Világgazdaság, 1971. február (3. évfolyam, 21/516-40/535. szám)
1971-02-23 / 36. (531.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG Kerald INTERNATIONAL Gottfried Haberler, neves amerikai közgazdász, a Harvard egyetem tanára, valamint Thomas D. Willet, a Cornell egyetem professzora most megjelent közös tanulmányukban javasolják, hogy az amerikai kormány ne tulajdonítson nagyobb jelentőséget az ország fizetési deficitjének és elsősorban a belgazdasági megfontolásokat vegye figyelembe. A két szerző szerint a fizetési deficittel szembeni „passzív magatartás” nem jelenti a kereskedelmi partnerek érdekeinek, vagy a nemzetközi monetáris rendszer problémáinak elhanyagolását. A fizetési deficit csökkentését célzó korlátozó intézkedéseket a két közgazdász csupán szükségmegoldásoknak tekinti, amelyek eleve sikertelenségre vannak ítélve. Ezért szükségesnek tartják, hogy a meglevő korlátozások is megszűnjenek. A fizetési deficittel kapcsolatos problémák „aktív megoldása” — a dollár paritásának módosítása — nem kívánatos, minthogy a dollár a nyugati világ tartalék- és intervenciós valutája. A két professzor szerint az USA-ban jelenleg nem áll fenn ellentét a bel- és a külgazdasági politika szempontjai között, mert ezek egyaránt az infláció megfékezését kívánják. Mihelyt azonban a kormányzat a munkanélküliség megszüntetésére összpontosítja erőfeszítéseit, a két szempont összeütközésbe kerülhet egymással. Ilyen konfliktus esetében a belgazdaság érdekei minden másodrendű kérdés-e az USA fizetési deficitje? képpen előbbre valók a fizetési mérleg szempontjainál. Így a kormányzatnak nem szabad — a fizetési mérleggel kapcsolatos megfontolások alapján — nagyobb munkanélküliséget, avagy a gazdasági növekedés nagyobb mérvű késleltetését elfogadnia, mint amennyi a belső árszint ellenőrzése céljából szükséges. A szerzők szerint ez az elv összhangban áll a világ többi országainak érdekeivel, hiszen mindannyiuknak fontos, hogy az USA-ban nagyobb arányú depresszió, illetve recesszió ne következzen be. A két közgazdász síkraszáll a kereskedelmi és a tőkeforgalom akadályainak, valamint a tőkeexport korlátozásainak megszüntetéséért. Szerintük az USA jelentős mérvű fizetési deficitje ellenére a fizetési forgalom korlátozásainak eltörlése „bátor cselekedet” volna, mert szakítást jelentene a bel- és külföldön egyaránt elterjedt hiedelmekkel. Ráadásul egy ilyen lépés nyomán világszerte felismerték az USA-nak a nemzetközi valutáris rendszerben betöltött szerepét, ez pedig a szakértők szerint rendkívüli előnyökkel járna. Haberler és Willett a fizetési mérlegnek „likviditási alapon” való kimunkálását teljesen elavult módszernek tekintik; nézetük szerint csakis a „hivatalos tartalék-műveletek módszerét” lehet alkalmazni. Ez utóbbi módszer alapján az Egyesült Államok fizetési deficitje 1970-ben kb. 10 milliárd dollárra rúgott. (1971. február 16.) (Tribune (privredni ) PREGLED A két ország kereskedelmét már tíz év óta krónikus jugoszláv mérlegdeficit kíséri. 1960 és 1970 között az árucsere értéke összesen 165 millió dollár volt, s ebből a jugoszláv import értéke 110 millió, az exporté 55 millió dollár. 