Világgazdaság, 1971. január (3. évfolyam, 1/496-20/515. szám)

1971-01-13 / 7. (502.) szám

I MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG FAR EASTERN ■ ECONOMIC review Viszonylagos elmaradottsága ellenére, Kína — több mint 700 millió lakosával — roppant befolyást gyakorol a világra. Ennek az óriási tömegnek az irányítása más országok politikusait minden bi­zonnyal kétségbe ejtené. Elég arra gon­dolni, hogy Nagy-Britannia már hosszú ideje képtelen megküzdeni gazdasági nehézségeivel, Kínában pedig egyedül a Kvantung tartománynak nagyobb a né­pessége, mint Angliáé. Kína, amikor áttért a tervgazdálko­dásra, vállalta a Szovjetuniónál három­szor nagyobb lakosság központi irányí­tását, anélkül, hogy rendelkezett volna a Szovjetunió szakképzett irányító gár­dájával és technikai feltételeivel. Az Európai Közös Piac létrehozása keser­ves folyamatnak bizonyul, de e csopor­tosulás is eltörpül Kína méreteihez vi­szonyítva. Az emberiség negyedrészét kitevő kínai lakosságnak több mint 80 száza­léka vidéken, viszonylag elmaradott kö­rülmények között él. A több mint 2000 éves kulturális örökség értelmében a nagy családok voltak a házasság sike­rének és a társadalmi érvényesülésnek az alapjai. A születésszabályozás már ezért is hihetetlen vállalkozásnak tűnt. A születésszabályozás programjának alapját megbízható népesedési statisz­tikáknak kellene szolgáltatniuk. A kínai vezetők mindeddig kevés jelét adták annak, hogy pontosan ismerik országuk lélekszámát. Mindebből természetesen a kínai gazdaságtervezés megbízhatóságá­val kapcsolatosan is levonhatók követ­keztetések és kétségessé válik, milyen pontosan képes a pekingi központ tájé­kozódni a helyi esemény­ekről? A lakos­ság számbavételének nem kellő pontos­sága és korlátozott volta esetleg választ adhat a múlt gazdasági kudarcainak egynémely okára is. Legutoljára 1953-ban volt általános népszámlálás Kínában, és akkor 583 millióban állapították meg az ország népességét. A kormány 1961-ben 650 millió, 1966-ban már 700 millió lakosról beszélt. Jelenleg még mindig 700 millió A VILÁGSAJTÓBÓL A születésszabályozás sikere Kínában ______ főt emlegetnek a hivatalos becslések, bár néhány hónapja az egyik pekingi miniszter 750 millió kínairól szólt. Az ENSZ-ben közel 760 millióra teszik Kína lakosságát. Az adatokból mindazonáltal egyértel­műen kiderül, hogy a kínai népszaporo­dás nagymértékben visszaesett és ez a 15 éves születésszabályozási mozgalom sikerét jelzi. A fogamzásgátlók, a ter­hességmegszakítások és a sterilizációk útján, valamint a házasságkötés késlel­tetésével sikerült a népszaporodás ko­rábbi arányszámát a felére leszorítani. A születési arányszám 1963 előtt — becslések szerint — 2,5 százalékos volt, 1963—68 között már 1,4 százalékra csök­kent és a legutolsó felmérések alapján számos tartományban megközelíti a hi­vatalosan előirányzott egy százalékot. Ezzel Kína rövidesen egy sorba kerül­het a legfejlettebb nyugati országok né­pesedési arányával. (Az USA-ban 1,2 százalékos a népszaporodás.) A nyilvánvaló siker ellenére Peking­­nek is számolnia kell azzal, hogy a népesség-explózió problémája nem ol­dódik meg egy csapásra. Az ENSZ-sta­­tisztika 900 millióra becsüli Kína lakos­ságát 1980-ban. Nehéz feladat lesz az egyre szaporodó munkaerőállomány foglalkoztatásának biztosítása. (Becslé­sek szerint 1985-re 33 százalékkal nö­vekszik Kína munkaképes lakossága.) A kormánynak ugyanakkor, ígéretéhez híven, folyamatosan emelnie kellene az életszínvonalat. A problémát csak súlyosbítja, hogy az egészségügyi ellátottság javulása, a jobb élelmiszerellátás stb. miatt szá­molni kell az átlag kínai produktív élet­korának meghosszabbodásával. A tech­nikai