Világgazdaság, 1972. május (4. évfolyam, 84/833-104/853. szám)
1972-05-03 / 84. (833.) szám
1972. MÁJUS 3., SZERDA VILÁGGAZDASÁG A bonni válság gazdasági motívumai kiküldött munkatársunktól: , Továbbra is bizonytalan Bonnban a keleti szerződések ratifikálásának időpontja, sőt lehetősége is. A kormány és az ellenzék múlt heti döntetlenje azonban rákényszerítette az ellenzéket, hogy a kibontakozást mégis a ratifikálás útján keresse. Így jöhetett létre a kormánypártok és az ellenzék tanácskozássorozata, amelyen kedden délután a közös külpolitikai nyilatkozat szövegét vitatták meg. A kompromisszum lehetőségét a kormány a költségvetés terén is igyekszik megteremteni, hajlandó a kiadások és az államadósságok szintjét lejjebb szállítani. A ratifikálás előtt belpolitikai vonalon megnyílhat az út, ha a kormánypártok és az ellenzék képviselőinek sikerül mindkét oldal számára elfogadható külpolitikai nyilatkozat szövegében megállapodni. Arról nincs hír — noha a kérdést sokan felteszik —, hogy erre a fordulatra hogyan reagálnának a szerződő partnerek, a Szovjetunió és Lengyelország. A bonni „part” kulisszái mögül a hétvégi szünet alatt előtérbe kerültek a belpolitikai válság legfontosabb gazdasági motívumai is. Ezek természetesen nem kapcsolódnak annyira a költségvetés egyes tételeihez, mint amennyire a parlamenti vitából vélni lehetne. Inkább a kormány általános gazdaságpolitikai koncepciójáról, vagy talán éppen annak hiányáról van szó. Brandt hivatalba lépésekor nagyszabású strukturális és szociális reformokat helyezett kilátásba. Ezek megvalósítására azonban csak vontatottan vagy egyáltalán nem került sor, mert az infláció gyorsabban nőtt az állami bevételeknél, és így a kormánynak nem volt elég pénze a szükséges beruházásokhoz. A lakossági fogyasztás árindexével mért inflációs ráta 1969-ben 2,7 százalékkal, 1970-ben 3,11 százalékkal, 1971-ben pedig 5,2 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A reformok elmaradása azonban a lakosságot nem nagyon nyugtalanította, mert bevételei az inflációs rátánál gyorsabban emelkedtek. Ez sajátos kétoldalú támadási lehetőséget nyújtott az ellenzéknek. Egyrészt élesen bírálta a kormányt reformjaiért, amelyek — ha vontatottak és következetlenek voltak is —, mégiscsak az államkiadások és államadósságok növekedését jelentették. Az inflációs folyamat bírálatában kellett a választók körében negatív hatástól tartani. Másrészt felhasználták a lehetőséget a kormány befeketítésére, mert „nem teljesíti ígéreteit”, így az ellenzéki bírálat a „gazdasági és társadalmi reformok” kormányaként bemutatkozó Brandt Scheel-koalíciót inkább a kapkodás és a következetlenség kormányának mutathatta be. Könnyítette az ellenzék helyzetét, hogy a nemzetközi valutaválság dolláráraménak fő célpontja éppen az NSZK volt. Az ebből eredő belső és külső veszélyek elhárítása lekötötte a kormány gazdaságpolitikai energiájának jelentős részét, s hogy amit csinált, jó volt-e vagy rossz, arról természetesen vég nélkül lehet vitatkozni. Mindenesetre tény, hogy az inflációs ráta emelkedésének lassítását a kormány csak az expanzió lefékezésével tudta elérni. Az OECD kedden ismertté vált jelentése szerint a nyugatnémet nemzeti össztermék 1972 elejétől 1973 júliusáig 3,5 százalékkal fog nőni. 1971- ben a növekedés 2,8 százalék volt. A szervezet hét vezető országában 5,75 százalékra becsülik a GNP átlagos növekedését, az NSZK pedig a fejlődés várt ütemét tekintve az utolsó helyen áll. A gazdasági minisztériumban a Világgazdaság munkatársának kérdésére kétségbe vonták az OECD előirányzatának realitását. A szervezet számítása nyilván több héttel ezelőtti adatokon alapszik, a kilátások jobbak, jelentették ki, számszerű becslésre azonban nem vállalkoznak. Az alig