Világgazdaság, 1972. október (4. évfolyam, 193/942-213/962. szám)

1972-10-03 / 193. (942.) szám

1972. OKTÓBER 3. Szovjet-amerikai együttműködési programok A Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok megállapodást kötött arról, hogy kiszélesíti együttműködését az atom­energia békés felhasználásában. A Moszkvában csütörtökön aláírt egyez­mény értelmében a két ország elmé­lyíti kooperációs kapcsolatait a szabá­lyozott termonukleáris láncreakció és a dúsító reaktorok terén végzendő munkában. A memorandum a feleket kölcsönös tájékoztatásra kéri fel azok­kal a kutatásokkal kapcsolatban, ame­lyeket a plazmafizika, a radioaktív anyagok kémiája, a lassú elektronok­kal működő reaktorok és az energia­átalakulás, az alacsony, közép és nagy energiák fizikája, a részecskegyorsítás, az atomerőművek, valamint a radio­aktív anyagok megsemmisítése terén folytatnák. A mostani megállapodást megelőzően az atomenergia békés fel­­használásában bizonyos korlátozott kooperáció már 1959 óta fennállt a két ország között. Szombaton egy másik szovjet—ame­rikai közös programot hoztak nyilvá­nosságra Moszkvában. Ennek értelmé­ben a két ország szakemberei kicseré­lik tapasztalataikat olyan vízművek építéséről, amelyek nagy hidegben is üzemelnek. A szovjet—amerikai mun­kacsoport megállapodott a vízügyi munkálatok gépesítésében való együtt­működésről és felhívta a feleket, lép­jenek kapcsolatba a vízrendszerek tervezési és felhasználási munkálatai­nál. A TASZSZ jelentése szerint a munkacsoport befejezte első ülését, ahol a két ország mezőgazdasági mi­nisztériumai közötti együttműködési szerződés megkötésének lehetőségeiről tárgyaltak. A Szovjetunió 1973 elején mezőgaz­dasági delegációt küld Illinois államba, hogy hizlalásra alkalmas szarvas­­marhát és sertéseket, valamint barom­fit vásároljon — közölte az egyhetes moszkvai tárgyalássorozatról hazatért állami mezőgazdasági-kereskedelmi delegáció Chicagóban. Üléseznek az EGK gazdasági miniszterei A hústermelés fokozásáról és a tej­termelés visszafogásáról tanácskoznak az Európai Gazdasági Közösség mező­­gazdasági miniszterei tegnap kezdett tanácskozásukon. Megbeszéléseik napi­rendjén szerepel még a gyümölcs- és zöldségtermelők nagyobb védelmének kérdése, mivel az Egyesült Államok, Ausztrália, Argentína és Új-Zéland már tiltakozott emiatt. A húsé tej probléma azért bonyolult, mert Európában — az Egyesült Álla­moktól eltérően — mindkét terméket azonos állattal nyerik. A miniszterek olyan megoldást vettek most fontolóra, hogy bizonyos összeget fizetnének az első borjúért, ha az anyaállatot levág­ják. Egy másik elképzelés szerint a farmereket prémiumokkal ösztönöznék a tejtermelés visszafogására. Franciaország még hatékonyabb árga­ranciákat szeretne elérni hústermelői számára, a borjúhús ára ugyanis Fran­ciaországban 30 hónap alatt 30 száza­lékkal emelkedett. A minisztereket továbbra is aggasztja a „vashegy”, a felesleg közel megkétsze­reződött egy év alatt. (Reuter) • Deficitet mutatott augusztusban az olasz kereskedelem. A hiány 55 mil­liárd líra volt, 46 milliárddal több a tavalyinál. Az idén szeptemberig a de­ficit 171 milliárd líra, 300 milliárddal volt kevesebb, mint 1971 hasonló idő­szakában. Az import 10, az export pe­dig 16 százalékkal növekedett. A Hollandiában a megélhetési költsé­gek júliusban egy ponttal 183 pontra ugrottak (1948 – 100 bázison). • A perui állami bányászati vállalat elnöke 38 napos világkörüli útra indult. Körútja során felkeresi többek között Párizst, Rómát, Algírt, Kairót, Los An­gelest, valamint