a legkorszerűbb ipari mosógép-típusokat állítsák elő. A li­­cencadó ESWOOD cég szerződésileg biztosította a licencvevő kizárólagos exportjogát. F. L. Magas felvásárlási ár , élesedő verseny Egyik legfontosabb gyógynövényünk, a kamilla, a magyar alföld szikes ta­lajain terem. A terméseredmény a kedvező időjárási viszonyok függvé­nye. Több száz községben gyűjtik be; az utóbbi időben egyre több termelő­szövetkezet, állami és halgazdaság is bekapcsolódott a termesztésbe. Körül­belül 5 kilogramm nyers kamillából lesz szárítás után 1 kg kamillavirág. Az új mechanizmusban a nyers ka­milla kilogrammonkénti felvásárlási ára (a terméseredménytől függően) 2—12 forint. Ez az ár jó kereseti le­hetőséget biztosított a gyűjtők szá­mára. Majd később megalakultak a különböző szövetkezeti társulások, amelyeknek létalapot jelentett, hogy gyógynövényeket termesszenek. Meg­szűnt a Herbária Országos Gyógynö­vény- és Selyemgubóforgalmi Szövet­kezet monopóliuma, s a verseny oly módon éreztette hatását, hogy meg­emelte a belföldi felvásárlási árakat Magyarország kamillaexportja nagy tradíciókra tekinthet vissza, e gyógy­növény rendkívül kedvelt a világ­piacon, jól jövedelmező. Körülbelül 30 országba exportált eddig a MEDIM­­PEX kamillát. Az utóbbi években azonban versenytársként jelentkezett a világpiacon Egyiptom és Argentína. Mind árban, mind minőségben nagy konkurrenciát jelentenek. Ez oda ve­zetett, hogy a gyűjtők a magas bel­földi felvásárlási ár miatt egyre több árut hoztak, az exportot viszont nem lehetett növelni. Ha felvevőpiacainkat meg akarjuk őrizni, ha javítani akarunk az expor­ton, akkor egyenletesen jó minőségű kamillát kell termesztenünk és olcsób­ban, részben a belföldi felvásárlási ár, részben pedig a feldolgozási költ­ségek mérséklésével. A pénzügyminisztérium 1971-től minden kamillaeladásból származó dollár után járó forintösszeg 25 szá­zalékának lefölözésével kíván módo­sítani a kamilla-felvásárlás helyzetén. Magyar műszerek londoni elismerése A Londoni Fizikai Társaság 60 esz­tendeje évről évre megrendezi az an­gol kutató- és fejlesztőlaboratóriumok új mérőműszereinek kiállítását. Kivé­teles esetekben a társaság figyelembe vesz­­külföldi jelentkezéseket is. A Méréstechnikai Központi Kutató La­boratórium most értesítést kapott ar­ról, hogy a kiállítás zsűrije több ma­gyar mérőműszert elfogadott, így a következő londoni bemutatón ott lesz a többi között az Egyesült Államok­ban is szabadalommal védett Tenzicel erőmérő-cella, valamint a magyar iparban is már több helyen használa­tos oldott oxigénmérő, az újonnan ki­fejlesztett kalibráló-berendezéssel. ROVISZIN © A Magyar Kereskedelmi Kamara Fővállalkozói Bizottsága hétfőn ülést tartott. Elsősorban az MTESZ-szel való együttműködésről tárgyaltak.­­ A magyar szakemberek az elmúlt napokban fejezték be a Kubában épülő nagy üvegipari kombinát újabb két ke­mencéjének építését és a hozzá tartozó gépsorok szerelését. A KOMPLEX végzi a kubai üvegkombinát-beruházást. Az elgondolások szerint jövő év augusztu­sáig további hat üvegolvasztó kemen­cét építenek a magyar szakemberek.­­ Három NSZK-gyártmányú függöny­­kötő gépet helyeznek üzembe december végéig a Győri Csipkefüggönygyárban. Hangosító- és eredményhirdető­berendezések Algírban Az ELEKTROIMPEX már korábban megnyerte a magyar tervek alapján magyar szakértők közreműködésével készülő algíri stadion felszereléséhez szükséges eredményhirdető-berende­zések vásárlására kiírt versenytárgya­lást. Ennek az üzletkötésnek folytatá­saként az ELEKTROIMPEX és a Bu­dapesti Elektroakusztikai Gyár most újabb szerződést írt alá 113 ezer dol­lár értékű stadionhangosítási berende­zés szállítására. Brust László, az ELEKTROIMPEX vezérigazgatója to­vábbi tárgyalásokat folytat az illeté­kes algíri vezetőkkel más eredmény­hirdető­ berendezések és hangosítók exportjáról, s ily módon az algíri sportkombinátot teljesen magyar be­rendezésekkel szerelnék fel. 1970. DECEMBER 1. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 5. IV. em. Telefon: 180-830 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszám­lára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési dij egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 70.4010/3 - Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008 3

Next