Világgazdaság, 1972. június (4. évfolyam, 105/854-126/875. szám)
1972-06-01 / 105. (854.) szám
1972. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK IV. ÉVFOLYAM, 105. (854.) SZÁM FELADAT: A KÜLKERESKEDELMI EGYENSÚLY BIZTOSÍTÁSA Gyorsabban nőtt a kivitel mint a behozatal A külkereskedelemre ható szabályozók működésének tapasztalatairól, a külkereskedelmi vállalatok érdekeltségi rendszeréről, a bér- és személyi jövedelem szabályozásáról tartottak sajtókonferenciát szerda délelőtt a Külkereskedelmi Minisztériumban. A kapott információk szerint megállapítható, hogy a szabályozók kedvezően hatnak, a külgazdasági egyensúly biztosítható, és a fizetési mérleg további javulására lehet számítani. Kovács Gyula főosztályvezető bevezetőjében röviden a múlt évi külkereskedelem alakulását ismertette. Elmondotta, hogy 1971-ben problémát okozott a külkereskedelmi mérlegben, a gépimport nagyarányú növekedése. A múlt évben, 1970-hez képest a rubelterületekről 39, a dollár relációkból 56 százalékkal nőtt a gépbehozatal. Az idén egyrészt a hitelpolitika szigorítása következtében, másrészt a szabályozóeszközök kedvező hatása miatt az első négy hónapban sikerült kiegyensúlyozottabb külkereskedelmi forgalmat elérni. Így tehát az 1972. évi népgazdasági tervnek megfelelően az export több lett, míg az import a tavalyi szinten maradt. A külkereskedelmi mérleg passzívuma (az első négy hónap adatai alapján) a tavalyinak egyharmadára csökkent. Április végéig a rubelterületekre jutó exportunk 33 százalékkal, a dollár relációkba kerülő kivitelünk pedig 10 százalékkal több mint a múlt év azonos időszakában. Rubelimportunk mindössze 93 százaléka i tavalyinak, dollárimportunk pedig 85 százaléka, örvendetes, hogy a magyar exportban növekszik a gépek és berendezések részaránya. (Az első négy hónapban gépexportunk közel 30 százalékkal nőtt.) Emelkedett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele is mintegy 40 százalékkal. Javulnak a cserearányok A magyar export növekedését elősegítette, hogy az iparvállalatok az első négy hónapban több árut ajánlottak fel eladásra mint egy évvel korábban, a nagykereskedelmi vállalatok pedig a felesleges készleteket csökkentették és kevesebb árut rendeltek az ipartól. (A nagy- és kiskereskedelem készletei április végén 7 százalékkal voltak kisebbek mint egy évvel korábban.) A külkereskedelmi mérleg kedvező alakulásában szerepet játszottak a javuló árak is: a külkereskedelmi cserearánymutatók az első negyedévben tőkés viszonylatban 2,4 százalékkal jobbak, mint a múlt év azonos időszakában. A külkereskedelmi vállalatok export kötésállománya április végéig 25 százalékkal, az import kötésállománya pedig 12 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év hasonló időszakában. (A tőkés import kötésállomány valamivel alacsonyabb a tavalyinál.) A főosztályvezető részletesen ismertette a szabályozórendszer hatását. Ez megfelel az előzetes várakozásnak. A jövedelemszabályozási intézkedések nemcsak a behozatalt, hanem a hazai termelést is befolyásolták, ami együttesen az exportkínálatot növelte. A belföldi gazdasági környezet exportnövelő hatása pedig megfelelt a külső piaci helyzetnek. Megállapítható továbbá az is, hogy a szabályozók hatásaként a devizakitermelési mutató mind a szocialista, mind a tőkés relációkban javult, s ezzel párhuzamosan fokozatosan csökkent az állami visszatérítés összege, az export gazdaságossága pedig javult. (A gépipari vállalatok nyereséghelyzete például az ipar átlagánál a múlt évben már kedvezőbben alakult.) Állami viszszatérítésben 1971-ben 160 gépipari vállalat részesült, ezek közül több mint 30 egyedi elbírálás alapján, a többi pedig iparági átlagot kapott. Egyébként a IV. ötéves terv során fokozatosan csökken az állami visszatérítés