Világgazdaság, 1971. január (3. évfolyam, 1/496-20/515. szám)
1971-01-13 / 7. (502.) szám
I MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG FAR EASTERN ■ ECONOMIC review Viszonylagos elmaradottsága ellenére, Kína — több mint 700 millió lakosával — roppant befolyást gyakorol a világra. Ennek az óriási tömegnek az irányítása más országok politikusait minden bizonnyal kétségbe ejtené. Elég arra gondolni, hogy Nagy-Britannia már hosszú ideje képtelen megküzdeni gazdasági nehézségeivel, Kínában pedig egyedül a Kvantung tartománynak nagyobb a népessége, mint Angliáé. Kína, amikor áttért a tervgazdálkodásra, vállalta a Szovjetuniónál háromszor nagyobb lakosság központi irányítását, anélkül, hogy rendelkezett volna a Szovjetunió szakképzett irányító gárdájával és technikai feltételeivel. Az Európai Közös Piac létrehozása keserves folyamatnak bizonyul, de e csoportosulás is eltörpül Kína méreteihez viszonyítva. Az emberiség negyedrészét kitevő kínai lakosságnak több mint 80 százaléka vidéken, viszonylag elmaradott körülmények között él. A több mint 2000 éves kulturális örökség értelmében a nagy családok voltak a házasság sikerének és a társadalmi érvényesülésnek az alapjai. A születésszabályozás már ezért is hihetetlen vállalkozásnak tűnt. A születésszabályozás programjának alapját megbízható népesedési statisztikáknak kellene szolgáltatniuk. A kínai vezetők mindeddig kevés jelét adták annak, hogy pontosan ismerik országuk lélekszámát. Mindebből természetesen a kínai gazdaságtervezés megbízhatóságával kapcsolatosan is levonhatók következtetések és kétségessé válik, milyen pontosan képes a pekingi központ tájékozódni a helyi eseményekről? A lakosság számbavételének nem kellő pontossága és korlátozott volta esetleg választ adhat a múlt gazdasági kudarcainak egynémely okára is. Legutoljára 1953-ban volt általános népszámlálás Kínában, és akkor 583 millióban állapították meg az ország népességét. A kormány 1961-ben 650 millió, 1966-ban már 700 millió lakosról beszélt. Jelenleg még mindig 700 millió A VILÁGSAJTÓBÓL A születésszabályozás sikere Kínában ______ főt emlegetnek a hivatalos becslések, bár néhány hónapja az egyik pekingi miniszter 750 millió kínairól szólt. Az ENSZ-ben közel 760 millióra teszik Kína lakosságát. Az adatokból mindazonáltal egyértelműen kiderül, hogy a kínai népszaporodás nagymértékben visszaesett és ez a 15 éves születésszabályozási mozgalom sikerét jelzi. A fogamzásgátlók, a terhességmegszakítások és a sterilizációk útján, valamint a házasságkötés késleltetésével sikerült a népszaporodás korábbi arányszámát a felére leszorítani. A születési arányszám 1963 előtt — becslések szerint — 2,5 százalékos volt, 1963—68 között már 1,4 százalékra csökkent és a legutolsó felmérések alapján számos tartományban megközelíti a hivatalosan előirányzott egy százalékot. Ezzel Kína rövidesen egy sorba kerülhet a legfejlettebb nyugati országok népesedési arányával. (Az USA-ban 1,2 százalékos a népszaporodás.) A nyilvánvaló siker ellenére Pekingnek is számolnia kell azzal, hogy a népesség-explózió problémája nem oldódik meg egy csapásra. Az ENSZ-statisztika 900 millióra becsüli Kína lakosságát 1980-ban. Nehéz feladat lesz az egyre szaporodó munkaerőállomány foglalkoztatásának biztosítása. (Becslések szerint 1985-re 33 százalékkal növekszik Kína munkaképes lakossága.) A kormánynak ugyanakkor, ígéretéhez híven, folyamatosan emelnie kellene az életszínvonalat. A problémát csak súlyosbítja, hogy az egészségügyi ellátottság javulása, a jobb élelmiszerellátás stb. miatt számolni kell az átlag kínai produktív életkorának meghosszabbodásával. A