bővülő termelés mellett sem lehet még tudni, hogy az árak emelkedési ütemének csillapodása tartós marad-e. Sok szakember éppen attól tart, hogy a gazdaság élénkülése túl korán jön az áremelkedés megfékezése előtt, a tervszerű konjunktúra újra felgyorsítja az inflációt. Erre a veszélyre figyelmeztet az öt nyugatnémet vezető gazdaságkutató intézet kedden nyilvánosságra hozott közös konjunktúrajelentése is. A költségvetés mindenesetre „optimista” alapállásból készült, de a jövő bizonytalanságát nyilván a kormány is érzékeli. Ez a forrása — a parlamenti számarányok mellett — annak a hajlandóságnak, hogy a kiadások és államadósságok szintjét lejjebb szállítsák és így a kompromisszum lehetőségét a költségvetés terén is megteremtsék. Mag A nyugatnémet gazdaság a fellendülés szakaszába lép Az öt vezető gazdaságkutató intézet közös jelentése A nyugatnémet gazdaság új expanzió szakaszába lépett, állapítja meg az NSZK öt vezető gazdaságkutató intézetének közös jelentése. A jelentés — amelyet a Reuter bonni tudósítója ismerteti, különös figyelmet érdemel a mai kiélezett helyzetben, amikor a jobboldal a gazdaságpolitika vonalán is megkísérli a Brandt-kormány elmarasztalását. Az utóbbi hetekben és hónapokban mind szembetűnőbbé vált az az igyekezet, hogy „a fő front” — a keleti szerződések kérdései mellett megnyissák a „második frontot” is: vitássá tegyék a Schiller által fémjelzett konjunktúrapolitikát. A nyugatnémet gazdaság az expanzió új fázisának küszöbén áll — állítja a jelentés —, alátámasztva ezzel Schiller gazdasági miniszter nézeteit, hogy a recesszió korszakának vége. A jelentés szerint a recessziótól való félelem, amely az év elején még szemmel látható volt, napjainkra eltűnt. A fellendüléshez közvetlenül hozzájáruló tényezők, mint például a decemberi monetáris megállapodás, illetve a fémipari és műszaki dolgozók kollektív szerződésének aláírása még túl bizonytalanok és ideiglenesek ahhoz, hogy meg lehetne jósolni, milyen mértékű és erejű lesz az expanzió. Az új megrendelések volumene jelentősen nőtt, de az ipari beruházások irányzata még mindig hanyatló. A korábbi gazdasági ciklusoktól eltérően, a most várható fellendülés csak kevéssé enyhíti a bérek és árak emelkedésének inflációs nyomását. A kereslet megélénkülése viszonylag gyorsan mozgásba hozhatja az eddig kihasználatlan kapacitásokat, de a vállalatok profitja a korábbi expanziós fázisoknál erőteljesebben függ az áremelésektől. Ha külföldön sem mutatkozik az árak emelkedésének lassulása, eltűnik a márka lebegtetésével elért stabilizációs hatás — állapítja meg a jelentés. Az öt intézet közös felmérése szerint a GNP az idén reálértékben 2,5 százalékkal, 821 milliárd márkára növekszik. Az árindex emelkedése nem éri el a 6 százalékot, a fogyasztói árak 4,5 százalékkal mennek feljebb. A dolgozók bruttó jövedelme 7,5 százalékkal lesz több, a tulajdonosoké pedig 12 százalékkal. A termelékenység növekedése 4 százalék alatt marad. A beruházások hanyatló irányzata az év közepére megfordul, s míg az év első felében közel 8 százalékos lesz a GNP névleges emelkedése, a második félévben — éves szintre kivetítve — 11 százalékos névleges növekedésre lehet számítani. Reálértékben a második félév GNP növekedése — éves szinten — 6 százalék lesz. Az év második felében az árak is lassabban emelkednek. Míg a gazdaság összetett árindexe az első hat hónapban 6,5 százalékkal növekszik, júliustól decemberig csak 5 százalékkal megy feljebb. Schiller gazdasági csúcsminiszter a jelentés közzététele után kijelentette: a gazdaságkutató intézetek véleménye megerősíti a kormánynak azt a meggyőződését, hogy helyes az óvatosság, amellyel a jelenlegi helyzetben a gazdaságpolitikáját irányítja. IV. ÉVFOLYAM, 84. (833.) SZÁM Anglia — adósság