több távol-keleti fővá­rost, s tárgyalásainak fő célja bánya­gépek vásárlása, illetve perui bányá­szati termékek eladása. • Nedev bolgár külkereskedelmi mi­niszter megkezdte tárgyalásait finn kollégájával, Linnamoval. Áttekintik a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait és megvitatják a további együttműködés kérdéseit. •A Világbank mintegy 6 millió dollá­ros kölcsönt nyújt Szudánnak utak építésére. A hitelt 50 év alatt kell visz­­szafizetni. Az NSZK 17 millió dolláros kölcsön folyósítását tervezi vasútépí­tésre és jutófeldolgozó üzem létesíté­sére. • A Jugoszláv Nemzeti Bank felemelte az ezüst felvásárlási árát. A kilónkénti ár 920 dinár lesz. • Csökkent a török kereskedelmi de­ficit. Az idén szeptemberig a passzívum 450 millió dollár volt szemben a tavalyi 460 millióval. Az export 512,3 millió dollár volt (tavaly 347,3), az import pe­dig 961,6 millió (tavaly 806,6 millió). • Kuwaiti—indiai tárgyalások kez­dődtek. Tavaly a forgalom 26,7 millió dollár volt, de a kereskedelem erőteljes fejlesztését tervezik. India műtrágya- és kőolajtermékek, valamint kén im­portját tervezi. • Az NDK 22 millió dollár hitelt nyújt Chilének. A hitelkeretből Chile gépeket és élelmiszereket vásárolhat. 00 A lengyel szénipar eddigi leg­nagyobb exportszerződést a Weglokoks vállalat a helsinki Imatnan céggel kö­tötte. A lengyel fél 1972 és 1990 között 28 millió tonna szenet szállít. • A szovjet—japán part menti keres­kedelem kérdéseit vitatja meg Moszk­vában a Hokkaidó-szigeti Japán—Szov­jet Kereskedelmi Társaság küldöttsége. A delegáció ellátogatott a külkereske­delmi, a halgazdasági és a tengeri­­ flottaügyi minisztériumba. A part menti kereskedelem meghaladja az­­ évi 10 millió rubelt. 00 A Volvo svéd autógyár megvásá­rolja a DAF holland cég részvényeinek egyharmadát, s így kiskocsikkal is meg­jelenhet a piacon. Az üzlet értéke 100 millió svéd korona. 00 Rekord gabonatermés lesz az idén Dániában. A 7,1 millió tonna, 1 száza­lékkal múlja felül a tavalyi 7 milliót. 00 Szabadkán megnyílt a 15. nemzet­közi kisipari és háziipari vásár. Száztíz kiállító között magyar cégek is részt vesznek.­­ A Péchiney cég tárgyalásokat foly­tat a Corean Aluminium konszernnel egy alumíniumkohó kapacitásának bőví­téséről. Az ulsani koh­ó kapacitását 16 500 tonnáról 1976-ig 30 ezer tonnára akar­ják növelni. • Szovjet és chilei szakértők a chilei rézfeldolgozó ipar bővítésének lehető­ségeit tanulmányozzák. A felépítendő gyár évi 40 ezer tonna rézvezetéket, valamint 25 ezer tonna vörös- és sárga­rézlemezt termel. 00 Dél-Afrika tartalékainak 80 száza­lékát aranyban kívánja őrizni. A tarta­lékoknak jelenleg csak 60 százaléka arany. • Megnyitották Európa leghosszabb hídját, Oeland szigetét köti össze a svéd keleti partokkal. Hosszúsága 6 kilomé­ter. A híd jelentős lökést adhat a szi­get i­degenforgalmának. • A brazil kereskedelmi miniszter To­kióba érkezett, hogy aláírjon egy Ja­pánnal kötött hitelmegállapodást. A ja­pán Export-Import Bank 55 milliárd jen hitelt nyújt 12 év lejáratra 7 száza­lékos kamattal három brazil acélgyár­nak. 00 Bangla­deshben 4700 „jutányos ár­ral” dolgozó állami üzlet nyílt. A szö­vetkezeti miniszter szerint az intézke­dés jelentős lépés a javak elosztásának állami kézbevétele és a fogyasztói ér­dekek védelme útján. • Három nyugatnémet utazási iroda megállapodást kötött a bolgár idegen­­forgalmi szervekkel, hogy a jövő nyá­ron nyugat-berliniek számára olyan bulgáriai üdüléseket tervez, amelyekre az NDK-beli schönefeldi repülőtérről fognak elutazni