összege, sőt bizonyos területeken teljesen megszűnik. (Ez összefügg a gazdaságos termeléssel és az exportstruktúra módosításával is.) Az utóbbi években a belső egyensúlyi problémák a külkereskedelemben csapódtak le, de az idén várhatóan a külgazdasági egyensúly a tavalyinál jobban biztosítható. Ehhez hozzájárul, hogy a külső piaci feltételek kedvezőek, a hazai vállalatok exportösztönzése és exportorientációja kedvezőbb mint egy évvel korábban. Importárak alakulása Ezután Berényi Lajos, a minisztérium deviza, pénzügyi, és árfőosztályának vezetője az importról és az árpolitika összefüggéseiről szólt. Elmondotta, hogy a szocialista országokkal már 1971-ben rögzítettük — a világpiaci árak alapján — a IV. ötéves tervidőszakra vonatkozó árakat. A szocialista importunkban emelkedtek a színesfémek, faféleségek és energiahordozók árai, a vegyianyagok ára viszont csökkent. A szocialista kereskedelmünkben az új árak megfelelnek a világpiaci áraknak és a magyar népgazdaságnak ez továbbra is előnyös. 1971-ben a tőkés kereskedelem import árai két százalékkal emelkedtek 1970-hez viszonyítva. Ezen belül áremelés volt egy sor alapanyagnál és félkészterméknél, valamint néhány mezőgazdasági terméknél. 1972-ben azzal számolunk, hogy tőkés kereskedelmünk cserearányai valamelyest javulnak. A Külkereskedelmi Minisztérium, a vállalatok és a KOPINT bevonásával rendszeresen készít árprognózisokat, amelyek célja, hogy az irányító munkának segítséget adjon, valamint a vállalatok üzleti munkájában az árprognózisokat még jobban figyelembe tudják venni. A külső és a belső árak kapcsolatában arra törekszünk — mondotta —, hogy a világpiacon tartósan bekövetkezett változások a hazai árakban még következetesebben érvényesüljenek. Ezt szolgálják egyébként az 1972-ben elhatározott színesfém és műanyag árváltozások is. Csökkent a nyereség 1971-ben a külkereskedelmi vállalatok nyeresége 40 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez részint a szabályozók változásának (kereskedelmi adó bevezetése), részint a tőkés konjunktúra kedvezőtlen alakulásának a következménye. Az 1971. évi külkereskedelmi nyereség 57 százaléka az exportból és 35 százaléka az importból származott. A vállalatok részesedési alapja a múlt évben, az előző évhez képest 32 százalékkal csökkent. Ezzel párhuzamosan kevesebb fejlesztési alap képződött. 55 külkereskedelmi vállalatnál 700 millió forint fejlesztési alap képződött. Ebből több olyan beruházást finanszíroztak a külkereskedelmi vállalatok, amelyek a nagyobb exportot segítik elő, így például a TERIMPEX (öt éven keresztül) 75 millió forintot ad a Szegedi Szalámigyárnak a nagyobb kivitel biztosítására. A MONIMPEX a Méhészeti Vállalattal közös társulást hozott létre, és 8 millió forintot bocsátott a termelő vállalat rendelkezésére. A Badacsonyi Állami Gazdaságnak 6 millió forintot adott a fejlesztési alapjából a MONIMPEX palackozó gépsor beszerzésére. A KOMPLEX 13 millió forintot biztosít a Mosonmagyaróvári Gépgyár műszaki fejlesztésére a nagyobb szovjet export céljából. Végezetül elmondta a főosztályvezető, hogy a külkereskedelmi vállalatok érdekeltségi rendszerén nem változtatnak, s a továbbfejlesztés csak távlatilag képzelhető el. Dr. Maros Mária személyzeti főosztályvezető a külkereskedelmi vállalatok bér- és személyi jövedelméről szólt. A múlt évben 18 500 fő dolgozott a külkereskedelemben, 6,2 százalékkal többen mint 1970-ben. A külkereskedelem általában vonzza az embereket, ennek ellenére még ma is több vállalat létszámgonddal küzd. (Az idén, az első negyedévben 2 százalékos volt a létszámhiány.) 