technikai színvonal emelésével felszabaduló munkaerők elhelyezése további nehézséget okoz. Talán e tényezők kényszerítő ereje áll a kínai erőfeszítések mögött, melyek célja, hogy ösztönözzék a kis- és középüzemek létrehozását, a munkások és parasztok önellátó gazdasági egységeinek kialakulását. (1970. évi 52. szám) Neues Deutschland Burma 27 milliós népe függetlenségének 24. esztendejébe lépett, de a széles tömegek érdekeit szolgáló fejlődés csak 1962-ben kezdődött el a Ne Win tábornok vezette Forradalmi Tanács vezetésével. A szocializmus felé vezető úton megtett első lépések a következők voltak: számos külföldi monopólium és bank, valamint egész iparágak államosítása és a föld felosztása. Statisztikai adatok igazolják, hogy az azóta eltelt idő alatt sikerült a népgazdaságot megszilárdítani. Így például az ipari termelés 50 százalékkal növekedett. A fejlesztés útján további erőfeszítésekre van szükség, minthogy az 1969/70-es pénzügyi év végén sok gondot tükröző jelentést kellett a nép elé terjeszteni. A jelentés gyors orvoslást igénylő szubjektív és objektív hiányosságokra és nehézségekre mutat rá. Az említett pénzügyi évet Burma 372,3 millió kyat deficittel zárta (1 kyat 1 0,88 NDK márka), ami 250 millióval nagyobb hiány a tervezettnél. A Forradalmi Kormány és a Burmai Szocialista Programpárt nagy változásokat tervez a gazdaságban. Ennek során az eddiginél nagyobb mértékben kíván A burmai népgazdaság megszilárdítása fár a figyelmet a termelés fokozására összpontosítani. Az új pénzügyi évben 30 állami üzemben kezdik meg a termelést, amelyek között mezőgazdasági gépeket, élelmiszereket, építőanyagot előállító gyárak és hajógyárak szerepelnek. Az 1970/71. évi költségvetés a tervkiadások 27,7 százalékát szánja az ipar és kereskedelem fejlesztésére. Igen fontos további lépés — amelyet a lakosság lelkesen üdvözöl — a szövetkezetek megalakítása. Ez csökkentheti a termelés felaprózottságát és erősítheti az állami szektort, hiszen a rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint a magánszektor részesedése az ipari termelésből még mindig másfélszerese az államinak. A burmai sajtó behatóan foglalkozik a gazdaságpolitika kérdéseivel és a nehézségek okát többek között abban látja, hogy a külkapcsolatok — külkereskedelem, külföldi hitelek — terén az ország még főként a monopolkapitalista országoktól függ. Átfogó gazdasági terv kidolgozását javasolják, amelynek megvalósítására a párt az egész népet mozgósítaná. (1971. január 5.) U.S.News & World Report Súlyos sztrájkharcok vetítik előre árnyékukat az USA-ban — figyelmeztetnek a szakszervezetek és az üzleti élet vezetői. Idén lesz esedékes a kollektív szerződések megújítása, többek között, az acél-, az alumínium-, a repülőgépiparban, a vasútnál. A szerződések meghosszabbítását célzó tárgyalások mintegy 4,8 millió amerikai munkást érintenek. Szakszervezeti körökben nem hagynak kétséget afelől, hogy a vállalatvezetőségeknek fel kell készülniük a munkásság követelésének „eszkalációjára”. A dolgozók bérharcainak eredményét az infláció gyakorlatilag semmivé tette az utóbbi években és a munkavállalók elszenvedett veszteségeik kiegyenlítésére törekszenek. Az acélipari szakszervezet egyike azoknak az óriás munkásszervezeteknek, melyek kemény harcot ígértek a magasabb árak miatt elenyészett fizetésemelések visszaszerzésére. A bérek jelentős emelése mellett azt követelik, hogy a kollektív szerződésekben külön záradék gondoskodjék a mozgó bérskáláról, amely az inflációs ráta arányában automatikus fizetésjavításokat tesz lehetővé. Az iparág vezetői egyelőre teljes mértékekben elutasítják e javaslatokat, és