színvonal emelésével felszabaduló munkaerők elhelyezése további nehéz­séget okoz. Talán e tényezők kényszerítő ereje áll a kínai erőfeszítések mögött, melyek célja, hogy ösztönözzék a kis- és közép­üzemek létrehozását, a munkások és parasztok önellátó gazdasági egységei­nek kialakulását. (1970. évi 52. szám) Neues Deutschland Burma 27 milliós népe függetlenségé­nek 24. esztendejébe lépett, de a széles tömegek érdekeit szolgáló fejlődés csak 1962-ben kezdődött el a Ne Win tábor­nok vezette Forradalmi Tanács vezeté­sével. A szocializmus felé vezető úton megtett első lépések a következők vol­tak: számos külföldi monopólium és bank, valamint egész iparágak államo­sítása és a föld felosztása. Statisztikai adatok igazolják, hogy az azóta eltelt idő alatt sikerült a nép­gazdaságot megszilárdítani. Így például az ipari termelés 50 százalékkal növe­kedett. A fejlesztés útján további erő­feszítésekre van szükség, minthogy az 1969/70-es pénzügyi év végén sok gon­dot tükröző jelentést kellett a nép elé terjeszteni. A jelentés gyors orvoslást igénylő szubjektív és objektív hiányos­ságokra és nehézségekre mutat rá. Az említett pénzügyi évet Burma 372,3 mil­lió kyat deficittel zárta (1 kyat 1 0,88 NDK márka), ami 250 millióval na­gyobb hiány a tervezettnél. A Forradalmi Kormány és a Burmai Szocialista Programpárt nagy változáso­kat tervez a gazdaságban. Ennek során az eddiginél nagyobb mértékben kíván­ A burmai népgazdaság megszilárdítása fár a figyelmet a termelés fokozására összpontosítani. Az új pénzügyi évben 30 állami üzemben kezdik meg a ter­melést, amelyek között mezőgazdasági gépeket, élelmiszereket, építőanyagot előállító gyárak és hajógyárak szerepel­nek. Az 1970/71. évi költségvetés a terv­­kiadások 27,7 százalékát szánja az ipar és kereskedelem fejlesztésére. Igen fontos további lépés — amelyet a lakosság lelkesen üdvözöl — a szövet­kezetek megalakítása. Ez csökkentheti a termelés felaprózottságát és erősítheti az állami szektort, hiszen a rendelke­zésre álló statisztikai adatok szerint a magánszektor részesedése az ipari ter­melésből még mindig másfélszerese az államinak. A burmai sajtó behatóan foglalkozik a gazdaságpolitika kérdéseivel és a ne­hézségek okát többek között abban lát­ja, hogy a külkapcsolatok — külkeres­kedelem, külföldi hitelek — terén az or­szág még főként a monopolkapitalista országoktól függ. Átfogó gazdasági terv kidolgozását javasolják, amelynek meg­valósítására a párt az egész népet moz­gósítaná. (1971. január 5.) U.S.News & World Report Súlyos sztrájkharcok vetítik előre árnyékukat az USA-ban — figyelmez­tetnek a szakszervezetek és az üzleti élet vezetői. Idén lesz esedékes a kol­lektív szerződések megújítása, többek között, az acél-, az alumínium-, a repülőgépiparban, a vasútnál. A szer­ződések meghosszabbítását célzó tár­gyalások mintegy 4,8 millió amerikai munkást érintenek. Szakszervezeti körökben nem hagy­nak kétséget afelől, hogy a vállalat­vezetőségeknek fel kell készülniük a munkásság követelésének „eszkaláció­jára”. A dolgozók bérharcainak ered­ményét az infláció gyakorlatilag sem­mivé tette az utóbbi években és a munkavállalók elszenvedett vesztesé­geik kiegyenlítésére törekszenek. Az acélipari szakszervezet egyike azoknak az óriás munkásszervezetek­nek, melyek kemény harcot ígértek a magasabb árak miatt elenyészett fizetésemelések visszaszerzésére. A bé­rek jelentős emelése mellett azt kö­vetelik, hogy a kollektív szerződések­ben külön záradék gondoskodjék a mozgó bérskáláról, amely az inflációs ráta arányában automatikus fizetés­javításokat tesz lehetővé. Az iparág vezetői egyelőre teljes mértékekben elutasítják e javaslatokat, és ma már mindkét fél arról