Világgazdaság, 1971. április (3. évfolyam, 63/558-83/578. szám)
1971-04-08 / 68. (563.) szám
Kongresszusi vita az irányelvekről Az SZKP XXIV. kongresszusán szerdán rátértek az 1971—75. évi népgazdaságfejlesztési terv irányelveinek a megvitatására. A napirendi pont előadója, Koszigin keddi beszédének vezérfonala volt, hogy a Szovjetunió gazdaságpolitikájának legfőbb célja az életszínvonal állandó és jelentős emelésének a biztosítása. Ez az irányzat a készülő távlati tervekben is uralkodó elv marad. A szerdai vitában is kidomborodott az a törekvés, hogy a népgazdaság fejlesztését mind teljesebben az életszínvonal-emelés érdekeinek rendeljék alá. A másik leggyakrabban előtűnt gondolat az volt: a nyolcadik ötéves terv bebizonyította, hogy az új tervezési és ösztönzési rendszer pozitívan hatott a termelés hatékonyságára és a gazdaságirányítás, új rendszerét a következő években is tovább kell fejleszteni t m moszkvai tudósítónktól. Az irányelvekről folyó vitában felszólalt Nyeporozsnyij energetikai és villamosításügyi miniszter. Hangsúlyozta, az elmúlt öt évben a fejlődés minőségileg új szakaszba érkezett. 1970- ben a Szovjetunió már 740 milliárd kilowattóra elektromos energiát termelt, s az 1975. évi célkitűzés meghaladja az 1000 milliárdot. A miniszter kiemelte az egységes villamossági és távvezetékrendszer kiépítésének szükségességét, amelynek a fejlesztése pozitív szerepet tölt be a KGST-n belül is. Új közös erőművek és nagyfeszültségű távvezetékek kiépítésének tervein dolgoznak. Ezek a Béke távvezetékrendszer kapacitását növelik majd. Nyeporozsnyij hangsúlyozta: a jövőben is fontos, hogy az energiatermelés az átlagos ipari fejlődésnél gyorsabban növekedjen. A termelés iránya pedig a villamos erőművek automatizálásának fontosságát feltételezi. A falu villamosításának jelentőségét ecsetelve kiemelte, hogy ez két dolgot jelent: egyrészt a falusi háztartások villamos árammal való ellátását, másrészt a mezőgazdasági munkák villamosítását. A műszaki fejlesztés eredményeivel és feladataival kapcsolatos problémákat a felszólalók közül többen is érintették. Borogyin, a Lihacsov autógyár igazgatója elmondotta, hogy a gépjárművek iránt növekvő szükségletek kielégítése érdekében a kombinát tehergépkocsi-termelését a jelenlegi 154 000 darabról 1975-ig 250 000-re emelik. Ennek elérését elsősorban nem beruházások, hanem a termelés komplex gépesítése és automatizálása útján biztosítják. A vállalat rendelkezésére álló automata gépsorok és gépesített szalagok hossza jelenleg is már 75 kilométert tesz ki. Borogyin az új ötéves terv fő feladatainak egyikét a szervezés és az irányítás megjavításában jelölte meg. A Lihacsov autógyárban nagy súlyt fektetnek a műszaki káderek továbbképzésére, a munkások szakmai színvonalának emelésére. Taraszov könnyűipari miniszter elmondotta, hogy az iparág az előző kongresszus célkitűzéseit teljesítette, s a következő években nem a mennyiség lesz a leglényegesebb szempont, hanem a minőség, valamint a választék javítása. A miniszter foglalkozott az üzemek műszaki korszerűsítésével is. Az ágazat a kilencedik ötéves terv során kétszer annyi új berendezést kap, mint az előző öt évben. Ezenkívül 500 új könnyűipari vállalatot helyeznek üzembe. Az automata gépsorok aránya már jelenleg is eléri a 82 százalékot. A következő időszak fő feladata a műhelyek, gyárak komplex gépesítése és automatizálása, ami biztosítja, hogy az új ötéves tervben a termelés növekedésének 95 százalékát a munkatermelékenység emelésével érjék el. Taraszov hangsúlyozta azt is, hogy a tömegfogyasztási cikkek többsége esetében a keresletet 2-3 éven belül teljes mértékben szeretnék kielégíteni. Bajbakov miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió állami tervbizottságának elnöke az irányelvek széles körű előkészítő munkálatairól tájékoztatta a kongresszust. Az arányosság és a növekedési ütem biztosítása komplex megoldást követelt a tervező szervek