1969-ben az export csak 15%-ban fedezte a bevitelt, s ez az arány 1970-ben 25%-ra javult. A jugoszláv import 1970-ben főként kávéból állt, 20 millió dollár körüli értékben, a mindössze egy hajóból álló export azonban még az egymillió dollárt sem haladta meg. E kétségtelenül igen súlyos deficit részben indokolt és elsősorban a nagy, az összes brazil vásárlások több mint 95%-át képező kávéimport magyarázza. Sajnálatos módon, a jugoszláv exportőrök nem ragadják meg az állaimat arra, hogy Brazíliába jó elhelyezési lehetőségeket élvező árut szállítsanak. Mindez azonban csak részben magyarázza a mérleghiányt. Megfelelő eszközökkel a jugoszláv exportőrök az igen széles struktúrájú brazil importban lényegesen jobb helyet biztosítanának maguknak , mint ahogy ezt számos nyugat- és keleteurópai ország példája igazolja. Brazília összimportjában például nagy a járművek és járműalkatrészek (25%), a vegyi termékek (15%), a nyersanyagok (20%) részesedése, és igen jelentős az élelmiszereké is, e cikkek szállításába Jugoszlávia versenyképes esélyekkel kapcsolódhatna be. Sok múlik a probléma megközeli Jugoszlávia és Brazília kereskedelmének problémái résének módján. Két-három évvel ezelőtt az volt a jugoszláv gazdasági körök véleménye, hogy a deficit mérséklésének egyetlen eszköze a brazíliai kávéimport csökkentése lehet. Bizonyos azonban, hogy nem ez a helyes megoldás — mint ahogy nem is fogadták el az erre vonatkozó koncepciót. Az egészséges eszköz a kivitel fokozása, s a jugoszláv exportőrökön múlik, hogyan és mennyire járulnak hozzá aktívabb tevékenységgel a Brazíliával folytatott kereskedelemben hosszú idő óta és jelenleg is uralkodó kedvezőtlen helyzet megváltoztatásához. Rövidesen életre hívnak Jugoszláviában egy, a latin-amerikai ország jelenlegi és potenciális szállítóit magában tömörítő egyesülést. A szervezet első feladata a kétségtelenül nagy és gazdag brazil piacon Jugoszlávia számára rejlő lehetőségek felmérése, egy sokoldalú piaci tevékenység elindítása azonban alapos szervezést és koordinálást igényel. A brazil kormány részéről megvan a hajlandóság arra, hogy Jugoszláviának jelentős vételi ajánlatokat tegyen, mint ahogyan az elmúlt év elején példa is volt rá. Sajnos, azonban a 100 millió dollár értékű ajánlati felhívás adta lehetőséget mind a mai napig senki még csak meg sem próbálta kihasználni. A létesítendő egyesülés az exportfokozási lehetőségek feltárása és az előfeltételek kidolgozása révén sokat tehet a helyzet javítása érdekében. (1971. február 12.) A VILÁGSAJTÓBÓL A SKF SZEREPE A MAGYAR IMPORTBAN Az SKF 50 év óta ismert a magyar iparban. Az SKF magyarországi képviseletének igazgatója, dr. Serbelisz Károly, a vállalatról, tevékenységéről a következőket mondotta: — A SVENSKA Kulingerfabriken „SKF” 1907 óta működik, és jelenleg 65 gyártelepet, 52 kereskedelmi irodát, 250 műszaki irodát és több mint 10 ezer lerakatot foglal magában. Nem érdektelen megjegyezni azt, hogy a 64 év alatt millió és millió gördülőcsapágyat gyártott és évi — jelenlegi — forgalma megközelíti a 4 milliárd svéd koronát. A csapágyakhoz szükséges acél nyersanyagát az SKF saját bányáiból termeli ki és saját acélműveiben dolgozza fel. Figyelmet érdemel, hogy a gördülőcsapágy alkatrészei és a kész csapágy, átlagban közel 100, magas színvonalú minőségi vizsgálat után kerül forgalomba, illetve a világpiacra. Meg kell említenem, hogy az SKF jelenleg 7000-féle alaptípusú csapágyat és ezek további 20 ezer változatát gyártja. Az SKF-képviselet Magyarországon 1917-ben létesült és ebből alakult meg 1929-ben svéd tőkével a mai SKF Svéd Golyóscsapágy Rt. A képviselet kereskedelmi tevékenysége kiterjed a magyar ipar valamennyi ágára. Ma már nemcsak gördülőcsapágyakat, hanem mindenfajta, ezzel összefüggő gépalkatrészeket, valamint textilgépalkatrészeket, fűrészlapokat, hidraulikus lehúzóanyákat, olajinjektorokat — és ezek alkatrészeit, gömbcsuklókat stb. ugyancsak elad. A magyar textil- és fonóipar korszerűsítésében az SKF úttörő tevékenységet végzett. Korán felismerte a fonodák korszerűsítésében rejlő jelentős gazdasági tényezőket — hoszszabb kísérletsorozat után olyan típusú pamut- és gyapjúipari berendezésekkel jelent meg a magyar piacon, amelyekkel a fonodák 20—40 százalékos teljesítménynövekedést értek el. Egyidejűleg szállított olyan fonóorsókat is, amelyek 10 ezer fordulat felett is biztonsággal üzemelnek. 