Világgazdaság, 1973. április (5. évfolyam, 65/1067-81/1083. szám)
1973-04-03 / 65. (1067.) szám
1973. ÁPRILIS 3., KEDD V. ÉVFOLYAM, 65. (1067.) SZÁM Idei tervek a külkereskedelemben Kiegyensúlyozottabb forgalmat A magyar külkereskedelmi forgalomból a szocialista országok 70 százalékkal részesednek. A múlt évi forgalomról és az idei tervekről tartott tájékoztatót Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes hétfőn délelőtt a Külkereskedelmi Minisztériumban. Bevezetőjében ismertette: 1972-ben a magyar export fejlődése meggyorsult, az import pedig bizonyos mértékig lelassult. A magyar kivitel növekedésére jellemző, hogy az emelkedés üteme 1972-ben meghaladta a 20 százalékot. Tordai Jenő miniszterhelyettes bevezetőjében elmondotta: az 1973. évi árucsere-forgalmi megállapodások létrehozása során elsősorban azt kellett biztosítani, hogy az előző évinél jobban kerüljön összhangba az export és az import növekedési üteme, s így a mérleg kiegyensúlyozottabbá váljék. Ezt a gazdaságpolitikai célt össze kellett hangolni a hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodásokban rögzített számokkal, valamint a belföldi vállalatok elképzeléseivel és lehetőségeivel. A megkötött megállapodások az 1972. évi tényleges forgalomhoz viszonyítva az export 3,6 százalékos, és az import 10 százalékos növekedését tervezik. Az árucsere-forgalomban szerkezeti változások észlelhetők. A magyar kivitelben az idén — a tavalyi teljesítéshez képest — jelentősen növekszik a gépipari termékek aránya. A várható 14 százalékos emelkedés még így sem tükrözi teljes mértékben a vállalatok exportorientációját. A fogyasztási cikkek idei forgalma bővül, importunk exportunknál gyorsabb ütemben nő. Az előirányzat teljesítéséhez erőteljesen hozzájárul például a Zsiguli személygépkocsik vagy az NDK-ból származó különféle háztartási cikkek importja. Mindamellett szükség lesz arra, hogy a belkereskedelmi szervek az eddiginél határozottabb erőfeszítést tegyenek a szocialista behozatali kontingensek teljes kihasználására. Mezőgazdasági jellegű szocialista külkereskedelmünkben az export dominál. Belső árualap feleslegek azonban ebben az ágazatban nemigen mutatkoznak, így az éves megállapodásban rögzített kivitel csak szerény mértékben haladja meg a hosszú lejáratú megállapodás idei előirányzatait. Az anyagok árucsoportjában a mi számunkra különösen a behozatal lényeges, mivel nyersanyagszükségletünk jelentős részét szocialista országokból fedezzük. 1972-hez viszonyítva 11 százalékos növekedést sikerült rögzíteni, s ez a népgazdaság számára igen fontos eredmény. Exportunk ebben az árucsoportban csak szerényen, 3,5 százalékkal emelkedik. Gyorsabb importnövekedés A magyar—szovjet kereskedelem az előirányzatok szerint az idén meghaladja az 1,9 milliárd rubelt, s a tényleges forgalom előreláthatóan megközelíti a 2 milliárdot. A magyar vállalatok a jelenleginél még többet szeretnének a szovjet piacon értékesíteni, ennek azonban előfeltétele, hogy az importáló vállalatok teljes mértékben használják ki a vásárlási lehetőségeket. A Német Demokratikus Köztársasággal folytatott kereskedelmünk az idén mintegy 10 százalékkal nő. Itt igen fontos szerepet játszik mindkét oldalon a gépek részesedése, amely az exportból 55, az importból 60 százalékot képvisel. Az elgondolások szerint az idén több NDK- ból származó fogyasztási iparcikk jelenik meg a magyar piacon, s a magyar ipar is egyre több fogyasztási cikket szállít az NDK-ba. Csehszlovákiával is növekszik az idén külkereskedelmünk, s ebben a relációban is emelkedik a magyar export. Ugyanakkor Csehszlovákia számunkra igen értékes anyagokat és félkésztermékeket szállít. A kétoldalú