beszél, hogy a nyílt kenyértörés elkerülhetetlen lesz. Az acélfelhasználók máris megkezdték a fém felhalmozását. Más iparágaknak is fel kell készül­niük a szívós alkudozásokra és a hosszabb ideig elhúzódó sztrájkokra. Nagy jelentőségű az a tény, hogy mintegy 5,3 millió munkás már a korábbi kollektív szerződések megye- Idén újabb bérharcok várhatók az USA-ban rése alkalmával 7,8 százalékos bér­emelést harcolt ki 1971-re. Emellett 3 millió dolgozót a mozgóbérskála­­záradék véd az inflációs erózióval szemben. E szerződések minden bi­zonnyal követendő célként jelentkez­nek a többi szakszervezet előtt is. Áprilisban lesz a Bell-System ve­zetőségének és a híradástechnikai ipar több mint félmillió dolgozóját tömö­rítő szakszervezetnek az erőpróbája. De áprilisban jár le nem kevesebb, mint 530 ezer építőipari munkás kol­lektív szerződése is. Már korábban, március 1-én kirobbanhat a vasutasok általános sztrájkja, és számolni kell a kikötőmunkások országos munkabe­szüntetésével is. A Nixon-kormány tudatában van, milyen politikai és gazdasági veszélye­ket rejthetnek magukba a várható bérmozgalmak és sztrájkok. Megfi­gyelők arra számítanak, hogy a kor­mány a kongresszus közbenjárását fogja kérni, szavazzon meg törvényt a vasutas- és kikötőmunkás-sztrájkok idei betiltásáról. Nixon elnök azt ja­vasolta, hogy kötelező erejű, döntő­­bírósági határozatok útján oldják meg a vitás kérdéseket a szállításban tevé­kenykedő dolgozókat illetően. A kép­viselők többsége tartózkodóan fogadta az elnök indítványát, bár valószínű, hogy a vasutassztrájk elkerülésének lehetőségével foglalkozni fog a tör­vényhozás. A szakszervezeti vezetők viszont nyomatékosan tudomásul ad­ták: elutasítják a kongresszus bele­szólását a kizárólag a szervezett dol­gozókra és a vállalatvezetőségekre tartozó munkaügyi vitákba. (1971. január 4.) Jó kezdeményezés Az ELEKTROMODUL nagy fontos­ságot tulajdonít annak, hogy a magyar ipar növekvő alkatrészszükségletét mind nagyobb mértékben a szocialista országokból elégítse ki. Ennek érde­kében a vállalat megjelentette az új típusú és tartalmú tájékoztatóját, amely részletesen ismerteti a szocia­lista partnerek jelenlegi alkatrészgyár­tását, és a vásárlási lehetőségeket. A vállalattól a közelmúltban néhány szocialista országban piackutatást vé­geztek, és összeállították a legújabb gyártmányok listáját. A most megje­lent szocialista alkatrészkatalógusban szerepelnek a legújabb félvezetők, tranzisztorok, különféle kondenzátorok, ellenállások, kapcsolók, csatlakozók stb. A kiadvány érdekességének mond­ható, hogy azokról a típusokról is ad összeállítást, amelyek jelenleg fejlesz­tés alatt állnak a szomszédos partne­reknél, a jövő évben pedig már ex­portképes termékeknek minősíthetők. Továbbá olyan termékekről is ismer­tetést ad, amelyeket nyugati kooperá­cióban készítenek a szocialista part­nerek. A jó kezdeményezés várhatóan jó üzleteket hoz majd. ÚJ TERVEK ÉS GONDOK AZ ELEKTROAKUSZTIKAI GYÁRBAN Az Elektroakusztikai Gyár terme­lésének 85 százaléka külföldi piacok­ra jut. A Szovjetunióba 1971-ben 5 millió rubelért professzionális stúdió­­berendezéseket, az NDK-ba 1 millió rubelért akusztikai és audio­vizuális technikát szállítanak. A tőkés export értéke 1970-ben 200 ezer dollár volt (az összes export 10 százaléka), az idén 50 százalékkal ez nőni fog. Gö­rögországban szállodák, Ausztriában templomok hangosítására kaptak meg­rendelést, Kanadába sztereó-hangsu­gárzókat, Franciaországba tv-kocsik egyes berendezéseit szállítják. Bel­giumban az SBR, Olaszországban a Siemens Italiana építi be gyártmányai­ba a magyar termékeket. Tavaly a Magyar Kereskedelmi Ka­mara delegációja angol körúton vett részt. A