1967 végére a Magyarországon üzemelő több mint 670 ezer pamutipari fonóorsó 92 százalékát látták el SKF típusú, korszerű nyújtóművel, valamint SKF perselyes fonóorsóval. Említést érdemel, hogy ez utóbbiakból több mint évi 100 ezer darabot gyártottak a hazai és külföldi felhasználók részére. Az SKF budapesti képviselete fontos szerepet tölt be az egyre nehezebben megoldható anyagmozgatás korszerűsítésében: nevezetesen targoncagörgőket és beépítésre kész szállítószalaggörgőket tervezett és szállított már eddig is százezres nagyságrendben a magyar iparnak. A gördülőcsapágyak beépítéséhez szükséges alkatrészeket és tartozékokat, valamint a szerelési segédanyagok nagy részét a budapesti képviselet hazai gyártásban állítja elő, s hozza forgalomba. Ez gyakorlatilag Magyarországnak évente sokmilliós devizamegtakarítást jelent. Az elmúlt évben az SKF 60 millió forint értékű gördülőcsapágyat (és alkatrészt) szállított Magyarországra. Megoszlása: Ebben az évben, a korábbiakhoz hasonlóan, várhatóan tovább növekszik az SKF által importált gördülőcsapágyak és alkatrészek behozatala. Karczag László Göteborg/SKF külföldi gyáraiból: 26,0 millió Ft Schweinfurt (NSZK) 9,5millió Ft Clamart/Paris 8,5 RIV/Torino 1,2 ,, ,» Cannstatt (NSZK) 14 — i. Luton (Anglia) 0,1 Neues Deutschland Az NDK és a szocialista gazdasági integráció A KGST-országok terveinek összehangolása alapján a Német Demokratikus Köztársaság az 1971—1975. évi tervidőre a tagországokkal hosszú lejáratú kereskedelmi szerződéseket kötött. E szerződések alapján az elkövetkezendő öt év alatt az árucsere-forgalom volumene kereken 170 milliárd devizamárkára emelkedik. Országok szerint részletezve a Szovjetunió 100, Csehszlovákia 21, Lengyelország 20, Magyarország 12, Bulgária 10 és Románia viszonylatában 6,5 milliárd devizamárka lesz a kölcsönös kereskedelmi forgalom. Az árucsere-forgalom emelkedése,az előző tervidőszakhoz (1966— 1970) képest mintegy 50—60 százaléknak felel meg. Ezenkívül a tagországok olyan közös intézkedéseket foganatosítottak, amelyek a tudományos kutatás, a specializálás és a termelés területén az együttműködést előmozdítják. Így a szerszámgépgyártásban az együttműködést kiterjesztik, mind a kutatásra, mind a termelésben jelentkező munkamegosztásra, mind pedig a kölcsönös szállítások egyeztetésére. Első lépésként előirányozták, hogy a numerikusan vezényelt szerszámgépek esetében, amelyek a termelékenységet határozottan előmozdítják, egységesített programvezénylési rendszert létesítenek. Más szóval a gépi programozás területén mintegy „közös nyelvet” vezetnek be, hogy ezeknek a gépeknek termelését a specializálás és kooperáció segítségével tervszerűen fejleszthessék. A gazdasági integráció elsőrendű stratégiai feladata az összes tagországok előnyét szolgáló nyersanyagellátás hosszú időszakra szóló megoldása. Itt főleg a Szovjetunió gazdag ásványkincseinek feltárására kell gondolni. Ezek a tervek csak hosszú lejáratú nagy beruházások segítségével valósíthatók meg, amelyeknek amortizációja évtizedekig is eltarthat. Éppen ezért a tagországok közös beruházásokat terveznek