1971-ben a külkereskedelmi vállalatok 565 millió forint munkabért fizettek ki. Ezután a főosztályvezető a személyi jövedelmek alakulásáról, az ösztönzés új módjairól, valamint a magasabb szakképzettség honorálásáról szólt. Véleménye szerint a vállalatok belső ösztönzése ma már differenciáltabb mint régebben. M. E. Nincs szó újabb dollárleértékelésről Volcker amerikai pénzügyminiszterhelyettes a leghatározottabban cáfolta, hogy keddi, Genfben tartott sajtóértekezletén — mint lapunk tegnapi számában jelentettük — kitérően válaszolt volna a dollár újabb leértékelésének lehetőségéről feltett kérdésekre. Volcker a sajtóértekezlet után továbbított hírügynökségi jelentéseket „teljes értelmetlenségnek” nevezte. Az aranypiac azonnal reagált az állítólagos kitérő válaszra. A New York-i valutatőzsdén nagyarányú dolláreladások kezdődtek, s még kedden rekordszintre emelkedett a nemesfém unciánkénti ára a legfontosabb devizapiacokon. A cáfolatra viszont már nem reagáltak olyan hevesen az aranypiacok. Londonban, Zürichben, Frankfurtban és Párizsban szerdán egyaránt az előző esti magas szinten jegyezték az árakat. Alkalmanként a keddinél magasabb jegyzéseken is kötöttek üzleteket. Londonban záráskor 59,10—59,50 dolláros unciánkénti áron cserélt gazdát az arany. A nemesfém szabadpiacán az utóbbi napokban végbement meredek áremelkedésnek nincs monetáris jelentősége — mondta szerdán Emminger, a Bundesbank alelnöke. Az áralakulás a spekulációra vezethető vissza, amely elsősorban a dél-afrikai aranyeladások korlátozásával függ össze. Másrészről élénk az ipari kereslet is a nemesfém iránt. (Reuter, AP) Peterson a szovjet-amerikai kereskedelem jövőjéről A moszkvai csúcs eredményeképpen lényeges előrehaladás történik a szovjet—amerikai kereskedelem fejlesztése terén — hangoztatta Peterson amerikai kereskedelemügyi miniszter a Fehér Házban tartott sajtóértekezletén. A sajtóértekezletet a belső gazdasági kabinet ülése után hívták össze, ahol a csúcstalálkozó eredményeit tekintették át a gazdasági tárcák miniszterei. Peterson határozottan elutasította azokat a találgatásokat, hogy a csúcstalálkozón nem sikerült a várakozásnak megfelelő haladást elérni kereskedelmi kérdésekben: „Nixon meg van győződve arról, hogy megbeszélései hozzásegítettek a két ország kereskedelmét eltorlaszoló számos akadály elhárításához.” A szovjet—amerikai gazdasági vegyes bizottság tevékenysége már néhány napon belül komoly eredményeket hozhat, jósolta a miniszter, de igyekezett lehűteni a túlzott várakozást. Mint mondotta, három év múlva is inkább 100 milliókban, mint milliárdokban lehet majd kifejezni a szovjet—amerikai kereskedelem dollárértékét. (Ismeretes, hogy a szovjet— amerikai kereskedelem értéke jelenleg évi 200 millió dollárt képvisel.) Az NBC televíziós társaságnak adott nyilatkozatában, amikor az amerikai kereskedelmi mérleg helyzetéről beszélt, már kevésbé derűlátó hangot ütött meg a miniszter. Kifejtette, hogy a jelenlegi negyedévben az ország kereskedelmi mérlege valószínűleg minden eddiginél kedvezőtlenebbül zárul majd, amelynél még az első három hónapban kimutatott 1,5 milliárd dolláros passzívum is jobb volt. Reményét fejezte ki, hogy a harmadik negyedévben végül is csökken a mérleghiány. (Reuter, AFP) NAPRÓL NAPRA ♦ KEDVEZŐ FORDULAT BONTAKOZIK KI KÜLKERESKEDELMÜNKBEN a szabályozók hatására: kereskedelmi és fizetési mérlegünk helyzete javuló tendenciát mutat. A külkereskedelmi mérleg passzívuma májusig a tavalyinak egyharmadára csökkent. Tőkés viszonylatban javultak a külkereskedelmi cserearányok is. A kötésállományok alakulása szintén optimizmusra ad okot. ♦ NEM AKARJÁK MEGINT DEVALVÁLNI A DOLLÁRT. Volcker amerikai pénzügyminiszter-helyettes teljes értelmetlenségnek nevezte a sajtó ilyen irányú találgatását. A devalválásról szóló hírek nyomán egyébként rekordszintre emelkedett az arany ára és nagyarányú dolláreladások kezdődtek. ♦ LÉNYEGES ELŐREHALADÁS TÖRTÉNIK A SZOVJET—AMERIKAI KERESKEDELEM fejlesztése terén — hangoztatta Peterson amerikai kereskedelemügyi miniszter. Elutasította a találgatásokat, hogy a csúcstalálkozón nem sikerült a várakozásnak megfelelő haladást elérni kereskedelmi kérdésekben. ♦ A JAPÁN GAZDASÁG A STABILIZÁLÓDÁS JELEIT MUTATJA. Az export növekedése lelassult, az import pedig gyorsult, a fizetési mérleg kiegyensúlyozottabbá vált. A belgazdasági fejlemények is a szilárdulást mutatják: a termelés az elmúlt hónapok lanyha növekedése után ismét expanziós irányzatot vett. ♦ AZ USA SEGÉLYT AD BENGÁLIÁNAK. 