küldöttségben volt az Elektroakusztikai Gyár képviselője is, és ott-tartózkodása során több angol céggel folytatott megbeszéléseket. Eze­ken megállapodott velük a rendszer­­technika egyes területeinek közös fej­lesztésében. A Kamara segítségével a gyár olasz és francia cégekhez is el­juttatta kooperációs javaslatait, és vár­ja válaszaikat. A Kamara által nyújt­ható segítségről beszélt Rózsavölgyi József, a gyár igazgatója is, a decem­beri kamarai közgyűlésen. Egy másik probléma, amit megem­lített, és amellyel kapcsolatban szemé­lyesen is beszélgettünk vele: a komp­lett fővállalkozások kérdése volt. Ezek mind jobban elterjednek a nemzetközi üzletkötésekben, a magyar külkeres­kedelem azonban még nem készült fel rájuk. Példa erre a következő eset. Az Elektroakusztikai Gyár megnyer­te az Algírban épülő sportkombinát hangosító berendezéseire kiírt verseny­­tárgyalást. A 160 ezer dolláros meg­rendelésből az Elektroakusztikai Gyár­ra 60 ezer dollár jut, konkurrenseit viszont csak úgy előzhette meg, hogy vállalta a komplett megvalósítást. Így most az ő feladata az általa nem gyár­tott berendezéselemek beszerzése is (francia cégtől kell beszerezni pél­dául a kábeleket burkoló acélcső-rend­szert). Erre a vállalat, jellegéből adó­dóan, nincs felkészülve, mint ahogy az üzletben részt vevő két másik ipar­­vállalat és négy külkereskedelmi vál­lalat sem. Olyan állami szervre lenne tehát szükség, amely hasonló esetekben kö­telezettséget vállalna a szükséges ke­reskedelempolitikai, jogi és egyéb ko­ordináció biztosítására. Ezt bizonyí­totta egyébként a moszkvai KGST-pa­­lota létesítésénél alkalmazott módszer is, amikor megfelelő jogkörrel felha­talmazott kormánybiztos kinevezésére volt szükség a vállalkozásban részt ve­vő 8 külkereskedelmi és 70 iparválla­lat munkájának összehangolására. —i­dó • __________ Példamutató termékcsere Kedden a KOMPLEX helyiségeiben a magyar és a Transakta csehszlovák külkereskedelmi vállalat vezérigazga­tója szerződést írt alá. A szerződés értelmében a következő öt évben a KOMPLEX az Agárdi Állami Gazda­ságban gyártott, és három állami gaz­,­daság közös vállalkozásaként szereplő sertéstartó berendezéseket szállít Cseh­szlovákiába. Mint Váncsa Jenő, az állami gazda­ság igazgatója munkatársunknak el­mondotta, vállalata hosszabb ideje fog­lalkozik a sertéstartás iparszerű zárt rendszerének megvalósításával, így például elérték, hogy egy műszakban egy dolgozó 5000 sertés ellátásával fog­lalkozik. Sikereikre Csehszlovákiában is felfigyeltek, és tavaly 1,4 millió ru­bel értékben 25 felszerelt sertéstelepet vásároltak tőlük. Mivel ezek a szállí­tások olyan kapacitásokat kötöttek le, amelyekre a hazai sertésprogram meg­valósításánál is szükség van, célszerű­nek látszott a szállításokat kooperációs szerződéssel felváltani. Ennek értelmében a magyar vállalat etetőberendezéseket, tetőelemeket, a sertésistálló ventillációját és egyéb be­rendezéseket szállít a KOMPLEXEN keresztül Csehszlovákiába. A csehszlo­vákiai nagymagyari talajjavító szövet­ KOOPERÁCIÓ kezet épületpaneleket, disznóketreceket és sík eternitlapokat biztosít az agár­diaknak. A kölcsönös szállítások értéke másfél-kétmillió rubel lesz, s ez mind­két országban 200—200 ezer sertés hiz­lalását teszi lehetővé. A szerződés aláírásánál jelen volt Németh Jenő, a szlovák földművelés­­ügyi miniszter helyettese, aki az üz­letet kezdeményezte. Elmondotta, hogy a magyar berendezések jelentős szere­pet játszanak a csehszlovák sertésprog­ram megvalósításában is, amelyben öt év alatt 280 ezer hízót és 40 ezer anya­kocát kívánnak tenyészteni. Ezenkívül 100 ezer sertést hizlaló istállókapacitást kívánnak korszerűsíteni. A Csehszlová­kiába