nélkül Rogers utazása Európában Anglia hivatalos tartalékainak értéke áprilisban 58 millió dollárral, 7 milliárd 132 millió dollárra emelkedett — közli a brit kincstár. A jelentés hozzáteszi, hogy áprilisban törlesztette Anglia a Nemzetközi Valuta Alappal szemben fennálló összes adósságát. Az Egyesült Királyság ilyenformán 1964 óta először teljesen mentes a közép- és rövid lejáratú hivatalos tartozásoktól, amelyeknek összege az elmúlt évtizedben néha a 3 milliárd font sterlinget is meghaladta. Technikai szempontból ez azt jelenti, hogy Anglia újra vehet fel hitelt a Valuta Alaptól — összesen 292 millió font értékben —, ha például a brit valuta elleni spekulációs tevékenység meggyengítené a font devizapiaci helyzetét. (Reuter) Az aranyár 50 dollár fölött Az arany szabadpiaci ára kedden Londonban és Frankfurtban újabb rekordot döntött, Zürichben tartott maradt. A kedd délelőtti árrögzítéskor Londonban unciánként 50,70 dollárban állapították meg a jegyzést, Frankfurtban 50,90 dollárt is jegyeztek. Délután árnyalatnyi lanyhulás következett be és Londonban 50.30—50.55 dollár közötti áron kötöttek ügyleteket. Az előző hét végén az eddig elért legmagasabb londoni jegyzés 49.58 dollár volt. A megfigyelők szerint nem a kereslet felélénkülése, hanem a kínálat szűkössége okozta az áremelkedést. Semmilyen jel sem mutat arra, hogy a spekuláció újra a dollár gyengülésére számít. (AP, Reuter) . Rogers amerikai külügyminiszter kedden egyhetes európai utazásra indult, amelynek során találkozik Brandt nyugatnémet kancellárral és Scheel külügyminiszterrel — jelentette be az Egyesült Államok bonni nagykövetsége. Rogers útjának fő célja az, hogy az USA partnereit tájékoztassa a SALT- megállapodás megkötésének lehetőségeiről, valamint Nixon elnök küszöbönálló moszkvai látogatásáról. Tájékozott körök szerint Rogers azonban más, a Közös Piaccal kapcsolatos kelet-nyugati problémákról is tanácskozni szándékszik a nyugat-európai fővárosokban. Rogers amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok kereskedelmi partnereinek tudomásul kell venniük, hogy az Egyesült Államok külkereskedelmi deficitje az idei első negyedévben nagyobb volt, mint eddig bármikor, s ebből le kell vonniuk a konzekvenciákat. A miniszter a washingtoni kereskedelmi kamara előtt mondott beszédében kifejtette, nem ért egyet azokkal, akik a protekcionizmus újjáélesztését követelik a kereskedelmi egyensúly helyreállítása érdekében. Az új nemzetközi gazdasági rendszer kialakítását célzó tárgyalásokon az Egyesült Államok a méltányosság, az építő szándék és a közösségi szellem szempontjait szeretné érvényesíteni. De versenytársainknak — hangsúlyozta — „konstruktív módon kell reagálniuk arra a tényre, hogy 1972 első negyedévében külkereskedelmi deficitünk 1,5 milliárd dollár volt, minden eddigi rekordot megdöntve. Ez így nem folytatódhat.” (Reuter) ÚI NAPRÓL NAPRA ♦ ÚJ EXPANZIÓ KÜSZÖBÉN ÁLL A NYUGATNÉMET GAZDASÁG — írja az öt legnagyobb nyugatnémet gazdaságkutató intézet közös jelentése. A prognózis, amely Schiller nézeteit alátámasztva politikai hatását tekintve is jelentős, azt emeli ki, hogy az új megrendelések volumene nő, s a beruházások hanyatló irányzata az év közepére megfordul. ♦ JUGOSZLÁVIA ÚJABB CCC-HITELEK iránt érdeklődik, hogy gabonát és növényi olajat vásárolhasson az Egyesült Államoktól. A CCC tavaly 72 millió dolláros hároméves hitelt nyújtott Jugoszláviának, az idén azonban elutasította az amerikai exportőrök erre vonatkozó hitelkérelmét. ♦ EGYIPTOM ÉS A KÖZÖS PIAC megállapodásra jutott az ötéves preferenciális kereskedelmi egyezmény feltételeiben. Az EAK csak részleges eredménynek könyveli el a brüsszeli megállapodást, mert az nem tartalmazza az egyiptomi rizs- és hagymaexport kedvezményezett