90 milliárd dolláros hitelről van szó. E kereten belül Dacca különböző árucikkeket vásárolhat, valamint amerikai segítséget vehet igénybe különböző nagyobb jelentőségű létesítmények felépítéséhez. Újabb megtorpanás az olasz gazdasági életben Borús jövő vár az olasz gazdaságra, ha hosszú ideig elhúzódik az új kormány megalakulása — mondta Carli, a központi bank kormányzója. Felsorolta azokat a tüneteket, amelyek világosan tükrözik az üzleti élet negatív reagálását az elhúzódó bizonytalanságra: a múlt év végén elkezdődött javulás megállt, nő a munkanélküliség és a nagy exporttöbblet is inkább a belső piac renyheségének, mintsem az exportáló ágazatok dinamikus fejlődésének tudható be. Az új kormány megalakulása és jövője körül változatlan a teljes bizonytalanság. Az OKP a kommunista, szocialista és katolikus erők együttműködését sürgeti. A párt konkrét kormányprogramot követel a felgyülemlett problémák — így a gazdaságiak — nem átmeneti, hanem végleges megoldására. Leone elnök tovább folytatja puhatolódzó megbeszéléseit. Fogadta már Rumort és Colombót, az előző két kereszténydemokrata kormány fejét. A régebbi középbal koalíció felújítását jelenleg lehetetlenné teszi a szocialisták és a szociáldemokraták nézeteltérése a kommunistákkal való együttműködésről. Az inkább elképzelhető, hogy a szocialisták helyére a liberálisok lépnek be a kormányba, vagy pedig, mint már annyiszor, egyszínű kereszténydemokrata „strandkormány” alakul — írja a Reuter. Az OKP ellenez minden ilyen átmeneti megoldást. Nafta, a párt parlamenti csoportjának vezetője a Központi Bizottság ülésén hangoztatta, hogy a választások nyomán kialakult helyzet lényegében megerősítette az OKP elgondolását, amikor a kommunista, a szocialista és a katolikus erők együttműködésének gondolatát vetette fel. Az OKP konkrét kormányprogramot sürget a problémák megoldására. Ezen belül is elsődlegesnek tartja a gazdasági fellendülés biztosítását, a kereslet és az állami beruházások növelésével, az állami tervezés szerepének fokozásával. Carli, a központi bank kormányzója kifejtette, hogy a politikai bizonytalanság észrevehetően rontotta a gazdasági javulás esélyeit. Az olasz gazdasági helyzetről kiadott évi jelentés ismertetésekor elmondotta, hogy az ipari termelés múlt év végén megindult fejlődő irányzata megtorpant. A teljes, illetve részleges munkanélküliség növekedett, a kereskedelmi mérleg nagy aktívuma pedig arról tanúskodik, hogy igen lanyha a belső kereslet. Jelenleg nincs olyan ösztönző, amely a magánfogyasztás különböző összetevői felől érkezne — fejtegette. A vállalatok bizonytalan pénzügyi helyzete és a kapacitások alacsony kihasználtsági foka pedig még tovább bonyolítja a beruházási helyzetet. Igaz, az állami és az állami részesedésű vállalatok beruházásai folytonosan emelkednek. Carli azonban figyelmeztet, hogy a múlt két év erőltetett állami beruházási üteme miatt az expanziós ráta lassulni fog. A jelenlegi éves terv a közületi beruházásokra ezerötszáz milliárd lírát irányoz elő. Ezt a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján, nem fogják teljesíteni, mondotta Carli. Fő okként hozta fel, hogy nehézségek mutatkoznak a decentralizáció megvalósításánál. (A