ma már mindkét fél arról beszél, hogy a nyílt kenyértörés elkerülhetetlen lesz. Az acélfelhasználók máris megkezdték a fém felhalmozását. Más iparágaknak is fel kell készülniük a szívós alkudozásokra és a hosszabb ideig elhúzódó sztrájkokra. Nagy jelentőségű az a tény, hogy mintegy 5,3 millió munkás már a korábbi kollektív szerződések megye- Idén újabb bérharcok várhatók az USA-ban rése alkalmával 7,8 százalékos béremelést harcolt ki 1971-re. Emellett 3 millió dolgozót a mozgóbérskálazáradék véd az inflációs erózióval szemben. E szerződések minden bizonnyal követendő célként jelentkeznek a többi szakszervezet előtt is. Áprilisban lesz a Bell-System vezetőségének és a híradástechnikai ipar több mint félmillió dolgozóját tömörítő szakszervezetnek az erőpróbája. De áprilisban jár le nem kevesebb, mint 530 ezer építőipari munkás kollektív szerződése is. Már korábban, március 1-én kirobbanhat a vasutasok általános sztrájkja, és számolni kell a kikötőmunkások országos munkabeszüntetésével is. A Nixon-kormány tudatában van, milyen politikai és gazdasági veszélyeket rejthetnek magukba a várható bérmozgalmak és sztrájkok. Megfigyelők arra számítanak, hogy a kormány a kongresszus közbenjárását fogja kérni, szavazzon meg törvényt a vasutas- és kikötőmunkás-sztrájkok idei betiltásáról. Nixon elnök azt javasolta, hogy kötelező erejű, döntőbírósági határozatok útján oldják meg a vitás kérdéseket a szállításban tevékenykedő dolgozókat illetően. A képviselők többsége tartózkodóan fogadta az elnök indítványát, bár valószínű, hogy a vasutassztrájk elkerülésének lehetőségével foglalkozni fog a törvényhozás. A szakszervezeti vezetők viszont nyomatékosan tudomásul adták: elutasítják a kongresszus beleszólását a kizárólag a szervezett dolgozókra és a vállalatvezetőségekre tartozó munkaügyi vitákba. (1971. január 4.) Jó kezdeményezés Az ELEKTROMODUL nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a magyar ipar növekvő alkatrészszükségletét mind nagyobb mértékben a szocialista országokból elégítse ki. Ennek érdekében a vállalat megjelentette az új típusú és tartalmú tájékoztatóját, amely részletesen ismerteti a szocialista partnerek jelenlegi alkatrészgyártását, és a vásárlási lehetőségeket. A vállalattól a közelmúltban néhány szocialista országban piackutatást végeztek, és összeállították a legújabb gyártmányok listáját. A most megjelent szocialista alkatrészkatalógusban szerepelnek a legújabb félvezetők, tranzisztorok, különféle kondenzátorok, ellenállások, kapcsolók, csatlakozók stb. A kiadvány érdekességének mondható, hogy azokról a típusokról is ad összeállítást, amelyek jelenleg fejlesztés alatt állnak a szomszédos partnereknél, a jövő évben pedig már exportképes termékeknek minősíthetők. Továbbá olyan termékekről is ismertetést ad, amelyeket nyugati kooperációban készítenek a szocialista partnerek. A jó kezdeményezés várhatóan jó üzleteket hoz majd. ÚJ TERVEK ÉS GONDOK AZ ELEKTROAKUSZTIKAI GYÁRBAN Az Elektroakusztikai Gyár termelésének 85 százaléka külföldi piacokra jut. A Szovjetunióba 1971-ben 5 millió rubelért professzionális stúdióberendezéseket, az NDK-ba 1 millió rubelért akusztikai és audiovizuális technikát szállítanak. A tőkés export értéke 1970-ben 200 ezer dollár volt (az összes export 10 százaléka), az idén 50 százalékkal ez nőni fog. Görögországban szállodák, Ausztriában templomok hangosítására kaptak megrendelést, Kanadába sztereó-hangsugárzókat, Franciaországba tv-kocsik egyes berendezéseit szállítják. Belgiumban az SBR, Olaszországban a Siemens Italiana építi be gyártmányaiba a magyar termékeket. Tavaly a Magyar Kereskedelmi Kamara