kereskedelemben mind nagyobb teret kap a kooperáció is. Lengyelországba az elmúlt időszakban a magyar kivitel gyorsan nőtt, s ez meghatározta a forgalom jellegét. Tekintve, hogy ez számunkra gazdaságos, a lengyel fél számára pedig fontos szükségleteket elégítenek ki a cikkek, amelyeket szállítottunk, az elért fejlődés egészséges helyzetet tükrözne, ha ez nem járna együtt importunk stagnálásával. Az 1973. évi jegyzőkönyv elsősorban ezen a tendencián próbál változtatni. A magyar— román kereskedelem felődéséhez az idei megállapodás jó alapot teremt. Minden esély megvan arra, hogy a múlt évi megtorpanás után az idén ismét közel 10 százalékkal bővüljön az árucsere. Ezt segíti elő az olyan típusú kooperáció, amelynek keretében magyar részről több ezer darab Rába- MAN motort, román részről pedig különböző autóipari részegységeket fognak szállítani. A megállapodás oldalanként mintegy 11 millió rubeles szállítást tartamaz. Bolgár viszonylatban az 1973. évi jegyzőkönyv reális, kiegyensúlyozott kontingenseket tartalmaz. Az előirányzatok teljesítésében tavaly nehézség mutatkozott, ennek enyhítésére az idén kedvezőbbek a lehetőségek. Előfeltétel azonban az, hogy a magyar ipari szakemberek jobb piackutató munkát végezzenek Bulgáriában. Mongóliával folytatott külkereskedelmünkben ez az év különösen kedvezőnek ígérkezik. Az idei jegyzőkönyv az eddig legnagyobb forgalomnövekedést irányozza elő. Együttműködésünk fontos állomása lesz az ebben az esztendőben átadásra kerülő biokombinát. A Vietnami Demokratikus Köztársasággal kereskedelmünk tovább bővül, a vietnami fél számára fontos termékeket exportálunk, például orvosi műszereket, gyógyszereket, gépeket és könnyűipari cikkeket. A Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal kötött 1973. évi megállapodásunk 6,2 millió rubeles forgalmat irányoz elő. Albániával az árucsereforgalmi jegyzőkönyv a forgalom további fejlesztését tervezi. A növekedést elsősorban a magyar importlehetőségek bővítése teszi lehetővé. A nem rubel elszámolású szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünkben Kínával a forgalmunk tovább nő. Változatlanul gondot jelent viszont, hogy a kereskedelem csak a hagyományos árukra korlátozódik. Jugoszláviával az idén bevezettük a konvertibilis elszámolást. Kubával a forgalom az idén várhatóan 20 százalékkal nő. Szelektív exportpolitika Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes befejezésül elmondotta, hogy az idei árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek előirányzatai jelentősen befolyásolják fizetési pozícióink alakulását is. 1973 végére — szemben az 1971—72. évi passzív szaldónkkal — várhatóan már némi aktívum fog kialakulni. Szelektív exportpolitikát kell folytatni, ezzel ösztönözve a vállalatokat a gyártmányszerkezet átalakításának gyorsabb végrehajtására. A fenti célok elérése érdekében a belföldi készletező és felhasználó vállalatoknak nagyobb erőfeszítéseket kellene tenniük a vállalt importkontingensek kihasználására. A belföldi üzemek részéről jelentkező exportkínálatot pedig fel kell használni arra, hogy tovább erősítsük kivitelünk szelektivitását. Terven felül csak olyan export eszközölhető, amely távlatilag is erősíti szocialista piaci pozíciónkat, és emellett eleget tesz a gazdaságosság követelményeinek. M. E. KOSZIGIN STOCKHOLMBA ÉRKEZETT Moszkvai tudósítónktól. A Pravda Koszigin látogatásával foglalkozva megállapítja, hogy a Szovjetunió és Svédország között az árucsereforgalom — hagyományosan — hosszú lejáratú megállapodások alapján folyik. A jelenleg érvényben levő egyezmény az 1971—75-ös időszakra szól, de egyelőre a szerződés nyújtotta lehetőségeket közel sem tudják kihasználni. Az