közületi beruházások irányításának egy része, mint ismeretes, a tartományok hatáskörébe került.) Carli megkérdőjelezte az expanziós állami beruházási és hitelpolitika hatékonyságát. Ez ugyanis csak akkor hat hatékonyan a gazdaságra, ha a termelékenységnek a béremeléssel arányos javulását eredményezi. Az egy főre jutó termelés azonban hanyatlott. Igen súlyos aránytalanságok tapasztalhatók a vállalati költségek és az eladási árak között. Példának hozta fel, hogy a gépiparban az elmúlt két év során a bérköltségek 29 százalékkal, az eladási árak viszont csak 13 százalékkal növekedtek. Az egész ipart tekintve a nettó termelés folyó árakon 670 milliárd lírával, a bérköltségek és szociális juttatások viszont ezerötszáz milliárd lírával emelkedtek. (Reuter, MTI) „Marhahúsháború” Anglia és az EGK között Az angol kormány a marhahúsexport tilalmának elrendelését tanulmányozza. Ez ellenintézkedés lenne a közös piaci országokban érvényes marhahúsadó megváltoztatására. Az új közös piaci adórendszer eltereli a dél-amerikai marhahúst a hagyományos brit piacról. Anglia marhahúsellátását eddig az olcsó latin-amerikai, főként argentin import fedezte, amelyet kiegészített a hazai termelés. Az utóbbi időben azonban egyre kevesebb dél-amerikai hús került Angliába. Ennek fő oka, hogy a kontinensen megnövekedett az egy főre jutó húsfogyasztás, s a hiány pótlására új szállítók után néztek. A dél-amerikai exportőrök pedig inkább a Közös Piac országaiba adják el a húst, ahol többet kapnak érte, mint Angliában. A brit piacon a húshiány az árak emelkedését vonta maga után, s a további drágulás megakadályozására az angol kormány exporttilalmat akar bevezetni. (Reuter) márkával apasztja le a bankok likviditását. A bankelnök hangsúlyozta, hogy a tanács határozata nem tekinthető hitelkorlátozási intézkedésnek. Csak az a célja, hogy felszívja a piacról azokat az összegeket, amelyek júniusban és júliusban szabadulnak fel, ha a kormány viszatéríti az inflációellenes pótadót. A visszatérítési akció eredményeként közel 5,9 milliárd márka kerül vissza a gazdasági élet vérkeringésébe. A Bundesbank hitelpolitikája — mondta Klasen — lényegileg változatlan marad. A bank tovább is minden tőle telhetőt elkövet az infláció megfékezése érdekében. (A nyugatnémet jegybank intézkedésének hátterére vonatkozólag lásd május 31-i számunk 1. oldalát.) (Reuter) Csökkentik a nyugatnémet bankok likviditását A Nyugatnémet Szövetségi Bank központi tanácsa szerdai ülésén úgy döntött, hogy változatlanul hagyja a hivatalos leszámítolási kamatlábat. Mint Klasen, a Bundesbank elnöke az ülés után bejelentette, elhatározták azonban, hogy a bankok belföldi betétállománya után járó minimális tartalékletét összegét július 1-től kezdődően 8 százalékkal emelik, és ezzel egyidejűleg körülbelül 10 százalékot lefaragnak a kereskedelmi bankok visszleszámítolási kvótájából. Klasen szerint ez a két intézkedés összesen mintegy 4,5 milliárd Szovjet-lengyel gazdasági tárgyalások Patolicsev szovjet és Olechowski lengyel külkereskedelmi miniszter a két ország kereskedelmével összefüggő kérdéseket vitatta meg Moszkvában. A két ország árucsere-forgalma az idén tovább fejlődik és eléri a 2,7 milliárd rubelt. A tavalyi növekedés 7 százalékos volt. Lengyelország a Szovjetunió harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, az idei évre szóló szovjet—lengyel árucsere-forgalmi jegyzőkönyv 8 százalékos növekedést irányoz elő, értékét pedig 12 milliárd zlotyban határozza meg. A lengyel szállításokból 53 százalékban részesednek a gépek és berendezések, a Szovjetunió pedig elsősorban a nyersanyagok kivitelét növeli. Kőolajból 9,6 millió tonnát, olajtermékekből 1,4 millió tonnát, vasércből 5,6 millió tonnát és mangánércből 150 ezer tonnát szállít (TASZSZ, PAP)