elbánását. ♦ FELLENDÜLT LENGYELORSZÁG ÉS AZ NDK állampolgárainak kölcsönös látogatása az év első három hónapjában. A turistaforgalom megélénkülése nem okozott zavarokat a piaci egyensúlyban sem Lengyelország, sem az NDK határmenti területein, bár egyes üzletekben, egyes árucikkekből bizonyos átmeneti hiányok jelentkeztek. ♦ IDEIGLENESEN MEGOLDÓDOTT A TÖRÖK KORMÁNYVÁLSÁG. A hivatalba lépő Ürgüplü-kormánynak az ország gazdaságpolitikáját nagyobb határozottsággal kell a kereslet szabályozására irányítani. Az OECD jelentése szerint a török gazdasági helyzet eddig nem a kívánt mértékben stabilizálódott. A Világsajtóból című rovatban közölt cikk pedig Törökország és a kelet-európai szocialista országok kapcsolatait ismerteti. Népszavazás az államosításról Chilében? Valószínűleg még az idén népszavazást tartanak Chilében a népi egység kormánya és az ellenzéki többségű parlament között hosszú ideje húzódó államosítási vita megoldására — mondta Allende chilei elnök május 1-i beszédében. Ha a népszavazást mégsem tartanák meg, 1973 márciusában kongreszszusi választások lesznek. Allende hangsúlyozta, bízik a győzelemben, s a kongresszusi többség lehetővé tenné a kormánynak új alkotmány, új agrárreformtörvény és új munkaerőtörvény elfogadását. Az ország külföldi tartozásairól szólva elmondta, hogy a külföldi hitelezőkkel folytatott tárgyalások eredménye ellenére az idén Chilének még mintegy 140 millió dolláros fizetésimérleg-deficittel kell számolnia. Az USA-val, az NSZK-val és Angliával további tárgyalások folynak az ország pénzügyi terheinek újabb enyhítése érdekében. Allende bejelentette, hogy pénteken törvényjavaslatot terjeszt a kongresszus elé az amerikai tulajdonban levő International Telephone and Telegraph Corp. (ITT) államosítására. Nem részletezte azonban, hogy csak a chilei telefontársaságban való érdekeltségeit, vagy az amerikai cég valamennyi érdekeltségét államosítani kívánják. Az ITT, amelynek a telefontársaságban való részesedésén kívül luxusszállodája, egy távközlési vállalata, egy villamosberendezéseket gyártó üzeme és autókölcsönzője van, 1970-ben kísérletet tett Allende választási győzelmének megakadályozására. Chile külkapcsolatairól szólva az elnök bejelentette, hogy országa hamarosan diplomáciai kapcsolatokat létesít a Koreai NDK-val és a VDK-val, valamint elismeri a Bengáli Népköztársaságot. Allende a hét végén egy másik beszédében az országban levő utolsó nagybirtokok államosítását hirdette meg. Újságíróknak elmondta, hogy a következő héten az egyik tartományban 320 ezer hektár föld száll át az állam tulajdonába. Az államosítás vonatkozik a külföldiek nagybirtokaira is — hangsúlyozta Allende. (Reuter, AP, MTI) Egyiptom és a Hatok megállapodása A Közös Piac földközi-tengeri kapcsolatairól Egyiptom és a Közös Piac brüsszeli bizottsága kétnapos tárgyalás után megállapodásra jutott az öt évre szóló preferenciális kereskedelmi egyezményről. Az EGK az egyezmény hatálybalépésekor 45 százalékkal csökkenti az EAK-ból érkező iparcikkek importvámját, s 1974. január 1-én a csökkentés 55 százalékos lesz. A mezőgazdasági termékek vonatkozásában az EGK vámleszállítása az egyes cikkektől függően 25—50 százalékos. A citrusfélék esetében különleges, 60 százalékos csökkentést hajt végre a Közös Piac. Egyiptom évente 200 ezer tonna kőolajat szállíthat az EGK-ba a csökkentett vámszinten, s gyapottextíliáinak kvótáját 2500 tonnában állapították meg. Az Egyiptomi Arab Köztársaság az EGK-ból érkező ipari termékek vámterheit 30, 40, majd 50 százalékkal csökkenti három egymást követő évben. Az egyiptomi tárgyalóküldöttség csak részleges eredménynek könyvelte el a brüsszeli megállapodást. Az EAK különleges kedvezményeket kért rizs-, és hagymaexportjának. A Közös Piac e