az 1970-ben alapított Nemzetközi Beruházási Bank közreműködésével. Ugyancsak fontos integrációs kérdés a korszerű szállítás megoldása, részben a konténerizálás egységesítése, speciális szállítóeszközök fejlesztése és megfelelő rakodó felszerelések kifejlesztése útján. Tizennyolc népgazdasági szempontból fontos területen, így a biofizika, a környezetvédelem, a korrózió elleni védelem, az új számítástechnikai fejlődés stb. területén sokoldalú együttműködés indult meg. Koordinációs központokat és közös kutatólaboratóriumokat is létrehoztak. 1970-ben Moszkvában megkezdte működését a tudományos-technikai Nemzetközi Információs Központ. A KGST- tagállamok egységes információs rendszer kidolgozását kezdték el, hogy az említett területeken elért legújabb eredményekhez a központon keresztül gyorsan és könnyen juthassanak hozzá. Ugyancsak megállapodtak abban is, hogy a már létező nemzetközi gazdasági szervezetek, mint az Intermetall, a Gördülőcsapágyipari Együttműködési Szervezet stb. hatékonyságát előmozdítják. Halléban 1970-ben indult meg az Interchim iparági szervezet munkája azzal a feladattal, hogy a működési körébe tartozó iparágak, nagyüzemek, kombinátok vezetőségével a festékanyagok, a textil-, bőr- és papíripar segédanyagai stb. .termelésében szorosabb együttműködést biztosítson. (1971. február 13.) MAROKKÓI EZÜSTÉRC-FELDOLGOZÓ MAGYAR GÉPEKKEL A Bányászati Kutató Intézet évente 55—60 millió forint értékű szellemi munkát végez. Az export ebből 1 millió forint körül van és zömében az ásványi nyersanyagok előkészítésével és feldolgozásával kapcsolatos. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat — mint fővállalkozó — tavaly adta át a marokkói Imiterben azt az ezüstérc-feldolgozó üzemet, amelynek gépi berendezéseit — néhány darab kivételével — magyar vállalatok gyártották és szerelték. A Vegyigéptervező és Fővállalkozó Vállalat a Bányászati Kutató Intézet szakértői segítségével készítette el a kiviteli terveket és helyezte üzembe az új berendezést. Az ezüstérc-feldolgozó üzem műszaki színvonala és eddigi működésének jó eredményei nyomán több újabb marokkói ércelőkészítő üzem (réz, ólom, cink) létesítése is szóba került. Ezek közül egy marrakechi rézércelőfordulás előzetes dúsítási technológiáját már kidolgozták az intézetben. Mongóliában tavaly wolfram-, ón- és molibdénércdúsítási vizsgálatokat végeztek el. Az NDK-beli Weferlingenben öntödei homokelőkészítési technológiát kísérletezték ki a KGM Gépexport Iroda megbízásából. Jugoszláviából a GEOMINCO-n keresztül wollasztonitérc dúsítására és nemesítésére kaptak megrendelést. (Ez a kálciumszilikát-ásvány bányászatra érdemes koncentrációkban és nagyobb tömegben, eddigi ismereteink szerint, csak a Föld néhány országában fordul elő. A kerámiaipar szigorú minőségi előírásainak megfelelően előkészítve főleg mázanyagként és a festékiparban használják. A Vietnami Demokratikus Köztársaság részére nagyobb sorozat (80 darab) szénminta-germánium vizsgálatát végzik a Bányászati Kutató Intézetben. Perui kérésre szénelőfordulás vizsgálati adatai alapján előzetes javaslatot készítettek széndúsító üzem és kokszolómű terveinek kidolgozására. Indiának barnaszén feldolgozásának technológiájára tettek javaslatot. A Tatabányai Szénbányák megbízásából szovjet foszforitdúsító berendezés gyártási eljárásának kikísérletezésében működtek közre. Az ásványi nyersanyagok feldolgozásának fejlesztése és az ezzel kapcsolatos műveletek kutatási eredményeinek hasznosítása területén jó kapcsolatban vannak több szocialista ország