irányuló import egyébként az Agárdi Állami Gazdaság fele terme­lését köti le. Németh Jenő szólt arról is, hogy a sertéstenyésztést elősegítő kooperáció után a jövőben a szarvas­­marha- és juhtenyésztés terén is sze­retnének hasonló szerződéseket kötni. A két vállalat szerződése a szocia­lista országok közötti együttműködés új lehetőségére példa. Két vállalat, amelyek mindegyike vezető szerepet játszik hazája mezőgazdasági program­jában, úgy cseréli ki termékeit, hogy az a program megvalósítását is elő­segítse, és a vállalatok gyártmány­profilját is optimálisra szűkítse. Külkereskedelmünk 1970 tizenegy hónapjában Az elmúlt év tizenegy hónapjában 25 milliárd 912 millió devizaforint volt a magyar behozatal, ami 32 százalék­kal több, mint 1969 hasonló időszaká­ban és körülbelül 3,3 milliárd deviza­forinttal meghaladta 1969 összes im­portját. A behozatal egyaránt növeke­dett a szocialista és a nem szocialista országokból, de az utóbbiakból jobban. Amíg ugyanis a 15 milliárd 867 millió devizaforintos szocialista országból származó import 24 százalékkal halad­ta meg 1969 azonos időszakának beho­zatalát, addig a több mint 10 milliárd devizaforintnyi nem szocialista orszá­gokból származó importnál a növeke­dés 46 százalékra rúgott. A szocialista országokból származó import áruszerkezete a következőkép­pen alakult (millió devizaforintban): A táblázatból látható: a teljes import túlnyomó részét az anyagok, a félkész­termékek, valamint a gépek, szállító­eszközök és a beruházási javak cso­portja adta. A leggyorsabban a fo­gyasztási cikkek importja növekedett (68 százalékkal), s ezt követte a gép­import 39 százalékkal. Az energiahor­dozók, a villamos energia, valamint az anyag- és félkésztermék-csoportban a növekedés 17, illetve 13 százalék volt, míg — és ez figyelemre méltó — az élelmiszerimport 23 százalékkal vissza­esett. Ami a nem szocialista országokat illeti, itt döntő szerepe van az anyag- és félkésztermék-behozatalnak (ez 38 százalékkal emelkedett). A másik je­lentős csoport az élelmiszeripari anya­gok és élelmiszerek importja, itt az emelkedés 99­­ százalék.­­ Legkevésbé a gépek, szállítóeszközök és beruházási javak behozatala nőtt, mindössze 17 százalékkal. De nem szabad megfeled­keznünk róla, hogy a nem szocialista országok csoportjában nemcsak a fej­lett ipari országok, hanem a fejlődő országok is beletartoznak. Fogyasztási­­cikk-importunk több mint kétszeresé­re emelkedett, pontosabban 118 száza­lékkal haladta meg a korábbi szintet. Végül az energiahordozók és vi­llamos­­energia-import 375 százalékkal emel­kedett. Ami a kivitelt illeti, az 1970. év ti­zenegy hónapjában 11 százalékkal nö­vekedett, s értéke a következőképpen oszlott meg (millió devizaforintban): •s« A nyersanyagokat és élelmiszeripari cikkeket azonos mennyiségben expor­táljuk mindkét csoporthoz tartozó or­szágban, s feltűnően kevés a nem szo­cialista országba irányuló gépexport. A szocialista országokba irányuló export­nál leggyorsabban növekedett az élel­miszerexport (10 százalékkal), 6, illetve 9 százalékkal nőtt a nyersanyag- és a a gépexport, változatlan maradt a fo­gyasztási iparcikkek kivitele, és 44 szá­zalékkal esett vissz az energiahordozók és a villamos energia exportja. A nem szocialista országok csoport­jában — és ez éppen az előbbi megál­lapítás fényében kedvező — 51 száza­lékkal nőtt a gépexport, 37 százalékkal a nyersanyagexport, újabb 14 százalék­kal emelkedett az élelmiszerkivitel, változatlan maradt a fogyasztási cik­kek exportja, energiahordozó-kivite­lünk pedig valamelyest visszaesett. Aba Iván Energiahordozók és villamos energia 200 Gépek, szállítóeszközök, beruházási alkatrészek 3437,8 Anyagok és