delegációja angol körúton vett részt. A küldöttségben volt az Elektroakusztikai Gyár képviselője is, és ott-tartózkodása során több angol céggel folytatott megbeszéléseket. Ezeken megállapodott velük a rendszertechnika egyes területeinek közös fejlesztésében. A Kamara segítségével a gyár olasz és francia cégekhez is eljuttatta kooperációs javaslatait, és várja válaszaikat. A Kamara által nyújtható segítségről beszélt Rózsavölgyi József, a gyár igazgatója is, a decemberi kamarai közgyűlésen. Egy másik probléma, amit megemlített, és amellyel kapcsolatban személyesen is beszélgettünk vele: a komplett fővállalkozások kérdése volt. Ezek mind jobban elterjednek a nemzetközi üzletkötésekben, a magyar külkereskedelem azonban még nem készült fel rájuk. Példa erre a következő eset. Az Elektroakusztikai Gyár megnyerte az Algírban épülő sportkombinát hangosító berendezéseire kiírt versenytárgyalást. A 160 ezer dolláros megrendelésből az Elektroakusztikai Gyárra 60 ezer dollár jut, konkurrenseit viszont csak úgy előzhette meg, hogy vállalta a komplett megvalósítást. Így most az ő feladata az általa nem gyártott berendezéselemek beszerzése is (francia cégtől kell beszerezni például a kábeleket burkoló acélcső-rendszert). Erre a vállalat, jellegéből adódóan, nincs felkészülve, mint ahogy az üzletben részt vevő két másik iparvállalat és négy külkereskedelmi vállalat sem. Olyan állami szervre lenne tehát szükség, amely hasonló esetekben kötelezettséget vállalna a szükséges kereskedelempolitikai, jogi és egyéb koordináció biztosítására. Ezt bizonyította egyébként a moszkvai KGST-palota létesítésénél alkalmazott módszer is, amikor megfelelő jogkörrel felhatalmazott kormánybiztos kinevezésére volt szükség a vállalkozásban részt vevő 8 külkereskedelmi és 70 iparvállalat munkájának összehangolására. —idó • __________ Példamutató termékcsere Kedden a KOMPLEX helyiségeiben a magyar és a Transakta csehszlovák külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója szerződést írt alá. A szerződés értelmében a következő öt évben a KOMPLEX az Agárdi Állami Gazdaságban gyártott, és három állami gaz,daság közös vállalkozásaként szereplő sertéstartó berendezéseket szállít Csehszlovákiába. Mint Váncsa Jenő, az állami gazdaság igazgatója munkatársunknak elmondotta, vállalata hosszabb ideje foglalkozik a sertéstartás iparszerű zárt rendszerének megvalósításával, így például elérték, hogy egy műszakban egy dolgozó 5000 sertés ellátásával foglalkozik. Sikereikre Csehszlovákiában is felfigyeltek, és tavaly 1,4 millió rubel értékben 25 felszerelt sertéstelepet vásároltak tőlük. Mivel ezek a szállítások olyan kapacitásokat kötöttek le, amelyekre a hazai sertésprogram megvalósításánál is szükség van, célszerűnek látszott a szállításokat kooperációs szerződéssel felváltani. Ennek értelmében a magyar vállalat etetőberendezéseket, tetőelemeket, a sertésistálló ventillációját és egyéb berendezéseket szállít a KOMPLEXEN keresztül Csehszlovákiába. A csehszlovákiai nagymagyari talajjavító szövet KOOPERÁCIÓ kezet épületpaneleket, disznóketreceket és sík eternitlapokat biztosít az agárdiaknak. A kölcsönös szállítások értéke másfél-kétmillió rubel lesz, s ez mindkét országban 200—200 ezer sertés hizlalását teszi lehetővé. A szerződés aláírásánál jelen volt Németh Jenő, a szlovák földművelésügyi miniszter helyettese, aki az üzletet kezdeményezte. Elmondotta, hogy a magyar berendezések jelentős szerepet játszanak a csehszlovák sertésprogram megvalósításában is, amelyben öt év alatt 280 ezer hízót és 40 ezer anyakocát kívánnak tenyészteni. Ezenkívül 100 ezer sertést hizlaló istállókapacitást