és oda érkeznek vissza. Egyes nyugat-berlini utazási irodák most hangulatot keltenek a megállapo­dás ellen, mivel ők korábban csak ak­kor voltak hajlandók Nyugat-Berlinből társasutazást szervezni Bulgáriába, ha a bolgár hatóságok beleegyeznek, hogy a turistákat szállító repülőgépek a Nyugat-Berlinben levő tegeli repülő­térről indulhatnak. • A tajvani hatóságok nem engedik be a sziget kikötőibe a japán hajókat, amelyek az elmúlt félévben a kínai szárazföldre szállítottak árukat. A British Petroleum londoni forrá­sok szerint rövidesen megkezdi olajku­tatásait Kína partjai közelében. A cég szóvivője nem nyilatkozott az ügyről. 00 Az indonéz nemzeti olajtársaság, a Pertamina 130 millió dollár értékben olajfinomítót fog vásárolni Japántól. A cég­ elnöke rövidesen Japánba látogat, ahol három nagy vállalattal, a Toyo Manka Kaisha, a Mitsui and Co. és az Itoh konszernnel tárgyalásokat folytat az olajfinomító megvásárlásáról. A Per­­tomina Közép-Jáván egy másik olajfi­nomító üzemet szándékszik létesíteni, amely naponta 100 ezer barrel közel­­keleti olajat dolgoz majd fel.­­ A Trans International Airlines amerikai repülőtársaság bejelentette, hogy London és New York között légi­­busz-járatokat tervez. Ezek menetdíja 75 dollár lenne, ami az Atlanti-óceán fölötti egyik legolcsóbb repülőútnak számítana. A tervek szerint a repülő­járatokon 250 személyt szállító DC—8 típusú és 345 személyt szállító DC—10 típusú repülőgépeket állítanak forga­lomba. • A francia gyapjúipar statisztikai je­lentése szerint 203 176 tonna gyapjút állítottak elő az év első felében Francia­­országban. A tavalyi megfelelő időszak­ban 191 243 tonna volt a termelés. Az elmúlt hat hónapban növekedett az ex­port is, amely 58 645 tonna helyett 64 036 tonnát tett ki. Szovjet-argentin búzaügylet kilátásai Gromiko szovjet és McLaughlin ar­gentin külügyminiszter Argentína eset­leges búzaeladásairól folytatott meg­beszéléseket New Yorkban, ahol mind­ketten az ENSZ közgyűlésén vettek részt. Az argentínai miniszter elmond­ta, hogy tanácskozásuk általános kér­désekre szorítkozott, s határozott köte­lezettségvállalás egyik részről sem tör­tént. Buenos Aires-i kereskedelmi körök szerint, ha a jelenlegi jó időjárás a kö­vetkező hetekre is megmarad, Argen­tínában 7,5 millió tonna búzát takarí­tanak be januárig. Ebből exportra jut­hat 3 millió tonna. Argentína másfél millióra már szerződést kötött. Ez 1 millió tonna Brazíliának és félmillió a többi környező országnak. A mara­dék másfél millió tonnából vásárolhat­na a Szovjetunió. (Reuter) Burma költségvetése Az október 1-én kezdődött pénzügyi évre szóló költségvetést a burmai kor­mány szeptember 30-án tette közzé. Ezek szerint­­ 693 millió font sterling lesz a kiadás, míg a bevételi oldalon 623 millió font szerepel. A deficit tehát 70 millió, de Burma reméli, hogy 38 millió font sterling fejlesztési segélyt kap nemzetközi szervezetektől és kül­földi államoktól. Az ázsiai ország Japántól 11,2 millió, Kínától 7 millió, az NSZK-tól 2 millió, a Szovjetuniótól 600 ezer, az Egyesült Államoktól pedig 300 ezer font sterling hosszú lejáratú kölcsönt vár. Az eddig kötött megállapodások szerint Csehszlo­vákia 3,8 millió, Jugoszlávia 1,2 millió, az Egyesült Államok 350 ezer, Japán 300 ezer, Anglia 130 ezer és India 90 ezer font sterlinget nyújt rövid lejáratú kölcsönként. Burma ezenkívül 5,2 millió font sterlinget kap Japántól, a két or­szág közötti gazdasági és műszaki együttműködési segélymegállapodás ke­retében. Az új költségvetés deficitje — a se­gélyek után