termékekből, főként belső források alapján, bőséges kínálattal rendelkezik, s ezért nem adott kedvezményeket. A brüsszeli bizottság mindenesetre előterjeszti az EAK kérését a miniszteri tanácsnak, s a rizs és hagyma problémáját a későbbiekben próbálják megoldani. Egyiptom és a Közös Piac mostani tárgyalásait 16 hónapos szakadás előzte meg. Izraellel kapcsolatos nézeteltérések miatt hagyták abba a tárgyalásokat. Másfél évvel ezelőtt hasonló okokból Libanon is felfüggesztette megbeszéléseit a közösséggel, de várható, hogy még az idén, az EAK-hoz hasonlóan, folytatva a tárgyalásokat, megpróbálja kidolgozni a preferenciális kereskedelmi egyezményt. Az EAK és az EGK közötti mostani megállapodás — ha aláírják —, Egyiptomot a Közös Piac kilencedik földközi-tengeri kereskedelmi partnerévé teszi, amelyhez preferenciális megállapodás fűzi. A közösség eddig ilyen megállapodást Spanyolországgal, Marokkóval, Tunéziával, Izraellel, Törökországgal, Görögországgal, Jugoszláviával és Máltával kötött. Napirenden vannak az Algériával, Libanonnal és Ciprussal folytatott tárgyalások is. Görögország nem lesz a Közös Piac teljes jogú tagja, ha nem állítják helyre a demokratikus jogokat — mondta sajtóértekezletén Peszmazoglu neves görög gazdasági szakember, aki 1961- ben az EGK-val folytatott sikeres tárgyalásokon a görög küldöttséget vezette. Az 1962-ben aláírt preferenciális egyezmény szerint Görögország a közösség társult tagja, s 1984-ben teljes tagja lesz. A görög gazdaság jövője teljes mértékben politikai kérdésektől függ — mondta Peszmazoglu. Utalt arra, hogy a katonai rezsim hatalomátvétele óta országa körülbelül 200 millió dolláros hosszú lejáratú kölcsöntől esett el, mert az EGK is felfüggesztette pénzügyi segélyeit. (Reuter) AMERIKAI GABONAEXPORT SZOCIALISTA ORSZÁGOKBA A jugoszláv kormány értesítette Washingtont, szeretne felvenni újabb rövidlejáratú CCC-hitelt a gabona és növényolaj importjának finanszírozásához — értesült a Reuter tudósítója a washingtoni jugoszláv nagykövetség szóvivőjétől. A jugoszláv nagykövet személyesen találkozott Butz amerikai földművelésügyi miniszterrel, akivel közölte: Jugoszlávia továbbra is vásárolna amerikai mezőgazdasági termékeket hároméves lejáratú CCC-hitelek segítségével. A nagykövetség szóvivője elzárkózott annak a kérdésnek megválaszolásától, mekkora hitelre volna Jugoszláviának szüksége, de célzott arra, hogy országa búzát, szemestakarmányt és növényolajat szeretne vásárolni. A CCC tavaly több mint 72 millió dollár értékű, háromévi lejáratú hitellel segítette az amerikai gabona és növényolaj Jugoszláviába irányuló exportját. Idén eddig nem sikerült az exportőröknek újabb hiteleket kapniuk, a kormánytisztviselők Jugoszlávia fizetési mérlegének tavaly kedvezőtlen helyzetével indokolták az újabb rövidlejáratú hitelek megtagadását. Jelenleg azonban több kormányszervvel — beleértve a földművelési, a pénzügyi, és külügyminisztériumot — folynak tárgyalások a Jugoszláviának és bizonyos más kelet-európai országoknak nyújtandó hitelekről. A minisztériumok képviselői részleteket nem közöltek, kereskedelmi körök szerint azonban Romániának jelentős mennyiségű búzára és kukoricára van szüksége ahhoz, hogy kiküszöbölje az őszi vetésben elszenvedett károkat. Az amerikaiak csak CCC-hitelekkel tudják ezt az üzletet lebonyolítani. A CCC szóvivője szerint a jelenlegi hiteltárgyalásokban Románia is érdekelt. Hozzáfűzte azonban, hogy Románia helyzete sokkal előnyösebb mint Jugoszláviáé, mert elég jelentős összegű hároméves hitellel rendelkezik. Eddig fel nem használt kerete a CCC-nél közel 20 millió dollár, s ebből búzát, árpát, gyapotot, faggyút és dohányt vásárolhat. A CCC megfontolás tárgyává tette, hogy az árulistát kukoricával is bővítse. (Reuter)