kívánnak korszerűsíteni. A Csehszlovákiába irányuló import egyébként az Agárdi Állami Gazdaság fele termelését köti le. Németh Jenő szólt arról is, hogy a sertéstenyésztést elősegítő kooperáció után a jövőben a szarvasmarha- és juhtenyésztés terén is szeretnének hasonló szerződéseket kötni. A két vállalat szerződése a szocialista országok közötti együttműködés új lehetőségére példa. Két vállalat, amelyek mindegyike vezető szerepet játszik hazája mezőgazdasági programjában, úgy cseréli ki termékeit, hogy az a program megvalósítását is elősegítse, és a vállalatok gyártmányprofilját is optimálisra szűkítse. Külkereskedelmünk 1970 tizenegy hónapjában Az elmúlt év tizenegy hónapjában 25 milliárd 912 millió devizaforint volt a magyar behozatal, ami 32 százalékkal több, mint 1969 hasonló időszakában és körülbelül 3,3 milliárd devizaforinttal meghaladta 1969 összes importját. A behozatal egyaránt növekedett a szocialista és a nem szocialista országokból, de az utóbbiakból jobban. Amíg ugyanis a 15 milliárd 867 millió devizaforintos szocialista országból származó import 24 százalékkal haladta meg 1969 azonos időszakának behozatalát, addig a több mint 10 milliárd devizaforintnyi nem szocialista országokból származó importnál a növekedés 46 százalékra rúgott. A szocialista országokból származó import áruszerkezete a következőképpen alakult (millió devizaforintban): A táblázatból látható: a teljes import túlnyomó részét az anyagok, a félkésztermékek, valamint a gépek, szállítóeszközök és a beruházási javak csoportja adta. A leggyorsabban a fogyasztási cikkek importja növekedett (68 százalékkal), s ezt követte a gépimport 39 százalékkal. Az energiahordozók, a villamos energia, valamint az anyag- és félkésztermék-csoportban a növekedés 17, illetve 13 százalék volt, míg — és ez figyelemre méltó — az élelmiszerimport 23 százalékkal visszaesett. Ami a nem szocialista országokat illeti, itt döntő szerepe van az anyag- és félkésztermék-behozatalnak (ez 38 százalékkal emelkedett). A másik jelentős csoport az élelmiszeripari anyagok és élelmiszerek importja, itt az emelkedés 99 százalék. Legkevésbé a gépek, szállítóeszközök és beruházási javak behozatala nőtt, mindössze 17 százalékkal. De nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a nem szocialista országok csoportjában nemcsak a fejlett ipari országok, hanem a fejlődő országok is beletartoznak. Fogyasztásicikk-importunk több mint kétszeresére emelkedett, pontosabban 118 százalékkal haladta meg a korábbi szintet. Végül az energiahordozók és villamosenergia-import 375 százalékkal emelkedett. Ami a kivitelt illeti, az 1970. év tizenegy hónapjában 11 százalékkal növekedett, s értéke a következőképpen oszlott meg (millió devizaforintban): •s« A nyersanyagokat és élelmiszeripari cikkeket azonos mennyiségben exportáljuk mindkét csoporthoz tartozó országban, s feltűnően kevés a nem szocialista országba irányuló gépexport. A szocialista országokba irányuló exportnál leggyorsabban növekedett az élelmiszerexport (10 százalékkal), 6, illetve 9 százalékkal nőtt a nyersanyag- és a a gépexport, változatlan maradt a fogyasztási iparcikkek kivitele, és 44 százalékkal esett vissz az energiahordozók és a villamos energia exportja. A nem szocialista országok csoportjában — és ez éppen az előbbi megállapítás fényében kedvező — 51 százalékkal nőtt a gépexport, 37 százalékkal a nyersanyagexport, újabb 14 százalékkal emelkedett az élelmiszerkivitel, változatlan maradt a fogyasztási cikkek exportja, energiahordozó-kivitelünk pedig valamelyest visszaesett. Aba Iván Energiahordozók és villamos energia 200 