fennmaradó 32 millió — 7,8 millió fonttal haladja meg a most be­fejeződött költségvetési év passzívumát. (Reuter) Szovjet javaslat a spanyol atomenergiaiparnak A Szovjetunió hajlandó műszaki se­gítséggel hozzájárulni a spanyol atom­erőműprogramhoz — írja a Desarrollo spanyol pénzügyi hetilap. A Reuter-iroda által röviden ismer­tetett cikk az KGB-nek a közelmúltban rendezett szimpozionára hivatkozik. Ezen Loginov, a Szovjetunió küldötte ilyen értelmű választ adott a spanyol atomenergiai hatóság alelnökének elő­adására reagálva. A spanyol küldött azt panaszolta, hogy rendkívül nehezen szerezhető meg az atomerőművek épí­téséhez szükséges korszerű dokumen­táció. Szeptember első felében írták alá Párizsban a Szovjetunió és Spanyol­­ország kereskedelmi egyezményét, s az ajánlattételkor Loginov utalt is erre a megállapodásra. Spanyolo­rszágban már két atomerő­mű működik, s további öt építése van tervbe véve. (Reuter) Véget ért a FAO afrikai regionális konferenciája Az afrikai országok felszólították a fejlett ipari országokat, hogy csökkent­sék mezőgazdasági termelésüket és a nyersanyagok feldolgozását, hogy hoz­zájáruljanak az afrikai élelmiszer-ter­melés expanziójához. Felszólításuk sze­rint 1980 lenne az év, amikorra a nyers­anyagok feldolgozása teljesen átszállna a fejlődő világra. Ezt a felhívást és más követeléseiket az afrikai országok a FAO hatnapos libreville-i regionális konferenciáján tették közzé. Ezen a tanácskozáson 33 afrikai ország képviseltette magát. A szombati utolsó ülésen elfogadott do­kumentumot a FAO jövő évi, 17. ró­mai konferenciája elé terjesztik. A kö­vetelések kiterjednek a fejlett orszá­gokban érvényes importkorlátozások el­törlésére, a cukor és a növényi olajak termelésének csökkentésére az ipari or­szágokban is. (AP-DJ) Csehszlovákia és az NSZK árucsere-forgalmi jegyzőkönyve A jövő évre szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet a csehszlovák és a nyu­gatnémet kormány képviselői a hét vé­gén Bonnban parafálták. A két ország 1970 decemberében megkötött hosszú lejáratú gazdasági és tudományos-mű­szaki megállapodása keretében ez a ne­gyedik árucsere-forgalmi jegyzőkönyv. Ennek értelmében a nyugatnémet be­viteli kontingensek ,az agrárszektorban 15 százalékkal, az ipari szektorban pedig 9 százalékkal emelkednek, az ipari ter­mékek exportkontingensei 10 százalék­kal nőnek. Az NSZK tavaly 855 millió márka ér­tékben importált csehszlovák árucikke­ket és 1 milliárd 289 millió márkáért adott el termékeket keleti szomszédjá­nak. (Reuter, AP) A kínai—japán kapcsolatok ÚJ LEHETŐSÉGEK ÉS FELADATOK A TÁVOL-KELETI ORSZÁGOK ELŐTT A világsajtóban a hét végén a Kínai Népköztársaság vezető helyen sze­repelt. Vasárnap volt a kínaiak nemzeti ünnepe, s a lapok hosszasan kom­mentálták Peking és Tokió diplomáciai kapcsolatának felvételét. Számos ta­lálgatás hangzott el az ázsiai politikai és gazdasági erőviszonyok alakulásáról, a két Korea Japánhoz, illetve Kínához fűződő kapcsolatairól, a tajvani—japán kereskedelem lehetőségeiről és természetesen a két leginkább érdekelt fél, Kína és Japán közeledéséről A japán gazdasági körök reakcióját legjobban a tokiói részvénytőzsdén tör­téntekkel lehet lemérni. Már pénteken emelkedtek a jegyzések, de a hétfői újranyitás után a növekedés igen me­redek volt, és az index az eddigi leg­magasabb szintre emelkedett: 750 mil­lió, rekord összegű részvény cserélt gazdát. Különösen azoknak a vállala­toknak az értékpapírjai voltak kelen­dők, amelyeknek közismertek jó kap­csolatai a népi Kína cégeivel. A