részéről. Hangsúlyozta, hogy életszínvonal emelésének széles körű programja érdekében felkutatták a szükséges tartalékokat. A felszólaló megjegyezte, hogy az új ötéves tervidőszakban nagyot lépnek a szovjet gazdaság szerkezetének fejlesztésében. A módosítások elsősorban az életszínvonal emelésére szánt tartalékok növelésére irányulnak, továbbá arra, hogy gyorsabban fejlesszék és tökéletesítsék valamennyi népgazdasági ágazat anyagi és műszaki bázisát. Elmondotta, hogy az ágazati irányítás bevezetése nem akadályozta a gazdasági térségek átfogó fejlesztését. Bírálta ugyanakkor azokat a tendenciákat, hogy egyes minisztériumok, vagy vállalatok a könnyebb tervteljesítés érdekében csak csökkentett tervfeladatokat tűznek ki. Ezeket a jelenségeket sürgősen fel kell számolni — hangsúlyozta Barbakov. Felszólalásának befejező részében részletesen foglalkozott a KGST-országok közötti integráció bővítésének szükségességével. A kongresszus szerda délutáni ülésén bizottságot hoztak létre az irányelvekhez javasolt változtatások megfogalmazására. Schiller az importált infláció ellen A nyugatnémet gazdaságban a legveszélyeztetettebb pont az árstabilitás, nem pedig a teljes foglalkoztatottság, vagy akár a gazdasági növekedés — mondotta Schiller gazdaságügyi miniszter egy interjúban. Minden erőt mozgósítani kell az áremelkedés ütemének lassítására, mert a stabilitást nem lehet egyszerűen felülről elrendelni. Schiller kérte a munkáltatókat és a szakszervezeteket, hogy törekedjenek a stabilitás újbóli megteremtésére. A miniszter az interjúban többször is rámutatott azokra a veszélyekre, amelyek a nyugatnémet márka értékállandóságát külföldről fenyegetik. A többi nyugati országnak az NSZK-énál sokkal kedvezőtlenebb átalakulása kihat a nyugatnémet gazdaságra. A szövetségi kormány mindent meg fog tenni annak érdekében — hangsúlyozta Schiller, hogy stabilizációs elképzelései külföldön is visszhangra találjanak. Ami a Közös Piacot illeti, a miniszter megállapította: a gazdasági és pénzügyi unió megteremtésére vonatkozó határozat ebből a szempontból nagy lépést jelent előre. A gazdaságügyi minisztérium jelentést hozott nyilvánosságra, amely szerint februárban a belföldi kereslet 8,2 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a külföldi kereslet 0,1 százalékkal viszszaesett januárhoz képest. A nyugatnémet munkaerőpiac helyzetéről a szövetségi munkaügyi hivatal adott ki jelentést. A munkanélküliek száma márciusban 254 800 volt, a munkanélküliek aránya a februári 1,2 százalékról 1 százalékra esett vissza, de még így is némileg magasabb volt az 1970 márciusi 0,9 százalékos szintnél. A betöltetlen állások száma a februárihoz képest emelkedett: elérte a 700 800-at, de nem volt olyan magas, mint 1970 márciusában. A vendégmunkások száma március végére 2,04 milliós rekordmagasságra emelkedett. A tavalyi év harmadik hónapjában még csak 1,67 millió külföldi munkást foglalkoztattak az NSZK-ban. Egy harmadik Nyugat-Németországból érkezett jelentés szerint az ország nyersacéltermelése márciusban 13,87 millió metrikus tonna volt. Ez 12,4 százalékos emelkedést jelent februárhoz képest, de alig több, mint a múlt év megfelelő hónapjában. A márciusi termelésemelkedés elsősorban abból adódott, hogy a munkanapok száma hárommal több volt, mint februárban. Az egy napra jutó kibocsátás csak ezer tonnával volt több a februárinál. 