árucsere-forgalomban visszaesés figyelhető meg: az 1970. évi 235 millió rubelről 1971-re 196,5 millió rubelre csökkent a szállítások értéke. A szovjet kivitel 30 százaléka két tételből (olaj- és olajtermékekből, valamint krómércből) áll, a behozatalnak pedig mintegy 75 százalékát a gépek (hajók, élelmiszeripari berendezések, fafeldolgozó berendezések), acélcsövek, papír és cellulózé jelentik. Az utóbbi időben mindkét részről lanyhult a piackutató munka, pedig a forgalom növeléséhez a kivezető utat elsősorban az új cikkek felkutatása jelenti. Az első lépésekre már sor került, mint ahogy erre az Izvesztyija utal egyik cikkében, előrehaladott tárgyalások folynak a szovjet földgáz svédországi exportjáról. De ezen kívül szovjet részről már megkezdték az előkészületeket egy sor jelentős üzleti megállapodás tető alá hozására is. A másik forgalombővítő út a kooperációs kapcsolatok kiszélesítése. Jó példát szolgáltat erre a szovjet számjegyvezérlésű szerszámgépek gyártásában kialakult termelési együttműködés. Útmutató próbálkozás az is, hogy a szerszámgépek összeszerelése mellett a svédek aktív részt vállalnak a piaci forgalmazásból is. Volkswagen-üzem Romániában? Kölni tudósítónktól: Áprilisban lengyel kereskedelmi küldöttség érkezik az NSZK-ba, hogy tárgyalásokat folytasson a Varsó és Poznan körzetében tervezett két traktorgyárról. Az 500 millió márkás megrendelés elnyerésére igen jó esélyei vannak a Klöckner—Humboldt—Deutz cégnek. A Wirtschaftswoche című nyugatnémet hetilap szerint nehézséget okoz egyelőre a finanszírozás. Az NSZK 9 százalékos kamatot akar felszámolni a hitelre, míg az angol és francia konkurrensek évi 6,5 százalékos kamat mellett adnák a hitelt. A hetilap másik értesülése szerint a Volkswagen foglalkozik azzal a tervvel, hogy Romániában karosszériaüzemet épít. Ennek a tervnek a részletei azonban még nem kerültek a nyilvánosság elé. A Volkswagenhez kapcsolódik az a hír, hogy Japánban tavaly 10 ezer darab bogárhátú kocsi kelt el. Ez a menynyiség ugyan nem nagy, mégis szép teljesítmény, mert a rendkívül erős belföldi konkurrencia nemigen ad teret a japán piacon az importnak. Tavaly egyébként csak 25 ezer darab külföldi kocsi kelt el a szigetországban. A Volkswagen vezetősége reméli, hogy az idén a tavalyinál 50 százalékkal több, azaz 15 ezer darab kocsit tud eladni Japánban. Staribacher Bukarestbe utazik Bukarestbe utazik hivatalos látogatásra Staribacher osztrák kereskedelmi miniszter. Az április 8-tól 11-ig tartó megbeszéléseken a hivatalos programon kívül konkrét gazdasági és kooperációs megbeszéléseket is folytat, s e célból kísérői közé egy sor neves osztrák vállalati képviselőt választott. A hivatalos program lényegében annak a román— osztrák megállapodásnak az aláírását jelenti, amelyet a két ország a szabaddevizás elszámolásra való áttérésről köt. (Az áttérés pontos idejét még nem határozták meg.) Előirányozták továbbá, hogy egy kiegészítő megállapodást is létrehoznak az érvényes kereskedelmi szerződés mellé, amely már számba veszi Romániának a GATT-hoz való csatlakozását is. (APA) ÉLJEN ÁPRILIS 4 NAPRÓL NAPRA ♦ A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL AZ IDÉN KIEGYENSÚLYOZOTTABB KÜLKERESKEDELMI FORGALOMRA TÖREKSZÜNK — mondotta Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes sajtótájékoztatóján. A megkötött megállapodások a tavalyi tényleges forgalomhoz viszonyítva az export 3,6 százalékos, az import 10 százalékos növekedését tervezik. A magyar exportban jelentősen növekszik a gépipari termékek aránya, az importnál pedig gyorsan bővül a fogyasztási cikkek forgalma. ♦ A VILÁG LEGNAGYOBB FÖLDGÁZ-CSEPPFOLYÓSÍTÓ ÜZEMÉNEK LÉTREHOZÁSÁRÓL kötött megállapodást