kínai—japán kapcsolatokról nyilat­kozott a Nippon Steel elnöke. Nemcsak megerősítette azt a korábbi — tokiói és pekingi részről egyaránt hangsúlyo­zott — szándékot, hogy hosszú távú megállapodást óhajtanak kötni a japán acélexportról, de felvetette azt a lehe­tőséget, hogy a szigetország ismét im­portál­­kokszolható szenet és esetleg vasércet Kínából. Ez azért is elképzel­hető, mert a Nippon Steelt eddig is jó üzleti kapcsolatok fűzték a kínai válla­latokhoz. Azonnal reagáltak a japán cég vezetőjének bejelentésére az auszt­ráliai szénkitermelő vállalatok. Eddig ugyanis főként a kontinens-ország elé­gítette­­ki ebből a termékből a japán szükségletet. Az ausztráliai vállalatok attól félnek, hogy elveszítik hagyomá­nyos piacukat. Szombaton jelentették be, hogy a Taiyo Fishery japán cég szerződést kö­tött a kínai gépipari export-import vállalattal két, hűtött áruk szállítására alkalmas hajó eladásáról. A 280 millió jenes szerződést jüanban kötötték, a fizetés is jüanban történik. Az egyik hajó 500 tonnás, a másik 2000 tonnás. A Tanaka pekingi látogatására Kínába szállított távközlési berendezést, amely­­lyel a japán kormányfő kínai látoga­tását közvetítették műbolygó segítségé­vel, a KDD japán hírközlő és távközlő társaság pekingi kérésre a Kínai Nép­­köztársaságban hagyta. Japán következő diplomáciai akciója valószínűleg a Koreai NDK-val való formális kapcsolatok létrehozása lesz — véli a Reuter-iroda. Ohira tokiói külügyminiszter a közelmúltban ugyan hangsúlyozta, hogy az idő még nem érett meg a Phenjannal való diplomá­ciai kapcsolatok felvételére, de a kul­turális és gazdasági kapcsolatok növe­lése időszerű. Részben ezért is aktuális mert a két Korea közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben végső célként az egyesítést határozta el. Első lépésként megindultak a Vöröskereszt-tárgyalá­sok az elszakított családok összeköl­töztetéséről. Talán ennek is tulajdonítható, hogy az elmúlt hetekben Japán korábbi ke­mény vonala a Koreai NDK-val szem­ben is feltűnően enyhült. A tokiói igazságügyi minisztérium a napokban engedélyezte először, hogy észak-koreai gazdasági küldöttség utaz­zon Japánba. A delegáció előrelátható­lag október 10-e körül megy a sziget­­országba és egy hónapig marad ott. A küldöttség tagjai sorában bányaipari, fémipari, mezőgazdasági és élelmiszer­ipari szakértők találhatók. Hivatalos megbeszéléseik elsősorban a januárban aláírt kereskedelmi megállapodás tech­nikai részleteinek tisztázására koncent­rálódnak. A januári megállapodás a je­lenlegi 23,6 millió font sterling helyett 1976-ig 200 millió fontra irányozza elő az árucsere-forgalmat. Ohira jelezte országa hajlandóságát, hogy esetenként — minden kérés külön tanulmányozása után — az Export—Import Bank hi­telek nyújtásával segíthetné elő a ke­reskedelmet. Tokióban egyébként azt is tervezik, hogy még az idén magas szintű gazdasági küldöttséget menesz­­tenek Phenjanba. Dél-Korea külügyminisztere Peking és Tokió diplomáciai kapcsolatának fel­vétele után kifejtette, hogy országa és Japán kereskedelmét nem érintik az új fejlemények, valamint a japán és kínai vállalatok üzleti kapcsolatainak várható javulása. Mintegy alátámasztva a miniszter nyilatkozatát, szombaton jelentette az AP-DJ hírügynökség, hogy a tokiói Export-Import Bank 7,7 mil­liárd jenes hitelt nyújt a dél-koreai kormánynak japán ipari anyagok és szintetikus gumi importjának finanszí­rozására. Szeptember 18-án nyújtott legutóbb kölcsönt a dél-koreai gazda­ságnak Tokió, az összeg akkor is 7,7 milliárd volt és