1971 első három hónapjában a nyersacéltermelés 10,79 millió tonna volt, 6,8 százalékkal kisebb, mint 1970 azonos időszakában. Elérkezett az idő, hogy a nyugatnémet kormány módosítsa gazdaságpolitikáját, mert nem sikerült megteremtenie a stabilitást — mondja egy nyugatnémet bankokból és hitelintézetekből álló szervezet dokumentuma. A jelentés megállapítja, hogy az utóbbi néhány hónapban megállt a gazdaság stabilizálódásának folyamata. Az összes belföldi kereslet a múlt év októberétől idén februárig évi 13 százalékos ütemnek megfelelően emelkedett. A termelési eszközökre vonatkozó megrendelések ugyanebben az időszakban 10 százalékkal nőttek, ellentmondva azoknak a becsléseknek, amelyek a beruházási tevékenység lanyhulását várták. Még ha a jelenlegi helyzet nem is tekinthető új gazdasági fellendülés kiindulópontjának — mondja a hitelintézetek jelentése — fennáll a veszély, hogy túl magas szinten stabilizálódik a gazdaság. (Reuter, AP) Lengyel—nyugatnémet árucsere-forgalmi jegyzőkönyv Varsóban aláírták Lengyelország és az NSZK 1971. évre vonatkozó árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. Az árulisták a nyugatnémet importkontingens 10 százalékos emelését irányozzák elő. A bonni külügyminisztérium adatai szerint a két ország kereskedelmének kedvező tendenciája 1970-ben is folytatódott. Az összforgalom 1969-hez képest 22 százalékkal, 1,4 milliárd márkára nőtt. Az NSZK Lengyelországból származó importja 40 százalékkal, 744 millió márkára, kivitele Lengyelországba 8 százalékkal, 658 millió márkára növekedett. (Reuter, AP) NAPRÓL NAPRA ♦ A KILENCEDIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEINEK megvitatása szerdán kezdődött az SZKP kongresszusán. A felszólalók, bár mindegyikük az általuk képviselt területnek vagy iparágnak jellemzőiről számolt be, hangsúlyozták az életszínvonal emelésének alapvető fontosságát, továbbá beszámoltak az új gazdaságirányítási rendszer eddigi eredményeiről. ♦ A PAKISZTÁNI VÁLSÁG GAZDASÁGI HÁTTERÉT vázolja a 2. oldalon közölt cikk. A mostani szakadás magvát már harminc évvel ezelőtt elültették. A két részből álló országot 1947-ben történt függetlenné válása óta ellentmondásos gazdasági fejlődés jellemezte: Nyugat- Pakisztánban erőteljes iparosítás folyt, a keleti országrészben ugyanakkor az egy főre számított nemzeti jövedelem nem emelkedett, s most is az egyik legalacsonyabb a világon. ♦ A VEGYIGÉP TERVEZŐ ÉS FŐVÁLLALKOZÓ VÁLLALAT forgalmának 98 százalékát a külfölddel bonyolítja le. Legnagyobb vásárlója a Szovjetunió, de a jövőben várhatóan emelkedik majd a tőkés szállítások aránya is. Cikkünk megállapítja, hogy a fővállalkozások további kibontakoztatására bizonyos ösztönzők bevezetése szükséges, többek között lehetővé kellene tenni a vállalatoknak a garanciális alap képzését. A JUGOSZLÁVIA ÉS A KGST-ORSZÁGOK kapcsolataiban egyre növekvő szerepet töltenek be az ipari kooperációk. A Sajtószemle rovatunkban ismertetett cikke a jugoszláv kormány egyik tagjának nyilatkozatát idézve — megállapítja, az együttműködésnek több iparágban távlatai vannak, Írásunk foglalkozik a kooperáció útjában álló gátló tényezőkkel is. ♦ VILÁGSZERTE NÖVEKSZIK A FALEMEZIPARI TERMÉKEK jelentősége. Az általános konjunkturális fellendülés hatására nőtt a kereslet e termékek iránt. A lemezipari termékek fogyasztása lényegesen gyorsabban emelkedik, mint amekkora az általános gazdasági növekedés üteme. A 4. oldalon közölt cikk a lemezek, lapok világtermelésének jelenlegi és várható alakulásával foglalkozik. v?n- Értesülések a japán konjunktúráról LESZÁLLÍTJA TOKIÓ IS A KAMATLÁBAT? Tegnap az egyik japán hírügynökség úgy értesült, hogy a pénzügyminisztérium és a japán bank tanácskozást folytat a kamatláb fél százalékkal történő leszállításáról. A jelentés szerint valószínű, hogy még a hó vége előtt megtörténik a kamatláb leszállítása a gazdaság élénkítése és a külföldi szinttől való eltérés csökkentése érdekében. A hírt hivatalos helyen nem erősítették meg, de valószínűségét alátámasztja a nagy befolyású Keidanren — a gazdasági szervezetek szövetsége — hétfői nyilatkozata, amelyben síkraszállnak a hivatalos kamatláb leszállításáért, az üzleti tevékenység ösztönzése céljából. A gazdasági tevékenység megélénkítését célzó követelésnek nyilván nyomatékot ad a tervezési hivatal legújabb havi jelentése, amely azt állítja, hogy a gazdaság jelenlegi megtorpanása elhúzódhat, s aligha fejeződik be a második negyedév vége előtt. A kedden nyilvánosságra hozott jelentés, ami általában a gazdasági helyzet hivatalos megítélését juttatja kifejezésre, merőben ellenkezik a japán bank álláspontjával. A központi bank legutóbbi közleménye ugyanis azt mondotta: a mélyponton túljutottak, az üzleti tevékenység rövidesen fellendül. A gazdasági növekedés lassulását jósolja az a jelentés is, amelyet a bruttó nemzeti termék múlt évi alakulásáról tettek közzé. E jelentés szerint 1970- ben a GNP 70 617,7 milliárd jen volt. Vagyis 11 százalékkal szárnyalta túl — reálértékben számolva — az előző évi eredményt. 