kutatóintézetével és egyetemi tanszékeivel. Víztisztítási szabadalmukat a NIKEX és a Tatabányai Szénbányák értékesítette a Közös Piac országaiban és Angliában. —i—ó Magyar-szovjet megállapodás Sz. Sz. Nyikityin, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Idegenforgalmi Főigazgatóság vezetője és Szurdi István belkereskedelmi miniszter a közelmúltban aláírta az idegenforgalmi együttműködési egyezményt. A megállapodás egyrészt rögzíti a két ország turistaforgalmában eddig elért eredményeket, másrészt meghatározza a következő öt évre a turistaforgalom kölcsönös fejlesztésének feladatait. Az egyezmény megjelöli évről évre 1971-től 1975-ig a turistacsere mértékét azzal, hogy az adott számok a minimumot jelentik a két ország közötti idegenforgalomban. Kitér a megállapodás arra, hogy kívánatos az idegenforgalom minden típusának fejlesztése. Megállapodás született az árak, a kedvezmények, a tarifák kívánatos alakításáról, a turisták szállításában a charter repülőgépek, speciális turistavonatok, autóbusz-idényjáratok és vízi utak IDEGENFORGALOM fokozottabb igénybevételéről. Az egyéni — így az autós — turizmus iránti igényekre való tekintettel — az előfeltételek megteremtésével összhangban —, a turizmusnak ezt a formáját is célszerű fejleszteni. A turista utazások népszerűsítése, a lehetőségek széles körű megismertetése megkívánja, hogy a propagandamunkában szoros együttműködés jöjjön létre. Így a felek évente megállapodnak az együttműködés aktuális feladataiban, például kiállítások szervezésében, prospektusok kiadásában, az információk és reklámanyagok cseréjében, a turizmus témakörével foglalkozó újságírók utazásainak kölcsönös megszervezésében, az idegenforgalmi reklámfilmek gyártásában stb. Fontos pontja a megállapodásnak, amely az idegenforgalom fejlődésére vonatkozó információk, valamint idegenforgalmi objektumok, üdülőkomplexumok építése és kihasználása, turisták fogadása és ellátása kérdéseiben szakértők cseréjére vonatkozik. 0 Két külföldi kiállítást nyitott az ARTEX: az egyiket Oslóban, az ETA-stúdióban, a másikat Szófiában, a Magyar Intézetben. Mindkét helyen hosszú szünet után most jelentkezik a vállalat újra exportcikkeivel. Megérkeztek az első villamosvezeték-szállítmányok Peruból. A 100 ezer dollár értékű árumennyiséget a TRANSELEKTRO aRavill részére kötötte le. 0 Négymillió forint értékű exportmegrendelésnek tett eleget tavaly a budapesti Mechanikai Szövő Rtsz különleges egyedi tervezésű bútorszövetekből és textíliából. 0 Az ÉRDÉRT mátészalkai telepén új fűrészcsarnokot adtak át, amelyet a gépeket gyártó szovjet üzem mérnökei szereltek fel. A FERMION a legfontosabb építőanyagok közül januárban 123 000 tonna portlandcementet, 300 000 négyzetméter AC hullámpalát, 550 tonna AC nyomócsövet, és 350 tonna AC lefolyócsövet importált. RÖVIDEN : Harmincötezer pár műanyag talpú nyári cipőt gyártanak szovjet megrendelésre az első negyedévben a Nagykálló és Szatmár vidéke Cipő Ktsz-ben. A második negyedévre ugyanebből a cikkből már 60 ezer párra kaptak megrendelést. Kevés a kooperáció a magyar és a norvég vállalatok között Norvégéival 1963-ban kötötte Magyarország az első 3 éves hosszú lejáratú megállapodását, 1970-ben pedig az első ötéves szerződést. Ez módot ad az árucsere bővítésére. Nem tartalmaz úgynevezett felmondási klauzulát, amely akár a NORDEK létrejövetele, akár pedig Norvégiának a Közös Piachoz történő csatlakozása esetén lehetőséget adna érvényességének megszüntetésére. Ha a két ország közötti forgalmat nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy ez nem nagy, de szinte évről évre folyamatosan emelkedik. Míg a magyar export 1960-ban 2 millió dollár volt, 1969- ben 5,1 millió, 1970-ben pedig már 5,3 millió dollár. A magyar import 1960-ban 1,7 millió, 1969-ben 5,2, és 1970- ben 5,7 millió dollár. Bár a fejlődés mögött bizonyos problémák is meghúzódnak, például a magyar exportban a hajószállítások kiesése, az importban pedig a műrész behozatala. Áruösszetételünk sem mondható nagyon kedvezőnek, mivel a magyar export nagy része könnyűipari cikkekből (textil, bútor, camping, játék stb.) és mezőgazdasági termékekből áll (gyümölcs, zöldség). Kisebb mennyiségben szállítunk Norvégiába tv-készülékeket, szerszámgépeket, elektromos cikkeket, és a kieső magyar hajószállításokat részben pótolja a hengereltáru-kivitelünk. (Sajnos a magyar gépipari export nem éri el a kívánt szintet Norvégiában sem.) A norvég importunk elsősorban papírfélékből, haltermékekből (fagyasztott halfilé, halkonzerv, halliszt) áll. Norvégia széles körű liberalizációt hajtott végre: a magyar exportnaktöbb mint 90 százaléka nem esik mennyiségi korlátozás alá. Mégsem tudjuk ezt a lehetőséget kellőképpen kihasználni, mert a kivitelre kerülő magyar áruk választéka meglehetősen szűk. Ehhez az is hozzátartozik, hogy Norvégia (csaknem 4 millió lakosával) aránylag kis piac, ahol azonban, mégis nagy konkurenciával kell a magyar vállalatoknak szembenézniük. A tavaly aláírt gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás talán új lehetőséget nyújt majd a termelési, kereskedelmi kooperációra. Egyelőre még csak egyetlenegy kooperációs megállapodás van érvényben a Vörös Csillag Traktorgyár és a Műnek cég között. Ennek értelmében a magyar Ö4KB traktorra szerelik a norvég cég árokásóit és a közös termékeket részint a két gyártó országban, részint pedig harmadik piacon értékesítik. Az érvényben levő államközi szerződés a magyar vállalatoknak a jelenlegi forgalomnál nagyobb lehetőséget nyújt. L. M. Momcolor-bemutatók Lengyelországban Tudósítónktól: A Magyar Optikai Művek exportforgalma — különösen az optikai műszereké— a múlt évben jelentősen megnőtt Lengyelországban. A piac megtartása és a kivitel növelése érdekében a MOM a közeli napokban az új cikknek számító momcolor színmérő bemutatóját tervezi: február 24-én Varsóban, 26-án Poznanban és március 1-én Lódzban. Az árubemutatón részt vesz és szakelőadást tart a készülék feltalálója, dr. Lukács György. 1971. FEBRUÁR 23 Az ELEKTROIMPEX Athénben Tudósítónktól: Az ELEKTROIMPEX kiállítását Nagy László vezérigazgató-helyettes nyitotta meg Athénben. A bemutatón a már exportált és a jövőben exportálni kívánt cikkeket sorakoztatják fel, mint például tv-készülékek, ipari tv-lánc, különböző hangosító berendezések, eredményjelző és fénytájékoztató, valamint vasútbiztosító berendezések a sokféle ipari fogyasztási cikk mellett. A megnyitón megjelent A. Pallantios, a görög kereskedelmi minisztérium főtitkára, Th. Pyrlas vezérigazgató, J. Canellopoulos, az athéni és P. Lazos, a pireusi kereskedelmi és iparkamara elnöke. Elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. A kereskedelmi tárgyalások már megkezdődtek a magyar és görög szakemberek között. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 183-660 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó SAJA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, a 215—96.162 pénzforgalmi jelzőszámon átutalással. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 71.2227/3 - Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008