azt megelőzően július 1-én 15,4 milliárd jen. A diplomáciai kapcsolatok megszakí­tása után Tajvan kormánya olyan hatá­rozatot hozott, hogy a Japánhoz fűződő gazdasági és kulturális kapcsolatokat fenn kell tartani. Ezt a döntést tokiói kormánykörökben messzemenően üdvö­zölték, s a japán gazdasági élet a Ta­­naka-kormány „győzelmének” könyvel­te el. A tajpeji rendszer gazdasági mi­nisztere tett azonban olyan nyilatkoza­tot is, amelyből a kereskedelmi kapcso­latok fokozatos romlására lehet követ­keztetni. Elmondta, hogy Tajvan min­dent megtesz, hogy kitörjön a japán függőségből gazdasági téren. Valameny­­nyi fontos nyersanyagot, többek között az acélt, különböző műanyagokat Ja­pánban vásárolják a tajvani cégek, s most a gazdasági miniszter arra szólí­tott fel, hogy nézzenek más források után is. A tajvani—japán kereskedelmi kap­csolatok romlásából a hongkongi keres­kedő cégek húzhatnának hasznot — vé­lik a koronagyarmat gazdasági körei. Hongkong közvetítőként szerepelhetne, Tajvannak ugyanis szüksége lesz még jó ideig a japán árucikkekre és nyers­anyagokra. A tajpeji rendszer nem en­gedheti meg magának a japán cikkek bojkottját, s hogy a bojkott látszatát mégis fenntartsa, a hongkongi közvetí­tőkön keresztül szerezheti be a szüksé­ges termékeket. Az év első hat hónapjá­ban 10 millió hongkongi dollár értékű árucikket vásároltak hongkongi cégek és reexportáltak tovább Tajvanra. E termékek közé vegyszerek, műszálak, alkatrészek és gépek,­tartoztak. Jugoszláv vállalat bővítése­­ amerikai tőkével Jelentős beruházási öszeget fog kapni egy meg nem nevezett cégtől a Ko­­sovska Mitrovica-i Trepca akkumulá­torgyár. A cég jelenleg a nyugatnémet Varta-licenc alapján évente 7600 tonna autóakkumulátort állít elő, de a terv sezrint ió kapacitást évi 30 ezer tonnára kívánja növelni. A 130 millió dináros bővítési beruházáshoz járul majd hozzá az amerikai cég­ (AP-DJ) rációjának keretében épül. Az autó­gyárban Volkswagen gépkocsikhoz tartozó részegységeket állítanak majd elő, s ezeket összeszerelésre az NSZK- ba szállítják. A TAS autógyár az Unis kötelékébe tartozik majd. Két szakaszban épül fel, 1976-ban már 60 ezer gépkocsihoz szük­séges részegységet fog előállítani. A fel­építéséhez szükséges összeg körülbelül 300 millió schilling. A gyár 51 száza­lékban jugoszláv, 49 százalékban nyu­gatnémet érdekeltség lesz. (DPA) Moszkvában tárgyal a malaysiai kormányfő Razak malaysiai miniszterelnök megkezdte tárgyalásait a szovjet veze­tőkkel. Megbeszéléseinek témája a szovjet—malaysiai kereskedelem fej­lesztése. Ennek ügyében tárgyaltak­ Moszk­vában a Pernas malaysiai állami ke­reskedelmi vállalat képviselői is. Sze­retnék, ha a Szovjetunió növelné gu­mivásárlásait és az 1971. évi 202 300 tonnával szemben évente legalább 300 ezer tonna gumit venne. A nyersgumi és az On Malaysia leg­fontosabb exportterméke és 1971-ben e két árucikkből 77,6 millió rubel ér­tékben szállított a Szovjetunióba. A Szovjetunió 1,5 millió rubel értékű gé­pet, gyógyszert és gyapotterméket vitt ki Malaysiába 1971-ben. (AP-DJ) Jugoszláv—nyugatnémet autóipari kooperáció Új autógyár építését kezdik meg Vogoscéban, Szarajevó közelében. Az autógyár a Volkswagen és a jugoszláv Unis autógyár két éve fennálló koope­ VILÁGGAZDASÁG rövidebb az út ALAPOZÁSTÓL ÁTADÁSIG építőipari gépekkel! Építőipari gépek nagy választékban, raktárról is! ÉPÍTŐIPARI gépesítő vállalat EGVGEPKERESKEDELMI (). Budapest V., Néphadsereg u. 6. V. em. Telefon: 126-234, 126-630, 318-502, 316-774 Telex: 22-4560. Távirat: ÉPGÉPKULCS.

Next