1969-ben a GNP növekedése több mint 12 százalékot tett ki. A pénzügyi n évet alapul véve, amely most március 31-én ért véget, a GNP növekedése még lassúbb volt. Előzetes becslés szerint a 10 százalékos határ alatt maradt. Fényt vet a gazdasági helyzet alakulására a tartalékok állása is. Japán devizatartalékai március végén 5 milliárd 458 millió dollárt értek el, ami új rekorderedmény. Márciusban nem kevesebb, mint 590 millió dollárral gyarapodtak a tartalékok — a pénzügyminisztérium kommentárja szerint — azért mert márciusban tetemesen növekedett az export, viszont az import érezhetően lankadt, visszatükrözve a gazdasági tevékenység vontatottabbá válását. A konjunkturális helyzet és az ország külgazdasági pozícióinak alakulása alkalmasint hozzájárult ahhoz, hogy a hatóságok új döntést hozzanak a külföldi beruházások engedélyezéséről. Tokiói jelentés szerint a kormány beruházási tanácsa úgy döntött: javasolja, hogy a tőkeliberalizáció negyedik fordulóját hozzák 3 hónappal előbbre, tehát október 1-ről július 1-re. Ezen túlmenően a tanács azt javasolja, hogy a negyedik liberalizációs forduló során vonják a számítógépipart is az intézkedés hatálya alá. Sőt felvetik azt a gondolatot is, hogy az eddig részben liberalizált szektorok többségének vonatkozásában szabadítsák fel maradéktalanul a külföldi tőke beáramlását, hogy amely gyorsan csak lehet, utat nyissanak a külföldiek közvetlen invesztíciói számára. Ez más szóval azt jelenti, hogy visszavonják a jelenlegi 50 százalékos plafont, ami eddig a külföldi tulajdon felső határa volt a vegyes vállalatok esetében. Mindamellett továbbra is fennmarad az a döntés, hogy a közvetlen külföldi beruházást csak új vállalkozások létesítése esetén engedélyezik. A mélyreható gazdaságpolitikai döntéseket azzal indokolják, hogy a japán liberalizációs programot vonzóbbá kell tenni a külföld számára. Ezzel kapcsolatban figyelembe veszik a folytatódó és szüntelenül tovább éleződő japán—amerikai feszültséget, az amerikaiak és általában a fejlett tőkésországok méltatlankodását, amiért ilyen soká húzódik a liberalizálás a számítógépipar, a gépkocsiipar és a petrolvegyészeti ipar vonalán; illetve azokat a kifogásokat, amelyek elmarasztalják Japánt, amiért ilyen vontatottan állítja szembe iparát a közvetlen külföldi versennyel. A megfigyelők azonban úgy vélik, a kisméretű számítógépeket gyártó ipar liberalizálását illetően komoly nehézségekkel kell számolni, miután e szektor — amelynek legfőbb üzletága a számítógép-kölcsönzés — anyagilag gyenge. Az ellenállást valószínűleg csak erősíti az a kilátás, hogy az ipar profitjai tovább csökkennek az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban. Az ország vezető gazdaságkutató intézetének közlése szerint csupán néhány ágazatnak megy jól (hajóipar, építőipar), ezzel szemben a vas- és acéliparban, a villamosgépiparban, a textiliparban az eladások szintje stagnál, a profitok csökkenése pedig a 10 százalékot is meghaladja és ez az irányzat egyelőre folytatódik. (Reuter, Kyodo) Az atomtitok Anglia és a Hatok tárgyalásain Brandt nyugatnémet kancellár hamarosan tájékoztatja Pompidou francia köztársasági elnököt azokról a megbeszélésekről, amelyeket Heath brit miniszterelnökkel folytatott Anglia csatlakozásáról a Közös Piachoz. Heath eredményesnek minősítette bonni látogatását és kijelentette: véleménye szerint nyárig létrejöhet a megállapodás Anglia csatlakozásának legfontosabb