Gépek, szállítóeszközök, beruházási alkatrészek 3437,8 Anyagok és félkésztermékek, beruházási javak 7003,8 Fogyasztási iparcikkek , 1850 Élelmiszeripari anyagok, élő állatok, élelmiszerek 627,3 SzocialistaSZocialista Energiahordozók és villamos energia 456,0 164,8 Anyagok, félkésztermékek, alkatrészek 3115,8 3055,3 Gépek, szállítóeszközök, beruházási javak 4965,5 623,9 Fogyasztási iparcikkek 2359,9 2880,1 Élelmiszeripari anyagok, élő állatok, élelmiszerek 2427,2 2658,1 Gépek Csehszlovákiából A Kő- és Kavicsipari Egyesülés szobi kőbányáját nagyobb kapacitás (1,5 millió tonna) elérésére kívánja korszerűsíteni. Ennek érdekében 1971 és 1974 között mintegy 5 millió rubelért importál gépeket Csehszlovákiából. A csehszlovák fél ugyanakkor évente több ezer tonna zúzottkövet kíván beszerezni a szobi kőbányából. Az együttműködés érdekében a Kő- és Kavicsipari Egyesülés, illetve a Zápodoslavenské Kamenolomy és a Strkopiesti N. P. kooperációs szerződést köt. Szerződésük kiterjed az importálandó gépfajták és alkatrészek ellátására a Sztrojsztava Bratislava Sahy üzeméből, valamint az 1975-től exportálandó zúzottkő mennyiségére és minőségére. A kőanyag ellenértékét 5 millió rubelig a csehszlovák gépek törlesztésére fordítják. A tervek szerint évente 1 millió rubel értékben exportálnak majd zúzottkövet. iii Wiiuiuiiiiiiiiiiiiiittiiiiiiio^ Bukarestben aláírták a magyar— román tudományos együttműködési jegyzőkönyvet. Ennek alapján mezőgazdasági és élelmezésügyi témákban kutatnak együtt a két ország szakemberei. Első ízben vásárolt magyar fonatánalmát egy elefántcsontparti importőr. Az öt tonnára szóló szállítási szerződést a napokban írták alá. Ugyancsak elefántcsontparti cég 200 darab tv-készüléket vásárolt Magyarországtól. 0 NDK-gyártmányú forgácsoló automata berendezést helyeztek üzembe a magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyárában. Az Almásfüzitői Timföldgyár óránként 64 tonna gőzt előállító osztrák gyártmányú kazánt vásárolt. A szerelést még januárban megkezdik. Ő 90 millió forint értékben szállít külföldre elektródákat, elektrométereket és polarográfokat a RADELKIS szövetkezet. A kivitel 80 százaléka szocialista országokba jut. RÖVIDEN 0 Húszezer törpemotort szállít komputerekhez az amerikai IBM cégnek az Ikladi Ipari Műszergyár. 0 1500 tonna nitrozománc festéket szállít ebben az évben a BUDALAKK a Szovjetunióba. 0 12 000 tonna földidió-dara importjára kötött szerződést az AGRIMPEX Indiában. © A HUNGAROTEX 1,3 millió rúpiás próbarendelést adott fel egyik indiai szállítójának különféle textilméterárukra. 0 Január 18. és 22. között Ljubljanában az ELEKTROMODUL árubemutatót rendez a magyar—jugoszláv kereskedelmi kapcsolatok bővítése érdekében. 0 A szombathelyi Kertész Termelőszövetkezet üvegházaiból elindult az év első exportszállítmánya. Ausztriába 20 ezer szál kartondobozba csomagolt piros, fehér, és rózsaszínű, az NSZK-ba pedig 10 ezer szál bimbós szegfűt küldtek. Jelenleg cserepes zöldnövények, gondosan csomagolt fikuszok, borostyánok és pálmák csehszlovákiai szállítását készítik elő. © A kunfehértói állami gazdaság borkősav-üzemének gépi berendezését Olaszországból vásárolták, és a gyártó cég szakemberei végezték a szerelési munkát. © A METALIMPEX ajánlatot tett az Indiai Állami Külkereskedelmi Vállalatnak 4000 tonna alumíniumtömb szállítására. 1971. JANUÁR 13.3 VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 183—860 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, a 215-96.162 pénzforgalmi jelzőszámon átutalással. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 70.4405/3 — Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008