az USA és Algéria. Az amerikai Chemical Construction kezdi az építkezést május 1-én, a teljes beruházási költség 2 milliárd dollár lesz, ennek egy részét az Eximbank, másik hányadát pedig egy nemzetközi konzorcium nyújtja. ♦ JAPÁNBAN FELEMELTÉK A HIVATALOS LESZÁMÍTOLÁSI KAMATLÁBAT. A háború óta a legnagyobb, 0,75 százalékos hiteldrágítás után a kamatláb 5 százalékos lesz, mint a nyugatnémet. ♦ A BENZIN ADAGOLÁSÁT RÉSZLEGESEN KORLÁTOZTÁK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN. Két nagy amerikai kőolajkonszern több helyen a rossz ellátás miatt a szükségesnél csak kevesebb benzint tud szállítani. Több, független benzinelosztó vállalat sok benzinkutat bezár. A Közel-Keletről importált benzin ára félév alatt 80 százalékkal nőtt. ♦ IRAKBAN AZ ÚJ GAZDASÁGI ÉV KEZDETÉN rendkívül expanzív beruházási politikát hirdettek meg, és eltörölték a korábbi takarékossági rendszabályokat. Hivatalos iraki bejelentés szerint ezt az teszi lehetővé, hogy az IPC-vel kötött kártalanítási megállapodás után újból megnyílik az iraki nyersolaj előtt a tőkés piac, és ennek nyomán ismét megindulhat a keményvaluta beáramlása Irakba. ♦ SVÉDORSZÁG PAPÍRGYÁRAT ÉPÍT A VDK-BAN. A kombinát és a hozzá kapcsolódó létesítmények (lakótelep, új úthálózat) felépítése 65 millió dollárt igényel. A beruházásra szükséges összeget a VDK újjáépítésének segélyezésére létesített kormányalapból fedezik. AZ OLASZ KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA Kiútkeresés a stagnálásból Az olasz kormány szombati ülésén jóváhagyta a gazdasági tervezési kormányközi bizottság által az idei évre készített gazdasági programot és azt a jelentést, amelyet az elmúlt év gazdasági eredményeiről a parlament elé terjeszt. Az olasz gazdaságra most már évek óta jellemző negatív tünetek: a lassú fejlődés, a beruházások stagnálása, a fizetési mérleg kedvezőtlen alakulása, tavaly is jelentkeztek, s ezek leküzdésére az idei program sem nyújt garanciát — mondják a megfigyelők. A kormány egyetlen figyelemre méltó terve, hogy a betegbiztosítási terhek egy részének átvállalásával akarja beruházásra ösztönzi a vállalkozókat. De ez is csak lehetőséget teremt, s legalábbis erősen kétséges, hogy a bizonytalan belpolitikai helyzetben, s az adópolitikai, valutáris munkaügyi problémáktól terhes gazdasági klímában végül is megvalósul-e a beruházások növekedése. „A gazdaság helyzetéről készült diagnózis helyes, de tulajdonképpen nem is a jó elemzések hiányoznak, hanem a megfelelő terápia” — kommentálja a kormány elé terjesztett dokumentumokat a legjelentősebb olasz gazdasági napilap, a 24 éve. Ami a diagnózist illeti: a bruttó nemzeti termék 3,2 százalékkal növekedett. Ez ugyan kétszerese a tavaly előttinek, de az évek óta tartó pangás figyelembevételével alacsonynak mondható. A tavalyi év ismét „nehéz volt” — mondja a jelentés, a termelés viszonylagos gyorsulása azonban még egyáltalán nem tükrözi az ország reális lehetőségeit és szükségleteit. A belső fogyasztás 3,5 százalékkal növekedett, a beruházások pedig 2 százalékkal haladták meg az előző évi szintet. A beruházási színvonal azonban távolról sem kielégítő, mert 1971-es adatok 9 százalékos visszaesést jeleztek e területen. Az ipari termelés 3,9 százalékkal növekedett a tavaly előtti árnyalatnyi visszaesés után. A jelentést áprilisban vitatja meg a törvényhozás és — mint az MTI tudósítója írja — a dokumentum kapcsán éles bírálatok érik majd az Andreotti-kormányt. A kabinet lényegében az idei évre sem ígér különösebb gazdaságpolitikai fordulatot. (Itt jegyzendő meg, hogy az első 1973-as jelentések egyáltalában nem kedvezőek. Januárban tetemes volt a fizetési mérleg deficitje — 409 milliárd líra —, míg tavaly ugyanebben a hónapban 49 milliárdot meghaladó aktívum jelentkezett.) A kormány a hivatalosan még nem publikált jelentés szerint a társadalombiztosítási járulékok egy részének átvállalásával akarja a beruházásokat élénkíteni — jelenti a Reuter. Róma azt reméli, hogy ezzel a gazdasági növekedést a tavalyi 3,2 százalék fölé emelheti. A terv szerint az idei gazdasági expanziónak el kellene érnie a 4,5 százalékot. A kormány ígéretet tesz, hogy minél előbb megreformálja a részvénytársasági és a tőzsdei rendszert. Ami a valutáris bizonytalanságokat illeti, a terv rendkívül óvatos. Lehetséges, hogy növekszik az export — olvasható a dokumentumban — a líra leértékelése azonban emeli a font és dollár területeken kívülről érkező termékek árát. Végül a terv óv attól, hogy túlzottan ösztönözzék a fogyasztói keresletet, mert az erősíti az inflációt, rontja a fizetési mérleget, és csökkenti a termelékenység növelésének esélyeit. Kérdés, mennyiben hajlandók a szakszervezetek beletörődni a bérek növekedési ütemének közvetetten ajánlott visszafogásába. A vissza-visszatérő sztrájkhullámok mindenesetre ennek ellene mondanak. Jelenleg például 5 ezer vámőr tart kéthetes sztrájkot, immár másodszor egy hónapon belül. (Ez szinte a „lázadásig” elkeserítheti a háziasszonyokat — írja a Guardian —, mert a sztrájk nyomán keletkező húshiány tovább hajtja felfelé a már most is csillagászati magasságban levő húsárakat. Az elmúlt két évben a húsfajták 37 százalékkal drágultak.) A FIAT egyik üzemében a munkások az AP jelentése szerint tovább folytatják a munkabeszüntetést, s az üzemi vezetőség „gyárfoglalásról” beszél. Rómában csak nehezen haladnak előre a tárgyalások az új kollektív szerződés megkötéséről a munkaadók és az 1,3 millió magánipari fémmunkást képviselő szakszervezetek között. Az állami iparban foglalkoztatott fémmunkások a márciusban kötött új kollektív szerződés szerint 16 ezer lírás havi bérjavítást kapnak. b. r. ASEAN-értekezlet Indokína újjáépítéséről Malaysia fővárosában, Kuala Lumpurban tegnap megkezdődött a délkeletázsiai államok szövetsége (ASEAN) koordinációs bizottságának ülésszaka, amelyen a tagországok — Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Singapore és Malaysia — gazdasági szakértői részvételüket az indokínai országok háború utáni újjáépítésében vitatják meg. Felmérik a segélyszükségleteket, majd kifejtik, milyen mértékben tudnak részt vállalni az újjáépítési program megvalósításában. Megfigyelők szerint az ASEAN április 16-án és 17-én tartandó bangkoki külügyminiszteri konferenciája számára készítendő javaslat-tervezet meglehetősen „konzervatív” lesz, és közvetlen pénzügyi segély helyett csak a segítségre szoruló szakemberképzésben való részvételre, illetve szakmunkások kölcsönzésére vonatkozó indítványt tartalmaz majd. Ennek ellenére a segélyprogram politikai vonatkozása jelentős lehet a szervezet jövője szempontjából. Az eseménnyel kapcsolatban a Reuter iroda hírmagyarázója utal arra, hogy az ASEAN tagjai már korábban elvi megállapodásra jutottak arra vonatkozóan, hogy a szervezet munkájába be kellene vonniuk Délkelet-Ázsia másik öt országát — a VDK-t, Dél-Vietnamot, Kambodzsát, Laoszt és Burmát — a térség semlegességének megvalósítására irányuló törekvések részeként. Ebbe a folyamatba beletartozik a VDK diplomáciai elismerésének szükségessége is, amit a jelek szerint az ASEAN tagországai egyre inkább felismernek. Az öt ország közül eddig csak Indonézia ismerte el a VDK-t, de „jó úton halad” Malaysia is. Jól informált körök szerint a két ország között hamarosan — egyes megfigyelők szerint már néhány napon belül ,s sor kerül a diplomáciai kapcsolatfelvételre. (Reuter)