kérdéseiben. Tájékozott bonni körökben is azt mondják — a Reuter tudósítója szerint —, hogy Heath elérte bonni megbeszéléseinek fő célját: meggyőzte a nyugatnémet kormányt arról, hogy Angliának a csatlakozás feltételeire előterjesztett javaslatai ésszerűek a méltányosak. Angliában azonban nem várnak túl sokat a bonni kormány támogatásától. Mint a Financial Times szerdai számában írja: Nyugat-Németország nem engedheti meg magának, hogy erélyesen igyekezzék rávenni a francia kormányt engedékenyebb magatartásra az angolokkal szemben. Bonn külpolitikájának — írja a lap — sarkköve a francia szövetség. Párizs meggyőzésében tehát nem mehet el olyan messzire, hogy ez ártson a két ország kapcsolatainak. Ez annál is világosabb, mert Brandtnak szüksége van Franciaország támogatására „keleti politikája” számára. Heath Bonnban tartott sajtóértekezletén kijelentette: ő maga egyelőre nem találkozik Pompidou elnökkel. Schumann francia külügyminiszter azonban május közepén Londonba utazik és akkor megbeszélhetik a vitás kérdéseket. Ezek közül a legfontosabb Anglia hozzájárulása a Közös Piac költségvetéséhez. Az angol javaslatot, hogy háromszázalékos kezdő hozzájárulását fokozatosan 15 százalékra emeli, a franciák nevetségesnek minősítik és Nyugat-Németország is túl szerénynek találja. Heath és Brandt megbeszélésein azonban nyugatnémet források szerint nem foglalkoztak ennek a kérdésnek részleteivel. A költségvetési hozzájárulás kérdésében Anglia mindeddig nem teljesítette a franciák követelését, hogy új javaslatot terjesszen elő elfogadhatatlannak minősített elgondolása helyett. Engedményt tett azonban egy kisebb jelentőségű kérdésben. Brüsszelben hivatalosan visszavonta azt a javaslatát, amely szerint ötéves haladékot kért a közös piaci adórendszerhez való alkalmazkodásra. Ennek előzménye az volt, hogy a brit kormány — mint múlt heti költségvetésében jelezte — függetlenül a Közös Piaccal folyó tárgyalásoktól, legkésőbb 1973 áprilisáig bevezeti a Közös Piac országaiban érvényes értéknövekedési adórendszert. Hírek terjedtek el arról, hogy Anglia atomtitkait is hajlandó lenne áruba bocsátani, cserébe azért, hogy Franciaország belenyugodjon az angolok számára elfogadható csatlakozási feltételekbe. Egy londoni vasárnapi lap azt az értesülést közölte, hogy Anglia közös atomfegyverzet létesítését javasolta Franciaországnak. Allam brit munkáspárti képviselő a lap értesülésével kapcsolatban haladéktalan alsóházi vitát javasolt, hangoztatva, hogy ez túl magas ár lenne a közös piaci tagságért, lehetetlenné tenné a kelet—nyugati kapcsolatok javítását, és az atomsorompó-egyezmény megszegését is jelentené. Az alsóház elnöke elutasította a képviselőnek a sürgős vitára irányuló javaslatát. Az atomtitkokról az AP értesülése szerint valóban folyt megbeszélés Brüsszelben O’Neill, a brit küldöttség helyettes vezetője és Boegner nagykövet, a közös piaci tárgyaló küldöttség vezetője között. A hír szerint Boegner jelezte, hogy a Közös Piac érdeklődik Anglia atomtitkai iránt, a békés felhasználás szempontjából. A brüsszeli bizottság szívesen folytatna erről előzetes tárgyalásokat, amelyeknek alapján jelentést terjesztene a miniszteri tanács elé, javasolva, hogy ezt a kérdést is vegyék fel a csatlakozási tárgyalások hivatalos napirendjére. A hírügynökség jelentése ehhez hozzáfűzi, hogy Anglia a gyorstenyésztő típusú reaktorok terén sokkal haladottabb tapasztalatokkal rendelkezik, mint az Euratom. Algéria vasércet ad el Romániának Algéria és Románia képviselői kedden két kereskedelmi szerződést írtak alá, melyek alapján Algéria körülbelül 1 millió tonna vasércet ad el Romániának és 100 ezer tonna szenet vásárol tőle. Az ügyletet Algéria részéről a Sonarem állami bányavállalat, román részről pedig az Import—Export külkereskedelmi vállalat képviselője kötötte. A szerződés a két országnak februárban aláírt, az 1971—1973. évekre szóló kereskedelmi egyezménye alapján született. (Reuter)