félkésztermékek, beruházási javak 7003,8 Fogyasztási iparcikkek , 1850 Élelmiszeripari anyagok, élő állatok, élelmiszerek 627,3 SzocialistaSZocialista Energiahordozók és villamos energia 456,0 164,8 Anyagok, félkésztermékek, alkatrészek 3115,8 3055,3 Gépek, szállítóeszközök, beruházási javak 4965,5 623,9 Fogyasztási iparcikkek 2359,9 2880,1 Élelmiszeripari anyagok, élő állatok, élelmi­szerek 2427,2 2658,1 Gépek Csehszlovákiából A Kő- és Kavicsipari Egyesülés szo­bi kőbányáját nagyobb kapacitás (1,5 millió tonna) elérésére kívánja korsze­rűsíteni. Ennek érdekében 1971 és 1974 között mintegy 5 millió rubelért im­portál gépeket Csehszlovákiából. A csehszlovák fél ugyanakkor évente több ezer tonna zúzottkövet kíván be­szerezni a szobi kőbányából. Az együttműködés érdekében a Kő- és Kavicsipari Egyesülés, illetve a Zá­­podoslavenské Kamenolomy és a Strkopiesti N. P. kooperációs szerző­dést köt. Szerződésük kiterjed az im­portálandó gépfajták és alkatrészek ellátására a Sztrojsztava Bratislava Sahy üzeméből, valamint az 1975-től exportálandó zúzottkő mennyiségére és minőségére. A kőanyag ellenértékét 5 millió rubelig a csehszlovák gépek tör­lesztésére fordítják. A tervek szerint évente 1 millió rubel értékben expor­tálnak majd zúzottkövet. iii Wiiuiuiiiiiiiiiiiiiittiiiiiiio^ ­ Bukarestben aláírták a magyar— román tudományos együttműködési jegyzőkönyvet. Ennek alapján mező­­gazdasági és élelmezésügyi témákban kutatnak együtt a két ország szakem­berei.­­ Első ízben vásárolt magyar fona­tánalmát egy elefántcsontparti im­portőr. Az öt tonnára szóló szállítási szerződést a napokban írták alá. Ugyancsak elefántcsontparti cég 200 darab tv-készüléket vásárolt Magyar­­országtól. 0 NDK-gyártmányú forgácsoló auto­mata berendezést helyeztek üzembe a magyar Gördülőcsapágy Művek debre­ceni gyárában.­­ Az Almásfüzitői Timföldgyár órán­ként 64 tonna gőzt előállító osztrák gyártmányú kazánt vásárolt. A szere­lést még januárban megkezdik. Ő 90 millió forint értékben szállít kül­földre elektródákat, elektrométereket és polarográfokat a RADELKIS szö­vetkezet. A kivitel 80 százaléka szo­cialista országokba jut. RÖVIDEN 0 Húszezer törpemotort szállít kom­puterekhez az amerikai IBM cégnek az Ikladi Ipari Műszergyár. 0 1500 tonna nitrozománc festéket szállít ebben az évben a BUDALAKK a Szovjetunióba. 0 12 000 tonna földidió-dara import­jára kötött szerződést az AGRIMPEX Indiában. © A HUNGAROTEX 1,3 millió rú­­piás próbarendelést adott fel egyik in­diai szállítójának különféle textil­méterárukra. 0 Január 18. és 22. között Ljubljaná­ban az ELEKTROMODUL árubemuta­tót rendez a magyar—jugoszláv keres­kedelmi kapcsolatok bővítése érdeké­ben. 0 A szombathelyi Kertész Termelőszö­vetkezet üvegházaiból elindult az év első exportszállítmánya. Ausztriába 20 ezer szál kartondobozba csomagolt pi­ros, fehér, és rózsaszínű, az NSZK-ba pedig 10 ezer szál bimbós szegfűt küld­tek. Jelenleg cserepes zöldnövények, gondosan csomagolt fikuszok, boros­tyánok és pálmák csehszlovákiai szál­lítását készítik elő. © A kunfehértói állami gazdaság bor­­kősav-üzemének gépi berendezését Olaszországból vásárolták, és a gyártó cég szakemberei végezték a szerelési munkát. © A METALIMPEX ajánlatot tett az Indiai Állami Külkereskedelmi Válla­latnak 4000 tonna alumíniumtömb szállítására. 1971. JANUÁR 13.3 VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 183—860 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felel­ős kiadó SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, a 215-96.162 pénzforgalmi jelzőszámon átutalással. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 70.4405/3 — Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008

Next